Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

Szerda, 1979. január 10. 5 Munka­védelem Kedden ülést tartott a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak­szervezetének elnöksége. Na­pirendi pontként a Kereske­delmi Berendezéseket és Gépeket Gyártó Vállalat munkavédelmi, illetve szociá­lis tevékenységét elemezték. A vállalatnak az ország kü­lönböző részein öt gyára dol­gozik. Mint az elnökségnek beszámoltak róla. a vállalat­nál a múlt esztendőkben csökkent a balesetek száma. A munkavédelmi oktatásokat szigorúan veszik, s javítják a munkavégzés feltételeit is. Belföldre, külföldre A Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat január eleje óta a Fővárosi Kézműipari Vállalat keretében működik tovább. A tanácsi irányítás alatt álló bőrdíszműipari ágazat össze­vonása lehetőséget ad nem­csak a hazai vásárlók jobb . ellátására, hanem az export Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű területén jó ütemben épül növelésére is. az új, konverteres acélmű, amely elkészülte után évente I A Csömöri úti központi több mint egymillió tonna acélt fog előállítani. Most az épi- üzemházba ebben az eszten­tők a harminc méter magas oszlopok tetejére emelték a dőben települnek át a csat­gyártócsarnok százhetven tonnás fő tartóelemét. A képen: lakozó bőrdíszműipari részle­Lcvegőbcn a súlyos teher. (MTI-fotó — KS) |gek. Nők a vasút szolgálatában Hogyan érvényesül a párt nőpolitikái határozata a MÁV Szegedi Igazgatósága területén? Hazánkban a MÁV a leg- tályvezetői, szolgálati főnöki lomásokon, Kecskeméten. A nagyobb szolgáltató intéz- hatáskörben dolgozók között régi épületek nagysága és ál­mény, a hozzá tartozó üze- a nők aránya 1974-ben még lapota sok esetben gátló té­mekkel együtt Sajátos hely- nyolc, 1977-ben tizennyolc nyező a szociális jellegű bö­zeléből adódóan a felszaba- százalékot képviselt Ezzel vitésre, korszerűsítésre. Az dúlás előtt szinte kizárólago- párhuzamosan jellemző mu- élet- és munkakörülmények tan férfiakat foglalkoztatott, tató, hogy emelkedett -a nők javítása megköveteli például & igen szűk körben, az admi- szakmai és politikai képzett- Rókus-állomáson, ahol ezret nisztratív munkakörben dol- sége, sőt egy friss adat sze- meghaladó a dolgozók létszá­goztak csak nők. így volt ez rint a MÁV Szegedi Igazga- ma, hogy új szociális létesít­a MÁV Szegedi Igazgatóság tóság területén a nők 36 szá- ményt építsenek. Ez eltökélt több megyére kiterjedő terű- zaléka vett részt állami ok- szándéka a MÁV Szegedi létén is. A kép mára lénye- tatásban. Ez az arány 1978- Igazgatóságnak, és megte­gesen megváltozott itt is. A tói 80-ig 56 százalékra emel- remti hozzá az anyagi felté­nők ott vannak a kereskedel- kedik. Tanulási kedvük na- teleket is. mi szakszolgálatban, az uía- gyobb a férfiakénál. Altalános megállapítás: a só személyzet sorában, a A lakásfelhasználási alap- párt- és a gazdasági munka pénzügyek lebonyolításában, ból a nők részesedése 1975- szerves részének tekintik a az anyaggazdálkodásban, az ben még 12, 1977-bén 17 szá- MÁV Szegedi Igazgatóság te­ipari tevékenységet folytató zalék volt. A vasúti csomó- rületén a nők élet- és mun­üzemekben, mint lakatosok, pontokat képviselő városok- kakörülményeinek javítását festők, esztergályosok, az ön- ban a MÁV Szegedi Igazga- Az eddig elért eredményekre tödékben mint magkészítők, tóság óvodai férőhelyek meg- lehet építeni a jövőben mind ök végzik a vonatok és a hi- vásárlására 1375-től 1978 vé- bérügyi, szociális, kulturális vatali helyiségek takarítását, géig közel 3 millió forintot és káderképzési feladatok Betöltenek vezetői munkakö- fordított. Területén kilenc végrehajtásával, mind a fizi­röket is, mint csoport- és üzemi konyha biztosít lehe- kai dolgozó nők munkakö­osztályvezetők, és lényeges a tőséget gyermekek és közvet- rülményeinek további meg­ezerepük a párt- és tömeg- len családtagok étkeztetésére, változtatásával, az MSZMP szervezeti munkában. Két rendelőintézetet és 19 KB nőpolitikái határozatából Ezért érvényes ezen a le- üzemorvosi rendelőt vehet- adódó soros célkitűzések el­riileten is az MSZMP KB nek igénybe a nők és csa- érésével. Ezt szorgalmazza a 1970. évi nőpolitikái határo- ládtágjaik. Az üdültetésben, Közlekedés- és Postaügyi Mi­cata, amelynek végrehajtása- SZOT- és vasúti beutalóban nisztérium is, az érdekelt ban esztendőről esztendőre részesült nők száma 1976— szakszervezetekkel egyetér­haladtak előre. Ennek ütemé- 77-ben 838. Ez az össz dolgo- tésben. Ezt tartja munkája ről és a mai állapotokról tár- zók 33, illetve 35 százaléka, egyik fontos részének az gyalt legutóbbi ülésén a sze- A szociális intézkedésekben MSZMP szegedi vasúti bi­gedi vasúti párt-végrehajtó- különös gondot fordítanak a zottsága is. A nyugatom légköre bizottság, majd a magasabb gyermekét egyedül nevelő testülete, pártbizottsága. A vagy nagycsaládos nők hely­JHÁV Szegedi Igazgatóság te- zetének javítására. Bölcsődé­rületén a foglalkoztatottak je ugyan még nincs a MÁV­19 százaléka nő. Ugyanilyen nak Szegeden, de ugyanak­arányt képviselnek a párttá- kor elérték, hogy minden gok sorában, és létszámuk vasutas dolgozó anya gyer­snegfelelő a KISZ-ben és meke óvodába járhat. A költ­más tömegszervezetekben, ségek közös vállalásával a választott tisztségekben is. A MÁV és a Szegedi Posta­pártalapszervezetek vezetősé- igazgatóság 200 férőhelyes gében 32-en, a pártbizottság- óvoda építésére kötött meg­bán 11-en, a végrehajtó bi- állspoöást Szegeden, s vár­zottságban ketten töltenek hatóan az idén megkezdik az be felelős tisztséget. építkezést EszU/ndők óta az a törek- Szociális ellátottságban ál­vés, hogy a férfiakéval talában jelentős a MÁV Sze­egyenlő munkáért egyenlő gedi Igazgatóság területén az bért kapjanak. Mára ez foko- előrehaladás. Ilyen jellegű zatos3n és differenciáltan létesítményeket adtak át Ma­valósult meg. Eltérések a kőn, Békéscsabán, Kiskuntél­szakképzettség, a szakmai egyházán. Szentesen, Vész­gyakorlat különbözőségéből tőn, s úiabbak énítésébe kez­erednek csak. Munkájuk denek Baján, Szentesen és megbecsülése a kitüntetettek egyebütt. Gépesítéssel köny­arányában is mérhető. 1970- nyítették a takarítók, a táv­ben a kitüntetettek 19, 1978- gépírók munkáját és az üze­ben 32,4 százaléka nő. Lé- mi konyhákban dolgozókét. A •nyegeser. megváltozott mára munkahelyeken a szociális a nak vezető, irányító mun- körülmények persze nem kakörbe helyezését gátló mindenütt kielégítőek még. aatt^éjet & Igazgatói, osp-_ például Szeged- és Rókus-ál­Lődi Ferenc Z avartalan, kiegyensúlyozott élet, bé­ke, nyugalom. Ezek a fogalmak öt­lenek föl az emberben, s mert ilyen körülmények között voltaképpen csodálatos élni, ritkán beszélünk róla. A múlt emlé­kei — bárki beláthatja — nem nosztalgi­kus kesergéssel merülnek föl bennünk. Nem úgy fogalmazunk, hogy „hova lettek a rettegéssel teli, álmatlan éjszakák?"; hogy „hol vannak már azok a gyötrelmek, amikor nem tudtuk, holnapra lesz-e be­tevő falat", vagy „hová lett az az idő, ami­kor még suttogva sem mertük kimondani a véleményünket." Ehelyett így beszélünk: volt olyan időszak is — túléltük —, s ez soha többé nem térhet vissza. A nyugalom légköre nem önmagától való. Ez volt és ez lesz a célunk. Politikából és emberi cselek­vések sokaságából, egyetértésből és össze­fogásból, küzdelemből és tettvágyból fa­kad. S hogy a nyugalom légköre éltető erő, kedvteremtő és szárnyakat adó, rvidezett családi és közéletet formáló köze.J ehhez nem férhet kétség. Mondom, keveset be­szélünk erről, talán azért, mert tartunk tőle, hogy lelkendezés lesz belőle. S a lel­kendezésnek sincs helye, hiszen a légkör tovább javítható. Az elmélyült számvetés ma sokkal gya­koribb nálunk, mint egy évtizede volt. Ez is a politikából, a következetesebb ve­zetésből származik. S a beszámoltatás gyakran hoz felszínre hibákat, felelőtlen­séget, hozzá nem értést, felületességet is. Egy tanácskozáson azt hallottam egyik fel­szólalótól: „Túlságosan nyugodt, néhol ide­gesítően magabiztos a légkör." Valaki más ígv válaszolt rá: „Nincs ok arra, hogy a hibák láttán pánikhangulat uralkodjon. Igaz, hogy lemaradtunk ebben meg abban, de az idegeskedés nem segít." Mindegyik véleménnyel egyet értettem. Éppen ebből következik mondanivalóm lényege. A nyu­galom egy társadalom életében felbecsül­hetetlen érték. De a nyugalom az éoítő­munkában, a közéletben és a közszellem­ben nem a mozdulatlanság, a belenyugvás, a túlzott elégedettség kifejezője. Magya­rán szólva: a nyugalom légkörében is le­hetnénk néha nyughatatlanabbak... Miért mondom ezt? Nincs más okom rá, mint az, hogy időként — belátom: kissé kajánul — a slágerhez hasonlítom néhány közéleti megnyilvánulásunkat, amikor una­lomig ismételt „magyarázatok" hangzanak el „megnyugtatásul". Refrének, amelyek­nek nincs dallamuk, csak szövegük van, s ez a szöveg — tíz-tizenöt év óta hallva „le­lombozza" az ember kedélyvilágát. Beletö­rődést és „nyugi-állapotot", az erőfeszíté­sek értelmetlenségének érzetét táplálják az egyébként nagyon is világosan gondolkodó fejekben. Miért van ez? Miért tudunk fej­lődésünk ellenére is túlzott magabiztosság­gal „érvelni" olyan szólamokkal, amelyek egy évtizede még hitelesnek látszottak, jól­lehet akkor sem voltak azok. Túl általános megfogalmazás ez, tudom. De gondoljanak csak arra: mikor hallottak, olvastak elő­ször például a beruházásban részt vevő szervek együttműködésének hiányáról, az előkészítés elmaradásáról, a tervezés álmo­dozásairól és így tovább. Igaztalan lennék, ha azt állítanám: nincs fejlődés. De tizen­öt éve visszatérő megállapítások ezek. Nem a gének tehetnek róla, hogy „öröklődik" a lassúság, a kényelem, a tehetetlenség! Nem biológiai, még csak nem is politikai okai vannak ennek. Azt hiszem, ma még sokan félreértik a nyugodt légkör fogalmát ha­zánkban. Higgyék el — hiszen végigéltem a felszabadult ország harminchárom évét — nem vagyok híve a kapkodást szülő ide­geskedésnek, a fenyegetéstől és az „elbá­nástól" terhes légkörnek. De a fegyelem­nek, az előrelátásnak, a felelősségnek igen. Márpedig ezeken áll vagy bukik a tervek megvalósulása, fejlődésünk minden mozza­nata. Példákat vár az olvasó, nos hát ne fu­karkodjunk velük. „A beruházáshoz csak ígéret van, fedezet nincs." „Az építkezés­hez meg van a pénz, de még nincs építési terület, a terv sem kész." „Az üzemszerve­zéshez — a határozat szellemében — idő­ben elkészült az intézkedési terv. (Négy éve!) Végrehajtására még nem került sor." „Az átlagtermés elismerésre méltó, de szá­mon tartja-e valaki, hogy mennyiért ter­melünk...?" „A hatékonyság növekedése lassú, a termékszerkezet átalakításában is lemaradás tapasztalható." „Helytelenül, még mindig a munkhelyek száma nő, ahe­lyett, hogy előrelátással, ésszerű szervezés­sel a gazdaságosság fokozását segítenék elő." „Igaz, hogy a takarékosság nem epy évre szóló program, de azért ennyire nem kellene megfeledkezni róla." „Furcsa, de még mindig azok a vállalatok járnak jól, amelyek rosszul gazdálkodnak — és nem fordítva." „Baj van a szemlélettel." (Pedig a képességgel, az akarattal és a fegyelem­mel van baj!) De miért folytatnám to­vább? Az idézett mondatokat nem én fo­galmaztam. Különböző értekezleteken je­gyeztem föl őket — nem először, és tartok tőle: nem is utoljára. • Hiszem, hogy nem vagyok türelmetle­nebb a megengedhetőnél, s izgalmamban sem becsülöm le a bajoknál sokkal na­gyobb sikereinket. De — már elnézést a hasonlatért —, ha a könnyűzenétől elvár­juk, hogy állandóan megújhodjon, akkor a társadalmi gazdasági életben mennyivel szívesebben hallanánk új slágerek új ref­rénjeit ... Még akkor is, ha minduntalan visszatérne a „dal" mélységesen igaz sora: „Nem lehet mindent egyszerre megoldani." A nyugalom légköre társadalmunkhoz, Ily módon emberekhez kapcsolódik. Szere­tem a tettekre késztető, nyugalmas légkört. De fázom tőle, ha bárhol azt hallom egy­egy fejlődésünkkel együtt járó, újabb el­lentmondás feltárásakor, hogy „van erre határozat. Csak végre kell hajtani". És hány olyan határozat van, amit végre kel­lene hajtani? Ügy látszik: a hivatkozás ön­magában nem viszi előre közös dolgainkat. A tettek igen. A következetes számonkérés igen. Nem vitatom: jobb, ha a belső kény­szer, az önbecsülés serkent tisztességes munkára, s ez ügyben — általában — nem is lehet hiányérzetünk. „Rosszalkodásaink" miatt azonban úgy érzem, túlságosan ko­molyan vettük a szólás-mondást, miszerint nem a hegedűt, hanem a prímást kell cse­rélni, ha hamisan szól a muzsika. Külön­böző szinteken cseréltük eleget. Alig jut eszébe valakinek, hogy a hegedű is lehet rossz, korhadt, lelkevesztett. S mert a hangszer a zenében az eszköz szerepét tölti be, bizonyára érthető, hogy módszerekre, munkastílusra, begyöpösödött szokásokra, megmerevedett vezetési szisztémákra gon­dolok, amelyek igencsak kínálnak alkalmat az elmélyültebb gondolkodásra, az útkere­sésre és a megoldásokra. V an példa a jóra, fülön is csípjük^ próbáljuk elhinteni magvait. De so­kakban fölmerül a kérdés: ki figyel oda? Mintha csak nyugati tapasztalatcse­réken, a tengerentúlon lehetne fölszívni magunkba valami jót, hasznosíthatót De hiszen a szomszéd gyárat, a két utcával odébb működő intézmény belső életét sem ismerik sokan. S ha hallanak róla: hogyaa szerveznek, miként irányítanak, hogyan hasznosítják a közösség bölcsességét, ho­gyan teremtenek alapot a munkafegyelem­hez, fitymálva legyintnek: „reklámozzák önmagukat". Pedig „csak" példát mutat­nak, követhetőt. A nyugalom légköre erjesztő légkör. Bi­zalmat. jogos büszkeséget, elégedett érzést kelt. Ebben a közegben érdemes is, kell i* nyughatatlanabbnak lenni a hibák, a visz­szatérő refrének ellen, hiszen az önelégült­ség fékező erő. Itthon vagyunk. Voltairt azt írta: „Csak az van otthon, aki változ­tatni akar..." , LELE BÉLA Tiszafürednél tetőzött az árhullám Do'goxnak a jégtörők a Dunán Elérte az áradás a Tisza kaszon és a Hármas-Körösön, szakaszon. Ezért ebben a tér­középső szakaszát, kedden, A készültségben őrzött 910 séghen, Vukovár és Gombos tegnap Tiszafürednél tető- kilométer hosszú védvonala- között már megkezdte munká­zött a folyó 700 centiméteres kon összesen 1500 vízügyi ját négy magyar jégtörőhajó, vízszinttel, ami alig három- dolgozó vesz részt a figyelő- A sűrűn zajló jeget terelik to­negyed méterrel marad el az szolgálatban, s helyenként vább, hogy ne akadjon ej a 1070-ben mért maximumtól, kisebb védekezési munkála- kanyargó mederben. Reggel Tiszafüred fölött apad a fo- tokban. 6 órától délután 6 óráig dol­lyó. így Tokajnál egy nap A hideg mind több szaka- goznak a jégtörők. Az a cél. alatt csaknem egy méterrel szon fedi ^ jéggel a Tisza hogy a iehető legtovább kés­" ' 3 völgyének folyóit. Beállt a jég Ieltessék a jég megállását. te­Hernádon, s így csütörtö- ... , ,, ...... in ** nrs^hqíártól = tor. hát minéJ kevesebb jégtábla csökkent Apadnak a mellékfolyók is. a _ A vízügyi igazgatóságok má- kön az országhatártól a tör sodfokú készültségben vi- kolatig összefüggő, 16 18 maradjon a beállásra, a ta­gyázzák a Tiszát Tokaj é6 centiméter vastag jégmező vaszi zajlás megindulására, Tiszafüred között, valamint keletkezett. Erősödik a zaj- amely a leginkább fenyeget­a Bodrogot, s első fokú ké- lás a Dunán, főleg a ma- het a jégdugók kialakulásá­szültséget tartanak a Tisza- gyar—jugoszláv habártól dél- val, a meder eltorlaszolásá­füred—Csongrád közötti sza- re, a közö6 érdekű Duna- val. (MTI) i Magyar— belga megbeszélés Kedden a Kulturális Kap­csolatok Intézetében meg­kezdődött a magyar—belga kulturális vegyes bizottság VII. ülésszaka. A tárgyalásokra Jean Car­lier oktatási és kulturália minisztériumi főigazgató ve­zetésével öttagú belga dele­gáció érkezet hazánkba. A magyar tárgyaló csoport munkáját pedig Meruk Vil­mos, a KKI elnökhelyettese irányítja. A megbeszéléseken átte­kintik a kétoldalú kapcsola­tok alakulását, és tárgyalnak az 1979—81-re szóló magyar­belga csereprogramról AMTW

Next

/
Oldalképek
Tartalom