Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

4 u Szcmbat, 1979. február 24. fiatalokról Ki lesz a KISZ-titkár? Á '^v*1 B"fiataloknak A lelassult gépezet Tervezők, szerkesztők, raj­zolók és adminisztratív dol­gozók alkotják az Olajterv szegedi főosztályának csak­nem ötventngú KlSZ-alnp­Bzervezetét. Érdemes fölidéz­ni az elmúlt év munkájút ér­tékelő taggyűlésüket, annál te Inkább, mert sok olyan mozzanatot tartalmazott, amely még jó néhány KISZ­kollektlvára jellemző. Dicséretes a vezetőség írá­sos beszámolójának a hibá­ikat sem titkoló, őszinte hangneme. A beismerés per­sze sovány vigasz arra, hogy nem sikerült megvalósítani az 1970/79-es akcióprogra­mot A negatívumok felso­rolásakor kiderült, az Al­kotó Ifjúság pályázatra a tervezett öt pályamunka he­lyett csupán egy készült el, KISZ-radar akciót nem kezdeményeztek a vállalt társadalmi munkát nem tel­jesítették. a beígért szelle­mi vetélkedő elmaradt, A szervezeti életről szóló meg­állapítás ugyancsak lehan­goló: „a taggyűlések láto­gatottsága igen változó, amelyet korábban az Idő­pontok helytelen megvá­lasztásával magyaráztunk. Bebizonyosodott azonban, hogy KISZ-tagjaink — né­hány kivételtől eltekintve — mlnrlen mást előnyben ré­szesítenek a taggyűlésnél." Hol tehát a hiba? Hall­gassuk meg, hogyan ' véle­kedik erről Kádár Sándor KlSZ-tltkár: — Az okok nemcsak a ve­zetőségen belüli problémák­ban keresendők. Nagymér­tékéén hibáztathatok a KISZ-tagok is. akik egyre inkább a háttérbe helyezik a KISZ-tevékenységet. Több­szőr előfordult, hogy ha va­lamelyik vezetőségi tag fi­gyelmeztetett egy-egy fia­talt vállalásának teljesítésé­re, az más Irányú elfoglalt­ságára hivatkozva, elhárí­totta a feladatot. A taggyű­léseken és a politikai vi­takörökön esnk úgy lehe­tett a létszámot biztosítani, hogy a vezetőség mindenkit külön-külön fölkeresett és elkísért a tanácsterembe. Mind többen vannak olya­nok, akik érdekből tagjai a KISZ-nek. És ezek kiszű­rése. a közösségből vnló el­távolításuk nem egyedül a vezetőség feladata, n tagsá­gé la. A Jövőben tehát ki­sebb létszámú, de jó közös­ségi szellemű alapszerveze­tet kellene kialakítani. El­lenkező esetben a KISZ nem tudja betölteni hivatását, méltatlan lesz a célkitűzé­sek végrehajtására. Ilyen előzmények után kezdődött a „döntő per" az olajipari dolgozók klubjá­ban. Az első felszólaló Lász­ló József megkérdezte: — Miféle problémák van­nak a KISZ-vezetőségen be­lül? Ha egyesek érdekből lettek KISZ-tagok, a vezető­ség miért nem tett ez el­len? Nagy István, a KISZ—út­törő kapcsolat elhalványulá­sáról beszélt. Utalt rá, hogy elhanyagolták a patronálás­ra kiválasztott úttörőcsapa­tot, amióta az Iskola két műszakossá vált, s meg­szűnt a cseiébe kapott spor­tolási lehetőség, a tornate­rem használata. — Ez rossz fényt vet alap­szervezet ünkre — mondta. — Egy-két aktivistára len­ne szükség. aki szívvel-lé­lekkel kézbe venné ezt az ügyet. Sorra hangzottak el a bí­rálatok, a bajok orvoslásá­ra viszont kevés hasznos javaslat született. Volt, aki túl borúlátónak ítélte a be­számolót, volt. aki észrevé­teleivel feketére festette az eredményeket ls. A válla­lat gnzdasági vezetését kép­viselő Szekeres László fő­osztályvezető szavait azon­ban mindenki megszívlelés­sel fogadta: — A lélekjelenlétét azért senki ne veszítse eL Bár az. összkép nem valami ró­zsás, a KISZ-tagok zöme a munkában, a tanulásban megállta a helyét. A mér­sékelt KISZ-élet okait ab­ban látom, hogy a tagság nem Ismert fel a közösségi munka értelmét. Pedig elég csak abból kiindulni, hogy egyszer a mostani vezetők Is megöregszenek. Ml, Időseb' bek, a fiataloknak adjuk át n stafétabotot. Erre az őr­ségváltásra föl kell készül­ni, s a legtöbb tapasztalat­ra a közösségi munka sarán lehet szert tenni. Arnl a szervezést illeti, tudvalevő, hogy az emberek sohasem dörömbölnek különmunkáért az ajtón. Erre mozgósítani kell. Jó tanács ide. Jó tanács oda, a titkár kijelentette: mái­két éve csinálja, de ennél jobb szervezésre képtelen. Majd hozzátette: — A vezetőség nem akart „forradalmat". A végzett munka alapján ugyanis nem két-három, hanem húsz-har­minc. vagy még több fiatalt kizárhattunk volna a KISZ­ből. Az egyéni vállalások ér­tékelésekor még feszülteb­bé vált a taggyűlés légkö­re. A titkár nyolc nevet sorolt föl. Mindössze eny­nylcn teljesítették vállalá­sukat. Amikor az elnök vé­lcmémynyllvánitásra szólí­totta föl a résztvevőket, Mé­száros László így foglalta össze mondandóját: — Nincs jogunk véle­ményt mondani egymásról, mivel szinte mindannyian hasonló cipőben járunk. Semmit sem, vagy alig-alig tettünk valamit a múlt év­ben. A kezek azért a magasba lendültek: mindenki bizal­mat kapott. Hárman beje­lentették, a jövőben nem akarnak KISZ-tagok lenni. A jelölőlista kín-keservesen született meg. Az új tit­kárjelölt nem vállalta a megbízatást. Tanulmányaira hivatkozva elhárította jelö­lését egy vezetőségi tag is. Az elnök verejtékezve szá­molt, összesített „Remélem, sikerül megválasztani a ve­zetőséget" — mondta. Sikerült Az új KlSZ-tit­kár — Pataki Zoltán — megköszönte a bizalmat A kívülálló mégis joggal aggá­lyoskodlk, mert nem látja annak biztosítékát, hogy a jövőben változás fog történ­ni. Divattá vált manapság a KISZ-ben is az úgynevezett kritikus—önkritikus szellem. Csakhogy, hiába olvassuk évente egyszer saját fejünk­re a hibákat, mulasztásokat, hiába bíráljuk szemtől szem­be egymást, ettől még nem oldódik meg semmi. Nem ls oldódhat meg, amíg auto­matikusan szavazunk, sza­vazgatunk, s másoktól vár­juk, hogy megpörgesse a le­lassult gépezet kerekét Rózsa Imre A tanácskozás már megkezdődött. Egy másik értekezlet miatt elkésve, elnézésfé­lét rebegve leültem. Kérdőn vártam az ülés folytatását. A KISZ-titkár azonban megszakította a vitát és sok szeretettel, tisztelettel... stb. köszöntött. Kár a for­maságért, kizökkennek a vitából — villant át rajtam, és egy kicsit lejjebb húzódtam a székben. A'titkár felém fordulva, mintegy tájé­koztatásul közölte, hogv a vezetőségvá­lasztó taggyűlést készítik elő. Sima ügy — állapítottam meg. Kezdtem felsorakoztatni magamban azokat az érve­ket. amelyek a vezetőség, Illetve a titkár mellett szólnak. — Én azt javaslom — mondta egy ma­gabiztos hang —, hogy a jelölőlistára tit­kárként több név kerüljön. Az a vélemé­nyem, így legalább biztosítva lesz a vá­lasztási lehetőség. A sportfelelős a humor kedvéért megjegyezte: „Ez Jó buli lesz." Most már értem a vita okát. Ujabb gon­dolati átcsoportosítást hajtottam végre, hátha megkérdeznek. A kérdés helyett azonban véleményt kapok: — Te is csak akkor tudsz Itt lenni, ha meg kell védeni a KI9Z-titkárt. — Már miért kellene megvédeni, a kol­lektíváért végzett munka megvédi őt. No, meg honnan tudtam volna, hogy ti miről vitatkoztok? — Igaz — hagyták rá többen is. A titkár a tőle megszokott nyugalommal én körültekintéssel folytatta. — Lehet, hogy tévedtem. Menetközben miért nem figyelmeztettetek? Hol maradt a vélemény? Egyébként egyetértek a több titkár Jelölésével, mert az demokratiku­sabb. — Ne sértődj meg — mondta egy másik hang. — Te kiváló titkár vagy. igazi tu­dós típus, széles politikai látókörrel, de nem vagy szimpatikus. Kevés szórakozta­tó rendezvény volt az elmúlt évben. A titkár mellesleg megjegyezte: — Az akcióprogramot közösen dolgoztuk kl és magunkénak vallottuk. Egy izgatott hang közbeszólt: — Nekünk olyan KiSZ-titkárra vnn szükségünk, aki. ha kell, bátran nyilvánít véleményt, vitá­ba száll bárkivel, egyszóval, vagány gye­rek — csattanlak a népszerű, de félre­vezető Jelzők. A vezetőség több tagln döb­benten figyelt a szokatlan gondolatokra. Szólásra jelentkeztem. A KISZ szervező titkára, pártalnpszervezetünk tagja azon­ban megelőzött: — Elvtársak, ismerem a többség véle­ményét. hisz munkámból adódóan közöt­tük élek. Ne magúról megfeledkezett, ob­jektivitás hfián vitába bocsátkozó, min­dent kiforgató KlSZ-tltkár irányítsa alno­szervezetünket. Olyan elvtársra vnn szük­ségünk. aki szakmai és politikai tudásán keresztül Igaz kommunista hitvallással ké­pes egv tudományos Intézménv feladatai­nak végrehajtásához felnőn!. Emberi köz­vetlenrégével, szinte személytelenül tudja képviselni n fiatalok ügyét. A figyelő tekintetek és a helyeslő bő­logntások arról győztek meg: az ifjúság többsége tudja, mit akar. — Szólni kívántál, párttitkár elvtárs? — Nem lényeges — válaszoltam. Izga­lommal várom a választást, amelynek je­lölőlistáján több jelölt neve szerepel majd. Dr. Faragó László párttitkár jazz Séta egy pofon körül A pofon nemcsak az érde­keitekből váltott ki szenve­délyeket. Miután Faragó Tamás olimpiai bajnok (je­lenleg eltiltás alatt) meg­ütötte Markovits Kálmán olimpiai bajnokot (jelenleg játékvezető), egymás után jelentek meg a magyar vízilabda jelenéről, jövőjéről és moráljáról elemzések és bírálatok. ^^^ „Tonő" szívesebben mond­ja tollba a véleményét, mintsem magnóra. — A Sote klubban voltam élménybeszámolón. Zárt kör­ben az ember persze mindig kötetlenebb, mint a nyilvá­nosság előtt — én is vicce­lődtem a saját szerencsét­lenségemen. Világos, " hogy olyan részeket emeltek ki, amelyek egymás mellé ál­lítva más színt adtak az egész beszélgetésnek .., Már így is több dörgedelmet kap­tam a pofon óta, mint két tucat garázda. Még csak annyit a pofonokról: ez pol­gári ügy volt, az embernek szólt. Semmi köze ahhoz, hogy Markovits Kálmán bíró. — Meg szoktad-e bánni a cselekedeteidet? — Semmi okom rá. Soha nem cselekszem hirtelen, és nincs tudatkiesésem. — Kinek van nagyobb szüksége a másikra: a vízi­labda-csapatnak Faragó Ta­másra, vagy Faragó Tamás­nak a vízilabdára? — Kölcsönösen. Ami a múltat illeti, eddig csak annyit kaptam, amennyit adtam. Törekszel a népszerű­ségre, arra, hogy példakép legyél? — Az ilyesmire nem tö­rekszik az ember. Vagy jön, vagy nem... Az uszodában, a fiatalok körében az va­gyok, elsősorban a játékom alapján ... Igen, elsősorban a játékom alapján, de a fiatalságnak az ls imponál, ha valaki más, mint a töb­bi, ha eltér az átlagtól. —- Ezért van a bal füled­ben az a kis aranykarlka, és ezért hordasz ilyen hosszú hajat? Bosszantani akarsz valakit, vagy valakiket? — Nem, nincs semmi ösz­szefüggés. Nézd: van, aki bajuszt, szakállt, pajeszt vi­sel, régebben festették ma­gukat az emberek... Sokan negatív tulajdonság­nak tartják a makacsságot, n rögeszmét. Pedig, ha akarat­erővel párosul, a legnagy­szerűbb elképzelések meg­valósítója is lehet. „Tonó" tizenéves korában elhatároz­ta, hogy a világ legjobb ví­zilabdázója lesz. Később pe­dig azt, hogy magánúton el­végzi a gimnáziumot, és egyetemre fog járni. — Sokan félnek attól, hogy ha leállnak a Játékkal, akkor már a személyiségüket te elvesztik. Én ezt nem így érzem. A vízilabda egy do­log. és szeretem csinálni. De emellett járok még az állat­orvosi egyetemre, a TF edzői szakára, van egy hétéves lá­nyom, és ezenkívül te annyi jó dolog van még a vilá­gon... Azt szeretném elérni, hogy mindig tudjam, mi, mennyit ér. — Milyen a viszonyod a többi pólóssal? —• Vannak, akik szimpati­zálnak velem, vannak akik nem szeretnek. A vízben azonban mindenki a have­rom. A Játékosok győzni akarnak, dicsőség szempont­jából és anyagi szempontból egyaránt. Csak, ha nem akarsz tiszta szívből nyerni, akkor jönnek elő a problé­mák. — Mondják, hogy a válo­gatott egy zárt kasztrendszer, és a bekerülésnél nemcsak a tudás dönt. — Igen, mondják... Főleg olyanok, akiknek nem sike­rül bejutni. Faragó Jelenleg nem edz­het. Jövő év őszéig kizárták a válogatottból, tavaszig a Vasasból (bár addig jobbéra holtidény van a vízilabdá­ban), eltiltották az uszoda lá­togatásától, és megvonták tőle a válogatottkeret-tagság­gal Járó kedvezményeket. Magánszámítások szerint ez minimum hatvanezer forint jövedelemkiesést jelent — Mit jelent neked a ví­zilabdázás — anyagilag? — Most cseréltem le a Trabantomat Fiatra, és meg­engedhetek magamnak annyi luxust, hogy nem kell otthon főzni. Talán látszik rajtam a két­kedés, mert így folytatja: — Az eddigi legsikeresebb év­ben, 1976-ban (olimpiai, ma­gyar bajnokság, kupák stb.) havi átlagban nem kerestem többet 12 ezer forintnál. Eb­ből 3-4 ezret meg kell en­nem, nintís mese, másként nem bírom a hajtást. A vi­lágbajnoki II. helyezésért, amire januártól' augusztusig készültünk, tizenkétezer fo­rintot kaptunk... Hát ez most nekem mind megszűnt egy darabig. — Mi történik, ha lejár az eltiltásod? — Semmi. Jól fogok ját­szani. ' Lumbcrt Gúbor A rendszeressé vált „Köz­gáz Jazz Szombat"-ok kül­földi vendége ebben az év­ben ls Lengyelországból ér­kezett: a krakkói Laborató­rium együttes. Miért mond­hatjuk azt, hogy a lengyel jazz nemcsak Európában, de világszerte ismert? Mire ve­zethető vissza a különböző országokban folyó Jazz-é'ct eltérő szintje? Személyi vagy szervezési differenciák okoz­zák-e ezt? Hasonló kérdések egész sorát felvetni köny­nyebb, kielégítő választ ta­lálni azonban korántsem az. A mai helyzetet kétségkívül az jellemznl, hogy míg len­gyel zenészek és együttesek egész sora nyer széles körű elismerést otthon és külföl­dön egyaránt, addig hazán­kat Igencsak csekély szám­ban képviselik Jazz-muzsl­kusok határainkon túl. El­lenpéldákat persze lehetne találni, de ahhoz, hogy el­mondhassuk: népszerű a magyar Jazz külföldön, még sok a tennivaló. Lengyelországban egy hi­vatalos, „profi" Jazz-klub van: az Akvárium. Gomba­mód szaporodtak azonban, és ma is működnek, az egyetemi, főiskolai rendez­vények keretében létrehozott — népszerűsítő feladatokat ellátó és az alkotó munká­nak otthont adó kisebb Jazz­klubok. Ezek biztosítják a széles közönség- és zenész­bázist. Számtalan nagylH mezt adtak kl fesztivál-, koncert-, vagy stúdiófelvéte­lekkel — míg nálunk ezek statisztikai rendszerezése nem jelent túlságosan nagy feladatot (a vállalkozóknak nem olyan régen van csak szükségük a másik kezükre is c művelet elvégzéséhez...) A Laboratórium „Modern Pentathlon", vagyis „öttusa" című első nagylemeze 1976­ban jelent meg. E kitűnő sportág nevében azonban csak az együttes felállására lehet utalást találni, azaz ők ls öten vannak, de a tagok közötti kapcsolat már sem­miképpen sem jellemezhető még sportbéli harccal sem. Műsoruk a jazz-rock és a lágyabb, „álomszerű" zene kitűnő ötvözete. Szívesen koncerteznek hazájukban és külföldön egyaránt, ezért tartják megfelelőbbnek az elektromos hangszerek hasz­nálatát. A Laboratórium januárban ismét útra kelt — a távoli India közönsége is­merkedhet meg zenéjükkel. Fiatalok stúdiója Néhány hete nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában a Fiatal Képzőművészek Stú­diójának Jubileumi kiállítá­sa. A stúdió munkájáról Po­gány Gábor, a szervezet mű­vészeti vezetője tájékoztat. A stúdió nem más, minta 35 év alatti hivatásos képző­művészek társadalmi és szak­mai szervezete, amelynek célja, hogy érvényesülési le­hetőséget teremtsen a kezdő művészek számára, hogy be­vezesse őket a művészeti közéletbe. Az anyagi eszkö­zöket a Művészeti Alap és a Kulturális Minisztérium bo­csátja rendelkezésünkre. Hat műtermünk tíz művész ide­iglenes munkahelye. Jelenleg 328 tagunk van. számukra féléves és egyéves ösztöndí­jakat, pályázati díjakat és kiállítási lehetőségeket biz­tosítunk. A stúdió alapítása — 1958 — óta minden évben ren­deztünk kollektív kiállítást. Szoros kapcsolatban vagyunk a győri Múzeummal, és a miskolci galériával. így mos­tanában évente három hazai kiállításon mutattok be al­kotásainkat: Budapesten, Győrött és Miskolcon. Büsz­kén említjük volt tagjaink között Kokas Iené"ot. Sváby Lajost és Klimó Ká.ro1yt. 1976 a súdló húszéves tör­ténetének egyik legjelentő­sebb dátuma. Párizsban a ..Függetlenek Szalonja" ki­állításra az Idén Magyaror­szágot hívták meg. ahol több mint százhúsz alkotás mu­tatta be munkásságukat. 1979 tavaszén Isztambul­ban Magyar Hetet rendez­nek, amelynek képzőművé­szeti eseménye stúdiónk ki­állítása lesz. amelynek ge­rincét a jubileumi kiállítás anyaga alkotja majd. Ez a stúdió a maga ne­mében azért is egyedülálló, mert külföldön nincs a fia­taloknak önálló — u képző­művészet minden műfaját átfogó — szervezetük. Mint­hogy a fiatalok a művész­társadalom jelentős hánya­dút képviselik, a magyar képzőművészet hazai és kül­földi megisnvmietésében szervezetten is részit kívá­nunk venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom