Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

Szombat, 1979. jannár 27. I 5 Magyar -csehszlovák vízügyi együttműködés Tovább folytatják a szigetközi Duna-szakasz szabályozását — határozták el pénteken a Győrött befejeződött tanácskozásukon a tosan meghatározták az ipari kavicsnyerő helyeket, a kavics hányás zás mértékét. E szerint az idén mintegy 3 millió köbméter dunai kamagyar és a csehszlovák vicsot kapnak a magyar és vízügyi szervek képviselői, a szlovák házgyárak, útépíA munkát mindkét parton tő és egyéb vállalatok, folytatják. A mesterséges ^^^^^^^^^^^^^^^^^ partfal kialakításával. viz feletti és víz alatti kőgátak beépítésével, Duna-ágak elzárásával kívánják , elérni, hogy alacsony vízállás esetén a víz ne terüljön szét, hanem a hajózható mederszakaszokban gyűljön össze, következésképpen az ilyen időszakban is biztonságosan közlekedhessenek a hajók. Megállapodtak* abban is, hogy folytatják a gázlós szakaszok kotrását. Megtörtént a múlt évi közös munkák elszámolása, és megállapodtak a hajóútkitűzés idei programjában. A közös magyar—csehszlovák Duna-szakasz az építőipari és más üzemek egész sorának fontos nyersanyagbázisa mindkét országban. Évente hatalmas tömegű kavicsot kotornak ki ipari célokra. Hogy a kotrások ne bontsák/ meg a természetes egyensúlyt, s ne rongálják a partokat, ponA jobb szolgáltatásért A hálózat kiépítése, a fejlesztési célok megvalósítására az idén 15 millió forintot juttat a Zala megyei tanács a szolgáltatást végző vállalatoknak és szövetkezeteknek. Ezt az összeget a folyamatban levő, az ellátást javító fejlesztésekre használhatják fel. Verseny az MHSZ-ben Tavaly a Magyar Honvédelmi Szövetség szegedi és szegedi járási klubjaiban, szervezeteiben a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója és az MHSZ életre hívásának 30. évfordulója tiszteletére szocialista versenyt indítottak. A célja az volt, hogy az MHSZ-klubok és szervezetek gazdagítsák eredményeiket a honvédelmi nevelő- és fölkészítő munkában. A versenyt az MHSZ szegedi és szegedi járási vezetősége most értékelte. Ebből az alkalomból Szegeden, a DELEP munkásszállójának nagytermében megbeszélést tartottak. Ezen részt Műsorajánlat Picasso életéről és művészetéről vetítenek művészeti kisfilmeket a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék sorozatában holnap, január 38-án, délelőtt 11 órai kezdettel. A kesztyű című mesét játsszák el a gyerekek, maguk készítette kosztümökkel a jllhááz Gyula Művelődési Központ báb- és játékkészítő szakkörének gyermekfoglalkozásán, holnap, január 28-án, délelőtt 10 órától. • Lucz Ilonának, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola művésztanárának zongoraestjét rendezik meg január 29én, este 7 órakor az intézet Lenin körűt 79. szám alatti hangversenytermében. A műsorban Bach, Mozart és Schumann művei szerepelnek. A nagyothallás megelőzése és gyógyítása címmel dr. Ribári Ottó egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi egyetem Fül-orr-gége Klinikájának igazgatója tart előadást a TIT megyei szervezete Mindenkit érdekelhet... című előadássorzatának keretében. Mivel mindennapi életünkben a környezeti zajártalom egyre nő, fontos közérdek, hogy minél többet tudjunk a megelőzés és a gyógyítás különböző lehetőségeiről. A Szegedi Dixieland együttes műsorát közvetíti a budapesti dixieland-klubból a Petőfi rádió január 31-én, este 18 óra 33 perces kezdettel. A Dél-Alföldi Krónika, a szegedi körzeti stúdió műsora február 2-án, 18 óra 5 perckor jelentkezik a televízió 1es műsorában. Ezúttal többek között a makói Espersitház új életéről, a szentesi vágóhídról, a zárszámadásokról és a magnetofonos oktatásról ad körképet a nézőknek. SZ. SIMON ISTVÁN: 3. Nagy vizek krónikája „Vízáradásaink átka megszűnjön..." Nem kellett túl sok idő a betelepült magyarságnak arra, hogy felismerje: a meghódított hazát még egyszer meg kell hódítani. Mátyás alatt már törvénycikk mondta ki: „A Tisza kiöntéseivel szemben töltések emelésére azok a vármegyék, amelyekben ez a folyó kiáradni szokott, a saját javaik megmaradása érdekében egymás között határozzanak..." Igen ám, de egyrészt jött a török, másrészt semmi sem volt komplikáltabb, mint a legkülönbözőbb feudális kiváltságokat kozö6 nevezőre hozni. Mindenki saját kedve és érdeke szerint rekesztgette a vizek útját, s csináltatott jobbágyaival halastót, gátasmalmot, kenderáztatót... A Hajdúság örült, ha legelóit megöntözte a csavargó Tisza, az Alföld középső térségének pedig a víz volt a kenyere, meg a vízinövényekből termett háziipar. Történelmünknek egy kiadós szakaszában jó menedéket nyújtott a kiterjedt lápvilág. De eljött az idő a maga parancsával: a szaporodó népesség a mezőgazdasági árutermelés fejlesztését követelte. Így vált nemzeti üggyé, a gazdasági haladás egyik elengedhetetlen feltételévé a Tíszavölgy rendezése már a XIX. század dereka táján. A feladat „vizeinket úgy rendelni el, hogy azok lehetőségig hajózási csatornákul szolgáljanak, vízáradásaink átka megszűnjön: de mindenek felett ne legyen elrontva — hol természet alkotta az irrigatioi (öntözési) lehetőség, mely honunknak szintoly nagy áldására lehetend a Jövendőben ..." (Széchenyi). Széchenyi alkalmas időben keresztül is vitte tervét, s ebben nagyszerű szövetségesre lelt Vásárhelyi Pál szemé)yében, aki megbízást is kapott először a Felső-Tisza rendezési elveinek kidolgozására, majd az egész Tisza-völgyre vett a Szeged városi pártbizottság képviseletében Újvári Márta, a szegedi járási pártbizottság képviseletében pedig Giía Ferenc. Ott voltak az MHSZ városi és járási szervezete társadalmi tanácsadó testületének tagjai is. A megbeszélést — amelyen a szegedi és a~ szegedi Járási MHSZ-klubok és -szervezetek tagjai vettek részt — Vajda József alezredes, az MHSZ városi és járási vezetőségének titkára nyitotta meg. Ezután Lázár Antal őrnagy, az MHSZ városi és járási vezetőségének titkárhelyettese értékelte a szocialista versenyt, annak jelentős eredményeit Végül több mint hetvenen kapták meg az MHSZ elismerő zászlaját és nyolcvanan vehették át a városi és járási MHSZ-titkár elismerő oklevelét A klubok, valamint azok tagjai, továbbá az MHSZ-szervezetekben legjobban tevékenykedők közül negyvenet terjesztettek fel az MHSZ megyei és országos vezetősége elismerő oklevele adományozására. Új rendelkezés I szakorvosképzésről és a továbbképzésről Magyar filmek Spanyolországban Sikerük van a magyar filmeknek az Ibériai-félszigeten. A madridi Federation Espana de Clne Clubs Mészáros Márta „Örökbefogadás", Szabó István „Tűzoltó utca 25", Fábri Zoltán „Az ötödik pecsét" és Manosz Zakariasz „Fedőneve Lukács" című filmjét vásárolta meg spanyolországi forgalmazásra. Kibővítette az orvosi és a gyógyszerészi szakmák körét az egészségügyi miniszternek a szakorvosképzésről és továbbképzésről most megjelent rendelete, amely január 1-i hatállyal lépett életbe. Az általános orvosok a jövőben a korábbi 33-mal szemben 57 szakmában szerezhetnek szakorvosi képesítést. Egyetemi diplomájuk birtokában négy-, illetve ötévi további tanulás után alap-, illetve első szakképesítésként a korábbi 27 szakma helyett 29 közül vála irthatnak. Specialistái lehetnek a többi között a belgyógyászatnak, a fertőző betegségeknek, az igazságügyi orvostannak, a klinikai laboratóriumi munkának. a mentő-, a repülő-, a társadalom-orvostannak. Ujabb 2—1 évi tanulás szükséges ahhoz, hogy második, úgynevezett ráépített szakképesítést szerezzenek. A választási lehetőségek — követve az orvostudomány differenciálódását, valamint a gyógyító hálózat fejlődését — elsősorban itt bővültek az eddigi 6 szakmával szemben 28-ra. A fül-orr-gégeBvógyászok például tovább specializálódhatnak audiológusnak, forriaternefc. valamint csecsemő és gyermek fül-orr-gégegyógyásznak. Sebészeti alapszakma szükséges ahhoz, hogy a speciális területek iránt érdeklődő szakemberek például ér-, gyermek-, szív- vagy mellkassebeszek legyenek. Az új jogszabály lehetővé teszi a szakképesítés szervezett formában történő megszerzését, egyebek között iskolaegészségtanbál és ifjúságvédelemből, gyermelctüdő-gyógyászatból, orvosi mikrobiológiából, plasztikai-égési sebészetből és a trópusi betegségek ismerettanából is. A gyógyszerészek az eddigi 6 helyett 12 szakmában specializálódhatnak. szakgyógyszerészi képesítést szerezhetnek például a gyógyszerhatástan, a mikrobiológiai gyógyszerellenőrzés, a gyógyszerügyi igazgatás tudományából és gyógynövényismeretből is. A rendelkezés nyomán először szakosodhatnak a fogorvosok és a higiénikus orvosok. A fogorvosok 2—4 évi tanulás után a fog- és szájbetegségek, a szájsebészet, a gyermekfogászat, valamint a gyermekfogászat és fogszabályozás szakorvosai lehetnek. A higiénikus orvosok speciális ismereteket szerezhetnek többek között közegészségtan és járványtanból, a fertőző betegségekből, az orvosi mikrobiológiából és társadalom-orvostaniból. Jelenleg az ellátásban dolgozó 26 ezer orvosnak mintegy 75 százaléka rendelkezik szakorvosi minősítéssel, és eÁ nemzetközi öszszehasonlftásban is elismerésre méltó eredmény. Néhány szakmában mégis hiány van szakorvosokból. Kevés például a higiénikus orvos, a szemész, az üzemorvos. a laboratóriumi szakorvos, a kórboncnok, a röntgen szakorvos. A gyógyítás a jelenleginél lényegesen több altató szakorvost és idegsebészt is vár. A rendelet előtérbe állítja az egyetemi képzés és a szakképzés egységét, mintegy hangsúlyozva, hogy az oktatás nem fejeződik be a diploma megszerzésével. Az elméleti képzés mellett nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlat. Ahhoz például, hogy valaki a belgyógyász szakképesítést .megszerezze egy Ijónapot klinikai, laboratóriumi, öt hónapot körzeti orvosi vagy üzemi orvosi munkakörben, három hónapot pedig kórházi fertőzőosztályon kell eltöltenie. és ezenkívül részt kell vennie transzfúziós, valamint EKGtan folyamon is. A szemész! szakképesítés előfeltétele, féléves szakrendelési gyakorlat, a leendő csecsemőgyermekgyógyász pedig három-három hónaoig ismerkedik kórházi fertőzőosztályon és gyermekkörzetben vagy iskolaorvosi munkakörben későbbi munkájával. Egységesítették az orvosok és a gyógyszerészek továbbképzését is. A jövőben minden szakember az egyéni tanulás mellett — legalább ötévenként szervezett bentlakásos tanfolyamokon köteles felfrissíteni szakmai és ideológiai ismereteit. Mindez a még tökéletesebb betegellátást szolgálja. ülést tartott a KISZ városi bizottsága A KISZ Szeged városi bizottsága tegnap, pénteken délután Hovákné Halász Anna első titkár elnökletével ülést tartott a Szegedi Postaigazgatóság új épületében. Az ülésen ott volt Rigó Szilveszter, a városi pártbizottság osztályvezetője. A testület tagjait Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője és dr. Vajda Imre KISZ-titkár tájékoztatta az igazgatóság szerteágazó munkájáról, és a fiatalok tevékenységéről. Ezután az ülés résztvevői megtekintették az új épületet. A KISZ Szeged városi bizottsága ülésén értékelte az elmúlt évi ifjúsági parlamentek tapasztalatait, tanulságait. A KISZ Központi Bizottsága üj mozgalmi évre kiadott országos akcióprogramjához megtárgyalták és elfogadták a városi kiegészítéseket. A Szeged városi KISZ-bizottság 1979/80. óvl dolgozói és középfokú oktatási intézményi akcióprogramja alapját képezi a város több mint húszezer ifjúkommunistája jövő évi munkájának. A résztvevők ezután elfogadták a következő ciklus üléstervét, valamint az idei forradalmi ifjúsági napok rendezvénytervét. A KISZ Szeged városi bizottsága Polyák Gabriellát megválasztotta az apparátus iskolafelelősévé. érvényes „Általános Tisza-szabályozási tervre". A szakirodalom azt mondja a reformer szemléletéről: Széchenyi ugyanakkor látta, hogy a hatalmas — egy egész országrészt érintő, tehát országos érdekű — feladat megoldásában nem építhet a megyékre, a feudális maradiság és partikularizmus fellegváraira, s nem számíthat az öncélú politizálásba merülő és tehetetlen országgyűlésre sem. Sőt alig számíthat magára a kormányra is. Ezért kereste a megoldás lehetőségeit az akkor kialakuló új szervezeti formában: az érdekeltek önkéntes társulásában, hogy azután számukra már , csak az országgyűlés és a kormány támogatását kelljen biztosítania. Felismerte, hogy a korlátozott hatású megyei ármentesítő munkálatok ideje éppúgy elmúlt, mint ahogy az állami vízügyi feladatok is túlnőttek a korábbi (kamarai) folyószabályozási tevékenység körén. Persze a vízügyi igazgatás szervezete, hatásköre és általában a vízügyi politikai szemlélet kevéssé tartott lépést a feladatok fejlődésével. A kivezető utat az általános gazdasági haladás és a polgári átalakulási törekvések hatását tükröző társulati forma kinálta, melyet Széchenyi szinte egy új korszak előhírnökeként üdvözölt. E társulati formának már a hazai vízszabályozások terén is voltak némi előzményei és tapasztalatai, sőt — bár kezdetleges formában — jogi alapjai is. Az 1807: XVII. tc. ugyanis — valójában a már Werbőczy által kodifikált ősi szokásjogot felújítvá és továbbfejlesztve — a kényszertársulásra vonatkozó intézkedéseivel lehetőséget teremtett a társulatok létrehozására. A meg-megújuló árvizek tették értelmessé Széchenyi elgondolásait a közvélemény szemében. A szegedi tájon volt két olyan esztendő (1844—45). amikor a megsokasodott vizek másfél éven keresztül kint terpeszkedtek az árterületen. 1846. augusztus 27-ét érdemes napra megjegyezni: Széchenyi István ekkor tette meg az első kapavágást Tiszadobon ... A folytatást pedig a nemzeti történelemből tudjuk. Kétévi munka után az országot még nagyobb dolgok majd gondok foglalták le: a forradalom és a szabadságharc. Vásárhelyi már nem élt, Széchenyi visszavonult, s az önkényuralom még a társulatokat sem szívlelte, mert politikai, tartalmat szimatolt bennük. A természet pedig nem tisztelte az ország nehéz helyzetét: „Még a szabályozás és ármentesítés kezdeti szakaszában érte a Tisza völgyét az 1853., majd 1855. évi árvíz. Különösen az utóbbi alkalmával nemcsak a Tisza-völgy még mentesítetlen árterületének java része, hanem a gyenge töltésekkel védett társulati területeknek is mintegy a fele víz alá került Bebizonyosodott, hogy a csökkentett terv és főleg annak lassú végrehajtása nem vezethet eredményre. Fokozatosan vissza kellett térni tehát a Vásárhelyi-féle tervhez. Ugyanakkor elhatározták a munkálatok meggyorsítását is. Az osztrák bürokrácia ellenőrzése alatt működő, monopolhelyzetüket kihasználó tőkés vállalkozók működése azonban nem felelt meg a várakozásoknak. A folyószabályozás és ármentesítés fejlődése közötti aránytalanság egyre fokozódott A kiegyezés, ellentétben a hozzáfűződő illúziókkal, netn kedvező változást hanem éppen veszélyes megtorpanást hozott a Tisza-völgy rendezésének fejlődésében. A folyószabé. lyozás-ármentesítés — részben az előző aszályos időszak hatására — szinte ^teljesen lekerült a napirendről. A félbemaradt munka minden veszélye az alsó-tiszai parasztvárosokra: Szegedre, Csongrádra; Hódmezővásárhelyre, Szentesre hárult A legjobban veszélyeztetett Szeged, melynek helyzetét a Bach-korszakban osztrák belügyminiszteri rendelettel létrehozott, s a Pallavicini órgrófok érdekeit szolgáló kényszertársulás terhei is súlyosbították, hiába kért ismételten segítséget a kormánytól, és hiába kérte az elszenvedett sérelmek orvoslását" (P. Károlyi Zsigmond). Sok későbbi háborúság forrása lett a Széchenyi—Vásár, helyi-féle nagy terv. Generációkon keresztül tartotta magát például az a tévhit, hogy Szeged ennek a tervnek az áldozata. A szegedi nagyvíz 50. évfordulójára megjelent háromkötetes munka kl is mondja kereken: ,3a Széchenyi István gróf fel nem karolta volna a Tisza-szabályozás ügyét, Szegedet sohasem érhette volna a nagy veszedelem" (Dr. Szabó László). Csakhogy ezt a hirtelenséget megcáfolta aa idő és a tudomány. Egyrészt azzal, hogy mint a későbbiekben látni fogjuk. Szeged nemegyszer fuldokolt a vízben a szabályozás előtt sem, másrészt azzal, hogy nem a koncepció volt beteg, hanem a kivitel gyengéi bosszulták meg magukat. S hozzájárult az ls, hogy a feudális érdekszövetségben egy idegen grófi család önzése kimerítette Szeged anyagi tartalékait, s a vállalkozók önzése és haszonszerzése mérhetetlen volt Ebben a témakörben Inkább hihetünk egy Jeles szegedi mérnökembernek, Vedres Istvánnak, aki úgy ismerte e táj vízviszonyait, mint a tenyerét, s Széchenyivel egy időben, vele együtt gondolkodva tette le a voksot a vízrendezés mellett tudományos alapossággal, nem egy dologban kora tudományos fantáziáját messze megelőzve. (Folytatjuk.)