Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

Csüt8rf3fc, 1979. január 11. 5 Készül a gyermekév megyei programja Tanácskozott a megyei pártbizottság ifjúsági bizottsága Az MSZhtP Csongrád megyei Bizottságának ifjúsági bizottsága ülést tartott tegnap, szerdán délután Szegeden, a József Attila Tudományegyetem pártbizottságának tanácskozótermében. Dr. Ágoston József, az ifjúsági bizottság elnöke köszöntötte a bizottság tagjait, maid elsőként megtárgyalták Bódi György, a KISZ megyei bizottsága e'6ő titkárának beszámolóját az Egyetemisták és főiskolások a szakmunkásképzésért akció megyei tapasztalatairól. Ezt követően Oláh Miklós, az ifjúsági bizottság titkára egészítette ki a korábban írásban közreadott javaslatokat a nemzetközi gyermekév programjáról. Kapcsolódva a nemzetközi gyermekév központi rendezvényeihez, hamarosan elkészül a megyei rendezvényterv. amelynek kidolgozója és fő irányítója a megyei' tanács Ifjúsági bizottsága. A gyermekév kiemelt rendezvényei a szegedi ifjúsági ház avatása, az országos úttöró-olimpia Szegeden, a gyermeknap megyei rendezvényei, n nyári táborok, • szegedi ifjúsági napok rendezvénysorozata. és ősszel a szentesi ifjúsági ház avatása. A továbbiakban a'z ülés résztvevői az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól számoltak be. Ülésezett a KISZ városi bizottsága Tegnap, szerdán délután a Tisza-parti új ifjúsági házban ülést tartott a KISZ Szeged városi bizottsága Nóvákné Halqsz Anna titkár elnökletével. Az ülésen részt vett Rigó Szilveszter, a városi pártbizottság osztályvezetője. A régen várt új ifjúsági házat Goldschmiedt József igazgató mutatta be a bizottság tagjainak. A tervek szerint a szegedi ifjúsági házat ez év márciusában, a forradalmi Ifjúsági napok idején adják át rendeltetésének. A KISZ Szeged városi bizottsága tegnapi ülésén elfogadta az 1979. évi tavaszi taggyűlések és küldöttgyűlések előkészítéséhez és lebonyolításához készített felkészülési tervet. ü meBBeBces Rendeletből kell indulnunk, hogy a rendhez érjünk. Évekkel ezelőtt jogszabály állta útját a gazdaságok kiegészítő pénzkeresetének, a melléküzemágak elburjánzásának. Voltak téeszek, ahol megerősödtek a vadhajtások — a rosszul választott melléküzemek —, és elvitték a közösségek öszszekuporeatott pénzét. Voltak olyanok is. ahol nyerészkedésből akarták pótolni a gazdálkodást, a mindennanos munkát. E közösségek majdnemhogy a nullára mentek. Oda jutottak évek alatt, ahonnan elindultak. Ezért jött Időben — a kertész szavával élve a metszőolló — a rendelet. Újraformálta. szigorúbb feltételekhez kötötte a téeszek, szakszövetkezetek melléktevé-" kenységét. Maink jóakarói — Besegítünk a község áruellátásába — mondja Bozsó István, a zákánvszéki Egyetértés Szakszövetkezet elnöke a közösség melléktevékenységére. — Két boltunk van. az egyikben telet, a másikban italt árulunk. A kettő évi forgalma kiteszi a kétmilbó forintot. — Mit hoz ez a közösnek? — Az egészhez mérten szinte jelentéktelen összeget. Nem ls a haszon a célunk. Amióta eev szakszövetkezet van a faluban, azóta jobban szem előtt tartjuk az emberek gondját. — Ráfizetnek? — A két bolt együttesen nyereséges, csak a terményárusításon van veszteségünk. — Ml az oka? , — Szárad a gabona, amit kapunk, más lesz a víztartalma. de nem csökkenthetjük a súlyt, mert akkor magunka4 csannánk be. Ugyanis a község maidnem minden la^óta a szak"övetke7e'hez tartozik. Inkább vállaltak a vereséget. már csak a háztáfi miatt Is. Zákányszéken segíti a szakszövetkezet a falut, vagvis maga magának a jóakarója. Haritót az egészítek Szőregen, a Tisza—Marosszög Termelőszövetkezetben a szó szoros értelmében rnást csinál a téesztag, mint amit kellene. Éppen azért teszi, mert ez a jó. Sarnyaí István föágazatvezetö a melléküzemről mondja: — Az Idén elkövettünk mindent annak érdekében hogv a pluszt, amit vállaltunk hozni tudjuk. Évkez rietkor négv .igaza nak — a lakatos-, a hús-, a gumiüzem és a szállítás — 45 millió forintos árbevételt kalkuláltunk. Később a rossz te-més miatt módosítottuk 52 millió forintra az összeget. Az emberek — több mint kétszázan — jól helytálltak. — Maguk mentették meg a téeszt? — Azt nem mondhatnám, rossz év volt, az biztos. Ábrahám János lakatosüzemegység-vezető veszi át a szót: — Javarészt élelmiszeripari munkákat csinálunk, ami érdeke a téesznek és a feldolgozóiparnak ls. Komplett brigádjaink vannak, akik a MEZÖGÉP-nek. a pincegazdaságnak vagv éppen a húsiparnak dolgoznak. — A téesznek mit segítenek? — Mindent, ami előfordul. Állandó ügyelet van. ha elromlik valami, megjavítjuk. — Rendelnek üzemek is? — Igen. Alig győzzük. A lakatosok munkájára szükség van, hiszen ha a hajrában elnus/tul a kombájn. vagy leáll a szárító, nincs Idő kivárni, amíg a kereskedelem e'őteremtl az alkatrészt. Minden nerc drága, és még ha ráfize'éses is. a szükség törvényt bont. A szükségnél maradva kérdem: — Mondjuk egy fogaskereket mennyiért állítanak elő? — Drágán. Például a kombátahoz négyszeres bolti árért. — Mi határozza meg a munkáiukat? — A piac, meg a jogszabály. Amint a beszélgetéskor kiderült, sok megrendelésük volna csak a rendelet gátiát állla a bevétel növekedésének. Az egésznek a harmadát adhatja a melléküzemág. Igaz Is. mert a termelőszövetkezetnek elsősorban a fö'dből kell megélnie. Magukéból maguknak és mindnyájuknak gazdálkodnak. mm Aki a téesz műhelyében keresi a kenye-ét. munkás és mégsem az. Vassal do'gozik, a .földből él. A levesbevalót kiadja a kert. a hízó meghízik a háztáiibóL Legtöbbjük saját erőből épít. s otthon még becsülettel megtoldja a napi nyolc órát. Üjszentlvánon a műhely udvarán hegesztőpisztoly szórja a szikrát. A prés nyikorgása, a vasállványok esörömpölése messzire hallik. Mínusz tíz fokot mutat a hőmérő, a hideg ajtónyltásnyira van a munkanadoktól. Bent az épületben ponyvával rekesztett ..ketrecekben" dolgoznak. Kálvha önti a meleget. A satupadok végénél Kovács András műszaki vezető Informál. — Összlétszámunk 77. ebből 57-en fizikai, vagyis termelőmunkások. Három lakatos-,- egy forgácsoló- és egy szerszámlakatos brigád van. Most Itt éppen a ponyvatartók készülnek. örhegyi János és Körösi Péter Szőregről jár át Üjszentivánra. Lakatosok mindketten, órabérből és teljesítményből áll össze a fizetésük. Az egvlkük nyolc a másikuk egy éve dolgozik a téeszben. Azelőtt ls vassal bántak. — Más ez a munka, mint a gyárban volt? — Változatosabb — mondja örhegyi János, amikor az asztalra teszi a vaspántot. — Van itt a finom munkától a nagykalapácsolásig minden. — Minek mondja magét' — Iparosnak. — Ha háztáji van, akkor téesztag? — De én lobbára vasa* vaevok. azelőtt is üzemben dolgoztam. — Nem szereti a földet' — Elvégzem benne amit kell. a háztájimat megkapálom. a kukoricát le+öröm Otthon hizlalunk, kell a nénz. három gyerek van a hámál. Rájuk is gondoltak, amikor megi-abták a havonta te'iesPhető munkaórák számát. Még most sem barátkoriak meg vele isten-'iazáhól. de nemcsak munkábó' áll az emberek élete. És ez már nem meUókes' Majoros Tibor A legszebb nyelv Cukorrépa-termelés A cukoriparban mozgalmas évnek Ígérkezik az idei. Az előirányzat szerint a nagyüzemek a tavalvinál kisebb területen, körülbelül 110 ezer hektáron termeszlenek répát, ugyanakkor a jobb anyagi műszaki adottságok eredményeként hektáronkén' 370 mázsás terméssel számolhatnak Ez a hozam — a tervezett kubai cukorimporttal együtt — elegendő a hazai igények fedezésére. Idén országszerte bevezetik a minőség szerinti átvételt. Vagyis részben a répa cukortartalma határozza meg ez alapanyagért klfezetett összeget. Leányok szépségversenyéhez hasonlóan a nyelvek vetélkedőjét még nem rendezték meg, bár egy nyelv szépsége nem hull a porba. mint az emberé, és természetesen a legszebb lányé is. Nem tudnánk elővezetni úgy, mint a centivel mérhető mellbőságet vagy egy-egy csípő ringó kerületét? Költők és írók tucatszámra szállítanák minden országból, minden nép ajkáról a legszebbet, de zsűrit nem találna rá az emberiség. Még a szenvtelenségükről, befolyásolhatatlanságukról híres, generátorok áramával táplálkozó hideg lektronikus agyak „szuperintellizenclája" is csődöt mondana, ha azt kellene eldöntenie, melyik nyelv a legszebb a világon. Ennélfogva föltehetjük a kérdést akárkinek, a felelet megfellebbezhetetlen. Amelyiket legjobban értjük? A nyelvzseninek majdnem olyan, mint zongoristának a billentyű: könnyen átválthat egyikről a másikra, mert mindet érti. Amelrik azonban görcsbe rá nd itta minden Izmunkat, mielőtt megértenénk minden szavát. amelyik mennyei evönvörrel tud elöntení bennünket. amelviknek muzsikája gyorsítani is. lassítani 's tudja szívverésünket, tatán az a legszebb. Az anyanyelvünk. Molim pola kilo paradajsz i— az én családom csak enynylt tud szerbül, bár valószínű, hogy ezt is gyökeres magyar dialektusban mondtuk a dubrovniki zöldségesnek, elfogultsággal tehát senki nem vádolhat, ha most leírom, miről beszélgettem a deszki Iskolában Brczán Szpomenkával és Rádln Ruzsicával. Inkább szégyenlem egy kicsit, hogy bár Itt élnek a közelünkben. eddig nem tudtam, hogy ilyen név egyáltalán létezik. A Szpcmenka Nefelejcs lenne, ha magyarra erőltetnénk, a Ruzsica pedig Rózsácska vagv Inkább Nyíló Rózsa. Rózsabimhó. ha a hangulatát ls keresnénk a fordításban. • Külön-külön mondják, de véleményük egy és meringathatatlan: az ő nyelvük a legszebb. Szép a magyar is, toldják, és nyilván nem az én vigasztalásemra. Szpomenkával kezdjük a párbeszédet. mert első percben érdekes dolog derül ki róla: anyanyelve a szerb, anvja viszont magyar. Anynvira magyar, hogy csak férihezmenetele után tanulta meg férje nvelvét. Mondanám, hogy ebből természetesen következik, kicsi korától kezdve beszél ma.avarul ls. ha nem mondaná Ruzsica ls teljes meggyőződéssel. hogy kétéves kora óta (!) érti és zengi ő is a magyart pedig ő nem ..vegyes házasság" gyümölcse. Mindegyiket megkérdeztem, melyik a legszebb mese a világon. A Márkó králevity, de két változatban Ö az az erős. okos és szép királyfi, akiért érdemes mesé hallgatni. Az egyik mese szerint elment a Márkó halászni, de elfogta a török, és elvitte. Útközben egy kocsmában Időzött, a kocsmárosnak volt annyi esze. hogy altatót tett a borába. levették a Márkó bilincsét, rátette* a toro*re es beledobta* a tooa. Ut a vege, luss el véle — illetve: Kraj konac upo mis u lanác. Ruzsica meséje szerint a toro* elrendelte, csa* az a ház maradnat meg, amelyi*ne* a gazdája 30 aranyat fizet. Ugy fölháborodott ezen a Márkó, kapta magát, elment a törökhöz, megölte és az aranyakat szétosztotta. A Bábika mesélte. még akkor, amikor ők kicsik voltak, de olyan szépen, mint ahogy nekünk mondták az Erős Jánost, a Hollófernyigest vagy a Virág Pétert. Ez is, az is azt mondja, ha neki gyereke lesz egyszer, mikor a szót megérti, Márkót már elmeséli neki. És magyarul is megtanítja mindjárt. Biztosra veszem, ezt se az én engesztelésemre mondják. Kedve szerint rajztanár akar lenni az egyik, és színésznő a másik. Színésznő? Milyen nyelven? Paradicsomi állapot: azon még nem gondolkodott, sőt meg sem igen fordult a fejében. Segítettem a forgatásban, és nagy dolgot tudtam meg. Olyan természetesnek veszi, hogy 6 elmehet Pestre is színeszséget tanulni, meg Belgrádba ls, mintha csak azt mondaná, hogy holnap süt a Nap. Ez a generáció ípár nem tud róla. vagy ha mondják neki. súlyát nem érzi — hállstennek —. hogy valamikor ez nem volt enynylre természetes. A hatodikos kislány most tanulja Toldit. Nagyszerű ember volt — gondolom, most veti talán össze a mesebeli Márkóval —, érdekesen is írta le Arany János. ámbár ő a verset nem szereti. Mondhatnám. rettenetes megrökönyödésemet, azt. hogy nekünk szinte imádságunk volt Miklós verses históriája, de rájövök. hogy a nyolcadikos már nemcsak érti. de érzi is. I«az. a ..kopár szik sarja" értelme se magyarul, se szerbül nem került elő, csak segítséggel, de akármelvik városi iskolában olvassák, külön kell magyarázni, mint a nádorispánt. Iskolai dolgokról érdemesebb átugrani a hétköznapok példáira. Ruzsica azt mondja, voltak magyar pajtásai, azért tanult meg magyarul, még amikor egészen kicsi (kétéves!) volt. Azt is hozzáteszi, hogy szerette volna viszonzásképpen megtanítani őket a maga nyelvére, de ez az igyekezete nem járt sikerrel. A hivatalosan szerb-horvát tannyelvűnek nevezett alsó tagozatos deszki Iskola tizenegy diákjából viszont kettő magyar és családi kapcsolatok ehhez a nyelvhez egyiket se kötik, ök a pajtások nyelvét tanulják. A szülők gondolata lehetett. ha már egy faluban élünk, nem árt érteni a másikat, vagy egyszerűen az, hogy még egy nyelv a gyermekkor óriási ajándéka lesz egyszer. Játszani magyarul is, anyanyelven is tud mindegyik, és látom rajtuk, nem értik, miért érdemes megkérdezni, énekelni melyiken jobb? Mindegyiken jó. És álmodni? Ha magyarul játszik álmában, akkor magyarul beszél hozzá. Olyan ez, mint a televízió. Ha magyarra kapcsolnak, természetes, hogy magyarul beszél, ha Belgrádra váltanak. akkor szerbül vagy horvátul. Mondanám, hogy irigylem őket. ha szokásom lenne irigykedni. Inkább sajnálom, hogy nem járhatok kibe legalább két nyelv legbelsőbb rejtelmeiben, mint ők. Annak viszont kimondhatatlanul örülök, hogy ami nekem föltenni való kérdés, az nekik már nem az. Hogy őrzik a nyelvüket, és szeretettel tanulják. Hogy ez nem jelent sem hősiességet, sem szemben állást, hanem a világ legtermészetesebb dolga lett. Hogy a Zdrávo vagy a Szia nekik ls mindegy, meg annak is, aki hallja. Hogy a külön Iskolájukban olyan nagyszerű pedagógus tanít, és a felső tagozatba nehézség nélkül lépnek át valamennyien. És természetesen annak, hogy iskolán kívül, az Iskolát elhagvva is összetartanak, anélkül, hogy külön állnának. Ime a blronyság: aki a legszebb szállal, az anyanvelvvel tud kötődni e'v közösséghez. barátja, társa lehet másnak, és tagja egy másik közösségnek is. Gyukin György tanár űr mondja minden rávezetés nélkül, hitem szerint teljes meggyőződéssel és csorbulatlan őszinteséggel, hogy nagyot léptünk előre: Magyarországon könnyű nemzetiséginek lenni. Szinte asztalra tálalják a lehetőséget: tanuld nvelvedet. ét élj hagyományaid 6zerint. Amikor még történelemkönyveket forgattam az Iskolában, a nemzetiségi türelemről olvastam bennük, mint a fölvilágosult elmék nagy gondolatáról. Ügy tűnik. jóval tovább jutottunk. A türelem kevés lenne. a segités többre visz. Nagyszerű lehet, ha valakinek a Tatám és a Mamám éppen olyan szép mesét tud mondani, mint a Bábika vagy a Dedá Lázo. És ha itthon érzi magát az is, akinek anyanyelve nem magyar. Kiderül, hogy a* anyanyelvek valóban nem tudnak vetekedni, legföljebb megérteni tudják egymást: az ls lehet tisztelni —. becsülni —. szeretni való ember, aki a máslkat beszéli. Horváth Dezső Kutatás és alkalmazás Építésügyi kutatásokról és a tudományos eredmények gyors gyakorlati alkalmazásáról írtak alá ötéves együttműködési szerződést szerdán a Budapesti Műszaki Egyetem és a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői. A aláíráson jelen volt dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár is. (MTI) A vasutas szakszervezet jubileumi megemlékezése Hatvan esztendeje, 1919 ja. nuárjában Budapesten, a Trefort utcai egyetem „gólyavárában" tartotta kétnapos kongresszusát a mai szakszervezet elődje, a Magyarországi Vasutasok Szövetsége, amely először egyesítette a vasutasság helyzetének ja.ví'ásáért harcoló különféle rétegszervezeteket, egységbe tömörítve a munkást és mérnököt. a pályaőrt és a felügyelőt. Az évforduló alkal. mából szerdán ünnepi ülést tartott a vasutasok szakszervezetének elnöksége. Ünnepi beszédében Gyócsi Jenő, a szakszervezet elnöke megemlékezett a vasutas [szervezkedés múltjáról, hangisúlyozva, hogy a kongreszszussal lezárult a vasutak valamennyi dolgozóját egységbe tömörítő önálló szakszervezetért folytatott több mint két évtizedes küzdelem. Az ünnepi ülésen tisztelettel köszöntötték a betegsége miatt távol levő Váradi Jenőt. a 60 évvel ezelőtti kongresszuson megvá4 osztott 95 rendes, tltetve póttagból álló központi vezetőság egyetlen élő tagját. A jubileum alkn'mából a szakszervezet főtitkára. Koszorús Ferenc, és két titkára megkoszorúzták a szakszervezet székházának falán a munkásmozgalom névtelen vasutasmártfrjainak emléktábláját (MTI)