Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

Kedd, 1979. február 27. 5 Reklám* szSvtfség közgyűlése Az erőforrások az eszkö­zök célszerűbb felhasználá­sával. a mérce magasabbra emelésével, több ötlettel és a társadalomtudományok fo­kozottabb igénybevételével javítható a reklám színvo­nala, hatása. El kell érni, hogy a belkereskedelmi tör­vény szellemének megfele­lően a reklám mindig meg­bízható, szavahihető infor­mációkkal tájékoztassa a fo­gyasztókat, a felhasználókat — hangsúlyozta a legfonto­sabb tennivalókat Lauthán Ferenc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes a beszámo­lójában a Magyar eklám­szövetség hétfőn reggel kez­dődött tisztújító közgyű­lésén. A csaknem 1500 egyéni és jogi tagot számláló szövet­ség tanácskozásán elisme­réssel szóltak a magyar rek­lám fejlődéséről, ugyanak­kor bírálták fogyatékossá­gait, kiemelve, hogy e te­vékenység alapvető köve­telménye, a reklámetika megszilárdítása. Könyv­verseny Immár huszonhatodik al­kalommal üft Össze hétfőn, a Liszt Ferenc téri könyv­klubban, a „Szép magyar könyv" versenyzsürije, hogy odaítélje az ,1973-ban meg­jelent legszebb magyar könyveknek járó díjakat, ok­leveleket. A pénteki eredményhirde­tésen a fődíjakon kívül köz­zé teszik, mely művek, kö­tetek nyerték el a Zenemű­vész-, a Fotóművész Szövet­ség és a Kulturális Minisz­térium képzőművészeti fő­osztályának különdíját. ernyő Egyensúlyt ? Március 1—15. Azt is mondhatnánk, egyensúlyban vagyunk; a múlt héten volt szerencsénk néhány értékes, aktuális (mű­sorhoz, amelyek mellé be­szerkesztettek pár rossz minőségű konzerv-programot, talán abban a reményben, hogy majd csak a jóra em­lékezünk. Mint például a Nemzetközi stúdió Ázsia a világpolitikában című vitá­jára. Az okkal népszerű sorozat­nak ez a darabja különleges hatással lehetett a nézőkre, hiszen most megtörtént, hogy többet tudtunk, mint a vitá­zők, a jól tájékozott külpoli­tikai szakírók. Bár e tudás­többlettől egyáltalán nem lett jobb a közérzetünk, el­lenkezőleg, mégsem tagad­hatjuk: fölfokozott kíváncsi­sággal figyeltük az újságírók állásfoglalásait az ázsiai helyzetről, hiszen ezúttal ar­ról is információkat szerez­hettünk, hogy a miénknél sokkal szélesebb körű politi­kai tájékozottság birtokában vajon mennyire lehet előre látni-sejteni a világeseménye­ket A műsor ilyenformán, azon kívül, hogy alapos hát­téranyagot szolgáltatott a Vietnam elleni kínai támadás híréhez, mintegy a kulisszák mögé tessékelt bennünket; méregethettük politizáló em­berek véleményalkotásának minőségeit, kifigyelhettük le­hetséges okaikat, meggondo­lásaikat, amelyek őszinteség­re. dip'-miztiku .sSágrn vagy köntörfalazásra késztetik őket egy-egy hasonló vitán. Ami­kor ugyanis rögzítették ezt a beszélgetést, még nem har­coltak Vietnamban. Másnap már a világpoliti­kai realitás késztette műsor­változtatásra a szerkesztősé­get: A maoizmus — Kína tragédiája című szovjet film, majd szombaton A hoák Vietnamban, a kubai televí­zió dokumentuma szolgált kiegészítésekkel a napi hírek­hez. A nézők aktualitásigényé­nek megfelelt még két bel­politikai témájú műsor is; az egyik a tévéhíradó nevezetes, januári pohár-riportjából nőtte ki magát gazdálkodá­sunk nemkívánatos ellent­mondásairól szóló, felelős hangvételű stúdióbeszélgetes­sé. A másik a Fiatalok órája; riportjai között akadtak ke­véssé sikerültek is, de vala­mennyi az életmód kérdései­ről szólt, olyan problémákról, amelyekkel nemcsak a fiata­lok, mindannyian küszkö­dünk. A népszerűségi listán, amellyel a nézők rangsorol­ják a műsorokat, előkelő he­lyen lehetnek az időszerűség erényével rendelkezők. Hi­szen azt a bizonyos jelenlét­érzetünket adják meg, vagy fokozzák, amely mindenkor természetes igénye volt az embernek, de kielégítésében a technika eme csodája lett a forradalmas eszköz. A té­vének ez az „önmagában való" korszerűsége lehet az egyik kiváltója heves