Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

Keíí, 1979. március 6. 3 A Csepel Művek nemcsak a termelésben, hanem az energiafelhasználásban ls az elsők közé tartozik az országban. A gyáróriás idei energiaköltsége körülbelül egy­milliárd forint. Tervszerű energiagazdálkodással, az energiát fogyasztó berendezé­sek fejlesztésével, a vállalatok energiafelhasználásának ellenőrzésével 1979-ben csaknem harminchárommillió forint értékű energiát kívánnak megtakarítani. Ké­pünkön: az erőmű hőkicserélő egysége, innen indulnak a fűtővezetékek a Csepel Művek ©áraiba. A nemzetközi gyermekév akciói Már mintegy ötmillió fo­rintot fizettek be az általános és középiskolások az idén megnyitott gyermekszolidari­tási alapra — tájékoztatták az MTI munkatársát a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság­nál. A magyar fiatalok szőt­teseit, faragásait, a kézimun­kákat, emléktárgyakat, játé­kokat iskolai rendezvényeken, bazárokon értékesítik, s az értük kapott forintokkal el­sősorban a fejlődő országok ©érmékéit támogatják. A nemzetközi gyermekév egész világot átfogó prog­ramjának magyarországi si­keréhez számos rendezvény­nyel. kezdeményezéssel kí­ván hozzá járul Ai a Népfront, M Országos Béketanács. va­lamint az UNICEF magyar bizottsága is. A népfront me­gyei, városi, községi és kör­zeti aktívái — a nemzetközi ©ermekév magyar nemzeti bizottságához csatlakozva — óvodák, bölcsődék, parkok, játszóterek, sportpályák épí­tésére hívják a lakosságot. A tervek szerint Ma©arorszá­gon 1979-ben társadalmi munkával több mint száz ©ermekintézményt alakíta­nak ki, s a bejáratnál emlék­táblán örökítik meg a váro­sok, a falvak lakóinak össze­fogását. Néprajzi értékű, az apák, nagyapák szellemét,- ügyessé­gét is hordozó ©ermekdalok és ©ermekjátékok ©űjtésére hív fel a népfront országos honismereti mozgalma. Re­mélik, ho© sok, már-Tnár feledésbe merülő dallamot, s faragott játékot, illetve tár­sasjátéki szokást sikerül meg­menteni a feledéstől. Ugyan­csak a nemzetközi gyermek­év jegyében több mint 4500 fiatalt várnak az idei olvasó­táborokban. Ezekben a napokban ösz­szegzik az Országos Béketa­nácsnál a február Végi, a ©ermekek • jogaival és vé­delmével. a magyarországi eredményekkel és teendőkkel foglalkozott tudományos ta­nácskozás anyagát. A tapasz­talatokat hasznosítják a jú­niusra Budapesten összehí­vott nagyszabású nemzetközi tanácskozás előkészítésében is. A magyar békemozgalom tagjai a májusi béke és ba­rátsági hónap rendezvényein, valamint a nyári ifjúsági tá­borokban fórumokra hívják a fiatalokat. A találkozókon párbeszédet folytatnak a résztvevőkkel a béke. a le­szerelés és a ©ermekek helyzeiének összefüggő kér­déseiről. még tágabbra tár­va a fiatalok előtt a világra nyíló ablakot. Sokrétű hazai és nemzet­közi programot állított ösz­sze az Egyesült Nemzetek ©ermekekkei foglalkozó szer-' vezetének, az UNICEF-nek magyar tagozata ls. Egyebek között a magyarországi pá­lyázaton győztes két dalt ne­veznek be az UNICEF nem­zetköz} ©ermekdal pályzatá­ra. amelynek gálaestjén, 1979. végén az e©ik európai nagy­városban 24 művet mutatnak be. Franciaország ad otthont a „Gyermek és technológia" kiállításnak, amelyen az Ok­tatási Minisztérium szákmai közreműködésével áz iskolai gyakorlati oktatás eszközeit, valamint a munkára nevelés tapasztalatait bemutató anyaggal vesz részt az UNI­CEF magyar tagozata. (MTI) álközössén Közösség. Hétköznapi szó­használatunkban mindinkább elkorcsosul e fogalom belső tartalma. Kezdődik ez már az iskolában: osztályközös­ségnek nevezzük azt a 30— 40 azonos korú ©ereket, aki­ket e© tanterem padjaiba ültetnek. Aztán folytatódik az üzemben: brigádközösség­nek tituláljuk az egymással hivatalos munkakapcsolat­ban álló embereket. Közös­ségnek hívjuk a téesz, vagy az állami gazdaság tagjainak együttesét. S ha így nie© tpvább, lassan eljutunk oda, hogy közösséget emlegetünk akkor is. amikor a megálló felé haladó autóbusz egy­mást taposó utasainak töm­kelegét akarjuk egy. szóval meghatározni. Emberek ,.vá­logatatlan" csoportjaira fog­juk rá mesterségesen, hogy közösség, mert mondjuk brigádnaplót vezetnek, vagy mert a véletlen úgy hozta, e© munkahelyre kerültek. S rendszerint figyelmen kí­vül hagyjuk a fogalom ere­deti, tiszta jelentését, az ér­telmen és az érzelmen ala­puló kapcsolatokat. Tudjuk, ho© az ember egyik legsajátosabb tulaj­donsága, lelki, szükséglete a közösséghez való tartozás érzése. Mégis minduntalan keresnünk, kutatnuk kell a kollektívum kiterjesztésének módjait. Sajnos, sokszor rossz vizeken hajózunk. De néz­zünk erre e© egyszerű pél­dát. Magányos diáklény jeligére elkeseredett hangú levél érkezik az újság válo­gatott magánügyek című ro­vatába. Feladója elpanaszol­ja, nem találja helyét az osztályban, ahová 'jár. Közte és osztálytársai között hű­vös. idegen a kapcsolat. Vá­laszul néhány életrevaló. jó­tanácsot kap: ne terhelje kellemetlenségekkel a többie­ket. ne akaszkodjon a maga unalmas bajaival mások nya­kába-. Viszont- beszéltesse társait saját magukról és hallgassa őket érdeklődéssel. Ha panaszkodsz, azt unni fogjak — hangzik az inte­lem. Ha sikereidet meséled, az ©akran irigységet kelt. Mondják el neked ők bána­taikat, örömeiket. Légy se­gítőkész, figyelmes, vidám, derűs és jókedvű! Eddig a recept. Valóban ez volna a titka a kelleme­sebb, barátságosabb kapcso­latok kialakításának? Ez volna a közösségi embertí­pus praktikus „tízparancso­lata"? Kétségtelen, ha az üzenet címzettje betartja a fönti parainézist, nagyon könnyen beilleszkedhet bár­hol és bármikor egy adott kollektívába. De hát a mesén kívül léiezik egyáltalán olyan kiegvensúlyozott ember, aki mindig vidám és jó. kedélyű, nincs benne egy csöppnyi irigység sem, és félretéve saját ügyes-bajos dolgait, őszintén osztozik mások örö­mében-bánatában? Nem hin­ném. A mesék hamis világá­ból kievezve — az említett tanácsok betartásával — leg­följebb csak a' kaméleonok szigetén köthet ki a békét­len panaszos. Ilyen szigetla­kókra pedig nincs szükség. Akkor sem .ha egyetértünk Várkonyi Ferencnek a Kri­tika 78,6-os számában közzé­tett írásával, melyben a fia­talok „átkaméleonulását" vé­delmezi: „Nem szabad elfe­lejteni, hogy a kaméleon egyetlen életlehetősége — kizárólagos esélyes a pusz­tulás elkerülésére —, ha kül­sőre, tehát csupán látszatra fölveszi a környezete színét. E©szóval: beilleszkedik. Vi­szont belül, ha ú© tetszik: a bőre alatt —. mindig egy és ugyanaz a kaméleon ma­rad, tehát alpvetően nem változik. Öt fenyegetik a környezetében levő ragado­zók, ezért önvédelemből vál­toztatja a színét. De nem köpönyegforgató, hiszen táp­lálkozási rendszene, élet­módja, szokásvilága, belső felépítése változatlan ma­rad! H? ilyenek a mai fia­talok közül sokan — akkor belőlük is a környezetük válthatta ki ezt. Vagyis nem akadt, más módjuk az érvé­nyesülésre. önmaguk lehető­ségeinek a kiteljesítésére. És ezért korántsem őket kell elítélni; inkább dicséretet érdemelnek az alkalmazko­dóképességükért. Hogy a szí­nük el-elváltoztatására kény­szerülnek, az a környezetük­nek róható tel." Furcsának tűnik, ho© mostanában nemcsak ma­gukra maradt öregek panasz­kodnak magányosságról. Ti­zenéves fiatalok is ú© vé­lik, kirekedtek e©-egy kö­zösségből, vagy be sem jut­nak oda. Barátok után ku­tatnak olyanok, akik még a maszek munkára, hétvégi hobbikertekre sem hivatkoz­hatnak. mint időrabló ténye­zőre. Legyintünk fellengző­sen: a társtalanság csak az önzésből fakadhat és az al­kalmazkodóképesség hiányá­ból. Különben is — hangoz­tatjuk úton-útfélen, ha nem elég meggyőzőek érveink — az elidegenedés világjelen­ség. Közben széles moso­lyokkal elrohanunk egymás mellet, puha kézfogásokkal gratulálunk kollégáink név­napjain, s beszélgetőpartne­rünk hogyléte felől érdeklő­dünk kedélyesen, mialatt a délutáni elintéznivalónk mo­toszkál fejünkben. És to­vábbra is közösségnek ne vezünk négy fal közé zár' kollektívákat, ahol az őszinte szó csak ritka vándormadár, barátnak hívjuk alkalmi is­merősünket, akiről azt sem tudjuk, honnan jött, s mit akar. De bölcs tanácsokat osztogatunk másoknak és igaztalan érvényű erkölcsi kódexekre hivatkozunk. Va­lami nagy-nagy önvizsgálat kéne — kinek-kinek saját beláfása szerint. Más módja nincs az álközösségnek igazi közösséggé válásának. Rózsa Imre Portré nőnap előtt A4 uhkásrtő a textil gyárhói Legyen jobb összhang A jó áruellátás alapja a ©ártó és a kereskedelmi vál­lalatok közötti megfelelő össz­hang. Erről lesz szó a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság rendezésében Bzerdán kezdődő kétnapos ta­nácskozáson a Technika Há­zában. A konferenciáról hét­főn sajtótájékoztatót tartottak a szervező bizottság tagjai. A témának most különös Jelentőséget ad az ipari ter­melés struktúrájának korsze­rűsítése. A jelenlegi helyzet­ben élesebben jelentkezik a ©ártó- és kereskedelmi vál­lalatok közötti összhang hiá­nya. A fo©asztói igények pontos ismerete nélkül nem­e©szer előfordul, ho© olyan termek gyártására rendezke­dik be e© vállalat, amely Iránt csökken a kereslet, a kereskedelmi vállalatok pedig csak abból rendelhetnek, ami a választékban szerepel. A helyzetet tovább bonyolítja az ár, a határidő, a választék és a minőség kérdésében fel­lelhető érdekellentét. A ©ár­tó vállalatok sokszor az ex­portigényen felül gyengébb minőségben termelt cikkeket kínálják a kereskedőknek, akik választék hiányában kénytelenek elfogadni azokat. Más esetekben viszont a ke­reskedelem az új, korszerű termék helyett beéri a ha­©ományos, de biztos eladást jelentő, kevésbé modern ter­mékekkel, ami végső soron a választék elszegényedéséhez vezet. Ennek az. elavult, ©ártmányt konzerváló, a korszerűtlen cikk-kínálatot erősítő gyakorlatnak a fel­oldásáról lesz szó a tanácsko­záson. A konferencia napirendjén szerepel az is. az iparvállala­tok ne érjék be azzal, ho© csupán exporttermékeik ver­senyképesek, hanem egysége­sen jó minőségű cikkek gyár­tására kell törekedniük. A kereskedelem vállalatai — egyebek mellett — az áru út­jának csökkentésével, az ész­szerű raktározással érhetik el, ho© olcsóbban kínálhassák a különféle cikkeket. (MTI) Törékeny, mozgékony a' kat. csinos barna frizuráy; Tekintete vidám és hatá zott. Egyénisége is ilyen le het.. Szenvedélyesen szívj, cigarettáját. Azt mondja, a­értekezletek miatt nem tud leszokni a dohányzásról. Pe­dig folyton bizonygatja ho© a cigarettázás nerr egészséges. Ráadásul a gé'> mellett sem szabad rá©új­tani a szegedi textilmüvek­ben, ahol Enyedi Klára az előkészítő üzemrész B mű­szakjában a befűző csoport vezetője. — Mit csinál a befűző? — A fűzött lánchengere­ket készíti elő a szövődének. Csak elmondani ilyen e©­szerű, de a munkatársaim­nak nem kell sokat magya­rázni. A termelési program szerint végzik feladatukat. — Alapszervezeti párttit­kár. tagja a ©-ári pártbi­zottságnak és a KISZ-nek is. Nem túl sok közéleti fel­adat ez? — Amit az alapszervezet­ben tapasztalok, annak a ©ári pártbizottságban is hasznát veszem. Ahhoz pe­dig, ho© az alapszervezet­ben sikeresen dolgozzak, tudnom kell, mi történik a KISZ-ben. Azért néha meg­fordul a fejemben, ho© túl sokat vállalok. Gvakran lá­tom. ho© a nők. miu+án fé-jhez mennek és ©'érmé­két szülnek, nem szívesen vesznek részt a köz^'e^ben. Kevés az ideifvk. Nekem több van mert még nincs családom. De gvakran én is időzavarral küszködök. — És szabad idejében mit csinál? munkámat, és nem tudnám itthagyni. — Elégedett a ©ári kö­zösséggel? — Igen. Néha ugyan bosz­szant. hogy az emberek ap­róságok miatt e©más életét nehezítik. De ezen i©ek­szem túltenni magam és se­gíteni. A legtöbb ember azon van, ho© jó légkörben dolgozzon. J. E. ! Filmszemle Tíz mozi- és 13 tévéfilm ke­rül március 15—18. között a debreceni szinkronfilmszemle zsűrije elé — jelentette be Maróti Imre. a Pannónia Filmstúdió igazgatója hétfőn a Ma©ar Film- és Televízió­művészek Szövetségének Gorkij fasori székházában tartott sajtótájékoztatón. A kétévenként megrendezésre kerülő szinkronszemlék sorá­ban az idei már a tizenkette­dik: az eddigiek közül ki­lencnek — közöttük a leg­utóbbinak is — Debrecen volt a házigazdája. Kevesebb a belvíz — Tévét nézek, va© mo­ziba me©ek. Szépirodalmi könyvet ritkán olvasok. Mert a munka mellett tanu­lok is. Harmadéves va©ok a marxista e©etemen. Az öcsém is tanul. Pesten jár e©etmre. Én is segítem eb­ben anyagilag. — Hány testvére van? — öten va©unk. A bá­tyámat és r.z idősebb nővé­remet gyakran meglátoga­tom. Engem is az idősebi­nővérem nevelt e© ideig. — A ©árban mióta dol gozik? -*— Hét éve. Azóta, ho© elvégeztem a textilipari technikumot Szeretem a I Hétfőtől megszüntette az éjszakai szolgálatot gz Or­szágos Vízügyi Hivatal bel­vízvédelmi központi ügyele­le, mert lényegesen enyhült a helyzet. A belvíz a koráb­binak alig e©ötödére szorult vissza. Bár még 30 ezer hek­tárt borit, de mo6t már nem na©, összefüggő területeken áll a víz, hanem kisebb fol­tokban, a talaj horpadásai­ban, s a 30 ezerből csaknem 20 ezer hektár olyan rét és és legelő, amely az év na© részében is tocsogós terület. A tiszántúli vizügyi igazga­tóságok természetesen foly­tatják a víztelenítést, a szi­vattyúzással másodpercen­ként 170 köbméter vizet tá­volítanak el és még minte© ezer ember vesz részt ezek­ben a munkálatokban. Amint Soltész Józref, az OVH vízrendezési és víz­hasznosítási főosztályának vezetője az MTI munkatár­sának elmondotta, az idén a belvíz február 2-én borítot­ta a legna©-obb területet, összesen 176 ezer hektárt, ami 46 ezer hektárral halad­ta meg a sokévi átlagot Az utóbbi évtizedben azonban több száz kilométer hosszú belvízcsatorna épült, s külö­nösen hasznos volt a mező gazdasági na©üzemek térti létén elvégzett melioráció és vízrendezés. Az idei belvíz védekezést jól segítette a T sza völgyében épített mint­egy 100 víztározó, amelybe átmenetileg 105 millió köb méter vizet tartottak vissz Néhol azonban gondot oko zott. hogy a hóra kiszórt mű trágya és növényvédő szei szennyezte a belvizet, s íen a tározóból • csak megfeie' friss víz hozzáadásával, teb hígítással lehet elvezetni, i! letve felhasználni majd a v zet. Jelenleg még mintegy 6­millió köbméter vizet tarta nak a tározók, s ennek nagy részét már a mezőgazdasá nyári vízellátására tartalé­kolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom