Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

Csütörtök, 1979. február 5. 7 Postás újítók A Szegedi Postaigazgató- módosításáról szóló újítása ság és a Postások Szakszer- vitte el a pálmát vezetének területi tanácsa csütörtökön újítási ankétot Az értekezleten a postás tartott a Postaigazgatóság ta- újítók és feltalálók V. orszá­nácstermében. Keresztes gos tanácskozására 14 küldöt­György megnyitója utánGal- tet választottak. A tanácsko­góczy Károly <újítási főelő- záson Rózsa István, a Szege­adó beszélt a mozgalom har- di Postaigazgatóság vezetője minc évéről. Értékelték az adott át az újítómozgalom­elműlt évi újítási versenyt ban kitűnt dolgozóknak és is, melyben Tóth Olivér a kollektíváknak pénzjutalma­levélszekrények építésének kat és okleveleket. Tél az erdőkben Az erdészetekben javában tart a téli szezon. Az erdé­szek és a faipari dolgozók minden eddiginél jobb körül­mények között végzik mun­kájukat. Sok erdei munka­helyen ma már valóságos ét­termi kiszolgálásban része­sülnek — ezt állapította meg a legutóbbi szakszervezeti felmérés. Ez arra keresett választ: az erdőgazdaságok mit tesznek a szociális ellá­tás javításáért. Mindenki Jánoskája Móra-bemutató a Kissxinházban A gyermekszínházi elő­adásokon mindig az őszinte, tiszta véleménynyilvánítás ragad magával. A beszólá­sok, á spontán 'fölcsattanó taps, s sóhaj és a kiáltozás, a szurkolás — az együttélés a színpadi játékkal. Talán föl sem mérhető, hogy a gyerekek számára mekkora és mily tartós élmény, mi­lyen nevelő erő egy-egy színházi előadás. Azt hihet­nénk, hogy a mindennapi televíziózás kioltja a gyer­meki érdeklődést — s min­den színházi alkalommal be­bizonyosodik, hogy az élő színházat, a testközeli pro­dukciót. a jelenlét varázsát nem helyettesitheti se film, se televízió. Jánoska (Karádi Judit) és Veronika (Szabó Mária) A szegedi színház kollek- népies..." Ez jellemző a tívájának a Móra-centená- Mindenki Jánoskájára, a két riurn és a nemzetközi gyer- szomszédfalu torzsalkodásá­mekév idején csak az lehe­tett a gondja; melyik Mó­ra-művet vigyék a gyere­kek elé? A „kötelező" és a „szabadon választott" talál­kozott végül is a Mindenki Györgyi, Mezey Károly, Ber­ki Irén, Szűcs László, Bü­ky Bea, Jachinek Rudolf és a gyerekek — kedvvel és szerettei tolmácsolták Móra Jánoskája című adaptációban. A novella­valóságot ra és megbékélése is: a sze­líd alföldi humor, a mosoly­gó bölcsesség, a 'finom gú- szavait, nyolódás, a tisztaságra es „Szívemben csak gye­emberszeretetre való neve- rek[ró maradok én mindig" les. Mindezeket azon a nyel- _ mondta magáról Móra, yen, amelyről o maga így szerényen, de felelőssége xr: „Nagyon szeretem azt a tudatában. Gyerekekhez ^heggyel mindig érintő nyelvet, amin élek, s amin szólni . ugyanis nemcsak gü­mese, a fordulatos cselek- az apám beszélt nekem, és mény ,a romantikus töltés, a nevelő szándék színje kínál­tatta magát a színpadi át­dolgozásra. A dramatizálást a színpadot jól ismerő szí­nész, a szegedi színház mű­vésze, Katona András vé­gezte el. Az elbeszélés ugyan ellenáll a drámai megformálásnak, így egy­máshoz kapcsolódó epizó­dok sora került a Színpadra, amiket a narrátorrá elő­léptetett öreg koldus, Posz­tószél köt úgy-ahogy egybe. A színpadra állítás erőssé­gei a verses-zenés betétek. Polner Zoltán, a versek író­ja nagyszerűen ráérzett Mó­ra szellemiségére és a szín­én beszélek az unokámmal.' Csakhogy Móra óta, az el­múlt közel ötven esztendő­ben nyelvünk is alakult, formálódott. A színházból kifelé jövet hiába kérdez­tem meg a lelkes kis néző­ket, mi is az a menázsi, kasz­gyögést, hanem felelősséget is jelent. Nem leguggolni kell a gyerekekhez, harjpm magunkhoz emelni őket. Móra ennek szellemében élt és dolgozott, a szegedi színház is erre tett sikeres kísérletet. Az író népszerű­sége ma sem hanyatló, az nár, árenda, homokfutó — az idei Móra-centenáriumra nem tudtak megmondani megjelenő könyvekkel együtt (azon elmélkedhetnénk jó dolog-e az, vagy nem!) A Mindenki Jánoskája van olyan értékes darab, hogy az elkövetkezendők­ben megérdemelne egy kis tömörítést, egy kis csiszo­lást. Az első rész kifáraszt­ja a gyerekeket, kicsit el­a felszabadulás óta írásai 3 és fél millió példányban je­lentek meg. Ehhez most a szegedi színház új műfaj­ban, új élményeket tarto­gatva társul. Tanúi Lajos Kettős jogállás Rendelkezés a szakszövetkezeti tagságról A kettős jogállás jogi szak- sze a szakszövetkezetből nem A személyi tulajdon mér­kifejezés. Azt takarja, hogy adható ki. Az ügyfelek meg- tékét meghaladó földterület senkinek sem lehet két he- hallgatásakor az ingatlan- nem adható ki — ez a föld­lyen munkaviszonya. Ez alól nyilvántartás és a földtulaj- törvény azon rendelkezése 1977. május l-ig mentesültek doni nyilatkozat alapján a szeYint, hogy a tag klvül­á szakszövetkezetek tagjai, földhivatal — a meglevő állővá vált, tagsági viszonya Az akkor hozott rendelet vi- földtulajdon figyelembevéte- megszűnt —, megváltódik és szont kimondja, hogy 1978. lével — megállapítja, hogy térítés ellenében szövetkeze­december 31-ig rendezni kel- kinek-kinek mennyi személyi ti, illetve állami tulajdonná lett a szakszövetkezeti tagok földtulajdon maradhat birto- alakul. Erről a járási földhi­kettős jogállásának ügyét. A kában. Ez az a földmennyi- vatal határoz. Megjegyzendő, szakszövetkezetiek választ- ség, amennyi a szakszövetke- hogy a haszonélvezettel ter­hattak, lehettek szakszövet- zetből a tulajdonos kérel- belt tulajdoni hányad nem kezeti tagok, vagy más vál- mére kiadható. A visszahagy­lalat, tsz, intézmény dolgo- ható területről annyit, a vauiiaio iiieg. zói. A tagság az önkéntesség földhivatal ennek megítélé- latjuk, hogy ezeket a elve alapján dönthetett saját sekor azt veszi figyelembe, földeket egyelőre részesmű­sorsáról. hogy a szakszövetkezetből velésl szerződéssel érdemes Megyénkben minden szak- küépő tagnak mennyi bel- hasznosítani. A részesműve­területi, zártkerti és tanya léssel ugyanis a szakszövet­körüli föld van használaté- kezet és volt tagja között a ban. Ez a tulajdoni és úgy- termelési kapcsolat lényegé­nevezett használati állapot a ben változatlan marad, s föld visszahagyásának alapja, ezeknek a földeknek a mű­Igénylése esetén ezt pótolja velése biztosítottnak látszik, a földhivatal a személyi tu- A földhivatal a termelés ér­lajdonnak maximum 6 ezer dekeit tartja szem előtt ak­mértékéig. kqr, amikor a személyi tu­Amennyiben a kilépőnek lajdonú földek nagyságának ilyen föld nem volt birtoké- megállapítását és birtokba ban, a szakszövetkezet cse- adását 1979 őszére tervezi, reföldet biztosít zárt kertben, Ez a megoldás nem zavarja vagy zárt kertté nyilvánít- az ez évi mezőgazdasági ter­ható földterületen. A volt melés biztonságát. Megemlít­3zövetkezet vezetősége tájé­koztatta a kettős jogállású tagokat a jogszabályról. S levelükben választ kértek ar­ra, hogy a szakszövetkezeti tagok hogyan döntenek. Csongrád megyében jelenleg 9 szakszövetkezet működik, 7800 taggal. Közülük hét a szegedi járásban gazdálko­dik. Tagsági viszonyát 1291 néevzetméteres embernek kellett rendeznie, "egyzetmeteres Többségükben fizikai mun­kások. Mi történt? Nyolc­százhárman kiléptek a szak­szövetkezetből, s megtartot­ták eredeti munkaviszonyu­kat, arrüt viszont 167 ember szüntetett meg: ők a szak­szövetkezeti tagság mellett tag tanya melletti, illetve jük még, hogy a földmérési döntöttek. Jelentős volt néhány esetben belterületi feladatokat hatósági munka­azoknak a száma is, akik helyett családtagjuk lépett be a szakszövetkezetbe, ösz­szességében megállapítható, hogy a szakszövetkezetek földterületet is kaphat. Ter- ként, azaz térítés nélkül vég­mészetesen a föld visszaha- zi el a földhivatal. A vissza­gyása csak akkor valósítha- hagyott területet a tulajdo­tó meg, ha a szakszövetke- nosoknak, illetve megbízot­zeti tagnak, vagy családtag- taiknak ősszel adják birtok­taglétszáma jelentősen nem jának megfeleiő nagyságú ba. földtulajdona volt. A felmé- Dr. Nagy Sándor István, rések szerint ez körülbelül a Csongrád megyei 80 hektárnyi területet érint Földhivatal osztályvezetője változott. Ezek után néhány jogi kérdésről. Ha a családtag (házastárs, gyermek) a kilé­pő taggal egy időben annak kilépését mintegy pótolva nem lépett be, úgy a tagsági viszony megszüntetésének vannak bizonyos, a földdel kapcsolatos következményei. Ezekről a földhivatal intéz­kedik. Mi lesz a földdel? A termelőszövetkezeti tör­vény kimondja, hogy a szak­szövetkezeti tagsági viszony megszüntetésének esetén a volt tag gazdaságához tarto­zó földnek a személyi tulaj­don mértékét meghaladó ré­Y ° p', nyújtott .hosszú. Némely padi mű lényegére is. Pal da]og_ tá Tamás dallamai nagyrészt jól énekelhetők, de néhány taktus vissza-visszaköszön. „A legnehezebb műfajt választja magának .,.: a gyermekeknek ír. Az öreg diófáról, a Mindenki. János­kájáról, a Csilicsali Csala­vérről, a Kincskereső kis ködmönről, a Filkóról mesél a leghálásabb és legflnnyá­sabb olvasóknak és ezek egyszerre a szívükbe fogad­ják és nem győzik hallgat­ni" — írta Móráról a kor­társ Juhász Gyula, s ezek a szavai a Mindenki Jánoská­ja bemutató előadásán be­váltak. Móra élete prog­ramjául választotta, hogy elsősorban dalos-táncos betét kidolgo­zatlan. A stilizált, síkokra komponált, jól funkcionáló díszlet szellemiségét nem követték a jelmezek, azok­ról hiányzik az átgondolt stilizáló kéz munkája — pe­dig mindkettőt Gyarmathy Ágnes tervezte. A rendező, Angyal Mária igyekezett szerves egésszé kapcsolni a mozaikkockákat — ám a kötőanyag más minőségét nem sikerült eltüntetni. A darab címszerepét. Minden­ki Jánoskája alakját Karádi Judit formálja /meg. Ideális alakítás ez a nadrágos lány­szerep — a színésznő szőke­sége, tiszta tekintete, jó énekhangja, felszabadult já­hogy íróként elsősorban a át a gyerekek lelkéhez férkőzzék rekek szí£ébe Társa> Vero. nika Szabó Mária, akinek mély tónusú hangja kissé közel, az ő világukat for­málja, építf ,egy életre szólóan felébreszti bennük az olvasás szenvedélyét. Szin­te minden írásában ott munkál az útrabocsátó gyer­mekkori élmény, sosem fe- é részese és az esemé­felegyházi „„ ' megtörte a gyereklány sze­leburdian kedves figuráját. Posztószél szerepében Nagy Zoltán egyszerre a cselek­ledte, hogy ő a foltozó szűcs fia, akinek „doktorátusa volt szegény­ségből". Kosztolányi teszi fel nyek irányítója, a valóság szegény koldusa és a mese bölcs öregapója. Az egyik legsikeresebb és legnépsze a kérdést egy cikkében 1927- rűbb alakítás Rácz Tiboré, ben: „Vajon miben lakozik gki Fütyü cigány foitos-pi­ennek az írónak a varázsa, rQ3 nadrágjában és lyukas aki az utóbbi években kalapjában kacagtató mo­egyike a legolvasottabbak- . az előadásnak. Talán nek?" A &STSS*- selypessége kicsit eltúlzott, ja: „Mindenekelőtt abban, néha nehezen érthető. A hogy nádi hegedűjén kedve- többiek — Katona András, sen és természetesen tud S2abó lstván> Herczeg Zsolt, TZZgy- a MTyaé Xa Oémesi Imre, Déry Mária, gyökerében és mivoltában Csizmadia László, Décsy Coppelius mester Coppelius mester műhelyé- meztető is. Látlelet a tárlat­ben a címe Hemmert János látogató közönség ízléséről, egyik legsikerültebb alkotá- felkészültségéről — heteroge­sának. Akár jelképe is le- nitásáról. „A kiállítás nagyon hetne alkotói birodalmának, tetszett, különösen ötlatgaz­A Horváth Mihály utcai kép- dagsága ragadott meg ben­tárban néhány hete megnyílt nünket." „Nem tetszett!" tárlata tömegeket vonz. Már „Gratulálok! Jó lenne né­a megnyitón is szorongtak az melyiket Tarjánváros színe­érdeklődők, azóta naponta sebbé tételéhez felhasználni, sokan keresik' fel a kiállító- Az újszerűség ott még job­terem harmadik emeletét. ban érvényesülne..." „A tel­Minek szól ez a várakozá- jesen nyugati ízű és szemlé­son felüli érdeklődés? Min- letű alkotások ötletbő, nagy den bizonnyal az alkotónak formátumú kompozíciós kész­is, a műveknek is. A kiállí- séget bizonyítanak." „Tulaj­tott munkák újszerűségének, donképpen meglehetősen bor­szokatlanságának, eredetisé- zalmas képek ezek ..." „Aki­gének. Szól annak, hogy va- nek ilyen fantáziája "van, az lami új, valami más, meg- igazi zseni és aki ilyen har­döbbentő látvány fogadja a móniával tud játszani, az terembe lépőket. A reagálá- igazi művész!" „Ne adjatok sok persze korántsem egy- neki rizst!" „A hazánkban formák — a kritikátlan ho- (sajnos) oly ritka pop-art zsonnázástól a felháborodott műfaj legjavát képező ki­elutasításig sokféle (gyakran állítási anyag magasabb fó­fésületlen) megjegyzéseket rumok előtt is megállná he­hallani. Egy bizonyos, aki lyét." „Nem találok szavakat, Hemmert tizedik önálló tár- ez a kiállítás egyszerűen ci­latára — Coppelius különös- kl..." „Az úttörő feladata séget árasztó és különcsége- nehéz, és sokszor meg nem ket varázsló műhelyébe — értett. De folytatni kell!" beteszi a lábát, az nem sza- Pbben egyetértünk: foly­badulhat a véleményalkotás- tatni kell! Bizonyára Hem­tól. Ezt a kényszert tükrözi mert Coppélius műhelyében a vendégkönyv rengeteg alá- sok ötlet és kikristályosodott írása, sok-sok bejegyzése. gondolat vár megfogalmazás­Érdemes tallózni a sorok ra között, tanulságos is, figyel- T. L» Közös érdek Vasúti otöszdiiitások Ahogyan nő a népgazdaság Ez idáig 16 vállalattal kö. termelése, ugyanúgy növek- töttek előszállítási szerződést, szik a szállító vállalatok fel- Az év első negyedévében adta. Ojabban, s nem vélet- 600 ezer tonna áru fogadásá­lenül beszélünk sokat a ra készültek fel. Ennek a vasúti előszállításokról. Mi- szerződési rendszernek két­ről is van szó? Elsősorban szeresen fontos gazdasági je­az építési anyagokról, melye- lentősége van. Mentesíti a ket már az év első negyed- szállítási csúcsot, ugyanakkor évében el lehet fuvarozni az előszállításban élen járó megrendelési helyükre, s ez- vállalatok visszatérítést kap­zel tehermentesíteni lehet a nak a fuvarozási díjból. Lát­szállítás úgynevezett csúcs- ható tehát, hogy az érdek kö­időszakait. Csongrád megyé- zös. A MÁV Szegedi Igazga­ben ez különösen fontos, hi- tóságának 1979-ben 10,6 mil­szen a MÁV Szegedi Igazga- lió tonna árut kell elszállí­tásáé szállítási feladatainak tani' Ez csak úgy sikerülhet. tosag szállítási feladatainak ha a vele szerz6désben lev6 zömét a mezőgazdasági ter- vállalatok megértik, s élnek mények fuvarozása adja. is az előszállítás előnyeivel. Vetőmag — tavaszra Sajtótájékoztató a kereskedelmi ellátásról A Vetőmagtermeltető és ÁFÉSZ-boltokban vásárol­Értékesítő Vállalat dél-ma- hatnak. A mostani belvizes gyarországi központjának időszakkal magyarázható, tegnapi sajtókonferenciáján hogy tavasszal árpából és Schmidt János igazgató arról zabból többet rendeltek a tájékoztatta az újságírókat, gazdaságok, mint más évek­hogy a mezőgazdaság vető- ben. A takarmánycirok mag­magszükségletét az' idén is ját külföldről szerzik be, az ki tudják elégíteni. Alapvető érkezés időpontjáról még szempont, hogy a tavaszi nem tudnak biztosat monda­munkák megkezdése előtt ni. már az üzemekbe juthasson Megyénkben 140 bolt árul a jó minőséget garantáló, kertészeknek és kistermelők­elegendő mennyiségű vető- nek vetőmagot. A jó csoma­mag. A megrendelések sze- golásnak köszönhető, hogy rint már megkezdték a szál- egy-egy tasak tartalma két lítást, jelentős tételek a ter- évig is eláll, károsodás nél­melőüzemeknél vannak. kül. A boltok zömében már A tavalyi esős idő hatásá- kapható minden zöldségnö­ra egyre több gazdaság ke- vény magja, azzal a megszo­resi a korai érésű, de bő ter- rítással, ha valamelyik kere­mést adó kukoricafajtákat, sett fajtát mégsem találja Elmondta az igazgató, igye- meg a vevő, hasonló értékű keznek lépést tartani az igé- másikat ajánl a kereskede­nyekkel, de az új fajták el- lem. A választék bőségére szaporításához idő kell. Ve- jellemző: zöldborsóból 41, tőburgonyából bőséges a kí- sárgarépából, uborkából 14-14 nálat, ^ kistermelők az fajtát hoznak forgalomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom