Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
8 Csütörtök, 1979. március 15. Vifa a pusztaszeri pályázatokról A közelmúltban nyílt meg a Közművelődési Palota kupolacsarnokában a Pusztaszeri Nemzeti Emlékparkba kerülő Feszty körcsarnok és Felszabadulási — és Földosztási Emlékmű pályázati anyagának bemutatója. Tegnap, szerdán délután a Móra Ferenc Múzeum dísztermében a kiíró szervek és a szakemberek részvételével nyilvános vitát rendeztek. A megbeszélésen ott ,volt dr. Bereczky Lóránd, az MSZMP KB munkatársa. Szabó G. László, a megyei és Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese. Dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató köszöntője után Borvendég Béla építész és Kiss Kovács Gyula szobrászművész tolmácsolta a két pályázat zsűrijének állásfoglalását. A vitában több mint húszan mondták el véleményüket a két pályázatra beérkezett alkotásokról, a Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark kialakításáról. Az eszmecsere bizonyára elősegíti az országos létesítménykomplexum építészeti és képzőművészeti beruházásainak megvalósulását. (A vita ismertetésére visszatérünk.) Előadás az újságíró stúdióban Tegnap dr. Fodor László, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese részt vett a Csongrád megyei Hírlap alapszervezeti taggyűlésén. Ezt követően felkereste dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárét, majd délután a belpolitikai újságírás időszerű kérdései címmel előadást tartott az újságíró stúdió hallgatói, valamint a megyében dolgozó fiatal újságírók részére. Erdészet, faipar A rekonstrukció és a fejlesztések nyomán a faipar jelenleg már 3 millió köbméter gömbfát dolgoz fel évente, s — a fűrészipar hamarosan befejeződő korszerűsítése mellett — olyan új iparágak is kialakultak, mint a farost- és faforgácslapgyártás. Ezekkel az eredményekkel jellemezte Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár az ágazat fejlődését szerdán, az erdészeti és faipari kétnapos tudományos ülésszak megnyitó előadásában a Magyar Tudományos Akadémián. Az erdőterület — mint mondotta — ma megközelíti az 1,6 millió hektárt, az ország területének 17 százaié^ kát. A tervek szerint az idén újabb tízezer hektár erdót telepítenek. (MTI) Személyautók értékesítése A MERKÚR tájékoztatója Az idén értékesített új személyautókkal és a korábbi megrendelések egy részének visszavonásával valamivel több mint félmillióra csökkent a gépkocsira várakozók száma. Ennyi történt a személygépkocsi forgalmazásának módosításáról megjelent rendelet óta. Nincs még két hónapja, hogy a rendelet életbe lépett. Azóta a régi megrendelők közül 17 500-an fizették be az előleg 30 százalékos különbözetét, 18 ezren viszont elállva vételi szándékuktól visszakérték a pénzüket Nem ennyivel csökkent azonban a gépkocsira várakozók száma, hiszen mintegy 2600-an rendeltek autót már 50 százalék előleggel. A MERKÚR ebben az évben eddig 20 000 megrendelést teljesített. Mindezeket figyelembe véve, a rendelet megjelenése előtti 541 578 helyett jelenleg mintegy 507 000 megrendelőt tart nyilván a vállalat. A használt autók forgalmazásában alig érezhető változás. Nem „tolonganak" a kocsieladók. A MERKÚR. lehetőségeihez képest igyekszik csökkenteni a gépkocsira várakozók számát az import fokozásával is. A tervidőszak előirányzata 1978-ban 87 800. 1979-ben 93 300 személygépkocsi Importja volt. Ezzel 6zemben tavaly csaknem 107 000-et szereztek be, az idén pedig 109 100 autó Importját és 111000 értékesítését tervezik. Ehhez ez ideig 92 000 kocsi szállítására kötöttek magánjogi szerződést Az ihlető Tisza Kiállítási napló Az árvízi centenárium a fotósoknak, a képzőművészeknek is alkalmat adott arra, hogy sajátos eszközeikkel megfogalmazzák, mit is jelent számukra az éltető, romboló, építő, fenyegető folyó. Gyenes Kálmán és Horváth Dezső Képek a Tiszáról című fotókiállítása az újszegedi November 7. Művelődési Házban látható, a szegedi képzőművészek kollektív tárlata A mi Tiszánk címmel a Horváth Mihály utcai Képtárban fogadja a • látogatókat. Ezen a kiállításon Benes József, Dér István, .Fritz Mihály, Fontos Sándor, Kocsis Nagy Margit, Gerle Margit, Lapis András, Lázár Pál, Pataki Ferenc, Novak András, Cs. Pataj Mihály. Papp György, Pintér József, Stéhlik János, Zoltánfi István, Zornbori László és Vincze András alkotásai láthatók. X két kiállítás láttán a következő kérdések merülnek föl: a fotó. vagy a képzőművészeti alkotás képes teljesebb képet adni az ezerarcú folyóról; a látványélményeken túl mennyire képes egyegy műfaj megragadni és közvetíteni az évszázados „nagy tanú" megannyi üzenetét; mennyire veszik az alkotók a bátorságot, hogy az ábrázolás, a leképezés mögött emberi-művészi mondanivalójukat is megfogalmazzák? Gyenes Kálmán és Horváth Dezső fotókiállítása egyértelmű, teljesebb képet nyújt a vállalkozásról, az alkotói felkészültségről, a gondolati gazdaságról és a műfaji lehetőségekről, mint a képzőművészeti bemutató. (A két fotósnak ez a harmadik közös tárlata, mely egyúttal az üzemi-vállalati mecenatúra nagyszerű példája is. Az NKFV által patronált Ember és olaj, majd a .következő évben bemutatott, a DELÉP segítségével megvalósult Ember épít embernek című kiállításukat követően a mostani gazdája az ATIVIZIG volt.) " A két fotós — igazi alkotói párossá alakult az elmúlt három esztendő alatt anélkül, hogy egyéniségüket, felfogásbeli különbözőségeiket feladták volna — nagyszerű és sokarcú képet rajzol a Tiszáról. A vízről és környékéről, a vízi emberekről, azoknak eszközeiről, a hangulatokról, a Tisza arcának ezernyi villanásáról. A képek kielégítik azoknak az' igényeit, akik szép tájképeket vártak a tárlattól, s azokét is, akik öntörvényű, képi világot tulajdonítanak e műfajnak. A két fotós fényképezőgépe mind a négy évszakban kattogott, a hátán jégtáblákat hordozó Tiszát éppúgy lencsevégre kapták, mint a zoldárban térdig álló jegenyék levélbontó ünnepét, a nyár alkonyi csillogását vagy az őszi leveleket sodró, megmegborzongó vizet. Bejárták a folyópartok füzeseit, párás reggeleken, verőfényes délutónokon, halászlével kecsegtető, szelíd estéken. Nem kerülte el figyelmüket a mindig változó folyó örökös játéka, a selymes, puha hullámzástól a haragos-tarajos zúgolódás on át. az áradás fenyegetéséig. Fölkerestek tiszai embereket is a pecázótól, a halászokon, gátőrökön, partfalépítőkön, tutaj osokon át, az árvíz ellen küzdő sokaságig. A szegedi képzőművészek tiszai ihletésű művei kevesebb örömmel szolgálnak. Részint azért, mert megelégszenek a látvány leképezésével, nem próbálnak a hangulatok, tájképi elemek mellett sokszínű tartalmi üzeneteket közvetíteni. Pedig a lehetőség sok műben benne rejlik. Az élre kívánkozik Pataki Ferenc két nagyméretű festménye, mely expresszív erővel, bravúros mesterségbeli felkészültséggel jeleníti meg a Tiszát, mint élő-eleven organizmust. Mellette még Zornbori László igazi festői erőt sűrítő négy képe, valamint Fritz Mihály gazdag és pompás árvízi éremsorozata emelkedik a mezőny fölé, valódi művészi magaslatokba. Zoltánfi István már ismert Árvízvédelem című nagyméretű, epikus képe mellé két apró remeket készített, Papp György három grafikája három külön világ — a víz elleni küzdelemnek, a partépítők munkájának és a horgászmese humorának szentel egy-egy lapot. Dér István lírai töltésű képein a sugárzó csöndek és a kócos fák ellentétéből formál egyedi hangulatokat. Szeged „új művészei": Benes József, Kocsis Nagy Margit, Gerle Margit és Lázár Pál eredeti ízekkel gazdagítják az amúgy is sokszínű palettát. Sajnos, a kiállításon sok a megoldatlan vállalkozás, a feldobott ötlet, a közhelyszerű fogalmazás, a témák variációja, és kevés az eredeti megoldás, az azonosulási szándék, kevés a tartalmiemberi kötődés a Tiszához. Tandi Lajos Á gyermekvédelemről Az utóbbi tíz évben mintegy harmadával nőtt, s ma eléri a százezret a veszélyeztetett gyermekek, fiatalok száma — mondották szerdán az Oktatási Minisztériumban, ahol a gyermekvédelem néhány időszerű kérdéséről tájékoztatták a sajtó munkatársait. A statisztika alakulását azonban jelentős mértékben befolyásolja, hogy a tanácsok, az iskolák, a pedagógusok, a társadalmi szervezetek a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítanak felderítésükre a gyermekotthoni körülményeire, és megkeresik a súlyos tanulási, viselkedési problémák okát is. Ezek között az első helyen a rendezetlen családi élet, és — ami sok esetben ezzel összefügg — az alkoholizmus éli. A gyermek- és ifjúságvédelem szakemberei az utóbbi tíz évben a fő figyelmet a megelőzésre - irányították, amelyeknek országszerte csaknem teljesen kiépült a nevelési tanácsadó hálózata. Mindössze öt megye nélkülözi még a felkészüli pedagógusok, pszichológusok és más szakemberek összehangolt, szervezett tanácsadó munkáját, áz intézmények létrehozását azonban már ott is elhatározták. Ugyancsak az utóbbi évek eredménye: a gyermek- és ifjúságvédelemben hivatásos pártfogók tevékenykednek, akiknek fel-f adatuk a törődés a veszélyeztetettekkel, az okok megszűntetésében való közreműködés. Az állami gondozottak száma az utóbbi években csökkent, s ma 33 ezernél alig valamivel több. ötéves múltra tekint viszsza a módosított családjogi törvény által létrehozott úgynevezett rendszeres nevelési segély intézménye. A tapasztalatok szerint ugyanis előfordul, hogy a család nevelési módja, a gyermek gondozása megfelelő, és a leghatékonyabb eszköz a veszélyeztetettség megszüntetésére az anyagi segély. Tavaly központi keretből több mint 9 ezer gyermek nevelését támogatták ily módon. A nevelőotthonokból távozó, önálló életet kezdő fiatalok sorsát is egyengeti — lehetőségeihez képest — az állam. Fontos intézkedés volt, hogy az árvajáradékban részesülők — mintegy 1500-an vannak — a korábbinál lényegesen kisebb öszszeggel járulnak hozzá eltartásukhoz, és így önálló életüket jelentős „félretett" megtakarított összeggel kezdhetik. Egy másik módja a támogatásnak a központi keretből adható segély. Tavaly megközelítően 400 fiatal részesült ebben. (MTI) Emlékezés Ortufay Gyulára Ortutay Gyula tudományos pályája, alkotásai messzemutató tanulságok hordozói, tudományos hagyatéka, az általa teremtett iskola tanítványai révén tovább él, mint az egyetemes és a magyar tudomány szerves része — hangoztatták az egy éve elhunyt tudós emlékére rendezett tudományos ülésen szerdán, az Akadémián. A Magyar Néprajzi Társaság emlékülését Tálasi István akadémikus nyitotta meg, idézve a néprajztudomány kimagasló tudósának emlékét. Ponty és amur 49 vagonnal Halak a tórandszerben A bőséges téli csapadékvizekből a szokottnál előbb tölthették fel a Szegedi Aliami Gazdaság fehér-tói kerületének tavait, éS- korán kezdhették meg a teleltető medencék állományának kihelyezését. Már befejezéshez közeledik a kitavaszodást i jelző munka, ?melynek so- I rán 49 vagon pontyot és növényevő halat telepítenek át1 a szabad vizekbe. Iliimében I pontyot tenyésztenek, a ki- ] mondottan vízi növényeket j fogyasztó amurból viszont j csak annyit, hogy azok meg- j t sztítsák a tavakat a hínár-1 tói. Az 1 ezer 310 hektáros tórendszer töltéseit a téli időszakban átvizsgálták, ós ahol szükség volt rá. a megrongált gátszakaszokat speciális lánctalpas kotrógéppel töltötték fel, erősítették meg. A különböző méretű markolókanalakkal ellátott szovjet gyártmányú berendezés nemcsak a gáton, hanem az iszapos mederben is el tud járni, s nagy teljesítménynyel dolgozik. Egyébként a hullámverésektől leginkább fenyegetett töltésszakaszokat nádkévefonatokkal is bevédték. Szakemberek megállapítása szerint jól áttelelt, egészséges állomány került a tavakba. A korai kihelyezéstől vérható a tenyészidő meghosszabbodása, amely kedvező időjárás, a vizek felmelegedése esetén a halak nagyobb súlygyarapodását eredményezheti. Biztatóan indult az új idény, ami azért is örvendetes, mert a tervek szerint a most kitelepített 49 vagon halból az ősszel 169 vagon „zsákmánv" lesz, vagyis 120 vagon halhús-előállítás a cél. ,A termelés mellett, ivadéknevelésre is berendezkedtek, hogy segítséget nyújtsanak a társgazdaságoknak. Ezekben a hetekben csupán a Tisza Halászati Termelőszövetkezetnek 380 mázsa ivadékot szállítanak a tavaszi telepítésekhez. Kempingek föl újítása A Balaton déli partjának kempingjeiben megkezdődött a készülődés az idei szezonra. Felújítják a zamárdi autós kemping és a bélatelepi Napsugár nyaralótelep vizesblokkjait a balatonföldvári „magyar tenger" kempingben kijavítják az útburkolatokat. Űj film Az eröd Jubileumi könyvkiállítás Mintegy félszáz kötet megjelentetésével, korabeli dokumentumokból, könyvekből rendezett könyvkiállítással, zenés irodalmi műsorral készül a könyvszakma a Tanácsköztársaság közelgő 60. évfordulójának megünneplésére. A közoktatásügyi népbiztosság által kiadott Vörös Könyvtár füzetei, korabeli folyóiratok láthatók majd egyebek között a „Munkásmozgalom és a Könyv" címmel március 20-án a Liszt Ferenc téri könyvklubban nyíló kiállításon. (MTI) Színes magyar film. Hernádi Gyula * kisregénye alapján írta: Hernádi Gyula és Szinctár Miklós. Fényképezte: Bíró Miklós. Zene: Presser Gábor. Rendezte: Szlnetár Miklós. Főbb szereplők: Tanay Bella, Oszter Sándcr, Bács Ferenc, Rajhona Adám, Lcncz György, Ncmcth Nóra. A recept nagyjóból a következő: végy néhány tucatnyi unatkozó milliomost, akik igazi „éles helyzetekre", választáskényszeres határszituációkra vágynak. Afféle laboratóriumi modellkísérletként tedd őket egy képzeletbeli állam képzeletbeli magántársaságának pácienseivé, egy erőd ostromának valóságos háborút keltő illúziójával, sok vérrel, némi feszültséggel, egy csipetnyi szadizmus—mazochizmus keverékkel, és jókora adag kalandfilmkanállai. Mindezt összekeverve elkészítheted az abszolúte több síkon mozgó, abszplúte többdimenziós, többüzenetes új magyar szuper tömegprodukciót. Persze, a jeles föfogáshoz némi anyagi megterhelés szükséges, kicsit többet kell elvenni a konyhapénzböl. A zamatok pedig több mint vegyesek: a labormodeliben ecce homo!-fölkiáltással fajtánk örökös egymásra fenekedésének keserűsége (a tévében korábban már látott A bunker kissé savanykás utóízével), a látványos-színes, plff-puff kalandfilm magyaros paprikás-gulyás ereje, a szép nök és daliás férfiak (kinek-kinek a megfelelőt) fedetlen testeinek pudingaromája, és végül, de nem utolsósorban: a kegyetlen, a szadisztikus-emberirtó játékokat államérdekből lám-lám felhasználó kapitalizmus imperializmus osztályharcos elítélésének vaskos-erőteljes jóiiakottsógérzete. Hemáui Gyula és Szinetár Miklós új filmjét valójában nem tudni, minek nevezzük: a fenti recept alapján készült frissensültnek, 3 felsorolt szászokkal-mártásokkal leöntve, avagy ét. kezés utáni delikatesznek, éöesnek-bódítónak, intellektuális álmé'.ységekre szomjúnozór.ak? Ugyanis egyiknek több, másiknak kevesebb. A rettenetesen didaktikus, finoman fogalmazva is szájbarágós végkicsengés végképp lehetetlenné teszi, hogy az elmélyült, differenciált és alapos, megfelelően motivált jellemekkel és helyzetekkel kiaknázható emberlségvtzsgálat a téma legmélyén rejlő lehetőségett az alkotók kihasználják. Ami így megmaradt: félelmetes szfnészapparátust megmozgató, következésképpen kiemelkedő alakításra igen kevés sanszot hagyó kavalkád, erősen félresikerült kísérlet mélyebb filozófiai bölcselet kinyilatkoztatására egy kalandfilm ürügyén. (Tanay Bella, Bács Ferenc és Oszter'Sándor alakítása dicsérhető egyébként elsősorban' Ügy tűnik, ha létezne „Sokat akar a szarka" c mű nóta, akár az is lehete' volna az osztály- és rétc különbségeket figyelem- nem véve a magyar moz:látogató közönség elfogás; ra hadba indult" csapat harci indulója. Olyannyira sokat akarhattak, hogy az erőltetett politikum eleme aztán már teljesen blöffízűvé tette Az erőd egész szubsztanciáiig tartalmát. Egyszóval: az étek tehát elkészült. Nyilván lesznek, akik megeszik. Domonkos László