Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-14 / 61. szám
8 Szerda, 1979. március 14; Pénz és állam Egyetemes történeti tanulmányok a XVII. századról Az elmúlt napokban egymás után jelentek meg a József Attila Tudományegyetem történeti tanszékeinek tanulmányai, az Acta Historica kötetei. amelyek témájukban felölelték a helytörténet (Szeged), valamint a Latin-Amerika történetével kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit A Középkori Egyetemes Történeti Tanszék gondozásában megjelent két kötet egyikét, a Latin-Amerikáról szólót, a Délmagyarország hasábjain már ismertették, mi a 64. számú kötet bemutatására vállalkoztunk. • kötetek egyrészt betekintést nyújtanak a tanszék sokrétű kutatómunkájába, másrészt reprezentálják „nemzetközi kapcsolatait", amelyek kiépítése Wittman Tibor professzor nevéhez fűződött. A hagyományok ápolásának egyik formája, hogy a tanszék rendszeresen közöl külföldi szerzőktől tanulmányokat. E kötetben Szeged francia testvérvárosának, Nizza egyetemének profeszszora. José-Gentil da Silva tette közzé „Pénz és ember. A pénz XVII. századi története apropóján" című Írását A szerző az eredeti tőkefelhalmozás korába kalauzol bennünket, s új források bevonásával egyrészt arra keres választ, hogy a pénz miként vált a termelési folyamat tényezőjévé. miként alakította át tőkévé a bérmunkás az anyagi gazdaságot? Számos adattal gazdagítja a XVII. század eleji árforradalomről alkotott Ismereteinket. a korabeli bérstruktúra elemzésével szemléletesen musztrália azt az ellentmondásos folyamatot, amely egyfelől a bérből élők megélhetését rendkívül megnehezítette, mivel az infláció nyomán a munkabér emelkedése nem követte a fogyasztói árak növekedését másfelől éppen ez az értékcsökkenés a gazdasági élet fellendüléséhez vezetett Ugyanis, miközben a pénz vásárlóerejének ugrásszerű csökkenése — miként Marx megállapította — „leértékelte a munkásosztályt", addig a kereskedők, vállalkozók kezén hatalmas pénzvagyon halmozódott fel. Kérdés, mi lett a sorsa a felgyülemlett tőkének a mediterránum vidékén. elsősorban Dél-Franciaország és Észak-Itália városaiban? A termelési folyamat egymáshoz kötötte-e a tőkét és a munkát amely alapfeltétele volt a belső piac kitágulásának, a kapitalista viszonyok térhódításának. A szerző e kérdésekre nemleges választ ad. hiszen a korábban virágzó itáliai városok (Genova. Velence stb.) a tőkét a termelésen kívül — különféle „tőzsdei" spekulációkkal — próbálták gyümölcsöztetni, ezáltal az „északon születő kapitalista gazdaságnak" rendelték alá a Földközi-tenger medencéjét Miután a hazai történetírás figyelme csupán az elmúlt években fordult a pénz- és ártörténet felé, ezért minden bizonnyal kamatoztatni tudja José-Gentil da Silva újszerű szemléletét és módszerét Varga Ilona, a JATE docense „Az államháztartás új vonásai a XVII. századi Oroszországban" című tanulmányában a Nagy Péter nevével fémjelzett nagyhatalom genezisét tárja elénk. E század választóvonal az orosz fejlődésben, hiszen az államrend vonalán bevezetett Intézkedések lehetővé tették a „zavaros évek" lezárását. Az átalakítást a körülmények kényszerítették az 1613-ban trónra lépő Romanov-dinasztia tagjaira. A lengyelekkel évtizedeken keresztül folytatott háborúskodás felszínre hozta azt a felismerést, hogy a szolgálónemesség katonai szervezete nem képes tartós eredményeket biztosítani, az adózás régi rendszere pedig nem nyújt elegendő alapot a hadsereg fejlesztéséhez. A külső kihívásokra Oroszország csak úgy tudott eredményesen reagálni, csak úgy tudta állami funkcióit ellátni, hogy megreformálta adózási rendszerét új jövedelmi forrásokat (vámok, állami monopóliumok stb.) nyitott, átalakította katonai szervezetét A hadsereg é6 adórendszer megváltozása azonban magával hozta az egész államapparátus reformját - amely Nagy Péter idején nyerte el új formáját. Varga Ilona kitűnő tanulmányában — széles körű forrásanyag, és a legújabb szovjet szakirodalom felhasználásával — érinti az orosz társadalmi fejlődés 6zámos kérdését rámutat azokra a rokonvonásokra, amelyek a kelet-európai országokat köztük a Habsburgok országait is. jellemeztok. Ügy véljük, hogy a szegedi egyetemen és országosan megélénkülő kelet-európal kutatások segítenek megszüntetni azt az aránytalanságot, amely történeti tudatunkban Európát egy jól ismert nyugati részre, és egy gyakran kuriózumként kezelt keleti perifériára osztotta kutatásban és ismeretanyagban egyaránt Dr. Rákos István Pályázat honvédségi egyetemi, főiskolai tanulmányi ösztöndii elnyerésére Rubljov-múzeum Ikonok, freskótöredékek, aranyhimaés. zománc miniatúrák — korántsem teljes felsorolása ez az ősi orosz művészet legjobb alkotásait bemutató moszkvai Andrej Rubljov Múzeum kiállítási tárgyainak. A látogató közel háromezer, a XIV—XVII. századból származó művészi alkotással ismerkedhet meg itt A múzeum a volt Andronyikov kolostorban, a Jauza folyó partján fekszik. Itt található Moszkva egyik legrégibb épülete, az 1420—1427 között épített Szpasszkij templom. Ennek falait Andrej Rubljov díszítette freskókkal. aki életének utolsó éveit ebben a kolostorban töltötte. Ez is egyik oka annak, hogy a múzeum az ő nevét viseli. A múzeumot naponta látogatók sokasága keresi fel, hogy megismerkedjen a régi orosz mesterek. Rubljov, Feofan, Dioniszij és mások alkotásaival. (APN) A Honvédelmi Minisztérium tanulmányi ösztöndíjpályázatot hirdetett azoknak a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló, oda már felvett vagy felvételre jelentkező fiataloknak, akik a dolgozó nép fegyve> res szolgálatát önként vállalják, és a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjei kívánnak lenni. Büntetlen és feddhetetlen előéletű, erkölcsileg-politikailag megbízható, hivatásos szolgálatra egészségileg és fizikailag alkalmas, nőtlen és 23 évnél nem idősebb fiatalok jelentkezhetnek. A honvédségi ösztöndíjat a következő felsőoktatási intézmények tanulói, vagy leendő tanulói nyerhetik el: A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki kara a gépgyártás-technológus; villamosmérnöki kara híradástechnikai, digitális számítástechnikai ágazatos, műszer- és irányítástechnikai, a közlekedésmérnöki kar járműgépész; az építőmérnöki kar szerkezetépítő, közlekedésépítő és földmérő szakos, valamint az építészmérnöki kar hallgatói. A tudományegyetemeken az állam- és jogtudományi karok, valamint a természettudományi karok programozó matematikus, fizikus szakos hallgatói, amennyiben vállalják, hogy a második évfolyamtól kiegészítő szakként a meteorológiai szakot is felveszik jelentkezhet az általános orvostanhallgatói, a közgazdászjelöltek közül pedig az általános közgazdasági kar tervgazdasági éa pénzügyi szakos hallgatói. A Pollack Mihály Műszaki és az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskoláról az építőipari kar mélyépítési szakos, valamint a gépészeti kar épületgépészeti szakos, az Erdészeti és Faipari Egyetemről a földmérési és földrendezői főiskolai kar hallgatóinak jelentkezését várják. A felsőoktatási intézményekben már tanulmányokat folytatók bármely időpontban, az oda felvételre jelentkezők 1979. március 31-ig pályázhatnak. (MTI) Kiskerteknek Az évek során elfogyott a tőzeg az isaszegi és alsógödi bányából. Tavaly az ócsai tőzegbánya művelésével is felhagytak, s az idén már csak a Pest megyei Csemő határában termelnek ki 60— 80 vagon tőzeget amelyet műtrágyával dúsítanak, s 20 ezer fóliazsákban hoznak forgalomba a kiskerttulajdonosok számára. M. F. szegedi olvasónknak nagyobb összegű megtakarított pénze van. Örökösei nincsenek, ezért szeretné pénzét közérdekű célra felajánlani. Kéri, ismertessük, hogy van-e erre lehetőség, s ha igen, mit mond erről a jogszabály? A társadalmi, kulturális és szociális feladatok ellátásához szükséges anyagi fedezetről intézményesen az állam gondoskodik. E feladatok eredményesebb megvalósítása érdekében komoly jelentősége van azonban a magánszemélyek közérdekű célra történő hozzájárulásainak is. A közérdekű célra juttatott adományok feltételeit és módját a polgári törvénykönyv szabályozza. A törvény rendelkezései szerint magánszemélyek és jogi személyek kötelezettséget vállalhatnak, hogy általuk meghatározott közérdekű célra ingyenes vagyoni szolgáltatást teljesítenek. A szolgáltatás ingyenességét nem érinti az olyan kikötés, amely meghalt személy emlékével kapcsolatos, és amelynek teljesítése vagyoni szolgáltatással is jár. A kötelezett (adományozó) megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra kell fordítani: feltételként lehet kikötni azt is, hogy a szolgáltatásnak a meghatározott célra való fordítása a kötelezett (adományozó) nevének feltüntetésével történjék. A kötelezett kijelölheti azt a személyt is, akinek javára a szolgáltatást fordítani kell. A kötelezettségvállalás érvényességéhez a célja szerint illetékes állami felügyelő szerv jóváhagyása szükséges. A felügyelő szerv a kötelezettségvállalásnak sem tartalmát, sem feltételeit nem módosíthatja, jogosult azonban kijelölni azt a szervet, amely a szolgáltatást a meghatározott célra fordítja, ha a kötelezett erről nem rendelkezett Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást csak a teljesítés előtt és csak akkor lehet visszavonni, ha a kötelezettség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítése tőle többé el nem várható. A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett bármikor visszavonhatja. A kötelezettség megszűnik a kötelezett halálával, továbbá, ha az a cél, amelyre a szolgáltatást fordítani kell, megvalósult, vagy megvalósítása többé nem lehetséges. Ha a kötelezettség a cél megvalósulása vagy meghiúsulása miatt szűnt meg, a fel nem használt szolgáltatásokat a kötelezett részére viszsza kell szolgálni. Itt jegyezzük meg, hogy az alapítványrendelést közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak kell tekinteni. E rendelet részletes végrehajtásáról a 30/1978. (XI. 22.) pénzügyminiszteri rendelet intézkedik. Dr. V. M. Dr. Ördögh Piroska Március—1919 ? A környező országok munkásainak gyűlésein gyakran • hangzott el a felhívás: „kövessük u magyar példát". Bajorországban tömeggyűléseken vitatták meg a magyar eseményeket. Április 13-án megszületett a Bajor Tanácsköztársaság. „A müncheni munkásosztály teljes erejével szolgálja azt a nagy történelmi feladatot, amelynek élharcosai a bátor orosz és magyar testvérek voltak. Éljen az orosz és a magyar köztársaság! Éljen a vilégfoiTadalom" — olvasható Budapestre küldött üzenetükben. „A magyarorszagi proletárforradalom győzelme ... meggyorsítja a forradalom menetét mindenütt" — vallotta Clara zetkin. Am Noske birodalmi hadügyminiszter most is fellépett éppúgy, mint januárban, a forradalmi kísérlet ellen, és vérbe fojtotta a szovjet-oroszországi és a magyar példa követésere irányuló dél-németországi kísérletet „Csodáljuk magyar testvéreink bátorságát.. „ legforróbb jókívánságainkkal mellettük vagyunk! Mert az az ügy, Hmelyért ma mindent kockára tesznek, a mi ügyünk is .. . Harcra készen állunk mi is" — hirdette Ausztriában az Arbeiter Zeitung a Magyar Tanácsköztársaság megalakulását követő napokban. A szociáldemokrata kormány dip1 lomáciai kapcsolatot létesített a magyar tanácskormánnyal, és lehetőséget biztosított a Vörös Hadseregbe toborzásra. Am a szociáldemokraták vezette kormány nem engedte a példa követését. A szolidaritást — kénytelen-kelletlen — eltűrte, de megakadályozta országában a magyar példa követését Romániában propagandatevékenység folyt a hadseregben a Tanácsköztársaság elleni fellépéssel szemben. Számos romániai városban sztrájkmozgalom bontakozott ki. és a hadsereg egyes egységeiben is megmozdulások voltak az intervenció ellen. Jugoszláviában a magyar forradalom híre meggyorsította a forradalmi csoportok tömörülését, amelyek 1919 áprilisában megalakították a kommunista pártot Az alakuló kongresszus szolidaritást vállalt az orosz és a magyar tanácshatalommal. Felszólította a katonákat, hogy „akadályozzák meg e forradalmak elfojtásának bűnös politikáját". A délszláv katonákat az erős rokonszenv miatt nem merték harcba küldeni a magyar forradalom ellen. Az intervenció ellen Jugoszlávia-szerte sztrájk tört ki. A Vajdaságban és Szlovéniában a béresek és szegényparasztok mozgalmat indítottak a szovjethatalomért. Csehszlovákiában a nacionalista hullám igen erős ugyan, a katonák közül többen mégis megtagadták a harcot, és számosan átálltak a magyar Vörös Hadsereg oldalára. Szlovákiában a hadkötelesek tömegesen megtagadták a bevonulási parancsot. Számos szlovákiai helységben zavargások voltak. Az északi hadjárat idején azokban a nagyobb településekben, ahová a Vörös Hadsereg egységei bevonultak, tanácsok alakultak. Június 16-án Eperjesen kikiáltották a SzíouŰfc Tanácsköztársaságot. A szlovák kormányzótanács közölte a csehszlovák burzsoá kormánnyal: „Szlovákia mostantól kezdve kizárólag a dolgozó tömegeké. Minket a cseh proletariátussal az elvtársi és testvéri szolidaritás érzése kapcsol össze és szétszakíthatatlanul állami szövetségben kívánunk élni vele." A szomszéd népek szolidaritását elősegítette a Tanácsköztársaság nemzetiségi politikája. A Tanácsköztársaság nemzetközi kapcsolatainak alapjává a gyakorlatban is az internacionalizmust tette. Menedékjogot és egyenjogúságot biztosított minden külföldi proletárnak. A Tanácsok Országos Gyűlése határozatban nyilvánította ki, hogy természetes szövetségesének tekinti a „proletárállamokat", és valamennyi dolgozóval békében kíván élni. Budapesten tizenöt nemzeti csoport egyesüléseként megalakult a nem magyar forradalmárok szervezeteinek és szövetségüknek a Magyarországi Nemzetközi Kommunista Szocialista Föderációja. Hét ország fiai küzdöttek a Vörös Hadseregben a Magyar Tanácsköztársaság védelméért. A nem magyar népcsoportok helyzetét az egyenjogúság, az önrendelkezés elveinek megfelelően rendezte. Az alkotmány szerint: a Tanácsköztársaság nem ismer faji vagy nemzeti különbségeket, „nem tűri a nemzeti kisebbségek bármilyen elnyomását és nyelvük használatának bármilyen korlátozását". A hatóságokat kötelezte „mindenkit saját anyanyelvén meghallgatni és vele tárgyalni. A nemzeti kérdést, a föderációs elvnek megfelelően, autonómiák alakításával igyekeztek rendezni. A forradalmi kormányzótanács április 28-án német és ruszin tanács megválasztását rendelte eL A tanácskormány nyilvánosan lemondott Magyarország területi integritásáról, és arra törekedett, hogy a „monarchia területén képződött nemzeti államok" egymáshoz való viszonyukat közös konferencián, rendezzék. Békés kapcsolatokra törekedett. A tanácskormány nem mindenáron törekedett a békés, jószomszédi viszony kialakítására, hanem a minden nép érdekét egyaránt figyelembe vevő önrendelkezés alapján állt. Nem hagyott kétséget az iránt, hogy a nemzetek érdekeinek kölcsönösen megfelelő békés együttélést, a nemzeti problémák kielégítő megoldását végső soron csak a szocialista államok szövetségének megalakítása útján véli elérhetőnek. Ezt az elvet érvényesítette a gyakorlatban a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásakor, amelyet továbbra is Csehszlovákia részének tekintett. A korabeli dokumentumok bizonyítják, hogy a Magyar Tanácsköztársaság vezetői igyekeztek összeegyeztetni a nemzeti érdekeket a szocialista forradalom internacionalista érdekeivel. Kun Béla mondotta: a magyar forradalomnak a nemzetközi forradalom szempontjából két feladata van. A balkáni antant hadsereg Szovjet-Oroszország elleni felvonulásának megakadályozása, a magyar forradalom védelme, megszilárdítása. a szocializmus közép-európai győzelmének biztosítása. Ebből csak az elsőt sikerült teljesíteni. A Magyar Tanácsköztársaság fontos tanulságai közé t.artgzlk a két párt egyesülése és a párt vezető szerepének megvalósulása. Történelmi tény, hogy a két párt egyesülése — a proletárdiktatúra létrejöttének feltételeként — szükségszerű volt. Az egyesülés a KMP álláspontjának elfogadását jelentette. A jobboldali szociáldemokraták közül néhányan elutasították az egyesülést. Az opportunista többség (centristák és jobboldaliak egy része is) azonban, bár kétkedéssel fogadta az egyesülést, ragaszkodott a pártba, a szakszervezetbe szervezett mozgalomhoz, nem kevesen a pozícióikhoz is. Emiatt közülük sokan úsztak az árral. Az egyesülés ily módon csak látszatra oldotta fel az ellentétet a leninizmus és a szociáldemokratizmus' között. A valóságban szervezetileg kevéssé kiépített párt került olyan mély forradalom középpontjába, amely teljesen indifferens rétegeket is a politikai élet felszínére vetett, sőt a politikai pártba sodort. A párt ilyen összetétele az opportunizmusnak kedvezett. (Folytatjuk..)