Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

4 Kedd, 1079. március 27. A pártellenőrzés módszerei Gazdaságpolitikai szervező és ellenőrző munka a DÉLÉP-nél r X vállalatok V. fttéves tervének végrehajtását az évenként megfogalmazott gazdaságpolitikai célkitűzések segítik, amelyek — a cselekvési programban — sajátosak és tükrözik egy-egy vállalat arculatát. Közös vonáaúak azonban abban, hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseik a felsőbb pártszervek határozataira. állásfoglalásaira épülnek. A részekből így áll össze az egész, amelyet megismertetnek a dolgozókkal. hogy ki-kl lássa, értse vállalata és saját feladatalt, sót azt is. hogy a cselekvési program szerint miképpen gondoskodnak a vállalati pártszervek a gazdaságpolitikai munka szervezéséről és ellenőrzéséről. Ez a módszer és gyakorlat honosodott meg a DÉLÉP-nél is, ahol a vállalati párt-végrehajtóbizottság külön ülést szentelt a gazdaságpolitikai munka pártellenórzése helyzete vizsgálatának. különös tekintettel a pártvezetőségek és alapszervezeték ilyen jellegű tevékenységére. Az átfogó munkára az előterjesztést az MSZMP DÉLÉP vállalati bizottság gazdaságpolitikai bizottsága állította össze és bocsátotta megtárgyalásra. Kitűnt például, hogy a vállalati pártvezetőségek a múlt év második felében 23 alkalommal tűztek napirendre gazdaságpolitikai jellegű témát területükről. Szerepelt • lakásépítés és az ahhoz kapcsolódó létesítmények átadási határidejének vizsgálata; a szak- és szerelőipari kapacitás fejlődésének üteme. és ugyanez s mélyépítés területén; a különböző osztályok tevékenysége az együttműködésben; a termelés számítógépes irányításénak problémái; egy-egy űzemlgszgatósági központi csoport munkája stb. Ezekről a területekért felelős gazdasági vezetők, a termeiért közvetlenül Irányítók számoltak be. Ugyanakkor •z alapszervezetek párttitkárai is számot adtak a vezetőség és az alapszervezet gazdaságpolitikai szervező és ellenőrző tevékenységéről. Az alapszervezetekben szi ntén napirenden szerepelt folyamatosan a gazdaságpolitikai munka vizsgálata. A beszámolók témái átfogóan foglalkoztak fóüzemi. üzemi termelési és gazdasági, ezekkel összefügően egyéb területek eredményeivel, a hiányosságok megszüntetésével, továbbá szociális jellegű kérdésekkel, a munkakörülmények javításával, anyagellátási problémák megoldásával, a munkaidő jobb, gazdaságosabb kihasználásával, balesetvédelemmel, bérügyi intézkedésekkel, a munkaverseny-mozgalom tartalmi színvonalának elemzésével stb. A pártellenőrzések milyen problémákat tártak fel • múlt év második felében a DÉLÉP-nél? A külső tényezőkön múló problémák közé tartozik például a munkaterületek késői, a tervtől eltérő átadása, amely hátráltatja egy-egy építkezés megkezdését. Ez magában hordoz további nehézséget, gondot Például csúsztatja a befejezési határidőt, megnöveli a túlórák számát A vállalaton kívüli tényezők közé sorolható még egy-egy építkezési terület előkészftetlensége, a közmüvek hiánya. • Válla laton belüli feladat viszont az alvállalkozókkal való jobb együttműködés megteremtése, a technológiai Sorrend betartása, egymás munkájának védelme, megbecsülése. anyaghiányok megszüntetése, körültekintő törődés a fiatal szakmunkásokkal. hogy beilleszkedésük a vállalat a kollektívák életébe zökkenőmentes legyen. A raktárak szűk voltának gondja is a vállalaté, úgyszintén gépek és szállítóeszközök hiányos ellátottságának kiküszöbölése. Vannak még megoldatlanságok a munkaszervezésben, bizonyos munkák átsorolásában. Fontos feladat a fluktuáció lecsökkentése is a minimumra. Ennek eszközei változatosak, csak élni kell velük. Mindezek feltárása a vállalati párt-végrehajtőbizottság fórumán azt jelenti, hogy vannak még megoldásra váró további feladatok, amelyek a pártellenórzés hatáskörébe tartoznak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a DÉLÉP-nél a pártvezetőségek a korábbi időszakhoz képest kiszélesítették a beszámoltatás hatáskörét. Nemcsak a felső és középvezetőket számoltatták be, hanem a termelést közvetlenül irányítókat funkcionális csoportvezetőket. A művezetők és brigádvezetők beszámoltatása azonban általában elmaradt. Ez utóbbi megállapítás vonatkozik az alapszervezetekre is. Beszámoltatási körük a korábbi időkhöz képest szűkült. Ez annál is inkább szembetűnő, mert ugyanakkor a különböző szintű párt- és gazdasági vezetők kapcsolata, együttműködése Jó. A gazdasági vezetők a párthatározatoknak megfelelően végzik munkájukat. Ezt bizonyította beszámoltatásuk általában, és ezt igazolják a vállalat múlt évi gazdasági eredményei is. A gazdaságpolitikai szervező é6 ellenőrző munkában tovább kell erősíteni a kritikai szellemet — hangsúlyozták a vállalati párt-végrehajtóbizottság e témát tárgyaló ülésén. Nem egyetlen módszere a pártellenőrzésnek a beszámoltatás, körét azonban mindenesetre ki kell terjeszteni a csoportvezetőkre, az önálló előadókra, a művezetőkre, a brigádvezetőkre is, akiknek tudniuk kell előre, hogy kézzel foghatóan miről adjanak számot A problémákra rákérdezni, a gazdaságpolitikai munkát tovább javftani eredményesen csak így lehet, összevetve a cselekvési programot a valós tényekkel Lődi Ferenc A kis bolt is lehet jó üzlet A vásárlók igényei meghatározzák a kereskedelem fejlődését. Ezért a kereskedelmi vállalatok is gyakran kutatják, mivel lehetne felkelteni a vevők érdeklődését. A számokat Is segítségül hívják például annak kiderítésére, hogy mekkora területű üzlet a legideálisabb. Kiszámítják azt, hogy átlagosan hányan fordulnak meg óránként egy-egy boltban, egy négyzetméternyi területen. Továbbá, hogy ebből hányan és mit vásárolnak. Ha szűk az üzlet, könnyen előfordulhat, hogy szoronganak a vásárlók, mégsem nő a forgalom. A választék ugyanis nem elég 6zéles, és a keresettebb cikkek is hiányoznak a polcokról. A raktárak kicsik, s így nem lehet akkora készletet felhalmoanl, amely megfelelően tükrözné a vásárlók igényeit. Az áru java az üzletbe érkezés után elfogy. Emiatt a vevők is szívesebben keresik fel a nagyobb áruházakat, ahol többféle öltönyt, kabátot lehet kapni. Az aprócska bolt pedig csak vegetál, c nem állja a versenyt Sajnos, a szegedi kis üzletekben sem mindig teljes a választék. Emiatt az áruházak „elszippantják" a vevőközönségei. Persze akadnak kivételek is. Ilyenek például a nagykereskedelem és a kiskereskedelem közös boltjai. Rendkívül előnyösen jutnak áruhoz. Egyenesen a nagykereskedelem raktáraiból egészíthetik ki a készletüket. Vagy ilyenek a dlvatbutikok, amelyek szintén csak nehezen fogynak ki a keresettebb cikkekből. Még az sem árt a forgalmuknak, ha a szomszédságukban több konfekcíóbolt árusít. Miért ne lehetne a kisebb árudák helyén olyan üzleteket nyitni, aelyek a divatáruhoz hasonló, keresett cikkekkel várnák a vevőket? Igaz, az is segíthetne, ha átalakítanák a kis boltokat., bővítenék a vevőteret és a raktárakat. A Komplett Ruházati Vállalat Alföldi Ruhaházának forgalma is jelentősen megnőtt a felújítás után. Ám a legtöbb boltban nincs sok lehetőség a korszerűsítésre. Különben is elég hoszszú ideig tart A Jókai utcai nagyáruházat é« a környező pavilonsort a jövőben átadják, s akkor megváltozik a kis boltok feladata is. Hogy menynyire, arra már születtek elképzelések. A kis üzletek helyén kereskedelmi nyelven szólva, szakosított árudák lesznek. Az egyikben pélJ dául csak férfiinget, a másikban csak szerszámot árulnak, de gazdag választékban. Az ilyen üzletet minden bizonnyal szívesen keresik fel a vásárlók. Megtalálja a számítását a kereskedelem is, mert a szakosított bolt árukínálata eltér a nagyobb üzletekétől. S a nagyságához mérten épp olyan jól jövedelmez, mint egy áruház. J. t Gyermekkönyvnap Először rendezik meg hazánkban április 2-án — Andersen, a klasszikus meseíró születésnapján — a nemzetközi gyermekkönyvnapot. Ennek előkészítésére — a sokszínű, gazdag hazai gyermekkönyvkiadás mintegy 400 kötetéből — kiállítás nyüik március 28-án a fővárosi művelődési házban. A tárlaton láthatók majd az elmúlt hónapokban megjelent legsikeresebb kötetek. HÁZASSÁG BUM Dezsú és Czirják Katalin Erzsébet. Horváth István Tamás és Szirányi Antónia Ágnes, Fodor látván és Vincze Erzeébet, dr. 3zirák József és Kürti Kinga Júlia, Kovács István János és Hebők Klána Mária, Berta József Mátyás és Erdélyt Zsuzsanna Irén, Ancsányl János Károly és Varga Zsuzsanna, Márton János György és Pár Zsuzsanna Terézia, Beck István és Kltvényl Éva Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Dobó Zoltán Istvánnak és Érseki Annának Zsolt Zoltán. Durmics Istvánnak és Hlobocsányi Katalin Etelkának Rita, Tóth István Tibornak és Csonka Ilonának Edit. Varga Ferencnek és Zakota Erzsébetnek Gabriella, Tolc-Jánosnak és Fábián Julianna Juditnak Csaba János. Vörös Istvánnak és Szálai Ágnesnek Tibor. Marvának Lászlónak és Kiss Ibolyának Tímea, Ábrahám Imrének és Németh Ilonának Anita, dr. Szabó Tamás Gellértnek és dr. Polner Évának Gyula, Szabó Sándor Lászlónak és Nagy Évának Sándor László, Szabó János Miklósnak és Horváth Juditnak Kristóf János. Gál Zoltánnak és Téglás Zsuzsanna Margitnak Péter, Bakacsl Istvánnak és Mohai Juliannának Mónika Judit. Csendes Károlynak és Molnár Évának Anikó Erzsebet, Faragó-Barát Pálnak és Sári Matild Évának Róbert. Abrahám-Tandarl Jánosnak és Mészáras Máriának Beáta. Nagy Józsefnek és Vass Zsuzsannának Máté. Kosík László Gyulának és Hegedűs Zsuzsanna Margitnak Edit, Dobó Lászlónak és Vicz Zsuzsannának Péter. AntaUk József Dezsőnek és Tóth Ilona A rutának Judit Eszter. Józsa Istvánnak és Orhegyi Anna Magdolnának Nikolett Tünde. Hajdú Sándornak és Furulyás Etelka Erzsébetnek Melinda. Vass Györgynek és Tóth Etelka Borbálának Anita, Szabó Béla Istvánnak és Juhász Klárának Eszter, Mák Józsefnek és Kelemen Családi események Piroskának Tímea Csilla. Csíkos Antalnak és Klem Erzsébetnek Attila, Németh Sándornak és Török Klárának Klára. Dobó Imrének és Dukai Zsuzsannának Zsanett, Stefán Béla Attilának és Horváth Erzsébetnek Barbara, Kelenczéa Györgynek és Szabó Erzsébetnek Anikó. Lázár Jánosnak és Nagy Máriának Katalin. Klsmájlon Jánosnak és Bagi Ildikó Gizellának Jánoa Tamás, dr. Erős István Sándornak és Haincz Erzsébet Máriának Gábor, Forral Lajosnak és Sípos Erzsébetnek Szabolcs, dr Lanovlcs Jánosnak és dr. Kádár Zsuzsanna Magdolnának Balázs János, Vörös Istvánnak és Bálint Erikának Tibor Tamás. Csató Józsefnek és Földházi Katalinnak József. Lakatos Istvánnak és Lakatos Lenke Rozáliának István Sándor. Husiták Mátyásnak és Szalics Gabriellának Dániel Tamás. Gurdlcs Lajosnak és Komaromi Ibolyának Ildikó. Farkas Károlynak és Csikós Erzsébetnek Csilla. Kósa Jánosnak és Szabó Eszternek Jánoe. Kotroczó Györgynek és Szita Mártának Adám Oyörgy. Kóvágó István Ferencnek és Megyeri Mártának Gábor látván. Ördög Szilveszternek és Pspp Honának Róbert. Téboroel Zoltánnak és Dávid Ilonának Ilona. Tábort Jánosnak és Sári Erzsébetnek Mónika Edit, Tombácz Lászlónak és Visnyei Matildnak Györgyi Rita. Kozma Istvánnak és dr. Török Klárának György István, Hajnal Józsefnek és Balogh Rozáliának Nikoletta, ökrös József Istvánnak és Temesvárt Magdolnának Tamás István, Link* Zoltánnak ég Tanács Irén Ilonának Katalin, Kispéter Vilmosnak és Vass Ilonának Dániel, 8zúcs László Antalnak és Miklós Mártának Bernadett Éva, Apáti-Kies Vilmosnak és Leveleid Mártának Szilvia Ilona, Szegi Mihálynak és Csányt Ágnesnek Mihály, Farkas Bélának és Máté Irénnek Szabolcs, Kurai Károly Latosnak és Kátat Gizellának Károly, Csomor Sándornak és Sonje Brunhildának Betti, Lantos Árpádnak és Lényt Ilona Erzsébetnek Árpád Tamás, Csányi János Józsefnek és Márta Máriának Judit, Németh Sándornak és Koeslspéter Erzsébet Juliannának Péter, Németh Sándornak és Kocsispáter Erzsébet Juliannának Tamás, Frank Boldizsárnak én Vlgh Évának Anett, Ülvárl Andrásnak és Bata Ilonának Ilona nevű gyermekük született HALÁLOZÁS Vldovenyerz Mátyás. Varga Ferenc. Bottyán György András, K1ss Ferencné Albert Anna, Kér| András. Kátai Béla, Simon Ele» mérné Enylng Irén Márta, Tombácz Sándor, Molnár Gáborné Tóth Rózs. Zelei Péter, Vozár János, Németh József János, Kéri Imre Árpád, Tandarl József, Nyárt Ilona. Faragó Lajosné Pintér Rozália. Szekeres Istvánná Kónya Julianna. Török Sándor. Halmi Józsefné Csaballa Katalin, Gál Istvánná Hajnal Katalin. Bénák István, Fekete Elemérné Kovács Márta Erzsébet, Czéfó Dezső. Laurinyecz Mihályné Gyebnár Judit, Vágó Györgyné 6za-bó Julianna, Hegyközi Istvánná Laczl Márta, Egrt György, Kovács latvén, Csanádi István, Judák Péter. Berta Sándor, Erdei Ede, Kiss Jolán, Csongrádi Istvánná Ma sir Erzsébet, dr. Bzentjóbl Miklós, dr. Palánkai Gellért. SÜU Imréné Szsbó Anna, Papp György, Zádorl Józsefné Juhász Erzsébet. Papp Jénosné Otrt Verona, PetrSs Jánosné Radics Erzsébet, Antal Mihály. Farkas János meghalt. Bátyai Jenő Az újjáépítés krónikája Lechner Lajos A nagyarányú építkezések során 1883 év végéig 26 kétemeletes, 211 egyemeletes, 836 magasföldszintes. 1314 földszintes utcai, 246 földszintes udvari lakóházat, ezeken túl 514 műhelyt, istállót, gazdasági épületet és 80 szint építettek. Ez összességében 3227 épületet jelent. Szintenként négy lakással számolva, a fenti adatokból az is megállapítható, hogy alig négy év alatt, az itt létesített lakások száma 10 ezer 250. A városépítés egyéb nagyszerű momentumait most figyelembe nem véve, ez az óriási szám a legnagyobb tiszteletre kötelezi a széz évvel korábbi városépítők iránt a mai nemzedékeket. A város újjáépítését jó megközelítéssel 1883. októberére befejezettnek tekintették. Az elpusztult város rekonstrukciójára több mint 33 millió forintot fordítottak. Ezt az összeget talán az a tény szemlélteti legjobban, hogy az árvíz utáni fennmaradt összes értéket 5.5 millió forintban határoztak meg. Az újjáépítés összes költségéből az állam 8.7, az egyes minisztériumok 1,9, a város saját erőből 1,4, kölcsönbői 4,3, adományokból 0,2 millió forinttal részelt. Ehhez hozzászámítva a magánépítkezésekre fordított 8.5 millió forint kölcsönt, továbbá az e területen igénybe vett adományokat, a mintegy 10 millió forintot, megkapjuk a 63 millió forintot Az újjáépített várost a király, 7. Ferenc József Tisza Kálroqit miniszterelnök és Orczy Béla miniszter társaságában 1883. október 14—18-án meglátogatta, s ebből az alkalomból annyi világi és egyházi főúr tekintette meg Szegedet, mint amennyit nem látott a város együtt az 1444. évi országgyűlés óta. Közel ötven embert tüntetett ki a „királyi kegy". Általában szűkmarkúan mért a király, és ezt annak idején azzal magyarázták, hogy a szegediek nem a legnagyobb egyetértésben éltek együtt Tisza Lajossal. Lechner Lajos, Szeged újjáépítője 46 éves volt, amikor a városba érkezett. Mér gazdag szakmai múlttál rendelkező városalkotóra bízták Szeged újjáépítését, egyben Jövőjét. Budán született, 1833-ban. Édesapja az ottani' Baudirecttc hivatalnoka volt. Középiskolai tanulmányait félbeszakította, és a szabadságharcosok közé állt, majd a visszavonulókkal egészen Világosig kitartott. Mérnöki oklevelének megszerzése után ő is a Baudlrectic szolgálatába állt, ahol olyan kiváló mesterektől tanult, mint Reitter Ferenc és Mihalik János. Ezt követően öt évig dolgozott a FelsőBodrog szabályozásán. Külföldi tanulmányútja alkalmával bejárta egész Nyugat-Európát, különösen sokat időzött Párizsban, ahol a kör- és sugárutas városrendezés ragadta meg figyelmét. Hazatérése után részt vett a főváros rendezésére kiírt nemzetközi pályázaton, amelyen elnyerte a tízezer forintos első díjat. A főváros végleges csatornázására kiírt pályázatot is megnyerte. Korábbi alkotásait is felülmúlva, Lechner Lajos legjelentősebb műve Szeged újjáépítési terve, amelyben bölcs előrelátással, évtizedekre számolt a város fejlődésével. Az újjáépítés munkálatait tervszerűen, városszerte egyszerre indította meg. Azon túl, hogy egész tudását beleadta az újjáépítési tervbe, a kivitelezések során állandóan részt vett az építkezések iré-nyitásában. Jellemzését vegyük a szemtanútól, Mikszáth Kálmántól: „E fürge kedves alak örökké siet. mindig fárad, jár valamiben, s még amikor saját mulatságára diskurálgat, akkor is Szeged érdekében informál; eleven kék szemeivel, villogó pápaszemén keresztül már évek előtt olyannak látta Szegedet, aminő lett." A királyi biztosság 1883. december végére megszűnt, a most már grófi címet viselő Tisza Lajos 1884. január 1-én búcsúzott el a várostól, és a továbbiakban miniszteri kirendeltség vezette a rekonstrukcióval még kapcsolatos ügyek rendezését, Lechner Lajossal az élen. Jó fél év múlva az újjáépítő Is eltávozott Szegedről, a városi mérnöki hivatal nevében Tóth Mihály főmérnök búcsúzott Lechner Lajostól, akit a várps közgyűlése az itt szerzett érdemei elismeréseképpen a város díszpolgárává választott. A fővárosba történt visszatértét követően, 1886-tcí a budapesti mérnöki hivatal élére nevezték ki, és közvetlen irányította a fővárog vízellátásának és csatornázásának kiépítését. Értékesebb szakirodalmi munkáit, kőztük az 1891ben megjelent Szeged újjáépítése cimű könyvét, számol műszaki rajzzal és melléklettel ekkor írta. Lechner sohasem tekintette egyedüli, saját munkájának a város újjáépítését. Mérnök- és műszaki kollektívájának szerepét, a város mérnökeinek segítségét mindig elismeréssel vette. Könyvének előszavában így ír: „Végül fogadják köszönetemet mindazok a t. szaktársaim, akik engem a nagy föladat megoldásában annyi kitartással és szeretettel támogattak; valamint Mlhályfi József Budapest-fővárosi mérnöktársam, ki szülővárosa iránti kegyeletből a szorgosan gyűjtött adatok összeállítását és rendezését a legönzetlenebb módon magára vállalta, és időt, fáradságot nem kímélve, híven teljesítette." Munkásságát itthon és külföldön egyaránt elismerték, számos állami és tudományos kitüntetésben részesült. Többek között megkapta a francia becsületrendet, az olasz koronarendet és a francia Instruction publique tisztje címet. Hosszas betegség után halt meg Budapesten, 64 éves korában, 1897. november 18-án. , A hivatalos elismerésekből elsősorban Tisza Lajosnak jutott ki. Arcképét Benczúr Gyulával már távozásakor megfesttették, majd Fadrusz János alkotta bronzszobrát 1905-ben fölállították a Széchenyi téren. A cselekvő úi.iáépítőre, a vasszorgalmú műszaki alkotóra, akinek zseniális munkája nyomán aljg négy év alatt ragyogóan újjáépült az, amit a vízözön néhány óra alatt elmosott, csak a késői / utódók emlékeztek, halálának 75. évfordulóján emlékkő állításával, a róla elnevezett téren. (folytatjuk.)