Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

ÍÖM ( f < ^ 0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJ ETEK! ÉS, 4/ S&ryvtV DELMAGYARORSZAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 4. szám 1979. január 6„ szombat Ára: 80 fillér Ölést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Sze­ged városi bizottsága tegnap délután ki­bővített ülést tartott a Kálvin téri szék­házban. Deák Bélának, a pártbizottság tit­kárának elnökletével. Az ülésen részt vett Horváth Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának munkatársa, Csongrád megye instruktora; dr. Perjési László, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Csongrád megyei Tanács elnöke. A napirend első pontjaként Török József, a városi pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót a Központi Bizottság decem­ber 6-i üléséről, amelyet a kibővített ülés egyetértéssel vett tudomásul. A következő napirendi pont cfme: Jelen­tés az 1978. évi gazdaságpolitikai állásfog­lalás végrehajtásáról, javaslat az 1979. évi gazdaságpolitikai irányelvekre — ehhez Berta István, a városi pártbizottság titkára adott szóbeli kiegészítést Ezután hozzászó­lásokra került sor. A következő pártbizott­sági tagok, illetve meghívottak mondták el véleményüket: dr. Kuti Árpád, a Szegedi ÉLIKER igazgatója: Marosi János, a KSZV vezérigazgató-helyettese; Árendás György, a Felszabadulás Tsz elnöke; Martonosi Im­re, a DÉLÉP pártbizottságának titkára; Prágai Tibor, a városi tanács1 elnökhelyet­tese; Suri Kálmánná, a bőrdíszmű szövet­kezet dolgozója; Batki József, a városi KISZ-bizottság titkára; Török József; dr. Perjési László, Szabó Sándor, a Szegedi Ruhagyár nyugalmazott vezérigazgatója; Oskó Lászlóné, a cipőgyár munkásnője; ­Papp György, az olajipari pártbizottság tit­kára; Mészáros János, a textilművek igaz­gatója; Marcheschy Károly, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója és Horváth Árpád. Az elhangzottakra Berta István vála­szolt, majd a pártbizottság elfogadta az elnök által előterjesztett határozati javas­latot. A városi pártszervek múlt évi munkájá­ról szóló jelentést szintén Török József terjesztette elő, s ő tett javaslatot a pártbi­zottság és a végrehajtóbizottság, valamint a munkabizottságok 1979. első félévi mun­katervére is. A pártbizottság mindkét in­dítványt elfogadta. Rendkívüli árhullám a Tiszán Száz év alatt csak háromszor volt jqnuári árvédolom — A szegedi helyzet £ Tisza melletti községek, városok lakói aggódva figye­lik a folyó egyre erőtelje­sebb áradását. Ez érthető is. mert az elmúlt száz esztendő alatt csak három esetben kellett védelmi készültséget elrendelni az Alsó-Tisza­vidéken — januárban. Amint dr. Vágás István vízügyi mérnök, kandidátus, az ATI­VIZIG főmunkatársa elmon­dotta, pontosan száz eszten­deje, 1879-ben jegyeztek fel téli árvizet, majd 1916. és 1948. januárjában volt szük­ség teljes védelemre a gá­takon. Most ismét erőteljesen ma­gasodó árhullámot mutatnak a vízmércék. Pillanatnyilag Tokajnál tetőzik a Tisza, ami Szolnokon január 12-e körül következik be, s onnan Szen­tesig—Szegedig csak négy napi út a járása. A vízügyi szolgálat az el­következendő két hét során kettős körülménnyel számol. Az egyik kedvezőbb, misze­rint, ha nem kao új árhullá­mot a folyó a Körösről és a Marosról, akkor 700—750 centis lesz Szegednél január közepén a tetőző árszint. Ebben az esetben is gáttól gátig ér a víz, elöntve a hul­lámteret. Indokolt tehát a felhívás, hogy az ártéren levő üdülők, mezőgazdasági területek tulajdonosai, hasz­nálói mielőbb vigyék bizton­ságos helyre értékeiket. A Tisza árhullámának ala­kulásával kapcsolatos másik lehetőség — és ez a veszé­lyesebb —, hogy újabb víz­szintnövekedés következik be a Körösön, a Maroson, ami visszatartja a folyó vi­zének levonulását és 800—900 centis vízállás következhet be Szegednél január köze­péig. Ebben az esetben tel­jes erőbevetést igényel a gátak védelme. A Tisza mostanI, januári áradása azért következett be, mert a múlt héten, decem­ber utolsó három napján óriási esőzések érték a folyó vízgyűjtőjét. Az óceáni ere­detű, melegebb légtömegek 60—100 milliméteres csapa­dékot lezúdítva távoztak a Kárpát-medencéből, és órák, napok alatt megáradt a Sza­mos, a Bodrog is. A Felső­Tiszán. Vásárosnaménynél például január elején 870 centis vízállást mértek, ami 20 centivel magasabb volt az 1919-es és az 1932-es rendkívüli tavaszi árszint­nél. Az emlékezetes, 1970-es vízszintnek viszont 32 centi­vel maradt alatta^ Azzal is számolt a vízügyi védelmi szolgálat hogy el­laposodva, alacsonyabb ár­magassággal ér él Szegedig a Tisza vízhulláma, mert a középfolyásnál még van bő­ven öblözet, nyári gátakkal védett terület, amely jelen­tős mennyiségű vizet vehet feL A vízmércék az elmúlt há­rom nap során a Körös alsó szakaszán két a Maroson Makónál három méter és Szegednél egy méter emel­kedést jeleztek. Szegeden pillanátnyilag 560 centimé­ter a vízmagasság és 1800 köbméter a másodpercenkén­ti vízhozam. A folyó felső szakaszán viszont 3 ezer 300 köbméter a víztömeg másod­percenkénti mennyisége. Az ATI VÍZIG jelenleg a Körös alsó szakaszán, a bal parti torkolatnál rendelte el az első fokú készültséget, ami folyamatos figyelőszol­gálatból áll. A védelmi szol­gálat természetesen máris megtette a kellő előkészüle­teket a magasabb fokozatú árvízi készenlétre. Összhangban a mezőgazdaság és élelmiszer­ipar termelésének növekedése Idén is zavartalan, folya­matos lesz az élelmiszer-el­látás. Az üzemek általában jól megalapozott kapcsola­tot építettek ki a mezőgaz­dasági termelőkkel, a ke­reskedelmi vállalatokkal, s így várhatóan nem lesz fennakadás az alapanyagok felvásárlásánál, illetve a késztermékek értékesítésé­nél. Az élelmiszeripari terme­lés idén gyorsabban növek­szik, mint a mezőgazdaságé. Ezt a vállalatok úgy érik el, hogy növelik a magasabb színvonalon feldolgozott, a korszerű táplálkozás igé­nyeinek jobban megfelelő termékek arányát A két ágazat terve, mindent össze­vetve, összhangban van. A hazai és külföldi érté­kesítési lehetőségek kiszé­lesedésével megnőnek a tar­tósító iparok feladatai. A konzervipar 12 százalékkal termel majd többet az el­múlt évinél. Ezen belül kü­lönösen erőteljesen bővül a zöldségkonzervgyártás. En­nek megfelelően az ipar­nak 30 százalékkal több zöldséget kell felvásárolnia. Több mint 900 ezer tonna zöldségnyersanyagra lesz szükség az idei terv teljesí­téséhez. A hűtőipar 6 szá­zalékkal több mirelit árut készít, a tavalyinál 5 szá­zalékkal nagyobb mennyisé­gű gyümölosöt fagyasztva. . A növényolajipar a terv szerint szintén nagyobb „megbízatásokat" teljesít. Az olajosnövények összes vetésterülete megközelíti a 250 ezer hektárt. A földek­ről érkező szállítmányokból úgy kell 116 ezer tonnányi nyers növényolajat és növé­nyi zsírt előállítani hogy az összes mennyiség 70 száza­lékát a napraforgóolaj ad­ja. A dohányipar idei elő­irányzata az elmúlt évihez képest nem változik szá­mottevően. A borászatnak változatlan színvonalon kell kielégítenie az elmúlt évek­hez hasonló igényeket. A gabonatermelés idei előirányzata 1,5 százalékkal nagyobb á tavalyinál. Az ipar üzemeinek a feldolgo­zással meg kell tudniuk bir­kózni idén is, éspedig úgy, hogy egész éven át folyama­tosan biztosítják a gazdasá­gok és a kistermelők jó, színvonalas takarmányellá­tását is. Az állami tejipar várha­tóan 6 százalékkal több te­jet vesz majd át a terme­lőktől, ez a mennyiség lehe­tővé teszi a belföldi fogyasz­tás további növelését. A húsipar felvásárlási elő­irányzatai a tavalyihoz ha­sonlók. Miután idén az el­múlt évinél kevesebb élő állatot exportálnak, a bel­földi csontoshús-termelést 4 százalékkal növelik. A ma­gasabb fokon feldolgozott termékek arányát pedig 2—3 százalékkal emelik. Vágóbaromfiból az üzemek annyit adnak majd, mint áz elmúlt évben, a tojásterme­lést szintén a kereslethez igazítják, s várhatóan egész évben folyamatos lesz az el­látás. Az üzemek a tavalyi­nál 3,5 százalékkal több sört adnak, hozzávetőleg ilyen arányban bővíti az édesipar is a termelést. A sütőiparban folytatódik a péksütemények évek óta tartó előretörése a kenyér rovására. (MTI) Gazdagodó a népfront tevékenysége A Hazafias Népfront or­szágos és területi választott testületei az 1976-os VI. kongresszus óta arra töre­kedtek, hogy — továbbfej­lesztve a népfront mozgalmi jellegét — tervszerűbbé és szervezettebbé tegyék a mun­kájukat — állapították meg pénteken a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának ülésén. A Parlament vadász­termében megtartott tanács­kozáson részt vett Apró An­tal, az országgyűlés elnöke, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai. Kállai Gyulának, a HNF Országos Tanácsa elnökének megnyitója után a kongresz­szus óta eltelt több mint két év népfronttevékenységét ér­tékelve Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára be­számolójában aláhúzta, hogy az Országos Tanács állást foglalt a legfontosabb poli­tikai, mozgalmi kérdésekben. Környezetvédő berendezés A járműforgalmi telepekre is „betört" a környezetvédel­met szolgáló új berendezésé­vel a Tatabányai Szénbányák Vállalat Először a szombat­helyi, majd a zalaegerszegi, a cinkotai és a győri közle­kedési vállalatoknál létesített új rendszerű víztisztítókat. A berendezések alkalmazásával régi gondot oldanak meg. A legtöbb hazai gépjárműtelep mosóüzemeiből ugyanis meg­felelő tisztítás nélkül jut az erősen szennyezett olajos szennyvíz a városi csatorna­hálózatba, vagy a közeli fo­lyókba. Emiatt jelentős pénz­bírságot fizetnek az autóköz­lekedési vállalatok. A tatabányai szakemberek olyan komplett technológiát dolgoztak ki, amelynek be­vezetésével visszafogják a szennyvízben lévő olajat, és leválasztják a szilárd szeny­nyező anyagokat is. Az így megtisztított vizet újra fel­használhatják a személyko­csik, autóbuszok mosására. A Finomkerámiaipari Művek Alföldi Porcelángyárának hódmezővásárhelyi majolika­gyára munkaigényes, majolika díszműárut — tálakat, vázákat, tányérokat — késiát, zömmel exportra. Képünkön: a festőműhelyben Az elnökség mellett működő bizottságok számo6 fontos kérdésben végeztek vizsgá­latokat, elemzéseket, ajánlá­sokat készítve a titkárságnak. A Hazafias Népfront ve­zető testületei sokoldalú fel­mérés alapján vitatták meg többek között a szolgáltatá­sok helyzetét, a magyaror­szági cigányság életkörülmé­nyért é6 foglalkoztak a több mint kétmillió nyugdíjas tár­sadalmi, emberi és szociális helyzetével. A helyi népfront­bizottságok többségében élni tudtak megnövekedett ön­állóságukkal és munkájukkal hozzájárultak a szocialista demokratizmus elmélyítésé­hez, erősítéséhez. Szorosabb­ra vonták kapcsolataikat a tanácsokkal, megismertetve a lakossággal a helyi terveket, s ugyanakkor a társadalmi munkára való mozgósítással bevonták az állampolgárokat az elképzelések megvalósítá­sába is. Eredményes volt az elmúlt időszakban a nép­front, valamint a szakszer­vezetek, a KISZ. a Vörös­kereszt és más társadalmi szervezetek együttműködése. Ezek a kapcsolatok hozzá­járultak az oktatáspolitikai határozat eredményes végre­hajtásához. Az olvasási kedv felkeltését, a műveltség eme­lését jól szolgálta az Olvasd népért mozgalom, amelynek második országos konferen­ciáját tavaly októberben rendezték meg Budapesten. A beszámolót vita követte. Felszólalt Móricz Jenöné technikus, s Csongrád me­gyének és lakóhelyének, Deszk községnek az elmúlt két évben a nemzetiségi jo­gok gyakorlásában elért eredményeit ismertette. Sarlós István vitazáróját követően határozathozatalra került sor. Az Országos Ta­nács személyi kérdésekben is döntött A dr. Ortutay Gyula halálával megürese­dett alelnöki, titkárság tag­sági, és a művelődéspolitika bizottság elnöki tisztségre dr. Gosztonyi János oktatás államtitkárt választotta me* Dr. Szabó Kálmánt — tudo mányos é6 oktatói munká'a miatti nagy elfoglaltságára tekintettel — saját kérésére felmentette az alelnöki, a tit­kárság tagsági és a gazda­ságpolitikai bizottság elnöki tiszte alól, s megválasztotta dr. Márton Jánost, az Agrár­gazdasági Kutató Intését igazgatóját I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom