Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
Szomüat, 1979. február 17. 3 Szegedi IKérházi pavilon pártvezetők látogatása — az Ifjúsági Házban pénteken délelőtt n Tisza-parti új Ifjúsági Házba látogatott Török József, az MSZMP Szeged városi biaottságának első titkára, valamint Deák Béla és Berta István, a városi pártbizottság •öl kárai. A létesítményt — melyet várhatóan márciusban adják át rendeltetésének Goldschmied József igazgató mutatta be. A vendégek ezt kővetően aktuális Ifjúságpolitikai kérdésekről beszélgettek a KISZ Városi bizottságának jelenlevő vezetőivel és munkatár«aivaL Szegeden új, 200 ágyas kórházi pavilont épít a DÉLÉP, előregyártott elemekből a Toibuhin sugárúton, a II-es kórház udvarán. Az ötszintes épület szerelését már befejezték, most a belső munkákat végzik. Az építkezés indokolja, hogy az l-es kórház több mint 175 éves, felújításra szorul. Az új, tervek szerint jövőre elkészülő belgyógyászati pavilonban kapnak helyet a Kossuth Lajos sugárúti kórház betegei Turizmus Avagy: csempészek alkonya Hazánk — akárcsak a con rontsák hivatalos fize- gezés hívei körében, hogy múltban — a jövőben is tési eszközének a hitelét, az egy kilón felüli húskivitárt kapukkal és őszinte illegálisan a határokon túl- teli tilalom nem vonatkozik vendégszeretettel fogadja a ra csempészet tömeges téte- a konzervekre. Az azonban turistákat Egészen pontosan: lekkel veszélyeztessék a megengedhetetlen, hogy pélmindazokat, akik a honi tá- nemzeti valuta árfolyamát dául a határ menti falu jak szépségére városaink és Ugyanakkor minden jóérzé- vendéglőse a magyar éttefalvaink látnivalóira, a ma- sű magyar állapolgár egyre rémből kondérban szállítsa gyar ételek és boraink za- nagyobb aggodalommal és mondjuk a sertéspörköltet matára kíváncsiak, a Bala- megvetéssel figyelte, miként vagy a birkapaprikást s ton vagy hévizeink hullá- keletkeznek piacokon és egy-egy forduló busás hamaiban kívánnak felüdülni, áruházak környékén, a fő- szonnal gyarapítsa bevételét, gyógyulást keresni, netán ro- város terein és utcáin, nagy- miközben a hazai vendégkonaik, barátaik látogatására városokban, mint például sereg hoppon marad, érkeznek. De: a feketepiacok Szegeden alkalmi kirakodó- Mindent egybevetve; az alkalmi kufárai, valuták vásárok, ahol bizonytalan új intézkedés betűje és szelbotcsinálta váltói, a magyar eredetű holmik, többnyire leme az idegenforgalom ériforint érték- és hitelrontói csekély értékű „bóvlik" kel- dekeit védi, a turizmust bem kívánatosak. lették magukat, a hajdani szolgálja. Azon a képtelen A Pénzügyminisztérium és cserekereskedelem primitív helyzeten kíván javítani, h Magyar Nemzeti Bank csü- körülményeit visszaidézve. hogy az évről évre gyaratörtökön nyilvánosságra ho- A rendelkezések érintik a podó számú turistával szemzőit új deviza- és vámren- magyar turistákat is. A ben az idegenforgalomból delkezése éppen azt a célt nyugati valutákért ezentúl származó bevételek nem nőtszolgálja, hogy a turizmus többet kell fizetni, de na- tek arányosan. Ha valakidinamikus fejlődését megtisz- gyobb a rendelkezésre bo- nek, vagy valakiknek a rentítsa a kellemetlen — és te- csátott összeg is. A Magyar delkezés révén a jövőben gyük mindjárt hozzá: — ér- Népköztársaság így is lehe- elmarad az egyéni haszna, dekéinükel ellentétes, szán- tőségeihez mérten maximális ennek csak örülhetünk. A dékainkkal szembenálló sal- segítséget nyújt állampolgá- csempészek, feketézők és lángoktól. Nyilvánvaló, hogy rainak külföldi utazásaihoz, vaiutaüzérek ezentúl remélnépgazdaságunk érdeke az szem előtt tartva azt a ja- hetőleg elkerülik határainidegenforgalom növelese. gos igényt, hogy az emoerek 7° Pártunk és kormányzatunk megismerjék más országok Kat> h°Sy annál zavartaiapolitikája is ezt a törekvést népét, szokásait, gyönyör- nabbul, szívesebben időzzesugallja, amikor mind a köd jenek a világ legszebb nek körünkben továbbra is hozzánk látogató külföldiek, tájaiban Ennek érdekében szívesen látott külföldi ven. mind az idegen országokba terjesztettek ki a turistautkészülő magyar állampolgá- levéllel fölkereshető orszá- aegemK' a tunstaKrok vizűm- ' és útlevél- gok körét az USA-ra és ügyeit messzemenő jóindu- Kanadára, sőt Japánra, Inlattal kezeli. diára, Észak-Afrika és DélAzt azonban egyetlen or- Amerika egyes országaira is. a aersvel is! ÉLETÜNK természetes elemévé vált, hogy diákifjúságunk nemcsak mindennapi alapkötelességének, a tanulásnak tesz eleget, hanem alalkalmanként, vagy rendszeresen bekapcsolódik a gazdasági építőmunka feladatainak végrehajtásába is. Ez a tendencia egyre erősödik, évről évre nagyobb az igény a diákmunka iránt. Jól jelzi ezt az őszi betakarítási munkákban való részvétel, vagy az, hogy az üzemek, és szövetkezetek közel kétszerannyi építőtábori létszámra jelentettek be az idén igényt a KISZ Központi Bizottságához és az Állami Ifjúsági Bizottsághoz, mint az elmúlt esztendőben. A diákok létszámát tekintve Csongrád megye különösen kedvező helyzetben van az ország más területeihez viszonyítva, s ebből is kiemelkedik Szeged város, ahol a közel 7 ezer nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgató még rugalmasabban mobilizálható, mint a középfokú oktatási intézmények diákjai. Joggal adódik a kérdés, hogyan élünk megyénkben ezzel a ) kedvező lehetőséggel, okosan használjuk-e fel tanulófiataljaink lelkesedését, lendületét, energiáját? Az időszerűség nem véletlen, hiszen a hatékonyság a diákmunkaerő felhasználásában éppúgy követelmény, mint gazdasági életünk bármely más területén. A Qsongrád megyei tapasztalatok ellentmondásosak. Egyfelől találkozunk országosan is figyelmet keltő nagyszerű kezdeményezésekkel, másfelől a lehetőségek fel nem isimérésével, sot a gyerekekkel szembeni apolitikus magatartással is. Ezekről adott számot a KISZ megyei bizottsága a közelmúltban a megyei pártbizottság vezetésének, s közös gondolkodásban születtek olyan feladatok, amelyeknek végrehajtása a minőségi előrelépés feltétele AZ EGYETEMI, főiskolai hallgatók egész éven át végzett alkalmi munkája jól kihasznált lehetőség megyénkben. Érdékes, hogy amíg több szocialista országban (Szovjetunió, NDK, Lengyelország) államilag intézményesített formában szervezik ezt, hazánkban a szervezeti keretek nem alakultak ki. Ezért is váltott ki országos visszhangot és elismerést a szegedi felsőoktatási intézmények kezdeményezése. A JATE Szág, Népköztársaságunk sem Bizonyára hasonlóképpen tűrheti el, hogy felelőtlen jó hatást vált ki a kisebb élemek a külföldi pénzpia- pénzű turisták, a kempinÁrhullám, belvíz Jelentés Szegedről Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a Tiszán végigvonuló árhullám Csongrádnál és Mindszentnél tegnap 12 centiméterrel növelte a folyó víziszintjét. így pénteken a reggeli órákban Csongrádnál 861, Mindszentnél 869 centimétert mutattak a vízmércék. Szegednél tegnap 13 centiméterrel nőtt a folyó vízszintje: reggel 811 centimétert mértek. A Mároson végigvonuló kisebb árhullám tegnap 330 centiméterres vízállással tetőzött Makónál. A már napokkal ezelőtt életbeléptetett éjjel-nappali figyelőszolgálat keretében 780 vízügyi dolgozó őrzi, figyeli a gátakat. Az 1970-es árvíz után megerősített töltések mindenütt állják a megterhelést, buzgár eddig sehol nem keletkezett. Az ATIVIZIG szakemberei — az esetleges hullámverések ellen —• polietilén-fóliákat és rőzsekötegeket készítettek elő a töltések mentén. Csongrád megyében jelenleg közel 20 ezer hektárt borít a belvíz. Az éjjelnappal dolgozó átemelő