Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

\ Szerda, 1970. április 18. Épül a Duna-híd Befejező szakaszához érkezett az új mosoni Duna-híd építése Győrött, A víz fölötti rész betonozását befejezték, ezt aszfaltozás követi és megkezdődött a felüljáróhidak pályalemezeinek szerelése is. Ez lesz az ország első olyan hídja, amelyet a helyszínen gyártott vasbeton elemekből építenek meg. A szerelést az építőiparban ismert csúszózsaluzásos módszerrel végezték el, de miután hídépítésről van szó, nem alulról fölfelé, hanem vízszintes irányban haladtak előre. Élelmiszeripari tanácskozás Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága tegnap, kedden délelőtt kibővített ülést tartott a szegedi szalámigyár klubjában. Csikós Mihály megyei titkár tájékoztatta a tisztségviselőket a két tanácskozás között végzett munkáról, majd áttekintették azt a jelentést, melyet dr. Csófalvay Ignácz szakszervezeti hizettsági titkár terjesztett elő a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán folyó szakemberképzésről, a közművelődési program teljesítéséről. Tóth László, a munkavédelmi bizottság vezetője összegezést adott az élelmiszeripari vállalatok baleseti helyzetéről, Kiss Ferenc, a közgazdasági bizottság vezetője pedig a vállalati bérfejlesztéseket értékelte. Megvizsgálta a testület az ÉDOSZ, a MEDOSZ és a KPVDSZ együttműködésének eddigi tapasztalatait is. Energia a talpunk alatt (1.) Gazdag föld a Kárpátmedencéé — mondották hajdanán, s értették ezt arra, hogy halban, vadban, gabonában, s gyümölcsben gazdag, vagyis minden megtalálható itt, ami csak kellhet a boldog, gondtalan és nyugodt élethez. Talán akkor sem volt egészen igaz ez a gazdagságot kinyilvánító megállapítás. Lehet, s az tény, hogy egy-két évszázad múltán már mint szegény, nyersanyagban és energiában szegény országként beszélünk önmagunkról. Hiába, változott a világ, s a nagyarányú ipari fejlődés eredményeként éppen azok iránt az anyagok iránt nőtt alaposan a kereslet, amivel Magyarország esak igen korlátozottan rendelkezik. Nyersanyagokban és energiahordozókban valóban szegények •vagyunk, s olykor azt sem hasznosítjuk megfelelően, amivel rendelkezünk. Ahogyan elkezdődött Világszerte jókora vízkészleteket rejt a föld mélye. Lényegében érintetlen készleteket, hiszen Ivóvízért alig néhány száz méter mélyen bolygatták ipeg e felszín alatti vizeket. Mélyebben nem is igen érdemes ivóvizet keresni, hiszen minél mélyebbre fúrunk, annál melegebb a vía, s annái több oldott ásványi sót tartalmaz. Ez az egyik, nagy gondja a szegedi vízhálózat fejlesztésének is. Hiszen a felszínhez közeli vízadó rétegek kimerülése után mélyebbről már A Zebegényíek Vígjátékpályázaton kapott dijat A Zebegényíek, az író, Mesterházi Lajos még együtt dolgozott a stábbal a tévéfilmen, a bemutatót már nem láthatta. A Zebegényiek, a témát tekintve azoknak az elbeszéléseknek rokona, amelyekben a mélyen elkötelezett, de a társadalmi problémákat, ellentmondásosságokat nyugtalanul érzékelő író felelősen és jobbító hittel adott látleleteket Ennek a tévéfilmnek a megítéléséhez-értékeléséhez azonban nemigen lehet az esztétika mércéit használni. Ha megpróbálnánk, körülbelül olyan nehéz helyzetbe kerülnénk, mintha egy kabarétréfáról kémének tőlünk műbirálatot. Nem tudhatni pontosan, mennyi a szerepe ebben a forgatókönyvnek, mennyi Zsurzs Éva rendezésének. Ami bizonyosnak látszik: 1. Mesterházi Lajc£ ismét élő, eléggé nyugtalanító társadalmi ellentmondást vett észre (a munkamegosztás rendjének, a társadalom szervezettségének tökéletlenségeit), amelynek azonban nem talalta megfelelő irodalmi-írói kifejezéseit. Az ötlet, amelylyel a szellemi értékeket teremtő elméleti matematikust elküldi egy szippantókocsi kezelőjének, arra nem alkalmas, hogy valós gondjaink feltárásában-tudatosításában segítsen, hogy a választott írói témát hatásosan-értékesen közvetítse. Arra igen, hogy bagatellizálja — az írói szándékkal ellentétesen. 2Zsurzs Éva, a rangos, tapasz-, talt tévérendező sem találta ezúttal a közvetítés megfelelő formáját. A filmben a történések, az események helyét a „mesélő" (Zsurzs Kati) foglalta el, a tóvéidegen keretbe, közegbe került mondandó nem is jött át a képernyőn, nem érte el közönségét. 3. Mindezekért nagy kár; hiszen, bár elszomorítóan • kevés az úgynevezett mai témájú tévémű, aligha engedhető meg, hogy — visszaélve a közönség nyilvánvaló igényével a sikerületlenek is elénk kerüljenek. S. E. nem lehet megfelelő hőmérsékletű és minőségű vizet nyerni. Ám a víz egyik legsokoldalúbb kincsünk, s ami ivásra alkalmatlan, vagy csak kevéssé alkalmas, az még kiválóan alkalmas lehet gyógyászati vagy más célokra. S ahol a föld mélyének vize magától is a felszínre tört, könnyű volt felismerni a termálvíz előnyelt és lehetőségeit, így 'születhetett meg például Hévíz fürdőkultúrája. Szegeden az 1930-as évek elején fúrták az első termálkutat. amely most is ellátja a gőzfürdőt meleg vízzel, s ásványvízzel a környéket. Az Anna-kút immár lassan ötven éve adja 860 méter mélységből a 44 fokos meleg vizet. Az évtizedek alatt csak kezdeti, percenkénti 8Q0 literes vízhozama esökkent felére, 4Q0 literre. (Igaz, ebben többek közt az is közrejátszott, hogy azóta más kutak is települtek erre a rétegre.) Aztán, aa Anna-kűt után sok évtizedes csönd következett A hatvanas évek elején a város, s a város iparának, gazdaságának fejlődése mind több energiát követeit. Szeged viszont energiaszegény területe volt az országnak, száz kilométerekről kellett ideszállítgni a szenet. az olajat. S ekkor ismét előtérbe kerültek a termálvízben szunnyadó lehetőségek. Termálvíz — mélyhűtve? Magyarország előnyös helyzetben van Európában. Amíg a környező országokban lefelé haladva átlagosan 35 méterenként nő egy fokkal a talaj, s ezáltal a benne tárolt víz hőmérséklete, nálunk 20 méterenként lesz egy fokkal magasabb a hőmérséklet, Azaz átlagosan 3500 méteren lehet 100 fokos vizet találni, nálunk pedig már 2Q0Q méteren, A kedvező adottságok szinte kínálják energiahordozóként a termálvizet. Meg js kezdődtek a kutatások, a fúrások a hatvanas évek elején. Ekkor fúrták a Székely sori kutat, amely 60Q lakást fűt ma ls az Odessza lakónegyedben. S fúrtak még néhány kutat, amelyek vizét most a városi kertészet, a szegedi termelőszövetkezetek, s néhány vállalat, egészségügyi létesítmény hasznosítja. Aztán a tápéi téesz kertészete számára hozzáfogtak egy termálkút fúrásához, amelyből feltört — az olaj. Ezzel Szeged energiában gazdag terület központja lett, megszűntek hát a kutatások, próbálkozások. Még olcsó volt az olaj, s ezért a termálenergia, mint jászerével ismeretTévéfórum gazdaságunkról len és kevéssé hatékony energiaforrás — a mélyhűtőbe került. Á bizonytalanság kezdetei Időközben kirobbant az energiaválság. Többszörösére emelkedtek a világpiacon az olajárak, amelyek ma is megállíthatatlanul, évről évre kúsznak fölfelé. Ismét érdemes lett hát „fölmelegíteni'' a termálvíztémát, hiszen ez az energiaforrás itt van, a szó szeres értelmében a talpunk alatt. Csakhogy a kérdések: Mekkorák a készletek? Mire és hogyan lehet azokat hasznosítani? S főleg; mennyire gazdaságosan? Ahány szakemberrel beszél az ember, szinte annyi választ kap. S az az érzése, hogy e válaszokat inkább a sokéves gyakorlatból leszűrt Ítéletek és előítéletek befolyásolják, semmint a tények, a föld mélyében lezajló folyamatoknak az ismerete. Egyesek szerint korlátlanok (mert bőven megújulok) a készletek, mások szerint korlátozottak. Egyesek szerint nagyon olcsó a termálenergia, mások szerint drága ... Bizonytalanságainkat természetesen az okozza, hogy esak hozzávetőlegesen tudjuk, mit várhatunk a föld mélyétől, s egyelőre csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy a termálenergia hasznosításának gazdaságosságáról képet alkothassunk, Mégis — jó ez a bizonytalanság, mert legalább már ez van, márpedig a bizonytalanságnak is az érdeklődés szülőjeAz érdeklődés, amelyet körülményeink kényszeritettek ránk, s amely alapja lehet ©gy új, minden bizonnyal bőséges energiaforrás kiaknázásának. Minden remény megvan arra, hogy a hatvanas években lezajlott folyamat esak kezdet legyen, s ne egyúttal a vég is, hogy közjáték legyen, a folytatás bizonyosságával. Ssávay István (Folytatjuk.) [ancsó Miklósra emiékeztek Tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Szegedi Orvostudományi Egyetem egykori kiváló tudósára emlékezve a Jancsó Miklós-emlékünnepélyt. Tegnap, kedden délután a gyógyszertani intézet folyosóján levő emléktáblánál az egyetemi tanács tagjainak jelenlétében dr. Petri Gábor, egyetemi tanár, a SZOTE rektora mondott beszédet, felidézve a kiváló professzor emberi jellemét és tudományos nagyságát, majd elhelyezte az emlékezés koszorúját. Ezt követően a szemészeti klinika tantermében dr. An• toni Ferenc egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora, a Jancsó Miklós-emlékérem idei kitüntetettje tartotta meg előadását Immun-folyamatok biokémiai szabályozása címmel. A kitüntetett professzor tudományos tevékenységét dr. Szekeres László egyetemi tanár, a gyógyszertani intézet igazgatója méltatta, majd dr. Petri Gábor átadta az emlékérmet dr. Antoni FerencnekAz ünnepi eseményen részt vett Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztályvezetője. Ott volt az egyetem vendégeként Szegeden tartózkodó J. B. Makszimavics, az odeszszal Plrogov Orvostudományi Egyetem gyógyszertani intézetének igazgató-professzora és V. Kreszjun, az intézet docense. Színházi napok Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg néhány évvel ezelőtt a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a színházi napokat, A szándékból valóság lett, a tanárielöltek színházi kultúrájának emelése, a műhelymunka megismerése céljából mától Ismét megrendezik azesemélysorozatot. Ma, szerdán este 6 órakor a főiskola Tamási Aron klubjában Pál Tamás, a színház igazgatója nyitja meg 4 Szegedi Nemzeti Színház élete képekben című kiállítást. Este a főiskolások Artúr Miller A salemi boszorkányok című drámáját nézik meg a Kísszínházban, majd a?t követően a színészklubban találkoznak Hules Endrével, a produkció főiskolás rendezőjével, Vágvölgyi Ilona jelmeztervezővel és a darab szereplőivel. Szigligeti Ede: Lillomfi című darabjának próbáján vehetnek részt az érdeklődők csütörtökön délelőtt, majd azt követően Angyal Mária rendezővel beszélgethetnek. Verdi Johanna e. operájának keresztmetszetét mutatják be csütörtökön este fél 8-kor a Teleki Blanka kollégium tátv salgójában, Horváth Zoltán főrendező vezetésével. A programban részt vesz Pál Tamás. Vágvölgyj Jlona és az operatagozat több művésze. Pénteken a Szeged bárban a főiskola hallgatói előtt mutatják be 4 Nagy Testamentum című Villon-estet. Casanova azt üzente... rádiófigyelő Amikor megnéztem FeCierico Fellini új filmjét, a Cotanoyét. némi kárörömmel konstatáltam, mily rohamléptekkel halad nálunk a közművelődés. A moziban sűrű sorokban ültek a szexfilmet, pornófilmet remélő kíváncsiak. Később óhatatlanul fölágaskodott bennem a kandi kérdés: közülük ugyan mennyi vár szexakrobatikát, mennyi bombajó nőket, mennyien sznobizmusból (óh, Fellini!) állták végig a hosszú sort a pénzKözei két év után, április 24-én este 8 órakor ismét a Fórum kamerái elé ülnek a kormány tagjai, a gazdasági élet felelős vezetői, hogy válaszoljanak népgazdaságunk nemzetközi helyzetét, az államháztartást, a vállalati gazdálkodást, a béreket és árakat, a foglalkoztatást, az ellátást és az életszínvonalat érintő kérdésekre. A Fórum vendégei lesznek: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese; Faluvégi Lajos, pénzügyminiszter; Sághy Vilmos, belkereskedelmi miniszter; Trethen Ferenc munkaügyi miniszter és Szalay Béla külkereskedelmi államtitkár. Az adás papján délelőtt 10 órától működnek majd a telefonok, amelyek hívószámait az aznapi országos napilapok, illetve a rádió ismertet. Ezeken fogadják a nézők telefonjait, kérdéseit. A kérdéseket azonban nemcsak telefonon lehet feltenni, de levélben is az alábbi címen: Magyar Televízió, Fórum, Budapest, Szabadság tér «. ISIÜL Új rendelet a politikai képzettségről Megjelent a Minisztertanácsnak a politikai képzettségről szóló rendelete. Áx új rendelkezés értelmében a jövőben a marxizmus—leninizmus esti egyetemek hároméves általános tagozatán megszerzett végbizonyítványok középfokú politikai végzettséget tanúsítanak, a szakosított tagosat eredményes elvégzésével pedig felsőfokú politikai képesítést lehet szerezni. Azok, akik tanulmányaikat már folytatják, a ko^ rábbi rendeletnek megfelelően államvizsga letételével főiskolai oklevéllel egyenértékű diplomát szerezhetnek 1983. június 30-ig. Felsőfokú politikai képzettségnek fogadják el mindenekelőtt a politikai főiskolán, a marxizmus-leninizmus esti egyetem szakosított tagozatán, valamint a közgazdaságtudományi e°,yetemi és 1950-töj az egyetemek állam- és jogtudományi, illetve bölcsészettudományi karain megszerzett oklevelet. tárnál, és állták a borsos „felemelt helyárat"? Néhány nappal a film megtekintése után a Kossuth rádióban — délben (!?) — elhangzott egy műsor: A nöhóditó Casanova — Fellini szemével. Korányi Tamás biológus-szexológussal beszélgetett Bacskó Levente. És kommentáriszonyom alig 15 perc alatt — legalábbis erőteljesen csökkent. Korányi Tamás a büszke emberről, a világot csakis a maga teljességében birtokba venni kívánó férfiról beszélt, aki fütyül a normákra. ezért állandóan csalódik. Egyben pedig a legmoeskosabb. tartalmatlan és alantas dolgokba keveredik, jóformán csak azért, meri saját normáinak kíván a legmagasabb szinten eleget tenni. Vajon életünk egyik legfőbb sava-borsa, a férfjnő kapcsolat sikeréhez elegendő-e csak a szex? „Minden örömünk abból származik, ha a szexualitást humanizáljuk" — mondia a szakember. Casanova példája szörnyűséges, mégis magasztossá válni tudó próbasorozat: az egészséges személyiségű ember állandóan újra és Újra el akarja érni. magas színvonalú szerelmi technikával akar.ia meghódítani a totalitást, s noha végül egy fabábu lesz szerelme tárgya as, elidegenedik a szexualitás az emberi kapcsolatoktól mégis bukása figyelmeztet. Rettenetesen rólunk szó) Fellini Casanovája, A Civilizáltság üteme messze túlhaladta lelkünk, morálunk sebességót. Fabábúkkal esztelen-embertelen kompromisszumokkal keresünk megoldást és kielégülést Csak az igények élnek, talán kissé halványodva, elfojtva, de Casanova üzenete tiszta, világos és fől»g mélyen humánus. Nagyszerű emlékirataiban éppoly kendőzetlenül mutatja meg Fellini-féle önmagát, ahogyan a nagy rendező elénk hozza. Minderről pedig negyedóra alatt magyarázottgyőzött meg egyetlen rádióműsor. Valamicske apró tüske azért csak maradt még bennem. Kommentárokra, „megmagyarázásokra" bizonyos kérdésekben és bizonyos módszerekkel igen nagy szükség van. belátom. Csakhogy vajon éPPen aznap déltájban, amikor a rádióban eme szép bizonyítékot hallani lehetett, a filmet megnézők közül ugvan hányan csámcsogtak éppen ebédszünetben éretlen tizenévesek módjára Casanovának a szeretkezési versenyben aratott győzelméről?! Domonkos László »