Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-09 / 57. szám

Péntek, 1979. márrius 9. 3 Felmér** Magyar Kik startolnak kiállítások a diplomáért? Kfk és melyik felsőoktatá- itt a diákok a különböző pá­ti intézményben kívánnak lyák. pályacsoportok elméleti továbbtanulni a negyedike- és gyakorlati kérdéseivel is­sek közül? — erre is választ merkednek meg. keres a Felsőoktatási Peda- Egyidejűleg folyik „az gógiai Kutatóközpont egyik egyetemi, főiskolai ifjúság idei felmérése, amely része élet- és munkakörülményei, egy nagyobb szabású vizsgá- értékorientációi" című vizs­latsorozatnak. A pszicholó- gálát, öt éve az FPK a giai osztály kutatói hat bu- KISZ-szel karöltve mintegy dapesti. valamint 26 vidéki 16 ezer elsőéves egyetemistá­középiskola pályázóinak tel- val, főiskolással töitetett ki jesítményét. eredményét ki- adatlapot. Közülük választot­sérik figyelemmel. A felmé- ták ki a mintegy másfél ez­resben mintegy 2200 negye- res, úgynevezett reprezenta­dikes vesz részt. tív mintát, ők a második év A vizsgálat kezdetén, két végén kérdőíven vallottak éve a 32 iskolából egyetem- élet- és munkakörülményeik­re. főiskolára pályázók kér- ről, a sajátos új életformá­dőívet töltöttek ki, s a rep- ba való beilleszkedésükről, rezentatív felmérést tavaly Egyben véleményt is mond­megismételték. A kapott vá- tak többek között az egye­iaszok elemzése a két év tem, a főiskola nevelő-, ok­adatainak összevetése alap- tatómunkájáról. a hallgatók ján arról is hiteles kép ala­kul ki. hogy milyen telepü­lésekről, mely iskolatípusok­ból. s milyen arányban je­lentkeznek fizikai dolgozók, és más rétegekhez tartozók gyerekei, hogyan oszlik meg a lányok és a fiúk aránya és mennyibem befolyásolja a középiskolai tanulmányi eredmény a továbbtanulási szándékot. A tervezett jövő évi „utóvizsgálat" már a „menet közbeni" változások­ról. az érdeklődés, az igény alakulásának a tendenciáiról is hírt ad. A pszichológusok, a szocio­lógusok egy másik — ugyan­csak több évet átfogó — vizs­gálatukban a középiskola pá­lyaválasztási irányító és ta­nácsadó munkájának a lehe­tőségeit kutatják. Közremű­ködésükkel két évvel ezelőtt négy budapesti és három vi­déki középiskolában szervez­tek az érdeklődő gyerekek számára pályaválasztási kört. J és az oktatók kapcsolatáról. külföldön Európa több nagyvárosá­ban a külföldi magyar inté­zetek közreműködésével ren­dezett kiállítások, hangverse­nyek. filmvetítések adnak íze­lítőt hazánk kulturális életé­ből a következő napokban­hetekben. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának jubileumi évfordulója alkalmából pél­dául a szocialista országok fővárosaiban, továbbá Auszt­riában, Finnországban és Olaszországban kiállítások, irodalmi estek és filmbemu­tatók adnak képet a dicsősé­ges 133 nap történetéről. A jubileumi rendezvények mellett is rangos esemény­nek ígérkezik az újjáépített római magyar akadémia március 27-i megnyitása. Külföldi kiállitásaink sorá­ban az egyik legértékesebb képzőművészeti tárlatot Lisz­sza bonban rendezik meg. Bútorújdonságok Szegedről Carmen és Corvina Szívesen megállunk a ki­rakat előtt, ha kedvünkre való, és pénztárcánkhoz iga­zodó bútorokat látunk. A Szegedi Bútoripari Szö­vetkezet is a vásárló igé­nyét veszi alapul, amikor összeállítja éves tervét. A tavalyi elképzelések sze­rint 31 millió forint érték­ben kellett, volna eladni stílszékeket. Kellett vol­na; de az év második felé­ben a svéd vevő lemondta megrendelését, s ezáltal a szövetkezet 5 millió forint­nyi valutával lett szegé­nyebb. Víztorony lesz Rókuson Szegeden Tarján, Odessza és az Északi városrész után a jövőben Rókus is újjáépül. S akkor a sokemeletes lakó­házak vízellátásához egy víztoronyra is szükség lesz. Ezért a DÉLÉP munkásai egy 67 méter magas víztorony alapo­zásához készülnek a lebontott rókusi, földszintes házak he­lyén. A tervek szerint három év múlva készül el a vízto­rony. Várhatóan 80 millió forintba kerül, s 4 ezer köbmé­teres tárolójával biztosítja majd, hogy a víz egyenletesen folyion a vízcsapokból a legfelső emeleti lakásokban is. Más jellegű gondok íg adódtak. A kapitalista or­szágok vásárlói állandóan fokozzák a minőségi köve­telményeket. S bár a SZE­RI SZ a tavalyi év elején megállapított árakhoz ké­pest 12 százalékkal drágáb­ban tudta eladni ülőbúto- j rait, mégis — 1977-hez vi­szonyítva — csökkent a nve- 1 reség. A jobb minőségű áru elkészítése ugyanis csak hi- ! bátlan fából lehetséges. Ilyenkor viszont aránytala­nul megnő a felhasznált tölgy- és fenyő mennyisé­ge — és a hulladék. S mi­vel a székek díszítése, fa­ragása jórészt a kézügyes­ségnek köszönhető, érthe­tő. hogy több gondosság kell ahhoz. hogy kényelmes, szemrevaló bútorokkal vár­ják a vásárlót. Magyarul: megnőtt az önköltség. Az idei elképzelések sze­rint 29,5 millió forintnyi ér­tékben fognak eladni stíl­székeket. a tőkés piacon. A szövetkezet makói üzemé­ben 36 ezer 667, Kiskun­dorozsmán 26 ezer 500 szé­ket gyártanak exportra. A csehszlovákiai Brnóban épü­lő szállodához 3,5 millió fo­rintért visznek bútort. A Szovjetunióban levő KGST­gyermeküdülőbe kisméretű szekrényeket, asztalokat, szé­keket és emeletes heverő­ket szállítanak. Újdonsággal jelentkeznek a hazai piacon. A második negyedévben a „Corvina", a harmadik negyedévben pe­dig a „Carmen" bútorcsalá­dot kezdik gyártani. Verseny vagy mozgalom? F urcsán hangzik, minél jobban vetél­kedünk, annál jobban urbanizáló­dunk Köszönhető mindez az évek óta tartó versenyzésnek, amelynek rende­zői, szervezői a tanács, a népfront, a KISZ és a szakszervezet A vetélkedésnek min­dig vannak győztesei, és kategóriánként szép kosár pénzt is kapnak a helyezettek. A városoknál 1 millió forint a nagyköz­ségeknél félmillió, a községeknél 300 ezer forint a tét Az igazi győztesek azonban valamennyien, mi vagyunk, Csongrád me­gye lakói. Hiszen a településfejlesztési ver­senynek elsősorban az a célja, hogy szebb, rendezettebb, komfortosabb legyen tálcá­sunk környéke. Hogy ez a vetélkedés mi­lyen rövid idő alatt meghonosodott és mi­lyen sok ember kapcsolódott be, azt bizo­nyítja a társadalmi összefogás évről évre növekvő eredménye is. A társadalmi mun­ka értéke 1976-ban 197 millió forint 1977­ben 227, tavaly 264 millió forint volt. Bár őszintén szólva, számokkal nem is lehet kifejezni a kis vagy nagyobb kö­zösségek akcióinak hasznát A legfonto­sabb eredmények a számszerűségen túl a következők lennének. Gyakran lehet ta­pasztalni, látni, hogy hiányzik az általános környezeti kultúra. Apró epizódok valla­nak erről. Például örökre rejtély marad előttem, kiknek nem tetszett hogy Szeged belvárosa szép, új ruhát kapott A rekonst­rukció hatására szinte kivirágzott a város. Ám a Széchenyi tér néhány házának falát gyorsan összetaposták. Valószínűleg, nem az Alpok megmászására készülve gyako­rolt egy-két szegedi honpolgár. Azért sem hiszem, mert a csúnya foltok általában a buszmegállók környékén éktelenkednek. Némelyik utas, várakozás közben, cipője talpát a falnak is nekinyomta. Rövid te­repszemlén is meg lehetne győződni, hogy a közös helyiségek, mint várótermek, mos­dók stb., vagy parkok, kapualjak tisztasá­ga mennyire elmarad a tűrhető szinttől. A kép gyakran elszomorító. Nem sorolom kel­lemetlen tapasztalataimat, de nyilvánvaló, hogy a környezeti kultúra fejlesztésében bőven van tennivaló. A különböző társa­dalmimunka-akciók viszont alkalmat ad­nak a városi és községi lakosságnak, hogy jobban megbecsüljék az értékeket és va­lószínűleg jobban is megbecsülik, ha többet tesznek érte. Nem elhanyagolható szem­pont az sem, hogy a településfejlesztési verseny által a munkahelyek és a lakóte­rületek között a kapcsolat szorosabb lett. Üzemek, intézmények kollektívái rendsze­resen számot vetnek, hogy miben segíthet­nek. hol kell az óvodát, bölcsődét bővíteni vagy felújítani, sportpályát építeni, iskolát karbantartani. Fontos társadalmi célkitű­zéseink ily módon még jobban köztudottá váltak, és mint az eredmények is mutat­ják. hatástalanok sem voltak. A közös munka hasznát mindenki érzi Anélkül, hogy felállna a dobogóra, vagy mellére akasztaná a kitüntetést. Egy lakó­területre. utcára, városra rá kell csak néz­ni. és a külső képen mintjárt látszik, az ott élők mennyire kötődnek szűkebb pátriá­jukhoz. A településfejlesztési verseny érté. kelésekor mindig kiderül, hogy az embe­rek milyen sokféle, sokrétű munkával kí­vániák életük feltételeit kedvezőbbé tenni Például Hódmezővásárhelyen a vállalatok, szövetkezetek igen sok iskolát újítottak fel, és nagv segítséget nyújtottak a strandfür­dő éoítésénél. Makón egy-egy utca lakói szocialista együttműködést kötöttek a ta­náccsal park vagy közterület gondozására, illetve park építésére. Szegeden a fiatalok több ezer köbméter földet ástak ki a bel­vízvédelmi csatornák mélyítésénél. Kiste­leken társadalmi munkával új úttöröott­hont építettek. Nagylakon pedig egy álta­lános iskolai tornatermet hoztak tető alá. Székkutason autóbusz-várótermet alakítot­tak ki. Ügy látszik, örök kérdés marad, ezekkel az eredményekkel elégedettek lehetünk-e? Legutóbb egy tanácskozáson felvetődött, a tervidőszak végére az 1 milliárd forintos társadalmimunka-teljesítés is elérhető. A felszólaló azért gondolta ezt, mert három év alatt a társadalmi munka értéke meg­közelítette a 700 millió forintot. A kérdést tovább lehet gondolni. Nem túlzott ez a szám? Bár ha azt vesszük, hogy a városok, községek vetélkedésében még kiaknázatlan lehetőségek vannak, akkor nem tűnik fan­tasztikusnak az ilyen érték. Több fórumon szó esett már arról, hogy az értékelési módszereket finomítani le­hetne. Annál is inkább szükséges ez. mert még nagyobb lenne a versengés, még több réteget lehetne bekapcsolni a településfej­lesztésbe. Jelenleg a kis- és nagyvárosok esélyei különbözőek. Más az urbanizáltság foka Szegeden és Makón. Az alacsonyabb színvonal, a városiasodás hiányzó „lépcsői" letkesítőbben hatnak. Gyorsabban lehet mozgósítani a lakosságot, ahol csatornázni, árkot ásni vagy gázt kell bevezetni. Az alapellátás feltételeinek biztosításánál in­kább számolhatnak a társadalmi munkások részvételére, mint például Szeged város központjában. Ámbár erre a velekedésre az elmúlt két évben Szeged alaposan rácá­folt. Rohamosan emelkedett a társadalmi munka értéke, ami 1977-ben 50 millió fo­rint, 1978-ban 56 millió forint volt. Mégis, a városnak állandóan be kell érnie az utol­só helyezéssel. Ez a tény meditációra kész­tet. Most már hivatalosan is felvetődött, hogy a megyei városoknak külön kategó­riában kelelne indulnia, és így lennének egy súlycsoportban. Ugyanis a versenyben a sorrendet az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke alapján döntik el. Ha pél­dául Makón összefogással tető alá hoznak egy 5 millió forintos értékű óvodát, az több pontszámot jelent, mint Szeged ese­tében, ahol több lakosra jutna ez az ösz­szeg. Hogy lehetne előrébb lépni? Változ­tassunk a verseny feltételein, módosítsuk a mutatókat? E gy-két módszeren feltétlenül változ­tatni kellene. Például nem elegendő csak a szervezéssel törődni, jobban oda lehetne figyelni a feladatok teljesíté­sére, a munkavégzés körülményeire. Mire gondolok? A szegedi egyetemisták tavaly joggal érezhették, hogy fölöslegesen dol­goztak. Összegyűjtötték a Ligetben a sze­metet, a letört gallyakat egy kupacba. Az­tán a kupacokat szétfújta a szél. mert amelyik vállalatnak kötelessége lett volna elszállítani, nem törődött a szeméttel. Verseny vagy mozgalom? Versenyként hirdetik, de minden évben mozgalommá válik a települések közti nemes vetélkedés. De ami a legfőbb eredmény: ez a verseny, illetve mozgalom rövid időn belül a köz­ség- és városfejlesztés kiegészítő forrásává vált. És ismétlődően jó alkalmat biztosít a várospolitikai célkitűzések szélesebb körű megismeréséhez. Halász Miklós Koszorúzási ünnepség Rajk Lászlóra, a nemzet­közi és a magyar munkás­mozgalom kiemelkedő sze­mélyiségére emlékeztek csü­Árvízi emlékezések A csőveket már az építkezéshez szállították Somogyi Károlyné felvételei Saerelik a víztorony alapjának betonvas-szerkezetét A Szegedet elpusztító 1879. évi nagyárvíz 100. évforduló­ja alkalmából több megem­lékezést rendeznek. Március 11-én délelőtt 10 órakor az MSZMP Szeged városi bi­zottsága és Szeged megyei város tanácsa együttes em­lékülést tart a tanácsháza dísztermében. Papp Gyula tanácselnök mond megemlé­kezést. Ugyanezen a napon, déli 12 órakor avatják fel az árvízi emlékművet a Lenin körút déli végénél, és az új­jáépített partfalat. Itt dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke mond beszédet. Va­sárnap délután 3 órakor a Bécsi körút 2. számú házá­nak falán emléktáblát avat­nak. a város újjáépítéséhez nyújtott európai segítség megörökítésére. ttt Prágai Tibor tanácselnök-helyettes i mond megemlékezést. Számos kiállítást Is ren­I deznek az árvízi centenári­umon. Március 11-én délután 4 órakor nyitják meg A mi Tiszánk, az Árvízi képek és A szegedi v>árosrekonstruk­ció, várostervek című kiállí­tásokat a Móra Ferenc Mú­zeum Képtárában. Március 12-én éjjel emlék­harangozás lesz, s ugyanezen a napon déli 12 órakor ár­vízi kiállítást nyitnak a Maros-toroki újszegedi gát­őrházban. Az V. Vízügyi Történeti Napok keretében — melynek megnyitója március 13-án, kedden délelőtt 10 órakor lesz az MTESZ-székházban — tudományos ülésszakot rendeznek. Másnap helyszíni bemutatókkal folytatódik az ülésszak. A továbbiakban környezet­rédelmi konferencia (április 12.), ismeretterjesztő előadá­sok, centenáriumi kupáért rendezett sportversenyek sze­repelnek az emlékprogram­ban. törtökön Budapesten, szüle­tésének 70. évfordulója al­kalmából. Koszorúzási ünnepséget ren­deztek a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. Rajk László sír­jánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Belügyminisztérium képvi­seletében Benkei András mi­niszter és Kovács György, a pártbizottság első titkára, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizott­sága részéről Fejti György titkár és Wrschovszky Nóra. a KISZ KB tagja, a Magyar Partizán Szövetség nevében Fehér Lajos elnök, valamint Andrásfi Gyula és Mátyás László, a szövetség országos választmányának tagjai he­lyezték el a tisztélet és a megemlékezés koszorúit. Le­rótták kegyeletüket Rajk László hozzátartozói, s ,a róla elnevezett kollégium képvi­selői is. A koszorúzás az In­ternacionálé hangjaival ért véget Francia minisztei hazánkban Pozsgay Imre kulturális miniszter meghívására — küldöttség élén — csütörtö. kön. tegnap néhány napos lá« togatásra Budapestre érke­zett Jean-Philippe Lecat francia kulturális és tájékoz, tatási miniszter. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Pozsgay Imre. Katolikus papi békemozgalom Az Országos Béketanács katolikus bizottságának me­gyei elnökei és titkárai csü­törtökön a katolikus papi bé­kemozgalom feladatairól ta nácskoztak. A megbeszélései részt vett és felszólalt Mik lós Irrre államtitkár, az ÁJ la mi Eg -házügvi H'vatal el­nöke és Szilágyi Béla. a? Országos Béketanács alelnö­ke. A tanácskozás állásfogla lásában ítélte el Kína Vic nam elleni agresszióját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom