Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

Csütörtök, 1979. február 5. 7 Elsősegélynyújtó tanfolyam — vizsgával A jövőben vizsgával zá- amelyeken az oktatókat — rulnak az elsősegélynyújtó pedagógusokat, iskolaorvoso­tanfolyamok, és a sikeresen kat, védőnőket és más egész­vizsgázók felkészültségükről ségügyi szakdolgozókat — igazolványt, az általános is- képezik ki, illetve képezik kolásdk pedig jelvényt is tovább: megyénként 25-30-an kapnak. vesznek részt ezeken. A két­Hazánkban évente mintegy napos — összesen 16 órás — 50 ezer általános iskolás, foglalkozások már elsősorban 20-25 ezer középiskolás, és a gyakorlati képzésre készí­100 ezer felnőtt vesz részt tik fel őket. az elsősegélynyújtó tanfolya- A technika fejlődésével, a mokon. A tapasztalatok azon- motorizáció általánossá váló­ban azt mutatják, hogy kö- sával előtérbe került az el­zúluk adott esetben az elvár- sősegélynyújtás. Az egészség­hatónál lenyegesen keveseb- ügyi törvény megszabja, ben vállalkoznak tényleges hogy az üzemekben átlag­segítségnyújtásra. Nem bíz- ban 500 dolgozónként egy­nak tudásukban, úgy érzik, egy felkészült elsősegélynyúj­nem vált igazan készségükké tó álljon rendelkezésre. Nem az elméleti ismeretek gya- kapnak azonban szervezett korlati alkalmazasa. A Vö- elsősegélynyújtó-képzést je­röskereszt legutóbbi, 1977-es lenIeg hazánkban a gépjár­kongresszusán hatarozatot művezetők. A hiányt meg­hozott az elsősegélynyújtó szüntetendő, a Magyar Vö­oktatás színvonalanak eme- röskereszt a Magyar Autó­lésére, a gyakorlati képzés klubbal közösen, népszerű is­hatékonysaganak a növelé sére. A 'közelmúltban megkez­meretterjesztő leporellót ad kl „Amíg a mentők megér­dődtek azok a tanfolyamok, keznek" címmel. Könyvtár a gyárban A Nagykőrösi Konzerv­gyárban hétfőn megnyílt a korszerűsített üzemi könyv­tár. Felújításához a Szakszer­vezetek Országos Tanácsától 100 000 forint támogatást ka­pott a vállalat. A helyi ve­zetők a gyrmekek nemzetkö­zi éve alkalmából elhatároz­ták, hogy a korszerűsítéssel egyidőben külön könyvtárat alakítanak ki a konzervgyári mun Írások és alkalmazottak gyermekei, valamint a szün­időben náluk dolgozó fiúk és lányok 6zámára. Az új gyer­mekkönyvtár 50 négyzetmé­ter alapterületű és több, mint kétezer kötet olvasnivaló várja az ifjú könyvbarátokat Együttműködés Indiai kulturális delegáció érkezett Budapestre. A kül­döttség a Kulturális Kapcso­latok Intézetében folytat tár­gyalásokat hazánk és az In­diai Köztársaság 1979—81-es évekre 6ZÓ1Ó kulturális és tu­dományos együttműködésé­ről. van Az Intézmények — főleg a kulturálisan és az egyébként nevelők —, a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek kiad­ták maguknak a jelszót, arc­cal a gyermekrendezvények felé, és január óta becsülete­sen teljesítenek is. A lapok tudósítanak, szokásos nevelé­si és gyermekrovataikon kí­vül gazdag tematikájú íráso­kat kösqloek. — gyermekév ürügyón. Törődik a gyer­mekévvel a rádió, a tévé. A kampány tartalmáról, Jelentőségéről elmélkedni még korai lenne, hisz hol Van még a vége? Abban vi­szont biztos vagyok, hogy ez­úttal nem válna kárunkra, ha a manipuláció áldozatául esnénk; ha a gyermekévvel törődő intézményeknek, szer­vezeteknek, tömegközlő fó­rumoknak sikerülne mind­annyiunkat arra késztetni, törődjünk jobban a gyerme­keinkkel. A héten közvetítette a tévé az Erkel Színházban rende­zett gálaestet. Nem erre gondoltunk az imént, bizony­gatva, hogy jó az nekünk, ha most az egyszer engedjük magunkat befolyásolni — akár a televízió által. Ezt a műsort, pontosabban a kü­lönféle stílusban, műfajban és nívón előadott műsorszá­mok egyvelegét legföljebb elnézhettük, tekintettel a gyermekévre. Hanem a másikat, a „Hogy nálam különb legyen,.." cí­mű sorozat adásait jól meg kellene néznünk. Nem sza­badna amúgy kényelmesen, szórakozásra várva leülnünk a készülék elé, hanem szom­bat délutáni lazításvágyun­kat is legyőzve, figyelmünket összpontosítva, nyitottan, a tanulás határozott szándéká­val. Megéri. Nem mintha so­hasem látott, még nem hal­lott dolgokat adnának érté­sünkre, és semmi rendhagyó, újszerű, fölvillanyozó formai megoldással sem dicseked­hetnek a sorozat darabjai. A két pszichológus, dr. Ransch­burg Jenő és dr. Popper Pé­ter a legközismertebb gye­reknevelési témákról érteke­zik; kétségtelenül hatásosan, mert témájuk szenvedélyes szeretete, és a hit, hogy meg­győzhetnek bennünket az igazukról — süt minden mondatukból. (Nyilván ez a tudományuk Iránti bocsána­tos elfogultság segíti őket abban is, hogy közérthetően tudják továbbadni az egyre nagyobb tekintélyű kutatások következtetéseit.) A sorozat azért jó, mert innen-onnan fölszedett, meghallott, egy­egy könyv lapjairól a tuda­tunkba került, de ott "homá­lyos gubancot alkotó, nem aktív nevelési ismereteinket rendszerezni és használni ta­nít. Az előadók egyszerű kí­sérletekkel, sémákkal, didak­tikusán, de sohasem szájba­rágós önismétlésekkel adás­ról adásra bizonyítják: érde­mes tudnunk, mit, mikor és miért mondunk, vagy te­szünk nevelés címén. Az ösz­tönösség és a tudatosság har­móniájának szükségére fi­gyelmeztetnek, közvetve vagy közvetlenül. Azt szeretnék elérni, hogy törődjünk job­ban a gyermekeinkkel. S.E. Dokumentumokra dicsérete I Wl Újabban gyanús tüneteket lensége, gyanítom, a legolajo- handabandák elé rendíthe­észlelek magamon. A sok zottabban forgó kulcs társa- tetlent helyez, szikár. ke­„közvetett", „áttételes", „in- dalmi zárakhoz. Még akkor mény, cáfolhatatlanul stabil direkt" és még jó néhány is, ha olykor egyesek beletö- tartóoszlopokat. A hetvenes hasonlóan illedelmes jelző- rik. évek végének Magyarorszá­vel aposztrofált műalkotás Borenich Péter pénteken gáról szóló dokumentumok láttán-hallatán nem egészen délután a Kossuth rádió mindig megbízhatóbbak san­tudom már eldönteni, mik Délutáni Rádiószínházában, da-sumák elemzéseknél. Fe­is azok a kötetlen értékmé- illetve szombaton délelőtt lesleges hajcihő és fent em­rők, melyek az adott való- ugyanezen az adón mégis- lített korra oly jellemző ságrészlet tükrözését meg- mételt dokumentumiátéka, mellébeszélés-sorozat nélkül, felelőnek találhatnák. Talán az Anti megfelelő illusztrá- Egyenesen és tisztességgel, öregszem, talán más az ok: cjb a rádió fejlődőképessé- Csak minél több legyen be­kezdek egyre inkább hinni géhez. S bocsássuk rögtön lőlük. Hangban, nyomtatás­a közvetlenben, a direktben, előre: nem is annyira az ban, képben. Es utólag gon­az áttétel nélküliben. Mind- említett dokumentumiáték dolat a fejekben, abban, ami a jólnevelt „egy- témája — egy, állami gon- Domonkos Laszlő részt-másrészt" ködösítő-el- dozásból sorozatos betöréses kenő szólamai fölött helyez- lopásokig eljutott fiú egész kedik el. Kíméletlen, fekete- környezetének, motivációi­fehér közvetlenséggel. Illet- nak föltérképezése - ad , .., . . . . , ,. okot a dicséretre. Hanem lenül, szinte tolakodoan. szándék és végrehajtás har­A rádiós dokumentumjá- moftikus egysége, amely az ték testvérei között például adott jelenséget bizonyos a Magyarország felfedezése- társadalmi hatások kereszt­sorozat szociográfiáit vagy a metszeteként képes felmu­Balázs Béla-stúdió filmjeit tatni. S ezzel máris minden találhatjuk. Ügynevezett va- művészet legmaibb funkciói­lóságirodalmat, valóságmű- boz érkeztünk, vészetet. (Gondoljunk egy Szeretem a dokumentumo IcoelcCflZCit? Kollégium: a diákoknak a sebb kincseinket bízzuk rá- jó. Igencsak megdolgoznak tanulmányi idő alatt elhe- juk. ezért a minősítésért, jórészt lyezést, lakást adó intéz- A muszájnevelők előbb- önerejükre támaszkodhat­mény — így a szótár. utóbb vétenek, kárt csinál- nak; mégis segítség, hogy Hol vagyunk már ettől' nak, a szóbeszéd indul; a erre igyekezték felkészíteni , .„„,„ kör bezárul. Mindezzel nem őket. Aki viszont kollégiu­LM azt mondjuk, hogy minden mi nevelőnek megy, ha i megoldódna, ha a felelőtlen előbb nem. az első munka­2™, „ ™ általánosításokra, mások hl- napján tudatosul benne: sa­U^mtnn^8 rtiáwthr báinak megszellőztetésére játos posztjához senkitől l2** való hajlam kiveszne az em- sem kapta meg a sajátos nfpr, Z lTni,™ ^ vnu berekből; ha jobban figyel- képzést. Ezután több útja iSL ^ „ „^TsJii "ónk a nevelői erényekre, van: megszerzi magának, +méf. • magyar oktatásügy kevésbé vétségekre. és ér- mert ott. munka közben ti„SbelÍHV Jet T tékítéletünket eszerint alaki- megszefette ezt a hivatást; ^H^THttót 1 Qfin tanánk. Nem. hisz az emle- az első kínálkozó alkalom­SSS^S^m^^JÍ^ getett ördögi kör csak fel- mai lelép; tudás és elhiva­«íni jelenség, előretolako- tottság nélkül „otthagyja ™ ?S°glaIr S dó. első pillantásra szembe- magát" a kényszerpályán, és tűn6 iele mélyebb problé- mindaddig ott is hagyják, együttműködését. A nevelés- máknak amíg hibál nem szúrják a kozpontu iskola megvalósí- szemeket tasahoz a jövőben azokat a * pedagógiai tartalékokat is A neveiőtanári foglalkozás intenziven használják, ame- presztízsét a szóbeszédnél Ki tudja felmérni • kárt. lyek a kollégiumi neveles- sokkal mechatároyóhhan ami ér bennünket, ha nem ben rejlenek; elengedhetet- S a az T meglepf teny megfelelő "évelői hatások len, hogy az oktatásügyi pe­rifériáról ezek az intézmé­hogy tulajdonképpen nincs ^'k a gyerekeket? Az orvos is üyen foglalkozás. Ho- felelőssége kritikus esetek­nyek, amelyek nagy részt _ ieeven tekintéive tár- ben óriási: élet, vagy halai, vállalnak az ifjúság kö^- K^S teHy A pedagógus felelőssége ségi nevelesében — beliebb tevékenységnek amelyre a folyton°s- a tet: az élet. az kerüljenek. szokásos úton nem lehet ké- ?mbe,r minősége. Megenged­Hol vagyunk még ettől? pesítést szerezni? Ami — hetetlen, hogy gyerekeink Hallgatom a rémtörténe- csúnya szóval — nincs n.e,ve'öi "e a, legnagyobb kö­teket. Mindegyik megerősí- szakmásítva? Csodálkozha- rultekintéssel valasztódianak ti: a kollégium ugyan a diá- tunk-e: a két szaktudományt kU hogy ratermettseg és el­koknak lakást adó intéz- egyetemi fokon elsajátított hiyatottsag nélkül is a oá­mény, de egyszersmind tanárjelöltek úgy vélik, hogy iyf"» kerülhessenek, de leg­olyan hely, ahol — mintegy többet tesznek, hasznosab- főként, hogy ott is marad­az ellátás fejében — mégha- bat, ha iskolában adják át a hassanak, tározott időre visszavonják tudásukat, és nem kollégi- Utánanéztem: mostani, a lakók szabadságjogait. Ez umban? Elítélhetjük-e: ha meglehetősen áldatlan viszo­a beszélgetés, amelven a különféle kényszerek mégis nyalnk között — amikor a helyzetelemzés, a tervek ad- kollégiumba terelik őket. át- leendő nevelők intézményes ták a fő témát, természetes menetinek tekintik az ott megválogatásáról nem be­medrében maradt akkor is, töltött időt, dobbantónak a szélhetünk, képzésük tudo­amikor az elképesztő, vérlá- nevelőintézményt, ahonnan mány- és nem neveléscent­zító kollégiumi sztorik (ab- az oktatásba lehet átugra- rikus, a valóságos szükségle­lakbeszögezések, testi fenyí- ni? tekhez nem tudjuk hozzáiga­tések, lelki terrorok, pénz- A tanárokat képző felső- zítani a képzés szakiránya­szedések stb.) után mindiárt oktatási intézmények fölvé- ^ a 'útszámokat — még­a nevelőtanárokra, az „el- teli vizsgáin sok mindenről is lehet optimális helyzetet követőkre;' terelődött a szó. faggatják a jelölteket. A teremteni. Szegeden a kö­—dögi ez' mostani fölvételi rendszer- zépiskolai kollégiumokban * ben legpontosabban tudják évek óta egyre kisebb mér­Az országban tudniillik mérni a leendő hallgatók tékű a nevelőtanárok cseré­csak elenyészően kevés kol- szaktárgyi, lexikális ismere- lődése. (Az idén egyetlen Memző^no'VáL^: Kevésbé a felkészültség éllást hirdettek.) A sok éve kamenet megbicsaklásaként egyéb elemeit, még kevésbé együttdolgozó „régiek" közé fordulnak elő kirívó nevelői az általános műveltséget; se- olyan fiatalok kerültek, akik hibák. Ezeknek azonban bogy a rátermettséget, elhi- — szintén több éves munká­nekT törtenetef^Teíed"- vatottságot. emberi minősé- val bizonyítják - meg tud­nék, mint a népköltés, száj- geket Aki bejut, leteszi a tók szeretni ezt a foglalko­hagyomány útján. Biztosak vizsgáit: tanár lesz. „Pálya- zást. immár hivatásérzettel lehetünk benne: egy-egy alkalmassági vizsgát" nem- dolgoznak. ja^lej j'eblT'a ^kollégdumf°ne- a Vételin, az egyete- Utánanéztem mondom, velőtanárokat azon a kéDze- mi évek alatt sem kell ten- mert tudom, hogy altalaban letbeli presztízsskálán, ni. Bár a pedagógia elméle- n'"cs ez így. A szegedi kö­amellyel a pedagógustársa- tével megismerkednek a zépiskolai diákotthonoknak ni!rÉsSOaPmSn egylként h^atók' a korlatból is talán azért sikerült, mert itt - emlékezetem szerint — latnak valami keveset, való- 32 egyetem, ahonnan elég sohasem voltak a megfelelő jában csak a katedrán. a hivatástudatos pedagógust (feladataik nagyságához, tel- gyerekek előtt dől el. ki mi- képes vonzani — a város. iesítményeik jelentőségéhez viszonyítva) magasságban. Ezek a presztízsveszteségek (vagy fogalmazzunk egyér­telműbben : a foglalkozás nem megfelelő társadalmi elismerése, megbecsülése) természetesen hatnak a fia­tal tanárokra, az utánpót­lásra. Nem nehéz kitalálni, hogyan*! Minthogy a végzős pedagógusok céljai és vágyai között nem szerepel a kol­légiumi nevelőtanárság, né­ha az oda nem valók, az antipedagógusok is bekerül­nek. Nevelőnek — az ott­honpótlásra hivatott, a hol­napi felnőtteket alakító in­tézménybe. Ahova éppen­hogy a kiválók, a példa­adók, a legragyogóbb peda­gógusszemélyiségek kellené­nek, műveltek és széles lá­tókörűek, hiszen legértéke­iyen tanár lett? A többség: Sulyok Erzsébet pillanatra Lukács György- ^ Hangbani nyomtatás­ra: ugyan melyik - igazi — ban képben. Szeretem, mert művészet nem az?) Am a terminológiától függetlenül a a langyos bizonytalansagok dokumentumok kérlelhetet- közé állandót, a változo Versmondók sikere A tek Fogyasztási Szövetkeze- (Bács, Békés, Csongrád, Haj­Országos Tanácsa, az dú, Szolnok) részvételével. A Ipari Szövetkezetek Országos tíz legjobb szavaló bejutott Tanácsa és a Termelőszövet- az országos döntőbe, ame­kezetek Országos Tanácsa a lyet Szegeden a Móra Ferenc Magyar Tanácsköztársaság Múzeum dísztermében ren­60. évfordulója tiszteletére deznek meg március 17—18­szavalóversenyt hirdetett. Az án. A döntőben részt vesznek országos szövetkezeti vers- London Katalin, Marik Ist­mondóverseny területi dön- ván, a szegedi Minerva Szín­tőjét február 10—11-én Gyu- pad tagjai és Góg János, a lán rendezték öt megye csongrádi ÁFÉSZ dolgozója. Holnap Móra-bemutató a Kisszínházban / Móra Ferenc születésének Andrást, Szabó Istvánt. Her­100. évfordulója ós a nem- czeg Zsoltot, Nagy Zoltánt, zetközi gyermekév célkitűzé- Szobó Máriát, Gémesi Imrét, sei szerencsésen találkoztak Déry Máriát, Csizmád** a Szegedi Nemzeti Színház Lászlót, Décsy Györgyit, Rácz elképzeléseivel: gyermekszín- Tibort, Mezey Károlyt, Berki házi előadásként tűzik mű- irént> Szűcs Lászlót, Büky sorra az ifjúság jeles írójá- D . , . , D , . nak, Móra Ferencnek vala- Beat Jachínek Rudolfot melyik dramatizált írását. láthatják a színházi élmény­A választás a Mindenki Já- re vágyó gyerekek. noskája című elbeszélésre esett, s a holnapi, szerda dél­utáni kisszinházi bemutató igazi szegedi produkció lesz. A dramatizálás! munkát a színház régi és népszerű tag­ja, Katona András vállalta magára, az elhangzó verseket Polner Zoltán szegedi költő írta, a zene Pál Tamás mun­kája. A díszleteket és jelme­zeket Gyarmathy Ágnes ter­vezte, a rendező Angyal Má­ria. Jánoska összetett szerepét Karádi Judit formálja meg. A többi szerepekben Katona Vetőgépek Megkezdődött a tél végi mezőgazdasági gépvásárlás. A mezőgazdasági nagyüze­mek elsőként a vetőgépeket veszik át az Agroker-telepe­ken. Az idei ellátás kielégítő és jobb a tavalyinál. A szezon slágere a Rába­gyár új típusú vontatott — a traktor által húzott és meghajtott — pneumatikus működésű sorvetőgépe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom