Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

Nemzetiségi klubok A nemzetiségi klubokat is be kell vonni az anyanyelvi oktatásba, a hagyományok ápolásába — hangoztatták a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége választmányának szombaton. Gyulán megtartott ülésén. Állást foglaltak több új, öntevékeny művészeti csoport létrehozása mellett is. Ehhez segítséget jelent az a megállapodás, amelyet a SZÖVOSZ-szal kötött a szövetség titkársága. Ennek értelmében a fogyasztási szövetkezetek anyagilag is támogatják a román öri tevékeny művészeti együtteseket Hasznosnak ígérkező megállapodás jött létre a TIT-tel is. E szerint a társulat külön nyelvoktató csoport szervezésével segíti a román nemzetiségű lakosságot az anyanyelvi kultúra ápolásában. Fokozatos áradás a Tiszán Vízutánpótlás a mellékfolyókról Újabb árhullám vonul végig a Körösön, emiatt Szarvasnál — péntektől szombatra — tizenöt centiméterrel növekedett a vízállás: tegnap reggel 806 centimétert mutattak a vízmércék. A Körös áradása miatt némileg súlyosbodott az árvízi helyzet az Alsó-Tiszán. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Maroson apróbb árhullámok sorozata vonul le, Makónál tegnap a péntekinél 14 centiméterrel magasabb, 344 centiméteres vízállást mértek. Ezekután érthető, hogy Szegednél a Tisza áradása fokozódott, szombaton reggel az előző napinál 14 centiméterrel magasabb: 825 centiméteres vízállást olvashattak le a mércékről a szakemberek. Ilyen magas vízállás, az Ujabb lakások Tavaly augusztusban kezdték el a DÉLÉP munkásai a Felsőváros II. ütem lakásainak építését A Kereszttöltés és a Csaba utca által határolt területről indultak, majd tovább haladtak a Molnár utca felé. A földszintes házakat szanálták és gépi erővel elbontották. Helyettük öt- és tízemeletes épületek magasodnak majd. Összesen 910 lakás készül, az elsőket ebben az évben adják át Leterítik a szerelőbetont H építőipari munkások Elkészült az egyik magas ház fogad&ndntie 1970. évit leszámítva 1941 óta nem volt Szegeden. Az előrejelzések szerint a Tisza tetőzése Szegednél elhúzódhat, mivel a folyó Szolnoknál csak lassú ütemben apad. Ami a vízállás további emelkedését illeti: a Tisza Szegednél várhatóan túlságosan sokat már nem áradhat az elkövetkező napokban. A tegnap kerekedett erős déli szél némileg megnehezíti az árvíz elleni védekezést. A szegedi meteorológiai állomástól kapott információ szerint az átlagos széllökések értéke óránként 47 kilométeres erősségű volt, míg a maximális széllökések erőssége elérte az óránként 71 kilométeres sebességet is. Az erős szél fokozott figyelmet kíván a gátak mellett dolgozó vízügyi szakemberektől. A. Tisza azon szakaszain, ahol a gátakat nem kíséri véderdő, különösen tartani kell a hullámverés okozta károktól. A folyó határ menti szakaszán tegnap már rőzsekötegekkel védekeztek a hullámverések ellen. gyarakban Ciganoiógiai konferencia Szombaton egy nevelésioktatási modell tanulmányozásával és egy fejlett cigányközösség meglátogatásával befejeződött a Pécsett rendezett Nemzetközi Ciganoiógiai Konferencia. Ez a tanácskozás első volt a maga nemében: a különböző országok ciganológusai első alkalommal vitatták meg széles körben és tudományos színvonalon a cigánygyermekek nevelési-oktatási problémáit. A konferencián részt vett angol, csehszlovák, finn. francig, izraeli, magyar, osztrák és svéd szakemberek harminchét előadásban számoltak be kutatásaik eddigi eredményedről, cserélték: ki tapasztalataikat. Viszonylag kevesebb szó esik az üzemekben, gyárakban dolgozó értelmiségiékről. Ezért is dicséretes, hogy az élelmiszeripari dolgozók szakszervezetének megyei bizottsága • legutóbb áttekintette hét élelmiszeripari üzemben dolgozó 400 értelmiségi helyzetéről készített értékelést. Közéi négy esztendeje jelent meg egy rendelkezés, illetve olyan nomenklatúra (foglalkozások egységes osztályozási rendszere), amely egységes alapokra helyezte a munkaviszonyban állók számbavételét, státuszát. E rendszer szerint tavalyelőtt a megyében 100 fizikai dolgozóra 25 nem fizikai jutott Öt évvel ezelőtt a kormány határozatot hozott, hogy megállítsa a nem fizikai dolgozók számának igen gyors növekedését. Az úgynevezett létszámstop nem sok eredményt hozott, már a rendelet utáni évben is nemhogy csökkent volna az alkalmazottak száma, inkább emelkedett. Mi a helyzet jelenleg? A legfrissebb adatok szerint — a statisztikusok által megfigyelt körben — megyénkben 149 ezer 200 embert foglalkoztattak, 0,3 százalékkal kevesebbet, mint -tavalyelőtt A múlt évben jelentősen. 2,2, illetve 2,8 százalékkal csökkent a szövetkezeti iparban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetben foglalkoztatottak száma. Számottevőbb létszámnövekedés az építőiparban és a kereskedelem szövetkezeti szektorában volt Tavaly tovább nőtt a nem fizikai létszám aránya, hiszen a fizikai dolgozók száma 0,7 százalékkal csökkent, míg a nem fizikaiaké 1,3 százalékkal nőtt. Az említett létszámarányok alakulása legkedvezőtlenebb a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, továbbá a hírközlési és a szállítási ágazatban. Az élelmiszeripari vállalatoknál nem így alakultak az "ránvok. A meeye hét nagv élelmiszeripari üzemében közel 1800 a nem fizikai állományban levők száma, s ez az összlétszámhoz viszonyítva csak 17 százalék. Ha csak a kifejezetten értelmiségieket — műszakiakat és közgazdászokat — tekintjük, akkor e szám nem több négyszáznál. E szakemberek között vannak önálló felelősséggel felruházott vezetők, termelésirányítók, beosztott elemzők. szakértők és általános hivatali munkát végző értelmiségiek. Egy összehasonlító adatot is föl tüntettek: az ezer foglalkoztatottra jutó értelmiségiek száma az ország iparában 29, a megye élelmiszeriparában pedig 25 fő. A szakszervezeti tisztségviselők is abból a tényből indultak ki, hogy az értelmiség iránti érdeklődés igen megnőtt, s ez nem csupán magyar, hanem világjelenség. A szellemi munka jelentőségének felismerése korunk egyetemes érdeke. A tudományos-technikai forradalom kibontakozása, a gazdasági növekedés dinamizmusa az élelmiszeriparban is szükségessé tették a felsőfokú képzettségű szakemberek számának növelését. A szegedi környezetben e téren igen komoly segítséget jelent az élelmiszeripari főiskola és szakközépiskola eredményes oktatómunkája. Az értelmiségi dolgozók nagy többsége munkás, illetve parasztszülők gyermeke, s nem nehéz megállapítani, hogy az értelmiség napjainkban az egyik legdinamikusabban fejlődő társadalmi réteg, amely magáénak vallja a munkásosztály törekvéseit és cselekvően támogatja pártunk politikáját Elmondható, hogy az élelmiszeriparban a munkásak és az értelmiségiek együttműködése, kapcsolata mindenben megfelel a szocialista társadalmi rend Igényeinek és követelmén veinek. Az értelmiségi dolgozók minden élelmiszeripari vállalatnál jelen vannak a párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezeti közéletben, s hatékonyan segítik e szervezetek munkáját. Az értelmiségi dolgozóknak egvötöde választott tisztségviselő, ezenkívül tevékenyen közreműködnek az üzemi ismeretteríe<f7.tésben. tagiai az MTE^Z-rek. az élelmiszeripari tudományos egyesületnek, a vállalatok művelődési bizottságainak, propagandisták a pártoktatásban. eredményesen vezetik. segítik a szakmai és általános műveltséget elősegítő tanfolyamokat. És a viszonzás? Ez a kérM Ügyeletes távollevők Somogyi Károlyné felvételei 4 gépek és irányítóik tiszteletben tartják a sudár fenyőt A napokban — a TESZÖV elnökségi ülésén — kifakadt az egyik jó hírű szegedi gazdaság elnöke; annyi adatot kérnek tőlük manapság egyre-másra, hogy ő már a részletes önéletrajzát is sokszorosította. Szó szót követett, és bizony úgy alakult az összkép, hogy a termelésből, a mindennapi munkából sok időt elvett a különböző jelentések, adatszolgáltatások tömege. Példákat lehetne bőven sorolni; itt vannak mindjárt a termelési rendszerek, minden rendszernek statisztikai tömbjei vannak, azok kitöltése komoly munkát igényéi, az adminisztrációs létszám korlátozott, és esetenként már az ágazati vezetők is ezzel foglalkoznak a termelési problémák helyett. Javasolta is valaki: érdemes lenne egyszer megvizsgálni, milyen és hányféle szervnek, vállalatnak, apparátusnak van joga és lehetősége jelentéseket, adatokat kérni; ősszeállíttatni — vagy ami szintén gond és egyre élesebben fogalmazódik meg; beiskolázni, kivonni a téeszből kisebb-nagyobb időre embereket, fél napra, egész napra, napokra stb. Rengeteg a továbbképzés, a rendezvény és most már nemcsak az első számú vezetőknek, de egészen a brigádvezetőkig, szakmunkásokig bezárólag. Félreértés ne essék, senki sem beszélt a tanulás, a szakmai ismeretek elsajátítása. felújítása, karbantartása ellen, de a gond egyre nő. kezdve a hivatalos szervektől, akár a tűzoltóságig, az állattenyésztési felügyelőségig, vagy az egészségügyi osztályig valamilyen formában elvonhatják a termelésből a szövetkezeti dolgozókat. Kis eseteknek tűnnek ezek, de ha a közös gazdaságok szempontjából vizsgáljuk és értékeljük, akkor a jelentőségük is megnő. Ugyanis esetenként bárhogy dönt a vezetőség, gondot okoz. Ha nem engedi el a szóban forgó dolgozót, mondjuk brigádvezetői továbbképzésre, az könnyen megsértődhet, úgyszintén a rendező szerv, hivatal stb. És neheztel. Ha viszont elengedi, akkor kiesik a termelésből a munkaerő. Ezért egyre inkább gyűlik a tapasztalat, amely szerint kialakult az ügyeletes távollévők stábja a szövetkezeti mozgalomban. Kétségtelen, napjaink és a jövő gazdálkodása igen magas fokú szakmai ismereteket követel, s képzés, önképzés nélkül nem boldogulnak egvkönnyen a szövetkezeti gazdák. Viszont eleddig igen keves figyelmet fordítottak az önképzésre. Pedig az sem új dolog, hogy a szellemi tőke áramlásának, az imeretek, tudnivalók gyaraoítá-' sának jól bevált útja az önképzés. Érdemes lenne ezzel a jövőben többet foglalkozni. Nem ritka már az olyan szövetkezet, ahol normára dolgoznak a tagok, s minden perc, minden óra többszörösen számít. Részben, mert a közös munka is megkívánja a magáét, másrészt pedig a háztájiban is intenzív termelésre rendezkedtek, be. Jól meggondolja bárki, hogy mikor, hol tölti az idejét, s gyakori, ha választhat, inkább a közös munkából marad el. A gazdálkodás szigorúbb követelményei, a hatékonyabb és minőségi termelés egyértelműen írja elő; az ügyeletes távollévőknek előbb-utóbb befellegzik. Ehhez azonban a szövetkezeti vezetők, szigora is szükséges. Be. L. L dés is érdekelte a szakszervezeti tisztségviselőket örömmel nyugtázták, hogy az élelmiszeriparban dolgozó értelmiségiek érzik munkájuk elismerését és megbecsülését, látják azt is, hogy a munkáshatalom erősödése egyre jobban elősegíti, egyre jobb gazdasági és politikai feltételeket teremt alkotó munkájukhoz. Tavaly például az értelmiségiek 27 százaléka kapott valamilyen kitüntetést, elismerést. Az értelmiségi dolgozók közül a nők aránya elfogadható. hiszen százból 31 a számuk. Előítéletek és hátrányok azonban ma is élnek. A hét megyei élelmiszeripari vállalatnál mindössze egy igazgatót találni közülük, a szegedi konzervgyárban és egy főmérnököt a szegedi sütőiparnál. Tehetségük és számarányuk alapján sokkal többen is lehetnének magasabb funkcióban. Ennél is érdekesebb a kezdő értelmiségiek helyzete. Feltétlenül említést ér* demel: sokkal később jutnak olyan egzisztenciához, hogy anyagi biztonsággal elinduljanak a családi élet ösvényein. Hátrányosnak tartják ezek a fiatal értelmiségiek, hogy nehezebben és jóval drágábban jutnak lakáshoz, mint azok a társak, akik szakmunkásképző iskolákból kerülnek a gyárakba. A kezdő fizetésük is alacsony. Az élelmiszeripari dolgozók szakszervezetének megyei vezetői örömmel nyugtázták a kezdeményezéseket, miszerint a gyárak vezetői keresték és meg is találták annak a lehetőségét: a kezdő értelmiségieknek több anyagi segítséget adnak. Jó példaként említették a szentesi erőtakarmánygvárat és a Baromfifeldolgozót. ahol a kezdő műszaki értelmiségieknek lakást is adnak. Természetesen a kezdő értelmiségtől olykor többet várnának a gazdasági vezetők s a fizikai dolgozók is. Joggal hiányolják, hogy a gyárakban már vezető posztokat is ellátó értelmiségiek közül csak igen kevesen beszélnek idegen nyelveket. Elhanyagolják a termelés korszerűsítését, nem segítik eléggé a fizikaiakat az újítások kidolgozásában. A szakszervezeti tisztségviselők azt ajánlják a vállalatoknak, hogy fokozottabb mértékben támaszkodjanak a műszaki értelmiség alkotó munkájára, igényeljék és támogassák kezdeményezéseiket. A vállalati tervek elkészítésénél különösen sok ötletet, variációs kezdeményezést adhatnak a műszakiak. Hasonlóan kiaknázatlan még a szakmunkások, művezetők továbbképzésében nyújtandó támogatásuk. Érdemes lenne jobban megszervezni a társadalmimunka-akciókban való részvételüket is úgy. hogy szakmai ismereteiknek, tudásuknak megfelelő tevékenységgel járuljanak hozzá a megoldandó feladatokhoz. Summázva azt lehet leszűrni az élelmiszeripari dolgozók szakszervezetének kezdeményezéséből, hogy nagyobb figyelmet érdemelnek a gyárakban dolgozó értelmiségiek, a műszakiak, közgazdászok. Munkájuk, kezdeményezőkészségük, moráljuk nagyban befolyásolja a vállalatok eredményét, hasznos tevékenységét. Nincs szó arról, hogy a munkássággal. a fizikai dolgozókkal szemben valamiféle rangsorolást végezzünk, de azt minden ember tudja, hogy a jó képességű és alkotó kedvű műszaki és közgazdasági értelmiség sokat tehet az egész kollektíva, a vállalat érdekében. A haszon közös, az eredményeken mindanynyian együtt osztozunk. Gazdagh István i "