Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-09 / 57. szám

Péntek, 1979. márrius 9. 3 Felmér** Magyar Kik startolnak kiállítások a diplomáért? Kfk és melyik felsőoktatá- itt a diákok a különböző páti intézményben kívánnak lyák. pályacsoportok elméleti továbbtanulni a negyedike- és gyakorlati kérdéseivel issek közül? — erre is választ merkednek meg. keres a Felsőoktatási Peda- Egyidejűleg folyik „az gógiai Kutatóközpont egyik egyetemi, főiskolai ifjúság idei felmérése, amely része élet- és munkakörülményei, egy nagyobb szabású vizsgá- értékorientációi" című vizslatsorozatnak. A pszicholó- gálát, öt éve az FPK a giai osztály kutatói hat bu- KISZ-szel karöltve mintegy dapesti. valamint 26 vidéki 16 ezer elsőéves egyetemistáközépiskola pályázóinak tel- val, főiskolással töitetett ki jesítményét. eredményét ki- adatlapot. Közülük választotsérik figyelemmel. A felmé- ták ki a mintegy másfél ezresben mintegy 2200 negye- res, úgynevezett reprezentadikes vesz részt. tív mintát, ők a második év A vizsgálat kezdetén, két végén kérdőíven vallottak éve a 32 iskolából egyetem- élet- és munkakörülményeikre. főiskolára pályázók kér- ről, a sajátos új életformádőívet töltöttek ki, s a rep- ba való beilleszkedésükről, rezentatív felmérést tavaly Egyben véleményt is mondmegismételték. A kapott vá- tak többek között az egyeiaszok elemzése a két év tem, a főiskola nevelő-, okadatainak összevetése alap- tatómunkájáról. a hallgatók ján arról is hiteles kép alakul ki. hogy milyen településekről, mely iskolatípusokból. s milyen arányban jelentkeznek fizikai dolgozók, és más rétegekhez tartozók gyerekei, hogyan oszlik meg a lányok és a fiúk aránya és mennyibem befolyásolja a középiskolai tanulmányi eredmény a továbbtanulási szándékot. A tervezett jövő évi „utóvizsgálat" már a „menet közbeni" változásokról. az érdeklődés, az igény alakulásának a tendenciáiról is hírt ad. A pszichológusok, a szociológusok egy másik — ugyancsak több évet átfogó — vizsgálatukban a középiskola pályaválasztási irányító és tanácsadó munkájának a lehetőségeit kutatják. Közreműködésükkel két évvel ezelőtt négy budapesti és három vidéki középiskolában szerveztek az érdeklődő gyerekek számára pályaválasztási kört. J és az oktatók kapcsolatáról. külföldön Európa több nagyvárosában a külföldi magyar intézetek közreműködésével rendezett kiállítások, hangversenyek. filmvetítések adnak ízelítőt hazánk kulturális életéből a következő napokbanhetekben. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának jubileumi évfordulója alkalmából például a szocialista országok fővárosaiban, továbbá Ausztriában, Finnországban és Olaszországban kiállítások, irodalmi estek és filmbemutatók adnak képet a dicsőséges 133 nap történetéről. A jubileumi rendezvények mellett is rangos eseménynek ígérkezik az újjáépített római magyar akadémia március 27-i megnyitása. Külföldi kiállitásaink sorában az egyik legértékesebb képzőművészeti tárlatot Liszsza bonban rendezik meg. Bútorújdonságok Szegedről Carmen és Corvina Szívesen megállunk a kirakat előtt, ha kedvünkre való, és pénztárcánkhoz igazodó bútorokat látunk. A Szegedi Bútoripari Szövetkezet is a vásárló igényét veszi alapul, amikor összeállítja éves tervét. A tavalyi elképzelések szerint 31 millió forint értékben kellett, volna eladni stílszékeket. Kellett volna; de az év második felében a svéd vevő lemondta megrendelését, s ezáltal a szövetkezet 5 millió forintnyi valutával lett szegényebb. Víztorony lesz Rókuson Szegeden Tarján, Odessza és az Északi városrész után a jövőben Rókus is újjáépül. S akkor a sokemeletes lakóházak vízellátásához egy víztoronyra is szükség lesz. Ezért a DÉLÉP munkásai egy 67 méter magas víztorony alapozásához készülnek a lebontott rókusi, földszintes házak helyén. A tervek szerint három év múlva készül el a víztorony. Várhatóan 80 millió forintba kerül, s 4 ezer köbméteres tárolójával biztosítja majd, hogy a víz egyenletesen folyion a vízcsapokból a legfelső emeleti lakásokban is. Más jellegű gondok íg adódtak. A kapitalista országok vásárlói állandóan fokozzák a minőségi követelményeket. S bár a SZERI SZ a tavalyi év elején megállapított árakhoz képest 12 százalékkal drágábban tudta eladni ülőbúto- j rait, mégis — 1977-hez viszonyítva — csökkent a nve- 1 reség. A jobb minőségű áru elkészítése ugyanis csak hi- ! bátlan fából lehetséges. Ilyenkor viszont aránytalanul megnő a felhasznált tölgy- és fenyő mennyisége — és a hulladék. S mivel a székek díszítése, faragása jórészt a kézügyességnek köszönhető, érthető. hogy több gondosság kell ahhoz. hogy kényelmes, szemrevaló bútorokkal várják a vásárlót. Magyarul: megnőtt az önköltség. Az idei elképzelések szerint 29,5 millió forintnyi értékben fognak eladni stílszékeket. a tőkés piacon. A szövetkezet makói üzemében 36 ezer 667, Kiskundorozsmán 26 ezer 500 széket gyártanak exportra. A csehszlovákiai Brnóban épülő szállodához 3,5 millió forintért visznek bútort. A Szovjetunióban levő KGSTgyermeküdülőbe kisméretű szekrényeket, asztalokat, székeket és emeletes heverőket szállítanak. Újdonsággal jelentkeznek a hazai piacon. A második negyedévben a „Corvina", a harmadik negyedévben pedig a „Carmen" bútorcsaládot kezdik gyártani. Verseny vagy mozgalom? F

urcsán hangzik, minél jobban vetélkedünk, annál jobban urbanizálódunk Köszönhető mindez az évek óta tartó versenyzésnek, amelynek rendezői, szervezői a tanács, a népfront, a KISZ és a szakszervezet A vetélkedésnek mindig vannak győztesei, és kategóriánként szép kosár pénzt is kapnak a helyezettek. A városoknál 1 millió forint a nagyközségeknél félmillió, a községeknél 300 ezer forint a tét Az igazi győztesek azonban valamennyien, mi vagyunk, Csongrád megye lakói. Hiszen a településfejlesztési versenynek elsősorban az a célja, hogy szebb, rendezettebb, komfortosabb legyen tálcásunk környéke. Hogy ez a vetélkedés milyen rövid idő alatt meghonosodott és milyen sok ember kapcsolódott be, azt bizonyítja a társadalmi összefogás évről évre növekvő eredménye is. A társadalmi munka értéke 1976-ban 197 millió forint 1977ben 227, tavaly 264 millió forint volt. Bár őszintén szólva, számokkal nem is lehet kifejezni a kis vagy nagyobb közösségek akcióinak hasznát A legfontosabb eredmények a számszerűségen túl a következők lennének. Gyakran lehet tapasztalni, látni, hogy hiányzik az általános környezeti kultúra. Apró epizódok vallanak erről. Például örökre rejtély marad előttem, kiknek nem tetszett hogy Szeged belvárosa szép, új ruhát kapott A rekonstrukció hatására szinte kivirágzott a város. Ám a Széchenyi tér néhány házának falát gyorsan összetaposták. Valószínűleg, nem az Alpok megmászására készülve gyakorolt egy-két szegedi honpolgár. Azért sem hiszem, mert a csúnya foltok általában a buszmegállók környékén éktelenkednek. Némelyik utas, várakozás közben, cipője talpát a falnak is nekinyomta. Rövid terepszemlén is meg lehetne győződni, hogy a közös helyiségek, mint várótermek, mosdók stb., vagy parkok, kapualjak tisztasága mennyire elmarad a tűrhető szinttől. A kép gyakran elszomorító. Nem sorolom kellemetlen tapasztalataimat, de nyilvánvaló, hogy a környezeti kultúra fejlesztésében bőven van tennivaló. A különböző társadalmimunka-akciók viszont alkalmat adnak a városi és községi lakosságnak, hogy jobban megbecsüljék az értékeket és valószínűleg jobban is megbecsülik, ha többet tesznek érte. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a településfejlesztési verseny által a munkahelyek és a lakóterületek között a kapcsolat szorosabb lett. Üzemek, intézmények kollektívái rendszeresen számot vetnek, hogy miben segíthetnek. hol kell az óvodát, bölcsődét bővíteni vagy felújítani, sportpályát építeni, iskolát karbantartani. Fontos társadalmi célkitűzéseink ily módon még jobban köztudottá váltak, és mint az eredmények is mutatják. hatástalanok sem voltak. A közös munka hasznát mindenki érzi Anélkül, hogy felállna a dobogóra, vagy mellére akasztaná a kitüntetést. Egy lakóterületre. utcára, városra rá kell csak nézni. és a külső képen mintjárt látszik, az ott élők mennyire kötődnek szűkebb pátriájukhoz. A településfejlesztési verseny érté. kelésekor mindig kiderül, hogy az emberek milyen sokféle, sokrétű munkával kívániák életük feltételeit kedvezőbbé tenni Például Hódmezővásárhelyen a vállalatok, szövetkezetek igen sok iskolát újítottak fel, és nagv segítséget nyújtottak a strandfürdő éoítésénél. Makón egy-egy utca lakói szocialista együttműködést kötöttek a tanáccsal park vagy közterület gondozására, illetve park építésére. Szegeden a fiatalok több ezer köbméter földet ástak ki a belvízvédelmi csatornák mélyítésénél. Kisteleken társadalmi munkával új úttöröotthont építettek. Nagylakon pedig egy általános iskolai tornatermet hoztak tető alá. Székkutason autóbusz-várótermet alakítottak ki. Ügy látszik, örök kérdés marad, ezekkel az eredményekkel elégedettek lehetünk-e? Legutóbb egy tanácskozáson felvetődött, a tervidőszak végére az 1 milliárd forintos társadalmimunka-teljesítés is elérhető. A felszólaló azért gondolta ezt, mert három év alatt a társadalmi munka értéke megközelítette a 700 millió forintot. A kérdést tovább lehet gondolni. Nem túlzott ez a szám? Bár ha azt vesszük, hogy a városok, községek vetélkedésében még kiaknázatlan lehetőségek vannak, akkor nem tűnik fantasztikusnak az ilyen érték. Több fórumon szó esett már arról, hogy az értékelési módszereket finomítani lehetne. Annál is inkább szükséges ez. mert még nagyobb lenne a versengés, még több réteget lehetne bekapcsolni a településfejlesztésbe. Jelenleg a kis- és nagyvárosok esélyei különbözőek. Más az urbanizáltság foka Szegeden és Makón. Az alacsonyabb színvonal, a városiasodás hiányzó „lépcsői" letkesítőbben hatnak. Gyorsabban lehet mozgósítani a lakosságot, ahol csatornázni, árkot ásni vagy gázt kell bevezetni. Az alapellátás feltételeinek biztosításánál inkább számolhatnak a társadalmi munkások részvételére, mint például Szeged város központjában. Ámbár erre a velekedésre az elmúlt két évben Szeged alaposan rácáfolt. Rohamosan emelkedett a társadalmi munka értéke, ami 1977-ben 50 millió forint, 1978-ban 56 millió forint volt. Mégis, a városnak állandóan be kell érnie az utolsó helyezéssel. Ez a tény meditációra késztet. Most már hivatalosan is felvetődött, hogy a megyei városoknak külön kategóriában kelelne indulnia, és így lennének egy súlycsoportban. Ugyanis a versenyben a sorrendet az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke alapján döntik el. Ha például Makón összefogással tető alá hoznak egy 5 millió forintos értékű óvodát, az több pontszámot jelent, mint Szeged esetében, ahol több lakosra jutna ez az öszszeg. Hogy lehetne előrébb lépni? Változtassunk a verseny feltételein, módosítsuk a mutatókat? E

gy-két módszeren feltétlenül változtatni kellene. Például nem elegendő csak a szervezéssel törődni, jobban oda lehetne figyelni a feladatok teljesítésére, a munkavégzés körülményeire. Mire gondolok? A szegedi egyetemisták tavaly joggal érezhették, hogy fölöslegesen dolgoztak. Összegyűjtötték a Ligetben a szemetet, a letört gallyakat egy kupacba. Aztán a kupacokat szétfújta a szél. mert amelyik vállalatnak kötelessége lett volna elszállítani, nem törődött a szeméttel. Verseny vagy mozgalom? Versenyként hirdetik, de minden évben mozgalommá válik a települések közti nemes vetélkedés. De ami a legfőbb eredmény: ez a verseny, illetve mozgalom rövid időn belül a község- és városfejlesztés kiegészítő forrásává vált. És ismétlődően jó alkalmat biztosít a várospolitikai célkitűzések szélesebb körű megismeréséhez. Halász Miklós Koszorúzási ünnepség Rajk Lászlóra, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségére emlékeztek csüÁrvízi emlékezések A csőveket már az építkezéshez szállították Somogyi Károlyné felvételei Saerelik a víztorony alapjának betonvas-szerkezetét A Szegedet elpusztító 1879. évi nagyárvíz 100. évfordulója alkalmából több megemlékezést rendeznek. Március 11-én délelőtt 10 órakor az MSZMP Szeged városi bizottsága és Szeged megyei város tanácsa együttes emlékülést tart a tanácsháza dísztermében. Papp Gyula tanácselnök mond megemlékezést. Ugyanezen a napon, déli 12 órakor avatják fel az árvízi emlékművet a Lenin körút déli végénél, és az újjáépített partfalat. Itt dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke mond beszédet. Vasárnap délután 3 órakor a Bécsi körút 2. számú házának falán emléktáblát avatnak. a város újjáépítéséhez nyújtott európai segítség megörökítésére. ttt Prágai Tibor tanácselnök-helyettes i mond megemlékezést. Számos kiállítást Is renI deznek az árvízi centenáriumon. Március 11-én délután 4 órakor nyitják meg A mi Tiszánk, az Árvízi képek és A szegedi v>árosrekonstrukció, várostervek című kiállításokat a Móra Ferenc Múzeum Képtárában. Március 12-én éjjel emlékharangozás lesz, s ugyanezen a napon déli 12 órakor árvízi kiállítást nyitnak a Maros-toroki újszegedi gátőrházban. Az V. Vízügyi Történeti Napok keretében — melynek megnyitója március 13-án, kedden délelőtt 10 órakor lesz az MTESZ-székházban — tudományos ülésszakot rendeznek. Másnap helyszíni bemutatókkal folytatódik az ülésszak. A továbbiakban környezetrédelmi konferencia (április 12.), ismeretterjesztő előadások, centenáriumi kupáért rendezett sportversenyek szerepelnek az emlékprogramban. törtökön Budapesten, születésének 70. évfordulója alkalmából. Koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Rajk László sírjánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Belügyminisztérium képviseletében Benkei András miniszter és Kovács György, a pártbizottság első titkára, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága részéről Fejti György titkár és Wrschovszky Nóra. a KISZ KB tagja, a Magyar Partizán Szövetség nevében Fehér Lajos elnök, valamint Andrásfi Gyula és Mátyás László, a szövetség országos választmányának tagjai helyezték el a tisztélet és a megemlékezés koszorúit. Lerótták kegyeletüket Rajk László hozzátartozói, s ,a róla elnevezett kollégium képviselői is. A koszorúzás az Internacionálé hangjaival ért véget Francia minisztei hazánkban Pozsgay Imre kulturális miniszter meghívására — küldöttség élén — csütörtö. kön. tegnap néhány napos lá« togatásra Budapestre érkezett Jean-Philippe Lecat francia kulturális és tájékoz, tatási miniszter. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pozsgay Imre. Katolikus papi békemozgalom Az Országos Béketanács katolikus bizottságának megyei elnökei és titkárai csütörtökön a katolikus papi békemozgalom feladatairól ta nácskoztak. A megbeszélései részt vett és felszólalt Mik lós Irrre államtitkár, az ÁJ la mi Eg -házügvi H'vatal elnöke és Szilágyi Béla. a? Országos Béketanács alelnöke. A tanácskozás állásfogla lásában ítélte el Kína Vic nam elleni agresszióját.