Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

Kedd, 1979. január 23. 3 Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű területén jó ii'emben énül az úi, konverteres acél­mű. r.me'y clkézü'te irtán évente több mint c-ymirtió tonna acélt fog előállítani. Az ép't'k most a harminc méter ma-as osz'cpok tc'c'ére cmel'ék a gyártócsarnok százhetven tonnás főtartóelemét. Kép"-'-" i: a százhetven tonnás főtartóelem be­eme'íse Lakásépítés, beruházás, fejlesztés Pártfórumon a DÉLÉP tavalyi munkája és idei terve A lakás- és az ahhoz kap- Üj anyag használatával termelési értékének nőveke­esolódó létesítmények énité- megoldották az épülő Északi dését 4—5 százalékban hatá­sé volt tavaly is a DÉLÉF városrészben a betoncsövek rozta meg, az ipari terme­legfontosabb termelési fel- és műtárgyak korrózió elle- lési érték növelését pedig adata A tervezett 2534 he- ni védelmét. Megkezdték a 3—4 százalékban. Feladatai lyett 2393 lakást adott át házgyári rekonstrukciót. Pá- középpontjában áll a ház­lyázatot dolgoztak ki a gyárban legyártandó 2800 könnyűszerkezetes építési lakással egyenértékű panel technológia alkalmazására, 2751 lakás megépítése, a amelynek sikerével évente befejező munkák kanacitá­20 ezer négyzetméter épít- sának bővítése, az alvállal­mény kivitelezésére lehet kozói munkák részarányá­nak fokozása. A létszám 1. át- a termelékenység 3—4 szá­úgy, hogy az első félévben elkészült a munka 45 száza­lékával. A túlteljesítés: 10S lakás. A vállalat átadott 36 iskolai tantermet, 300 óvodai és 80 bölcsődei helyet biz­tosító épületet, a lakások számítani, fogadószintjein pedig mint- A központi irányítás egy 303 négyzetméter alap- rendezése, az anyaggal és zalékos növekedésével szá­területen kiképzett üzletbe- szállítási eszközökkel való mólnak. A munkaerő jobb lyiségeket, közmű- és mély- J°bb gazdálkodás, az elszá- kihasználására hozott intéz­építő jellegű termelése meg- molással összefüggő szabá- kedések — ösztönzési rend­haladja a 830 millió forin- 'yozások és számításíechni- szer. munkanormák stb. — tot; kapacitása a befejező kai rendszerek kidolgozása, érvényesítésével, az új bér­munkáknál az átlagosnál az ügyviteli gépesítés szín- szabályozási rendszerben a gyorsabb ütemben fejlődött vonalának emelése jelezte vállalati bérszínvonal 4,7 ugyan, de a tervezett fej- ~~ a tbbbi között — tavaly százalékkal való növelését lesztéstől mégis elmaradt a, DÉLáp fejlesztési törek- tervezik. A DÉLÉP 1978 évi ter- vé^eit" .... , Beruházásait a DÉLÉP az melési adataiból: a válla- * ^Sf fenendméséí építés károsítására, az ab­lat saját építés-szerelési ér- fiénvfzték ban elért szí"vonal megtar­tókét 11,7 százalékkal növel- ^rTulók rts^eletére te? í£árae fordít'a' Folvtati" te. és tervét 4.7 százalékkal !TÍntott vál alásofr Hárnm há7gyára rekonstrukcióié' n,„„ r. ajánlott vallalasoc. Három ebben az évben is va1an,in' túlteljesítve 2160 millió fo- kommimista műjzakot is tartottak, ezek eredménye növelte a vállalat lakásépí­tési központi transroortbetor üreme építését. Gépesíti r rakodást, a szak- és srerelő­alapiát. A DÉLÉ? szo- ipart feUeszti" a közúti éí cialista brigádjai jelentősen hozzájárultak a vá'lalat gazdasági céljainak elérésé­hez. a munkásszártftást. A ház­gyá-i termelés irányítás*4 pedig számítógépes rend­szerre állítja át. Az üzem­rintot ért el. Ipari termelé­si értéke 667 millió forint. Termelésének összes értéke eléri a 2,8 milliárd forintot. Házgyárában — tervének megfelelően — legyártott 2800 lakással egyenértékű panelt. Az eredményekben ott van a termelés ténvezői­nek alakulása, a műszaki fejlesztés, a beruházás, az üzem- és munkaszervezés, a ,, , ., .. .... , ­szocialista munkaverseny zott^ ,majd megvitattak sagának ez évi cselekvés: » hatAknnvsáe az 1579- eVl gazdaságoohti- prog-arria. Úgyszintén a kai cselekvési programot. Ebben az esztendőben a leg­fontosabb feladat a minőség és a hatékonyság javí+ása — a gazdasági növekedés üte­mét kissé lassítva —. s a A múlt évi munkát ezek- és munkaszervezésre, a gaz­ben summázta legutóbbi dálkodás hatékonyságának élésén a DÉLÉP párt-végre- feladataira is kitér részle­hajtóbizottsága és pártbi- tesen a válla'at pártbizott­fellendítése, a hatékonyság javítása. A vállalat fizikai dolgozóinak létszáma az elő­ző évihez mérten növeke­dett. és csökkent a fluktuá­ció. Főként annak hatására is, hogy az átlagbért 6,1 százalékkal növelték. A program ía. Úgyszintén a munkavédelem, a szocialista munkave-senv fejlesztésére A faladatok végrehajtása határidőkhöz és felelősök­höz kötődnek. A cselekvési program végrehajtásához el­belső tartalékok feltárá.-a. A eneodhetetlenül szükséges a munkaidő jobb kihasználó- í™1^ középpontjában a párttagok személves nélda­DELEP-nel továbbra is ma- mutrtása. a gazdasási és Sára hozott intézkedések mellett további gépesítéssel mutatása, a gazdasági és rad a lakás és a hozzá kap- politikai vezetők egvütte­és munkaszervezéssel"^* elér- csoldió. létesítmények terv- munkálkodása abban is tűk. hogy a termelékenység ffu J^jt6^ .A ./^adószm- hoev g0Rrtiaikat, elkéozelé­l0i 'SSS'bSSSu'í mtnkaklcsStee.aa szat -k* a dolgozó kollektívák kere SL/tS^i és szere^Hari k^tás nö- a Párt- és a KISZ-szerveze­épült és átadott 100 férőbe- velése- Műszaki feladatuk a tek elé tarjak a kozos ugv lyes óvoda Kiskundorozs- technológiák további fej- szolgálatában. Kihasználják mán. Sokáig gondot okozott lesztése a hatékonyság, a az üzemi demokrácia fóru­viszont a Paneles lakóépüle- gazdaságosság segítésére. A mait a feladatok egysége? srigeteftei probfémT^miatt. létszám' a munkaerő jobb értelmezése, végrehajtása A tarjáni építkezésnél a Megint szá H a most valaki azt mondja, figyel­jünk jobban szövetkezeteinkre, azonr-al indul a válasz: eddig se mondta senni, hogv ne figyeljünk, sőt minden évben arra biztattak, tartsuk raj­tuk a szemünket. Pedig érdemes jobban figyelni rájuk, már most, az év elején, mindjárt. A zárszámadó közgyűléseken el is kezdhetjük. A közgyűlésekről megint mondhatná bárki, annak a pár száz embernek a bel­ső ügye minden számadás, amelyik ab­ban a szövetkezeiben keresi a kenyerét. Azért zárszámadás, mert ilvenkor tudja meg, mennyit keres, figyeljen inkább ő. Régóta nem így van, hiszen a veszteség­gel záró szövetkezetek kivételével akár naponta kiszámítható, ki mennyit keres. Nagy meg'eoetérek, és ennek ellenpontja­ként. nagy örömök sem várhatók a köz­gyűléseken. Mire figyeljünk akkor? Aki bennfentes, tudja, hogy a nagy összejövetelt legtöbb helyen kisebb cso­portok tanácskozásai előzik meg, az ellen­tétek is ott csapnak össze, ha vannak — sajnos, ritkábban csapnak össze, mint ahogv vannak —, maga a közgyűlés a za­jos összejövetelek sorába iktatható, ahol egv-két beszámoló és túlontúl sok kézföl­tartás után — mert szavazni egészen ap­ró dolgokban is kell —. kiadós ebéd követ­kezik. Erre figyeljünk? Érdemes odata-tanunk a fülünket, mert ahány á'lamoolgár van, mind a szövetke­zetek eredménye szerint szeli a kenyerét karéjra. Reggelije, ebédje, vacsorája ettől függ, és ezen keresztül közérzete is. Nem tudom, mikor hangzott el nálunk utoljára megfontolt mondatként, hogy éhes hassal nem lehet dolgozni. Annyira örök igaz­ság ez, hogy kontrázni senki sem próbál­ja, mégse mondjuk, mert van mit en­nünk. És hogv van mit vennünk, nemcsak ennünk, az is függ a mezőgazdaságtól. Amit kiviszünk, azért valamit behozunk. A mezőgazdaság sokat exportál. Nem nagy öröm, hogy sokat imoortál is. Növénytermelők, állattenyésztők, trakto­rosok, gépszerelők, kaoálók és vegyszere­zők, begyűjtők és eladók — hol van már a „begvűjtő" régi értelme! —, mindenféle alkalmazottak, fizikai dolgozók és irodis­ták, ha vezetőikkel összeülnek meghall­gatni egymást, az is jó. Minden évben is­mételni