Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

Csütörtök, 1979. február 85. 7 Uj film Szabadíts meg a gonosztól Színes magyar film. M in­dy Iván Mélyvíz című szín­müve nyomán írta: Tóth Zsuzsa. Fényképezte: Ra­gályi Elemcr. Zene: Pres­ser Gábor. Rendezte: Sán­dor Pál. Főbb szereplők: Psota Irén, Garas Dezső, Kútvölgyi Erzsébet, Kern András, Andorai Péter, Margittay Ági. Déry Tibor írja az Ítélet nincsben, hogy a második világháború szörnyű magyar­országi fináléja, a nyilas korszak, azért tudott olyan hitvánnyá válni, mert ezres tömegek vesztették el min­dennapi foglalatosságaikat, ezáltal alapvető erkölcsi tar­tásukat. Békés nagymamák­ból kerftőnők lettek, szolid családanyákból szexuálpata­logikus kéjnők, tisztességben megőszült nagybácsikból „lejmoló" csavargók. Minden elemi érték folyamatosan, bár viszonylag rövid idő alatt a feje tetejére állt, hogy azután feneketlen erkölcste­lenségbe, lopásba, rablásba, gyilkolásba hulljon alá. Oly­annyira, hogy Illyés Gyula és Németh László joggal vetí­tették elő a Vörösmarty-féle nemzethalál rettenetét — ak­koriban. Sándor Pál új filmjében alapvetően az a hiba, hogy ebben a korszakban a züllés és egyben a kiszolgáltatott­ság tényét nem folyamatként, hanem standard állapotként fogja fel. Ebben a romos, ko­pott világban az emberek nyomorúságos tánciskolák­ban imbolyognak, eszeveszet­ten szeretkeznek, mindenből pénzt csinálnak, és idétlen hajszát indítanak egy ello­pott kabát után. Mintha mindenki hisztérikus, kretén, elmeállapotában és morális ítéleteiben abszolút defor­mált lenne. Szánalmasak, ám mégis valahogyan csak ide­genkedve bámulunk rájuk. Az ad abszurdum fokozott szenny, undor, a fura, ijesztő alakok és helyzetek a rút esztétikai kategóriájának to­tális ábrázolására késztették Ragályi Elemér operatőrt is. Sajátos hangulatot tükröző, kitűnő felvételei bizonyítják mindezt. A színészek. .. nos, őket ezúttal sem érheti vád. Ga­ras Dezső, Psota Irén, Kern András — a nevek szinte önmagukért beszélnek. Mind­nyájan megfelelően „vették" az abszurd színészvezetési feladatait, talán egyedül An­dorai Péter tűnt kissé me­revnek. Igaz, ha vesszük, hogy szabadságos katona lé­tére ő sem mentesült a ka­bát utápi kutatás kényszere alól... Sokszor bizony teljesen ön­célú, motiválatlan jelenetek tarkítják a kabátsztorit. Mint például a zsidó kereskedő, a magát kabátján sárga csil­laggal felakasztó Steiner ha­lála, miközben a prostituált ugyanerre készülődik a má­sik szobában. Vagy a három kövér, időnként fürdőben vagy kávéházban teljesen In­dokolatlanul feltűnő Redő­testvér, akik megfoghatatlan céllal szekálják olykor Své­det, a kabátüldöző Mama só­gorát. A slepp — Zsuzsi, az enyhén nimfomán leányzó és öccse, a nőkre szánt pénzért kabátot lopó, habókos And­rás, továbbá a Katona, aki dicséretre méltó nagylelkű­séggel vallja szíve választott­jának az öt perccel előbb még dobhártyarepesztően szerelmi aktust élvező Zsu­zsit — csetlik-botlik a romo­kon. A különféle társadalmi ma­gatartásformák ábrázolása elképzelhetetlen alapos szo­ciológiai és egyben lélektani­néprajzi ismeretek nélkül. Mint tudjuk, a művészet to­tális, tehát csak imigyen vál­lalkozhat erre a feladatra. Az abszurd megközelítés sem kivéteL Ám ha az emberi nyomorúság nevetségessé, a „megalázottak és megszomo­rítottak" sorsának rettenete teljesen hatástalanná válik, akkor úgy tűnik, a gonosztól nem szabadulunk meg de bizonyos művészeket mindez kísértésbe viszi. S egyáltalán: vajon csak ilyen lehetett ez a magyarság abban a bor­zalmas 1944-es évben? ' Domonkos László Devizarendelkezések módosítása A Pénzügyminisztérium és a Magyar Hemzeti Bank közleménye Nemzetközi idegenforgal­munk az elmúlt évben is je­lentősen tovább bővült Ke­reken 17 millió külföldi — 15,3 millió a szocialista or­szágokból — kereste fel ha­zánkat. A szocialista orszá­gokból érkezők közül 6,5 mil­lió csehszlovák, 3,3 millió ju­goszláv, 2,9 millió pedig len­gyel állampolgár volt. Ugyan­akkor 5,4 millió magyar állam­polgár utazott külföldre. Az idegenforgalomból kereken 8 milliárd forintnak megfelelő devizabevételünk származott a kiutazók devizaellátására mintegy 3,5 milliárd Ft ösz­szegű devizát fordítottunk. Nemzetközi idegenforgal­munk versenyképességének elősegítését feltételeinek ja­vítását, devizabevételeink fo­kozását továbbra Ls fontos feladatnak tekintjük. Szüksé­ges nzonben a megnöveke­dett forgalmai kísérő kedve­zőtlen jelenségek mérséklése is. Ezeket figyelembe véve készülünk fel az 1979. évi Idegenforgalmi idényre. A rubelelszámolású orszá­gokba utazó magyar állam­polgárok valutaellátásának feltételei változatlanok ma­radnak. Ezek szerint az egyé­nileg utazók, a szervezett utazásokon részt vevők éven­te 10 000 Ft erejéig, ezen fe­lül a gépjárművel utazók üzemanyag céljára igényük szerint vásárolhatnak valutát Növelni fogjuk a valutaki­szolgáló helyek számát. Számolni lehet azzal, hogy több szocialista országban, kölcsönösségi alapon, a jövő­ben fokozottabban ellenőriz­ni fogják, hogy rendelkez­nek-e a beutazók tartózkodá­suk költségeinek fedezetére kellő összegű, hivatalos át­váltóhelyen vásárolt fizető­eszközzel. Az illetékes ma­gyar és lengyel szervek erről már megállapodtak. E szerint folyó év március 1-től ma­gyar állampolgárok egyéni magánutasként csak akkor utazhatnak Lengyelországba, ha minimálisan 800 zloty összegű fizetőeszközzel ren­delkeznek. Amennyiben tar­tózkodási idejük a 4 napot meghaladja, minden tartóz­kodási napra ez az összeg 200 zlotyval növekszik. Hasonlóan, lengyel állam­polgárok magyarországi egyé­Itdal kiállítási napló _JULa—. napló FÜZ VERONIKA PORT­RESZOBRAIBÓL ES RAJ­ZAIBÓL rendezte első önálló kiállítását Hódmezővásárhe­lyen, a Medgyessy-teremben. A tucatnyi szobor és a ceru­zatanulmányok, tollrajzok a fiatal szegedi alkotó indulá­sának, érdeklődési körének, alkatából következő lírai ter­mészetének képzőművészeti megnyilatkozásait reprezen­tálják. Modelljei családjának tagjai. A realista indíttatású terrakotta szobrok jó karak­terérzékrőt érzékeny plaszti­citásról tanúskodnak. Úgy tűnik, megihlették Fűz Vero­nikát az egyiptomi festett szobrok — portréit megfest­ve hangsúlyozottabbá, karak­teresebbé formálja, hangsú­lyokat tol el, kiemel vagy ép­pen egybemos. Az embert megidéző realista igényű szobrászi alapállás találko­zik egy olyan törekvéssel, mely a stilizáció, a groteszk, sőt a karikírozás felé is mu­tathat. Fűz Veronika . rajzai azt a biztos alapot hivatottak szolgálni, mély alapvetően szükséges a pályán való in­duláshoz.. A tusba mártott toll vibráló játékából szüle­tett tájképei öntörvényű gra­fikai alkotások. TIZENHÁRMÁN A TI­ZENHARMADIKRÓL. Az el­múlt év nyarán tizenhar­madszor rendezték meg Már­télyon az országos ifjúsági képzőművésztábort. A kqzjeJL­múltban tizenhárom hallga­tójának alkotásait sorakoz­tatták fel a szegedi Novem­ber 7. művelődési ház nagy­termének falain. A mártélyi tábor kezdetektől legfőbb cél­kitűzése, hogy a tehetséges fiatal amatőrökkel megismer­tesse az alföldi tájat kiváló mesterek irányításával lehe­tőséget teremtsen a szakmai továbbfejlődésre, az előrelé­pésre. A mostani — immár hagyományos — téli szegedi bemutató meglehetősen ve­gyes képpel szolgál. Az isko­lás tanulmányrajztól a kifor­rott kisplasztikáig, a grafika új útjait kutató kísérletektől a legkonvencionálisabb ta­nyaképig sokféle munkát lát­hatunk. Mindenképpen Se­bestyén Sándor nevét kéli ki­emelnünk a mezőnyből. A nyíregyházi fiatalember ki­forrott szobrászként teszi elénk kisplasztikáit, e való­ságközell, mégis oly sok öt­lettel és lírai töltéssel készí­tett munkákat. Közöttük az öreg halász és a tenger ne­hézségekkel küszködő, il­lusztratív megjelenítésétől egy jégkorongozó különös mozdulatán át a Mártélyi madonna lírai töltésű, szép kompozíciójáig erőteljes egyéniség szárnybontásának darabjait láthatjuk. MÓSER ZOLTÁN NAGY LÁSZLÓT IDÉZI fotóin a Közművelődési Palota kupo­lájában. Különös kiállítás ez. Megszoktuk már, hogy a fo­tótárlatokon fölnagyított al­kotásokkal találkozunk. Mó­ser fotóminiatüröket készít, melyekhez közel kell menni, s képei alatt el kell olvasni a fotókba merevített Nagy László-i sorokat. Ezek a kira­gadott idézetek és a hozzá­juk készített fotók néhány kérdést azért fölvetnek. Elég-e Nagy László költésze­téből idézeteket ismerni? Il­lusztrálni, hogy egy más mű­faj eszközeivel újrateremteni érdemes-e egy költői világot (mindkettőre találunk példát ezen a kiállításon?) A fotó­miniatűröknek kiállítóterem­ben van-e a helyük, vagy egy Nagy László kötetben teljesíthetnék igazi küldeté­süket ezek a fotókompozíci­ók? Ügy érzem, a kérdések­ben a válaszokat is megfo­galmaztam. Móser nemcsak kiváló fotós és nemcsak biz­tos ismerője Nagy László költészetének, de gondolkodó ember is. Ez a szegedi kísér­let Nagy László halálának évfordulóján mindenképpen fölidézi a nézőkben a költőt és bemutatja egy nagyszerű fotós sajátos vállalkozását. Nagy László-i mércével, egy más műfajban kapcsolódni hozzá — művészet. Móser Zoltán az ehhez vezető úton fog kézen bennünket. Tandi Lajos ni magánutazásukhoz hivata­los lengyel valutakiszolgálta­tó helyen vásárolt, legalább 600 Ft összegű forint fizető­eszközzel kell, hogy rendel­kezzenek, mely 4 napon túli tartózkodás esetén napi 150 forinttal növekszik. Ameny­nyiben más országokkal is sor kerül ilyen megállapo­dásra, , a sajtó útján időben tájékoztatást fogunk adni. Rubelelszámolású valuták nem kereskedelmi árfolyama államközi megállapodásokon alapul, ezek az árfolyamok most nem változnak meg. Gazdaságpolitikai szándé­kunk, hogy a konvertibilis elszámolású valutáknál a fo­rint egységesebb értékelése, az egységes árfolyam felé közelítsünk A konvertibilis elszámolású valuták nem ke­reskedelmi és kereskedelmi árfolyama között eddig 100 százalékos különbözet érvé­nyesült, a kereskedelmi ár­folyam kétszerese volt a nem kereskedelmi árfolyamnak. Ez a különbözet 1979. feb­ruár 15-1 hatállyal 75 száza­lékra mérséklődik. Ennek kö­vetkeztében a konvertibilis elszámolású valuták nem ke­reskedelmi árfolyama emel­kedik. Ez az árfolyam lé­nyegében a lakossággal kap­csolatos elszámolásokban (pl. turizmus, rokoni támogatá­sok, szerzői jogdíjak stb.) ke­rül alkalmazásra. Nemzetkö­zi idegenforgalmunkban leg­jelentősebb valuták közül pl. 1 USA-dollár nem kereske­delmi árfolyama 17,79 Ft volt, ezentúl 20,33 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama to­vábbra is 35,58 Ft marad; 1 NSZK-márka nem kereskedel­mi árfolyama 9,72 Ft volt ezentúl 11,10 Ft lesz, keres­kedelmi árfolyama továbbra Is 7,18 Ft marad. Ez azt jelenti, hogy a konvertibilis valutát bevál­tó külföldiek valutájukért az eddiginél több forintot kapnak, ami feltehetően az eddiginél hosszabb tartóz­kodásra, több idegenforgal­mi szolgáltatás igénybevéte­lére ösztönöz. Végső soron tehát az intézkedéstől kon­vertibilis idegenforgalmi devizabevételeink növeke­dését várjuk. Több forintot kapnak azok a magyarok, akik kül­földről kapott nyugdíj, ro­koni támogatás, örökség, szerzői jogdíj stb. címen váltanak be konvertibilis valutát forintra. Ugyanak­kor azoknak a magyar ál­lampolgároknak, akik kon­vertibilis valutát vásárol­nak (pl. egyéni kiutazás­hoz), vagy valuta tartalmú szolgáltatárt vesznek igény­be (pl. társasutazás, külföl­di menetjegy), az eddiginél több forintot kell fizetniük. Nem érinti ez az intézke­dés az utazási irodák által 1979. évre már meghirde­tett társasutazások árait, kivéve a költőpénzért fize­tendő összeget O A magyar állampolgárok 1979. február 15-től utazá­saikhoz az eddiginél több konvertibilis valutát vásárol­hatnak, és bővül a turista­útlevéllel meglátogatható or­szágok köre. — A tőkés országokba és Jugoszláviába egyéni turista­útlevéllel utazók az eddigi személyenkénti 4000 Ft he­lyett 4500 forintért vásárol­hatnak valutát, az eddigi fel­tételek szerint. Ezen felül személyenként 1500 Ft értékű konvertibilis elszámolású többletvalutát lehet egyide­jűleg vásárolni. — A nem kereskedelmi ár­folyamok emelkedésével ará­nyosan növekszik az a fo­rintösszeg, amelyért az uta­zási irodák társasutazásaival tőkés országokba és Jugo­szláviába utazók költőpénzt vásárolhatnak, változatlan feltételekkel. A társasuta­zóknak is lehetőségük nyílik költőpénzük kiegészítéseként személyenként 300 forintnak megfelelő többletvaluta egy­idejű vásárlására. — A látogató-útlevéllel tő­kés országokba és Jugoszlá­viába utazók változatlan fel­tételek szerint továbbra is személyenként 500 forintnak megfelelő konvertibilis el­számolású valutát vásárol­hatnak, amelyet egyidejűleg kiegészíthetnek személyen­ként 300 Ft értékű többlet­valutával. A többletvaluta vásárlásá­nál 40 százalék illetéket kell fizetni. Akik utazásukhoz a szükséges valutát már meg­vásárolták, de utazásukra csak február 15. után kerül sor, a többletvalutát a valu­takiszolgáltató helyen pótló­lag megvásárolhatják. © 1979. február 15-től bővül a turistaútlevéllel megláto­gatható országok köre. Ed­dig Európán kívül csak azokba az országokba lehe­tett egyéni turistaként utaz­ni, amelyekbe menetrendsze­rű magyar légi járat közleke­dett. Ezentúl Európán kívüli országokba (pl. Kanadába és az USA-ba) is igényelhető turista-valutaellátmány, és váltható meg forintért a re­pülőjegy, ha a turista olyan légijáratot vesz igénybe, amelynél a repülőjegy meg­vásárlása nem jár konver­tibilis valutakiadással a nép­gazdaság számára. Ez a lehe­tőség jelenleg a KGST-tag­országok által üzemeltetett légijáratoknál áll fenn. © Népgazdaságunk és vala­mennyi állampolgárunk ér­deke, hogy nemzetközi ide­genforgalmunk szervezetten, rendben bonyolódjon le, nem­zeti valutánkat megvédjük a spekulációval szemben és elősegítsük, hogy a hozzánk látogató külföldiek kelleme­sen érezzék magukat. Devizajogszabályaink mó­dosításával is e célok meg­valósítását kívánjuk elősegí­teni. Tekintetbe kell ven­nünk, hogy az áruválaszté­kunk, egyes áruk és szol­gáltatások árszínvonala el­tér, elsősorban a bennünket körülvevő országokétől. Ez hozzájárul ahhoz, hogy kül­földiek nálunk nemcsak az utazáskor szokásos ajándéko­kat vásárolják, hanem olyan árukat is — közöttük pl. élelmiszereket —, amelyek jelentős ártámogatással ke­rülnek forgalomba. Az Elnöki Tanács módosí­totta a tervszerű devizagaz­dálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr-t a pénzügyminisz­ter pedig' az 1/1974. (I. 17.) PM sz. rendeletet. A módo­sított jogszabályok — ame­lyek 1979. március l-én lép­nek hatályba — legfontosabb rendelkezései a következők: — Külföldiek a magukkal hozott valutát csak hivatalos átváltóhelyen (pl. MNB, OTP, utazási irodák stb.), a hivata­los árfolyamon válthatják át forintra. Magyarok forintért valutát szintén csak ezeken a hivatalos átváltóhelyeken vásárolhatnak. — Az eddigi személyen­ként 400 Ft helyett kevesebb forint vihető ki, illetve hoz­ható be: belföldiek szemé­lyenként 200 forintot (50 fo­rintosnál nem nagyobb cím­letekben), külföldiek pedig 100 forintot (csak érmékben) hozhatnak be, illetve vihet­nek kl magukkal. A ma­gyar állampolgárok külföldre kivihető forintot azonban csak a rendeletben külön fel­sorolt KGST-tagállamokban válthatják át, az ottani hiva­talos átváltóhelyeken. — Külföldiek a magukkal hozott ingóságaikat magán­forgalomban Magyarországon nem értékesíthetik. — Magyarországról kiutazó magyaroknak és külföldiek­nek. továbbra is lehetőségük lesz, hogy utazásuk időtarta­mára, de legfeljebb három napra való — fogyasztásra közvetlenül alkalmas — élelmiszert magukkal vigye­nek. Húsipari termékekből ^azonban legfeljebb 1 kg, ezen belül fajtánként csak 1/2 kg vihető ki. Az a külföldi azon­ban, aki 24 óránál rövidebb ideig tartózkodott Magyaror­szágon, itt vásárolt élelmi­szerből csak 100 Ft értékű úti élelmiszert vihet magá­val. Elvárjuk mind a hozzánk érkező külföldiektől, mind a magyar állampolgároktól, hogy előírásainkat, jogszabá­lyainkat betartsák, azokkal ellentétes tevékenységet ne folytassanak. Ezt kívánják meg népgazdasági devizagaz­dálkodási érdekeink, melyek­nek védelme céljából a jö­vőben hatékonyabb ellenőr­zést és fokozott felelősségre vonást fogunk szükség ese­tén alkalmazni. © Az árfolyamok módosítá­sával, a valutaellátási intéz­kedésekkel és a magyar— lengyel megállapodás feltéte­leivel kapcsolatban a ban­kok, a valutakiszolgáltató he­lyek és az utazási irodák adnak részletes tájékoztatást. A jogszabály-módosítások teljes szövege a Magyar Köz­löny 1979. február 15-i szá­mában jelenik meg. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ERVENYESEK 1979. FEBRUÁR 15-TÖL Egység Devizanem 100 albán lek 1 angol Iont 100 ausztrál dollár 100 belga frank 100 bolgár leva 100 csehszlovák korona 100 dán korona 100 francia frank 100 holland forint 100 indiai rupla 100 japán jen 100 kanadai dollár 100 KNDK von 100 kubai peso 1 kuvaiti dinár 100 lengyel zloty 100 mongol tugrik 100 NDK márka 100 norvég korona 100 NSZK márka 1000 olasz líra 100 osztrák schilling 100 pakisztáni rúpia 100 ppttugál escudo 100 román lei 100 spanyol peseta 100 svájci frank 1G0 svéd korona 100 szovjet rubel 100 tr. és cl. rubel 100 USA dollár 100 vietnami dong felem kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam vétel közép forintban eladás vétel közép forintban eladás 136,59 156,59 156,59 _ _ 41,48 41,52 41,56 72,59 72,66 72,73 2376,64 2379,02 2381,40 4159,13 4163.29 4167.45 70,43 70,50 70,57 123,26 123,38 123,50 1676,14 1676,14 1676,14 — 155,28 . 155,28 155.28 — — 401,35 401,75 402,15 702,36 703,06 703,78 483,68 484,16 484.64 846.43 847,28 848,13 1025,85 1026,88 1027,91 1795,24 1797.04 1798,84 256,33 256,59 256,85 448,58 449,03 449,49 102,67 102,77 102,87 179,67 179,85 180,0" 1736,01 1737,75 1739,49 3038,02 3041,06 3044,10 910,42 910,42 910,42 — — , 1328,80 1328,30 1328,80 — _ 78,12 78,20 78,28 136,71 136,85 136.9C 76,42 76,42 76,42 — _ 352,87 352,87 352,87 —I _ 484,— 484,— 484.— — 409,91 410,32 410,73 71',',.14 718,06 718,7 1103,20 1110,31 1111,42 1941,10 1943,04 1944, r 25,03 25,06 25,09 43,82 43,86 43.9 154,73 154,88 155,03 270,77 271,04 271,' 210,— 210,21 210,42 367,50 387,87 368,2 44,38 44,42 44,48 170,— 77,66 77,74 77,8.: 170,— 170,— 44,48 170,— — _ 29,16 29,19 29,22 51,03 51,08 51,1" 1174,82 1178,— 1177,18 2055,94 2058,— 2060,06 478,42 478,90 479,38 837,24 838,08 838,92 1622,50 1622,50 1622,50 — — — — 3196,80 3200,— 3203,20 2031,— 2033,03 2035,06 3554,24 3557,80 3561,36 682,81 <82,81 682,81 SS —

Next

/
Oldalképek
Tartalom