Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

I 80 Vasárnap, 1979. április 15. Energia a talpunk alatt (5.) A

m • • ff r m m m jovo utjai Pikler Ferenc, az OMFB főosztályvezetője szerint a termálvíz hasznosításának az a legfőbb nehézsége, hogy az egyszeri beruházási költség nagyobb, mint a hagyományos fűtésé. S a különbözet hiába térül meg kéthárom év alatt, hogy azután már Jóval olcsóbb legyen az energia, a mai viszonyok, szabályozók között minden fillért a beruházáson igyekszenek megspórolni, hiszen az üzemeltetést már vagy a fogyasztó fizeti meg. vagy az állam, például dotáció formájában a lakásfütésnél. Tér vek a fiókban Valami lehet a dologban, hiszen ahogyan a városgazdálkodási vállalatnál Flczere Lászlóval számolgattuk, 500 lakáshoz a termálfűtés — kút és fűtőmű — kiépítése mintegy 25 millióba kerülhet, viszont egy szintén körülbelül 25 milliói gázkazánrendszer mintegy 600— 800 jakást képes ellátni. Igaz, van Magyaroszágon egy energiaracionalizálási alap, éppen az ilyen többletek kiegyenlítésére, ám sokan nem is tudnak róla. s igénybevétele meglehetősen sok bürokráciával jár... Talán ennek is „köszönhető", hogy Jó néhány terv porosodik különböző fiókokban, amelyek a termálvíz hasznosításának különböző szegedi lehetőségeire készültek. Példaként elegendő egyből idézni, amelyet a MÉLYÉPTERV kollektívája készített 1064-ben, s amely a „Tanulmány a szegedi geotermikus energiaszolgáltató közmű elvi kialakítására" címet viseli. E tanulmány.,-34 kút fúrásával számol, amelyek összteljesítménye majdnem 42 ezer lakás fűtésére lenne elegendő, nyilván az egész várost behálózó termálvíz-rendszer segítségével. Hogy ez mennyibe került volna az akkori, 1964-es árakkal számolva? Íme: a beruházás költsége geotermikus energia esetében 502,5 millió, gáztüzelésű tömbkazánházakkal pedig 585,7 millió forint lett volna. Tehát még a beruházást is ol• csóbbnak számolták. Igaz, azóta jócskán változtak az árak, ám változtak az energiaárak is. Márpedig üzemeltetésben akkor is jelentős költségkülönbözetet mutatott ki a tanulmány. 42 ezer lakás esetén a termálfűtés évi költsége a tanulmány szerint 85,5, ugyanez gáztüzelésű tömbkazánházakkal 181,1 millió forint. Vagyis a beruházás egyszeri különbsége a tanulmány szerint (akkor) több mint 80 millió forint lett volna a termálfűtés javára, s az üzemeltetésben évente majdnem százmilliót lehetne megtakarítani az egész város fűtési rendszerének átalakításával. Szerény valóság Molnár Zoltán A vereség i. Egy asszony állt a parton. Csúcsos hasú fiatalasszony. , Mozdulatlanul állt; csak nézte a vizet, nézte a katonákat. Odajött hozzá egy szőke, csukaszürke egyenruhás. — Mire vár, kismama? Nem mondták még magának, hogy menjen innen? Ez háború. Arra feljebb dördült is néha egy ágyú. S túl, a másik parton puska ropogott. Géppuska is. De ez is csak úgy hallatszott idáig, mint a harkály kopogása a fán. Bár a füzeken talán nem is kopog a harkály. Ártatlanul tekintett körül, mintha meg akarna győződni, hogy úgy Van-e: háború van-e? A nap a felhőtlen égen szabadon sütött, a zsombék égőzöld volt. hátul, a víztől távolabb, két sárga ló békésen legelészett. Csak emitt a víz, a folyó zavarog vize, ez volt lalán olyan, hogy el lehetett hinni róla: lehet valami békétlenség ennek a víznek a partján. Gyékényszatyor volt a kezépen, most fogta, a karjára vette; úgy mondta, mintha már éppen indulna is: — Át akarok menni. A motoros komp ki sem, kötött a parton. Csak jött, farolt. s már ugráltak is bele vagy húszan, puskájukat furcsán magasra tartva, mint egy kis játékhajóba a játékkatonák; nem lármáztak; egy-két parancsszó hallatszott el idáig. Szusszanás nélkül fordult vissza a hajócska, — Fantasztikus! Hogy jut ilyesmi az eszébe?! Gyerekkel a hasúban! Menjen szépen vissza Poroszlóra — onnan jött? —, elviszi egy lőszereskocsi! A motor berregése finoman végigborzolta a folyót A víz sárszínű volt, de jó hűvösnek látszott. Az asszonynak tikkadt a szájpadlása. — Nem lehetne azzal a kicsi hajóval? — Nem. Nem lehetne — mondat határozottan a csukaszürke katona. Szőke kis bajuszához mintha nehezen illett volna ez az eltökélt szigorúság. — Felszólítom, hogy azonnal hagyja el a hadműveleti területet! Sarkon is fordult, és fürgén, mindig zsombékra lépvetervek sincsenek a termálfűtés további alkalmazására. Rókus és az Északi városrész új lakásait gázkazánok fűtik majd. II Igaz, nagyralátó terv lenne a mi viszonyaik között, hogy az egész városban termálfűtésre térjünk át, de a tanulmány adatai akkor is figyelemre méltóak. Üj városrészek építésénél kézenfekvő lenne, hogy eleve erre a módszerre építsük ki a fűtést és melegvízellátást. Ezzel szemben csak annyi történik, hogy Tarján most épülő, VII. (fodortelepi) ütemében a használati meleg vizet termálkút adja majd. A Bika-tó közelében található egy, az olajkutatásban meddőnek bizonyult kút. Annak a vizét használják majd a VII. ütemben lakók fürdésre, mosogatásra. A fűtést pedig itt is gázkazán adja majd. Ám Így a kazánházat legalább nyáron le le"h'et állítani... : v Pedig egy néhány éve ké-szült dokumentumban- még az olvasható a termálenergia felhasználásának közelebbi jövőjéről, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával, segítségével a tar jani Vll-es ütem 700 lakását is termálvíz fűti majd. De hát nem így lett. S amikor Tölgyesi Bélánál, a tanácsi vb építési osztályának vezetőjénél érdeklődöm a dologról, még csak ilyen elképzelésről sem tud- És az is bizonyos, hogy egyelőre Maszek"tanulságok Az eddigiekből alighanem kiderült, hogy nem éppen egyszerű kérdés a termálvíz fölhasználásának növelése. Sok elméleti és gyakorlati probléma vár még megoldásra, ám éppen ezek a kérdések olyanok, amelyekre nagyjából-egészéből csak „üzemszerű" körülmények között kaphatunk választ. Már csak ezért sem szabadna úgyannyira levennünk ezt a kérdést napirendről, mint amennyire levettük. Csakhát az újba mindig kockázatosnak tűnik belevágni. Ezért is bukkan föl mindig újra és sürgetően a gazda kérdése. Ha ugyanis, nincs, aki elméleti és gyakorlati, műszaki tanácsokkal, esetleg pénzzel és felelősséggel, no meg szervezéssel támogatná ezt az ügyet, akkor egy várostól alig várható, hogy módja és. lehetősége, no meg bátorsága is lesz nagyobb programba belevágni. Mert ebben jelenleg érdekeltsége sincs meg túlságosan, arról nem ls beszélve, hogy esetleges kudarc esetén a kockázatot egyedül, magára hagyatva kellene viselnie. S ez is szempont, nem ls kicsi. A termálvíz természetesen olyan előnyöket kínál, s olyannyira fontos lehet az ország energiagazdálkodása és költségvetése számára, hogy ezen nem bukhat meg az ügy. Csakhogy, amíg ezekkel a kétségekkel számolni és' vívódni kell, hiába alakult KGST-szekciő; á' hiába alakult bizottság Szegeden, jelentősebb előrelépés aligha várható. Központilag is kézbe kellene tehát venni ezt az ügyet: egy jó gazda kezébe. A jövő útjai kifürkészhetetlenek. Ám az bizonyos, hogy ha nem lesz gazdája az ügynek, készülnek rriég tervek és tanulmányok, ám nagy részük ugyanúgy a fiókban fog porosodni, mint a MÉLYÉPTERV dolgozatai Szávay István (Vége) Hétvégi Vélemények a pszichoterápiától Egy kissé szokatlan és furcsa látvány tárulhatott a váratlanul belépő elé. A Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében száz ember a földön ült, száz pedig körülötte a székeken. Egy órahosszáig csak a földön ülők beszélgetlek, ezután kapcsolódhattak a társalgásba a többiek. Hogy miről volt szó? Mindenről: például kinek kellemesebb, aki a földön ül és beszélhet, vagy fordítva. Ha valakinek valami az eszébe jutott, elmondhatta. Az éppen odacsöppenő látogató arra is gondolhatott, ezeknek a felnőtteknek nincs jobb dolguk, vagy másképp is szórakozhatnának. Nos. az immár tizenkettedik atkalommal megrendezett pszichoterápiás hét végén sok minden az újdonság, a rácsodálkozás erejével hatott. Pedig a résztvevők általános orvosok, ideges elmegyógyászok, társtudományok képviselői és a pszichoterápia alapfolyamataival érintkező területek dolgozói. A pénteken kezdődött és ma, vasárnap befejeződő pszichoterápiás hétvége foglalkozásaira — a rendezvény házigazdája, a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága pszichoterápiás munkacsoporttá és a SZOTE ideg- és elmeklinikáia — az ország minden táiáról eljöttek. Miért ez a nagv érdeklődés? Például dr Petri Gábor, a SZOTE rektora megnyitó előadásában a szélesebb összefüggésekre is rávilágított. Hogy a betegek nagv része, körülbelül 50 százalék máshová is mehetne, mint a körzeti orvoshoz vagy a belgyógyászhoz. Elsősorban a pszichológust . kellene felkeresniük, mert pszichikai, neorótikus betegségük többnyire testi panaszokban, "íünetékben jelentkezik. „Szúr a szív. vagy fáj a gvomor" stb. Hogy mennyire hasznos minden rendű és rangú orvosnak, ha nagyobb pszichológiai tapasztalattal foglalkozik a betegével, az még nem mindenki előtt tudott. A pszichoterápia iránt megnőtt a társadalmi igény, a modern életforma egyre inkább megteremti annak szükségességét, hogy többet törődjünk a lelki kiegyensúlyozottság vagy kiegyensúlyozatlanság okaival. A háromnapos pszichoterápiás hétvégén több olyan szakemberrel találkoztunk, akitől véleményt, magyarázatot kértünk a rendezvénysorozat hasznáról, céljáról, jelentőségéről. Dr. Hidas György, budapesti pszichiáter főorvos: — Abból indultunk ki! hogy a pszichoterápia elemeit csak a hagyományos tanítással nem lehet elsajátíttatni. Olyan tapasztalatokra van szükség, amelyeket az itt látott kis- és nagycsoportos foglalkozásokon lehet megszerezni. A . résztvevők döntő többsége először van itt a pszichoterápiás hétvégén. Az egyik fontos cél, hogy méglássuk, mi történik egy olyan csoportban, ahol szinte senki senkit nem ismer, egy-egy vélemény milyen eseménysort tud elindítani. Akik nem szeretnek beszélni, megszólalni, mert gátlásuk van. kipróbálhatják milyen érzés, 30 vagy 200 ember előtt elmondani valamit és azt is tanulmányozhatják, a váratlan szituációkban hogyan regálnak. Az első pillanattól az utolsó percig a nem számított váratlan jelenségek jellemzik a foglalkozásokat Mi ebből a tanulság? Ahhoz, hogy egy orvos el tudja képzelni, hogy a különböző helyzetekben miként reagál a páciense, magának is át kell élni hasonló szituációkat és tisztában lenni a lehetséges reakciókkal. Sokszor előfordul, hogv a beteg valamilyen érzelmi ok miatt nem tudja elmondani a panaszát És ilyenkor az orvosnak kell kikövetkeztetni, kihámozni a lélektani okokat amelyek a pontos diagnózis meghatározását is megkönnyítik. A kfflöribŐTÍÖ foglalkozásokon olyan laboratóriumi szituációt teremtettünk. ' amelynek tanulságait csak ilyen rendezvényen lehet megtudni. Nem pótolhatja semmilyen előadás vagy kávéházi eszmecsere. Dr Horváth József sümegi idegorvos: — A pszichoterápiás hétvégén először veszek részt. A mindennapi gyógvító feladatokhoz képest újszerűek az itt látottak és hallottak. Kissé túl nagy különbséget fedezek fel az eddigi gyakorlat, a gyógyszerezés, injekciózás és pszichoterápia modernebb eszközei között. T/ürelmetlen is vagyok ezzel a tudománnyal szemben, mert példáig sok olyan neurótikus tünet van. amit csak egy vagy két gyógyító módszerrel nem lehet megszüntetni. Léhet, hogy túlzott elvárás. de jó lenne, ha ilyen rendezvényen mindazt megtanulhatnám. ami eddigi orvosi praxisomból hiányzik. Dr. Kézdi Balázs Pécsi pszichiáter: — Elsősorban az a cél, hogy akik ' egymástól elszigetelten dolgosnak, azok találkozzanak és olyan fórumot teremtsünk, ahol a legkülönfélébb társas helyzetek keletkeznek. Így élményt, információt szerezhetnek a résztvevők egymásról. de tanulmányozhatják saját maguk viselkedését is. Nekem, mint a foglalkozások egyik vezetőjének annvi a szerepem, hogy elősegítsem egy-egy csoportban a spontán törtértéseket. illetve, hogy ezek a folyamatok felerősödjenek. Dr. Szilárd János egyetemi tanár, a szegedi ideg- és elmeklinika igazgatója: — A hagyományos orvosképzés hiányossága, az elvont tankönyvi tételek megtanulása mellett nem fordítunk elég gondot, hogy a szükséges orvosi lélektani és a pszichoterápiás ismereteket megszerezzék. Általában minden beteg viselkedéséi az egészséges emberétől eltérő mozzanatok jellemzik. Felismerése nagyon fontos, s ezért az orvosi pszichológia megismerése nélkülözhetetlen. Tehát nemcsak a pszichiáternek kell - tisztában lenni a lelki működések mechanizmusával. A pszichoterápiás hétvége az egyetemi oktatás hiányosságait nem szüntetheti meg, de ezen az orvosok élményt szerezhetnek, és az emberi kapcsolatok alaposabb megítélésében könnyebben eligazodnak. A foglalkozások felkeltették az érdeklődést a pszichoteráoia iránt. Szeged már másodszor házigazda, és szeretnénk, ha a jövőben a város rendszeresen otthona lenne a pszichoterápiás hétvégének. Halász Miklós ugorva, visszament a füzesbe, nem messze a kompátkelő helytől. A fiatalasszony zsombékról zsombékra követte a tekintetével. Szőke szöcske — gondolta, és leült. Óvatosan, de Könnyedén ereszkedett le a legszélső fűcsomóra. A szürke víz, ahogy kidagadt a partig, majdnem elérte a lábát. Lábat is kellene mosni. Ennyi gyaloglás után. Érezte, hogy jól megdagadt a bokája. Am csak ült, ült, ölében a szatyorral. Nem mosta meg a lábát, nem is mozdult. Csak pihent, és nézegetett. A motoros kis játékhaíó lassan, nagyon lassan küszködte át magát a folyón. Elnézte, hogy akármilyen lassan •négy is, s akármilyen messzire jut is, idáig gyűrűzteti a vizet, s utolsó, lankadt fodrait még felteregeti a lába elé, a fövenyre. Most a2tán várja, ne "árja? Mikor fog ez visszajönni? Nem túlságosan engedte oda magát a várakozásnak. S nemcsak azért, mert a szőke szöcske az imént szét próbálja foszlatni a maradék reményét. Inkább azért, mert amióta Kímélnie kellett a gyereket a hasában, azóta nemigen engedte belülre az élet elkerülhetetlen háborgásait. Türelmet, ovó figyelmet bocsátott testére-lelkére; nyugalomba burkolta magát, vagyis önmaga nyugalma által születendő magzatát. Fe'jebb, a szárazabb aljban, egy katona zabián fogta a két sárga lovat Ellenkeztek egy kicsit, kapkodtak még a kövér fű után; de a katona két kedves kis pofonnal elindította őket. Idehallatszott ahogy szóval biztatja a lovait. Talán megmagyarázza nekik, hogy mi a kötelesség és a legyelem. Meg is érthették, mert most már engedelmesen felkapaszkodtak a kissé partosabb részre, s hagyták magukat befogni a szekérbe. Az ám, ez lehet az a lőszereskocsi, amelyik bevinne engem Poroszlóra... Még nem is gondolta ezt egészen végig, midőn, egyáltalán nem pillantva a füzesnek még a tájára sem, felállt, két mozdulattal leverte hátul a szoknyáját, s megindult a parton jobbra, lefelé. Nem sietett, lassan ment. csak arra az egyre vigyázott, hogy ha a kis szóké katona mégis utánakiabálna — hé, jöjjön csak, menjen el ezzel a lőszereskocsival —, azt a világért meg ne hallja. De nem kiáltott utána senki. Ment szorosan a parton, a víz szélén; itt már nem volt zsombék, nem volt semmi kerülgetni-, ugrálnivaló, csak a finom, puha, nedves föveny. Meg is állt, kifűzte a cipőjét — merthogy a terhe miatt fűzős cipőben járt ebben a tikkasztó nyárban —, levetette, összekötötte a fűzőiénél fogva, és feldobta a vállára. Talpa kényelmesen elnyújtózott, lábujjai belemartak a finom, hűs homokba; vidám, üde áramok futottak fel a lábán a testébe, megcirógatva a benne ringó porontyot, is. El is sétált volna így, ki tudja, meddig, ha bele nem ütközik néhány, egymást követő ágyúlövésbe; most nem olyan tompán puffantak, s távolian, mint az előbbiek, hanem kongó, ideges közelségben, mint mérges ebek vakkantásai. Megállt hát, s visszanézett: vajon mennyire jött el, nem kellene-é megfordulnia? Jó messze volt a komp, már jött is a túlsó partról, s talán üresen'. Erre leljebb egy lelket. sem látott az ártér sűrű bokrai között. Fima tükrű tócsák csillantak meg, ahogy a nap bevert a réseken. Tapicskolt egy kicsit tétován, feljött a talpa alatt is a víz. Mersze jár már úgyis az a lőszereskocsi; megindult visszafelé. Egyszer csak szembejött vele a szőke szöcske. De most nem szöcskézett a zsombékoh, letérült ő is a partig, s a vizes fövenyen emelgette a bakancsát; cuppogott, ahogy közelebb ért. — Maga meg még mindig itt van?! Nem megmondtam, hogy menjen el a löszereskocsival?! — Nem akartam. Megállt, szelíden a katona szemébe nérett — Fegyveres erővel fogom visszavitetni! Mit keres itt?! Honnan jött?! — Pestről. Pestről jöttem. Még egyszer találkozni akarok a ... férjemmel. Nagyon nehezen mondta ki ezt: a férjem. Furcsa volt idegen volt. Hiszen nem is éltek együtt, szinte semmit — Van valami irata? Amivel igazolja a személyazonosságát? Kivette a bukszát a szatyorból. Az oldalsó rekeszben volt három boríték meg a bejelentője és a házasságlevél. Azt adta oda neki, a házasságlevelet, hogy lássa: nem a levegőbe beszél. A katona elvette, elolvasta a neveket. — ... Kis András. — Ismeri? Az csak szótlanul böngészte a papirost. — Nem ismeri? — Csóti Aranka... — Felpillantott rá, mintha azonosítaná. — Azt hittem. Poroszlón találom. De mondják, hogy átmentek a Tiszán. (Folytatjuk.)