Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

10 Vasárnap, 1979. január 7; Az első féléy labdarúgó-műsora Egy mérkőzésen múlott? Sportműsor ' VASÁRNAP Kézilabda Terem Kupa-mérkőzések az új­•zegedl Sportcsarnokban: TAURUS-Tejipar (fű af. A) 8, KKFV-Kábel (ffl af. B) 8.40. Cs. megye) Vendéglátó—Csongrád (ffl ftf. A) 9..25, Sz Textil—Csongrád (női J. o.) 10.05. MEZŐGÉP I..­•lindszent (ffl II o.) 10.50, Kőrö­ed-Konzerv-Makói Sp. (női ifi) ia.39, Ker. Vend.-Cs. m. serd. vál. (női ifj.) 12.15, Tervezők­DÉLÉP (női n. O.) 12.55. KSZV SE-Sz. Konzerv (női L o.) 13.40. BZOTE—Kinizsi Húsos (ffl II. o.) 1420. 600. DSK II.-Cs. m. serd. vál. (ffl ifi,3) 15.05. Rózsa n­Volán Déri (ffl IfJ./A) 16.45, 600.. DSK I.-DÉLÉP (ffi ifj./A) 16.30, Rózsa 1.—Volán-Rózsa (ffl lfj./B) 17.10. Hungária-Kenderfo­Dó (ffl af./C) 17.55. Volán KISZ­DÉGAZ (ffl af./C) 18.35, IKV Ez. SZMV-Sz. Konzerv (ffl af./B) HÉTFŐ labdarúgás Radnóti-hétfők. Kispályás mér­kőzések a gimnázium udvarán. PC ACCY—Kozmosz 16.30. Góré. Építők—Flamengó 17.30, Kiss 3. Junior-Alföldi Vendéglátó 18.30, Varga. Posta—Klskundorozsma 19.30, Kubatovics. Szegedi Hon­véd—Elektromos 20.30, Kormá­ny oa. Az MLSZ-ben elkészült a teljes első télévi labdarúgó­menetrend. — A magyar labdarúgás élvonalának 1979. első felére feszitett, kemény programja van — mondotta Krizsán Jó­zsef, az MLSZ főtitkára. — A vezető edzőkkel közösen kialakított rend szerint ja­nuár 2. és február 20. között készülnek a klubok és a vá­logatott játékosok. Ebben a szakaszban mérkőzés nélküli edzésműsorral, illetőleg ha­zai kupa-, vagy nemzetközi találkozókkal folyik a felké­szülés. Lényegét tekintve az MNK-val kezdődik a labda­rúgóidény, február 21-én és 28-án, és az MNK-döntővel zárul június 23-án. A tavaszi műsorban a 153 NB l-es találkozó mellett NB-s kupa- és MNK-mérkő­zések is találhatók. Orszá­gok közötti mérkőzéseket ját­szik az A, az olimpiai, a B, a 21 éven aluli, továbbá az A és a B ifjúsági válogatott, különböző nemzetközi torná­kon is szerepelnek magyar együttesek. Az A válogatott az NDK ellen (itthon, március 28.), és Lengyelország ellen (ide­genben, április 4.) játszik, s szerepel az első félévi prog­ramban két EB-selejtező is, május 2-án a Népstadionban Görögország, május 19-én pe­dig idegenben, a Szovjet­unió ellen. Az olimpiai válogatott Ro­mániával vív meg oda-vissza, előbb idegenben (április 18 ), majd itthon (május 30.). A B válogatott a Szovjetunió hasonló együttesét fogadja. Az NB I küzdelmei már­cius 3-tól június 16-ig tarta­nak, 12 szombati és 5 szerdai fordulóra kerül sor. A Nép­stadionban május 5-én, 23­án, június 2-án, 9-én és 13­án lesz kettős műsor, azaz 10 rangadó. A Bp. Honvéd ve­zetőivel történt megbeszélés szerint a piros-fehér együt­tes a későbbi UEFA-kupa­napokra is kapott bajnoki el­lenfelet, természetesen, ha to­vábbkerül, akkor módosul majd a hazai programja. Küldöttközgyűlés a DÉLÉP SC-nél A DÉLÉP Sport Club ja- munkásszállójának ebédlőjé­nuár 8-án, hétfőn délután . .. T . . ,. fél 5-kor tartja küldöttköz- (Kossuth ^^ sugarut gyűlését Szegeden, a DÉLÉP 72/B). Nagy tervekre készül Hegedűs Csaba szövetségi kapitány Olimpiai, világ- és Európa­bajnok. A kötöttfogású bir­kózás, 82 kg-os súlycsoport­jának legnagyobb egyénisége. Ellenfelei rettegtek tőle, mert •hol elindult, ott már csak • második hely iehetett vi­tás. Legtöbb mérkőzését tus­sal nyerte. A birkózás szak­nyelvén annyit jelent, mint ez ökölvívóknál a kitütéses győzelem. Ahol Hegedűs Csa­ba megjelent, ott az emberek egymásra néztek és megje­gyezték: nézd. ott megy a „tuskirály". Ez a jelző csak e legnagyobb kvalitással ren­delkező versenyző privilégiu­ma lehet... 1972-ben olim­piai bajnokságot nyert, a kö­vetkező évben a „legnagyobb ellenféllel" kellett megbir­kóznia. Élet-halál harcot viv, de ezt már nem a szőnyegen, hanem a műtőasztalon. Nem Is Hegedűs Csaba lenne, ha ebből az óriási küzdelemből nem ő kerül ki győztesen. Talpra állt. Fogcsikorgatva dolgozott, talán keményeb­ben, mint valaha. Montreál­ra készült, mert neki, csak ez olimpiai bajnokság okoz Igazi örömet. De hiába volt ez akaraterő. Célját nem si­került elérnie... 1978 őszén, e mexikóvárosi világbajnok­ság után kijelentette, hogy Moszkvában mindenért kár­pótolni fogja magát, mert 6zámára ez lesz az utolsó le­hetőség. Majd néhány hónap múlva, december 27-én, a Magyar Birkózó Szövetség elnöksége bejelentette, hogy Gurics György szövetségi ka­pitányt, érdemei elismerése mellett — saját kérésére — felmenti tisztsége alól és egy­ben Hegedűs Csabát bízza meg a szakvezetői teendők ellátásával. Csaba feladta a harcot? Vagy más módon folytatja tovább? Ezekkel a kételyek­kel kerestük meg a Népsta­dionban, ahol már új „sze­repkörében" dolgozott, a vá­logatott keret edzését vezet­te. Miután a munkát befe­jezték. szívesen állt rendel­kezésünkre és őszinte, baráti hangulatban válaszolt kér­déseinkre. — Hogyan érintette a ki­nevezés? — Váratlanul, hiszen sem a közvélemény, 6em pedig jómagam nem gondoltam ar­ra, hogy másfél évvel az olimpia előtt ilyen változás fog bekövetkezni. Három vi­lágverseny kudarca és az egészségi állapotom arra késztetett, hogy elvállaljam a szövetségi kapitányságot. Éjszakákon át vívódtam a dolgon, mert huszonkét éves sportpályafutást kellett be­fejeznem. Pedig, úgy érez­tem, hogy van még esély el­képzelésem megvalósítására. Mégis az a véleményem, hogy teljesen mindegy, én nyerek-e olimpiai bajnoksá­got, vagy munkámon keresz­tül ez a siker a többi bir­kózó eredményében jut ki­fejezésre. — Beszéljen a sikertelen világversenyek okairól. — Az 1973-as autóbalese­tem következtében két évig megszűntem létezni a sport számára. Később nyertem két Európa-bajnokságot, a VB-n pedig negyedik lettem. Saj­nos, a munkámat sérülések sorozata kísérte. Ügy érzem, szervezetem magasabb for­dulatszámon égett, elfárad­tam fizikailag is idegileg is. Ennek tulajdonítható az idé­zőjelbe tett sikertelenség. Eredeti elképzelésem szerint a moszkvai olimpiáig akar­tam foglalkozni az aktív sporttal. Nagvon szerettem volna ismét feltenni az i-re a pontot, de készítettem ma­gamban egv végső elszámo­lást és úgy ítéltem meg. hogy ez a változás jókor jött. — Változtat-e Gurics Cyörgy eddigi munkáján? Milyen új elképzelései van­nak? — Nehéz helyzetben va­gyok, mivel tekintélyes ha­gyományokkal rendelkező sportág szakvezetői feladat­körét kaptam meg. Gurics Gyuri bácsi öt olimpiai baj­nokot nevelt, az egvéb sí­kéiről nem is beszélve. Ilyen előzmények után nehéz lesz a folytatás Ettől függetlenül több vonatkozásban szeret-. nék változást elérni. Az ered­ményesebb szereplés érdeké­ben elsősorban a technikát és a tudományt szeretném fokozottabban alkalmazni. Emellett komoly feladatom­nak tekintem a munkamorál javítását is. A fő irányvona­lat azonban nem szándéko­zom megváltoztatni. — Mint a kötöttfogás ki­magasló egyénisége, hogyan viszonyul majd a szabadfo­gáshoz? — A szövetségi kapitány­nak mindkét fogásnemmel egyformán kell foglalkoznia. A szabadfogásban nagyobb segítségre van szükség, ezért a jövőben ezt a fogásnemet nagyobb figyelemmel fogom kísérni. — A szabadfogás gondjai mellett, azért akadnak örö­mök is. Gondolok itt, a volt szegedi birkózóra, Balla Jó­zsefre. — Igen. Jóska nagyon te­hetséges srác. amit az ered­ményeivel már többször is igazolt Felkészítésére külön gondot fordítok. Remélem, közös munkánk hatására job­ban ki fog tűnni, hogv a ne­hézsúlyban ő a világ egyik legjobb szabadfogású ver­senyzője. — Mint szövetségi kapi­tány Moszkvában az olimpián vizsgázik igazán. Milyen elő­relépésre számít a sportág legnagyobb versenyén? — Remélem, a befektetett munka realizálódni fog ered­ményekben is. De erről in­kább az olimpia után be­széljünk. — Hogyan fogja egészségi­leg bírni ezt a nagy megter­helést igénylő munkát? — Amit az előzőekben mondottam, az csupán mint versenyző vonatkozásában döntő. Egyébként egészségi problémám nincs és remé­lem, van annyi tartalékom és energiám, hogy azt a nagy tervet, amit kialakítottam magamban, véghez is tudom vinni. Pavlovics László Egy éve, a SZEOL AK NB l-es női kosárlabdacsapatát értékelő, egyben az új baj­nokságot beharangozó cikke­met így fejeztem be: „A csa­pat fejlődését formáló szán­dék változatlan, kérdés, mire lesz elegendő?" Nyomban megadhatjuk a választ, saj­nos, igen kevére futotta az erőfeszítésekből. Az I977-es bajnokság végén, a rájátszás­ban sikerült biztosítani az el­ső osztályban maradást, még­pedig úgy, hogy a riválisok elleni összecsanásokból győz­tesen került ki az együttes. Az 1978-as bajnoki év — a várakozással ellentétben — a visszaesést jelentette; ki­esett a csapat az első osztály­ból. De ne vágjunk a dolgok elébe, idézzük fel, hogyan is kezdődött. Alapozásról szó sem lehe­tett, mivel alighogy véget ért az előző bajnokság, máris rajtolt a másik. A sorsolás sem volt szerencsés a szege­diek szempontjából, sorozat­ban kapták azokat az ellen­feleket, akikkel szemben alig volt esélyük a győzelemre. A várt fordulatot a 13. forduló hozta meg, Egerben győztek a szegedi lányok, majd itthon a Szekszárdnál, Diósgyőrben a DVTK-nál bizonyultak jobbnak. Az őszi idényre készülve már sokkal többet és inten­zívebben dolgozott a csapat, mint korábban. A nagy ter­helésű edzések hatására fő­ként fizikailag fejlődtek a játékosok, a fiatalabbaknál pedig a techniKai tudás gya­rapodott örvendetesen. Iga­zolják ezeket a csapatok szá­mára kötelező felmérésen ta­pasztaltak is: a keretből ki­lencen A-kategóriás, ketten B-kategóriás szintet teljesi­tettek, Lázár Mária pedig a válogatottaknak előírt köve­telményeknek is megfelelt. Mindössze egyetlen játékos, Rósa Ágnes maradt el a szin­tektől, ő az idei NB l-es baj­nokságban nem kaphatott volna rajtengedélyt. A lelkiismeretes munka ka­matja: az ősszel hatszor győ­zött a csapat és a bajnoksá­got a 12. helyen fejezte be! Ha a korábbi rájátszási for­ma marad, biztos bentmara­dó a SZEOL AK! Csakhogy a régi kiírás megváltozott, az országos szövetség a bajnok­ság végén a rájátszásra is „rájátszatott"! És ebben a küzdelemben, bár korábbi önmagához képest szakmai­lag — játéktudásban, techni­kában, taktikában — fejlő­dött az együttes, mégis el­bukott. El, mert egy mérkő­zéssel kevesebbet nyert, mint ami az első osztályú tagság hosszabbításához kellett vol­na. De valóban csak egy mérkőzésen múlott minden? © A szegedi lányok teljesít­ményét boncolgatva elsősor­ban a jövőre is kiható, azt befolyásolható dolgokról is említést kell tenni. A baj­nokságot minden tekintetben eggyé ötvöződött társaság kezdte el. Amikor úgy-ahogy elfogadható lett volna — ta­vasszal a sok fiaskó miatt — nem volt nézeteltérés a csa­patban. Annál meglepőbb a második szezonban kialakult diszharmónia. Az összhang hiánya ugyan nem ment az eredményesség rovására, de a zsörtölődések, a súrlódások, a külön csoportokra bomlás semmiképpen sem volt ösz­tönző. A másik, igencsak elgon­dolkodtató dolog az ominó­zus, sorsdöntő SZEOL AK— Szekszárdi Dózsa mérkőzés. Csődött mondott minden pszichikai felkészítés, ráhan­golás, a játékosok kezdetle­ges, elemi hibák sorát kö­vették el, képtelenek voltak úrrá lenni idegeiken. Előre sejteni, sőt biztosra lehetett venni, amelyik csapat győz — ismerve a sorsolást — az idén is az NB I-ben játszik. Ennek tudata, a találkozó tétje mindkét félre kihat, egyikre így, a másikra úgy. A SZEOL-ra bénítólag ha­tott ... Pungor Miklós edző a má­sodik évét töltötte a kék-fe­ketéknél. Tapasztalatairól, elképzeléseiről kértünk vé­leményt. — Tavaly ilyenkor, a baj­nokság kezdete előtt így zár­ta beszélgetésünket: „... meg­próbáljuk a lehetetlent, meg­hosszabbítani tagságunkat jö­vőre is az első osztályban." Ez sajnos, nem sikerült... — Emlékszem rá, még azt is hozzátettem, sokkal nehe­zebb helyzetben vagyunk, mint egy évvel korábban — bólintott rá. — Míg mások igazoltak, mi megfogyatkoz­tunk. Az induláskor kezdő­dött a vizsgaidőszak, Remák leállt, sérülések, betegségek tizedelték a csapatot. Olyan edzés is volt, amelyiken a 14-es keretből csupán né­gyen-öten tudtak részt venni. Az edzésmunka, a játékosok formája, erőállapota így meg sem tudta közelíteni az NB I elvárásait, ezért is szerepel­tünk oly feltűnően gyengén. — Azt mondja ezért is. És még miért? — A keretben kilenc fel­nőtt, három ifjúsági és két serdülő játékos kapott he­lyet. Közülük Lázár, Kertész, Kiss, Molnár és a nyáron visszatért Remák üti meg az NB I szintjét. Közel áll eh­hez, de még nem kiforrott játékos Róso, Balázs, Körmö­czi és Kocsondi. Nem éri el az első osztály színvonalát Pálinkás, Laukó, Kerpesits. Sági sokat betegeskedett, Klenk pedig még túl fiataL — A rájátszásról mi a vé­leménye? — Még ma is nehéz hig­gadtan értékelni az ott tör­ténteket. Inkább csak a csa­patról. Remák nélkül vág­tunk neki, ő súlyosan meg­sérült az egyik edzésen mi­előtt Budapestre utaztunk. A számunkra legfontosabb mér­kőzésen az idegileg kimerült társaság csak az utolsí per­cekben tudott elfogadhatóan játszani. A kulcsjátékosok teljesítménye messze elma­radt tudásuktól, nem ment a dobás, de taktikai fegyel­mezetlenségek is közreját­szottak vereségünkben. Hogyan tovább? — Együtt marad a csapat, és most ez az egyik legfonto­sabb. Célunk, hogy magnyer­jük az NB Il-t, lehetőleg ve­reség nélkül. Továbbra is NB l-es szintű edzésmunkát végzünk, a sok egyéni foglal­kozáson a technikai és takti­kai képzés kerül előtérbe, nem utolsósorban lehetősé­get kapnak a tehetséges fia­talok, hogy mielőbb teljes értékű játékosként számíthas­sak rájuk. Ügy gondolom, ezek után válaszolhatunk a címben fel­tet kérdésre. Egy. igen egy mérkőzésen múlott, hogy nem az NB I-ben folytathatja a SZEOL AK női csapata. Azt az egy mérkőzést viszont — esetleg többet — tavasszal is meg lehetett, meg kellett vol­na nyerni... Gyürki Ernő Hunkában az MLSZ űj szakbizottságai Az új MLSZ-ben új össze­tételű játékvezetői bizottság. Elnöke Petri Sándor. aki 1977 tavaszáig pontosan ne­gyedszázadon át bíráskodott. 1968-tól volt FIFA-kerettag, többek között 169 NB l-es és 47 nemzetközi mérkőzést vezetett. — Alapvető feladata mind­azoknak, akik a labdarúgás­ban tevékenykednek, hogy az OTSH-nak a sportágra 1974­ben hozott határozatait vég­rehajtsa Ez a dolgunk ne­künk is — mondotta Petri Sándor. — A határozat az­óta nem változott, végrehaj­tásában a játékvezetőknek saiátos, de nem elkülönült feladataik vannak. Ami jó. azt tovább szeretnénk fej­leszteni, más dolgokat pedig fel akarunk számolni, helyet­te újabbat, korszerűbbet megvalósítani. Elsősorban a módszerekben akarunk mást. Részletes program készült a játékvezetői bizottság te­vékenységére. Mint Petri Sándor elmondotta, javasla­taikat az MLSZ elnöksége január 22-én tárgyalja meg, utána széles körben mindent megvitatnak azokkal, akik a határozatokat a pályán alkal­mazzák. A nagy program né­hány fejezete: „A vezetés módszerei", „A játékvezető személviségformálása", „Az utánpótlás biztosítása". — A vezetés módszerei fe­jezetbe tartozik többek kö­zött. hogv az egvesületekben. azok baráti körénél szakmai előadásokat, konzultációkat tervezünk. A iátékvezető személviségformáiásával kap­csolatban külön hangsúlyoz­nám. hogv tudomásul kell venni, a játékvezető van a labdarúgásért. Feladata. a mérkőzés szabályszerű leve­zetése, minden más megkö­tés szükségtelen. Ezért töb­bek között javasoljuk az MLSZ elnökségének, hogy mellőzze a korábbi titkos já­tékvezetői küldést. Egyelőre két hétre, később egy hó-. napra előre elkészítjük a küldést, ezen sérülés vagy be'egség esetén változtatunk csak. Aztán így folytatta: — Labdarúgásunknak, 8 ezen belül a játékvezetésnek is fel kell zárkóznia a nem­zetközi színvonalhoz. A sza­bályok alkalmazásában visz­sza kell térni a nemzetközi gyakorlathoz, módszerekhez. Foglalkozunk például a fe­gyelmezés technikai esz­közeivel, az úgynevezett színes kártya alkalmazá­sának kérdéseivel. De mi­vel ez érinti az MLSZ több szakbizottságát, ebben csak az MLSZ elnöksége foglalhat állást. A mai nemzetközi labdarúgásban az úgyneve­zett agresszivitás a jellemző. Szinte percenként történnek ütközések. Ennek következté­ben nagv fontosságú a testi erő szabályos kihasználása, amelyhez az edzőbizottsággal együttműködve tudjuk csak megteremteni a feltételeket. Az edzők megtanítják a sza­bályos ütközéseket, a játék­vezetők pedig csak azt dönt­hetik el: mit tiltanak a sza­bályok. Rendkívül szoros együttműködésre van szük­ség az edzőkkel. Játékveze­tőink megengednek majd mindent, ami férfias, kemény és sportszerű, amit a nemzet­közi labdarúgásban látnak, ugvanakkor rendkívül szigo­rúan és következetesen lép­nek majd fel a durvaságok ellen. Petri Nándor elmondotta, ho'v alakul, dolgozik a iá­tékvezető bizottság, sőt már fendata is van: ianuár 10-ér. 13-án. 16-án és 20-án. a Nemzeti Ramokságok Ktmá­ia keretében. 63 iátékvezető működik közre a mérkőzése­ken. Január 15—19. között a 80 főnyi NB-s keret a Népstadionban alapozó tábo­rozáson vesz részt a műsor­ban fizikai felkészítés "mellett szakmai oktatás is szerepeL (MTI) 1-

Next

/
Oldalképek
Tartalom