Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

Kedd, 1979. január 30. 7 jog a boldogsághoz Ismertem egy asszonyt, azért elgondolkodtató, mert szemben, és az államnak is aki tizenhat éven át járta a tulajdonképpen igaz, hogy a a felnövekvő nemzedékkel kórházakat, tűrte az ágyhoz gyerek sír, hogy beteg, hogy szemben. Mindez egyben a kötöttséget, önként vállalt pénzbe kerül, hogy eleinte gyermekek joga: hogy egész­minden kint, belement a re- magának követeli a szóra- ségcsen táplálkozzanak, hogy mény és a reménytelenség kozásra, az olvasásra, a megfelelően öltöztessék őket, csúfos játékába — és mindig szakmai továbbfejlődésre hogy kényelmes, tiszta ott­volt ereje mindent újból szánt idő Jelentós részét, hónuk legyen, hogy szakem­kezdeni. Életet akart adni. Hogy néhány évig a sző szo- ber gyógyítsa meg őket, ha S amikor a tizenhatodik év- ros értelmében rabul ejti a betegek, hogy tanulhassa­ben a klinikai ágyon fekve szülőket, ha nincs nem dol- nak, hogy. megkapják a Já­egyszercsak megérezte, ez a gozó nagymama, vagy jóté- ték lehetőségét. Mindez, ha baba megmozdult, földöntúli kony rokon, aki olykor „szo- úgy tetszik, Jár a gyereknek, boldogság fogta el: az első, badlábra" engedi őket. Jár, de nem biztos, hogy a aki talán már maga ls ra- No de lehet d6nteni jtüldn, «zobában. drága Játé­gaszkodnl fog az élethez. Es számtani alapmüveletekkel kok között, szép ruhában nem csalódott. A gyerek egy ember életre hívását' Játszadozó, okosan táplált megszületett. Vele együtt a Összeadok kivonok szor- gyerek boldog ls. Mert a férj és a feleség ls új életet osztok: ,A, ráfizetéses boldogság is joga a legki­kezdett, tizennyolc évi há- j^m ^ri megi nem kell"? sebbeknek. Az a kislány, aki zasség után. Boldogan vál- Egy mentsége van ennek a édesanyjával együtt gömbö­ialták. fiatalembernek: „józan" esze lJlü a gombócott a konyhá­Fiatal fén' jelentette kl, talán valóban megóvja, hogy ban« akinek Jut annvl idő a többnyire családos kortársai valaha is apja legyen egy papa napirendjéből, előtt: nem hiányzik neki a gyereknek. h°gy leüljön vele társasjáté­gyerek. Az csak bőg éjjel- Félreértés ne essék, a vl- kozni> akinek kéznél nappal, az ember ki se tud- tágért Mm akarok a család- !an malrna- ha simogatás­ná aludni magát rendesen, tervezés ellen szólni. Mert TJt Aztán, látja ő a munkahe- az, aW ^ ^ hogy képes fS+Sf'S.S^Í™^ £ lyén, a szülők mindig rohan- adni fiának, lányának, ami "g**, wí^vfi Lllh nah mindig Idegesek. Hol adható önmagából, az Igenis ^JS azért, mert beteg a gyerek, hányja-vesse meg azt ls. ml- biztontógban értt magát, azé^i.nYTLme?nl köl? kor érkezik el az az alkal- ^ ' érte a bölcsődébe, óvodába. ..« •arolhatő nagyobb kénye­aztén drága ls a gyerekne- ldö' amikor meerelelő lemben, de magányosan élő vclés. És a fő érv: hátrál- anyagi feltételekc között fo- társa. A szeretet, az önmaga a leg­Nem könnyű gyereket ne­tatná őt karrierjében, egy gadhatják a kis jövevényt ácsának képessége Hyen folyton nyivákoló. Idót Egészséges fejlődésének, bol- cóbb *zül& ereny' energiát és pénzt faló te- dog gyermekkorának ket­remtmény. Hát szó ami sző, hátbor- a záloga. De mégis hadd zongato ez a könyvelői lá- rangsoroljak, tásmód — bevétel-kiadás — A szülőknek vannak köte­©erekről lévén szó. De lességeik gyermekeikkel séctelenül az a kettő eevütt veln,• S€ho1 a vilá»on- Mlb ségteienül ez a Kettő együtt Ilomos ctemete élete mel. Kettős premier lékvágányra futhat, éhező kisgyerekek tömegének meg jószerével esélye ls kevés van ahhoz, hogy 'életben maradjon. Az ENSZ megfo­galmazta gyermeki jogok ér­vényesülését nálunk az ál­lam ls feladatának tekinti. Ami az anyagi javaktói függ, abban országonként csalá­donként is lehet fokozat! el­térés. De hogy kinek a gyer­meke boldog, kiből válik ki­egyensúlyozott egészséges felnőtt az elsősorban mégis a családi légkörtől függ. Az önmagát és szeretetét adni tudó szülöktőL A nemzetkő­zi gyermekév alkalom arra Is, hogy anyaként apaként magunkba szálljunk, és fö­lülkerekedve a napi bosz­szúságokon, legyen türel­münk gyakrabban lehajolni gyermekeinkhez. Chikán Ágnes Szakmunkásképzés Csaknem 60 ezer elsőéves felvételét tervezik A héten ismét megkezdő- 2700 kőműves, 2600 villany­dik az az évről évre vissza- szerelő, 2300 csőhálózat- és térő folyamat, amelynek berendezésszerelő, 1700 szer­végére kialakul a szakmun- kezetlakatos. 1100 mechani­k ás képző Iskolák leendő üj kai műszerész. 600 fonó és elsőéveseinek tábora. Az ál- ugyanannyi szövő, valamint talános iskolát ebben a több mint 3 ezer élelmiszer­tanévben elvégzők február eladó felvétele szerepeL 1-től jelentkezhetnek a szak- Az összlétszámon belül munkáskepző intézménvek- 32 százalékot tesz kl a led­be, ahová felvételi kérelmü- nyok aránya Így az elkö­ket iskoláikból továbbítják, vetkezendő tanév elsőévesei Az elkövetkező tanévben közül 19 ezren a „gyengébb 59 ezer 400 új elsőéves kezd- nemet" képviselik majd. A heti tanulmányait a szak- fiúk közül a legjobb esély­munkásképző intézetekben. 1>'4 azok választhatnak, akik Közülük 5 ezren közéDisko- például vájárnak, szerszám­lai előképzettség birtokában készítőnek, szerkezetlakatos­foglalják majd el helyüket nak, vasbetonkészítőnek, szakmát adó iskoláik pad- ács-állványozónak. kőmű­jaiban, A Munkaügyi Minisztéri­umban már egyeztették az érdekelt tárcákkal a válla­lati igények alapján a me­gyei (illetve fővárosi) taná­csoktól kapott „beiskolázási" tervet. Ennek megfelelően kialakulták már az egyes szakmák felvételi keretszá­mai is, amelyeket mest ls az ország munkaerő-szükségle­téhez igazítanak. Így a ter­vekben például összesen 3 ezernél több gépi forgácsoló, vesnek vagy állattenyésztő­nek jelentkeznek. Egyetemisták' főiskolások táli gyakorlata Kétszázötven egyetemista es főiskolás kezdte meg hét­főn téli gyakorlatát az or­szág kilenc megyéjében és a főváros több kerületében. A helyi tanácsok segítségével egyéniségüknek, erdeklődés; körüknek megfelelő haszno és érdekes információikhoz juthatnak a közművelődés hétköznapjairól. Komárom és Nógrád megyében például a bányásztelepülések, Budapes­ten a nagyobb ipari kerüle­tek, Ojpest, Kőbánya és Cse­pel közművelődési helyzeté­vel ismerkednek meg, Szent­endréit, Sárospatakon a Jó hírű középiskolák oktató­munkájának „titkaiba" nyel­hetnek bepillantást a gya­korlat részvevői. 8JJ acélfajta Elsősorban az élelmiszer- üzemében. Az új acélfajta a és a vegyipar számára lesz savaknak és a korróziónak Igen kelendő az a nagy szí- tökéletesen ellenáll, szilárd­lárdságu, korrózióálló csa- .. varfajta, amelynek kísérleti 84,88 P*^8 lenye8esen gyártását most kezdték meg gasabb, mint a jelenleg ts­a Csavaripari Vállalat ongai mert acélíajtáké. Mesék felnőtteknek A KIRAí.V MEZTELEN, adási időpontja este 8 óra Minthogy az alkotók Jól Jevgtnyij Svarc színmüvéből — a felnőtteknek szóL) Az használták fel ezeket a lehe­Várkonyi Gábor rendezett eredeti mese-tanulság — tőségeket, a mesemagra fel­mesejátékot — felnőtteknek, hogy a meztelen igazság épített mű folyvást a nézők (Ne firtassuk, mi az értelme előbb-utóbb kiderül — nem- asszociációs hajlamalt éb­é» a célja ennek a műfaj- igen foglalkoztatta az átdol- resztgette. A Jókról és rosz­jelölésnek; a televíziózásnak gozókat. A mese: ürügy. Tör- szakról, butákról és bölcsek­sem a gyakorlata, sem az ténete arra ad lehetőséget, ről, talpnyalókról és egyenes esztétikája nein fejlett eléggé hogy felsorakozhassanak kü- gerincüekről szóló etikai tan­ahhoz, hogy —- miként aha- lön féle jellemek, a hatalom- mese helyett emberi maga­gyományos művészeti ágak- mai találkozó ember típusai, tartésmodellek rajzolódtak fel ban — kimunkált esztétikai Műfaji sajátosságai pedig le- a játékban. Olyanok, ame­kategóriarendszer segíthetne hetővé teszik, hogy a leg- lyeket már hitelesített a tör­bennünket az értékek meg- naivabb didaktika megférjen ténelem. A hatalom defor­ítélésében. Következéskép- az emberről való legáltalá- máíta jellemeket neves sziné­pen: pillanatnyilag mindent nosabb, lényegi tudásunk kl- szek formálták meg. Sinkó szabad; még azt ls meg le- fejezésével; hogy a realitások Lászlónak, Haumann Péter. h* mondani £ gát nélkül keveredhessenek a 'tábori Várának. Kállai mert mese többszörös , Honának sikerült legjobban transzformációjával kelet- sejtelmeeségekkel, a csodák kezett tévémü, amelynek világával. Egy kultúra — ami fehér folt...IS Somogyi Károlyné felvételei Üjabfr Maró'i 6«bemu'a'ó srtnbe'ye volt az elmúlt bét vé­gén a szegedi Klwzínház. Szokásos módon kettős premieren vitték színre, pénteken és szombaton, Léner Péter rendezé­sében a Közéletrajzot; képeink az előadás jellegzetes pil­lanatait örökítik meg. Fönt: az Ábrahám főkönyvelőt Ját­szó Mentes József és a főszerepet, Kalapos Vincét alakító Kováéi János jelenete látható, lent pedig ízelítőt kapunk a díszletekből Is, az előbbi kél szereplő balján Berta Mária, jobbján Király Levente Nem távoli, fehér foltnak számító területek templomo­kat, bálványokat, épületeket ránk hagyott, felfedezetlen kultúrájáról lesz szó. Még csak nem is a köznapi érte­lemben vett kultúráról. „Fur­csa ellentmondás, hogy a vi­lágirodalom nagyobb és szebb része a szerelem érzelmi és testi titkairól szól, ugyanak­kor még a kultúra szerelme­sei ls zavarba jönnek, ha a szerelem kultúrájáról faggat­ják őket" — olvashatjuk Ze­ley László rádióújságbeli cikkében, amely a múlt hé­ten, hétfőn este a Petőfi rá­dióban A szerelmi élet kul­túrája címmel hallott mű­sorról szólt, amit Zeley Lász­ló szerkesztett és vezetett, s amelyben Juszt László ripor­ter kérdezett. És a válaszok... Negyedi­kes gimnazisták megható ta­nácstalansága, szavakat és kifejezéseket keresve. Igé­nyük valami tiszta, szépen emberi iránt. Azután egy fiú, akiről előzőleg csak annyit tudunk meg, hogy letartóz­tatásban van valamiért. Be­szél első, 16 éves korában létrejött kapcsolatának siker­telenségéről („Nem tudom, bízhatok-e a lányokban..."). Utólag egyetlen mondat a letartóztatás okáról: exhibi­cionizmus, magyarul — mu­Voit prostituált egykori kolléganőiről. („Az egy szí­nészet, amit azok csinálnak.") Tízéves házasság utáfi, két gyerekkel válni készülő aSz? szony, aki „tűi az emberélet útjának felén" fedezte fel egy számára addig teljesen Ismeretlen kultúra terrénu­mát ... Magyarországon ma évente 30 ezer házasságot bontanak fel. Az okok között javarész­ben a szexualitás elégtelen­ségeinek megnyilvánulásait találhatjuk. Mondhatnánk úgy ís, három bűvös t-betűt: tájékozatlanságot, tévelygést, tapintatlanságot. Dr. Hirsch­ler Imre elmondta, hogy a szexuális kultúrával foglal­kozó könyvek rendkívül gyorsan eltűnnek a boltok­ból, tehát újabban nő az igény a gátak lerombolása iránt. Csakhogy ilyen nehe­zen még műsort nem vár­tam". mondja a szerkesztő. El kell hinnünk kijelentését. Még a sokat próbált utcanő szavain sem érezni a termé­szetesség akár leghalványabb árnyalatát sem. A szavak minden esetben, mindenkinél Iszonyatosan nehezen indul­nak, lassan, döcögve, egy­máshoz koccanva, akár egy régi tehervonat, ami évszá­zados terheket szélűt. Generációkon ét tiltott té­ma volt a szexualitás, még a napi kommunikáció szint­jén is hihetetlenül bonyolult és lassan változó a helyzet; Ugyanakkor mindig zászló volt a forradalmiságban. „Ám, amit a fiatalok öntu­datlan mintaként átvesznek­megkapnak a szülőktől, azt nem lehet könnyedén meg­tagadni", mondta dr. Buda Béla pszichiáter, a terület legkitűnőbb magyar szakér­tője. Es hozzátette: „a sze­xuális kultúra foka a nyílt­ság fokával egyenlő". S Buda Béla fenti monda­ta a műsor legszebb pillana­ta volt. Ki merte mondani a legfontosabbat, amely sajnos azért olyan roppant Jelentős valami, mert Magyarországon élünk, egy olyan országban, ahol a történelem lélektani vetületei mindig nagyban meghatározták az emberi kapcsolatok minőségét Az a tény, hogy a szerelmi kultú­ra területén szinte semmi sincs rendben, a műsor öt­ven perce alatt súlyt és egy­ben igazolást kapott A kér­dőjelek megnagyobbodtak.de egyben talán kezdtek elhal­ványulni ls — egy tisztelet­re méltó szándékkal fellépő, okos és humánus riportmusor segítségével. azt a bizonyos elidegenítő játékstílust megteremteni, ami sokértelművé teszi a fi­gurái, gondolattársításokra ingerli a nézőt, teret is en­ged, de irányt is szab az asszociációknak. KRÉTAKÖR. Bódy Gábor tévéjátékának cselekmény­magja legalább olyan isme­rős a nagyközönségnek, min? a király meztelenségéről szó­ló mese. Ha nem Li Hszing­tao drámájából, amelyből a tévés átdolgozás született — Brecht Kaukázusi krétaköré­ből. Tiszteletre méltó a ren­dező újságban kinyilvánított igénye: a világirodalom ná­lunk kevéssé ismert színda­rabjait tévéművekkel népsze­rűsítse, amelyek szokatlan formai megoldásokkal is ki­vívják a figyelmünket. Akár Bódy első tévés munkájában, a Lenz művéből készült Ka tortákban, a Krétakörben lsa dekorativitás kapta a fősze­repet. A dialógusokon kívül a ruhák és a maszkok is ma­gyarázzák, „lefestik" a sze­replőket, méghozzá nagyon direkt módon. Ebben a me­sében a jókról rögtön kide­rül, hogy jók, a rosszakról, hogy rosszak, és nem is fog­nak változni. Minthogy a tör­ténetet ismerjük és a tévé­játék első harmada után nyil­vánvaló, hogy semmi meg ­iepetés nem érhet bennün­ket, a dolgunk csak annyi: nézzük a dekorációt, a mar­kokat, a jelmezeket. ElőbV utóbb megfogalmazód'1? bű­nünk — talán unaiotnű-'teb'U — a kérdés: va'on miért nem látiuk meg e sa'átos forma­kultusz hasznát, tartalomerő­sítő funkcióját? Két oka le­het: 1. nem kapunk ehhez elég segítséget; 2. nincs is funkciója;

Next

/
Oldalképek
Tartalom