Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

Nemzetiségi klubok A nemzetiségi klubokat is be kell vonni az anyanyelvi oktatásba, a hagyományok ápolásába — hangoztatták a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége vá­lasztmányának szombaton. Gyulán megtartott ülésén. Állást foglaltak több új, ön­tevékeny művészeti csoport létrehozása mellett is. Ehhez segítséget jelent az a meg­állapodás, amelyet a SZÖ­VOSZ-szal kötött a szövet­ség titkársága. Ennek értel­mében a fogyasztási szövet­kezetek anyagilag is támo­gatják a román öri tevékeny művészeti együtteseket Hasz­nosnak ígérkező megállapo­dás jött létre a TIT-tel is. E szerint a társulat külön nyelvoktató csoport szerve­zésével segíti a román nemzetiségű lakosságot az anyanyelvi kultúra ápolásá­ban. Fokozatos áradás a Tiszán Vízutánpótlás a mellékfolyókról Újabb árhullám vonul vé­gig a Körösön, emiatt Szarvasnál — péntektől szombatra — tizenöt centi­méterrel növekedett a vízál­lás: tegnap reggel 806 centi­métert mutattak a vízmér­cék. A Körös áradása miatt némileg súlyosbodott az ár­vízi helyzet az Alsó-Tiszán. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Maroson apróbb árhullá­mok sorozata vonul le, Ma­kónál tegnap a péntekinél 14 centiméterrel magasabb, 344 centiméteres vízállást mér­tek. Ezekután érthető, hogy Szegednél a Tisza áradása fokozódott, szombaton reggel az előző napinál 14 centimé­terrel magasabb: 825 centi­méteres vízállást olvashattak le a mércékről a szakembe­rek. Ilyen magas vízállás, az Ujabb lakások Tavaly augusztusban kezdték el a DÉLÉP munkásai a Felsőváros II. ütem lakásainak építését A Kereszttöltés és a Csaba utca által határolt területről indultak, majd to­vább haladtak a Molnár utca felé. A földszintes házakat szanálták és gépi erővel elbontották. Helyettük öt- és tíz­emeletes épületek magasodnak majd. Összesen 910 lakás készül, az elsőket ebben az évben adják át Leterítik a szerelőbetont H építőipari munkások Elkészült az egyik magas ház fogad&ndntie 1970. évit leszámítva 1941 óta nem volt Szegeden. Az előre­jelzések szerint a Tisza tető­zése Szegednél elhúzódhat, mivel a folyó Szolnoknál csak lassú ütemben apad. Ami a vízállás további emel­kedését illeti: a Tisza Sze­gednél várhatóan túlságosan sokat már nem áradhat az elkövetkező napokban. A tegnap kerekedett erős déli szél némileg megnehezí­ti az árvíz elleni védekezést. A szegedi meteorológiai ál­lomástól kapott információ szerint az átlagos széllökések értéke óránként 47 kilométe­res erősségű volt, míg a ma­ximális széllökések erőssége elérte az óránként 71 kilo­méteres sebességet is. Az erős szél fokozott figyelmet kíván a gátak mellett dol­gozó vízügyi szakemberektől. A. Tisza azon szakaszain, ahol a gátakat nem kíséri véd­erdő, különösen tartani kell a hullámverés okozta károk­tól. A folyó határ menti sza­kaszán tegnap már rőzsekö­tegekkel védekeztek a hul­lámverések ellen. gyarakban Ciganoiógiai konferencia Szombaton egy nevelési­oktatási modell tanulmányo­zásával és egy fejlett cigány­közösség meglátogatásával befejeződött a Pécsett rende­zett Nemzetközi Ciganoiógiai Konferencia. Ez a tanácskozás első volt a maga nemében: a külön­böző országok ciganológusai első alkalommal vitatták meg széles körben és tudományos színvonalon a cigánygyerme­kek nevelési-oktatási problé­máit. A konferencián részt vett angol, csehszlovák, finn. francig, izraeli, magyar, oszt­rák és svéd szakemberek harminchét előadásban szá­moltak be kutatásaik eddigi eredményedről, cserélték: ki tapasztalataikat. Viszonylag kevesebb szó esik az üzemekben, gyárak­ban dolgozó értelmiségiék­ről. Ezért is dicséretes, hogy az élelmiszeripari dolgozók szakszervezetének megyei bizottsága • legutóbb átte­kintette hét élelmiszeripari üzemben dolgozó 400 értel­miségi helyzetéről készített értékelést. Közéi négy esz­tendeje jelent meg egy ren­delkezés, illetve olyan no­menklatúra (foglalkozások egységes osztályozási rend­szere), amely egységes ala­pokra helyezte a munkavi­szonyban állók számbavéte­lét, státuszát. E rendszer szerint tavalyelőtt a me­gyében 100 fizikai dolgozóra 25 nem fizikai jutott Öt évvel ezelőtt a kormány ha­tározatot hozott, hogy meg­állítsa a nem fizikai dol­gozók számának igen gyors növekedését. Az úgyneve­zett létszámstop nem sok eredményt hozott, már a rendelet utáni évben is nem­hogy csökkent volna az al­kalmazottak száma, inkább emelkedett. Mi a helyzet jelenleg? A legfrissebb adatok szerint — a statisztikusok által meg­figyelt körben — megyénk­ben 149 ezer 200 embert foglalkoztattak, 0,3 százalék­kal kevesebbet, mint -tavaly­előtt A múlt évben jelen­tősen. 2,2, illetve 2,8 szá­zalékkal csökkent a szövet­kezeti iparban és a mező­gazdasági termelőszövetke­zetben foglalkoztatottak szá­ma. Számottevőbb létszám­növekedés az építőiparban és a kereskedelem szövetke­zeti szektorában volt Ta­valy tovább nőtt a nem fi­zikai létszám aránya, hiszen a fizikai dolgozók száma 0,7 százalékkal csökkent, míg a nem fizikaiaké 1,3 százalékkal nőtt. Az emlí­tett létszámarányok alaku­lása legkedvezőtlenebb a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben, továbbá a hírközlési és a szállítási ága­zatban. Az élelmiszeripari vállala­toknál nem így alakultak az "ránvok. A meeye hét nagv élelmiszeripari üzemében kö­zel 1800 a nem fizikai ál­lományban levők száma, s ez az összlétszámhoz viszo­nyítva csak 17 százalék. Ha csak a kifejezetten értelmi­ségieket — műszakiakat és közgazdászokat — tekint­jük, akkor e szám nem több négyszáznál. E szakemberek között vannak önálló fele­lősséggel felruházott veze­tők, termelésirányítók, be­osztott elemzők. szakértők és általános hivatali mun­kát végző értelmiségiek. Egy összehasonlító adatot is föl tüntettek: az ezer fog­lalkoztatottra jutó értelmi­ségiek száma az ország ipa­rában 29, a megye élelmi­szeriparában pedig 25 fő. A szakszervezeti tisztségviselők is abból a tényből indul­tak ki, hogy az értelmiség iránti érdeklődés igen meg­nőtt, s ez nem csupán ma­gyar, hanem világjelenség. A szellemi munka jelen­tőségének felismerése korunk egyetemes érdeke. A tudo­mányos-technikai forrada­lom kibontakozása, a gaz­dasági növekedés dinamiz­musa az élelmiszeriparban is szükségessé tették a felső­fokú képzettségű szakem­berek számának növelését. A szegedi környezetben e téren igen komoly segítsé­get jelent az élelmiszeripari főiskola és szakközépiskola eredményes oktatómunkája. Az értelmiségi dolgozók nagy többsége munkás, il­letve parasztszülők gyer­meke, s nem nehéz megál­lapítani, hogy az értelmiség napjainkban az egyik leg­dinamikusabban fejlődő tár­sadalmi réteg, amely ma­gáénak vallja a munkásosz­tály törekvéseit és cselekvő­en támogatja pártunk po­litikáját Elmondható, hogy az élelmiszeriparban a mun­kásak és az értelmiségiek együttműködése, kapcsolata mindenben megfelel a szo­cialista társadalmi rend Igé­nyeinek és követelmén vei­nek. Az értelmiségi dolgo­zók minden élelmiszeripari vállalatnál jelen vannak a párt-, az állami, a társadal­mi és a tömegszervezeti közéletben, s hatékonyan se­gítik e szervezetek munká­ját. Az értelmiségi dolgo­zóknak egvötöde választott tisztségviselő, ezenkívül te­vékenyen közreműködnek az üzemi ismeretteríe<f7.tésben. tagiai az MTE^Z-rek. az élelmiszeripari tudományos egyesületnek, a vállalatok művelődési bizottságainak, propagandisták a pártokta­tásban. eredményesen veze­tik. segítik a szakmai és ál­talános műveltséget előse­gítő tanfolyamokat. És a viszonzás? Ez a kér­M Ügyeletes távollevők Somogyi Károlyné felvételei 4 gépek és irányítóik tiszteletben tartják a sudár fenyőt A napokban — a TESZÖV elnökségi ülé­sén — kifakadt az egyik jó hírű szegedi gazdaság elnöke; annyi adatot kérnek tő­lük manapság egyre-másra, hogy ő már a részletes önéletrajzát is sokszorosította. Szó szót követett, és bizony úgy alakult az összkép, hogy a termelésből, a mindennapi munkából sok időt elvett a különböző je­lentések, adatszolgáltatások tömege. Pél­dákat lehetne bőven sorolni; itt vannak mindjárt a termelési rendszerek, minden rendszernek statisztikai tömbjei vannak, azok kitöltése komoly munkát igényéi, az adminisztrációs létszám korlátozott, és ese­tenként már az ágazati vezetők is ezzel foglalkoznak a termelési problémák he­lyett. Javasolta is valaki: érdemes lenne egy­szer megvizsgálni, milyen és hányféle szervnek, vállalatnak, apparátusnak van joga és lehetősége jelentéseket, adatokat kérni; ősszeállíttatni — vagy ami szintén gond és egyre élesebben fogalmazódik meg; beiskolázni, kivonni a téeszből ki­sebb-nagyobb időre embereket, fél napra, egész napra, napokra stb. Rengeteg a to­vábbképzés, a rendezvény és most már nemcsak az első számú vezetőknek, de egé­szen a brigádvezetőkig, szakmunkásokig bezárólag. Félreértés ne essék, senki sem beszélt a tanulás, a szakmai ismeretek el­sajátítása. felújítása, karbantartása ellen, de a gond egyre nő. kezdve a hivatalos szervektől, akár a tűzoltóságig, az állatte­nyésztési felügyelőségig, vagy az egészség­ügyi osztályig valamilyen formában elvon­hatják a termelésből a szövetkezeti dolgo­zókat. Kis eseteknek tűnnek ezek, de ha a kö­zös gazdaságok szempontjából vizsgáljuk és értékeljük, akkor a jelentőségük is megnő. Ugyanis esetenként bárhogy dönt a vezetőség, gondot okoz. Ha nem engedi el a szóban forgó dolgozót, mondjuk bri­gádvezetői továbbképzésre, az könnyen megsértődhet, úgyszintén a rendező szerv, hivatal stb. És neheztel. Ha viszont elen­gedi, akkor kiesik a termelésből a munka­erő. Ezért egyre inkább gyűlik a tapaszta­lat, amely szerint kialakult az ügyeletes távollévők stábja a szövetkezeti mozga­lomban. Kétségtelen, napjaink és a jövő gazdál­kodása igen magas fokú szakmai ismerete­ket követel, s képzés, önképzés nélkül nem boldogulnak egvkönnyen a szövetkezeti gazdák. Viszont eleddig igen keves figyel­met fordítottak az önképzésre. Pedig az sem új dolog, hogy a szellemi tőke áramlá­sának, az imeretek, tudnivalók gyaraoítá-' sának jól bevált útja az önképzés. Érde­mes lenne ezzel a jövőben többet foglal­kozni. Nem ritka már az olyan szövetkezet, ahol normára dolgoznak a tagok, s minden perc, minden óra többszörösen számít. Részben, mert a közös munka is megkí­vánja a magáét, másrészt pedig a háztáji­ban is intenzív termelésre rendezkedtek, be. Jól meggondolja bárki, hogy mikor, hol tölti az idejét, s gyakori, ha választhat, inkább a közös munkából marad el. A gazdálkodás szigorúbb követelményei, a hatékonyabb és minőségi termelés egyér­telműen írja elő; az ügyeletes távollévők­nek előbb-utóbb befellegzik. Ehhez azon­ban a szövetkezeti vezetők, szigora is szük­séges. Be. L. L dés is érdekelte a szakszer­vezeti tisztségviselőket örömmel nyugtázták, hogy az élelmiszeriparban dolgo­zó értelmiségiek érzik mun­kájuk elismerését és meg­becsülését, látják azt is, hogy a munkáshatalom erő­södése egyre jobban előse­gíti, egyre jobb gazdasági és politikai feltételeket te­remt alkotó munkájukhoz. Tavaly például az értelmisé­giek 27 százaléka kapott va­lamilyen kitüntetést, elis­merést. Az értelmiségi dolgozók közül a nők aránya elfogad­ható. hiszen százból 31 a számuk. Előítéletek és hát­rányok azonban ma is él­nek. A hét megyei élelmi­szeripari vállalatnál mind­össze egy igazgatót találni közülük, a szegedi konzerv­gyárban és egy főmérnököt a szegedi sütőiparnál. Tehet­ségük és számarányuk alap­ján sokkal többen is lehet­nének magasabb funkció­ban. Ennél is érdekesebb a kezdő értelmiségiek helyze­te. Feltétlenül említést ér­* demel: sokkal később jut­nak olyan egzisztenciához, hogy anyagi biztonsággal el­induljanak a családi élet ös­vényein. Hátrányosnak tart­ják ezek a fiatal értelmi­ségiek, hogy nehezebben és jóval drágábban jutnak la­káshoz, mint azok a társak, akik szakmunkásképző is­kolákból kerülnek a gyá­rakba. A kezdő fizetésük is alacsony. Az élelmiszeripa­ri dolgozók szakszervezeté­nek megyei vezetői öröm­mel nyugtázták a kezdemé­nyezéseket, miszerint a gyá­rak vezetői keresték és meg is találták annak a lehető­ségét: a kezdő értelmisé­gieknek több anyagi segítsé­get adnak. Jó példaként em­lítették a szentesi erőtakar­mánygvárat és a Baromfifel­dolgozót. ahol a kezdő mű­szaki értelmiségieknek la­kást is adnak. Természetesen a kezdő ér­telmiségtől olykor többet várnának a gazdasági veze­tők s a fizikai dolgozók is. Joggal hiányolják, hogy a gyárakban már vezető posz­tokat is ellátó értelmiségiek közül csak igen kevesen be­szélnek idegen nyelveket. Elhanyagolják a termelés korszerűsítését, nem segí­tik eléggé a fizikaiakat az újítások kidolgozásában. A szakszervezeti tisztség­viselők azt ajánlják a vál­lalatoknak, hogy fokozot­tabb mértékben támaszkod­janak a műszaki értelmiség alkotó munkájára, igényeljék és támogassák kezdeménye­zéseiket. A vállalati tervek elkészítésénél különösen sok ötletet, variációs kezdemé­nyezést adhatnak a műsza­kiak. Hasonlóan kiaknázat­lan még a szakmunkások, művezetők továbbképzésében nyújtandó támogatásuk. Ér­demes lenne jobban meg­szervezni a társadalmimun­ka-akciókban való részvé­telüket is úgy. hogy szak­mai ismereteiknek, tudásuk­nak megfelelő tevékenység­gel járuljanak hozzá a meg­oldandó feladatokhoz. Summázva azt lehet le­szűrni az élelmiszeripari dol­gozók szakszervezetének kez­deményezéséből, hogy na­gyobb figyelmet érdemel­nek a gyárakban dolgozó értelmiségiek, a műszakiak, közgazdászok. Munkájuk, kezdeményezőkészségük, mo­ráljuk nagyban befolyásolja a vállalatok eredményét, hasznos tevékenységét. Nincs szó arról, hogy a munkás­sággal. a fizikai dolgozókkal szemben valamiféle rang­sorolást végezzünk, de azt minden ember tudja, hogy a jó képességű és alkotó ked­vű műszaki és közgazdasági értelmiség sokat tehet az egész kollektíva, a vállalat érdekében. A haszon közös, az eredményeken mindany­nyian együtt osztozunk. Gazdagh István i "

Next

/
Oldalképek
Tartalom