Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

Szombat, 1979. január 6. 3 Létszámnövelés nélkül Tfibb bútor A munkáslétszám növelése závetőleg harmincezer lakó­nélkül 50 százalékkal bővül szoba-berendezés és nagy a Kanizsa Bútorgyár terme- mennyiségű kárpitozott bútor lése, nagyobb lesz a válasz- hagyja el a gyárat, ték, s tovább javul a búto- A kanizsaiak 1979. évi új­rok minősége — ezt eredmé- donsága: a kárpitozott búto­nyezi az a technikai rekonst- rok zsugorfóliás csomagolá­rukció, amely most fejező- sa. Ügy tervezik, hogy a dött be a gyárban. Ebben az Nagykanizsán készülő vala­évben több mint egymilliárd mennyi kárpitozott bútort fó­forint értékű bútort gyárt és liába csomagolva védik a jö­szállít a kereskedelem részé- vőben a szállítás közben ke­re a nagykanizsai üzem. Hoz- letkező károsodásoktól. Téeszüdülő Harkányban befejező sza­kaszába érkezett az ország legnagyobb termelőszövetke­zeti üdülőjének építése. Már készen áll a négyszintes szál­lodaépület és a munkások a belső szereléseket végzik. A program szerint a nyár kö­zepére készül el a beruhá­zás, s előreláthatóan augusz­tusban fogadja az első ven­dégeket a kétszáz ágyas üdü­lő. (MTI) Villog és jelez... Áramvonalas riport DÉMASZ szegedi üzem­igazgatóság. Soklámpás tér­kép, óriás rádió műszaki raj­zára emlékeztető falitábla, vezérlőpultok, kapcsolótáb­lák körös-körül, telefon csö­rög, rádió sípol, két magnó egymást váltva indít,, s rög­zíti, ha csak egy mukkanás hallatszik a telefonban; min­den lüktet, villog, vibrál, je­lezvén, hogy él a rendszer: a vezetékidegszálak összefu­tó csomópontjában levő agy­központ A tudományos-fan­tasztikus filmekből ismert misztikus, fontoskodó, nyüzs­gést idéző, lázas munka na­gyon is hétköznapi célt szol­gál. Egyszerűen tudni akar­ják, ég-e mindenütt a vil­lany, van-e áram Kiskundo­rozsmán, kigyulladt-e már az utcakandeláber sor a Tisza­parton, merre járnak a hiba­elhárítók, vagy épp... — Tirü-rirü-tirü-rfrü — szólal meg hirtelen egy men­tőautó ijesztő tilinkózással valahol az asztal közepén, s már ugranék, de nem tudom merre, mikor Asztalos Imre in-- K„„ • _ üzemirányító nyugodt moz- ^Tzon^ 'marfdf dulattal billent az egyik kap- Szam azonos maradt­esolón, -a ...mentő" -elhallgat, egy lámpa kialszik. somogyi Károlyné felvétele A szegedi „agyközpont" lét­Behatoltak az egyik „éftvkezélő helyett efíy autoT transzformátorállomásra. 8y 10 nelyea — Kiskunfélegyházán a húsz kilovoltos távvezeték­Termelékenység, hatékony- hez ért egy emelődaru. A ság — akár úgy is, hogy egy vezető megúszta, de a kötöző, gépre rácsukják az ajtót, s aki a földön állt, meghalt. — Mi történt a földkábe­— Behatoltak! Most mi lesz? — Semmi különös. Javít­ják. A mieink. mata irányítja.. * lekkel? — A leggyakoribb „ellen­Pillanatnyi csend - ez is • földmunkagépek, ritka! — az. üzemiránvító markolok, de nemregiben iv. rv jjutuiuv. nnvdí — az üzemirányító .... , ,. , - , Meglódul a képzeletem, központban. Az üzemigazgató £® Lelki szemeim előtt kirajzó- ellenőriz. URH-rádión Móra­lódik egy igazgatói szoba, te- halmot hívja. Az elmúlt na­le efféle okos jelzőkészülé- pok viharában megrongálód­kekkel, prüttyögő őrautoma- tak a hálózatok. Kattan a Iákkal, fölötte felirat: mit készülék, indul a házi le­építkezésénél szádfalat ver­tek bele az alállomás sza­kaszvédelmi kábelébe. Ekkor borult sötétségbe Szeged. — Szép teljesítmény. A csinálnak a dolgozók? Lehet, hallgató magnó, nyoma ma- nem ^merteti a ve­hogy nem üléseznének any­nyit a munkaidő-kihasználás­ról?... zetékek nyomvonalát? — De! Volt olyan eset, rad a beszélgetésnek. — Kovács vagyok, érdek- hogy a dolgozónk kiment el­* lődöm, mi történt a mai lenőrizni, iiehogy megrongál­Alighanem kevesen tudjuk, MP? iák a kábelt Figyelmeztette hogy Szegeden helyi forrás — Balogh István vezető is a munkásokat, vigyázza­is ad mindennapi munkánk- szerelő jelentkezem. Most nak. Azok tudomásul vették, ^Slróm^TDaS' már minde» - mikor elfordult, az egyik nich utcai ütött-kopott épü- halmon, zavartalan az áram- tövig belevágta a csákányt a letben egyenletes mormogás- ellátás. A hibát kijavítottuk, vezetékbe. Három-négy órát sal dolgozik a generátort haj- vezetékszakadás volt, állt emiatt egy gyár... HoktU^Ínah £nnyU tU" -Köszönöm... Ezekután nem tudom, jó dok rola, hogy az országosan ... , , , felhasznált 2600 kilokalóriá- Morahalmon a viharos szél hir-e vagy rossz: a szegedi val szemben csupán 1200-ra volt a ludas, nem nagy gon- üzemigazgatóság a hálózat­van szüksége. Meg is kérde- dot okozott, sokba sem ke- fejlesztés érdekében tavaly 'a^Srót kelleni rÜU a heiyreélUtás. Nem" így 74 kilométer vezetéket épí­igen, de merre... no ez zár- a szegediek más vonalain: a tett Hatvannégy a levegő­1 va, van-e még egy... halló, múlt évben ugyanis tizenegy ben, tíz a föld alatt. Ennyi­nyissa már ki valaki, mi az, alkalommal rongálták meg a vei többért aggódhatunk. vezetéket — akár levegőben * feszült akar földben húzódó Alkonyodik, kivilágosodik kábel volt, sikerült „megta- egy falitábla: Szeged közvi­lálni". A következmény: lágítása. Most minden lám­áramszünet termeléskiesés, pa jelez — ma még nem bosszúság, s még annál is vágtak kábelt rosszabb ... Igriczi Zsigmond alszanak odabent?... — Kit keres? — A kezelőt — Az nincs. — Hogyhogy nincs?! — Minek? Automatikusan működik. — Mióta? — Két éve egyfolytában No, ennyit a munkaerő­hiányról. • Kovács János, a Dél-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzemigazga­tóságának vezetője mondta, hogy az évről évre súlyosbo­dó létszámcsökkenés ellenére energiatakarékosságtól függetlenül — egyre nagyobb feladatokat kell ellátniuk Tavaly például több min' 613 ezer megawattóra ener­giát értékesítettek, amely az előző évinél 12 százalékkal volt több. — Ehhez még egy adatot •tíz év változásainak össze­hasonlításából. Míg az 1967. évihez képest a villamos­energia értékesítés duplája januarja A mi természetesen olyan lesz, ami­lyenre a vállalatok többségének ja­nuárja sikerül, egész egyszerűen nem lehet másmilyen. Ahhoz tehát, hogy a népgazdaság januárja jó legyen — azaz, egybeessék a tervcélokkal is, a társadalmi szükségletekkel is — vállalati jó januárok tömege kell. Ez utóbbiakhoz viszont elen­gedhetetlen..., s itt hosszú lista követ­kezhetnék, de hiszen a termelőhelyeken jól tudják, mi minden a feltétele a folya­matos munkának, hogy a január olyan le­gyen, mint a többi hónap. Hosszú évek óta ugyanis nem olyan. Egészen pontosan: az iparágak, iparcsoportok tekintélyes ré­szénél nem olyan. Előttünk 1978 hónapjainak ipari terme­lési adatai. A statisztika tizenkét hónap átlagából alakít ki egy mutatót, s ehhez méri a havi időszakokat. Hegyek és völ­gyek, olykor már-már szirtek és szakadé­kok változása ez, s e változatosság az, ami nem gyönyörködtet, sokkal inkább elgon­dolkodtat Hiszen elgondolkodtató, mi több, meghökkentő, hogy 1978 januárjában a ti­zenkét hónap átlagának mindössze 71,5 százalékát érte el a termelés a műszer­iparban, 84 százalékát a gyógyszeriparban, ahogy a fafeldolgozásban, a textilruházati iparban is jócskán elmaradt az átlagtól. A szocialista ipar egésze 1978 januárjában kereken kilenc százalékkal teljesített ke­vesebbet, mint a havi átlag, s azért, mert iparágaink többsége akkor futja ki ma­gát ... De csak a többség, s nem az ipar­ágak mindegyike! Amivel kimondtuk: le­hetne egyenletesen, szervezetten, nagy el­térések nélkül is dolgozni. Kézenfekvő: néhány iparteriilettől balga­ság lenne ugyanazt várni januárban, mint májusban vagy szeptemberben. A tégla- és cserépgyártás, a sörtermelés, a mész- és cementkibocsátás például okkal kötődik az úgynevezett szezonális ingadozásokhoz. Igen ám, de másfajta tények is előttünk sorakoznak, olyanok, ahol a kényszer csi­karja ki a folyamatosságot, a nagy telje­sítménykülönbségek elkerülését. Így van ez a villamosenergia-iparban, a kőolaj- és földgázkitermelésben, a szerves és szer­vetlen vegyiparban, a papírgyártásban. A kényszer megjelenési formája persze sok­féle: hol a technológia, a termelőberende­zések működtetésének technikai hogyanja ez a kényszer — például a folyamatos üze­mű kőolaj-feldolgozásban —, hol pedig a fogyasztás, felhasználás diktátuma. A lé­' nyeg azonban most nem az ok, hanem az okozat, a folyamatos, mennyiségében is nagyjából egyenletes termelés, árukibocsá­tás. Ami bizonyíték a szirtek és szakadé­kok elkerülhetősége mellett, a hajrák és a sétálások időszakának váltakozásával szem­ben. Illenék az első munkanapokon úgy dol­gozni, mint a hetvenkilencediken, vagy a háromszázadikon; 1978-ban 306 munkanap volt. Az illemnél azonban fontosabb az érdek: nagyon nehéz, olykor szinte lehetett len, novemberben és decemberben pótolni azt, ami a januári, februári „kiengedés, le­eresztés" adóssága. S ha sikerül is, a költ­ségek, a fajlagos ráfordítások tetemes emelkedése mellett — amit vizsgálatok igazolnak — megy ez végbe, csökkentve a vállalati nyereséget éppúgy, mint a nép­gazdasági tiszta jövedelmet. Hallani most olyan vélekedéseket, hogy az 1979. évi terv visszafogottabb, szeré­nyebb célokat megfogalmazó, azaz — ezt sugallja a veszélyes okoskodás — teljesíté­se könnyebb, egyszerűbb, mint a korábbi feladatoké volt. Amit akár e' :s hihetnők, ha vállalnánk a régi cipőben járást, a szá­zalékok mechanikus összevetését, hiszen igaz, az ipari termelés négy, az építési-sze­relési teljesítmény egy százalékos növeke­dése 1979-ben kisebb emelkedőnek látszik, mint amit megtettünk 1978-ban. Végzetes hiba lenne, ha a termelőhelyek a puszta százalékok latolgatásával jelölnék ki lépte­ik ritmusát. A mennyiség szerényebb tö­mege a minőség- és hatékonyságjavítás feladatainak árnyékában állhat csupán, s nem a fő helyen! Pontosan a célok átsorolása az, ami meg­követeli az ésszerű tempót, az araszolga­tás és a rohanás száműzését a műhelyek­ből. Amihez gondolkodás- és szemléletmó­dunk sokféle elemét is újra kell rangsorol­ni, észrevenni: az idő alapvető termelési tényező! A szocialista ipar 1978 januárjá­ban, egy munkanapra vetítve 1,9 milliárd forintot kitevő árut értékesített, október­ben viszont 2,8 milliárdnak megfelelőt. N |em arról van szó, hogy minden áron és mindenütt sikerhónapot csinálja­nak a januárból, hiszen ahol baj van a gazdaságossággal, ott nem okvetlen a nagy árutömeg a megfelelő bizonyítvány a közösség igyekezetéről. Arról van szó, hogy az évet átfogó feladatok időarányos részét januárban kell végrehajtani, s nem júniusban vagy decemberben. Arról van szó, hogy minden munkanapnak megvan a jelentősége, szerepe, súlya, azoknak a ja­nuári napoknak is, melyeket némely he­lyen úgy töltenek, na, lássuk, mit csiná­lunk — majd februárban. Az év január másodikán kezdődött minden munkahe­lyen, minden foglalkoztatottnak. Ennyi aa egész. Ez az ennyi azonban meghatározója lehet annak, milyen lesz munkánk közege, a munkavégzők közérzete október táján, s milyen lesz a népgazdaság decembere, mindannyiunk esztendei mérlege. Veress Tamás Az idei program Épül a paksi atomerőmű Kirafzolódtak az ipari óriás körvonalai A paksi Duna-parton ki- óriás körvonalai már kiraj- amelyek az épületen belül bontakozó nagyszabású atom- zolódtak. Jelenleg több mint dolgoznak majd. Emellett erőmű-beruházás idei prog- ötezer építő, szerelő, műsza- sorra futnak be az egyéb ramia több mint 7 milliárd. ^ dolgozik a helyszínen, atomerőművi nagyberendezé­, köztük növekvő számban sek, különféle szerkezetek a forint erteku, vagyis egy kö- szovjet szakértők, lengyel Szovjetunióból, Csehszlová­zepes nagyságú város lakás- szakmunkások. Együtt bir- kiából, az NDK-ból. állományának értékét áldozta kóznak a határidőkkel, az A főépületben az év már a népgazdaság egyetlen év technológiákkal, a magas sodik negyedében üzemképes, alatt az atomerőműre, hogy k°vetelményekkel. sé szerelik a gépházi darut, az évtized fordulójától újabb A vízkivételi műnél nem- hogy a berendezések, köztük termelőbázis szolgálja a nö- rég kezdték me9 a riagy tel- a turbina szerelését meg­vekvő energiaigények kielé- iesítményű szivattyúk beépí- kezdhessék, gítését tését. Négy lesz belőlük, és A fontos programok közű A feladat méretét jól érzé- e§yüttesen másodpercenként tartozik a hűtóvizellátási kelteti hogy 1979-ben egy 50 000 űter vizet emelhetnek rendszer próbája, továbbá a esztendő alatt csaknem any- ki a DunábóI> a trizlágyitó- 120 kilovoltos villamos kai>­nál már a technológiai pró- csolóberendezés feszültség alá báknál tartanak. Ez szolgál- helyezése. Ezek mellett épül nyi beruházást valósítanak meg, amennyi az első kapa­vágástól eltelt öt év alatt tat ,vizet a főépületnek, ah°l a 100 tonna/óra teljesítményű együttvéve teljesült. Az ipari Derült, hideg Idő Síkos utak — 300 - 400 percet késnek a nemzetközi járatok A hideg levegő áramlása főútvonal síkos, különösen közlekednek, ugyanakkor a tovább tart a Kárpát-meden- Baranyában. Az összekötő és nemzetközi járatok, főleg a cébe. Péntekre virradóra or- bekötő utak mindenhol síko- szomszédos államokból, to százszerte mínusz 4. mínusz sak, jegesek, hókásásak. A vábbra is igen nagy késéssé' 16 fokot mértek, de csapa- hó eltakarításán, s a jegese- érkeznek. Pénteken, tegnap a dék már az éjféli óráktól nem dés megszüntetésén 250 gép Polonia expressz 420, a Pan­hullik. dolgozik. nónia 400, s a Báthori exp­Az országban minden fő- A csapadékmentes hideg ressz 300 percet késett, és alsóbbrendű út teljes szé- időben különösebb forgalmi A Volán-autóbuszok min­lességében járható. Az Üt- fennakadás egyelőre nincs. A denütt indultak, s viszonylag inform közlése szerint a 4-es, belföldi vonatok általában pontosan betartják a menet­a 6-os és még néhány más csak 15—20 perces késéssel időt további tisztítórendszeren át kazánház. Szerepe igen nagy. jut a víz a nukleáris részek- A turbinát ugyanis 1980 ele­hez. jén nem a reaktor hajtja A beruházáson úgy ítélik meg, hanem ez az indítöka­meg, hogy a kormányhatáro- zán. zatban foglaltaknak megfe- Ez évtől folyamatosan, lelően 1980-ban üzembe he- kormányszinten kísérik !i­lyezhetik az első blokkot, gy elemmel és ellenőrzik a Ennek érdekeben íntézked- beruházás helyzetét, előreha­'ek, hogy az ország hét me- ladását. Erről kormánybizott gyéjéből ezer építővel erő- ság, a helyszínen ko-mány­u'tsék meg a helyszíni lét- biztos és három tárca — 8 számot. A munkálok fele ta- Nehézipari Minisztérium, az valy megérkezett, s január Építésügyi és Városfejleszté­első napjaiban újabb há- si Minisztérium, valamint a romszázan csatlakoztak az Kohó- és Gépipari Miniszté­épftőkhöz. Az NDK-ból meg- rium — vezetői képvisele­érkeztek a gépházi és reak- tében miniszteri biztosok torcsarnoki daruszerkezetek, gondoskodnak. (MIT)

Next

/
Oldalképek
Tartalom