kell a kísérletet: egyetértenek-e azok, akik a munkában együtt vannak? Ha nem, valame'vik főcsavaron vagy apró srófon azonnal igazítani kell. mert követ­kezményei beláthatatlanok. Szinte semmit nem ér az a közgyűlés, amelyik ezt az utánigaZítást nem végzi el. Az szóljon, aki érzi, hogy valahol lazul a szerkezet. És hallgassa meg az is, aki tehet róla. A legtöbb szövetkezetben az hangzik majd el, hogy jól dolgoztak, és a jó mun­kának jók az eredményei: szépen gyara­podtak. Érdemes mérlegre tenni, ki gya­rapodott. Tóth János? Ha jól dolgozott, ezért dolgozott Mindenképpen gyarapod­jék, aki megtette a magáét Annyival, amennyivel csak lehet. Erre megy ki a já­ték — a tisztesség útján. Es a szövetke­zet? Ha nem gyarapodott, idén kisebb lesz a fizetés. Talán jövőre is. És az állam? Termé-ze'esen ő i.s tartja a markát, és sok mindent kitalál, hogy tegyenek bele pénzt. Sokat ad, génét, műtrágvát vegy­szert és piacot, sokat is vár érte. Az is elhangzik maid, biztosan minden szőve'kezetben, hogv rossz volt az időjá­rás, a mezőeazda-ág pedig olyan üzem, amelyik fölött nincsen tető. Sok van a ta­valyi fagyos tavasz és hideg nyár rovásán, számba venni nem hiábavaló dolog. De sokat időzni annál, ami nem rajtunk mú­lik, nem érdemes. Ellenben ott, ahol arról folyik a szó. mit tettek a korán fölismer­hető veszteségek ellensúlyozására, érdemes megállni jó sokáig. Itt volt szükség iga­zán jól átgondolt előrelátásra, és itt kellett igen rövid idő alatt dönteni. Kényes volt a téma, dönteni csak jól, okosan, bölcsen lehetett. Aki másképpen tett. azt is ve­gye számba, nehogy idén megismétlődjék. A nyereség szó is elhangzik, remélhe­tően mindenütt, sok fölkiáltójellel. Jól fi­zetett a búza, megint rekordot javított. A kukorica is, nagv kár. hogy termőterülete lecsökkent. Kezdünk tudni megint cukrot is termelni, nem csak répát. Sokszor el­mondták már hozzáértő emberek, hogy a jó termékhez jó munka kell, minden mun­kát időben kell elvégezni, és mindent meg kell adni a növénynek is, állatnak is. amit kíván, különben nem fizet. Nagv örömün­ket, hogy tudunk sokat termelni, azonban csak akkor kiálthatjuk ki jó hangosan, ha apró számítással mellé tesszük: meny­nyiért? Minden gazdaságban tudják, mondják is, ha van rá alkalom, hogv a mezőgazda­ság egvre több ipari eredetű anvagot hasz­nál föl, és az egyre drágább. Kell a gép, kell a műtrágya, kell a vegyszer, kell a töméníe'en üzemanvag — a rekordtermés javát ez viszi el. Kényszerítő körülmény, hogy a mezőgazdászok jobban törjék a fe­jüket, mint eddig: termeljük olcsóbban, amit lehet. Hogvan? Ide kell az a sok okos ember, aki a közgyűlést nem csupán hall­gatja, hanem alakítja is. Hol lehetne meg­fogni a forintokat? Nvissuk ki a fülünket, lesz, aki megmondja. Ha kevesebb munká­val és be'éölt anyaggal termelünk ennyit, vagv ennyiért termelünk jóval többet, a bűvös szó, a nyereség ettől fényesedik. Piacra termel a mezőgazdaság, föltét­lenül éreznie kell tehát, mit diktál a piac. Sokat, olcsón és jót. A hasznot ez a há­rom egvütt hozza. Ha nem jó. nem lehet eladni. Egyre inkább nem lehet itthon se, külföld pedig szóba se áll velünk, ha má­sutt jobbat talál. Rettenetesen nagy a kül­kereskede'em felelőssége, nagyobb talán, mint néha tapasztaljuk, de a jó termény maga adja el saiát magát. Tudunk sok búzát aratni, próbáljunk meg jobbat az eddiginél. Régi jó búzánk elúszott, mert nem állta sok másban az időt. de a kutatók kínálják már azt a job­bat, amelyik még jobban kiköveteli a maga helvét a vi'ágniacon. A kutatók szava sze­rint a „beltarta'mi érték" előbbre lép a kívánságok sorába. Eddig némileg ment­ségül szolgáit, hogy az űi termeié-i eljá­rás, a gépesítés és sok más jobban kedve­zett azoknak a fajtáknak, melyek belső értéke kisebb. Üsv kell most lépegetnünk, hogy a gépet, az új eljárást nem. feledhet­jük. mégis jobbat akarunk. Kínálja magát a portéka — mondtuk az előbb. A paprika is. ha piros, az alma is, ha nem veri össze a válogatógép. a hagyma is, ha úgv tartjuk, ahogv ő sze­reti. Salátára, gyümölcsre sok mindent ki­talá'ha'unk, száz brosúrában leírhatiuk, hogv így is jó, sőt még ígv is. mindenki a szebbik után nyúl mégis. Az is jó lenne, ha a köz.gyű'és nem a kereskedelemre há­rítaná azt. amit évek bizonysága szerint a kere-kedelem nem tud megoldani, hanem maga keresné az értékesítés útjait. ha másképben nem megv. Akárhogy kerülget­jük a témát, a friss zöldséghez és friss gyümölcshöz friss emberek kellenek. T ervek i.s születnek a közgyűléseken,' a ho'nao ág-'át ma verik meg. Új szabá'vozók lennek életbe, és az is lehet. ho"v év közben is változnak. A mo-t be'átható legjobbat kell választani a sok lehetőség közül, és ez önmagában nagy felelősség, de ha a figyelem év közben csak egyszer is elalszik, többet árthat, mint tavaly a hideg nyár. Olyan számadások sora következik most a szövetkezesekben, amelyek a tavalvi esz­tendőt mérik, de az ideit nézik. Sokan fi­gyeljük, érdeklődéssel, mit végeznek. Horváth Dezső Koszorúzási ünnepség Rusznyák István sírjánál Rusznyák István orvospro- közoktatási és kulturális osz­fesszor, a magyar tudomá- tálya nevében Csendes La­j nyos élet'kiemelkedő szemé- jos és Pusztai János, a Ma­lyisége születésének 90. év- gyar Tudományos Akadémia fordulója alkalmából hétfőn részéről Somos András és kihasználása érdekében az érdekében. VII. ütemben jelleggel — úgynevezett kéthéjú, Iejtéses tetőszerke­zeteket kéoeztek ki. Beton­üregben elhelyezhető elosz­kisérlet.i ösztönzési rendszerek mel­Lődi Ferenc koszorúzási ünnepséget ren­Hollán Zsuzsa, az Egészség­iéit a műszakpótlék, az osz­tályozó darabbérezés kiter­jesztése, a teljesítményhez tó villanyhálózatot építettek kötött órabérek növelése t — egyelőre kísérleti jelleg­gel. (Ez a megoldás a vál­lalat szolgálati szabadal­ma.) Körei száz panelszer­kezetű lakásban műanvag céljuk. Mindezek érvényesü­lésének eszköze a munka­és üzemszervezés javítása hogy az egyaránt szolgdljr borítású ajtótokot és ajtókat az önköltség csökkentését, c ^Slislra"^ slárirtári takarékossági intézkedések problémák miatt — vó-h*- sikerét, tóan jövőre lehet számítani. A DÉLÉP építés-szerelési Ötvözött réztömbök Három nagy teljesítményű kemence áttelepítésével az országban összegyűjtött rézhulladék feldolgozására tették alkalmassá a Csepel Művek székesfehérvári nehézfémön­tödéjét. A sikeres profiltisztítás eredményeként megszün­tették a gazdaságtalan kovácsolt előtermékek gyártását, és he'yetíe ötvözött réztömböket állítanak elő a csepeli törzs­gyár részére. , . . _ , . , „ ügyi Minisztérium képviselc­deztek a Farkasréti temető- tében Hutás Imre é5 Lukáts ben. Rusznyák István sírját Jenő, az Országos Béketanács az MSZMP KB tudományos, nevében Sebestyén Nándorné és Szilágyi Béla, a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem részéről pedig Antoni Ferenc és Magyar Kálmán koszorúzta meg. Elhelyezte'; a hála és az emlékezés virá­galt hozzátartozói, volt mun­katársai, tanítványai, vala­mint az MTA Kísérleti Or­vostudományi Kutatóintéze­tének dolgozói ís. A koszorúzási ünnepség az Móra­centenárium Az idén, július 19-én lesz Móra Ferenc születésének 10-3. évfordulója. A centená­rium ünnepségeit az író életének két fontos színhe­lyén, Ki"k"nféleg"házán és Szegeden rendezi meg az országos Móra-emlékbizott­ság. Szülővárosában, Kiskunfél­egyházán már február 8-án, halálának évfordulóján meg­kezdődnek a centenáriumi rendezvények. Megkoszorúz­zák a félegyházi Móra-szob­rot, s ekkor rendezik meg a város szocialista brigádjai­nak emlékversenyét. Szegeden a Móra Ferenc általános iskolában május 23-án emléktábla avatása Internacionálé hangjaival éri vereti be az ünnepságsoro­véget | zatot. (MTI) 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom