Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

Ketld. 1979. február 27. 3 Kitüntetés IA pad a Ti A Népköztársaság Elnöki ttánácsa Szabó Miklós újságírót, a Magyar Népköztársaságnak tett szolgálatai felismeréséül, Vörös Csillag Érdemrend kitüntetésben részesítette. A kitüntetést Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára adta át. Az átadásnál jelen volt Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnap, hétfőn a folyónak Algyőtől a déli országhatárig terjedő szakaszán, valamint a Maros torkolati részén a korábban elrendelt harmadfokú készültséget másodfokúra mérsékelte. Ugyanakkor még harmadik fokozat van érvényben Csongrádtól az algyői hídig terjedő szakaszon és a Hármas-Körösön, ahol lassúbb ütemű az apadás. A szegedi hídnál levő mérce tegnap 776 centiméteres értéket jelzett, tehát a tetőzés óta 66 centimétert csökkent a vízszint, s ez már az újjáépített szegedi partfal lépcsősorain is látható. Hetek óta magas vizet tartanak a gátak, ezért a mentett oldalon 100-tól 300 méterig terjedő szélességben növekednek a fakadó vizek, amelyek összesen több mint 2 ezer hektárt érintenek. Továbbra is megerősített figyelő szolgálat látja el az igazgatóság védelmi vonalainak rendszeres ellenőrzését. A család és a gyermek A népesedéspolitikai határozat utáni tapasztalafok A hatvanas években kevés gyerek született. Sőt, a hetvenes évek elején is ugyanez volt a tapasztalat. Például 1971-ben ezer lakosra 12 újszülött jutott és ugyanennyi magyar állampolgárból 11 halt meg. Nem kellett sokat számolni, hogy ez a jblenség olyan következményekhez vezethet, mint a társadalom elöregedése, a munkaerő-utánpótlás elapadása. Az országos helyzethez volt hasonló a szegedi is. Az urbanizáció gyors üteme, a nők munkalehetőségeinek kiszélesedése, a bölcsőde, óvoda. lakáshelyzet nem mindenben kedvezett a gyermekáldásnak. Többékevésbé ilyen előzményei voltak a népesedéspolitikai határozat megszületésének. Hozzá kell mindiárt tenni, a határozat gyorsan éreztette hatását. Számos olyan intézkedés történt, amelynek eredményeit néhány év után észre lehet venni. Mindennél többet mond, hogy Szegeden is 1974-től kezdve emelkedett a születések száma. 1975-ben 3 ezer 242 gyerek született, és ez csaknem kétszerese az 1971-es születési aránynak. A népesedéspolitikai határodat hatását elsősorban azzal lehet magvarázni, hogy számos korábbi kedvezőtlen körülmény megváltozott, vagy kezdett változni, amely hatással volt a fiatal háza sok életkörülményeire. Kezdiük a sort a lakásépítéssel. Soha annj'i új otthont nem adtak át, mint az utóbbi években, napjainkban. Az ötödik ötéves tervben 23 ezer lakás felépítésével számolnak a megyében. Az elmúlt három év alatt 15 ezer 845 új otthonba költöztek, természetesen többségük Szegeden épült. A nagyarányú építkezések hatására jobb lett a lakáshelyzet. A szegedi tanács végrehajtó bizottsága 1976-ban úgy határozott, hogy a többgyermekes családok lakásigénylését külön kell kezelni, és a sokgyermekes igénylők számára külön keretet biztosítottak. A három és a többgyermekesek két éven belül otthonhoz jutottak —, s természetesen jutnak napjainkban is. A lakáshivatal a tervidőszak három évében 521 új otthont utalt ki sokgyermekes családoknak. Még sok panasz van a kereskedelemre. még gyakran megemlítik, hogy nem lehet ezt vagy azt kapni. Néha előfordul, hogy bizonyos gyermekruhákból hiány van. De kétségtelen, hogy az 1973-as minisztertanácsi határozat óta. amely a népesedéspolitikai intézkedések egész sorát indította el, javult a csecsemő- és a gyermekruházati cikkek ellátása. A tanács kereskedelmi osztálya már évekkel ezelőtt úgy rendelkezett, boev Szesed valamennyi üzletében belföldi bébiételek teljes választékát kötelesek biztosítani. • Talán azok a szülök, akiknek gvermekeit nem vették fel a bölcsődébe. óvodába, nehezen hiszik el hogy milyen nagyok az erőfeszítések a jelenlegi zsúfoltság csökkentésére. A népesedéspolitikai célkitűzések megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy a bölcsőde-, óvodahálózat bővüljön. Az ötödik ötéves tervben a bölcsődei helyek Mérik a kamiont 4 száma a terv előirányzata szerint 460-nal növekszik. Az első három évben négy bölcsődét adtak át, ami azt is jelentette, hogy 300-zal több gyermeket vehettek föl, mint korábban. Az ötödik ötéves terv hátralevő két évében az Északi városrészben két. Felsővároson egy bölcsődét építenek. Hogy mennyire szükség van erre az építkezésre, bizonyítja az az adat is, miszerint a bölcsődék zsúfoltsága az elmúlt években meghaladta a 170 százalékot. A demográfiai előrejelzések szerint várhatóan 1980ban lesz a legtöbb óvodás korú gyermek Szegeden. Az ötödik ötéves tervben 1450 hellyel bővül az óvodai hálózat. A tervidőszak első három évében 925-öt megépítettek. Az óvodák nem annyira zsúfoltak, mint a bölcsődék, de az új városrészekben a sok gyerek miatt azonban feszültségek tapasztalhatók. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a népesedéspolitikai határozat hatására az egészségügyben is változások tapasztalhatók. Csökkent a művi vetélések száma, 1974. után 35—40 százalékkal kevesebb nő jelent meg az abortuszbizottságok előtt A család- és a nővédelmi tanácsadók szerepe növekedett A népesedéspolitikai határozat az egész társadalom feladataként fogalmazta meg a családi életre nevelés igényét A határozat értelmében pedagógusok, iskolaigazgatók, a TIT ismeretterjesztői sokat tettek azért, hogy a családi életre nevelés polgárjogot szerezzen. Számos olyan téma. amelylyel közvéleményünk korábban alig, vagy egyáltalán nem foglalkozott, ma már érdeklődésre tarthat számot, mint erkölcsi kérdések, vagy biológiai, egészségügyi felvilágosítás. A félsorolt néhány számból, tendenciából, jelenségből is kiderül, hogy a kezdeti intézkedések hatásosnak bizonyultak. A különböző erőfeszítések elősegítették a jobb közérzetet, s mindenekelőtt azt, hogy a családdal, a gyermekneveléssel szembén sokkal egészségesebb szemlélet alakult ki. mint ami korábban tapasztalható volt De szükség van arra, hogy e kérdés továbbra is a társadalom figyelmében maradjon. Annál is inkább, mert 1975-től a születéseik száma lassan csökken (1976ban 3071, 1977-ben 2905 gyermek született Szegeden). H. M. Molnár József felvétele A megengedettnél nagyobb tengelysúlyú jármüvek használatakor az üzemeltetőknek útvonalengedélyt kell váltaniuk. A KRESZ is szabályozza a gépjárműveknek az adott útvonalon megengedett legnagyobb terhelését, mégpedig a súl"'kor'átozásra és a tengelyterhelés-korlátozásra figyelmeztető táblákkal. A KPM Csongrád megyei Közúti Igazgatóságának szakemberei a felvételünkön megörökített, mérlegek kombinációjából álló műszerrel ellenőrzik, hogy a megye útjain közlekedő tehergépjárművek tengelysúlya megfelel-e az előírásoknak. Az ellenőrzések célja az utak védelme, s ezáltal a balesetek megelőzése „Kinek vnn erre energiája ? G

yorsan népszerűvé vált a közismert reklámsorozat slogenje, a gyerekek is éneklik a játszótéren, a felnőttek meg fütyülik, de leginkább fütyülnek rá. Vendégségben voltunk barátainknál, négyszobás lakásukban mindenütt égtek a villanykörték, be volt kapcsolva a kis tévé és a nagy tévé. Megkérdeztem a házigazdát: „Kinek van erre energiája?" Mosolyogva válaszolta: „Mit pattogtassuk állandóan a kapcsolókat? Nem üt agyon bennünket a villanyszámla. Takarékoskodjanak a gyárakban." — Azt már mondanom sem kell — minden távfűtéses bérházban lakó tudja —, hogy az ablakok félig nyitva vannak, mert olyan meleg van, hogy még ingre vetkőzve sem lehet elviselni. Folyik a víz, égnek a villanykörték, fűtjük az utcát, berregő motorral állnak a gépkocsik — kinek van erre energiája? Ügy tűnik, nálunk még a régi árakon számolnak, nehezen akarják elfogadni a makacs tényt, hogy új helyzetet teremtett a hat évvel ezelőtti árrobbanás. Az alacsony olajárak időszaka végleg lezárult, sőt az olajár emelkedése maga után vonta a többi energiahordozó árának emelkedését is. Az energia nem tartozik többé a korlátlanul rendelkezésre álló. mindenkor olcsón hozzáférhető javak közé. Sőt, az áremelkedés olyan láncreakciót indított el, amely módosította az energiagazdálkodást, és közvetlenül vagy közvetve, érintette az egész világ gazdasági életét. Tudomásul kell vennünk, hogy a magyar gazdasági életet sem lehet kivonni e hatások alól. A szénhidrogének árának emelkedése tartóssá vált. a kőolaj és földgáz a szocialista országok belső forgalmában is jelentősen megdrágult. A népgazdaság, azr állam kasszája ezt már régóta érzi. de nem enynyire a gyárak, az intézmények, a lakosság. Az elmúlt időszakban igen radikális eszközökhöz folyamodtak a szomszédos szocialista országokban is. Lengyelországban. Romániában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában vezettek be energiakorlátozásokat. A Budapesti Honvéd labdarúgói a belgrádi Partizánnal közvetlenül ebéd Után, 1 órakor játszották le mérkőzésüket., mert nem engedélyezték a villanyfényes időpontot Bukarestben, amikor nagy mennyiségű hó zúdult a városra, megtiltották a személygépkocsik használatát, és sorolhatnánk tovább a példákat Tudom, hogy ezek a megoldások nem lehetnek tartósak, mert zavarják a normális életvitelt A gazdasági életben nem ismernek tréfát A vásárlók újabban nagyon is odafigye'nek. milyen hatásfokú berendezéseket vásárolnak, olyanokat-e, melyek „nyelik" az energiát, vagv olyanokat, amelyek kevesebbel is beérik. Taoasztalhatta ezt — szerencsére, az előnyök birtokában — az a gvártó vállalat te. amely a belgáknak tengervíz-sőtalanító berendezést ajánlott egy versenytárgyaláson. A magyar cég azért tudta elnyerni a megrendelő bizalmát mert berendezése 20 százatokkal kevesebb energiát igénveit, mint a többieké Jól sáfárkodnak a MAHART sz.egedi üzemében is az energiával, hiszen elsőnek alkalmaztak egv olvan elektrotermikus hőközpontot. amely éjszaka táplálja föl önmagát villamos energiával. Az ötezer literes tartályt egv olajrendszer fűti föl 8090 fokra. A tartály megfelelően szigetelt, megbízhatóan garantálja egész nap a meleg vizet. Háromszáz ember használhatja, s a szakemberek azt mondiák, egy ember fürdési költsége legfeljebb egyharmada annak, mintha nappali árakon vásárolják a villamos energiát. A lakások fűtésével kapcsolatban állandó a vita. A Népszabadság vasárnapi számában terjedelmes cikk foglalkozik a távfűtési gondokkal. Egycsöves vagy kétcsöves? — kérdezi a cikkíró a szakemberektől, a fűtési megoldás rendszerére gondolva. Kiderült, hogy az egycsöves rendszer nem valami elvetélt találmány, megoldás, hiszen sokkal olcsóbb, gyorsábban beszerelhető a lakóházakba. A bökkenő azonban ott van, hogy a megtakarítást egy-két éven belül elveszítjük azzal, hogy a lakások ajatai, ablakai nem zárnak rendesen, hogy nehezen tudják beszabályozni a radiátorokat a legfelső és a legalsó szintek között. Amit megnyertek a vámon, azt sokszorosan elveszítik a réven. S egyáltalán nem közömbös, mennyi hőenergia megy ki az utcára, mivel a lakástulajdonosoknak ugyan 13 forintjukba kerül egy légköbméter fűtésének a díja, de ennek az előállítási költsége jelenleg körülbelül 38 forint, s a különbséget valahonnan elő kell teremteni. Természetesen a közös kasszából. Az utóbbi időben útjára indított energiatakarékossági reklámsorozatban azt is ajánlották, hogy jelentősen takarékoskodhatok. ha radiátoraimba termosztatikus szelepeket építek, mert ezekkel mindig a kívánt hőmérsékletet biztosíthatom, s ez a kiadásom két év alatt visszatérül. Lakásom, amely szövetkezeti tulajdonban van, az egycsöves megoldásúak közé tartozik. Nem hogy termosztatikus szelepeket nem lehet beépíteni, de még egy szabályozószelep sincs rajta, amellyel el lehetne zárni, amikor reggel elmegyünk otthonról, és csak késő este térünk haza. Mit tehetünk mást, mint azt, hogy reggel kinyitjuk az ablakot, hadd szellőzzön a lakás 1 Az egyik szegedi nagyvállalat igazgatóját megkérdeztem, náluk milyen lehetőségek adódnak az energiatakarékosságra. Azt válaszolta, hogy nagyon kevés a lehetőségük, inkább az anyaggal kellene takarékosabban gazdálkodniuk, mivel annak költsége a termékeik értékének közel 60 százalékát jelenti, hiszen zömmel műanyagot. rezet és alumíniumot használnak. A gyárnak viszont két személygépkocsija és mikrobusza is van. Az egyik személykocsi már megette kenyere javát, és eladjak. s ritka példa, nem akarnak helyette másikat vásárolni, úgy vélik, egy kocsi is elegendő, legfeljebb többen használják majd saját kocsijaikat. Ez már takarékosság. A

Központi Bizottság legutóbbi határozatában így fogalmaztak: „A fejlesztéseknél előnyben kéli részesíteni a kevésbé energiairényes területeket, az energiatakarékos megoldásokat és erőteljesebben kell folytatni az energiafogyasztás racionalizálását." E célkitűzések érdekében feladatként „tízparancsolatnak!" is beillő tennivalókat határoztak meg. melyek hosszabb távra érvényesek. Csak felsorolásképpen: — elkerülni az energiaigéínyes iparágak fejlesztését, javítani az energetikai hatásfokot takarékos fogyasz* tást biztotttó berendezéseket kell gyártani és elterjeszteni, növelni kell a geológiai kutatásokat és azok hatásfokát, a gazdaságosság határáig jobban ki kell használni t szén, a kőolaj, a földgáz és a geotermikus energiakészleteket ésszerűbben fölhasználni az olajfinomítók es erőművek 1 apaciíásái, bővíteni érdemes a szén fölhasználás! körét, javítani,* széntermelés, -felha.szná'ás gazdaságosságát, továbbfej'eszteni a nemzetközi energetikai együttműködés kialakult formáit és végül reális árakat szükséges kialakítani a végső felhasználásra kerülő energiahordozók területén. Minden bizonnyal kampánynak tűnik az energiatakarékossággal való foglalkozás, naponta olvassuk a hirdetéseket halljuk a rádióban és látjuk a televízióban az intelmeket. Kevesebb is elég. kinek van ere re (ennyi) energiája? Nekünk magyaroknak különösen nincs: a kőolajnak és a villamos energiának jelentős részét. a földgáznak is majdnem a felét külföldről vásároljuk. Ha a lakosság is ésszerűen használja az energiát sok kicsi sokra megy; ha a vállalatok, az intézmények, az úgynevezett nagyfogyasztók is megszívlelik az Energiahivatal fölhívásait intelmeit akkor a sok nagy még nagyobbra mehet — megtakarításban. Gazdagh István Kevés a fa A Balatoni Intéző Bizottság környezet- és vízvédelmi szakbizottsága felmérést készített az erdősítési program végrehajtásáról. Megállapították: végrehajtását számos tényező, köztük tulajdonjogi nehézségek akadályozzák. Kevés a fa. Gazdasági jogalkotás A gazdaságpolitikai célok valóra váltásában, a gazdálkodó szervezetek feladatainak megoldásában fontos szerepet játszik a gazdasági jogalkotás. Reformja hamarosan befejeződik — hangsúlyozta dr. Markója Imre igazságügyminiszter hétfőn a Fővárosi Bíróság dísztermében tartott előadásában. A fővárosi jogásznapok eseményeinek nyitányaként népgazdaságunk helyzetének tükrében vázolta az igazságügy-miniszter a gazdasági jogalkotás és jogalkalmazás legfőbb feladatait Az év második főiében Kétmillió nyugdíjas — Az év második felében 2 millió nyugdíjas lesz az országban — mondta dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályának vezetője — Az idén előreláthatólag már majdnem 47, jövőre pedig 51—52 milliárdot fizetünk nyugellátásra. Néhány érdekes adat! Nyugdíjazásukkor a férfiak átlagos szolgálati ideje 1971ben 26, a nőké pedig 19,5 év volt Viszont 1977-ben a férfiaké már 33 év és 1 hónapi, a nőké pedig 22 év és 4 hónap. (Saját jogon — ide értve az öregségi ós rokkantsági nyugdíjat is — ez évben a munkások átlagéletkora 66,3 év volt, a nőké pedig valamivel magasabb 64-nél.) Jelenleg a nyugdíjasok 32 százaléka 70 évnél idősebb. A munkások és az alkalmazottak legalacsonyabb havi nyugdíja 1310 forint, a termelőszövetkezeti dolgozóké 1210. A legalacsonyabb özvegyi nyugdíj 1110 forint, a téesztagoknál lOlft,