Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-06 / 4. szám
Szombat, 1979. január 6. 3 Létszámnövelés nélkül Tfibb bútor A munkáslétszám növelése závetőleg harmincezer lakónélkül 50 százalékkal bővül szoba-berendezés és nagy a Kanizsa Bútorgyár terme- mennyiségű kárpitozott bútor lése, nagyobb lesz a válasz- hagyja el a gyárat, ték, s tovább javul a búto- A kanizsaiak 1979. évi újrok minősége — ezt eredmé- donsága: a kárpitozott bútonyezi az a technikai rekonst- rok zsugorfóliás csomagolárukció, amely most fejező- sa. Ügy tervezik, hogy a dött be a gyárban. Ebben az Nagykanizsán készülő valaévben több mint egymilliárd mennyi kárpitozott bútort fóforint értékű bútort gyárt és liába csomagolva védik a jöszállít a kereskedelem részé- vőben a szállítás közben kere a nagykanizsai üzem. Hoz- letkező károsodásoktól. Téeszüdülő Harkányban befejező szakaszába érkezett az ország legnagyobb termelőszövetkezeti üdülőjének építése. Már készen áll a négyszintes szállodaépület és a munkások a belső szereléseket végzik. A program szerint a nyár közepére készül el a beruházás, s előreláthatóan augusztusban fogadja az első vendégeket a kétszáz ágyas üdülő. (MTI) Villog és jelez... Áramvonalas riport DÉMASZ szegedi üzemigazgatóság. Soklámpás térkép, óriás rádió műszaki rajzára emlékeztető falitábla, vezérlőpultok, kapcsolótáblák körös-körül, telefon csörög, rádió sípol, két magnó egymást váltva indít,, s rögzíti, ha csak egy mukkanás hallatszik a telefonban; minden lüktet, villog, vibrál, jelezvén, hogy él a rendszer: a vezetékidegszálak összefutó csomópontjában levő agyközpont A tudományos-fantasztikus filmekből ismert misztikus, fontoskodó, nyüzsgést idéző, lázas munka nagyon is hétköznapi célt szolgál. Egyszerűen tudni akarják, ég-e mindenütt a villany, van-e áram Kiskundorozsmán, kigyulladt-e már az utcakandeláber sor a Tiszaparton, merre járnak a hibaelhárítók, vagy épp... — Tirü-rirü-tirü-rfrü — szólal meg hirtelen egy mentőautó ijesztő tilinkózással valahol az asztal közepén, s már ugranék, de nem tudom merre, mikor Asztalos Imre in-- K„„ • _ üzemirányító nyugodt moz- ^Tzon^ 'marfdf dulattal billent az egyik kap- Szam azonos maradtesolón, -a ...mentő" -elhallgat, egy lámpa kialszik. somogyi Károlyné felvétele A szegedi „agyközpont" létBehatoltak az egyik „éftvkezélő helyett efíy autoT transzformátorállomásra. 8y 10 nelyea — Kiskunfélegyházán a húsz kilovoltos távvezetékTermelékenység, hatékony- hez ért egy emelődaru. A ság — akár úgy is, hogy egy vezető megúszta, de a kötöző, gépre rácsukják az ajtót, s aki a földön állt, meghalt. — Mi történt a földkábe— Behatoltak! Most mi lesz? — Semmi különös. Javítják. A mieink. mata irányítja.. * lekkel? — A leggyakoribb „ellenPillanatnyi csend - ez is • földmunkagépek, ritka! — az. üzemiránvító markolok, de nemregiben iv. rv jjutuiuv. nnvdí — az üzemirányító .... , ,. , - , Meglódul a képzeletem, központban. Az üzemigazgató £® Lelki szemeim előtt kirajzó- ellenőriz. URH-rádión Móralódik egy igazgatói szoba, te- halmot hívja. Az elmúlt nale efféle okos jelzőkészülé- pok viharában megrongálódkekkel, prüttyögő őrautoma- tak a hálózatok. Kattan a Iákkal, fölötte felirat: mit készülék, indul a házi leépítkezésénél szádfalat vertek bele az alállomás szakaszvédelmi kábelébe. Ekkor borult sötétségbe Szeged. — Szép teljesítmény. A csinálnak a dolgozók? Lehet, hallgató magnó, nyoma ma- nem ^merteti a vehogy nem üléseznének anynyit a munkaidő-kihasználásról?... zetékek nyomvonalát? — De! Volt olyan eset, rad a beszélgetésnek. — Kovács vagyok, érdek- hogy a dolgozónk kiment el* lődöm, mi történt a mai lenőrizni, iiehogy megrongálAlighanem kevesen tudjuk, MP? iák a kábelt Figyelmeztette hogy Szegeden helyi forrás — Balogh István vezető is a munkásokat, vigyázzais ad mindennapi munkánk- szerelő jelentkezem. Most nak. Azok tudomásul vették, ^Slróm^TDaS' már minde» - mikor elfordult, az egyik nich utcai ütött-kopott épü- halmon, zavartalan az áram- tövig belevágta a csákányt a letben egyenletes mormogás- ellátás. A hibát kijavítottuk, vezetékbe. Három-négy órát sal dolgozik a generátort haj- vezetékszakadás volt, állt emiatt egy gyár... HoktU^Ínah £nnyU tU" -Köszönöm... Ezekután nem tudom, jó dok rola, hogy az országosan ... , , , felhasznált 2600 kilokalóriá- Morahalmon a viharos szél hir-e vagy rossz: a szegedi val szemben csupán 1200-ra volt a ludas, nem nagy gon- üzemigazgatóság a hálózatvan szüksége. Meg is kérde- dot okozott, sokba sem ke- fejlesztés érdekében tavaly 'a^Srót kelleni rÜU a heiyreélUtás. Nem" így 74 kilométer vezetéket épíigen, de merre... no ez zár- a szegediek más vonalain: a tett Hatvannégy a levegő1 va, van-e még egy... halló, múlt évben ugyanis tizenegy ben, tíz a föld alatt. Ennyinyissa már ki valaki, mi az, alkalommal rongálták meg a vei többért aggódhatunk. vezetéket — akár levegőben * feszült akar földben húzódó Alkonyodik, kivilágosodik kábel volt, sikerült „megta- egy falitábla: Szeged közvilálni". A következmény: lágítása. Most minden lámáramszünet termeléskiesés, pa jelez — ma még nem bosszúság, s még annál is vágtak kábelt rosszabb ... Igriczi Zsigmond alszanak odabent?... — Kit keres? — A kezelőt — Az nincs. — Hogyhogy nincs?! — Minek? Automatikusan működik. — Mióta? — Két éve egyfolytában No, ennyit a munkaerőhiányról. • Kovács János, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzemigazgatóságának vezetője mondta, hogy az évről évre súlyosbodó létszámcsökkenés ellenére energiatakarékosságtól függetlenül — egyre nagyobb feladatokat kell ellátniuk Tavaly például több min' 613 ezer megawattóra energiát értékesítettek, amely az előző évinél 12 százalékkal volt több. — Ehhez még egy adatot •tíz év változásainak összehasonlításából. Míg az 1967. évihez képest a villamosenergia értékesítés duplája januarja A mi természetesen olyan lesz, amilyenre a vállalatok többségének januárja sikerül, egész egyszerűen nem lehet másmilyen. Ahhoz tehát, hogy a népgazdaság januárja jó legyen — azaz, egybeessék a tervcélokkal is, a társadalmi szükségletekkel is — vállalati jó januárok tömege kell. Ez utóbbiakhoz viszont elengedhetetlen..., s itt hosszú lista következhetnék, de hiszen a termelőhelyeken jól tudják, mi minden a feltétele a folyamatos munkának, hogy a január olyan legyen, mint a többi hónap. Hosszú évek óta ugyanis nem olyan. Egészen pontosan: az iparágak, iparcsoportok tekintélyes részénél nem olyan. Előttünk 1978 hónapjainak ipari termelési adatai. A statisztika tizenkét hónap átlagából alakít ki egy mutatót, s ehhez méri a havi időszakokat. Hegyek és völgyek, olykor már-már szirtek és szakadékok változása ez, s e változatosság az, ami nem gyönyörködtet, sokkal inkább elgondolkodtat Hiszen elgondolkodtató, mi több, meghökkentő, hogy 1978 januárjában a tizenkét hónap átlagának mindössze 71,5 százalékát érte el a termelés a műszeriparban, 84 százalékát a gyógyszeriparban, ahogy a fafeldolgozásban, a textilruházati iparban is jócskán elmaradt az átlagtól. A szocialista ipar egésze 1978 januárjában kereken kilenc százalékkal teljesített kevesebbet, mint a havi átlag, s azért, mert iparágaink többsége akkor futja ki magát ... De csak a többség, s nem az iparágak mindegyike! Amivel kimondtuk: lehetne egyenletesen, szervezetten, nagy eltérések nélkül is dolgozni. Kézenfekvő: néhány iparteriilettől balgaság lenne ugyanazt várni januárban, mint májusban vagy szeptemberben. A tégla- és cserépgyártás, a sörtermelés, a mész- és cementkibocsátás például okkal kötődik az úgynevezett szezonális ingadozásokhoz. Igen ám, de másfajta tények is előttünk sorakoznak, olyanok, ahol a kényszer csikarja ki a folyamatosságot, a nagy teljesítménykülönbségek elkerülését. Így van ez a villamosenergia-iparban, a kőolaj- és földgázkitermelésben, a szerves és szervetlen vegyiparban, a papírgyártásban. A kényszer megjelenési formája persze sokféle: hol a technológia, a termelőberendezések működtetésének technikai hogyanja ez a kényszer — például a folyamatos üzemű kőolaj-feldolgozásban —, hol pedig a fogyasztás, felhasználás diktátuma. A lé' nyeg azonban most nem az ok, hanem az okozat, a folyamatos, mennyiségében is nagyjából egyenletes termelés, árukibocsátás. Ami bizonyíték a szirtek és szakadékok elkerülhetősége mellett, a hajrák és a sétálások időszakának váltakozásával szemben. Illenék az első munkanapokon úgy dolgozni, mint a hetvenkilencediken, vagy a háromszázadikon; 1978-ban 306 munkanap volt. Az illemnél azonban fontosabb az érdek: nagyon nehéz, olykor szinte lehetett len, novemberben és decemberben pótolni azt, ami a januári, februári „kiengedés, leeresztés" adóssága. S ha sikerül is, a költségek, a fajlagos ráfordítások tetemes emelkedése mellett — amit vizsgálatok igazolnak — megy ez végbe, csökkentve a vállalati nyereséget éppúgy, mint a népgazdasági tiszta jövedelmet. Hallani most olyan vélekedéseket, hogy az 1979. évi terv visszafogottabb, szerényebb célokat megfogalmazó, azaz — ezt sugallja a veszélyes okoskodás — teljesítése könnyebb, egyszerűbb, mint a korábbi feladatoké volt. Amit akár e' :s hihetnők, ha vállalnánk a régi cipőben járást, a százalékok mechanikus összevetését, hiszen igaz, az ipari termelés négy, az építési-szerelési teljesítmény egy százalékos növekedése 1979-ben kisebb emelkedőnek látszik, mint amit megtettünk 1978-ban. Végzetes hiba lenne, ha a termelőhelyek a puszta százalékok latolgatásával jelölnék ki lépteik ritmusát. A mennyiség szerényebb tömege a minőség- és hatékonyságjavítás feladatainak árnyékában állhat csupán, s nem a fő helyen! Pontosan a célok átsorolása az, ami megköveteli az ésszerű tempót, az araszolgatás és a rohanás száműzését a műhelyekből. Amihez gondolkodás- és szemléletmódunk sokféle elemét is újra kell rangsorolni, észrevenni: az idő alapvető termelési tényező! A szocialista ipar 1978 januárjában, egy munkanapra vetítve 1,9 milliárd forintot kitevő árut értékesített, októberben viszont 2,8 milliárdnak megfelelőt. N |em arról van szó, hogy minden áron és mindenütt sikerhónapot csináljanak a januárból, hiszen ahol baj van a gazdaságossággal, ott nem okvetlen a nagy árutömeg a megfelelő bizonyítvány a közösség igyekezetéről. Arról van szó, hogy az évet átfogó feladatok időarányos részét januárban kell végrehajtani, s nem júniusban vagy decemberben. Arról van szó, hogy minden munkanapnak megvan a jelentősége, szerepe, súlya, azoknak a januári napoknak is, melyeket némely helyen úgy töltenek, na, lássuk, mit csinálunk — majd februárban. Az év január másodikán kezdődött minden munkahelyen, minden foglalkoztatottnak. Ennyi aa egész. Ez az ennyi azonban meghatározója lehet annak, milyen lesz munkánk közege, a munkavégzők közérzete október táján, s milyen lesz a népgazdaság decembere, mindannyiunk esztendei mérlege. Veress Tamás Az idei program Épül a paksi atomerőmű Kirafzolódtak az ipari óriás körvonalai A paksi Duna-parton ki- óriás körvonalai már kiraj- amelyek az épületen belül bontakozó nagyszabású atom- zolódtak. Jelenleg több mint dolgoznak majd. Emellett erőmű-beruházás idei prog- ötezer építő, szerelő, műsza- sorra futnak be az egyéb ramia több mint 7 milliárd. ^ dolgozik a helyszínen, atomerőművi nagyberendezé, köztük növekvő számban sek, különféle szerkezetek a forint erteku, vagyis egy kö- szovjet szakértők, lengyel Szovjetunióból, Csehszlovázepes nagyságú város lakás- szakmunkások. Együtt bir- kiából, az NDK-ból. állományának értékét áldozta kóznak a határidőkkel, az A főépületben az év már a népgazdaság egyetlen év technológiákkal, a magas sodik negyedében üzemképes, alatt az atomerőműre, hogy k°vetelményekkel. sé szerelik a gépházi darut, az évtized fordulójától újabb A vízkivételi műnél nem- hogy a berendezések, köztük termelőbázis szolgálja a nö- rég kezdték me9 a riagy tel- a turbina szerelését megvekvő energiaigények kielé- iesítményű szivattyúk beépí- kezdhessék, gítését tését. Négy lesz belőlük, és A fontos programok közű A feladat méretét jól érzé- e§yüttesen másodpercenként tartozik a hűtóvizellátási kelteti hogy 1979-ben egy 50 000 űter vizet emelhetnek rendszer próbája, továbbá a esztendő alatt csaknem any- ki a DunábóI> a trizlágyitó- 120 kilovoltos villamos kai>nál már a technológiai pró- csolóberendezés feszültség alá báknál tartanak. Ez szolgál- helyezése. Ezek mellett épül nyi beruházást valósítanak meg, amennyi az első kapavágástól eltelt öt év alatt tat ,vizet a főépületnek, ah°l a 100 tonna/óra teljesítményű együttvéve teljesült. Az ipari Derült, hideg Idő Síkos utak — 300 - 400 percet késnek a nemzetközi járatok A hideg levegő áramlása főútvonal síkos, különösen közlekednek, ugyanakkor a tovább tart a Kárpát-meden- Baranyában. Az összekötő és nemzetközi járatok, főleg a cébe. Péntekre virradóra or- bekötő utak mindenhol síko- szomszédos államokból, to százszerte mínusz 4. mínusz sak, jegesek, hókásásak. A vábbra is igen nagy késéssé' 16 fokot mértek, de csapa- hó eltakarításán, s a jegese- érkeznek. Pénteken, tegnap a dék már az éjféli óráktól nem dés megszüntetésén 250 gép Polonia expressz 420, a Panhullik. dolgozik. nónia 400, s a Báthori expAz országban minden fő- A csapadékmentes hideg ressz 300 percet késett, és alsóbbrendű út teljes szé- időben különösebb forgalmi A Volán-autóbuszok minlességében járható. Az Üt- fennakadás egyelőre nincs. A denütt indultak, s viszonylag inform közlése szerint a 4-es, belföldi vonatok általában pontosan betartják a meneta 6-os és még néhány más csak 15—20 perces késéssel időt további tisztítórendszeren át kazánház. Szerepe igen nagy. jut a víz a nukleáris részek- A turbinát ugyanis 1980 elehez. jén nem a reaktor hajtja A beruházáson úgy ítélik meg, hanem ez az indítökameg, hogy a kormányhatáro- zán. zatban foglaltaknak megfe- Ez évtől folyamatosan, lelően 1980-ban üzembe he- kormányszinten kísérik !ilyezhetik az első blokkot, gy elemmel és ellenőrzik a Ennek érdekeben íntézked- beruházás helyzetét, előreha'ek, hogy az ország hét me- ladását. Erről kormánybizott gyéjéből ezer építővel erő- ság, a helyszínen ko-mányu'tsék meg a helyszíni lét- biztos és három tárca — 8 számot. A munkálok fele ta- Nehézipari Minisztérium, az valy megérkezett, s január Építésügyi és Városfejlesztéelső napjaiban újabb há- si Minisztérium, valamint a romszázan csatlakoztak az Kohó- és Gépipari Minisztéépftőkhöz. Az NDK-ból meg- rium — vezetői képviseleérkeztek a gépházi és reak- tében miniszteri biztosok torcsarnoki daruszerkezetek, gondoskodnak. (MIT)