Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

Péntek, 1070. február 23. 5 Kincskereső-értékelés A Kulturális Minisztérium az irodaimi folyóiratolt el­múlt évi számainalt értéke­Az értékeiéi megállapítja: oz új profilú folyóirat meg­hódította azokat a rétegeket, lése sorában tegnap, esti- amelyeknek szánták: azátta­törtökön délelőtt a Sajtóház lánes iskolásokat. A Kincs­klubjában a Szegeden kesztett Kincskereső szer- kereső szerkesztőségéé az ér­című dem, hogy teljesíti évek óta gyermekirodalmi folyóirat vállalt feladatát; olyan szép­1071. évi munkáját tette mér­legre- A megbeszélésen ott volt dr, Konez János, a me- ra, múértésre, gyei pártbizottság titkára, dr, n«vel; amely Bíró Zoltán, a Kulturális Minisztérium irodalmi fő­osztályának vezetője, Szántó Tivadar, a városi pártbizott­ság osztályvezetője, A részt­vevőket dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese kő. szöntette, Simái Mihály a lap fóazerkesstő-helyettese és Kovács Jjássló, a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat Igazgatója fűzött szóbeli ki­egészítést az írásos anyag­hoz, majd Reuter Lajos, a Kulturális Minisztérium szakreferense tolmácsolta az irodalmat, újságot juttat a gyerekeknek, amely olvasás­elmélyedésre felébreszti a társadalmi, nemzeti öntuda­tot; amely nemes erkölcsöt sugall ée még sok más fon­tos pedagógiai célt szolgál. Részben megszünteti a köz­nevelés hiányosságait; rész­ben segítséget ad az önálló, sokoldalú személyiség kiala­kításához. és elmélyült esett a lap kérdéseiről a fo­egyes számainak A hasznos vitában szó tartalmi Jyóirat belső arányairól, kapcso­latáról az úttörőmozga­lommal és az általános Is­kolai ok ta/tasul, a terjesztés úttörőszövetséggel közösen problémáiról ás a folyóirat kialakított elemző véleményt, előtt álló faladatokról. Az SZMT elÉ'áséiéíft* ülése Ülést tartott tegnap, csü­törtökön délután a Szakszer­vezetek Csongrád megyei Ta­nácsának elnöksége. A testü­let ülésén részt vett Csonka István, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztály­vezetője és Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának első titkára is. Az elnökség tagjainak Ko­vács Sándor titkár beszámolt ez elmúlt Időszakban vég­zett munkáról, majd dr. Pet­iik István, a Csongrád me­gyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a tisztségviselő­ket a munkáslakás-építés ala­kulásáról, különös tekintettel az idei feladatokra. Ezután megbeszélték azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket az SZMT ifjúsági bizottsága ösz­szogezett a vállalatoknál, gyárakban és üzemekben megtartott ifjúsági parlamen­tek munkájáról. Nyári egyetemek Immár nagy hagyományaik vannak; annyit leg:üább min­.... hogy tudományágak rendéiik ezeket, denki tud, szakmák és művelőinek továbbképző, illetve tapasztó tótosere-fórumok. A meghí vők már ilyentájt, tavaszelőn postára kerülnek, hogy nyár­szer fogadja a magyar ós ban; a jövő .városában; gyer­küJföldi hallgatókat. A nyári mekeínk „nyomorúsága" a egyetemeken általában az mai városban; a korszerű urba- gyermekintézmények, az egészségügy; gyermek a la­kásban, a családban. A szombathelyi nyári egye­tem tanácsa augusztus 9—12. között a Magyar Városok Fó­rumán ak ls helyet ad, ennek résztvevői a nyári egyetem központi témájának kérdéseit vitatják meg különféle mi­nisztériumok és tömegazer­vezetek képviselőivel. európai középvárosok nisztikai kérdései adják'a té­mákat, ezek közül igyekeznek mindig az éppen időszerűe­ket kiválasztani. Az idén, a I gyermekek évében az alap­ra az ország több városába téma; a „ Gyermek a város­szólítsák mindazokat a szak- bon". Augusztus 8-tól tíz ne­embereket, akik a Jókor ki- pig hallhatnak előadásokat a választott témák iránt éidek- meghívottak, a témához kap­Mdnek. csolódó kiállításokat tekintc­A, egvik lecranaosabb nek nwS'smerlk Szom­. LSl^SÍ Évforduló figyelembevéte­urbanisztikai nyári egyetem, vezett előadásokból néhány: tóveJ határozták meg a nyir­emaly az idén tizenketted- a gyermek a mai társadalom- egyházi nyári kurzus téma­— ... ........ „.—körét is: Móricz Zsigmond születésének centenáriuma ad alkalmat arra, hogy a hallga­tók a második világháború előtti korszak történelmi ese­ményeivel és művészetével, különösen pedig Móricz mun­kásságával ismerkedjenek, Az idei az ötödik évfolyama a nyíregyházi egyetemnek, amelyen eddig ls történelmi, irodalmi évfordulók apropó­ján mutattak be különböző korokat, irodalmi, művészeti értékeket kiváló kutatók, tör­ténészek, esztéták. A nyári egyetem augusztus 1-én kez­dődik, tizenkét napján az előadásokat fakultatív prog­ramok, műelemzések, filmve­títések, műterem- és mú­zeumlátogatások egészítik ki. Szegeden ismét két nyári egyetemre várják a hallga­tókat: a pedagógiai a tizen­hatodik évfolyamába lép az idén. július 16. és 25. között rendezik. A nagy hagyomá­nyú továbbképző fórumon, mint minden évben, ismét aktuális témákról hallhatnak előadásokat az ország okta­tási intézményeiből érkező vendégek. Az oktatástechno­lógia elmélete és gyakorlata — ez a központi téma, az is­meretterjesztő társulat a veszprémi oktatástechnikai intézettel közösen rendezi az előadásokat és az ezekhez kapcsolódó bemutótókat. Nyolcadik alkalommal hívja a TIT a közművelődés szak­embereit a müvelödéselméleti nyári egyetemre, amely azt Idén július 27-től augusztus 4-ig tart. Központi témaköre ugyanolyan időszerű, mint a másik nyári egyetemé: az ér­telmiség szerepe a közműve­lődés, a közvélemény, a köz­hangulat alakításában. Klub­dzsungel Igen, ennyi klubi szak- latot — a következtetlek munkástanulóké, szocialista sorbavételénél talán elég brigád vezetőké, művelődési csak a szocialista brigád­biaottságok titkáraié, zene- mozgalom céljaira gondolni, barátoké, nyugdijasoké, nő- A legnehezebben „megfog­ké, amatőrfiIntéseké és így ható" réteg, a dolgozó nőké, tovább. Caak nézegetem a a róluk elnevezett klubben listát — található a Juhász találja kulturálódási, szóra­Gyula Művelődési Központ kozáei lehetőségeit. Az tó­idéi munkatervében —: ve- mert háziasszonyi, „hamva­jon mit érnek, mennyit hasa- dik-negyedik műszakos" ál­nál nak, mire Jók ezek az ennyire különböző korú, munkájú-beosztású embe­reknek rendezett foglalkozá­sokat, egyetlen művelődési központ keretein belül? Nyilvánvaló; « számvetést igényel, legalábbis egy röpke pillantást a Juhász Művelődési Központ lapotokat figyelembe véve, Itt a hetvenes létszám ama tematikai mennyiséénél jó­val többet jelent És még nem szóltunk az amatőrfil­mewkrol. akik — mint arról válasz már korábban beszámoltunk Vagy — díjakat nyernek rangos körül- nemzetközi versenyeken, és Gyula éppen most toborozzák után­klub- pótlásukat Az érsmgyfljtők juinak tartóimi munkáján, klubja — rekordlétszámmal, Ha elóazör a létszámokat 250 taggal — Idén májusban vesszük szemügyre, szinte az éremgyüjtők országos mindegyiknél 00—80 16, itt- vándorgyűlését rendezi meg, ott háromjegyű szám tolako- számos kiállítással együtt, dik elénk. Ha a résztvevők Vagyis: a lehetséges élte­foglalkozását, akkor egyér- iÉn0s, átfogó cél a munkás­tetonűen jellemző (egyben művelődés feladatai között persze a művelődési köz- keresendő. Az üzemek kul pont alapvető jellegével is túrfelelőseinek, a közelmúlt­tökéleteeen szinkronban áll) ban megalakult művelődési a munkások nagyobb ará- bizottságok illetékeseinek nya. Ha pedig a tartalmi-ér- nyú'jtanak segítséget a klu­demi munkát tekintjük, alt- bok — ennyi klub! —, hi­kor a legváltozatosabb fog- ^n a módszertani tanácsok lelatosségok valamiféle, erő- B!Sakmal útmutatást, a szak­teljesen klubjellegű, egyse- útmutatás pedig végső geaítő törekvés© szúr szemet, soron a feladat igényesebb, Az ifjúsági klub a város dc €gyben könnyebb elvég­szakmunkástanulóit kívánja z^sét is jelentheti. Kérdés: tömöríteni. A szocialista bri- tehet ennyit ennyi klubbal gádvezetők klubja révén az csupán egyetlen művelődési intézmény több mint 200 központ? brigáddal tart fenn kapcso- D. L. ÉJszeti A szocializmus építése so­rán a társadalom szerkezete átalakulóban, változnak a lakosság művelődési-szóra­kozási igényei. Az utóbbi évtizedben a fejlődés fel­gyorsult, és ennek hatására a művészetekben is úl szük­ségletek, áramlatok, tenden­ciák keletkeztek, amelyek a Jövőre nézve további válto­zásokat jeleznek. A társa­dalomban. a művészetekben végbemenő mozgásokát a művészetoktatásnak tó kö­vetnie kell. Az elmúlt időszakban egy­értelműen bebizonyosodott, hogy szükség van a közép­fokú művészeti képzés re­formjára, s ugyanakkor meg­van a lehetőség az Iskolák­ban ls az oktatás korszerűb­bé tételére. Ebben a felfo­gásban találkozik-a társada­lom igénye é* közoktatóspo­lltlkánk célkitűzése, amely új intézkedésekben realizá­lódik. A középfokú képzést nyúj­tó szakközépiskolákra vonat­kozó új nevelési és oktatási terv úgy fogalmazza meg a szakközépiskola célját, hogy felkészítse növendékeit a munkába állásra, és a szak­iránynak megfelelő felsőfokú továbbtanulásra. Ez tűzés valamennyi kú képzési célú szakközépis­kolára vonatkozik, így a kö­zépfokú művészeti szakkö­zépiskolákra ls. körzetünkhöz tartozó zeneis­kolákat rendszeresen láto­gatják, s így módjukban van a jó képességű tanulók kiválasztása, fejlődésük rendszeres ellenőrzése. Ta­nácsaikkal segítik előrehala­dásukat. A képző- és Ipar­művészeti képzés elősegítése érdekében évek óta szakta­nárt vezetéssel szakköröket szervezünk az iskolában. A hetenként két órában tartott foglalkozások az általános is­kolai rajzoktatás és a felvé­teli vizsga követelményei közötti különbséget kívánják áthidalni, így a Jó képessé­gekkel és hajlammal rendel­kező általános iskolai tanu­lók nagyobb eséllyel próbál­kozhatnak. Természetesen ez az előkészítő nem előfeltéte­le a felvételnek, de a reális kiválasztást nagyban segíti. A szakkörre sokan bejárnak nemcsak Szegedről, de a környező vidékről is, és szá­mosan Bács-Kiskun és Békés megyéből is, Ez azért is ör­vendetes, mert elősegíti azt a célunkat, hogy beiskolázási területünkről ne maradjon A múlt tanévben végeztek az első táncművészeti szakos tanulók, akik a szegedi, deb­receni, miskolci színházak­hoz kerültek, és művészi fej­lődésükre ezekben az együt­tesekben nyílik lehetőség, 4c Külön feladatot jelent a foglalkozás tehetségekkel, a tehetséggondozás, voltakép­pen a felsőfokú művészeti továbbtanulásra való előké­szítés. Nekik a gyakorlati képzés során lehetőleg el kell jutniuk az önálló alko­tás fokára, náluk már meg­kívánjuk a művészeti kivite­lezés elsajátítását ls, képes­ségeiknek megfelelően. Nem művészeket nevelünk, de a tehetségesekkel differenciál­tan foglalkozunk, komoly művészeti mércéket állítunk fel számukra, s tgveksztink megadni az alapot képessé­geik minél teljesebb kibon­takozásához. Olyan szakmai­művészeti alapokat kívá­nunk lerakni, olyan általá­nos érvényű, időt álló szak­mai-művészeti ismereteket nyújtani, amelyek tovább­fejleszthetők minden müve­Megfelelő tárgyi rendelkező, nyitott tudással szemű, ki egyetlen, erre az életpá­lyára alkalmas és hajlamot „^Irányban." erző tanuló sem. Az Iskolai tervszerű ne-1 velé» n°íÁn iaen fantáziájú tanulókat középfo- kívánunk nevelni. Ennek ­kifejlesztésére, mégpedig kezdeti fokon a mesterség­beli tudás és gyakorlottság megszerzésére, amely ké­sőbb a felsőbb évfolyamok­A művészeti képzésről szólva önkéntelenül is fel- ban a művészeti kivitelezés­merül a kérdés, hogyan va­lósítható meg az iskolai ne­velés és oktatás folyamatá­ban a képzési idő alatt a munkába állást biztosító gyakorlati felkészítés, és a felsőfokú továbbképzést szol­gáló elméleti és magasabb szintű technikai előkészítés? Vállalkozhat-e az iskolai pe­dagógia arra, hogy művésze­ti vonatkozásban egyidejűleg kifejlessze a mesterségbeli, manuális készséget, s ugyan­akkor olyan képzést adjon, olyan képességeket alakítson ki növendékeiben, amelvek alkalmassá teszik a felsőfo­kú művészeti továbbtanulás­ra? Mesterembereket Jövendő művészeket nevel Jen, illetve megadja az ala­pot ahhoz, hogy egyenlő eséllyel indulhassanak felső­fokú intézmény felvételi vizsgáján? Ezek a kérdések nemcsak azért időszerűek, mert a többoldalú képzés megvaló­sítása tantervi követelmény, hanem azért ls, mert a mű­vészeti képzés területén a művészeti irányú továbbta­nulás már nemcsak szorga­lom, nemcsak képesség, ha­nem kifejezetten tehetség dolga i«. Ez az a szűrő, ame­lyen sokan fennakadnak. Eddigi tapasztalataink és iskolai gyakorlatunk azt mutatja, hogy ez a többirá­nyú feladat megnyugtatóan megoldható, .a megvalósítás­hoz megvannak a feltétele­ink. Igaz, odaadó és követ­kezetes munkát kíván első­sorban a művésztanároktól, de az egész pedagóguskollek­tívától. * Munkánk érdem! része már a beiskolázás előtt kez­dődik. Az általános iskolák­kal és a zeneiskolákkal évek óta kiépített széles körű kapcsolataink lehetővé te­szik, hogy erre az életpályá­ra hajlamos tanulókkal elő­re felvegyük a kapcsolatot. Zeneművész tanáraink a hez és megfogalmazáshoz, önálló tervezéshez és alko­táshoz vezet. Gyakorlati képzésünk kifejezetten pro­duktív természetű, mert meggyőződésünk, hogy csak a termelő és alkotó gyakor­lati munka során erősödik meg a tanulókban a szakmai alkalmasság és hivatástudat, s ezzel párhuzamosan a szakmához, a pályához való kötődés. Ez teszi őket alkal­massá arra, hogy a gyakor­lat áltól szerzett készségek később önálló alkotásokká nemesedjenek. Ezt bizonyít­ják Iskolánk hangversenyei, zenei szereplései, valamint vagy Szeged városát díszítő szob­rászati munkák, De jelentő­sek a különböző intézmé- mUvi'zeU nyek részére készített kerá­miák, grafikák, szőnyegek, gobelinek is, A megalapozott és rendszeres gyakorlati képzés teszi lehetővé növen­dékeink számára, hogy érett­ségi után minden nagyobb nehézség nélkül elhelyezked­hessenek a megfelelő szak­mai területeken. Bizonyítják ezt azok a volt tanítványa­ink, akik ma már zeneka­rokban működnek, egyes vállalatoknál művészeti ki­vitelezésekkel foglalkozó műhelyekben dolgoznak, akik a továbbtanulás helyett a gyakorlati életet választot­ták. nevelésnek a korszerűségét bizonyítja, hogy a Tömör­kény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola volt tanulói közül jelenleg 42-en tanulnak a Képzőmű­vészeti és az Iparművészeti Főiskolán. A két művészeti főiskolán végzettek váro­sunkhoz és volt iskolájukhoz való kötődésének szép meg­nyilvánulása volt a múlt év­ben rendezett kiállítás, ame­lyet a jövőben is szeretnénk megismételni, A zeneművé­szeti szakközépiskola volt növendékeinek mintegy 90 százaléka a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola, illetőleg annak kihelye­zett tagozatainak hallgatója. Jelentős azoknak a volt ta­nulóinknak u száma, akik ta­nárképző főiskolákon tanul­nak, de eljutnak növendéke­ink a tudományegyetemekre is. Ez azt mutatja, hogy a szakközévisko­lánkban is nagy súlyt helye­zünk a közismereti tárgyak oktatására. Eredményeink tanúsítják, hogy a középfokú művésze­ti képzés új feladatai meg­oldhatók, de ehhez nélkü­lözhetetlen az odaadó, fá­radhatatlan tanári munka. Több mint másfél évtize­des tapasztalataink birtoká­ban. u mind nagyobb szak­mai és pedagógiai követel­ménvek tudatában veszünk részt az új művészeti neve­lési és oktatási tervek kidol­gozásában. Bevezetése 1980 szeptemberében lesz. Dr. Diós József Gyártási együttműködés Hosazú távra szóló együtt- Intranszmas szellemi tulajdo­müködési szerződést kötött az nát képező magasraktári fel­Intranszmas magyar—bolgár rakó gépeket és berendezé­társaság a Kaposvári Mező- geket, valamint állványszer­gép Vállalattal. Ennekértel- kezeteketi me!yeket elsösor­mében a vállalat lengyeltóti ' " gyáregységében gyártják - ban a nagykereskedelmi vál­az országban egyedül — az latótoknál használnak. —— — Újjáalakult a művészeti tanács Megtartotta első összejőve- ját, feladatait. Elmondta, (elét a Csongrád megyei ta- hogy a tanácskozó testület nács végrehajtó bizottsága elsődleges feladata a művé­szetpolitika és művészetirá­nyító tevékenység érvényre juttatása, a területi szerveze­tek, művészeti ágak közötti kapcsolatok erősítése, az itt élő alkotó művészek életének éa munkájának mJnd jobb megismerése és támogatása. A művészeti tanácsadó tes­tület első ülésén megvitatta működést szabályzatának ter­vezetét és az Idei üléstervet. A legközelebbi összejövete­len tárgyalják a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága elé kerülő, a megye művé­szeti életéről szóló Jelentés tervezetét, valamint a mű­vészeti mecenatúra szegedi helyzetét én feladatait mellett működő újjáalakult művészeti tanácsadó testület tegnap, csütörtökön délután a megyei tanács székházá­ban. A testület tagjai a mű­vészeti szövetségek helyi csoportjainak titkárai, vala­mint a megye képzőművé­szeti, irodalmi, színházi, ze­nei és építőművészet! életé­nek vezető képviselői. A tes­tületet állandó meghívottak és alkalmanként felkért résztvevők teszik teljessé. A művészeti tanács elnöke, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte a résztvevőket, is­mertette a szervezet munki­f

Next

/
Oldalképek
Tartalom