Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! ^m-MÉ 69. évfolyam 53. szám 1979. március 4., vasárnap Ára: 1,60 íorint A Z M SZM P SZEGE D VÁR OS I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Márciusi A márciusi estéket minden esztendőben a várospolitikára szánjuk. Ilyenkor a tanácstagok hívogatnak bennünket Iskolákba, művelődési otthonokba másfél-két órás eszmecserére, várospolitikai tereferére. A hagyományos tanácstagbeszámolók Ideje érkezett el ugyanis, az a kötelező alkalom, amikor számot adnak a tanács munkájáról és saját választókörzeti tevékenységükről; fölvázolják a testület további szándékait — a lakosság pedig megméri ezt a munkát, s véleményéhez hozzáadja újabb elvárásait, esetleg megfogalmazza társadalmi hozzájárulásait. Tulajdonképpen megszokott és bevált dologról van szó, hiszen törvény szabályozza a tanácstagok e kötelezettségét, a lakosság körében pedig folyamatos és szüntelen az érdeklődés a lakóhely fejlődése és gondjai iránt. Mégis megvan ennek a sajátos izgalma minden esztendőben. Különösképpen akkor, ha egy település fejlődésének olyan dinamikus korszakában él, mint Szeged is: új városrészek vannak ismét születőben, elkészült az új partfal, hidat avathatunk az idén, öreg közintézmények és lakóházak sorozatos felújításának vagyunk tanúi, tovább birkózunk a bölcsődeés óvodahálózat bővítése érdekében, építési határidők betartásáért hadakozunk, szorító költségvetési és fejlesztési keretek között végezzük a városüzemelés és városfejlesztés száz meg száz ügyét, ismerkedünk a korszerűsített tanácsi szervezet ügyintézési rendjével... Vagyis csupa olyan dologra nyílik rá a szem, amely egyenként és együttesen tartja ébren a lakosság figyelmét és érdeklődését. Vagyis, ha valaha volt jó okunk arra, hogy a tanácstag-beszámolókra odafigyeljünk — most igazán van! Észrevehettük ezt már az elmúlt esztendőkben is, leginkább abból, hogy ezek az esti találkozások valódi várospolitikai fórumokká váltak. Régebben Inkább panasznaphoz vagy fogadóórához hasonlítottak ezek az összejövetelek — mostanában mindinkább vitaestekhez, javaslatokat, észrevételeket termelő konzultációkhoz hasonlítanak. Azt is megfigyelhettük, hogy a résztvevők összetétele is változott. Azelőtt főként a választókörzet • öregjei vettek részt a tanácstagok beszámolóin, akik közéleti érdeklődésüket nem tudták kielégíteni munkahelyen — újabban azonban egyre több a fiatal arc is a padsorokban. A tartalmi változás azonban ennél is fontosabb: nem kis érdekszigetek a választói körzetek; nem csupán azzal törődnek az emberek, ami a városfejlesztésből és városüzemeltetésből közvetlen környezetüket érinti, hanem mindinkább a „város fejével" gondolkodnak, felismerve, hogy a rész és az egész testületi szinten egybeolvad, s a gondolkodásban is egységesen kell kezelni. A tanácstagok pontosan elszámolnak ezeken a márciusi estéken, hogy mivel gazdagodott lakóhelyük 1978-ban. Nem illik ugyan megelőzni őket, de néhány vezérszám azért csak ide kívánkozik. Nevezetesen a beszámolók tartalmából talán el szabad árulni előre annyit, hogy hatalmas summa fordult 1978-ban is a tanács kezén: 2 milliárd 145 millió forinttal gazdálkodott, melyből fejlesztésre közel másfél millárdot fordított. A fejlesztés legszebb címszavai így sorakoznak: 2600 új lakás — amit az idén is meg kellene ismételni —, 78 lakóház homlokzatának felújítása és további tíz teljes tatarozása, útkorszerűsítésre 21 millió, a tömegközlekedés újjászervezése és a trolibuszvonal építése, új vízmű üzembe helyezése, 450 óvodai hely, ifjúsági ház, a Szabadság mozi átalakítása, új üzletek... —• s, de hosszú ez a sor! Ugyanakkor már kész tervekkel ls állhatnak a tanácstagok a lakosság elé, pontosan föl tudják vázolni a város idei vállalkozásait és tennivalóit. Minden évben különös gond a tanácsnak és apparátusának a beszámolókon összegyűjtött vélemények, javaslatok, bírálatok és kérések feldolgozása, elemzése. Különösen nehéz az olyan kezdeményezések sorsának dirigálása, amelyekhez pénz és munka kell. Sokan pedig hajlamosak azon mérni a tanácstag és a testület munkáját: tud-e ígérni, és ura-e ígéretének? Altatnánk magunkat, ha azt hinnénk, hogy az anyagi eszközök kollektív elosztása után, évközi kiadásokra fenntartott pár millióból akár egy-egy körzet valamennyi kis problémáját meg lehetne oldani. A tipikus panaszok folyamatos, városi méretekben való megszüntetése útján juthatunk el a célhoz. Így egyelőre a kisebb helyi panaszok orvoslására alkalmasabb lehet a vállalkozás. a társadalmi összefogás, melynek szervezését és segítségét elő tudja mozdítani a tanács. Több tanácsi választókörzetben a beszámolókat használják fel arra is az idén, hogy új tagokat válasszanak a megfogyatkozott lakóbizottságokba, vagy az új városrészekben ilyeneket válasszanak. Az, hogy „egy kalap" alatt történik ez a tanácstag-beszámolóval, nem csupán praktikus gondolkodásból ered. A lakóbizottságok működési kerete és feladata természetes kiegészítése a tanácsi munkának, hiszen együtt dolgoznak e kis közösségek a tanácstaggal, élő kapcsolatot alkotnak a tanácsi munka és a napi élet elevensége között. Ezeken a márciusi estéken megpezsdül a várospolitika mindig sok. jogos észrevétel, bírálat, elképzelés születik Végeredmenyben ezekből a kis véleménysejtekből épül fel a tennivalók nagy rendje és fontossági sora is. Az az egykét óra. amit ilyenkor erre szánunk, jó befektetés. Ne sajnáljuk környezetünktől, városunktól. Sl&L J&lgSSFO Képviselői beszámoló Látogatás a postaigazgatóságon, a hídépítésnél és az Ifjúsági Házban I . Somogyi Károlyné (elvételel Apró Antal elvtárs képviselői beszámolót tart a Kisszínházban. — Látogatás a hídépítésen: Boros Ervin főmérnök. Apró Antal és dr. Komócsin Mihály Tegnap, szombaton Szegedre látogatott Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képviselője. Délelőtt a Kisszínházban képviselői beszámolót tartott. Ezen részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára. dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke. Pcpp Gyula. Szeged megyei város tanácsának elnöke, dr. Petri Gábor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, dr. Antalffy György országgyűlési képviselő, Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazaias Népfront Szeged városi bizottságának titkára, Dobóczki Károlyné, az SZMT itkára. Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára mondott megnyitó beszédet, majd átadta a szót Apró Antalnak, aki beszámolt a kormány és az országgyűlés munkájáról, időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a helyi képviselőcsoport tevékenységéről. A többi között hangsúlyozta, hogy az országgyűlés munkájának szerves része a képviselők választókerületi munkája és a megyei képviselőcsoportok tevékenysége. A Csongrád megvei képviselőcsoport munkájáról szólva elmondotta, hogv a megye képviselői közül tizenegyen tagíai a különböző országgyűlési bizottságoknak, részt vesznek a bizottságok ülésein, amelyek alkalmas fórumok arra, hogy a megye és a választókerületek problémád szóvá tegyék és megvitassák az illetékes minisztériumok képviselőivel. Csongrád megyében is sokrétű a képviselők választókerületi munkája. Tevékenyen kapcsolódnak választókerületük fejlesztésébe. Jó az a gyakorlat, hogy a képviselők meg-meglátogatnak egyes gazdasági egységeket téeszeket, oktatási intézményeket és kisebb közösségeKke] vitatják meg az országos és a helyi ügyeket, gondokat Beszámolójában kiemelte Apró Antal, hogy a Csongrád megyei képviselők közül hozzászóltak a múlt évben az országgyűlésen a belkereskedelmi törvényjavaslathoz, a Minisztertanács elnökének, az oktatási, a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolójához, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslathoz. Egy interpelláció kapcsán pedig a közlekedés- és postaügyi miniszter ügy intézkedett, hogy ez év május 28-tól — a Napfénycxpressz indulási idejének érintetlenül hagyása mellett — egy új gyorsvonatot állítanak be. amely Szegedről indul 5 óra 40 perckor és Budapestre érkezik 8 óra 20 perckor. Az elmúlt évben négy alkalommal ülésezett a Csongrád megyei képviselőcsoport. Egvik ülésén a megye kulturális és művészeti életének időszerű kérdéseit vitatta meg. Képviselői beszámolójának további részében kitért Apró Antal nemzetközi kérdésekre is, a többi között országunk lakosságának a vetnami nép melletti szolidaritására a kínai agresszió ellen. Hangoztatta, hogy a szolidaritás ezer formában mutatkozik meg. őszinte érzelmek nyilvánulnak meg röpgyűléseken munkahelyeken, intézményekben, diákok között. Fiatalok közül sokan vesznek részt az agresszió elleni tiltakozó akciókban. A magyar közvélemény teljes együttérzéssel áll Vietnam oldalán. A kínai követségre ed ig több ezer tiltakozó távirat érkezett. A vietnami követségre pedig „Veled vagyunk Vietnam!'! gondolatát kifejezve érkeznek szolidaritási táviratok ezrei. A képviselői beszámoló után Apró Antal — Csongrád megvei és szegedi párt- és tanácsi vezetők kíséretében — ellátogatott a postapalotába. ahol Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatója, dr. Lénárd László, Fábián Pál. Varga Antalné igazgatóhelyettes. Nagy Albert, a postaigazgatóság pártvezetőségének titkára és Keresztes Mihály, a postaigazgatóság szakszervezeti tanácsának titkára fogadta és köszöntötte a vendégeket, akik megtekintették a postaigazgatóság új munkatermeit Rózsa István tájékoztatta a vendégeket az igazgatóság munkájáról, a fejlesztési tervekről. Apró Antal szegedi programja délután tovább folytatódott. Megtekintette a szegedi északi Tisza-híd építési munkálatait. Itt Boros Ervin, a Hídépítő Vállalat területi főmérnöke és Szabados Márton alapszervezeti párttitkár fogadta és kalauzolta végig az építkezésen. Apró Antal elismerését feiezte ki a hídépítők munkája iránt. Ezt követően ellátogatott az Ifjúsági Házba, ahol Nevákné Halász Anna. a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára és Goldschmied József, az Ifjúsági Ház igazgatója fogadta és kalauzolta az új létesítmény megtekintésekor. A vendégkönyv első bejegvzőíeként Apró Antal sok sikert és eredményes munkálkodást kívánt az ifjúság nevelésében. A szegedi látogatást befejezve Apró Antal visszautazott Budapestre. Brigádok vállalásai Az újszegedi szövőgyárban tartották meg tegnap a KSZV szocialista brigádvezetőinek VII. vállalati tanácskozását A vállalat 261 szocialista brigádjának 2296 tagja képviseletében 76 brigádvezető értékelte a KSZV elmúlt esztendei munkáját. A brigádvezetők értekezletére jól végzett munka után kerülhetett sor, hiszen a vállalat közel 30 millió fo'inttal több nyereséget ért el 1978-ban, mint az előző esztendőkben. A jó erednénynek — mint arról Tóth 'ószló vezérigazgató számot adott — több összeteője volt A szocialista brigádok köönösen sokat tettek a minőség javításáért. Az I. oszályú szövödei késztermékek iránya 96 százalékról 96,4 százalékra emelkedett a ostüzemek szálhozoma pedig 8,7 százalékról 9.4 százalékra nőtt A takarékos anyaggazdálkodás eredményeként 9,6 millió forinttal lett gazdagabb a vállalat a korábban tőkés Importból beszerzett anyagok hazaival illetve KGST-országokból származókkal való helyettesítése pedig 385 ezer dollár megtakarítást jelentett Az értekezleten felszólaló brigádvezetők javaslatokat tettek az eredmények további javítása érdekében Antal Istvánné, az újszegedi szövőgyár Dimitrov ifjúsági brigádjának vezetője a Kulich Gyula KÍSZ-alapszervezet tagjainak nevében felhívással fordult a vállalat valamennyi brigádjához: a harcoló vietnami nép megsegítésére mindenüti szervezzenek kommunista műszakokat amelyek teljes bevételét a Vöröskereszt segélyalapjára fizessék be A javaslatot a tanácskozás elfogadta. Hlvaro CunJial elutazott Budapestről Alvaro Cunhal. a Portugál Kommunista Párt Köz. ponti Bizottságának főtitkára tegnap, szombaton elül ázott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Berecz János. az MSZMP külügyi osztályának vezetője búcsúztatta (Alvaro Cunhal magyarországi látogatásáról közleményt adtak ki. melyet lapunk 2. oldalán ismertetünk.) Gáspár Sánínr Prágában Szombaton Prágába utazott Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke. a SZOT főtitkára "fezt vesz a Szakszervezeti V igszövetség titkárságának "ljsen. amely a főtanács április tO —13 között Szófiában sorra kerülő ülését készíti elő.