Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-13 / 60. szám
4 Kedd, 1979. március 13. A vasát vonzásában Vannak, akik szobrász vasutasnak, vannak, akik vasutas szobrásznak tartják Németh Mihály sárvári szobrászművészt ö azonban joggal mondhatná mindkettőnek magát A negyvenes években a MÁV szombathelyi járműJavítója mozdony osztályának lakatosa volt, de már akkor munkás képzőművészeti szabadiskolába járt Ma pedig kész érett művész — több mint 40 köztéri szobra díszíti városainkat egyik alkotása külföldre is eljutott— de vasutas is, mert hetente bejár egykori munkahelyére, a megújult korszerű vasúti javítóüzembe. Nem tud elszakadni régi munkahelyétőt amely most is úgy fogadja, mintha haza menne. A tíz év, amit a nagyüzem fegyelmezett munkarendjében „lehúzott", egész életére meghatározóvá vált A nem könnyű művészpályán is jobban boldogul vasutas múltjával, s állandó „feltöltődésével". Diplomamunkáját is egykori munkahelyének ajándékozta. A „Lantos nő" a járműjavító művelődési otthonának nagytermét díszíti. De az üzem irodaépületének előcsarnokában is Németh Aáihály szobra fogadja a belépőt Lakatosként is azok közé tartozott akik a legnehezebb munkák egyikét végzik, hisz se ünnepük, se vasárnapjuk a vasutasoknak, télen-nyáron szünet nélkül menni kell a vonatoknak. Ugyanígy a művészpályán is a legnehezebbet a kőszobrászatot műveli. Húsz éve, amióta kezébe vette művészi diplomáját, szinte kivétel nélkül kőbe vésve fogalmazza meg mondanivalóját Több művét a vasútnál dolgozó emberek Ihlették, ugyanakkor szobrászszerszámait, vésőit, kalapácsait U ók javítják. Kedvenc témája az anyaság, amelyet rendkívül sokféleképpen fejez kl munkáiban. A gyengébb nem, a nő a fő témája a Vas megye szovjet testvérterülete, # a Mari ASZSZK fővárosában, a Joskar-Ola-ban nemrég félállított köztéri szobrának is, amely a „Savaria" nevet kapta. Legismertebb művel a Tavasz, a Nyár, az ösz, a Tél, amelyeket szintén nőalakokként megszemélyesítve ábrázoL Március 13-14. Ismeretes, hogy Földünk és a Hold sötét égitestek, a Nap ezeknél csak a feléje fordított fél részt Világítja meg, míg a Föld hátsó (sötét) oldala a Nappal ellenkező irányba hosszú, keskeny kúp alakú árnyékot vet Bizonyos adottság esetében az árnyék hossza köréptávolságban 11/3-ad millió kilométer, 3,6-szer nagyobb, mint a Holdnak tőlünk való távolsága. Az árnyékkúp átmérője a Hold-pálya metszésénél 9 ezer 200 kilométer, mely 2 2/3-ad Hold-átmérőnek felel meg. Fogyatkozáskor kétféle árnyék keletkezik: teljes és félárnyék. A teljes árnyék belső határai közé semmi fénysugár nem hatol, az árnyék teljesen sötét A teljes árnyékot körülveszi a félárnyék, ennek területére némi fénysugár jut ezért teljes sötétség nem áll fenn. A félárnyék a végtelenségbe terjed, sötétsége határ nélkül a világosságba olvad feL Az éggömbnek azt a két egymással szemben levő pontJát, amelyben a Hold-pálya az ekliptikát metszi. Holdcsomónak nevezzük. Telehold Idején, oppozíció (szembenállás) alkalmával, ha a Hold, a Föld és Hold-pálya metszésében, a csomópontban, vagy ennek közelében tartózkodik, holdfogyatkozás létesül. A holdfogyatkozás teljes; vagy részleges; teljeseikkor, ha a Hold teljes egészében a Föld árnyékába lép, ha pedig az árnyék csak részben fedi a Holdat, a fogyatkozás részleges. Részleges a fogyatkozas minden esetben, ha a Nap távolsága a legközelebbi csomóponttól nagyobb, mint 9 fok. Abban az esetben, ha a távolság nagyobb mint 12 fok, fogyatkozás nem létesülhet. Ha tanúi vagyunk egy fogyatkozásnak, láthatjuk, hogy a Föld árnyéka, valamint a Hold nyugatról kelet felé halad. A Hold azonban 13szor sebesebben végzi pályafutását, mint a Föld árnyéka. A Föld 24 óra alatt tesz meg egy foknyi utat, ezzel szemben a Hold 13 fokot halad kelet felé. Amikor a Hold árnyékba lép, a szemlélőnek úgy tűnik, mintha az árnyék egy helyen állna, és csak a Holdat látja mozogni, az árnyék mozgása miatt azonban 12 foknyi sebességgel. A Nap 174 naponként (fogyatkozási fél év) jut egy holdcsomóhoz, így ennek közelében levő időpontokban Jöhetnek létre fogyatkozások. Idén két holdfogyatkozás esedékest Az első március 13—14-én, mint részleges fogyatkozás jelenik meg. Hazánk területén felhőtlen és tiszta égbolt esetében jól látható lesz; a második szeptember 6-án, 12 órakor teljes holdfogyatkozás, azonban ez nálunk nem látható. Március 13-án a Hold kel 17 óra 28 perckor, nyugszik 5 óra 52 perckor. A fogyatkozás, ^sorrendje: 13-ten elsőként a Hold érintkezik a félárnyékkal 19 óra 10.9 perckor, a félárnyékban lényének csökkenését sza jad szemmel nem láthatjuk. 20 óra 28.9 perckor kezdődik a teljes fogyatkozás, belépés a teljes árnyékba, a fogyatkozás legnagyobb fázisát 22 óra 8.0 perckor éri el (Hold-átmérőben kifejezve 0.85.8 százalék), kilépés a teljes árnyékból 23 óra 47.3 perckor történik. 14-én: elhagyja a félárnyékot 1 óra 5.1 perckor, mely a fogyatkozás végét jelenti. Kedvező látásviszonyok esetén az égbolt jelenségei közül egy-egy fogyatkozási folyamat megfigyelése igen tanulságos élményt nyújt Nagy Joachim Uj géptípusok A 101 éves csehszlovák mezőgazdasági gépgyár, az AGROSTROJ PROSTfiJOV termékel az országhatárokon túl is keresettek. A középcsehországi városka, Prostéjov gépgyára valaha Inkább gépjavító műhely volt, ma termelése fontos része a KGST fejlesztési koncepció valóra váltásának. Itt készül — hazai és KGST-szükségletre — az LCCH—1 típusú komlóbetakarító gépsor. Ennek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, amelynek komlóbetakarító szakembereit a prostéjovl gyárban képezik ki. Kiváló terméke az AGROSTROJ-nak a két-, négy- és hatsoros burgonyaültető gép. Ezenkívül kistraktorokat vető- és talajművelő eszközöket, gépalkatrészeket szállítanak szovjet, magyar, lengyel, NDK-beli, román, vietnami megrendelőiknek. Üj géptípusok kifejlesztésénél, gyártásánál élnek a gyár szakemberei a többi KGST-országgal kialakított együttműködés lehetőségeivel is. Többek között csehszlovák —magyar kooperációban tervezték meg az SPS—420-as önjáró silókombájnt, amelynek a gyártásánál ls érvényesül az együttműködés: a kiegészítő géprészeket — így a kaszálóművet, a rend- és szalmagyújtőt — Magyarországról szállítják Prostéjovba. Bútorgyártás Jugoszláviában A modern vonalú. Jó minőségű jugoszláv bútor a világ eok országában keresett cikk. Az elmúlt év első kilenc hónapjában exportált bútorok értéke 2,370 millió dinár volt, 13 százalékkal magasabb, mint az előző esztendő azonos Időszakában. A nagy érdeklődés, a kedvező piaci adottságok arra engednek következtetni, hogy ez évben 10 százalékos exportnövekedésre számíthatnak a jugoszláv bútoriparban. A komplett garnitúrák mellett több mint 200 bútorgyár különféle anyagokat, bútorelemeket is szállított megrendelőinek az elmúlt hónapokban — 41 millió 800 ezer dinár értékben. A korábbi években a jugoszláv bútorok legnagyobb vásárlója az USA volt, ahová a bútorexport 54 százalékát továbbították. Azóta a világ 40 országában ismerték és kedvelték meg a jugoszláv bútoripar újdonságait. Nyugat-Európa, az USA, Kanada mellett a kelet-európai államok, főként a Szovjetunió, jó piaca ennek a terméknek, de egyre több fejlődő ország is szívesen vásárol belőle. A sima vonalú, modern szobaberendezések mellett leginkább a ma újra divatos koloniálbútorokat keresik. HÁZASSÁG Gárgyán István és Márkus Zsuzsanna, dr. Hanyecz Vince és Török Ágnes, Kövesi István és Pápai Eva Magdolna, Sisák István és Ottllk Anikó Mária, Horváth László és Tasd Rozália Aranka, Bodrogi Attila János és Lippai Eva Jusztina, Sárközi Csaba Ottó és Fehér Anna, Almássy Sándor és Kis Irén, Bodor Ferenc Mihály és Balog Erzsébet, Farkaa Antal és Röhler Klára, Pesti Béla József és Llbor Erzsébet, Mára Zoltán és Zubán Julianna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Vlncze Józsefnek és Illés noná nak Gabriella. Kalmár Tibornak és Terhes Annának Andrea Krisztina, Túri Jánosnak és Berkes Viktóriának János, Panta Tibor Csabának és Szűcs Ibolyának Zaolt, Kétegyházi Jánosnak és Kircsi Évának Szilvia, Hürkecz György Lászlónak és üngi Anikónak László, Czinkóczki Lászlónak és Meskó Eszternek Ágnes, Rácz Alajosnak és Zónai Erzsébetnek Zsolt, Biczó Árpád Györgynek és Szilágyi Katalinnak Katalin. Bús Sándornak és Molnár Annának Bernadett, Berkecz Kálmánnak és Bullás Gizella Erzsébetnek Anita, Nagy Bélának és Óvári Aranka Klárának Szilvia. Imre András Bélának és Vág völgyi Eva Teréznek Viktória. Mihályi Józsefnek és Balogh Rozáliának Andrea, Kucsma József Károlynak és Laki Éva Juditnak Aletcandra. Kovács Istvánnak és Kiss Gizellának Krisztián. Varga Gyulának és Zámbó Máriának Szabolcs, Va.rga Balázsnak és Süli Ilonának Judit, Füzes Lajosnak és Túri Eszternek Attila, Bálint Jánosnak és Máté Irénnek Péter, Gaál István Jánosnak és Papp Erzsébetnek Anikó, Szabó Jánosnak és Sütő Máriának Edina Krisztina, Barna Ferencnek és Sztáncs Líviának Gábor, Gedó Ferenc Károlynak és Zsombok Évának Andrea Éva. Illés Nándornak és Kósa Mártának Nándor, Turesányi Áronnak és Magyar Mária Honának Lilla Márta, Szabó Józsefnek és Sata Klára Hajnalkának Andrea, dr. Dobé Sándornak és Cserjés Editnek Sándor. Sárközi Sándornak és Hajdúk Erzsébetnek Zoltán Károly, dr. Gál Andrásnak és dr. Fráter Katalin Zsuzsannának Judit Erzsébet, Rozsnyad Andrásnak és Fazekas Rozáliának Zsolt, Hubai Sándornak Családi események és Császár Ilonának Szabolcs, Deák Ernőnek és Simon Ilonának Ernő, Stanzel Antalnak és Szőnyi Ilona Veronikának Aranka Ilona, Vidárs Mihálynak és Hunyadi Ilonának Nikoletta, Baksa Sándor Imrének és Széli Györgyi Erzsébetnek Botond, Erdélyi Jánosnak és Ökrös Valériának Valéria Mária. Mészáros Mihálynak és Gyuris Ételnek Etelka. Farkas Imrének és Molnár Máriának Marietta. Klislcs Zoltánnak és Mityók Ibolyának Petra. Gallyas József Sándornak és Mihályi Katalinnak Zsolt Szabolcs. Szabó Györgynek é.s Vecsernyés Máriának Olivér. Szabó György Jánosnak és Rokolya Ilonának Orsolya Anna, Szegő Józsefnek és Dormán Margitnak Róbert, Kormányos Istvánnak és Adok Klárának Erika, dr. Korányi Lászlónak és dr. Pan Márta Juliannának Daniella Diána, dr. Korányi Lászlónak és dr. Pap Mária Juliannának László Norbert, Lángi István Mihálynak és Szemerédi Zsuzsanna Magdolnának Péter. Kovács Gvörgynék éa Ando Viktóriának Viktória Ágnes. Móricz Ferenc Miklósnak és Rovó Eszternek Henrietta Zsuzsanna, Molnár Sándornak és Kovács Veronikának Zsolt, Szalma Jánosnak és Gál Ilona Rozáliának Gábor János, Szálnál Józsefnek és Vukovics Editnek Zsolt, Márton Dezsőnek és Tóth Mária Magdolnának Norbert, Farkas Gábornak és Bárkányi Editnek Altcia Edit. Aklán Péter Sámuelnek és Haiciók Hajnalkának Péter. CsóU Márk Jánosnak és Bozsák Gizellának Katalin, Csikós Ferencnek és Koszó Gizellának Cábor, Tódor Andrásnak és Simon Ibolyának Zsuzsanna Orsolya, Kovács Cyörgynek és Kiss Annának Zoltán, Hajós Lászlónak és Nóvák Juditnak Judit, Bacsó Szilveszternek és Szeles Piroskának Attila, dr. Balogh Árpádnak és Rlnkács Ilona Etelkának Mariann. Szabó Lajosnak és Zana Máriának Ervin Lajos. Török Zoltánnak és Rácz Máriának Zoltán. Vígh Antalnak és Gábor Juliannának Antal. Kónya Jánosnak és Anadi Juliannának Ágnes, Varga Istvánnak és Miks Magdolnának Ildikó. Lovászi Zoltán Mihálynak és Rádai Mária Piroskának Gyula. Krtstó Lászlónak és Roik Idának Tímea, Czlrják Béla Sándornak és Harangozó Ágnes Mártának Csaba József, Nagy József Bertalannak és Ábrahám Erzsébetnek Ildikó Ágnes, Borsányi Miklósnak és Szollár Magdolna Máriának Zsuzsa, Csúcs Istvánnak és Zomborl Gizellának Tibor, Lavner Ferenc Andrásnak és Nyilas Annának András, dr. Dux László Lajosnak és dr. Velcsov Katalinnak László István, Szél Ferencnek és Frank Ilonának Gábor, Kalmár Imre Ferencnek és Bagi Rozáliának Gábor. Kalmár Imre Ferencnek és Bagi Rozáliának Róbert Imre, Juhász Ferencnek és Gyöngyi Margitnak Judit, Maróti László Györgynek és Paragt Máriának Ildikó. Tóth Mihály Jánosnak és Fodor Juliannának Róbert, Szaniszló Istvánnak és Mészáros Máriának Ildikó, Berta Mihálynak és Tandari Etelkának Andrea nevű gyermekük született. HALALOZAS Rácz János, Görög János, Csala Imre. Dóra Attila Csaba, Bárkányi Vince. Sallai István, Pelkó Dezsöné Dulovits Margit, Deák Etelka, Nagy Míhályné Borbély Ilona, László Nándor, Kladek János Gyula, Nuber János G.vuláné Alács Mária, Kádár Míhályné Oláh Mária, Vér Mária, Csikós István. Lele István, Kolompár Aranka, Kiss István, dr. Szeles Jánosné Makhult Katalin, Török Sándor, Puskás János, Tóth Szilveszter, Császár Márton Vilmos, Magyar Tibor, Rózsa Vilmosné Miklós Etelka, RébékNaBy Gizella, Csonka Istvánné Kat.z Anna. Straub Ejvsébet, Górnia Sándor, Muhe.l Jánosné Gál Rozália, Bozóki György, Márta András, Pontzsil Antal, Pakal Istvánné Kiss Viktória, Morvái Míhályné Viszkok Erzsébet, Tóth Sándorné Molnár Julianna, Keresztúri István, Seres Dezső, Kálmán Ernő Ferenc, Farkas Lajosné BalLa Mária meghalt. Dr. Ördögh Piroska Március-1919 1 Napjainkban emlékezünk az első magyar proletár• loiradalom 60. évfordulójára. Az emlékezés alkalom ana, hogy levonjunk néhány, ma is időszerű tanulságot. *19. március 21-én este az Egyesült Kommunista és Szociáldemokrata Párt „Mindenkihez!" kiáltványában bejelentette: „Magyarország proletársága a mai nappal a maga ke/éte vesz minden hatalmat." A proletárforradalom békés győzelmet aratolt. A békés győzelem azért volt lehetséges, mert a márciusi napokban a forradalom mellé állt a szervezett munkásság, a dolgozók, a hadsereg többsége. A burzsoázia és szövetségesel pedig ekkor még tehetetlenül szemlélték az eseményeket. A Vix-jegyzék elősegítette a forradalom békés győzelmét, de csak egyik oka volt annak. A burzsoázia már nem volt hatalmon. A békés győzelemmel a kettős hatalom, állapotában levő forradalom útja dőlt el. A proletárlorradalom hívei fel voltak fegyverkezve, és éppen a fővárosban, soktzoros túlerőben voltak a rendőri és a polgári karhatalmi alakulatokkal szembon. Károlyi Mihály maga is elismerte: „Mindaz, ami történt, az események kérlelhetetlen logikájának következménye, természetszerű fejlődés, amelyet siettetett az antant vaksága és gonoszsága, amely minket meg akar fojtani." Á magyar társadalom méhében megértek a proletárforradalom feltételei. A létrejött egyesült párt a munkásosztály élén kihasználta a történelmi pillanatot a hatalom megragadására. A magyar március bebizonyította, hogy a nemzet sorsdöntő órájában csak a• proletariátus vállalkozhat a nemzet vezetésére. A hatalomátvétel a munkásosztály felelősségvállalását, a nemzet érdekeivel való azonosulását is kifejezte. A hrtalom békés átvétele elvi jelentőségű. Beigazolódott, hogy o fegyveres felkelés a szocialista forradalom megvalósításának nem egyetlen útja. A proletariátus 'csak akkor nyúl a fegyverhez, ha a hatalom megragadása előtt mas út nem áll nyitva. Ez a békés győzelem nem volt parlamenti úton kivívott győzelem. A proletariátus és a többi dolgozó szervezett ereje, a céltudatos vezetés, a burzsoázia gyengesége, a kedvező nemzetközi helyzet tette lehetővé Magyarországon a tanácshatalom létrejöttét. Lenin, a hírt véve, megállapította: „Bármilyenek legyenek is a Magyarországra még kétségtelenül váró nehézségek; mi itt a szovjethatalom győzelmén kívül erkölcsi győzelmet is arattunk , a burzsoázia beismerte, hogy a legnagyobb válság pillanatában... a tanácshatalom történelmi szükségszerűség..., nem lehet más hatalom..., mint a proletariátus diktatúrája." Felismerte és aláhúzta a békés győzelem vonzo erejét. Április 3-án megállapította: „Magyarország ... olyan forradalom példáját mutatta, amely egészen másképpen születik..., Magyarország példája döntő lesz a proletártömegek számára." Április 15-i beszédében pedig már arról beszélt: „Ha figyelembe vesszük, hogy F.urópa szívéber, tanácsköztársaságok vannak, és hogy a szovjet forma feltartóztathatatlanul terjed, teljesen józanul mérlegelve a helyzetet, minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy győzelmünk nemzetközi méretekben teljesen biztosítva van. Május 29-i üdvözletében így biztatta harcra a magyar proletariátust: „Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagia a ti pártotokon áll!" A Tanácsköztársaság az ellenségnél is visszhangra lelt, természetesen a rettegés hangnemében. „A bolsevizmus eddig félig ázsiai ügy volt, a Kelet tömegbetegsége, amelynek kihurcolását a mostani tömegközlekedés mellett látszólag könnyen meg lehetett volna akadályozni. Moszkvába nehéz eljutni, Budapesi azonban közel van, a gyorsvonatok megindulása óta Párizstól sincs túlságosan messze" — olvasható az osztrák Neue Freie Presse március 23-i cikkében. Henry Ch. Schmitt 1919-ben megjelent könyvében pedig így ír: „Nemet-Ausztriát súlyos veszély fenyegeti, s mivel Ausztria Közép-Európa közvetlen kijárata, a bolsevizmus veszélyezteti Svájcot, csakúgy, mint Csehszlovákiát, Bajorországot, Olaszországot." A Párizsban Magyarország helyzetét tárgyaló ót nagyhatalom delegációinak vezetői előtt Tittoni kijelentette: a Kun-kormány létrejötte veszélyt hozott a szomszédos országokra, Olaszországra is. A veszély különösei, az első időben volt nagy, amikor a forradalom még békés úton haladhatott. Az orosz forradalmat úgy tüntették fel, hogy az vérontással és pusztulással társul. „A magyar forradalom szebben folyt le, azért volt vonzóbb, veszedelmesebb" — állapította meg Tittoni. Valóoan: 1919 márciusában az uralkodó osztályolt Európa-szerte úgy érezték, mintha kitörni készülő vulkánon ülnének. A német munkásmozgalom új hulláma Indult meg. Az osztrák proletariátus tanácsokat alakított, követelte a magánvagyon államosítását. Varsóban munkástanács ülésezett, és Vörös Gárda-egységei jöttek létre. Fellendülőben volt a munkásmozgalom Franciaországban, Angliában, USA-ban, Japánban is. Létrejött azonban a tőkések nemzetközi ellenforradalmi összefogása is. A Magyar Tanácsköztársasággal kapcsolatban minden reményüket a francia Intervencióba vetették, amely csehszlovák, román, szerb csapatokkal megerősödve vonult a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Egészen más volt a visszhangja a magyar munkásforradalom győzelmének a munkásság körében, mindenekelőtt Szovjet-Oroszországban Forradalmi harcukhoz hitet és erőt merítettek. „Meggyőződésünk, hogy ez lesz az utolsó nehéz fél év" — mondotta Lenin a VIII. kongresszuson. „Oroszország munkásosztálya minden erejével segítségetekre fog sietni" — szólt üzenete a magyar munkássághoz, mert világosan felismerte a kölcsönhatást a két ország harca között. Ekkor még Lenin is, a magyar forradalmárok ls a világforradalom gyors sikerében bíztak, és ennek szemszögéből tekintettek a magyarországi proletárhatalomra. Akik hittek a magyar forradalomban, a világforradalomban is hittek. Kun Béla írta 1920 tavaszán: „A sovinizmusnak nem tettünk engedményeket, az internacionalizmusból nem engedtünk Mindenkor . . . úgy fogtuk fel forradalmunkat, mint a nemzetközi proletárforradalom egy részét." Senki sem képzelte abban az Időben, hogy egy kis országban fennmaradhat a szocializmus az ellentétes társadalmi rend gyűrűjébe zárva. (Folytatjuk.)
