Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

Csütörtök, í 979. március 15. 3 Társadalmi reális sikeréért ülést tartott a megyei népfrontbizottság Gazdaságpolitikánk alapvető kérdései, melyek célkitűzéseink, hol tartunk a fejlődésben, milyen nehézségeket kell leküzdenünk munkánk során — a közvélemény széles rétegeit foglalkoztatják Csongrád megyében is. Köztudott, hogy anyagi lehetőségeink korlátozottak, ugyanakkor azon vagyunk, hogy minél gyor-f sabban célhoz érjünk. Ez azonban csak úgy, akkor és azzal lehetséges, ha szűkebb pátriánkban is összefogjuk a rendelkezésre álló erőket, és a társadalom többlet-erőfeszítésével létrehozzuk azt a többletet, amely szebb holnapunknak alapjául szolgálhat. Nem véletlenül tűzte tehát napirendre a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága tegnap. Szegeden tartott ülésén — amelyen jelen volt Tóth János, a HNF Országos Tanácsának munkatársa is — megyénk gazdasági helyzetét, valamint a politikai tömegmozgalom e kérdéskörhöz kapcsolódó feladatait, tennivalóit. Bevezető előadást — Nagy István elnöki megnyitóját követően — dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára tartott, egyaránt kitérve az ötödik ötéves terv során eddig elér) helyi eredményekre és gondokra, valamint az idei tennivalókra. Teljesített előír dny za tok Az elmúlt három esztendő során — ha nem is a korábbi két tervciklusra jellemző dinamizmussal, de — tovább folytatódott Csongrád megye fejlődése. Az ötödik ötéves tervben az országossal egyenlő növekedési ütemet irányoztunk elő. és az eddig eltelt időszak azt. igazolta, hogy a tervek reálisnak bizonyultak. Ágazatonként és évenként ugyan hullámzó eloszlásban. öszszességében azonban teljesítettük az előirányzott feladatokat, még olyan problematikusabb területeken is, mint amilyen a beruházás, a lakásépítkezés, vagy éppen a komplex vízrendezés. Az Iparban — az építőipart kivéve, ahol az országos átlagnál nagyobb volt á növekedési előirányzat és ezt bizonvos okok következtében, elsősorban az útépítésekben tapasztalható stagnálás miatt nem sikerült megvalósítani — a tervezett évi 6 százalék körül mozeott —. 5,9— fi.l a növekedési ütem. A mezőgazdaságban a tervezett 3—5 helyett 5—6 százalékra alakult a tényleges teljesítés. A mennyiségi szemlélet a gazdaság fő ágazataiban mindinkább háttérbe szorul. Helyét az a felismerés foglalja el, hogy annyit termeljünk. amennyit értékesíteni tudunk. Mind határozottabban a minőség kerül előtérbe megyénk gazdaságában is. 1976—78 között megyénkben majdnem teljesen az egy főre eső termelés növekedéséből adódott a termelékenység növekedése, amelynek ütemét ráadásul jelentősen meghaladta az exportcikk-előállítás mértéke. A korszerű kapacitások kihasználását lényegileg sikerült megteremteni mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A 25—26 milliárdos beruházási keretből az elmúlt három év során 21 milliárdnyit effektíve felhasználtunk. A komplex vízrendezési program megvalósításában jelentős sikereket értünk el, a lakossági összefogás. valamint az. ifiúsági építőtáborok résztvevőinek segítségével: mintegy 23—25 százalékkal túlteljesítettük az előirányzatot az ötéves terv első három esztendejére vonatkozóan, öt évre 23 ezer új la leás építését terveztük. ebből 1976—1978 között 15 845 készült el, s úgy tűnik, a hátralevő mennyiséget az elkövetkezendő két év során sikerül megépíteni. Jelentós az előrehaladás a gyermekintézmények fejlesztésében is — óvodai helvekből több is létesült a tervezettnél —, ám ugyanakkor az is tény, hogy ennek ellenére itt a legnagyobb a feszültség, lévén, hogy most várható a demográfiai hullám tetőzése. Előrehaladásunkat az eltelt időszakban problémák is gátolták, illetve gátolják. Az eredmények ellenére még mindig lassan javul a hatékonyság, még mindig nagymérvű a vállalatokon belüli úgynevezett „rejtett munkanélküliség". Sok problémát jelent az is. hogy az országban területünkön a legdekoncentráltabb a gazdaság (elsősorban a múltból eredező okok következtében). Magas nálunk a gépesítetlen munkahelyek száma is (ebben az országos átlag alatt vagyunk), és ennek a hatékonyságra gyakorolt negatív hatása elég jelentős. Az is megállapítható. hogy az iparban és a mezőgazdaságban a gazdaságosság még mindig nem eléggé kielégítően alakul: a termelési költséggel ma sincs még sok helyen arányban a termelési érték növekedése. Az idei feladatokat részletesen meghatározta a megyei pártbizottság gazdaság-, politikai állásfoglalása. A fő tendenciák közül külön kiemelésre érdemes, miként tudunk helyben hozzájárulni a magunk erőfeszítésével a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Nagy a könnyűipar jelentősége Megyénknek tradicionális iparága a könnyűipar. az ipari összfolyamaton belül szerepe az egyik legjelentősebb. E területen dolgozik az iparban foglalkoztatottak nagy hányada. Külön növeli szerepét és fontosságát hogy az ágazatban tevékenykedőknek mintegv 65 százaléka nő, pmi a nőpolitikái határozatok megvalósítását és a szociálpolitikai célkitűzések .teljesítését tekintve egyaránt nagy feladatokat ró ránk. Megemlíthető az is. hogy a könnyűipar nagyságé t-arányát tekintve a 2. helven áll a miénk a megyék sorrendjében. Mindez indokolja, hogy a megyei pártbizottság, és ugyanakkor a megyei népfrontbizottság is megkülönböztetett figyelmet fordítson a könnyűiparra, a fejlesztésével összefüggésben jelentkező feladatokra és gondokra. A jelenlegi helyzetet és az iparág támogatására irányuló erőfeszítéseket figyelembe véve elmondható, megyénkben adottak — és folyamatosan megteremtődnek — a feltételek ahhoz, hogy a könnyűipar ne csupán leküzdje a menet közben jelentkező nehézségéket hanem perspektívában egy. a jelenleginél nagyobb fejlődési ütemet is produkáljon, ami azért is indokolt sok más tényezőn kívül, mert a lakossági ellátásban is igen jelentős a szerepe, részaránya. Kérdések:, hozzászólások Az előadást követően a népfrontbizottság tagjai mondották eL véleményüket, tettek fel kérdéseket. Szót kért az eszmecsere során — sorrendben •—: Nagy Sándor (általános iskolai igazgatóhelyettes, Szegvár), dr. Tényi Mária (egyetemi tanár, Szeged), dr. Dömötör János (múzeumigazgató. Hódmezővásárhely), Moravszki Ferenc (népfrontbizottsági elnök, Makó), Sajó Gyula (nyugdíjas. Szeged), dr. Szántó Imre (egyetemi tanár, Szeged), Bordás Ferenc (nyugdíjas. Szeged). Kulcsúmé Kiss Piroska (népfrontbizottsági titkár. Szeged), Kopasz Szilveszter (mezőgazdasági szakszövetkezeti tag, Mórahalom), Munkácsy György (református esperes. Szeged), Kárász József (nyugalmazott könyvtáros, író; Hódmezővásárhely), Petrosán György (tanárképző főiskolai adjunktus, Szeged), dr. Márton Sándor (tsz-főkönwelő, Szentes). Varga József (tsztag, Ópusztaszer). A vitában felmerült kérdésekre, észrevételekre a megyei pártbizottság első titkára adott választ. Már a helységnevek és a foglalkozások is jelzik, hogy a felszólalók igen sokrétűen, több oldalról és szemszögből közelítették meg a napirendre került kérdéskört. Első helyen a fejlesztési tennivalók szerepeltek, közülük is különösen az egészségügy és a kultúra. A felvetődött problémák jó részéről köztudott, hogy megoldásukra megtörténtek a megfelelő intézkedések (a szegedi új kiinikai tömb felépítése, a műszerezettség jelentős javítása és korszerűsítése, az ágyszám növelése, a tanárképző főiskola bővítése, fejlesztése, a vásárhelyi Alföldi Galéria kialakítása egy már meglevő, Kossuth téri épületben stb.). A szóvá tett és megoldásra váró gondok másik csoportja ügyében pedig a VI. ötéves terv ezután készülő helvj tervei hoznak majd — a rendelkezésre álló anyagi lehetőségekkel összhangban — döntést. Többen szóltak a szénhidrogén-kutatás eredményeiről, a felhasználás távlatairól és további lehetőségérőL Sürgették egyesek, hogy a házgyári technológiát még az eddiginél is szélesebb körben igyekezzenek alkalmazni a megyében. A geotermikus energia is több hozzászólás tárgya volt. Mint elmondották : felhasználásának szintén nagvok a lehetőségei. különösen akkor, ha tekintetbe vesszük az itteni lelőhelyek gazdagságát és a szénhidrogénkincs nagyságának korlátozott mérvét. A népfront gazdaságpol i I lkai tevékenysége A népfrontmozgalom idei gazdaságpolitikai feladatait körvonalazó előteriesztést írásban kapták kézhez a népfrontbizottság tagjai A javaslatot — melyhez Molnár Sándor megvei titkár fűzött rövid szóbeli kiegészítést — egyhangúlag elfogadta a testület azzal, hogy juttassák el valamennyi helyi népfrontbizottsághoz, és a gyakorlati munka során hasznosítsák minél szélesebb Körben a benne foglaltakat. Megyénk népfrontmozgalmában a gazdaságpolitikai munkát 1979-ben is az egész évi tevékenység homlokterébe kell állítani. Ennek egvik alapvető feladata a társadalmi cselekvésre való ösztönzés — hangsúlyozza többek között a dokumentum. Az MSZMP KB 1978. áprilisi és. decemberi határozatainak, a megyei pártbizottság középtávú területfeilesztési irányelveinek és idei gazdaságpolitikai állásfoglalásának megfelelően a mozgalom sajátos eszközeivel és módszereivel segítik az V. ötéres terv időarányos teljesítését, az ez évi tervfeladatok megvalósítását megyénkben. A

zon az emlékezetes tavaszi napon, amikor negyedik osztályos kisdiákokként, rendezett sorokban vonultunk föl a Várhegyre, tanítónőnk több ízben kénytelen volt dörgedelmes figyelmeztetéseket intézni a renitenskedőkhöz. A sétányig még úgy-ahogy viselkedett a rakoncatian csapat, de amikor megpillantottuk a Hadtörténeti Múzeum előtt sorakozó 48as ágyúkat, hamar megbomlott a rend. A behemót vascsövek kegyes gondolatok helyett inkább lovaglásra csábítottak; még engem is, a kiválasztottat, akit nem kisebb feladatra jelöltek ki, mint hogy a múzeum egyik termében rendezendő ünnepélyen elszavaljam Petőfi Sándor versét, A vén zászlótartót Bent. a nagy sárga épület tiszteletet parancsoló csöndjében azonban mi is megszeppentünk egy kicsit, és amíg végigballagtunk az egykori lőfegyverek és kardok, tépett zászlók, levelek, képek és a magyar szabadságharc más relikviái között, földerengett egy és más. amit apáinktól, nagyapáinktól hallottunk. Voltak közöttünk alaposabban tájékozott fiatalurak is, akik a Tolnai Világtörténelme és Gracza György jóvoltából, még ki is tudták egészíteni a látnivalókat; ezek ott hirtelenjében nem várt tekintélyre tettek szert Ezen a tavaszon, a mi tavaszunkon, amikor 1948 tavaszát jöttünk ünnepelni, nem jutott — hogyan is juthatott volna — eszünkbe a többi emlékezetes tavasz. Hogvan is fedezhettük volna föl a mély történelmi összefüggéseket országunk nevezetes dátumai között; honnan tudhattuk volna, hogy nemzeti önismeretünket milyen irányba terelték a nagyanyáink polcain található történelemkönyvek; Gracza György és mások, akik évtizedeken keresztül kormányozták a magyar nép fantáziáját. Persze, mi még csak tízévesek voltunk, és ez mindenképpen mentőkörülménynek számít. Bár csak néhány év telt el a háború óta. és óvóhelyeken töltöttük csecsemőkorunkat, mire értelmünk nyiladozni kezdett, szabadok voltunk, s mi sem golt ennél természetesebb. Mit tudhattunk forradalomról és harcról, vérről és könnyekről, hűségről és árulásról? A szabadságharc szép mese volt csak: egy a sok közül. Pedig történelmünk március 15-ével fémjelzett nagy eseményének értékelésére március 15. már többször is sor került: a forradalmi munkásosztály ezt a szabadságharcot mindig különös fogékonysággal és érzékenységgel elemezte. Március jelentőségét nem szenvtelenül, a szövegelemző filosz, tárgyilagosságával méltatták azok, akik maguk is — más történelmi körülmények között — hasonló célokért küzdöttek. Csak az értheti meg a szabadságért harcolót, aki maga is a szabadságért harcolt, vagy megőrzésén fáradozott. Az objektív történelemszemlélet is megköveteli, hogy" nemzetünk történelmének meghatározó eseményeit ne egymástól függetlenül, elszigetelt jelenségként értelmezzük, még akkor se. ha indítékuk. lefolyásuk és eredményük merőben más volt. Mint 1919-ben. a felszabadulás után is. előtérbe került az 1848—49-es szabadságharc vizsgálata; akik felismerték a kérdés jelentőségét, azt akarták tudatosítani, hogy életünk, politikánk nem független a történelmi fejlődés folyamatától, ezért is kell a marxizmus—leninizmus általánosan érvényes nemzetközi tanításán nevelt gondolkodásunkat a mi történelmünk, a mi népünk különleges problémái felé fordítani. A három tavaszt ebből a meggondolásból ünnepeljük együtt is: történelemszemléletünk. önismeretünk csak így lehet teljes. S

az egykori tízévesek felnőttek, s már tudják, hogy a mese andalít, de nem sokra megy vele az ember. Tudják: a ma ifjúsága a márciusi fiatalok és követőik örököse: történelmünk benne él jelenünkben. hétköznapjainkban és ünnepeinkben: munkánkban és jellemünkben. A mai tízévesek, a mi gyermekeink is szomjazzák. szeretik a mesét — hiszen gyerekek. Hogy milyen felnőttekké válnak, az mirajtunk múlik: igaz vagy hamis meséket kapnak-e útravalóul. Tudatosítjuk-e bennük mindazt, amire mi magunk sem egykönnyen ébredtünk rá; megértetjük-e velük a hazaszeretet, a szocializmus eszméje és az internacionalizmus egymástól el nem választható fogalmait: elérjük-e. hogy úgy érezzék: az örökség az övék is. Az az örökség, amellyel mindig úgy keli sáfárkodnunk, hogy méltóak lehessünk azokhoz, akik ránkhagyták. G. A. Napirenden A SZAB műszaki szakbizottságának megalakulása Csongrád megyében még napjainkban sincs szakmai fóruma az ipari üzemek, vállalatok műszaki problémáinak. Ez a megállapítás volt az apropója a tegnap délután a megyeközpontban, a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Somogyi Béla utcai székházában megtartott megbeszélésnek. amelyen részt vett dr. Györffy László, ' a megyei és , dr. Schmidt József, a szegedi városi pártbizottság képviseletében. illetve dél-magyarországi gazdasági vezetők közül is sokan jelen voltak. Dr. Szőkefalvi-N agy Béla egyetemi tanár, akadémikus, a SZAB elnöke hívta fel a figyelmet a megyei pártbizottság állásfoglalására, amely javasolja, hogy az akadémiai bizottság meglevő tíz szakbizottsága mellett létrejöjjön egy új. egy műszaki szakbizottság is. Ennek feladata lenne: a vállalatok szakembereinek segítése, eredményeik propagálása. a szegedi központú tudományos intézetekkel és egyetemekkel való kapcsolattartás, egymás megismerése. az egymás közti jó partneri viszony kialakítása, az országos témákhoz való kapcsolódás megkönnyítése. Ha egy bizonyos témában például egy vállalat, már ért el eredményeket, és a másik rrég nem tud róla. a bizottság közelebb hozhatja egymáshoz a feleket. Függetlenül a más-más profiltól, azok a problémák tartsák össze majd a szervezetet, amik közösek — fogalmazta meg a gondolatot az egyik résztvevő. A bizottság a külföldi szervezőintézetekkel is kapcsolatot tarthatna, egy majdani rendszeresen megjelenő műszaki kiadvány pedig szintén segíthetné az együttgondolkodást. A szakbizottság még alakulóban van. a résztvevők első lépesként abban állapodtak meg. hogv meglevő vállalati problémáikat öszszegyűjtik. és továbbítják az akadémiai bizottsághoz. Virágzik az orgona A csepeli Duna Kertészeti Mgtsz, Magyar—Bolgár Barátság üzemegységében már virágzik az orgona. A képen: szedik az orgonát az üzemegység íóliasátraban