Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

4 Vasárnap. 1979. január 14. Emléktáblák, térplasztikák Szobrászszokos tanulók a szebb városképért Az utóbbi évek Jellegzetessége, hogy a középiskolák is mindinkább ablakot nyitnak a városra. Keresik, k"tatják azokat a lehetőségeket, módszereket, melyekkel ott hagyhatják kezük nyomát utcák, terek, Darkok arculatán. Egyre jobban felismert igazság, hogv az iskolák a saját profiljuknak megfelelően, egyedi tevékenységüket továbbfejlesztve tudnak kapcsolódni leghasznosabban a várospolitikai elképzelésekhez. Ebben a munkában példaadóak a Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola díszítőszobrász szakos hallgatói. Évek óta tantervbe épített alkotások sorát készítették el. s városszerte emléktáblák. tér- és kertplasztikák és síremlékek hosszú sora jelzi felkészültségüket, tehetségüket, városszeretetüket. Néhány alkotás, emlékeztetőül, a hosszú sorból: a harmad-negyedéves díszítőszobrász szakosok faragták például Tari János. Sípos Géza. Erdélyt Mihály és Kovács Márt síremlékét. ők készítették a Dóm teret övező harminckilenc városcímert a Komócsin Zoltán-, a Rózsa Ferenc-, a Bereck Péter-emléktáblát, a Zöld Sándor utcai rendelőintézet műkőfeliratait kert- és térAcs S. Sándor felvétele Motívumok formálódnak a tanulók vésője nyomán plasztikáikat elhelyezték az l-es kórház udvarán, a szegedi kempingben, a fertőzőosztályon. a magas- és mélyépítő vállalat udvarán, a Lechner téren, a Korondi utcai rendelőintézet előtt az IKV központjának udvarán. Iskola igazgatója elmondta, az első-másodéves szobrászszakos hallgatók gipszmunkákat készítenek, a harmadés negyedévesek kővel dolgoznak. A betűvésés, a különféle motívumok megismerése és térplasztikák kéa Móra parkban, ök készí- szítése tanmenetbe illesztett tették a Bartók Béla Művelődési Központ felújításakor a mintegy 120 gipsz domborművet és a megyei bíróság párkánydíszeit Mint dr. Diós József, az „Bármikor következhet a tűz" Martin Luther King születésének 50. évfordulóiára '3ánuár 15-én lenne ötvenéves Martin Luther King. Topb íruujt tíz esztendővel ezelőtt, a memphisi Lorrain Hotel' teraszán dördült eí a iöves, amely kioltotta az amerikai neger polgárjogi mozgalom Nooel-békedijjal kitüntetett vezetőjének életét. A lelkészcsaládból származó és Bostonban filozófiai doktorátust szerzett King ielsészi — majd politikai — paiyaját az Alabama allambeli Montgomeryben kezdte, ahol ötvenezer jogfosztott életet, legalábbis Délen. Ahol A törvényes jogokat, amelyekért a polgárjogi mozgalom a hatvanas években az utcára vonult, ma már mind lefektették: az ország megbolydult lelkiismeretétől a felvonulások, az ülSsztrájkok és a tiltakozó megmozdulások kicsikarták a törvényeket Ma feketék és fehérek együtt ülnek az iskolapadban. Az 1985. évi választási törvény, amely a polgárjogi törvények közül talán a legmesszebbható, megváltoztatta a politikai néger élt. Lépések a szabadság felé cimú könyvében King lelkész leírta: miképpen harcoltak kl Montgomery néger lakosai — nem egy fehér támogatásával — bizonyos iogokat 1955-ben 10 évvel ezelőtt csak 250 választott néger tisztviselő volt ott ma 2200-an töltenek be kisebb-nagyobb posztokat Ma 164 fekete polgármester tevékenykedik, közülük 40 olyan városban, amelynek a írott könyvét a következő lakossága túlnyomórészt feszavakkal fejezte be: „Szin- hér. De ezeknek, a 25 mlllióte mindennap figyelmeztet hoz viszonyítva mégis kevevalaki, hogy hallotta, el sekrek, a sikere nem sokat akarnak tenni láb alól. nyújt a szegények tömegéMinden este bizonytalanul nek. Ahogyan Langston Hutérek nyugovóra, megérem-e g'nes, a költő, Ralph Bunche a holnapot?" vonatkozásában hangsúlyo1964. december 10-én Os- zottan szlengben megírta: lóban átadták a Nobel-béke- „Az étel. amit ők esznek, entantervi anyag. így a tanulók munkája nem öncélú, hanem nagyon is hasznos tevékenység, nevelő erele sem hagyható figyelmen kívül. Fritz Mihály, Kalmár Márton és Magos Gyula művésztanároktól tudtam meg. hogy az ilyenfajta munka jelentős doppingoló erő a gyerekek között. Az ilven. városba kikerülő munka megtiszteltetés a tanulóknak, s egyúttal városszeretetre is nevel. A kérések, megbízások sora folytatódik, mind több ilven irányú igény érkezik az iskolához. A munkákért legtöbb esetben anyagot, szerszámot, az oktatómunkát segítő eszközöket kapnak. Az itt végzett fiatalok egv része szegedi vállalatoknál helyezkedik el. felkészültségét a városkép formálásában kamatoztatva. Más részük továbbtanul. Jelenleg is közel negyvenen járnak a Képző- és az Iparművészeti Főiskola különböző szakjaira, sokan éppen szobrász- vagy szobrász-restaurátor szakra. Ez is bizonyít1a az iskolában folyó elmélyült és eredményes munkát Fél éve pályázatot írtak kl a Tömörkényben a balatonszárszói megyei úttörőtáboivókútjának tervezésére. A tervek beadási határideje lassan közeledik, s a nyertes pályamű a tavaszra el is készül. Az udvaron felállításra vár a Huszka Jenő-emlékkö, s a tervek között szerepel a megye öt városa címerének kifaragása ls... T. L A tejesasszonyok —vagyis B csarnokosok — valamiért mindig idegeskednek. Félnek a gazdáktól, mert nem mindenki becsületes, s félnek az ellenőrzéstől, mert néha van ls miért. Olyanok ők. akik naponta több száz emberrel találkoznak, telet vesznek, telet adnak, s állandóan féllépésnyire állnak a bajtól. * A szintig töltött tartályra mutat Pipicz Mihályné. — Most Igazából tejbe füröezthetném magukat. — Köszönjük, de nagvon hideg van — mondja a sofőr A mórahalmi Vörös Október Tsz tejcsarnokában tele miden edény, a kicsi meg a nagy is. A tartály csordulásig. a kannák katonásan állnak. — Most mi lesz? Magukra marad ez a sok tej? — Telefonálgatunk összevissza. Azt ígérték, Jön a kocsi. — Volt már ilyen máskor is? — Most fordul elő először, hogy két napig nem vitték el. — Mit mondanak, miért? — Elpusztult a kocsi. * — Mi a baja a kocsinak? — Lerobbant — Es most ml lesz.? — Várunk. — Azt mondják, a tegnapit sem vitték el? — Akkor is elpusztult a kocsi — Hogy? — Hosszú história. — Nincs tartalékkocsi? — Volna, ha tényleg volna — A magáé miért áll? — Belefagyott a víz. Az útmentí nagvudvaros tanyában szégyellősen lapul a csarnokos. a járatos és a sofőr. mintha közös bűnük lenne. — Küldek vissza tejet? - A csarnokosasszony mondja: — Még nem. de az lett volna a haddelhadd. El van már kényeztetve a nép, nagy patáliát csapnának. A tejes Szélpálék tanyájában négyen mozdulnak minden autómorgásra. özvegy Szélpál Istvánné, a leánya. Szögi Lajosné, Gárdián Ferenc fogatos és Rakó Ferenc sofőr. Három órája várják megmentőjüket, a másik tartálykocsit. Amikor már nem győzik cérnával, cselekszenek: — Rakjuk le a kocsit, Feri hajtsd haza a lovakat, majd visszajössz délután a kannákért Hátha addigra élviszik. Ameddig a tejeskannák lekerülnek a gumiskocsiról, a két szakmabéli — a zsigulis és .az IFÁ-s sofőr beszélget. — Kolléga, miért nem eresztette le a vizet? — Nem volt csavarhúzó. Az Idősebb szörnyülködik: — Ember, szerszám nélkül egy lépést sem indulhat. — Ellopták. Biztos maga is tudja, a műhelyben mennyire lopnak. * A zákányszék! csarnokban kilenc óra tájban ment minden. mint a karikacsapás. Gumicsövön szivattyúzták a tejet a tartálykocsiba Sebők István és Sebők Márta a rögtönzött te'szűrőn, a fehér ruhán át öntötték az utolsó eresztést. Papp Imre és Makra József az üres kannába engedte a meleg vizet. Kint is, bent is maidnem egyforma a hideg. Nem csoda, kéthárom órán át kocsikáztak a kannák az autóplatón, mire a csarnokba értek. Az egyik jártost kérdem: — Mikor kelt ma? — Fél ötkor, aztán alágyújtottam a gépnek. — Látja csodálkozásom, ezért tovább mondja. — Hiába próbáltam elindítani forró vízzel, nem akaródzott melegedni. Akkor vettem elő a gáz-1 pörkölőt, attól aztán beröffent öreg ez már, sok tűz kell neki. * Mire végére érünk a dlskurálásnak. a kannákat Is elmosták. Kevés híján ezer litert gyűjtöttek a januári hideg hajnalon. Kotogán Gézáné éppen a napi kimutatást összegzi az olaikályha melegénél. Ma 3378 liter ment el. mindennap hordják, nincs szünet vasárnap sem. — Mikorra végeznek? — Minden rendben megy, délre kész vagyunk Most Jó, mert jönnek érte időben, de néha kettőig Is itt ülünk. — Mikor könnvebb itt, télen vagy nyáron? — Majdnem egyforma. Nyáron könnyebben dolgozunk. de félünk a savanvodástól. Most meg nagyon hideg van, sokszor úgy Idegeskedem a gyerekekért, nehogy valami bajuk 1e"*ven ebben az istenverte Időben. Mert ők jönnek, ha esik. ha fúl. A csarnokosok mindig idegeskednek va'amiért. Majoros Tibor U] útikönyvek Erdély, Amszterdam, Bécs A mindig nagy érdeklődéssel fogadott útikönyvek sorában három kiadvánnyal jelentkezett a Panoráma kiadó. Kettő ezek közül már régebben megjelent könyvek új kiadása: második, javított, bővített kiadásban jelent meg az Utazások Erdélyben — a „mini" útikönyvek sorában —, dr. Mátyás Vilmos írása. Ugyancsak javított és átdolgozott kiadásban jelent meg ismét Lindner László Amszterdamról írott városkönyve. És még egy városkönyv: Ember Mária új Bécs-városkönyvet írt a Panorámának. A könyv részletesen és hangulatosan foglalkozik az osztrák főváros történetével és jellemzésével. I Járási úttörővezetők konferenciája nem nem laktat." A színesbőr úek 14 százaléka ma munkanélküli, a fiatalok körében ez a szám 40-50 százalék. „Valós számokban" a fekete lakosság egynegyede munkanélküli. Ez annyit jelent, hogy a feketék és a fehé-ek közötti szakadék az elmúlt években nemhogy nem szűkült, de még szélesedett ts. A fehér munkanélküliek számaránya 6-7 százalék. tehát fele a munkanélküli feketék arányának. A hatvanas években bezárták a feketék előtt a bisztrók, a vendéglők, az iskolák és az egyetemek kapuit, kitiltották őket az autóbuszok első üléseiről. Ezek voltak azok az elvett jogok, amelyekért a polgárjogi harcosok csatasorba álltak. Martin Luther King kioltott élete tehát ma ts figyelM'nt ahogv Martin Luther meztető. „Társadalmi dinaKrng meggyilkolása is csak miton ülünk" — mondotta egv volt a terrorcselekmé- Jordán, King céljainak egyik nvek között, amelyekhez örököse. „Ha a józan vezetők előbb John, majd később semmit sem tudnak elérni, Róbert Kennedy meggytlko- bármikor következhet a láta is szervesen hozzá tartó- tűz." - • sík tm díjat Martin Luther Ringnek, aki a díj összegét, ötvenezer dollárt, a polgárjogi mozgalom. „22 millió amerikai néger nagy harcának" céljaira bocsátotta. Sokan mondlák róla. hogy ő Amerika Gandhija. King így válaszolt erre: „Bár nagyon tisztelem Gandhit, nem vészéin át változtatás nélkül a nézeteit és módszereit, hanem az amerikai valóságra alkalmazom azokat." S valóban, King szükségesnek tartotta, hogy az 1963-as „forró nyár" által felhevített „néger tömegíndulatok lecsillapodjanak, mert a jelenlegi körülmények között ez öngvilkos harcra vezet". Ugyanakkor úgy vélte, hogy „az amerikai négerkérdés sokkal bonyolultabb, semhogy liberális reformok megoldhatnák. Ez a probléma ösree'ügg az egész amerikai társadalom struktúrájával" Hélyhűtve tárolják Kukorica csemegének belföldre, külföldre A mezőgazdászok újra fantáziát látnak a csemegekukoricában. Sokáig azért idegenkedtek tőle, mert fogyasztásának „évadja" csak néhány hétig tartott. Szaporító anyag eléggé drága, —1000 tonnával nő a hazai ipar teljesítménye. Ezenkívül a Kecskeméti Konzervgyárban is „eltesznek" morzsolt csemegekukoricát) amelyből évente 6000 tonnát hoznak forgalomba az nagyüzemi gondozása vi- itthon ls jól ismert és kereszont csupán akkor kifize- sett sárga dobozokban. tődő, ha a termőterület meghaladja a 3000 hektárt. Ennyire pedig nem találtak megrendelőt. Most azonban megváltozott a helyzet és ez meghozta a nagyüzemi gazdák kedvét a termesztésére. A hűtőiparban feldolgozott csemegekukorica fokozatosan keresett exportcikké vált. Az ipar jelenleg 400 tonnát tud mélyhűtenl, s ennek kétharmadát exportálják. Ezentúl azonban — •mikor már a zalaegerszegi hűtőház fai telje* fcapecításA mezőgazdasági nagyüzemek örömmel vették tudomásul, hogy ezentúl végre igazi nagyüzemi csemegekukorica fajták állnak rendelkezésükre; amelyekerf a hazai nemesítek kísérleteztek kl. Valamennyi lényegesen „többet tud", nagyobb hozamokkal és jobb ízhatással biztat, mint az eddigi csemegekukoricák. Sikerrel veszik fel a versenyt a külföldről importált kukoricafélékkel is, alkalmazásukkal számottevően csökkenthetik a növényi szaporítóanyagok tőkés iát A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa az idén április 9-re hívta össze az úttorővezetők VII. országos konferenciáját. Az előkészületek ezekben a napokban kezdődtek meg országszerte. A szegedi járás úttörővezetői tegnap, szombaton Szegeden, a Technika Házában egész napos értekezleten tárgyalták meg a járás úttörőmozgalmának helvzetét. Értékelték az előző úttörővezetői konferencia óta eltelt időszak eredményeit, föltárták a hiányosságokat. A konferenciát Zelei Jánosné, a járási úttörőelnökség tagia nyitotta meg. Az elnökségben foglalt helvet Szabó Lajos, a lárási pártbizottság titká-a. Mészáros Eva. a járási KISZ-bizottság titkára. Vidéki Ferenc, a megyei tanács vb művelőJésügvj osztálvának csoportvezetője, Tatár István, a megyei úttörőelnökség tagja, valamint Lovászi Jőzsef a KISZ-vezetőképző központ igazgatója. Az előre kiadott írásbeli beszámolóhoz Horváth Sára járási úttörőelnök fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította, hogy az elmúlt három évben színesedett, módszereiben változatosabb lett a járás úttörőélete. A küldöttek és a meghívott úttörővezetők ezután szekcióüléseken vitatták meg a beszámolót. Délután a mandátumvizsgáló bizottság jelentését és a munkacsoportok vezetőinek javaslatait hallgatták meg. Szabó Lajos a járás! pártbizottság üdvözletét tolmácsolta. A vita után a járási úttörőelnök foglalta össze a tanácskozás főbb gondolatait Ezt követően a küldöttek megválasztották a járási úttörőelnökség tizenhárom tagját és a megyei konferencia húsz küldöttét. A járási úttörőelnök továbbra is Horváth Sára. a titkár pedig ismét Nagy Czlrok Emőke. Roestvevák • koufereacuw