Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

Szombat, 1979. március 24. 5 Tanszékfoglaló Lassan hagyomány már a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, hogy az újonnan kinevezett tanszékvezetők nyilvános ülés keretében tartják meg az általuk választott témakörből eddigi tevékenységüket reprezentáló tanszékfoglaló előadásukat. A legfrissebb ilyen eseményre tegnap, pénteken délelőtt került sor a szemészeti klinika tantermében, ahol dr. Szilárd János egyetemi tanár, az Ideg- és Elmegyógyászati Klinika igazgatója Gyermek- és serdülőkori emocionális zavarok — multif aktorális szemlélet a pszichiátriában címmel tartott a meg tanszékfoglaló előadását Az érzelmi élet zavarainak okai testiek, lelkiek, szociológiaiak, kiválthatja hosszan tartó testi betegség, hospitalizáció, az érzelmi környezet stabilitásának hiánya, annak ellentmondásai. A megjelenés négy fő Iránya közül az egyik a hangulat láthatd zavara — a többi a társas beilleszkedés zavaraira, a teljesítmény romlására és testi tünetekre vezethető vissza. A közhittel ellentétben már a csecsemőkortól kezdve találkozhatunk ezek tüneteivel, legkorábban a csecsemő „ok nélkülinek látszó nyűgössége, étvágy- és alvászavara; óvodáskorban egyebek között a szobatisztává válás kérdése; iskoláskorban az „ok nélkül jelentkezőnek tűnő" magatartási zavarok, tanulmányi kudarcok és más tünetek. Dr. Szilárd János előadása ismertette a Szegedi Idegés Elmegyógyászati Klinika elmeosztályán két évtizede folyó orvosi-pszichológiai vizsgálatok tapasztalatait. Kitért egyebek között a gyermekkori hangulatzavarok, öngyilkossági kísérletek, magatartási hibák és zavarok orvosi-pszichológiai kórismerésére és kezelési lehetőségeire, az akceleráció és a serdülőkor korszerű értelmezésére. Mint az előadó hangsúlyozta, e problémák gyakorisága napjainkban több ok miatt fokozódik. Az érzelmi életnek ezek a sajátos rendellenességei általánosítható következtetések levonására ls alkalmasak, például szemléltetik a pszichés betegségek okainak testi-lelki és szociológiai tényezőinek bonyolult kölcsönhatását és szerepét Több kisiparos - jobb szolgáltatás A KIOSZ megyei választmánya ülést tartott tegnap, pénteken Szegeden, a szervezet Horváth Mihály utcai klubjában. Az ülésen a megyei pártbizottság képviseletében részt vett Vahl Rezső. Az összejövetelen Budai Antalné, a szervezet megyei titkára Ismertette a vezetőség jelentését az elmúlt évi cselekvési program végrehajtásáról, szólt az idei év feladatairól. Mint elmondotta, tavaly növekedett a szolgáltatásba bekapcsolódó kisiparosok létszáma; az előző évi 4 ezer 257-tel szemben 1978ban 4 ezer 452 szakember tevékenykedett Csongrád megyében. Hogy a lakosság igényeinek a lehető legjobb tudásuk szerint tegyenek eleget a szervezet különböző szakmai tanfolyamokat, előadásokat hirdetett számukra. Különösen nagy érdeklődés kísérte a színes tévék javítását, s az építőipar új technológiai eljárásait megismertető tanfolyamokát. A lakossági szolgáltatás fejlesztése, az anyagellátás biztosítása érdekében a megyei szervezet együttműködési megállapodásokat kötött, többek között a TÜZÉP Vállalattal és a Szegedt Elektromos Szövetkezettel. A munkaszervezés előnyeivel élve, tavaly létrehozták Szegeden a Kisiparosok Lakásfenntartó Szolgálatát, Hódmezővásárhelyen hozzákezdtek az öt műhelyből álló új szolgáltatóház építéséhez. A kisiparosok az elmúlt esztendőben jelentős társadalmi munkát végeztek, munkájukkal a vásárhelyi szolgáltatóház megvalósításához ls hozzájárultak; 8 ezer 620 munkaórával Idén a fő feladatok között jelölte meg a megyei szervezet az ellátás minőségének javítását, s az új szolgáltatási-szervezési formák bevezetését. A KIOSZ 30. évfordulójára meghirdetett jubileumi versenyfelhívás eredményeiről Sebestyén Gyula megyei vezetőségi tag tájékoztatott. A jelenlevők meghallgatták a fegyelmi bizottság beszámolóját is, melyben elhangzott: Hajnal Sándor szegedi parkettacsiszoló kisiparost kizárták a KIOSZ tagjainak sorából, mert többször felelőtlen, szakszerűtlen munkát végzett A választmányi ülésen oklevéllel ismerték el a tavalyi alapszervezeti munkaversenyben élenjárt körzeti és helyi csoportok tevékenységét Huszonöt évi kisiparos munkássága elismeréseképpen Sebestyén Gyula ezüstgyflrút és oklevelet kapott, Csepregi Lajosné, hódmezővásárhelyi adminisztrátor a KIOSZ Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. A kitüntetéseket Flsher Pál, a KIOSZ országos vezetőségének elnökhelyettese adta át Ülésezett a Művészeti Tanács A megyei tanács székházának vb-termében tegnap, pénteken délután ülé6t tartott a Művészeti Tanácsadó Testület Szabó G. Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének, a testület elnökének vezetéséveL A művészeti szövetségek helyi titkárainak és delegált képviselőinek részvételével megtartott összejövetelen értékelték és megvitatták a megye művészeti életének helyzetét és további feladatait. Ez a téma az elhangzott kiegészítésekkel és Javaslatokkal együtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerül majd. A Müvészti Tanács ülésén elfogadta működési szabályzatát és ez évi munkatervét Az idén a testület többek között értékeli a tévé körzeti stúdiójának eddigi tevékenységét, megvitatják a művészetkritika helyzetét Népszokáskutatás Tegnap délután Szegeden székházában ülést tartott a Szegedi Akadémiai Bizottság néprajzi munkabizottsága. A munkabizottság tavaly tartotta alakuló értekezletét és a mostani munkaértekezleten megvitatták a kutatók jelenlegi gyűjtőmunkáját, amelynek témaköre dél-alföldi népszokások és hiedelmek. Dr. Ferenczi Imre tanszékvezető egyetemi docens, kandltátus, a munkabizottság elnöke bevezetője után dr. Bálint Sándor nyugalmazott egyetemi tanár szólt az interetikus kutatások fontosságáról és a népszokás-, néphitkutatás időszerű feladatairól. Ezt kővetően dr. Juhász Antal. Felföldi László, dr. Für József (Szeged), dr. Tóth Ferenc (Makó), dr. Bencsik János, dr. Hocopán Sándor (Gyula), dr. Grin Igor (Battonya) számolt be a munkájáról, majd Polner Zoltán mutatta be újabb Csongrád megyei gyűjtését, magnetofonfelvételekkel illusztrált előadás keretében. A munkaértekezleten szóba került a Dél-Alföld nemzetiségi községeinek szokás- és hiedelemkutatása, valamint azoknak a külső munkatársaknak a tevékenysége, akik közül többen már az eddigiek során ls jelentős gyűjtést végeztek a három megyében. A soron következő értekezletet ősszel, előreláhatólag Békés megyében rendezik meg. Emlékplakett Az Állami Operaház szalonjában Mihály András, a társulat Igazgatója pénteken adta át Kincses Veronikának, a dalszínház Liszt-díjas énekesnőjének az idei Székely Mlhály-emlékplakettet A Fészek művészklub rangos alapítványával — Csillag István szobrászművész Székely Mihályt ábrázoló plakettjével — 1964 óta évről évre olyan fiatal művészeket tüntetnek ki, akik kiemelkedő művészi teljesítményükkel érdemelték ki a közönség és a szakemberek elismerését. (MTI) Honismeret Ölést tartott tegnap, pénteken a Hazafias Népfront megyei honismereti bizottsága. Dr. Dégi István, az MSZMP megyei bizottságának archívumvezetője a munkásmozgalmi visszaemlékezések gyűjtésével kapcsolatos népfrontmozgalml feladatokról tartott előadást Dr. Juhász Antal, a honismereti bizottság elnöke pedig beszámolt a honismereti mozgalom tavalyi legjelentősebb eseményeiről, majd a résztvevők megvitatták az 1979. évi munkatervet Emigránsok Ai Egyetemi Sifnpad bemutatója Két ember él egy plncelakásban, a lépcsőház alatt. Hajlékukat csővek hálózzák be, a vidám, új évet köszöntő mulatság fölöttük zajlik. Idegen országban, mindig minden csak fölöttük. Hazátlanok, otthonuktól, szülőföldjüktől távol élnek, kétféle önkéntes száműzetésben. Egyikük jellegzetesen értelmiségi-ellenzéki, a másikuk szintén tipikus, magét külföldön megszedni akaró, faluról városba került parasztból munkássá változott csatornaáső módján éli át az emigráns lét minden nyomorúságát. A nálunk kevéssé ismert jugoszláv írónak, Milos Crnjonsfcinak van egy néhány évvel ezelőtt megjelent könyve, a London regénye. Ott az orosz emigráns házaspár angliai sorsának rettenetén keresztül pőrén és megrázóan csak a hazától elszakadtság állapota mutatkozik meg teljes szörnyűségében. A lengyel dráma egyik legnagyobb egyéniségének, Slawomir Mrozeknek a JATE Egyetemi Színpada által bemutatott darabja az emigrációs problematikát az egyetemesség olyan magaslataira emeli, amelyekben már a realitás végiggondolása az abszurdumig történik, a sokak által elemzett „mrozekológia" koncepciójának megfelelően. Az író 1964-es Tangó című darabja (Szolnokon a Szigligeti Színház játszotta a közelmúltban nagy sikerrel) mérföldkő volt á lengyel dráma történetében. A tíz évvel később keletkezett Emigránsokról alighanem ugyanez mondható el. Mrozek módszerének egyik legfontosabb jellemzője, hogy a valóság (az emigráns létforma) egyik összefüggését, az értelmiségi és a munkás több síkon tükröződő viszonyát kiragadja és függetleníti a többitől. Ebből kiindulva azután új, totális valóságot épít: a világ konstruált modelljét annak valóságos modellje fölé helyezi, méghozzá úgy, hogy az értelmiségi (AA nevű, dupla szimbolikával: első a sorban, kétféle magában-valóságában) a tömegemberrel (XX — a jelzés önmagáért beszél) kölcsönhatásban egyén és szabadság, szellem és erőszak, hazaszeretet és gondolkodási függetlenség összefüggései és ellentmondásai örvénylenekzúdulnak alá. A népet fölemelni akaró és az emberi egyéniség lélektani és társadalmi érintkezési pontjait bukdácsolva érzékelő értelmiségi dilemmája, kontra a gyüjtögetővé klspolgáriasodott csatornázó tudati állapota — és így tovább. Maga a mindenség, egyetlen pincelakás laboratóriumi üveghézmodelljébe szorítva. Az Egyetemi Színpad két igen tehetséges fiatalja, a már ismert és elismert Holmon Endre, valamint Krékics József elhatározza, hogy ők ketten „megcsinálják" az Emigránsokat A közlés profán, mindazonáltal: megcsinálták. Nem is akárhogyan. Az Egyetemi Színpad rendezője, Árkosi Árpád, voltaképpen csak harmadik tettestársnak kapcsolódik be ebbe a nagyszerű munkába, afféle utólagos kontrollt végezve. Az eredmény több mint meglepő: egészen kitűnő előadás. Holman Endre XX-Je szinte élmény számba megy, Kréklcs József apróbb bizonytalanságoktól eltekintve komoly felkészültséggel és nagy lelkesedéssel válik társává. Az Emigránsok színpadi megvalósítása — mind a színpadi megoldások, térhatások, színpadkép, mind a színészvezetés szempontjából, igen nehéz páros játék aspektusából — az újjáalakult Egyetemi Színpad eddigi legjobb előadása. A darabot színpadra alkalmazók jó érzékkel Ismerték föl a mrozekl kozmogónia törvényszerűségeit, a többszörösen transzponált, egymás fölé helyezett valóságsfkok „ülnek", az előadás dinamizmusa hibátlan, talán csak Krékics József beszédtechnikáján akadna csiszolnivaló. Hogy az egyetemi klubnak a Zárt tárpj/alás-előadáson megismert tévéterméből komoly, művészi élménnyel gazdagodva távozhatunk, az az Ismét nagykorúvá vált Egyetemi Színpad érdeme. Domonkos László Bátyai Jenő Az újjáépítés krónikája Az eklektikus város A városépítés látványosabb momentumai között kell számontartanunk a különböző rendeltetésű épületek létrehívását. E területen ls Jelentősen megújhodott Szeged, hiszen az újjáépítést követően csak helyenként maradtak meg a korábbi település emlékei. ÜJ, nagyobb, igényesebb és a kor hangulatát mindenben kifejezőbb, eklektikus városkép alakult ki. amelynek előhírnökét mér néhány korábbi és az árvíz után is „lábon maradt" házon ls megtaláljuk. (Például a Járossy-hóz, az Üj Zsótér-ház, a Fellegi-ház, az Ivánkovits-ház. a Molnár-ház stb.). Szeged modern várossá alakulásának alapjait valahol a múlt század hatvanas évei körül kell keresnünk, ugyanis Szilágyi Gusztáv, a városi akkroi főmérnöke készítette el elsőként a városrendezés első és jelentősebb tervrajzát, amely természetesen figyelembe vette a korábbi, a Bainville-féle terveket. Ez a tervrajz annyira elfogadhatónak bizonyult, hogy a Lechner-féle újjáépítési tervnek is alapját képezte. A Szilágyi-féle terv számolt elsőnek modern, nagyváros kialakításával, amely építészetileg az eklekticizmus ko. rában született. Ekkor alakult ki a Széchenyi tér mai képének egy része. Ekkor épült a városi Bérház Wegmann Gyula és Scherrer József Adolf budapesti építészek tervei szerint, majd ismeretlen bécsi mérnök tervel alapján a Kis Dávidiház, az Aigner-ház, az egykori Kereskedelmi és Iparbank épülete a Klauzál téren (IBUSZ-lroda). A város középpontjában a kitűnően tagolt, nagy méretű, hangulatos platánfáival és növényelvei gazdag, több mint 40 ezer négyzetméter kiterjedésű Széchenyi téren áll Lechner Ödön és Pártos Gyula páratlan értékű alkotása, a Tanácsháza. A jelenlegi épület helyén állt, Vedres István tervel szerint, Schwörtz János kivitelezte késő barokk épület, amit az 1728-ban épített Városháza előzött meg. Ezt Pyrneker József tervezte, szintén barokk stílusban, és az ő alkotásét megelőző városházát 1717-ben bontották le. A jelenlegi Városháza építői, illetve tervezői a korábban emelt épület alapjait megtartották, és a régi faltömegeket ls beolvasztották az új alkotásba, s így lényegében a Vedres-féle épületet teljes egészében felhasználták. Az egész alkotást a korábbinál jóval magasabbra emelték. Az épületet mind a négy oldalán kétemeletesre magasították. A Vedres-féle Vá. rosháza tornya a homlokzati főfalra épült. E megoldás helyett az új épületen a torony az udvari főfal fölé került. A kőkorlátos erkéllyel körülfogott toronyrész, továbbá a fölötte levő szakaszok gazdag tagoltsága, a sisak kecses, sallangmentes kiképzése valóban az épület legszebb dísze és ékessége. Az egész épület külső és belső megoldásában mértéktartó pompára törekvő alkotás, amelyen a latin reneszánsz stíluselemek uralkodnak. A barokkos tető színes tetőcserepeivel Lechner Ödön sajátságos, magyaros szecessziójára utalnak. A kovácsolt munkákat a budapesti Árkai Sándor készttette, míg a famunkák a szegedi Ralner Károlytól valók. A színes üvegablakok Kratzmann Ede műhelyéből kerültek ki. Az 1883-ra elkészült Városházát még ugyanabban az évben a szomszédos Bérházzal függőfolyosóval (Sóhajok hfdjával) kötötték össze, amely a két épület közötti közlekedést szolgálja. Szintén Lechner is Pártos tervel szerint építette Erdélyi Mihály 1883-ban a Milkó-palötit, amely kétemeletes megoldású, és négy utcára néz. A francia reneszánsz szellemében emelt épület különös élményt nyújt zárt sarokerkélyeivel, kellemes megjelenésű tornyocskáival, amelyek nyugodt vonalvezetéssel simulnák az épülethez. Kár, hogy Jelenleg eperszinű festéket visel. Egyes vélemények szerint ezt az épületet kell tekintenünk a későbbi kecskeméti Városháza előtanulmányának. A palota a felépítést követően nem sokkal gazdát cserélt, Holtzer Dániel vásárolta meg 450 ezer koronáért, majd ő 1911-ben eladta a másik Holtzer családnak, 300 ezer korona felárral. A Dózsa utcai volt Wolf-h&z (ebben működik ma a Bábszínház) homlokzatát ugyancsak Lechner Ödön tervei szerint alakították ki. A rekonstrukciós építkezések sorában kell megemlítenünk a Petsch Elek 1881-ben tervezte Klein-palotát. amely ma második emelettel megfejelve, a JATE Állam- és Jogtudományi Karának ad otthont. A múlt század végén ebben az épületben kapott helyet a polgári leányiskola, majd 1921-től az ítélőtábla, és a felszabadulás óta egyetemi épület. Bachó Viktor tervezte a volt Jerney-házat (Széchenyi tér 8.), Balogh János házát (Széchenyi tér 6.). Ugyanekkor építették a Széchenyi tér 5. szám alatti házat, amelyet félköríves záródású kaputvében kovácsoltvas-munka díszít. A két szembe forduló griffmadarat alul barokk csigavonala! egészítenek ki. Harmonikusan illeszkedik a Széchenyi téépületvllágába a megyei bíróság székháza, amely Meixnc Károly tervei szerint készült, 1882-ben. A három utcái néző Tisza-szálló épülete ugyancsak a nagy rekonstrukci eredménye. Az emeleti páholysorral kiképzett nagyterm> különösen értékes. Meixner Károly és Ney Béla tervezőmunkájának köszönhetjük a német reneszánsz stílusbar épített Postaépületet (1. számú postahivatal), amely a vá lebontása után, 1882-ben épült. Szintén ők tervezték a vo) reáliskolát (volt Baross). A volt honvédtiszti épületet (ké sőbb hadtestparancsnokság) eklektikus stílusban Meixne Károly tervezte (ma a SZOTE gazdasági hivatala). A Leni" körúton szerényen meghúzódó kis, evangélikus templomo1882-ben építették, Porzsolt Ernő tervei szerint, az arad; vállalkozó, Halmay Andor kivitelezésében. Wagner Gyula tervezte, és 1882—83-ban építették fel a Csillagbörtönt, több emeletesre, négy szárnnyal, a korábbi, az 1790-ben építe4' helyén, a Mars (ma Marx) téren. . (Folytatjuk.)