szivattyúk másodpercenként 42 köbméter vizet juttatnak a folyókba Munkaés tűzvédelem Túrgyaita az országgyűlés ipari bizottsága A termelő ember életének és egészségének megóvásáról, a munka- és a tűzvédelemről tárgyalt pénteki ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. A parlamenti tanácskozáson a képviselők a Könynyű-, a Nehéz- és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának felmérése, jelentése alapján tájékozódtak a munkavédelem helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. A kérdés fontosságát támaszja alá, hogy a Minisztertanács 1977-ben és 1978-ban kormányhatározatot fogadott el a munkavédelem fejlesztésének feladatairól, s a teendőkről tanácskozott tavaly novemberi ülésén a SZOT is. A beszámolók leszögezték: az iparvállalatoknál a munkavédelem kettős feladat Egyrészt maguk is használnak gépi berendezéseket, s ugyanakkor gyártói a termelőeszközöknek és nagyon lényeges, hogy azokat milyen biztonságos berendezésekkel szerelik fel. Érthető tehát, hogy ma már a kutató laboratóriumokban, a fejlesztési irodákban a korszerű berendezések megszerkesztésénél is figyelembe kell venni a biztonsági követelményeket. A minisztériumoknak irányító-ellenőrző munkájukban az utóbbi évek fejlődése mellett fel kell tárni a gondokat is, reálisan értékelve az ellentmondásokkal terhes fejlődést — állapították meg egyebek között a Szakszervezetek Országos Tanácsának az ülésen felszólaló képviselők. (MTI) KISZ-bizottsága mellett működő „munkaközvetítő iroda" elvégzi a munkaalkalmak felderítését, az igények bejelentését és a hallgatók mozgósítását. Az iroda csak társadalmi aktívákkal dolgozik, KISZ-es hallgatók informálják, szervezik naponta társaikat előadások szüneteiben, a kollégiumokban, a menzán. Ennek a széles társadalmi bázisnak köszönhető, hogy a hat szegedi felsőoktatási intézménynek mintegy 3 ezer hallgatója vesz részt rendszeresen és szervezetten a munkaközvetítésben. Pótmamaszolgálat, korrepetálás, takarítás a népszerűségi sorrend, ugyanakkor a legnagyobb tömeg a vállalatoknál, szövetkezeteknél dolgozik. A közel 60 munkahelyen nagy az igény a hallgatók munkájára, ennek megfelelően a foglalkoztatás is jó, értelmes munkával történik, bár a kereseti lehetőségek igen szélsőségesek. A munkaközvetítés egyetlen „szépséghibája": nem biztos, hogy a diákmunka társadalmilag legfontosabb munkákat találja meg. Ezért szükséges, hogy a megyei és a szegedi tanácsok munkaügyi osztályaival az információs kapcsolat és koordinációs tevékenység erősödjék, s közös gondolkodással alakuljon ki a hasznossági és sürgősségi sorrend. Bizonyosan a munkát tovább javítja, hogy a József Attila Tudományegyetem vezetése a napokban megteremtette az iroda elhelyezésének az ügy fontosságához méltó körülményeit is. A DIÁKOK nyári építőtáborozása, már ifjúkorát is betöltötte, hiszen tavaly emlékeztünk meg a 20. születésnapjáról. A növekvő számú központi szervezésű és országos mozgósítású építőtáborok mellett egyre több a helyi, megyei feladatokra szervezett építőtábor, vagy kereseti lehetőséget is biztosító munkatábor. A Csongrád megyei helyzet igencsak érdekes: megyénk csak küld építőtáborba fiatalokat, de központi mozgósítással egyáltalán nem kap. Ennek a kedvező diáklétszám mellett oka az is, hogy üzemeink, szövetkezeteink — a Hódmezővásárhelyi Főiskolai Tangazdaság kivételével — nem alakították ki az építőtáborozás feltételeit. Nem használjuk ki erre a célra kellően .a meglevő kollégiumi hálózatunkat sem, hiszen nem szükséges mindenütt a nyári táborhely létrehozása. Összetett az oka tehát annak, hogy amíg 1978ban 1748 főt küldtünk központi építőtáborba a megyei építőtáborok mellett, addig 1979-ben már 2900-at kell mozgósítanunk, köztük 10Ö0 fiatalt a békéscsabai konzervgyárba, vagy 60Ö-at Hidashátra, címerezni. Az objektív megítéléshez az is hozzátartozik, hogy a •MÉM és OVH nem támogatta a hódmezővásárhelyi címerező, illetve a makói és szegedi belvízvédelmi építőtáborok országos táborrá nyilvánítását. Ezeknek a táboroknak politikai és gazdasági haszna egyaránt nagy. 1978-ban 580-an dolgoztak megyénk középiskolás fiai közül a belvízvédelmi építőtáborban és 623 címerezet; Hódmezővásárhelyen. Ebben az évben ismét lesz belvízvédelmi és címerezőtábor is, a szervezési munkákat már a megyei tanács vb művelődésügyi osztályával közösen megkezdtük. Feltétlenül ki kell emelni, hogy a tavaly országosan elért első helyezésünkben nagy részük van megyénk pedagógusainak is, akik értik és hirdetik az épitőtáborozás jelentőségét. Ahhoz, hogy ezt a lendületet, tenniakarást még jobban helyi féladataink megvalósítására használjuk ki, végig kell gondolni ennek szükségességét, a feltételek megteremtését, vagy kihasználását. Szép dolog, hogy a mi fiaink és lányaink jól állnak helyt az ország más vidékein, de szívesen látnánk Csongrádbán is baranyai, somogyi, vagy tolnai ifjakat. ABBÓL A TÉNYBŐL, hogy a honvédség és a diákok munkája nélkül az őszi betakarítás már megvalósíthatatlan, viccet is faragtak. Viccet faragni lehet — a gyerekekkel viccelni viszont nem —, a tény tény marad: 1978. őszén az általános iskolások 76 ezer, a középfokú oktatási intézmények diákjai 126 ezer, az egyetemi, főiskolai hallgatók 30 ezer munkanapot dolgoztak a betakarításban és feldolgozásban. A tanulói létszám iránti igény minden eddiginél nagyobb volt, ugyanakkor a kedvezőtlen időjárás is hátráltatta a munkák gyorsabb elvégzését. A diákok jelenléte a földeken, a feldolgozásnál visszatérő jelenség, nem új dolog, így üzemeink, szövetkezeteink ezt tervezik és tervezniük kell a munka megfelelő feltételeit is. A gazdálkodó egységek többsége már régi kapcsolatokat alakított ki iskolákkal, megfelelő módon premizálják, serkentik a jobb munkát. Az őszi betakarítás csúcsmunka, igényes szervezést, sok ember és gép mozgatását követeli, ráadásul az idő is sürget. Ilyen körülmér nyek között hibák is csúsa-i hatnak be. 1978. őszén azonban az előző éveknél több volt a hiba, még lélektelen-' ség is előfordult, és ez figyelmeztető. Nem az időjájárás viszontagsága, a sár,' vagy a nehéz munka riaszt-' ja, elsősorban a gyerekeket; hanem az emberi felelőtlenség. Mert minek lehet betudni a minősíthetetlen hangnemet, a szállítási, ellátási, elszámolási problémákat? Mit érez az a tanuló, aki a részesbérlő paprikáját szedi, vagy aki mellett szombaton és vasárnap a háztájit művelik, de a közösre nem jut idő? Azt sem lehet elfogadni, hogy egyik állami gazdaságunk egyik napról a másikra lemondja 600 egyetek mista munkáját. Milyen lehetett ott a munkaszervezés, de a munkafegyelem is, ahol a főiskolások egy hét alatt 91 forintot kerestek? Miért éleztem ki ezeket a példákat a hibák közül? Azért mert a diákmunka két irányú dolog. Csak egyik oldala — nagyon fonto6 oldala — a gazdasági haszon. A másik a munkáranevelés, és munkára nevelni csak értelmes, hasznos tevékenységgél lehet. A diákok a munka során találkoznak munkásokkal, a parasztemberekkel. Itt szerezhetnek élményt munkafegyelemről, üzem- és munkaszervezésből, munkakedvből, a társadalmi tulajdon, vagy közös vagyon megbecsüléséről. MEGEDZI életüket, tuda^ tukat formálja a munka. Hogy milyen módon, abban a felelősség közös. A pártszerveké, a munkahelyi vezetőké, a KISZ-szervezeteké. Ezt a felelősséget érezve kell hívni és várni a diákokat dolgozni nyáron és ősszel, az év minden szakában. A diákélet — múló állapot, de már itt eldől, hogy ki hogyan tanul meg dolgozni, hogyan becsüli meg mások munkáját.' Bódi Győrst/ V r