Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

69. évfolyam 71. szám 1979. március 25., vasárnap Arai 1,60 lorint Magyar—portugál megállapodások Napirenden Közm űvezetékek- ala gútban Új technológia — Olcsóbb a hagyományosnál Kísérlet Rókuson ? A képen jobbra a portugál küldöttség Ramalho Eanes vezetésével, balra a magyar delegáció, Losonczi Pállal az élen. Púja Frigyes külügyminisz­ter szombaton — a külügy­minisztérium épületében — fogadta a portugál államfő kíséretében Budapesten tar­tózkodó Joao de Freitas Crúzt, a Portugál Köztársa­,ság külügyminiszterét. Meg­beszéléseket folytattak a két ország közötti kapcsolatok­ról és a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó nemzet­közi kérdésekről. Az eszme­cserén részt vett Nagy János külügyminiszter-helyettes, valamint a külügyminiszté­rium több vezető munkatár­sa. Ott volt dr. Jósé Manuel Villás Boas, a portugál kül­ügyminisztérium politikai fő­osztályának főigazgatója, sa portugál küldöttség több tag­ja. Két egyezmény aláírásával szombaton délben a külügy­minisztériumban befejeződ­tek a magyar—portugál kül­ügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes, valamint Joao de Freitas Cruz magyaré­portugál konzuli egyezményt írt alá. Az egyezményt a két ország kőzött évről évre nö­vekvő idegenforgalom tette szükségessé. A megállapodás rögzíti az egymás területén tartózkodó állampolgárok ér­dekvédelmével kapcsolatos feladatokat, jogokat, kötele­zettségeket. Ugyancsak a Külügymi­nisztériumban Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter, valamiiy a portugál külügyminiszter magyar— portugál kereskedelmi-ten­gerhajózási együttműködési megállapodást írt alá. A két ország kölcsönösen előnyöket biztosít egymásnak a kikötői (Folytatás a 2. oldalonJ Villamosítás a vasútnál Á MÁV Szegedi igazgatóságának fejlesztési tervei Magyarország majdnem sem. A szegedi rendezi- pedig a DÉUÉF szállítás' jninueu lakosa kétszer utaz- pályaudvaron épül a Diesel- gondjainak megoldásában ve­batna az idén a MÁV Szege- mozdonyok javítását biztosító ti be erőit di Igazgatóságának vonalain, szerelő-javító csarnok. Az . . „ , A számokból legalábbis ez tű- évekkel ezelőtt kezdett mun- . 7™?. J , f .. ® nik ki, ha a vasútigazgatóság kát a kecskeméti fiPSZER me^alós"10 beruházások kozt terveit nézzük. Pontosabban: Vállalat indította, majd két- T**'* Ka»edi az 1078. évben 20 millió 300 évi kényszerpihenő után a ezer utas és 10 millió 600 ezer Dél-magyarországi Magas- és """ " ~ " ' tonna áru szállítása szerepel Mélyépítő Vállalat nyílt vasúti jegyirodájuk, belföldi és külföldi a vette át aho* a. az idei követelményekben. — az előbbinél jóval több si- hely~ . lP???í,3egye5?;en. A kulturált utasforgalom kerrel biztatóan. A dombová- ^ ,az erdeklődők szállítés­és az évről évre növekvő te- ri DOMBKALOR Szövetkezet 831 kaP^olatos felvilágosítá­heríuvarozás egyre sürgetőb- készítette vasszerkezettel sokat is kaphatnak. Ez azon­ben igényli a vasútfejlesztő, épülő üzemcsarnok a rendező- taan várat magára, c aligha­korszerű munkát. Erre leg- pályaudvaron kezdődött be- n<sm szeged az egyetlen me­jobb példa, hogy áprilisban ruházás első üteme, s elké- __ , . , megkezdődik a Cegléd—Sze- szültét december 31-re vál- gyeBzeKneIy — lgazgato" gei közötti vasútvonal Kis- lalták az építők. helyettes szerint legalábbis kunfélegyházáig tart6 szaka. A korszerű munkakörütmé- —, ahol nincs ilyen intéz­szúnak, illetve az ehhez kap- nyeket biztosító műhelyből mény. Mi ezt először írjuk le. csolódó Kiskunfélegyháza— hét vágány fut a külső pá­vasútigazgatóság azonban Kiskunhalas vonalnak a vil- lyára. A második ütem jelen­lamosíiása. Mint Sajtos Péter leg a beruházási programnál nem: 1974 6ta többszörösen vasútigazgató-helyettes el- tart. A műhely a villamos- és kérték, biztosítson a város mondta, ez ad lehetőséget ar- Diesel-mozdonyok szerelésére egy alkalmas helyet Most ra, hogy a jövőben a Szov- képzett szakmunkások okta- _ jeiunióból Záhony felől érke- tását segíti, ző vonatokat anélkül irányít- S ha már oktatásról van hassák, majd Kelebia, Jugo- szó, megemlíthetjük, hogy az szlávia felé, hogy Ceglédnél igazgatóság oktatási főnök­időt vesztve át kelljen kapcsol- ségén Szegeden jövőre lakó­ni Diesel-vontatásra. A Buda- otthon építése kezdődik. El­pesttől Kelebiáig húzódó vo- készülte után a bentlakásos nalat ugyanis év végéig szin- tanfolyamok hallgatóiak el­tén villamosítják. helyezését biztosfti. Mint az A fejlesztő munka követ- előbbit, ezt is a DÉL ÉP vál­kező lépése a Szegedig tartó laPa. szakasz villamosítása lesz, A magyarárat eevsze~ű amely a tervek szerint a VI. alig több mint egv éve 1978 ötéves terv elején kezdődik, januárjában a DÉLÉP és a A nagyszabású munkálatok MÁV Szegedi Igazgatná— előkészületei megkezdődtek, együttműködési megállapo­Bár a villamosvontatás a dóst kötött, mely szerint a JövŐ útja. nem feledkezhet- vállalat segítséget nyújt a nek meg a hagyományos gő- vasúti beruházások kivitele ®öe- és Diesel-mozdonyodról zéséfae^ a MÁV Igazgatóság Matematikusok sem tudnák kiszámítani, mennyi ideig tartott volna mondjuk Sze­ged-Tarján felépítése hagyo­mányos módon, kőműves­állványról, téglát téglára il­lesztve, meszet oltva, sódert lapátolva... Szerencsére nincs is már szükség efféle töprengésre, hiszen a lakás­építési .,nagyüzemnek" elő­feltétele volt a nagyüzemi technológia léte. S ameny­nyire természetes ma már mindenkinek, hogy egyetlen ház elkészültével akár há­rom-négvszáz család is ön­álló otthonhoz juttatható, épp annyira magától értető­dőnek tartjuk maid néhány év múlva, hogv több ezer lakásos városrészeket szol­gálhat ki egyetlen közmű­rendszer. A magasépítést felgyorsító paneles technológia kidolgo­zása, és sikeres gyakorlati alkalmazása, az építési igény és a minőségi követelmé­nyek evors növekedése a mélyépítési szakágban is változásokat, új módszerek kísérletezését sürgette. Hi­szen nyilvánvaló: a közmű­vesítés a lakásépítés szük­ségszerű velejárója. A köz­műhálózat — a csapadék- és szennyvízelvezetés, a víz-, az áram- és a gázszolgálta­tás, a telefon-összeköttetés csatorna-, illetve kábelrend­szere — üzembiztos és ész­revétlen működése nélkül nincs kulturált városi élet Az is tény: a vezetékek épí­tésének elhúzódása gyakran késlelteti egy-egy lakóház vagv éppenséggel lakótelep átadását Gondot okoz. hogy a közműépítők s magasépí­tők lényegében egyidejűleg. azonos munkaterületen dol­goznak, s akadályozzák egy­mást. Nehézségek adódnak abból is hogy az esetleges meghibásodás rendszerint út­felbontással jár. A műszaki fejlesztés szak­emberei tehát olyan megol­dást kerestek, amellyel az egyeztetési problémáknak, a befejezés késedelmének, az utak ismételt felbontásának elejét vehetik, lehetővé te­hetik a rendszeres ellenőr­zést. karbantartást és gyors javítást. A megoldás: a köz­műalagút. a közműfolvosó. Vagyis a könnven hozzáfér­hető (mert belül is iárhatól, íöld alatti és a lakóházak alsó szintién elhelyezett s valamennvi közművet magá­ba foglaló építmény. Elő­nye, hogy a közművek ily módon a magasépítés meg­kezdése előtt elkészülhetné­nek, vagyis az előközműve­sítés feltételei ténylegesen megteremtődnének. Ha a hagyományos csőfektetés ide­iéhez még hozzáadjuk az utólagos bontások, földmun­kák, dúcolások, helyreállítási munkák idejét is, nyilvánva­lóvá válik: a közműalagút előnye az időnyerés is. S ez már gazdasági kérdés is. A közműalagutas rendszer gyakorlati próbái két. dön­tően fontos előnyt fedtek fel: az építkezés kevesebb emberi munkát igényel, mert könnyen gépesíthető, és a fenntartási költségek csök­kenése is jelentős. A debreceni Üjkert lakó­telepen a közműalagutak a lakások 80—85 százalékát látják el. csupán az egyedül­álló épületek csatlakoztatása készült hagyományos módon. A számítások szerint a régi típusú közműrendszer építé­si költségeinek 92 százaléká­ba került a közvilágítási ká­beleken és csatornákon kivül minden vezetéket összegyűj­tő rendszer A pesterzsébeti lakótelep 2 ezer 100 lakását ellátó rendszernek közműfo­lyosós szakasza nincs, csak alagutas amelyben gázveze­ték is fut Ennek újdonsága, hogy gázérzékelőket építet­tek be az alagútba. így a rendszer a biztonságtechni­kai „ügyeletet" is jelenti. Pécs Siklósi városrészében az alagútban fut a szenny­víz- és csapadékelvezető csa­torna is, az összehasonlító számítás szerint a kétféle éphési rr.ód költsége ez eset­ben 100:86 százalék, a köz­műalagút javára. Dunaújvá­ros nemrégiben kezdődött, 3 ezer 500 lakásos ú.i lakóte­lepének építkezésén az tette indokolttá a közműalagutas rendszer alkalmazását, hogy az — a lószös talajban — nem csupán az építés, ha­nem a későbbi használat hi­báiéin-tó«é»eit is csökkeni. A talajviszonyok Szegeden sem a legkedvezőbbek. Az újiáéDÍtendő Rókus közmű­vesítés® tet vében magas ta­ta: vízsz'nl lel kellett számol­niuk a S'pgedi Tervező Vál­lalat szakembereinek. Két beépítési változatot értékel­tek ki: a kedvezőtlen terü­leti adottság ellenére is a közműalagutas rendszer bi­zonyulna a gazdaságosabb­nak, pedig a vízszigetelés az alagút köbségét mindenkép­pen növel '. A tervezők előzetes számí­tásai i-e^méfzetesen nem je­lentik az*, hogy most már csak dönlés kérdése: évüljön közműalagút Szegeden is. Ehhez — egyebek között — a technológiai hátteret is meg kell teremteni. A ház­gyári elemekből épülő lakó­házak úgvr.evezett fogadó­szintje csak módosítással lesz a'kalmas a közműfolvo­só befogadására. Erre, s a tolvosc's vonalnak az alag­utas szakasszal való x össze­kapcsolására is fel kéli ké­szülnie a kivitelezőnek. A rókusi építkezés mindeneset­re alkalmat adhat az első szegedi kísérletre, a tapasz­talatszei zésre — a rendsze­épíióincK. üzembentartóinak is Haza' és külföldi példák szolgálhatnak tanulsággal. Ha-le-Neux'sdt Debrecen, Pécs etéi-he-iő távolságban van. A közelmúltban egyéb­ként eopen Szeged látta vendégül a közműalagutas rendszer iránt érdeklődő szakembereket Ezt sem te­kinthetjük véletlennek. Az ésszerűség azt is megköve­teli előbb-utóbb, hogy régi városrészek zsúfoltabb útvo­nalam forgalmas keresztező­d esetben is közműalagutai építsenek az elöregedett ve­zetékek aerejekor. A föld alatti zsúf-jüság megszüntet­hető az áttekinthető, köny­nyen karbantartható, új tí­pusú közműrendszerrel — erre a felismerésre jutottak az úi lakótelepek tervezői. Ga-davág-.rsága miatt való­szi. űleg elfogad iák a szak­emi erek aiánlását azok is, a Kik a régi városrészek fel­újítási. építési ügyeiben dön­tenek. P. K. Tisza-völgyi vízgazdálkodás Hazaérkezett Ungvárról a kozáson Csehszlovákia, Jugo­•nagyar vízügyi küldöttség, szlávia, Magyarország. Ro­amely Vincze Józsefnek, az mánia és a Szovjetunió víz­Országos Vízügyi Hivatal el- ügyi szakemberei vélemény­nökhelyettesének vezetésével cserét folytattak a lakosság március 19—24. között a és a népgazdaság ellátását Tisza-völgyi vízgazdálkodási biztosító vízkészletek, víz­együttműködés állandó mun- igények alakulásáról, az' ár­kacsoportjának nyolcadik vízvédelemről, a vizek minő­vett részt A tanács- ségének megóvásáról A gyermekekért Kommunista műszak nagyüzemekben A főváros legnagyobb üze­meiben, a Csepel Művekben, az Egyesült Izzóban, a Ganz­MÁVAG-ban és több vidéki gyárban a dolgozók egy ré­sze a pihenőnapját á gyer­mekekért áldozta feL A kommunista szombatot a nemzetközi gyermekév alkal­mából szervezték, s a rend­kívüli műszak keresetét ma­gyar gyermekintézmények fejlesztésére, illetve a nem­zetközi gyermeksegélyezési alap számára ajánlották fel. A Csepel Vas- és Férr mű­vekben több mint 23 ezren tartottak önkéntes műszakot, amelynek során több mint 40 millió forint termelési érté­ket hoztak létre. Az Egvesült Izzó húszezer dolgozója a lámpa- és gépgyártásban, a Wolfram-gyárban, a sajtoló­ban, az alkatrészgyártásban, a kisvárdai és a hajdúbő­szörményi. a nagykanizsai és a gyöngyösi üzemben az elő; ző nap félbehagyott munkát folytatta, s a csomagolásnál segédkező adminisztratív dol­gozók közreműködésével több vagonnyi árut készítettek elő hazai és exportszállításra. A Ganz-M A VAG budapes­ti, zalaegerszegi és mátrano­váki üzemében csaknem nyolcezren teljesítették az önként vállalt műszakot, amelyen mintegy nyolcmillió forint termelési érték szüle­tett. Az Almásfüzitői Timföld­gyárban a szabad szombato­kon is rendszeresen 150 en dolgoznak, ezúttal azonban mintegy 1400-an vállalták a délelőtti műszakot. A Veszp­rémi Bakony Művekben és vidéki telephelyein mintegy kétezren vállalták a szomba­ti társadalmi munkát A Debreceni Konzervgyárban az idényre való felkészülésre használták fel a kommunista szombatot, amelyen több mint hatszázan dolgoztak­VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom