Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 67. szám 1979. március 21., szerda Ára: 1,20 torint MSZMPSZEGED VÁR O SI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának ©O. évfordulój'án Díszünnepség az Országházban Kitüntetések A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa ked­den a Parlament kongresszusi termé­ben ünnepi ülésen emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 80. évfordulójáról. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője, Sarlós István, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai. Ugyancsak az elnök­ség tagja volt: Andics Erzsébet aka­démikus, Györkös Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigád­vezetője, Hidas Antal költő, Hánya István nyugdíjas, a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, Keszi Ferenc nyugdíjas bányász,' László Aladár nyugdíjas, Lovas László, a Duna Cipőgyár cipész szak­munkása, szocialista brigádtag, Pász­tor Gabriella, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, Práth Károly nyugdíjas, Sebes Sándor nyugdíjas, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ság titkárságának tagja, Sipos Zsip­mondné, a Fékon Ruházati Vállalat vasalónő szakmunkása, szocialista bri­gádtag, Szerényi Sándor nyugdíjas, az MSZMP KEB titkárságának tagja, Szobek András nyugdíjas, Tassonyi Kadocsa, a Kőolaj- és Gázipari Ter­vező Vállalat szakági főmérnöke, a KISZ KB tagja. Részt vettek az ünnepségen a Köz­ponti Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, az Elnöki Tanács, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa el­nökségének, az országgyűlés tisztikará­nak, a Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének tagjai, s a padsorokban helyet foglalt a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos más, vezető személyisége is. Jelen volt az ünnepi ülésen a magyar forradalmi munkás­mozgalom sok régi harcosa, valamint az évforduló alkalmából kitüntetett veteránok népes csoportja. Az ünnepi ülés részvevője volt a Szovjetunióból érkezett internaciona­listák, a hazánk felszabadításában, a magyar—szovjet barátság erősítésében kiemelkedő érdemeket szerzett szovjet emberek küldöttsége, továbbá a Szov­jetunió Kommunista Pártja moszkvai városi bizottságának delegációja. Részt vett az ülésen a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője is. Az ünnepi ülést a Himnusz elhang­zása után Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke nyi­totta meg, majd Nemes Dezső mon­dott ünnepi beszédet Az ünnepi ülés Losonczi Pál zárszavával ért véget, Nemes Dezsü beszéde — Alig másfél esztendeje, fcogy megünnepeltük 60. év­fordulóját a Nagy Októberi Szóclalista Forradalomnak, amely megnyitotta a szocia­lista világforradalom, a ka­pitalizmusból a szocializ­musba való átmenet korsza­kát. Négy hónapja volt a 60. évfodulója annak, hogy meg­alakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja, amely az orosz forradalom példájából és a lenini tanokból útmu­tatást merítve Magyaror­szágon is kibontotta a szo­cialista forradalom harci lo­bogóját S négy hónappal színre lépése után a proleta­riátus új, forradalmi párt­ja, megnyerve a szocialista tanácshatalom ügyének a munkásság döntő többségét és egyesülve a kommunisták elveit és harci programját elfogadó Szociáldemokrata Párttal, megszületett ha­zánkban az első munkásha­talom. 1919. március 21-én Ma­gyarország proletariátusa, a falusi szegénység aktív tá­mogatásával, és más dolgo­zó rétegek rokonszenvét is megszerezve, az egyesült párt vezetésével meghódította a hatalmat, megteremtette a Magyar Tanácsköztársasá­got — mondotta Nemes De­zső. A továbbiakban visszate­kintett nemzeti történetünk e nagy eseményének előz­ményeire, majd hangoztatta: — A munkásosztály egy­öntetű akaratából politikai erejének túlsúlyra jutása ré­vén létrejött hazánkban az első proletárhatalom, amely hivatva volt új korszakot nyitni az ország történeté­ben, a nemzet fejlődésében. — A Magyar Tanácsköz­társaság létrejötte a szocia­lista forradalom békés győ­zelmének első történelmi példája, amely mögött ott rejlik a munkásság forra­dalmi egységéért vívott több hónapos küzdelem tanulsá­ga is. A forradalmi vívmá­nyok megóvásáért és to­vábbfejlesztéséért, a szocia­lista köztársaságért folyó harcban vált az ország pro­letariátusa olyan politikai erővé, amely a válságos helyzetben a nemzet élére állhatott, vállalva az ország átalakításának és a haza vé­delmének nagy és nehéz fel­adatát. Hősies harc A Magyar Tanácsköztár­saság létrejötte nagy ro­konszenvet váltott ki a pro­letariátus körében az orszá­gok egész sorában. Határta­lan lelkesedéssel üdvözöl­ték a szovjet föld népei, amelyek harcban álltak for­radalmi hatalmuk védelmé­ért örök időkre szólóan méltatta Lenin a magyar proletárhatalom nemzetközi jelentőségét kiemelve sajá­tos vonásait is, így létrejöt­tének békés jellegét. Mély rokonszenvvel fogadták a szomszédos és távolabbi or­szágok proletárjai, a szociál­demokrata pártok ama tö­megei is, amelyek a refor­mista befolyás következté­ben a forradalmi példát nem követték ugyan, de mégis nagy tisztelettel és együttér­zéssel tekintettek a hatalmat megragadó osztálytestvéreik küzdelmére. A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbu­kott tőkés-földbirtokos rend­fzertől, amely rendkívül ki­merült országot hagyott ma­ga után. A tanácshatalom­nak tehát rendkívüli erőfe­szítéseket kellett tennie, és tett is a termelés és elosztás megszervezésére. A tanács­rendszer gyors kiépülése és működése, a pénzintézetek, az ipari és kereskedelmi vállalatok államosítása, s a népgazdaság megszervezése, a szűkös lehetőségek köze­pette is a dolgozók ellátásá­nak bizonyos javítása, jelen­tős szociálpolitikai intézke­dések kezdeményezése és bevezetése, a munka- és életkörülmények emberib­bé válása mind-mind mu­tatta, hogy a dolgozók új világa épül Kiemelkedő volt a gyermekvédelem, a kultu­rális forradalom elindítása és útjának szélesre tárása. Eredményei, amelyeket a tanácshatalom a külső impe­rialista túlerővel és az alat­tomos belső ellenséggel küzdve, az ingadozókkal meg a tapasztalatlanságból faka­dó nehézségekkel is birkóz­va, rövid fennállása Idején elért, tanúsították a szocia­lista munkáshatalom terem­tőképességét — jelentette ki a szóhok. Ezután így folytatta: — A proletárhaza védelmében létrejött a magyar vörös hadsereg. A forradalmi honvédelemnek alapja min­denekelőtt a munkás­ság elszántsága, továb­bá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekintettek az antanttal dacoló tanács­hatalomra, és készek voltak támogatni az ország védel­mét. Segítették azt az itt élő szlovák, német és más ajkú önkéntesek századai és zász­lóaljai, az orosz hadifoglyok önkéntes egységei, az Auszt­riából érkezett munkásezred harcosai, akik valamennyien a világforradalom katonái­ként álltak magyar osztály­testvéreik mellé. A munkásság nagy erejű fellépése az április végi—má­jus eleji napokban, amely el­hallgattatta a kishitűeket és elszigetelte a kaóitulánsokat. a győzelmes május végi—jú­niusi északi hadjárat arany betűkkel íródott be hazánk történetébe. Az antant katonai túlereje megdöntötte a Duna-völgye első proletárhatalmát. Ismé­telten a magyar r.ép nyaká­ra ültette a tőkés-földbirto­kos uralmat, amely kegyet­len bosszút állt. A fehér­terror ezrek életét oltotta ki, "tízezreket zárt hosszabb-rö­videbb időre börtönökbe és internálótáborokba, s tízez­rek csupán az ország elha­gyásával tudták elkerülni, hogy áldozatai legyenek a véres leszámolásnak. A ter­rort párosították gátlástalan rágalomhadjáratokkal, hogy elhomályosítsák a tanácsha­talom vívmányait, forradal­mi honvédő háborújának di­cső tetteit. Akik a hazára tört imperialista seregek se­gítőtársai lettek, akiknek mindennél fontosabb volt hatalmuk visszaszerzése, bár­mibe kerüljön ez a népnek, az országnak, azok e haza­áruló tevékenységükre is jó­részt a proletárhatalom gya­Lázásáva] próbáltak fátylat borítani. Azonban a remény a ne­gyedszázados fasiszta uralom idején megingathatatlan erő­forrása volt a forradalmi küzdelemnek. Támaszkodott arra, hogy létezik és fejlődik a szovjetek hatalmas orszá­ga, amely sikerrel harcolt az imperialista világ nagy túl­erejével, rendíthetetlen poli­tikai és erkölcsi támasza mar­radt a világforradalomnak, amelyet elindított A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Tanács­köztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából — a munkásmozgalomban kifej­tett több évtizedes tevé­kenységük elismeréseként — kitüntetéseket adományozott. A kitüntetéseket Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke ked­den az Országház kupola­csarnokában nyújtotta át Az ünnepségen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Né­meth Károly, az MSZMP KB titkára; a párt Politikai Bizottságának tagjai, és Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A kitüntetések átadásakor Losonczi Pál beszédet mon­dott Méltatta a Tanácsköz­társaság történelmi jelentő­ségét majd hangsúlyozta: Az itt levők kőzött olyan elvtársaink vannak, akik nemcsak dicső tetteik alapján, hanem koruknál fogva is méltók arra. hogy » szocializmus veteránjai­ként tisztelettel nézzünk fel rájuk: a Tanácsköztársa­ság cselekvő résztvevőire, a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának egykori harcos tagjaira. Pártunk és álla­munk tisztelettel és nagyra­becsüléssel viseltetik a nagy múlt közöttünk élő harcosai iránt Kifejezésre juttatja ezt azzal is. hogy ezen az évfordulón kitüntetésben ré­szesíti azoKat akiknek az érdemeit az utódok sohasem felejtik eL Az Elnöki Tanács elnöke ezután arról szólt. hogy pártunkban — amely Immár 60 éve vezeti a kommunis­ták harcát — a nemzetközi szellemben nevelt és nevel­kedő nemzedék minden cso­portja ott találhatók. PáY­tunk erejének egyik forrá­sa éppen ez a soknemzedék­nvi tapasztalatú összefor­roltság. Természetes, hogy amikor a Magvar Tanács­köztársaság kikiáltásának jubileumát ünnepeljük, ak­kor a veteránokkal eavütt köszöntjük a oárt harcában, a szocialista forradalom győzelmében és a szocializ­mus megvalósításáért vég­zett munkában kiemelkedő érdemeket szerzetteket füg­getlenül attól hogy a régeb­bi vagy az ÚJ nemzedékhez tartoznak-e. Az érdemrendek átadását követően az Elnöki Tanács az Országház vadásztermé­ben fogada&t adott a kitün­tetettek tiszteletére. A Csongrád megyei fcí­túntetettekról tudósításunk a 1. oldalon. Ma Szegeden Megemlékezések, fáklyás felvonulás Lelkesítő hagyomány A Tanácsköztársaság emlé­kében testet öltő hagyomány igen fontos része a proletár­ság politikai egységének lét­rejötte, a kommunisták és a szocialisták bekövetkezett egyesülése. E történelmi té­nyen Peyerék leghevesebb antikommunista propagandá­ja sem változtathatott. Em­léke az ellenforradalom egész időszakában hozzájá­rult ahhoz, hogy a kommu­nisták és szocialisták együt­tes küzdelme folytatódott. Peyernek és társainak esze­veszett antikommunizmusa meg a fasiszta terrortól való félelme jelentősen gátolta s a miáltalunk elkövetett szek­tás hibák ugyancsak nehezí­tették az együttes küzdelmet, de ez mégis állandó jellem­vonása maradt a magyar munkásmozgalomnak. Erő-: teljesen érvényesült a fe­hérterror legsúlyosabb évei­ben a bebörtönzöttek és in­ternáltak szabadon engedé­séért vívott nehéz harcok­ban, a mindennapi részlet­harcok egész sorában, az 1930. szeptember 1-í forra­dalmi megmozdulásban, az 1942. március 15-1 háború­ellenes antifasiszta tüntetés­ben. Ez a hagyomány nyert új erőt a két munkáspárt 1944. október 10-i egység­megállapodásában, amely tartalmazta a demokratikus Magyarországért való együt­tes harc vállalását, s a to­vábbiakban a közös harcot az ország szocialista útra vezetéséért, a szocialista for­radalom ismételt győzel­méért, s célul tűzte ki a két (Folytatás a 2. oldalon) A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója alkalmából Szegeden is gaz­dag ünnepi programmal tisztelgünk a magyar mun­kásmozgalom kiemelkedő eseményének. Ma. szerdán délután 3 órakor a Tanács­köztársasági emlékműnél koszorúzást ünnepséget ren­dez az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és szegedi járási bizottsága, a Csongrád megyei tanács és Szeged megyei város taná­csa, a Hazafias Népfront megyei és szegedi bizottsá­ga. A megyei központi ün­nepséget ugyancsak ma. es­te 7 órai kezdettel tartják Szegeden, az átalakított Sza­badság filmszínházban; Ün­nepi beszédet dr. Perjési László, az MSZMP Csong­rád megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a megyei tanács elnöke mond. A Magyar Tanácsköztár­saság 60. évfordulója alkal­mából több kiállítás is nyí­lik Szegeden. A megyei ta­nács aulájában ma. déli 12 őral kezdettel tekinthető meg a „60 éve alakult meg a Magyar Tanácsköztársa­ság" című emlékkiállítás, a Móra Ferenc Múzeum. a megyei levéltár és a Somo­gyi-könyvtár rendezésében, A kiállításon dr. Koncz Já­nos. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titká­ra mond megnyitót. Ma vehetik birtokukba a fiatalok az új Ifjúsági Há­zat A délután 5 órakor kezdődő avatóünnepségen dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára mond ünnepi beszé­det Az Ifjúsági Ház elől es­te negyed 8-kor Induló, a Tanácsköztársaság 60. év­fordulóját köszöntő fáklyás felvonulás résztvevői a Le­nin körúton végighaladva, a MÁV igazgatóságnál kanya­rodnak a Széchenyi térre, így jutnak el a Tanácsköz­társasági emlékműhöz. Az esti fáklyás felvonulás után, fél 9-kor Tavaszi koncert címmel zenés műsor kezdő­dik az Ifjúsági Házban. Tudományos konferencia Bolgár, csehszlovák, len­gyel NDK-beli és szovjet filmtörténészek jelenléte tet­te nemzetközivé azt a Ma­gyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából ösz­szehívott tudományos kon­ferenciát amelyet kedden délelőtt a filmarchívum Bu­dakeszi úti székházában nyitott meg Szabó B. István, a Kulturális Minisztérium film-főigazgatóságának ve­zetője. A Filmtudományi Intézet és a Filmarchívum közös rendezvényének címe: „1919 a Tanácsköztársaság hatása a filmművészetre."

Next

/
Oldalképek
Tartalom