ellen­érzéseinknek, amelyek föl­támadnak, mihelyst mai nor­máink szerint érdektelen és értéktelen műsorok kerülnek elénk. Nyilvánvalóan nem a méltánytalanul porosodó, időtálló remekművek — sze­rencsére gyakori — tévés portalanításai, újrafelfedezé­sei ellen szólunk. Hanem a méltánytalanságról, ami ak­kor ér bennünket, ha lejárt szavatosságú film-konzervek­kel traktál a televízió. Most is megkaptunk ezekből há­rom doboznyit, éppen a hét utolsó három napján, amikor a szolid igényű emberek is Jobb, dúsabb falatokra vágy­nak. A szerkesztők lehetséges egyensúlytörekvéseit sem értékelhetjük kellőképpen, ha a rossz ízeket felejtető desz­szertünket is megvonják tő­lünk. Vagy tekintsük annak a vasárnap esti fürdőruhás lányt — az ipari kémek har­cának kereszttüzében? Kinek a pap, kinek a papné, úgy vélem ez a tészta (a Tigrisre várva című angol film) sü­letlen, fogyaszthatatlan. 6.E. Kíváncsiság Lukács György szerint az ember válaszoló lény. Déry Tibor, vitába" szállván a nagy tudóssal, József Attilá­ra hivatkozva inkább kérde­zőnek minősítette fajtánkat. Akármelyik kijelentést vesz­szük szemügyre, egyvalami léte mindkét esetben nélkü­lözhetetlen: az örök, oltha­tatlan-kielégíthetetlen, fausti kíváncsiságé. Ami emberré változott s szellemileg a fel­színen tart. Erre a csodálatos tulaj­donságra épült egy műsor, múlt héten hétfőn este a Kossuth adón, Csak arra va­gyok kíváncsi... címmel. Alcíme az volt: Tűnődések Hanák Péterrel, A munka­társak — Bán László, Erdei Grünwald Mihály és Mihan­csik Zsófia — témáról témá­ra járva „tűnődtek" a tör­ténésszel, pontosabban Ha­nák Péter kíváncsi volt va­lamire, azután azt körüljár­ták. Ki ölte meg az utolsó magyar nádort Istvánt? (Avagy krimi 1867-ben). Bal­lisztikus-specialistával és tör­ténésszel. Más. Ha mar István ná­dor, akkor a Habsburgok. Nosztalgiahullám uralja Eu­rópát, nemcsak zenében, tör­ténelemben is. Miért? A pszichológus szerint érzelmi háttérről, ábrándos pótcse­lekvésről van szó, s fennáll annak veszélye is — nem a tegjojob bizonyítvány, ko­runkról —; hogy a jövő meg­váltjának lehetőségével nem rendelkező korszakok fordulnak a múlt felé. A műsor csúcspontja alig­hanem a Mészöly Kálmán­nal készített interjú volt. Amit ez a nagyszerű sport­ember (emlékezzünk csak az 1966-os angliai VB magyar —brazil meccsére, ahol fel­kötött karral jött vissza ját­szani!) mondott és következ­tetett a labdarúgás, a sport apropóján mai társadalmunk bizonyos állapotairól, azt bizton lehet nagyszerűnek, okosnak nevezni. A lelkese­désről beszélt, ahogyan az sivár anyagiassággá válto­zott. , » Kíváncsiskodtak még eb­ben az egy órában erről-ar­ról. Ne részletezzük tovább. Gondoljunk inkább arra, hogy az ember akár vála­szoló, akár kérdező lény, olykor hihetetlenül ellent­mondó megnyilvánulásokra képes. Például: készít egy ilyen rádióműsort — és al­kalmakat teremt, hogy ilyes­mi készülhessen. Saját gyarlóságaival. Hogyne zen­genénk hát : a kíváncsiság dicsőségét, ha a legeslegfon­tosabbvól — önmagunkról van szó? A szerkesztő Si­monffi Géza kiváló érzékkel ismerte ' föl ezt a lélektani törvényszerűséget. Egy, még a rádió átlagszínvonalát te­kintve is kiemelkedő nívójú, Az első osztályosok leíratása hallatlanul érdekes és érté­kes műsorral. Ügy. hogy vol­taképpen — Hanák Péterrel és a riporterekkel együtt — csak kíváncsi volt. Üdv né­ked, kíváncsiság! Már csak arra vagyok kíváncsi, mikor lesz a következő Csak arra vagyok kíváncsi... ? Domonkos László Március 1-én kezdődik és 15-ig tart az új első osztá­lyosok beíratása. A beirat­kozás pontos napját a ta­nácsok határozzák meg, és arról a helyileg szokásos módon írásban, vagy falra­gaszok, az iskolai hirdetőtáb­lán elhelyezett közlemények útján értesítik a szülőket. Az ország általános iskoláiban, szeptemberben várhatóan mintegy 160 ezer kisdiák, az ideinél körülbelül 10 ezer­rel több elsős kezdi meg tanulmányait. A tankötelesek beíratása kötelessége a szülőknek, a gondviselőknek, erről a tan­kötelezettségi törvény intéz­kedik — mondották, az Ok­tatási Minisztériumban. Tan­köteles'az, aki ez év szep­tember l-ig betölti a 6. élet­évét. A tanköteles gyerme­keket a lakásuk szerint kör­zetileg illetékes általános iskolába kell beíratni. A szülők, gondviselők vigyék magukkal a személyi iga­zolványukat és a gyermek születési anyakönyvi kivo­natát. A beiratkozáskor közlik a szülőkkel az orvosi, az is­kolaérettségi vizsgálat helyét, idejét is. Hazánkban minden tanköteles korú iskola­érettségi vizsgálaton vesz részt, amelyen orvos, peda­gógus, és egyre több he­lyen pszichológus állapítja rrjeg, hogy a gyermek meg­felel-e az iskolakezdés kö­vetelményeinek. A vizsgá­lat többek között kiter­jed a testi, az értelmi és beszédfejlettségre, az érzel­mi világra, a munkaérett­ségre és a viselkedésre. A szakemberek általában ak­kor tekintik a gyermeket is­kolaérettnek, ha testileg-lel­kileg olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nincs ártal­mára, hanem fejlesztően hat rá. Az óvodába járóknál az óvónő megfigyelései adnak alapot az iskolaérettség megállapításához. Meseopera a mesés színházban A holdbeli csónakos Győrött A kíváncsiságnak jó né­hány kisördöge röpített múlt hét végén operabemutatóra Győrbe. Itt van mindjárt maga a színház, a minden eresztékében új és korszerű épület, melynek már a ké­születében legendák évgyű­rűi rakódtak hórihorgas vas­beton szerkezetére (rossz nyelvek szerint a „szomszé­dos" Bécsben fontolgatták tamáskodva, minek a ma­gyaroknak sísánc a Rába partján). Hanem a pár hó­napja fölavatott márvány­csoda füstje csöppet sem na­gyobb, mint a lángja, való­ban megérte a nem kevés áldozatot. Égrehajlóan daliás termetével, szemet-lelket gyönyörködtétően impozáns küllemével, az előcsarnok és a foyer kongresszusi palo­tákra emlékeztető csillogásá­val, kényelmes nézőterének és tágas színpadának pom­pájával, gazdagságával akár Jelenet az előadásból. Balról Réti Csaba (ezúttal mint Kb nai császár), mellette Terebcssy Éva (Pávaszem) és Doms­taidy László (Jcgapó fejedelem) vendégművésszel hozhatták tes Sándor „kalandos játé­ki, ami persze mit sem von értékéből, sőt. Két szereposz­tást hirdettek, s a színpa­pot böngészve több szegedi énekes kirándulására számí­tottunk, Gregor Józsefre, Véghelyi Gáborra, Réti Csa­bára (akinek váltótársául Bárdi Sándort tüntették föl), közülük mindössze Rétivel a magyar virtus mintapéldá--le a vállalkozás mértékéből­ja: igaz, harminc év alatt egyetlen színházat építet­tünk, de azt aztán megnéz­heti bárki. Egy időben híre kelt, az új létesítmény mi­nél hasznosabb üzemelteté­se, meg persze a helyi igé­nyek okán operatársulatot telepít a város (e szándék szülötte a Rónfci-bemutató is), később hivatalosan be­jelentették, egyelőre csak önálló balettel bővül a győri Kisfaludy Színház. Mindenesetre az avatás óta lezajlott premiersoroza­tot most opera színesítette, Weöres Sándor mesejátéká­ra, A holdbeli csónakosra, amit korábban a fővárosi Thália Színház tartott ke­resztvíz alá, Ránki György szerzett „operafantáziát", s ka", mely nem minden cél­zatosság nélkül tűzi mottó­jára az Árgirus királyfi meg a Csongor és Tünde vers­sorait, a népmese magyar és nemzetközi fantáziaklncsé­nek dézsájából pengeti elő aranytallér ait — Ránki György muzsikájának meló­r diavilága sincs híján a ha­zai folklórnak. Jellegzetesen találkoztunk színpadon, még- ..ránkiul" megkomponált da­sem zajlott le a bemutató lai, virgonc együttesei, né­„szegedi hangulatok" nélkül, hány bensőséges ariosója ér­A karmester Csala Benedek, zékletesen simulnak a cse­a rendező Bor József volt, lelemény hangulataihoz, mindazonáltal a mű egésze némileg terjengősnek, túlfé­sültnek tetszik, nem utolsó­sorban a kelleténél is hűsé? gesebb. librettója okán. Weö­res darabja húsz képen át vezeti hőseit fantáziaország legkülönbözőbb égtájain, s Ránki zenéje következetesen az előadást csak jó néhány Az írócsoport tervei A Sajtóház klubjában teg- talános iskolából átalakított nap, hétfőn délután megbe- Fehér-tói művésztelep, mely szélésen találkoztak a Ma- május elejétől az írócsoport gyar írók Szövetsége dél- tagjainak is rendelkezésére magyarországi csoportjának áll. A közeljövőben jelenik tagjai. Tóth Béla titkár je- meg hat fiatal költő művei­lentése alapján mérlegre tet- bői összeállított Gazdátlan ték elmúlt évi tevékenységű- hajók című antológia, me­get és megvitatták idei ter- íyet az írócsoport gondoz. veiket, majd a minisztériu- Ezzel a kötettel hosszú idő mi Tiszatáj-értékelósről szá- után tört meg a jég, s ezen molt be a lap főszerkesztője, fölbuzdulva az írócsoport to­Vörös László. A megbeszé- vábbi kötetek szervezése­lésen részt vett dr. Sebe Já- szerkesztése fölött bábásko­nos, a megyei pártbizottság dik. Az idei tervek között osztályvezető-helyettese, szerepel a Radnóti-, a Mó­Szántó Tivadar, a városi ra- és a Móricz-évfordulók pártbizottság osztályvezető- megünneplése és kapcsolódás je, Csanádi Géza, a városi a nemzetközi gyermekév he­az előbbi csak a közelmúlt­ban, az utóbbi valamivel ré­gebben szerződött át a mi színházunktól. S ami a. pre­mier külsőségeit illeti, még a jó ügyhöz és a kivételesen ritka alkalmakhoz (mert hi­szen új magyar opera szüle­,, , „ . . , , tésnapjáért tűvé tehetjük a IÍ SH Í színházak műsornaptárait) végigtapétázza a kalandnak LrSL S méltó gráciával fogadták mindahány állomáshelyét, tasakos műsorfüzet szerint vendégül a házigazdák Weö- így imitt-amott szükségsze­res Sándort, Ránki Györgyöt, >űen illusztratív köntöst ölt, a bemutatót helyszíni köz- ahonnan néhány vissza-visz­vetítéssel és riportfelvételek- szatérő motívum (a Holdbeli kel megtisztelő rádiósokat és csónakosé vagy Medvefiáé) televíziósokat, az Operaház érzékelteti a zenei fejlődés és más társulatok prominens folyamatosságát. Az orchest­képviselőit, kritikusokat, rális . hangzás is kissé huza­szakmabelieket, egyszóval tos, nem eléggé dús. mar­igazán ünnepi tartással, ele- káns — meglehet, a szeré­ganciával siettek emiékeze- nyebb létszámú együttes mi­lessé tenni az estét. att, hacsak nem az akusztika Az előadás kivitelezői sem csali játékáról van szó, titkolt büszkeséggel merítet­tek a színpad műszaki-tech­nikai lehetőségeinek bősé­ges arzenáljából. Vata Emil hatalmas fatörzsszeletre ál­modott kétszintes színpadké­pét a népmesék szivárványos színei, képzeletfigurái népe­sítették be, ahol a holdbeli tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, Kovács lyi rendezvényeihez. Szóba kerültek a városi tanács kü­Miklósné, a megyei tanács ... ... , ,, ... ,, . művelődésügyi osztályának lonbozo alkotÓ1 tamogatásai melyről máskülönben ze­nészberkekben már hallani. A főszereplő Terebessy Évá­ban (Pávaszem) kellemes hangú szopránt ismertünk meg, nagy játékkedvvel, szellemesen oldotta meg hármas feladatát Réti Csaba (Kínai császár, Lapátos hin­csónakos természetesen úgy du. Hóhér), s osztatlan sikert jelenik meg, mint az éjsza- aratott parodisztikus lovas­ka magányos vándora, hold- lábj el mezében Bede Fazekas magas trapézon, stilizált égi- Csaba Vitéz Lászlója, meg testről dalol; Vitéz Lászlót Paprika Jancsi bohócsipká­előttünk lógatják kötélre, iában Rozsos István meleg csoportvezetője. a helyi kiadványok forgalma­Elkészült a kettőshatáriái- zása, egy művészklub igénye. hogy aztán szellemes trük­kel keresse, s találja meg feje a testét; a világítás te­nyérnyi foltokat, arcokat, bábukat képes kemény és szóródásmentes fénnyel ki­emelni a sötétből stb. Weö; fényű tenorja is. Bor József pergő, ötletgazdag előadást rendezett, melynek sikerében a karmester Csala Benedek szerzett elévülhetetlen érde­meket. Nikolényi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom