Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

Keíí, 1979. március 6. 3 A Csepel Művek nemcsak a termelésben, hanem az energiafelhasználásban ls az elsők közé tartozik az országban. A gyáróriás idei energiaköltsége körülbelül egymilliárd forint. Tervszerű energiagazdálkodással, az energiát fogyasztó berendezések fejlesztésével, a vállalatok energiafelhasználásának ellenőrzésével 1979-ben csaknem harminchárommillió forint értékű energiát kívánnak megtakarítani. Képünkön: az erőmű hőkicserélő egysége, innen indulnak a fűtővezetékek a Csepel Művek ©áraiba. A nemzetközi gyermekév akciói Már mintegy ötmillió forintot fizettek be az általános és középiskolások az idén megnyitott gyermekszolidaritási alapra — tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyar Szolidaritási Bizottságnál. A magyar fiatalok szőtteseit, faragásait, a kézimunkákat, emléktárgyakat, játékokat iskolai rendezvényeken, bazárokon értékesítik, s az értük kapott forintokkal elsősorban a fejlődő országok ©érmékéit támogatják. A nemzetközi gyermekév egész világot átfogó programjának magyarországi sikeréhez számos rendezvénynyel. kezdeményezéssel kíván hozzá járul Ai a Népfront, M Országos Béketanács. valamint az UNICEF magyar bizottsága is. A népfront megyei, városi, községi és körzeti aktívái — a nemzetközi ©ermekév magyar nemzeti bizottságához csatlakozva — óvodák, bölcsődék, parkok, játszóterek, sportpályák építésére hívják a lakosságot. A tervek szerint Ma©arországon 1979-ben társadalmi munkával több mint száz ©ermekintézményt alakítanak ki, s a bejáratnál emléktáblán örökítik meg a városok, a falvak lakóinak összefogását. Néprajzi értékű, az apák, nagyapák szellemét,- ügyességét is hordozó ©ermekdalok és ©ermekjátékok ©űjtésére hív fel a népfront országos honismereti mozgalma. Remélik, ho© sok, már-Tnár feledésbe merülő dallamot, s faragott játékot, illetve társasjátéki szokást sikerül megmenteni a feledéstől. Ugyancsak a nemzetközi gyermekév jegyében több mint 4500 fiatalt várnak az idei olvasótáborokban. Ezekben a napokban öszszegzik az Országos Béketanácsnál a február Végi, a ©ermekek • jogaival és védelmével. a magyarországi eredményekkel és teendőkkel foglalkozott tudományos tanácskozás anyagát. A tapasztalatokat hasznosítják a júniusra Budapesten összehívott nagyszabású nemzetközi tanácskozás előkészítésében is. A magyar békemozgalom tagjai a májusi béke és barátsági hónap rendezvényein, valamint a nyári ifjúsági táborokban fórumokra hívják a fiatalokat. A találkozókon párbeszédet folytatnak a résztvevőkkel a béke. a leszerelés és a ©ermekek helyzeiének összefüggő kérdéseiről. még tágabbra tárva a fiatalok előtt a világra nyíló ablakot. Sokrétű hazai és nemzetközi programot állított öszsze az Egyesült Nemzetek ©ermekekkei foglalkozó szer-' vezetének, az UNICEF-nek magyar tagozata ls. Egyebek között a magyarországi pályázaton győztes két dalt neveznek be az UNICEF nemzetköz} ©ermekdal pályzatára. amelynek gálaestjén, 1979. végén az e©ik európai nagyvárosban 24 művet mutatnak be. Franciaország ad otthont a „Gyermek és technológia" kiállításnak, amelyen az Oktatási Minisztérium szákmai közreműködésével áz iskolai gyakorlati oktatás eszközeit, valamint a munkára nevelés tapasztalatait bemutató anyaggal vesz részt az UNICEF magyar tagozata. (MTI) álközössén Közösség. Hétköznapi szóhasználatunkban mindinkább elkorcsosul e fogalom belső tartalma. Kezdődik ez már az iskolában: osztályközösségnek nevezzük azt a 30— 40 azonos korú ©ereket, akiket e© tanterem padjaiba ültetnek. Aztán folytatódik az üzemben: brigádközösségnek tituláljuk az egymással hivatalos munkakapcsolatban álló embereket. Közösségnek hívjuk a téesz, vagy az állami gazdaság tagjainak együttesét. S ha így nie© tpvább, lassan eljutunk oda, hogy közösséget emlegetünk akkor is. amikor a megálló felé haladó autóbusz egymást taposó utasainak tömkelegét akarjuk egy. szóval meghatározni. Emberek ,.válogatatlan" csoportjaira fogjuk rá mesterségesen, hogy közösség, mert mondjuk brigádnaplót vezetnek, vagy mert a véletlen úgy hozta, e© munkahelyre kerültek. S rendszerint figyelmen kívül hagyjuk a fogalom eredeti, tiszta jelentését, az értelmen és az érzelmen alapuló kapcsolatokat. Tudjuk, ho© az ember egyik legsajátosabb tulajdonsága, lelki, szükséglete a közösséghez való tartozás érzése. Mégis minduntalan keresnünk, kutatnuk kell a kollektívum kiterjesztésének módjait. Sajnos, sokszor rossz vizeken hajózunk. De nézzünk erre e© egyszerű példát. Magányos diáklény jeligére elkeseredett hangú levél érkezik az újság válogatott magánügyek című rovatába. Feladója elpanaszolja, nem találja helyét az osztályban, ahová 'jár. Közte és osztálytársai között hűvös. idegen a kapcsolat. Válaszul néhány életrevaló. jótanácsot kap: ne terhelje kellemetlenségekkel a többieket. ne akaszkodjon a maga unalmas bajaival mások nyakába-. Viszont- beszéltesse társait saját magukról és hallgassa őket érdeklődéssel. Ha panaszkodsz, azt unni fogjak — hangzik az intelem. Ha sikereidet meséled, az ©akran irigységet kelt. Mondják el neked ők bánataikat, örömeiket. Légy segítőkész, figyelmes, vidám, derűs és jókedvű! Eddig a recept. Valóban ez volna a titka a kellemesebb, barátságosabb kapcsolatok kialakításának? Ez volna a közösségi embertípus praktikus „tízparancsolata"? Kétségtelen, ha az üzenet címzettje betartja a fönti parainézist, nagyon könnyen beilleszkedhet bárhol és bármikor egy adott kollektívába. De hát a mesén kívül léiezik egyáltalán olyan kiegvensúlyozott ember, aki mindig vidám és jó. kedélyű, nincs benne egy csöppnyi irigység sem, és félretéve saját ügyes-bajos dolgait, őszintén osztozik mások örömében-bánatában? Nem hinném. A mesék hamis világából kievezve — az említett tanácsok betartásával — legföljebb csak a' kaméleonok szigetén köthet ki a békétlen panaszos. Ilyen szigetlakókra pedig nincs szükség. Akkor sem .ha egyetértünk Várkonyi Ferencnek a Kritika 78,6-os számában közzétett írásával, melyben a fiatalok „átkaméleonulását" védelmezi: „Nem szabad elfelejteni, hogy a kaméleon egyetlen életlehetősége — kizárólagos esélyes a pusztulás elkerülésére —, ha külsőre, tehát csupán látszatra fölveszi a környezete színét. E©szóval: beilleszkedik. Viszont belül, ha ú© tetszik: a bőre alatt —. mindig egy és ugyanaz a kaméleon marad, tehát alpvetően nem változik. Öt fenyegetik a környezetében levő ragadozók, ezért önvédelemből változtatja a színét. De nem köpönyegforgató, hiszen táplálkozási rendszene, életmódja, szokásvilága, belső felépítése változatlan marad! H? ilyenek a mai fiatalok közül sokan — akkor belőlük is a környezetük válthatta ki ezt. Vagyis nem akadt, más módjuk az érvényesülésre. önmaguk lehetőségeinek a kiteljesítésére. És ezért korántsem őket kell elítélni; inkább dicséretet érdemelnek az alkalmazkodóképességükért. Hogy a színük el-elváltoztatására kényszerülnek, az a környezetüknek róható tel." Furcsának tűnik, ho© mostanában nemcsak magukra maradt öregek panaszkodnak magányosságról. Tizenéves fiatalok is ú© vélik, kirekedtek e©-egy közösségből, vagy be sem jutnak oda. Barátok után kutatnak olyanok, akik még a maszek munkára, hétvégi hobbikertekre sem hivatkozhatnak. mint időrabló tényezőre. Legyintünk fellengzősen: a társtalanság csak az önzésből fakadhat és az alkalmazkodóképesség hiányából. Különben is — hangoztatjuk úton-útfélen, ha nem elég meggyőzőek érveink — az elidegenedés világjelenség. Közben széles mosolyokkal elrohanunk egymás mellet, puha kézfogásokkal gratulálunk kollégáink névnapjain, s beszélgetőpartnerünk hogyléte felől érdeklődünk kedélyesen, mialatt a délutáni elintéznivalónk motoszkál fejünkben. És továbbra is közösségnek ne vezünk négy fal közé zár' kollektívákat, ahol az őszinte szó csak ritka vándormadár, barátnak hívjuk alkalmi ismerősünket, akiről azt sem tudjuk, honnan jött, s mit akar. De bölcs tanácsokat osztogatunk másoknak és igaztalan érvényű erkölcsi kódexekre hivatkozunk. Valami nagy-nagy önvizsgálat kéne — kinek-kinek saját beláfása szerint. Más módja nincs az álközösségnek igazi közösséggé válásának. Rózsa Imre Portré nőnap előtt A4 uhkásrtő a textil gyárhói Legyen jobb összhang A jó áruellátás alapja a ©ártó és a kereskedelmi vállalatok közötti megfelelő összhang. Erről lesz szó a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezésében Bzerdán kezdődő kétnapos tanácskozáson a Technika Házában. A konferenciáról hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a szervező bizottság tagjai. A témának most különös Jelentőséget ad az ipari termelés struktúrájának korszerűsítése. A jelenlegi helyzetben élesebben jelentkezik a ©ártó- és kereskedelmi vállalatok közötti összhang hiánya. A fo©asztói igények pontos ismerete nélkül neme©szer előfordul, ho© olyan termek gyártására rendezkedik be e© vállalat, amely Iránt csökken a kereslet, a kereskedelmi vállalatok pedig csak abból rendelhetnek, ami a választékban szerepel. A helyzetet tovább bonyolítja az ár, a határidő, a választék és a minőség kérdésében fellelhető érdekellentét. A ©ártó vállalatok sokszor az exportigényen felül gyengébb minőségben termelt cikkeket kínálják a kereskedőknek, akik választék hiányában kénytelenek elfogadni azokat. Más esetekben viszont a kereskedelem az új, korszerű termék helyett beéri a ha©ományos, de biztos eladást jelentő, kevésbé modern termékekkel, ami végső soron a választék elszegényedéséhez vezet. Ennek az. elavult, ©ártmányt konzerváló, a korszerűtlen cikk-kínálatot erősítő gyakorlatnak a feloldásáról lesz szó a tanácskozáson. A konferencia napirendjén szerepel az is. az iparvállalatok ne érjék be azzal, ho© csupán exporttermékeik versenyképesek, hanem egységesen jó minőségű cikkek gyártására kell törekedniük. A kereskedelem vállalatai — egyebek mellett — az áru útjának csökkentésével, az észszerű raktározással érhetik el, ho© olcsóbban kínálhassák a különféle cikkeket. (MTI) Törékeny, mozgékony a' kat. csinos barna frizuráy; Tekintete vidám és hatá zott. Egyénisége is ilyen le het.. Szenvedélyesen szívj, cigarettáját. Azt mondja, aértekezletek miatt nem tud leszokni a dohányzásról. Pedig folyton bizonygatja ho© a cigarettázás nerr egészséges. Ráadásul a gé'> mellett sem szabad rá©újtani a szegedi textilmüvekben, ahol Enyedi Klára az előkészítő üzemrész B műszakjában a befűző csoport vezetője. — Mit csinál a befűző? — A fűzött lánchengereket készíti elő a szövődének. Csak elmondani ilyen e©szerű, de a munkatársaimnak nem kell sokat magyarázni. A termelési program szerint végzik feladatukat. — Alapszervezeti párttitkár. tagja a ©-ári pártbizottságnak és a KISZ-nek is. Nem túl sok közéleti feladat ez? — Amit az alapszervezetben tapasztalok, annak a ©ári pártbizottságban is hasznát veszem. Ahhoz pedig, ho© az alapszervezetben sikeresen dolgozzak, tudnom kell, mi történik a KISZ-ben. Azért néha megfordul a fejemben, ho© túl sokat vállalok. Gvakran látom. ho© a nők. miu+án fé-jhez mennek és ©'érmékét szülnek, nem szívesen vesznek részt a köz^'e^ben. Kevés az ideifvk. Nekem több van mert még nincs családom. De gvakran én is időzavarral küszködök. — És szabad idejében mit csinál? munkámat, és nem tudnám itthagyni. — Elégedett a ©ári közösséggel? — Igen. Néha ugyan boszszant. hogy az emberek apróságok miatt e©más életét nehezítik. De ezen i©ekszem túltenni magam és segíteni. A legtöbb ember azon van, ho© jó légkörben dolgozzon. J. E. ! Filmszemle Tíz mozi- és 13 tévéfilm kerül március 15—18. között a debreceni szinkronfilmszemle zsűrije elé — jelentette be Maróti Imre. a Pannónia Filmstúdió igazgatója hétfőn a Ma©ar Film- és Televízióművészek Szövetségének Gorkij fasori székházában tartott sajtótájékoztatón. A kétévenként megrendezésre kerülő szinkronszemlék sorában az idei már a tizenkettedik: az eddigiek közül kilencnek — közöttük a legutóbbinak is — Debrecen volt a házigazdája. Kevesebb a belvíz — Tévét nézek, va© moziba me©ek. Szépirodalmi könyvet ritkán olvasok. Mert a munka mellett tanulok is. Harmadéves va©ok a marxista e©etemen. Az öcsém is tanul. Pesten jár e©etmre. Én is segítem ebben anyagilag. — Hány testvére van? — öten va©unk. A bátyámat és r.z idősebb nővéremet gyakran meglátogatom. Engem is az idősebinővérem nevelt e© ideig. — A ©árban mióta dol gozik? -*— Hét éve. Azóta, ho© elvégeztem a textilipari technikumot Szeretem a I Hétfőtől megszüntette az éjszakai szolgálatot gz Országos Vízügyi Hivatal belvízvédelmi központi ügyelele, mert lényegesen enyhült a helyzet. A belvíz a korábbinak alig e©ötödére szorult vissza. Bár még 30 ezer hektárt borit, de mo6t már nem na©, összefüggő területeken áll a víz, hanem kisebb foltokban, a talaj horpadásaiban, s a 30 ezerből csaknem 20 ezer hektár olyan rét és és legelő, amely az év na© részében is tocsogós terület. A tiszántúli vizügyi igazgatóságok természetesen folytatják a víztelenítést, a szivattyúzással másodpercenként 170 köbméter vizet távolítanak el és még minte© ezer ember vesz részt ezekben a munkálatokban. Amint Soltész Józref, az OVH vízrendezési és vízhasznosítási főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta, az idén a belvíz február 2-én borította a legna©-obb területet, összesen 176 ezer hektárt, ami 46 ezer hektárral haladta meg a sokévi átlagot Az utóbbi évtizedben azonban több száz kilométer hosszú belvízcsatorna épült, s különösen hasznos volt a mező gazdasági na©üzemek térti létén elvégzett melioráció és vízrendezés. Az idei belvíz védekezést jól segítette a T sza völgyében épített mintegy 100 víztározó, amelybe átmenetileg 105 millió köb méter vizet tartottak vissz Néhol azonban gondot oko zott. hogy a hóra kiszórt mű trágya és növényvédő szei szennyezte a belvizet, s íen a tározóból • csak megfeie' friss víz hozzáadásával, teb hígítással lehet elvezetni, i! letve felhasználni majd a v zet. Jelenleg még mintegy 6millió köbméter vizet tarta nak a tározók, s ennek nagy részét már a mezőgazdasá nyári vízellátására tartalékolják.