Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

MAGAZIN 12 Vasárnap, 1979. március 11L Magyar írók • a forradalomban Sorozatunkban a legjelentősebb XX. századi klasszikusainknak az 1918—19-es magyarországi forradalmakban betöltött szerepét villantjuk fel egy-egy művükkel és rövid tanulmánnyal. Tóth Árpád Az új isten Ű5 isten szől hozzátok, emberek! • Nem templomok setét hajóin úszó Tömjén között ragyog fel tűz-szeme Barnult szentképek arany keretéből, Nem oltárok gyertyái közt fehérlik Alabástrom közönnyel hallgatag. Hivők csókjától koptatott szobor. Nem méla. hosszú, vont litániák Cukros hullámát úntan szürcsölő Egek lakója! % Nem! Oj isten ez! Oj isten szól hozzátok, emberek1 Nem ég szülötte O! Nem mennyben él, Nagymessze tőlünk, titkos ismeretlen, Ki arca elé vonta az eget. Mint egy hűvös, nagy kékselyem palástot, Nem! ö, de nem ts föld bálványa ö, Mbit ama Mammon, aki ült hízott Gőggel rajtunk, s szájától milliom Élősdi csáp kígyózott szerteszét, S a szürcsölő, szívó karok befonták A szüzek testét, s feltörték finom Velőért a költő zengő agyát, S a gyárak vak, mély kéményén benyúlva Átkúsztak a robotos termek odván, S felitták mind a könnyet és az átkot, S a lomha Rémben mind aranyra vált ez Bs új éhséggé, bár a telt belek Már a nehéz aranytól eldugultak, S a rothadó nagy testre már kiültek Félelmes és aranyló hullafoltok.., Most éj isten szál néktek, emberek! A véres földnek vére szülte öt, A sok kiomlott, sűrű. keserű Vér összeállt a fájó földeken, Testté tapadt, alakká tornyosult, Vérszínű, nagy, mezítelen alakká, Ki országlépő tágra tárja lábát, S Földet rengésre tépő hangja zeng Piros Keletről a sápadt Nyugatnak: Hlm eljöttem! Eljött a Vörös Istenr S megy, s dörgő léptére messze reszket A sárga Szajna, s medréből kicsap, Jerichós visszhangot ver vén Westminster, S az Óceán zöld üvegén vörösen Előre rezg ezermérföldes árnya, S átfogja a Fehér Ház vak falát... Hozsánna néked, új isten, hozsánna! Ismerj meg minket, tieid vagyunk! A szíved hajtó, élő, drága nedv, A diadalmas vörös lüktetés A mi bús vérünktől is gazdagult, S világra ömlő harsonád sodrába Gyötört torkunk reszkető hangverése Szerényen s mégis segítve simul: A kicsiny, árva magyar jaj-patak A messzezengő nagy moszkvai árba, Mely most tisztára mossa a világot: Hozsánna néked, új isten, hozsánna! Legyen szavad teremtés új igéje, Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk, Mit elrontott sok régi, úri isten, Te istenek közt új és proletár, Formáld boldoggá pörölyös kezeddel —, Emelj minket roppant tenyereidre, És a magad képére gyúrj át minket! Az irodalom egyik csodája Az Irodalom sok csodája közül az egyik: honnan, hogyan virágzott ki Tóth Árpád máa tónusú, más jellemű költészetéből ez a rokontalan, hatalmas, diadalmas óda? Hogyan talált rá hangot a szelíd lanton, amelyen „az öngyilkos kétségbeesés is harmóniává édesül"? — amint Komlós Aladár irta róla. Hogyan teremtette ezt a szenvedélyes, elragadtatott verset a „Nem küzdő; hanem magányos, játékos, szemlélődő élet"? — ezek pedig Babits Mihály szavai. S ha az elemzéseikből kiragadott mondatok egyszerűsítenek is, hiszen nem fejezhetik ki Tóth Árpád költészetének egész színvilágát, de karakterét Jól jellemzik. S hinnünk kell magának a költőnek. amikor „szelíd dalainknak nevezi a saját verseit. Schöpflin Aladár, külsejéről és természetéről írva, poézisét is érintgeti: „Kis termetű, nagyon vézna fiatalember volt, halk és szerény, mint egy pápaszemes kisfiú... Jobban szeretett csendben meghúzódni. mint szerepelni.... Nem vetélkedett senkivel, nem bántott soha senkit, finom és gyöngéd volt... A melancholia gyermeke volt." S a melancholia gyermeke, a játékos és szemlélődő, a szelíd dalok költője — a Tanácsköztársaság föllobbanó lángjánál meggyújtja Az új isten fáklyáját Mégpedig azonnal. Egy-két nappal a tanácshatalom megszületése után, 1919 márciusénak utolsó napjaiban, ö. aki rövidebb verseit is sokáig, hallatlan műgonddal és aggályossággal csiszolgatta-fényesítgette. ezt a hatalmas verset egy lélegzetre írta meg; a legrangosabb folyóirat a Nyugat már az április 1-1 számban közreadta. Kevesen köszöntötték ilyen nyílt szóval, erös hittel a „diadalmas vörös lüktetés"-t. mint Tóth Árpád. Ady nem érhette meg érkezését; Juhász Gyulának. Babits Mihálynak. Móricz Zsigmondnak, s másoknak is, megdobogtatta a szívét de Tóth Árpád mindanynyiukat megelőzte. A kétkedők, gyanakvók közül különösen kitűnt; a Nyugatnak ez a száma, s a következők mindössze két-három (jelentéktelenebb) közleménnyel visszhangozták a proletárforradalmat Az új isten: erős, szenvedélyes vallomástétel, csak erős történelmi vihar válthatta ki, s nagy belső megrendülés. (Nagy formaművész írta, „míves" költő — véletlen-e, ha ez a verse, szinte az összes többivel ellentétben, nem csiszolt, feszes formában, hanem sodró, rímtelen szabadversben íródott?) De ha rokonai nincsenek is Tóth Árpád költészetében, előzményei vannak. Kardos László gazdag monográfiájában érzékenyen elemzi azokat a világnézeti motívumokat, amelyek megelőzték Az új isten-t, s efelé mutatnak. A világháború idején írt békevágyó versei, a Katonasír, az Arany János ünnepére Irt költemény, az Elégia egy rekettyebokorhoz, mind a „hószín szárnyú Béké"-t áhítják, a maga módján mindegyik politikai állásfoglalás. A bizakodó verssor: „vár miránk egy szebb lét tiszta orma" — amilyen naivan elvont sóvárgás, annyira erős is, új kereső, változásra áhítozó. Állásfoglalás az is, ahogyan egy 1917-es bírálatában a háborús költészet egy antológiáját, a „frázisöblögetés"-t, „a magyarok istenének indián ordítozású körülemlegetésé"-t, s „a virággal meghalás hangulatok szentimentalizmusát ostorozza. Költészete panaszos, keserű hangjaiban egyre több a szerepe a háborús reménytelenségnek, egyre erősebben érzi, hogy a nyomasztó, embertelenítő körülményeknek meg kell változniok. Magánlevélben így fogalmazza meg ekkor, 1918 végén az érzelmeit: „Űjra születik a világ és Magyarország. Nemigen tudok én írni... olyan üresnek, aránytalannak tetszik ez most. őszi verset írni, rímelgetni..." Majd egy másik levélben: „Én mostanában mégis mintha derűsebben látnék. Valahogy úgy érzem, mint mikor alagútban utazik az ember, de már kifelé! Még mindig sötét van ... de... szürkül... a végin mégiscsak napfénybe fog kivágtatni a vonat... — mintha friss levegő jönne be holmi kitárt ablakokból." A panaszok és a remények között ott érezzük a kor társadalmi valóságát, s a változás reményét Ebből a reménykedésből sarjadt a 1919-es Szent nyomorék, riadj!, a „Rügyek, szerelmek, forradalmak" diadalát zengő Március, majd nem sejtetéssel, nem homályos jelképek utalásaival, hanem kemény szavakkal tagadva meg a múltat, a Mammont, „aki ült hízott gőggel rajtunk", s nevén nevezve, hozsánnával köszöntve a világforradalmat: Az új isten. A nagy történelmi pillanat lobbantotta föl a verset de a történelem fordulása, a Tanácsköztársaság bukása nem kedvezett annak, hogy Tóth Árpád költészetének ez a hajtása megerősödjön. Akár jelképesnek vehetjük, hogy a Március, s Az új isten versei sorában a következő ezt a címet viseli: Az öröm illan. Az ellenforradalmi korszak kiiktatta irodalmunkból Az új isten-t Amikor a költő halála után hat évvel Szabó Lőrinc sajtó alá rendezte a hátrahagyott verseket, ki kellett hagynia ezt a költeményt; 1947-ben a könyv új kiadásának élére került. Azóta, az újabb kiadásokban, Tóth Árpád összes verseiben a helyén van ez a mű; századunk költészetében díszhelyen. FARKAS LÁSZLÚ Az új győri színház i Másfél évtizede határozták el Győrben, hogy palotát építenek Tháliának. 1971-ben láttak hozzá a talajfeltáráshoz, s tavaly adták át rendeltetésének az ország legkorszerűbb színházát. Épületének egy része az 1830-as tűzvész pusztítását követően lebontott várfal alapjaira került, másik része a várárok területére. Az épület főtömege magában foglalja a nagyszínpadot, az egyetlen székmezőből álló. 700 embert befogadó nézőteret és az előcsarnokot, ruhatárral, büfével. Szerkezete monolit vasbeton, amit kábeltetővel fedett le a pozsonyi kivitelező cég. A főszínpadot kétfelől egy-egy oldalszínpad é6 díszletraktárak szegélyezik, felettük baletterem, illetve próbaszínpad, alattuk pedig műhelyek, raktárak és a technikai személyzet szociális helyiségei' találhatóak. Hátul kaptak helyet a színészöltözők, igazgatási helyiségek, melyek fölött festőtermet, műhelyeket, raktárakat alakítottak ki. Az épület burkolata szürkésfehér görög márványlapokból készült, az északi és a déli oldal felületén látható az a kerámiából készült képzőművészeti alkotás, melynek művészeti tervezője Vicrtor Vasarely volt. Az előcsarnok és a foyer padlói, lépcsői carrarai fehérmárvány-burkolatúak, a büfé és dohányzó falait összefogó mahagóni színfurnírozott burkolatának két hangsúlyos plasztikus felületére Szász Endre porcelánra festett műveit helyezték eL A színpadtechnikai berendezés egyaránt alkalmas opera-„ operett-, próza- és balettelőadásokra. A zenekari árok, beépített háromrészes süllyesztőberendezésével, gépi úton átállítható a főszínpad szerves részévé. A nézőtér és a színpad közötti kapcsolat szabadon alakítható a minden irányban mozgékony világítási tornyokkal és a portálhíddal. A főszínpad szélessége 22 méter, mélysége 24 méter, az oldalszínpad szélessége több mint ' 15 méter. Képeink az új győri Kisfaludy Színház homlokzatát és az emeleti társalgót örökítették meg. <Ae» s. Sándor (elveidet)