Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

Yí o fc. WLAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAG M S Z M P SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 76. szám 1979. március 31., szombat Ára: 1.20 torint Tettre készen S zerény híradás volt az újságok első ol­dalán arról, hogy ülést tartott * Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Teg­nap pedig közleményt ad­tak ki erről az országos je­lentőségű eseményről. kis­sé bővebben. pontokba szedett megállapításokkal Jólesik olvasni. Tervezge­tünk, építkezünk, vitatko­zunk nagy odaadással igyekszünk eligazodni a vi­lág kuszált eseményeiben, iparkodunk egyenesbe hoz­ni közös dolgainkat. ám ennek ellenére, vagy talán éppen ezért olykor eltá­joljuk magunkat s nem tudjuk, mekkorát halad­tunk a célhoz vezető úton. Rengeteg jót és hasznave­hetőt produkálunk tudato­san, józan megfontolásból, a párt politikáját magun­kévá téve. ám a maradi nézetek, az éretlen gondo­latok olykor idétlenségeket is szülnek, amelyek — mint az lenni szokott — el-elhomálvosítják azt amire büszkék vagyunk. A párt ilyenkor helyére teszi a dolgokat: fölfrissíti az elfáradni készülőket támpontot nyújt az előre törekvők számára, megön­tözi a néplélekben viruló bizalmat Aligha akad ha­záját szerető, önmagát be­csülő ember, akit hidegen hagynának a Központi Bi­zottság ülésén elhangzot­tak. A kommunistákat • nyilván fölvillanyozza az a megállapítás, hogy foko­zódott a párttagság helyt­állása a köznapi munká­ban, a társadalmi életben, a párt politikájának képi­viseletében. De mi értel­me volna, ha csak öncélú tevékenység lenne, ha a lakosság észre sem venné? Csakhogy észre veszi, sőt jó hatással van rá. Az ál­talános helytállást erősíti, az egész közéletet serken­ti, a szocialista demokra­tizmust tökéletesíti az a tény, hogy elvtársaink már régen nem oktatgatnak, hanem érvelő párbeszéd közben értenek szót az emberekkel. És ez ma — amikor épi­tőmunkánk legfontosabb területe a gazdaság — rendkívül fontos. Csak együttes erőfeszítéssel há­ríthatók el az úgynevezett objektív és szubjektív aka­dályok, csak kölcsönös be­látás és megértés révén érthetjük meg. tehetjük magunkévá, hogy tisztessé­ges munka nélkül nem ju­tunk sehova- Amikor ter­veink megvalósításáról van szó, nem fecsérelhet­jük erőinket mellékes kér­désekre. annak találgatá­sára, hogy az emberek tu­datában miért nem általá­nos még a leninizmus. | Csak örülhetünk annak, hogy a párt erőfeszítései következtében rendezett az állam és az egyházak kö­zötti viszony, mert így kellemes hangulatban. jó közérzettel végzi a dolgát mind az ateista. mind a hivő állampolgár. Meg­nyugvással tölthet el mind­annyiunkat a Központi Bízottság közleményének ezek a sorai: „Az egész nép érdekét szolgáló fel­adatok megoldásában a jövőben is... a különböző világnézetű emberek ösz­szefógására építünk." És arra a szocialista nemzeti egységre, amelynek a kö­zöttünk élő nemzetiségek is részesei; azok a délszlá­vok, románok, szlovákok, németek, akik otthonra lel­tek ebben a hazában, mert szabadon ápolhatják anya­nyelvüket, fejleszthetik kultúrájukat. Két kongresszus között a Központi Bizottság ülései — mint érzékeltetni pró­báltuk — a világítótorony szerepét is betöltik. Itt ér­tékelik egy-egy időszak po­litikai és gazdasági telje­sítményét, itt mutatnak rá a legidőszerűbb tenniva­lókra. A március 28-i ta­nácskozáson természetesen erős hangsúlyt kaptak az egyensúly javításával kap­csolatos követelmények. Jó tudni, hogy az idei terme­lési feladatok végrehajtása nagyobb zökkenők nélkül kezdődött el, s minden vál­lalatnál, szövetkezetben ütemes a munka. De az is megnyugtatja a kisebb-na­gyobb hibák miatt aggó­dókat, hogy ezekről „oda­fönt" is tudnak, ott is ha­ragszanak rájuk. Erre vall az olyan megfogalmazás, hogy egyes vezetők még nem értik világosan a gaz­dasági munka jelenlegi kö­vetelményeit; az üzemek egy kisebb részének ter­melési és értékesítési tö­rekvései eltérnek a nép­gazdasági terv cél iáitól; itt-ott még nem elég ru­galmasan alkalmazkodnak a gazdálkodás megválto­zott feltételeihez. K orábban gyakori volt az olyan véle­mény. hogy „na, és akkor mi van", úgy sem változik meg a helyzet. Mostanában azonban alig találkozunk szkepticizmus­sal, aminek nyilván ta­pasztalati okai vannak. Amikor a párt valamely nehéz terepre irányítja a figyelmet, utána — ha nem is azonnal — rend­szerint mozdul és iavul a helyzet. Még ezen a kése­delmességen kellene vál­toztatnunk. hogy ne hosszú hónapok múlva kezdődjék meg egy-egy fontos párt­határozat „kivitelezése". A lassúság, sajnos, az ügyin­tézés korszerűsítésére is vonatkozik, s ezt a lakost ság jogosan kifogásolja. S az állampolgárok közérze­tére károsan ható bürokra­tizmus mielőbbi megszün­tetése politikai kérdés. Ügy van, ahogyan a Központi Bizottság megál­lapította: a tanácsok több­nyire jól élnek önállósá­gukkal, a társadalmi és a helyi célok megvalósítását eredményesen segítik. Nagy szükség van azonban rá, hogy az eddiginél job­ban tárják föl a helyi anyagi és szellemi erőfor­rásokat, bátrabban építse­nek a nyilvánvaló tettre készségre. Felavatták a PYC-IIL-at Űiést tartott a HNF Pénteken felavatták az V. ötéves terv­időszak legnagyobb vegyipari alkotasát, a Borsodi Vegyi­kombinát több mint 11 mil­liárd forintos költséggel lét­rehozott PVC—III. gyárát Az új gyár — mint Szekér Gyula, ,a Minisztertanács elnökhelyettese avatóbeszé­dében hangsúlyozta — egy nagy vállalkozássorozat, a petrolkémiai központi fejlesz­tési program része, s ugyan­akkor a szocialista gazdasági együttműködés nagyszerű példája is. E világszínvonalú üzem létrehozásának ményei, feltételei közé tarto­zik ugyanis a magyar—szov­jet petrolkémiai egyezmény, az általa biztosított lehető­ségek kölcsönösen előnyös kihasználását szolgálja, vi­szont a hozzá kapcsolódó magyar—lengyel vegyiszál­megállapodás, amely lehető­vé teszi, hogy hazánkban is, Lengyelországban is nagy tételben, gazdaságosan ké­szüljön egy-egy fajta ve­gyiszál. Az avatóbeszéd után Sze­kér Gyula és Simon Pál, nehézipari miniszter kitünte­téseket nyújtott át az épí­tőknek. Csütörtökön, Kállai Gyula lista Munkáspárt Központi elnökletével ülést tartott a Bizottságának első titkára. A* elnökség támogatta ax MSZMP Központi Bizottsá­• v —x, x Hazafias Népfront Országos Az elnökség meghallgatta Kazincbarcikán ^ . 7 Kádár János tájékoztatóját gának javaslatát a Mmura­Tanácsának elnöksége. A ta­I-RCMUWRA NU^.. XX RA- MSZMP Központi Bizott- . , , . . nácskozáson megjelent Kő- tóg4nak március 28-i ülésé- tertanácsban javaso1 s emé" dár János, a Magyar Szocia- róL lyi változásról. Az Elnöki Tanács ölése Tanácselnöki értekezlet A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendeletet fogadott el, amely 1979. júli­us 1-gyel hatályba lépteti az új büntető törvénykönyvet, előz- rendelkezik a szükségtelenné vált jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, továbbá a törvénykönyv végrehajtá­sával és értelmezésével kap­csolatos más, fontos rendel­kezéseket tartalmaz. Az új büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseivel össz­hangban az Elnöki Tanács módosította a büntetőeljá­rásról szóló 1973. évi I. tör­vényt. Figyelemmel a Magyar Tu­dományos Akadémia megnö­vekedett és kiszélesedett fel­adataira, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újó­lag szabályozta az Akadémia jogállását és hatáskörét Á mezőgazdasági és élel­mezésügyi ágazat területi ál­lami irányításának fejleszté­| se érdekében az Elnöki Ta­nács módosított néhány tör­vényszintű hatáskörszabályt. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben dön­tött: rencné dr.-t a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökévé ki­nevezte. Az Elnöki Tanács Nagy Tibort büntetés-végrehajtási vezérőrnaggyá, az igazság­ügy-miniszter pedig a bünte­tés-végrehajtás országos pa­rancsnokává kinevezte. Az Elnöki Tanács végül egyéb, folyamatban levő ügyekben döntött • Az Elnöki Tanács dr. Bí­ró Józsefnek, a külkereske­delemben kifejtett eredmé­nyes tevékenysége elismeré­seként — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át Veress Péter külkereske­delmi miniszter pénteken, a Parlamentben letette a hi­vatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásanál és az eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront országos tanácsá­nak elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkara. A fővárosi, megyei és me­gyei városi tanácselnökök — Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezeté­sével — pénteken a Parla­ment épületében értekezletet tartottak. Az értekezlet résztvevőit Benkei András belügyminiszter tájékoztatta a belügyi munka időszerű kérdéseiről. Kovács Sándor, a fogyasztási szövetkezetek országos tanácsának elnök­helyettese tartott előadást a lakásszövetkezeti feladatok­ról. Űj külkereskedelmi miniszter Veress Péter életrajza Veress Péter 1928-ban szü- képviselte hazánkat az ENSZ letett a Csík megyei Gyimes- kereskedelmi es fejlesztési középlakon. 1950-ben végezte alapjának (UNCTAD) konfe­el a külkereskedelmi főisko- renciáin. az. UNCTAD taná­lát, majd a külkereskedelem- csában és különböző bizott­ben dolgozott. Főként állam- ságaiban. közi kapcsolatainkkal foglal­kozott. 1958 és 1962 között külkereskedelmi kiréndeit­1971 és 1974 kögött. kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettesként dolgozott. 1974 Dr. Bíró József külkeres- áégeket vezetett, ezután fő- novemberében rendkívüli és írlolmi minicztort — orní>„ nfri A1«in/x-mt X k kedelmi minisztert — érde­mei elismerésével, nyugállo­mányba vonulása miatt — felmentette tisztségéből és Veress Pétert külkereskedel­mi miniszternek megválasz­totta. Bálint Józsefet felmentette államtitkári tisztségéből és Nyitrai Ferencné dr.-t ál­lamtitkárnak kinevezte. Egy­idejűleg a Minisztertanács Bálint Józsefet — érdemei­nek elismerése mellett, nyug­állományba vonulása miatt — felmentette a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöki tiszt­ségéből, egyben Nyitrai Fe­osztály vezető-helyettesként, illetve meghatalmazott nagykövetté tevékenykeS'^Tülke^- nevezték ki» é: megbíztuk kedelmi 1964 óta Minisztériumban, hazánk párizsi nagykövetsé­tobb alkalommal gének vezetésével. Közlemény a SZOT üléséről A SZOT-ülést Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese tájékoztatta az előző tanács­Közérdekű tárgyalt a városi tanács Szeged megyei város, tanácsa tegnap, pénteken délelőtt tartotta tavaszi ülését, Papp Gyula elnökletével. A testület ülésén részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titká­ra, Török József, a városi pártbizottság első titkára, Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese; ott voltak a város országgyűlési képviselői; a külön­böző napirendi pontokhoz meghívott szak­emberek, szocialista brigádvezetők. A városi tanács a következő napirendet tárgyalta: A végrehajtó bizottság beszá­molója 1978. évi munkájáról, az 1978. évi fejlesztési alap és költségvetés teljesítése; A nőpolitikái határozat megvalósítására irányuló tanácsi intézkedések hatása; A tanács mecénási szerepe a város alkotó művészetében; Előterjesztések, bejelenté­sek, interpellációk. A napirendre tűzött témák vitájában részt vett dr. Török László (móravárosi körzeti főorvos), Gyimesi József, Kutiván Rezső, Franyó József, Molnár Imre (kör­zeti pártszervezeti titkár), Mayer Gyula (a megyei tanács pénzügyi osztályának he­lyettes vezetője). Fosztó Lászlóné (a váro­si pártbizottság munkatársa), Harangozó Lászlóné, dr. Sas Mihály, Szalma Gézáné (a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nőfelelőse), Antal Istvánná (a KSZV szo­cialista brigádvezetője). Sajti Imréné (a kórház-rendelőintézet szocialista brigád­vezetőjé), dr. Komócsin Mihály, Link Mi­hály, Horváth Mihály (a Szegedi Szabad­téri Játékok igazgatója), Hörömpő József, Bakonyi Tibor (a Magyar Építőművészek Szövetsége dél-magyarországi csoportjá­nak titkára), Szabó G. László. Stanics Bé­la, Wéninger Richárd (a Magyar Zenemű­vészek Szövetsége dél-magyarországi cso­portjának titkára). Nóvák András. Bors István és Katona Gyula. Interpellált dr. Ördögh Piroska, Simon Kálmán. Hörömpö József, Nóvák András. Baráth József. Mérleg az elmúlt évről A tanács együttesen tár­gyalta a vb munkájáról szóló jelentést, valamint a múlt évi fejlesztési é6 költségve­tési terv teljesítését, mint szorosan összefüggő témákat. Megállapította, hogy a vb az érvényes párthatározatok szellemében végezte felada­tait és az időszerű várospoli­tikai kérdések megoldására fokozottan törekedett. Az eredmények továbbfejleszté­sével a tanácsi testületek várospolitikai tevékenysége, irányító és ellenőrző szerepe növekedett. Fokozott figyel­met fordított a vb a társa­dalompolitikai célkitűzések városi megvalósítására, első helyen a lakásépítés szerve­zésére, a gyermekintézmé­nyek hálózatának bővítésére, az egészségügyi ellátás, a közművelődés lehetőségeinek (Folytatás • J. oldalon.) kozás óta végzett munkáról, és az MSZMP KB március 28-i üléséről a SZOT a tájé­koztatót elfogadta és állást foglalt a KB által meghatá­rozott feladatok cselekvő tá­mogatásáról. A SZOT ülé­sén részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa személyi kérdé­sekben döntött: Jakab Sándort. a SZOT tagját megválasztották a SZOT-elnökség és -titkárság tagjának, a SZOT főtitkár­helyettesének; Tóth Istvánt, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezeté­nek elnökét — érdemei elis­merése mellett — felmentet­tet SZOT-elnokségi tagsága I alól; Mvldován Gyulát. a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT-el­nökség tagjának; Pesti Jó­nosnét a Nyíregyházi Sütő­ipari Vállalat szakmunkásét. Fülöp Andrásnét, a Bicskei Állami Gazdaság dolgozóját és Szabó Elememét, a Fe­hérgyarmati Gimnázium és Szakközépiskola dolgozóját — saját kérgükre — fel. megtett" S70T-tagságú' alól: Bihari Józsefet, a Ti "za vidéki Vízügyi Igazgató­ság dolgozóját Visszahívta a SZOT tagjai sorából; dr. Zsiga Lászlót kinevezte a SZOT jogügyi osztálya veae. tőjének. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom