Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

5 Kedd, 1979. március 6. Hotel PELEP '79 5. A hölgyet Sanyinak hívják? Van cfflr helyiség, ahová még a legcivilizáltabb országban sem oldották meg a tömegközlekedést — oda még koronás uralkodók la gyalog. .. Szóval benyitok, vagyis nyitnék, mert az ajtó előbb kivágódik, s kedélyesen duci olaszé hölgy libeg ki rajta. „Ra-Ra-Raszputyin, tara rara..." Bámulok, ő meg viasza rám, tekintetében csodálkozás, „mit néz, azthiszi, nekem nem kell?". Saszszézva kikerül, végiglejt a folyosón, a eltűnik egy szobában. Kérdem később a lakót, hogyan hozta £öi? Egyszerűen. mondja, s odébbáll. Szabályaértés, rendbontás! Jóllehet, mindenki tudja, hogy életerős emberek lakják a szállót, a rendtartás egy értelműen megtiltja a vendégek fogadását. Arra ott a társalgó. — Erről a kérdésről tárgyaltunk még a legmagasabb szakszervezeti fórumokon is. Egyszer s mindenkorra kijelentették, ez nem téma! Mindenki meg tudta oldani eddig is, oldja meg ezután is. Násaszobókat nem létesíthetünk — mondja T„ az osztályvezető. — A szállón házaspárok is Jaknak. — Külön-külön! A földszinten a nők, emeleteken a férfiak. Régebben megengedtük, s elismertük az élettársi viszonyt is az együttélés alapjának. Mire észbekaptunk, kiderült, hogy egyesek havonta váltották az élettársukat A családosoknál meg válás, gyerek, egy csomó cirkusz. Volt aki tizenhat évig élt a szállón, a gyerekével, míg lakást nem adtunk neki. Ez nem megy. A szálló, az szálló! Ezt értsük úgy is: átmeneti otthon. Kinek, meddig? * V. kflenc éve lakik a Hotel DÉLÉP-ben feleségével. Szeretnének letelepedni a megyeszékhelyen, de tudják, nem megy: házuk van Szentesen. Azt sem hagyják, de a szállót sem. B.-né boldog. Sugárzó arccal mutatja a bizonyítványát, most végezte a hetedik osztályt. Jön egy férfi, gratulál. — A férjem — mutatja be. Egy tízenhat éves forma fiú lép oda. — Anyu, hogy sikerült? Vésztőiek, öt éve itt laknak. Hárman háromfelé. öt házaspár éli a kettéosztott életet, öt házaspár, s ki tudja, hány szerelmespár; a női szálló lakói nem sokat szenvednek az egyedülléttől. A földszinti konyha esténként afféle közös háztartás képét mutatja. Paprikás csirke, pörkölt, zöldségleves fő a lábasokban, az ifjú férj palacsintát süt, a nagymama gulyást főz. Vacsora, Ketten-ketten ülnek, párokra szakad az iménti össznépi szakácsmezőny. A miniszoknyás nagymama az asszonytői szökött nagyapával (nincs fél éve, hogy együtt járnak, e örök féltékenységgel üldözik egymást), a gépkocsivezető a takarítónővel, M. aszgzony a kétméteres „tizediki" ifjúval,,. Keresik a csendes, meghitt beszélgetésre alkalmas zugokat, s éjszakába nyúlóan üldögélnek, társalognak — konyhában, folyosóbenyílóban: néha a földszinti porta előtere a falusi diófás porták hangulatát Idézi. Ott, a kispadon üldögélnek a szomszédok, itt malteros kocsin, festékes vödrön, van akinek szék js jut, más a lépcsőn kuporog — folyíkfolyik a szó... a pletyka? KI tudja? Csak egy biztos: kínos önfegyelemmel ügyelnek, ne sértsék a „szállórendet". Le a kalappal előttük! * A hölgy megjelenik a portán, Ezúttal nem libeg, nem dudolászik, sőt, mintha szorongás ülne az arcán. Kéri a ... szobakulcsot, miközben követhetetlen mozdulattal megvillantja a sárga szállóIgazolványt. A portás néni gyanút fog. Állampolgári és jogi ismeretek pedagógusjelölteknek Oj tantárgyat? állampolgári és jogi ismereteket oktatnak szeptembertől az egyetemek és főiskolák tanárszakos és szakoktatóképzésben részt vevő, valamint a tanítóképző főiskolák és az óvónőképző intézetek hallgatóinak. A tárgyat a harmadéves hallgatók egy féléven át heti két — a történelem szakosok heti három — órában tanulják és féléves beszámolóval, illetve kollokviummal zárják. Az új egyetemi tantárgy bevezetését különösen Időszerűvé tette «z új áltglánosés középiskolai tantervek életbe lépése. Az általános iskolai történelem nevében is kiegészült „állampolgári ismeretek"-kel, amelyre a 8. psztályban még külön 48 órát fordítanak a pedagógusok. Jelentősen megnő az állampolgári és jogi ismeretek súlya a középiskolai történelem tanításában is. Nem véletlenül jelölték meg a -tárgy oktatásának idejéül a tanulmányok harmadik évét. A pedagógusjelöltek ekkorra lényegében már túljutnak az első évek nehézségein és a bölcsészkarok hallgatói U döntenek; tanárszakosként tanulnak-e tovább. Az Oktatási Minisztérium az Igazságügyi Minisztériummal karöltve megtett* a szükséges lépéseket a zökkenőmentes szeptemberi kezdésre. Kerettantervet állítottak össze, amely a tananyagot 13 nagy témakörre osztja. A pvf pedagógusai megismerkednek a többi kőzött a jogi alapfogalmakkal, a tanácsrendszerrel, azv általános államigazgatás alapismereteivel, a gazdaságirányítás és a gazdálkodás legfontosabb kérdéseivel, a büntejogi alapfogalmakkal és a családi életre vonatkozó főbb jogszabályokkal is. Hazánkkal ismerkednek Hétfőn megkezdődött e szocialista országok ifjúsági, ifjúságpolitikai újságíróinak magyarországi barátságkor útja. A Bulgáriából, Csehszlovákiából, Laoszból, Lengyelországból, Kubából, Mongóliából, az NDK-ból, Romániából, a Szovjetunióból és Vietnamból érkezett Újságírók és rádióriporterek; r- á Magyár Tanácsköztársaság kikiáltásának közelgő 60. évfordulója alkalmából — egy hétig ismerkednek hazánk, a magyar nép és ifjúság életével, munkájával. A barátságkörút résztvevőit hétfőn Barabás János, a KISZ KB titkára tájékoztatta időszerű Ifjúságpolitikai és mozgalmi kérdésekről. — Mutassa csak, kedvet! — Izé.,, már mutattam! — Közelebbről! Nos, ha az okmány az övé, akkor a hölgyet Sanyinak hívják. Ha viszont a hölgy mégsem Sanyi (ami így első ránézésre igen valószínű), akkor az igazolvány hamis. Előkerül egy határozottan Intézkedő rendőr ls, pillanatok alatt tisztázódik a helyzet, a hölgy arcán hamuszürke mosoly: „itt, most minden összejött". Jön ís. A gondnok a füzettel, jegyzőkönyvbe kerül az ügy, s a portás néni ls adminisztrál: „,,. idegen nőszemélynek átadta a szállőigazolványát azzal a szándékkal, hogy talán így sikerül felszöktetnie." * B.-t sokan irigylik, elvégre heteken belül beköltözik a saját lakásába, itthagyja a szállót örökre, neki senki nem parancsol, „őbban" pedig főleg nem. Csak íütytyent egyet, s körültáncolják a nők, ha megtudják, hogy lakása van! — Az agyamra megy ez a duma! Tele vagyok szorongással, mindamellett örülök, mert rendben van az életem ,.., illetve inkább új életet kezdhetek. Huszonhét éves vagyok, huszonötöt éltem Intézetben, szállón, egyszóval mindig, mindig férfiközösségben, Soha nem volt alkalmam, hogy lányokkal igazán közeli, lelki kapcsolatot tudjak teremteni. Ez az életforma nem kedvez az érzelmeknek! Kitől tanuljunk, egymástól? Mikor mindnyájunknak épp az érzelmei a legsebezhetőbbek, vagy legmélyebbre eldugottak? Itt más az értékrend, itt a nő olyan, mint a trófea., érted!? Közben egyikünk sem meri bevallani, hogy nem arra vágyik. S erre ilyenkor kell rádöbbenni, amikor „kilépünk az Életbe". -— Irigyelnek, mert lepattanok, mert tanultam, most érettségiztem a gimnáziumban, s mert saját kéglim lesz. Ifjúsági takarékbetétnek köszönhetem, Hat éve jegyeztem, lejárt, kérdezték, mit akarok vele, mondtam, lakást venni, Így lett. Huszonöt évig közösségben éltem (sohasem családban!), most tanulom az egyedüllétet, Hazudjam azt, hogy nem félek?... Igriczi Zsigmond (Folytatjuk.) Úttörők kulturális szemléje A Szeged városi úttörők kulturális szemléjének újabb fordulóját vasárnap a MÁV művelődési otthonban rendezték meg. Ezúttal a gyermekszínjátszók, irodalmi színpadosok és népi játékot bemutató úttörők döntötték el a helyezéseket. A gyermekszínjátszók kategóriájában első helyre a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 2. számú gyakorló általános iskolájának úttörői kerültek. Második a tarjáni 3. számú általános Iskola, harmadik a szöregi- általános iskola csoportja lett Az irodalmi színpadok közül a tápéi gyerekek bizonyultak a legjobbnak. A népi Játékok kategóriagyőztese a kiskundorozsmai 2. számú általános iskola csoportja, második helyre a Gagarín, harmadikra a Dózsa György Altalános Iskola került. László Nándor halálára Nincs két éve, hogy ezeken a hasábokon idéztük fel Nándi bácsival a legendás hatszázas történetét. Az akkor derűs, nyugdíjas éveit sem tétlenül élő pedagógus még mindig oly tiszta hittel, meggyőző erővel beszélt a szocialista szakmunkásképzés megszervezésének, kibontakoztatásának szent ügyéről, mint az első és el nem múló szerelemről szokás. Nagy szíve voR, ami utóbb rakoncátlankodni kezdett, most meg végképp cserbenhagyta. Szombaton meghalt Szegeden László Nándor. Hatvannyolc éves volt. A Felső Ipariskolai Tanulóotthonben dolgozott 1932-től, majd az ifjúmunkások iskolai képzésének reformjával 1932-ben nevezték ki a 800asok (Bécs, Békés, Csongrád és Szolnok megyei Ipari tanulói intézetek) hálózatának osztályvezetőjévé a kiváló szakembert, aki alig korábban került a szegedi iskola élére. Négy és fél évtizedes pedagógiai munkásságát, sohasem tud*t. eléggé megosztani Xózelet, iskolaszervezés és -építés, korszerű didaktikai eszközök, berendezések kísérletezése, beállítása és maga az oktatómunka között, egészen 1972-ig, amikor is nyugdíjba ment Legalábbis hivatalosan, hiszen előbb a MüM megbízásából a megyei szakmunkásképző Intézetek továbbképzési klubját vezette, majd a megyei és városi Pályaválasztási Intézet állandó jellegű kiállításait Akt a szegedi szakmunkásképzés történetét egyszer megírja, sokat találkozik a nevével. Így hát nem élt hiába. N.L Vázlat és mű IDEGENEK, Szakonyi Károly két novellájából rendezte a tévéjátékot Málnay Levente. Az eredetileg önálló történetek meg is maradtak különállóknak, bár főszerepeiket ugyanaz a két színész, Almán Éva és Kozák András játszotta a tévés feldolgozásban . Az Idegenek: vázlatok a magányról. Szakonyi bemutat néhány már sérült embert, és pár szituációt, amelyekből a még sértetlenek csakis sebzetten kerülhetnek kl, A szereplők: egymás körűi keringő nők és férfiak, fiatalok és öregek, egyként egyedül, egymásnak idegenül Kórkép a korról? Újabb adalékok az elmagányosodásszakértők diagnózisaihoz? Ha orvosunk csak ránk néz ég megnevezi bajunkat, nem kérdez, nem töpreng és nincs gyógy javallata — nehéz bizalommal viseltetni a ténykedés iránt. Az Idegenekben viszontlátunk néhány, a valóságunkból jól ismert idegenséghelyzetet, magányosokat és eJmagányosulandókat; Ha még nem tudná... azonban, hogy az okokról, sem a személyesekről, sem a társadalmiakról egyetlen szó nem esik, minthogy a szereplőkről az égvilágon semmit sem tudhatunk meg azonkívül, hogy végzetesen Idegenek egymásnak — eluralkodik rajtunk, úgy a Játéic második harmadától, az érdektelenség. A hétköznapokban is roppant fárasztóan hat ránk a tapasztalat: mindenki mondja, teszi a magáét, és nincs, aki jól értse. Ha ezt a szomorú valóságot szimplán leképezik, az árnyalatok, dimenziók nélküli felvételeket elénk tárják, előbb-utóbb fáradt-unott mozdulattal „lapozunk". A tévéjáték nézhetőségéért a színészek tették a legtöbbet. Az említetteken, Almási Éván és Kozák Andráson kívül: az élettől elgyávult ember szánnivaló tanácstalanságát mesterien érzékettető Horváth Sándor, a magányra ítéltek önérzetvesztéséről játékéval sokat mondó Soíff Bertalan; Horesnyi László villanásnyi Jelenetekben frappáns eszközökkel építette fel a közismert figurát, a vmenjen a munka, a többi nem érdekel"-magatartású, szívesen parancsnokló, önmaga és mások iránt kíméletlen-érzéketlen félembertípust. * LEAR KIRÁLY. A szegedi szabadtéri produkciók után két évvel, a tévében sikerült — legalább úgy hisszük — Vámos Lászlónak, ami sokak szerint lehetetlen: a Shakespeare-mű teljességéhez férkőzni. A két és fél órás bemutató ideje alatt a székünkhöz láncoltattunk. Csak felsorolásszerűen a lehetséges okokat; a rendező említett és a képernyőn kitűnően érvényesülő és érzékelhető teljesSégigénye; nemcsak a történet sok szála maradt meg hiánytalanul, de szokatlan intenzitással „jött át" a shakespeare-i tartalmak gazdagsága, Ügy tűnt, éppen a mondanivalónak ez a sokrétűsége (ember és hatalom, ember és ember viszonyának nemünk történetében előfordult, alig átfogható variációi), ami' a mű színpadra állításakor a gondot okozza a rendezőknek, most természetes módon érvényesülhetett, mintha megfelelő közvetítő közegre találva érhetett volna el hozzánk. Méltó színészi alakítások ís segítettek, méltatásuk röviden lehetetlen ís; amelyik tanulmányt érő: Bessenyei Fe rencé, S. E. Elmondom magának, hogy... Általában így kezdődnek a felvilágosítások, az Információk, a magyarázatok. Az ismeretterjesztés és -terjedés mai forradalmi idején az embernek szinte nincs is már energiája fejét felkapva akármit is mondani a „ha még nem tudná •,." prekoncepcióiéitól cl mellett vagy ellen, máris zúdul rá az információözön. Apropót a tömegkommunikáció a légkönnyebben tud találni. A zuhatag-ismeretterjesztés•ben a kritikai választóvíz pedig csakis a minőség lehet. A - rádió havi tudományom magazinja, Kerekes István Ha még nem tudná... című műsora látszólag e „TIT-szerű" áradat része. Legutóbbi, vasárnapi adását hallgatva azonban a feltételezés átértékelendő. Mondhatni, mindössze egyetlen kritérium alapján. Ha még nem tudná, ki volt Kohéry gróf, ha még nem tudná, kinek tetszett az 1849-es, úgynevezett „oktrojált" alkotmány, ha még nem tudná, pontosan mt okozta a száz év előtti szegedi árvizet — a magyarázatok hallgatása közben nem tudtam szabadulni ama felettébb megnyugtató érzéstől, hogy vég. re nem néznek teljesen hülyének. Nem magyarózzák meg Koháry gróf osztálykorlátait, nem mesélik el tövtről-hegyíre a szabadságharc vezetőinek gyengeségeit és balfogásait (olykor idegesítő daheroízálás formájában), és nem adnak közhelykörképet a „mai Tisza-parti •metropolis" árvíz utáni fejlődéséről, Egyszóval: mindehelyett a lényegről beszélnek. értelmesen és a felvilágosítottat teljesen egyenrangú félnek tekintve. És még valami: nem fogcsikorgatónyikorgó, áltudományos mondathalmazokban bocsátják rendelkezésemre a tudnivalókat, Hanem színesen, izgalmasan, érdekesen, sőt érdekfeszítően. Mondhatni, afféle heuréka-réosodálkozás élményt biztosítva, okosan és tapintatosan. Ügy, hogy a végén kedvem támad a nagy össznépi okítás túlbuzgó korifeusainak odamondani: ha még nem tudná, nagyjából Ilyen lehet az igazi ismeretterjesztés. D. L. Erkel-diákünnepek szegedi elődöntői • A közelgő Erkel-diákünnepek előkészületei során hét Végén, szombaton és vasárnap, az új Ifjúsági Házban rendezték meg Szeged középiskolai tanulóinak selejtező előversengését a zenei, illetve a vers-prózamondás és diák6zínpgd kategóriákban. Eredmények. A Zenei kategóriákban a nem szakiskolák növendékei közül arany fokozatot nyert megosztva Szécsi István (Ságvári gimnázium) és Hartung Ferenc (Radnóti gimnázium), ezüstöt Hell István (Tisza-parti gimnázium) és a Viski Péter—Sülé Katalin— Hetényl László trió (Déri Miksa szakközépiskola), bronzot Börcsök Gizella (Ságvári gimnázium) és a Boros Anikó—Hullmann Helga kettős (Ságvári gimnázium). Külön rangsorolták a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola zenésznövendékeit. Aranyoklevelet nyert Zsigmond Zoltán, Puszta Erzsébet és Nagy Zsolt s szólóhangszer kategóriában, Koczkás Magdolna—D illmann Éva—Tör leli Gabriella, illetve Puszta Erzsébet—Pap Éva a kamarazene kategóriában. Ezüst oklevelet kapott a szólóhang szeresek közül Törteti Gabriella, Dlllmann Éva éa Bálint János, valamint Velevezd Tamás—Firkó János— Roszkos Péter fúvóatriója Bronzoklevelesek: Pap Éva Szegszárdi Piroska, Ihracska Tibor, Rnazkoa Péter (a szólóhangszer kategóriában). Illetve kamarazenében a Szabados Gá bor—Ihracska Ti bor—Muiadi József fúvóstrió A vers-prózamondók és diákszínpadok • vetélkedőjében aranyoklevelet nyert Deák Zoltán (Tisza-parti gimnázium) és a Tisza-parti gimnázium diákszfnpada ezüstöt ntcsket Károly (Tisza-parti . gimnázium) és a Bebrits Vasútforgalml Szakközépiskola színiátszó"soportja), bronzot Vass Zsuzsanna (Tömörkény gimnézium), illetve a 624. számú Szakmunkásképző Intézet színpada. >