Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! iTöfiSfBSSÍ 69. évfolyam 68. szám 19791 március 22., csütörtök Ára: 1,20 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁ NAK L A P JA A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának SO. évfordulóján Somogyi Károlyné felvétele A dfesfinnepség rirfiksége, ér. Perjést László beszédét mondja Az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és szegedi járási bizottsága, a Csongrád megyei tanács és a Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából tegnap, szerda este Szegeden, a felújított Szabadság filmszínházban díszünnepséget rendezett. A filmszínház termét munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek, az üzemek, intézmények képviselői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, valamint az ünnepségre Szegedre érkezett testvér-megyék küldöttei, az Odessza megyei, a vajdasági, a lódzi és a Temés megyei delegációik tagjai töltötték meg. 'A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Tóth Sztiveszterné, az MSZMP KB tagja, dr. Petri Gábor, az Elnöki Tanács tagja, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke. Török József, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Papp Gyula, a Szeged megyei városi tanács elnöke, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosai: Bodnár Lajos, özv. Dáni Jánosné, Gazdapusztai Gyula. Nagy János, Szeli József, Szűcs József, Tombácz Imre, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, Bibók Istvánné. a szegedi járás országgyűlési képviselője, Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Bracsok István, a szegedi honvédhelyórség pártbizottságának titkára. Kaszala Erzsébet, a HÖDIKÖT csongrádi üzemének munkásnője, dr. Kelemen Miklós vezérőrnagy, a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Koczkás Ferenc, a megyei munkásőrség parancsnoka. Nagy István, a Hazafias Népfront megyei elnöke. Nagyné Ombódi Katalin, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatója, dr. Székelt; Sándor, a JATE pártbizottságának titkára, SzökefAlvi-Nagy Béla, a SZAB elnöke. Az ünnepiség elnökségében helyet foglalt N. K. Kiricsenko, az Odessza megyei, Marko Gyuricsin, a vajdasági, Tadeus Czechowicz, a Lódz megyei, Minda Liviu, a Temes megyei delegáció vezetője. Az ünnepség nyitányaként a szegedi szimfonikus zenekar eljátszotta a magyar Himnuszt Török József, az ünnepség elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően dr. Perjési László mondott beszédet, majd felszólalt N. K. Kiricsenko. Az ünnepség első része az Internacionáléval végződött Üj világot teremtsünk címmel művészi emlékműsor következett. Közreműködtek a Szegedi Nemzeti Színház művészei, a színház énekkara. Az emlékműsort Jachinek Rudolf rendezte. Dr. Perjési László beszéde Kádár János cikke a Pravdában Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának négyhasábos cikkét közli a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének 60. évfordulója alkalmából a Pravda, az SZKP KB központi lapja. A lap első oldalán közli annak ai üdvözlő táviratnak a szövegét, amelyet a szovjet párt- és állami vezetők küldtek Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak és Lázár Györgynek az évforduló alkalmából. Ugyancsak közli a Pravda a Legfelsőbb Tanács Elnökségének rendeletét a Csepel Vas- és Fémművak szovjet kitüntetéséről Eüilélüáiifaavaiás A Csepel Művek központjában tegnap avatták fel Gombos Ferencnek, a Tanácsköztársaság csepeli mártírjának, illetve Turner Károlynak. az ellenforradalom áldozatának emléktábláját Délben a kerület, illetve a tröszt KISZ-tagjai tettek fogadalmat a kerület a gyárak vezetői és a l!)-es csepeli veteránok előtt. Megkoszorúzták az emlékművet A Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából tegnap, szerdán délután Szegeden koszorúzási ünnepséget rendezett az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és szegedi járási bizottsága, a Csongrád megyei tanács és a Szeged városi tanács, valamint a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, a Tanácsköztársasági emlékműnél. A Himnusz után ifjúgárdisták sorfala között vonullak el a koszorúzók. Gyászzene hangjaira helyezték el az emlékmű talapzatán a megemlékezés és a hála virágait az MSZMP megyei, városi és járási bizottsága; a megyei és a városi tanács; az Odessza testvérmegyei delegáció, a Vajdaság testvérmegyei delegáció; a Lódz testvérmegyei delegáció; a Temes testvérmegyei delegáció, valamint az SZMT képviselői; a KISZ megyei, városi és járási bizottsága, a HNF megyei és városi bizottsága, a munkásmozgalom Csepel kitüntetése A koszorúzás pillanatai a Tanácsköztársasági emlékműnél régi harcosai és a fegyveres Ezt követően katonai és testületek képviselői. munkásőregységek tisztelgő Az ünnepség az Internacio- menetben vonultak el azemnálé hangjaival fejeződött be. lékmű előtt. Veteránok köszöntése Az ünnepség szónoka köszöntötte azokat a veteránokat, akik. mint kortársak, részesei, tanúi voltak történelmünk nagyszerű korszakának. A tizenkilencesek soha nem múló példáját adták a forradalmi elkötelezettségnek, a jobbra törő tenniakarásnak, a proletariátus harcos osztályöntudatának. Tetteikben a történelem igazolta a felismerést; a hazafiság, az internacionalizmus elválaszthatatlan egységet alkot Szólt az első világháború kirobbantásának körülményeiről a háború okozta hatalmas veszteségekről és arról, hogy világossá vált: a régi rend nem képes szabadságot adni a népnek és békét teremteni. Forradalmi helyzet alakult ki. Az öntudatra ébredt nép, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve indult harcba. A történelmi körülményeket ismertetve rámutatott: — A vér nélküli forradalomban győzött a proletariátus. kiragadva a hatalmat a tőkés- és földesúri osztályok kezéből de ez nem „békés belenövés" volt. Á burzsoázia nem önként mondott lc a hatalomról hanem elvették tőle. Joggal írhatta Kun Béla, az első magyar proletárdiktatúra kiemelkedő vezetője Leninhez, a bolsevikok és Szovjet-Oroszország vezetőjéhez intézett áprilisi levelében: „A kommunisták proletárforradalma kitört volna Vyx ezredes ismert jegyzéke nélkül is." 1919 márciusában a magyar munkásosztály a rendkívül kedvezőtlen külső erőviszonyok között vállalta a hatalom felelősségét, ami akkor a legnehezebb történelmi feladatot jelentette. Tehette ezt mert a széles tömegek támogatták, mert a kommunista párt programja tükrözte egyedül a dolgozók valóságos érdekeit. Egyedül a munkásosztály volt képes pártja vezetésével arra, hogy felszámolja a vesztett háborúk csődtömegét, megoldja a feszítő társadalmi problémákat. A konkrét megvalósítás tetteivel igazolta: a leninizmusban megújult forradalmi szocializmus nemcsak orosz jelenség, hanem a magyar társadalom sorskérdéseinek megoldása is. A szónok beszélt a Tanácsköztársaság. a proletárhatalom intézkedéseiről, elemezte annak hatását. Hangsúlyozta, hogy a dicsőséges 133 nap alatt hatalmas alkotó munka kezdődött bevezették a minden dolgozóra kiterjedő társadalombiztosítást, nőttek a bérek, hozzákezdtek a lakáshelyzet javításához, a gyermekek részére üdültetési akcióitat indítottak, kezdetét vette a dolgozó ember munkán alapuló megbecsülése és egyenlősége, eltűntek az öröklött címek, rangok és kiváltságok. Közkinccsé váltak a tudomány, a művészet az emberi kultúra alkotásai és eredmény et Dr. Perjési László kiemelten foglalkozott a Tanácsköztársaság Csongrád megyei eseményeivel is. — Csongrád megyébe — mondotta — 1918. december közepétől rendszeresen eljutott a Vörös Üjság. 1918. december 31-én megalakult Szegeden a KMP helyi szervezete. Közismert, hogy az idegen megszállás, az intervenció csak rövid ideig hagyta létezni megyénkben a Tanácsköztársaságot. Pedig a proletárfórradalom győzelmének hírét mindenütt hatalmas lelkesedés fogadta, és a forradalmi akciók eredményeként 1919. március 22-én és 23-án Csongrád megye egész területén a proletariátus vette át a hatalmat A (Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Moszkvában rendeletet adott ki arról, hogy a Csepel Vasés Fémműveket forradalmi érdemeiért, a testvéri szovjet—magyar barátság és együttműködés szilárdításához való jelentős hozzájárulásáért, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanadik évfordulója alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntessék kl. A rendeletet Leonyid Brezsnyev, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Mihail Georgadze, a Legfelsőbb Tanács titkára írta alá. Tegnap a déli ebédszünetben üzemi munkásgyűléseket szerveztek a Csepel Vas- és Fémművek pártalapszervezetei. A pártgazdasági és társadalmi vezetők levelet intéztek a gyáróriás harmincezres munkáskollektívájához. Hangsúlyozták: „Nehéz meghatottság nélkül szólni arról a nagy megtiszteltetésről. amely bennünket. a Csepel Vas- és Fémfnűvek dolgozóit, a gyár egész kollektíváját érte." A gyár kollektívája levélben köszönte meg a magas kitüntetést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Leonyid Brezsnyevoek, Tegnap, szerdán délelőtt a szegedi postapalota nagytermében találkoztak egymással a munkásmozgalom régi, szegedi harcosai, akiket Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára köszöntött a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmával. A többi között hangsúlyozta, hogy ők voltak azok, akik részt vettek 1919 kivívásában és azt követően is kivették részüket a munkásmozgalom harcaiból, ök a mai fiatalok példaképei, akik a felszabadulás után is helytálltak, részt vettek a szocializmus alapjainak lerakásában. Berta István külön köszön, tötte a 60, 50 és 40 éves párttagságuk alkalmával Bodnár Lajost. Komócsin Antalt. Sohajda Antalt. Jósa Jánosnét. Komáromi Gergelyt. Móra Istvánt Sallai Ferencnét, id Simon Lajost, Szigeti Jánost Varga Lajosnét, Zombori Jánost, dr. Dáni Mihályt. Korek Józsefet. Mison Nándort. Az ünnepségen Rózsa István. a Szegedi Postaigazgatósás igazgatója tájékoztatta a munkásmozgalom régi szegedi harcosait a posta munkájáról, majd bemutatta a postaigazgatóság munkatermei' Ezután az MSZMP Szege városi bizottsága fogadást adott a munkásmozgalom régi harcosainak tiszteletére. Képünkön; a munkásmozgalom régi szegedi harcosai