Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

\ Csütörtök, januar 4. 5 Elkészül a tolódik éríás transzformátor A hatodik óriás transzformátor vasszerkezete készült el a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték alhertirsai fogadóállomására, a Ganz Villamossági Művek szolnoki hegesztett gépszerkezetek gyárában. A 42 tonna súlyű vasszerkezetet januárban szállítják Budapestre, ahol a további tartozékait —- többek között a 105 tonna súlyú vasmagját — kapja meg. Készre szerelve, 235 tonna súlyban kerül majd Albertirsára, végleges rendeltetési helyére. A szolnoki gyárban egyébként megkezdték a hetedik, egyben az utolsó óriás transzformátor vázának összeállítását is. (MTI) Vá c Felavatták Szőnyi Tibor szoborportréját Szerdán Vácott, a nevét viselő kórház udvarén felavatták Szőnyi Tibornak, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának szoborportréját. Az avatóünnepségen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár és Mondok Pál. a Pest megyei tanács elnöke. Ott volt Szőnyi Tibor özvegye. Ezenkívül más hozzá tartóBUEK! Színes magyar film. Mődos Péter Krónika cimfi novellájából írtai Szörény Rezső. Fényképezte: Zsombolyai János. Zene: Tamássy Zdenkó. Rendezte: Szörény Rezső. Főbb szereplők: Buffer István, Bálint András, Bodnár Frika, Esztergályos Cec.lia. Meszléri Judit. Ilyen még nem volt. Aktualizálni kívánta magát a RIOKÉP. Éppen most. az új év első napjaiban tűzte műsorára az első magyar filmet, melynek címe a lehető legstílusosabb-legaki uálisabb. A szokatlan ötletet egyféle sajátos népnevelői szándék indokolhatja, ama közhelyből kiindulva, hogy a szilveszter, az újév a nagy fogadkozások ideje. Ha a művészi megvalósítás nem olyan didaktikus, mint az óriási lólábként kilógó bemutató-időpont, nincs túl nagy baj. Ha viszont éppen ennek ellenkezője történik, jó egy órán keresztül fogalmunk sincs róla, hogy néhány bohém természetű műszaki értelmiségi miért jár-kél erőteljesen illuminált állapotban, leeresztett redőnyű büfé előtt bablevesért és sorért ordítozva, miért szed fel textilmunkáslányt a Széchenyi-fürdőben, és miért „cikizi". miféle baja lehet másfél éves közös munkáia elvégzése után újdonsült főnökével. Mire szép lassan, komótosan (szilveszterkor minek sietni?), kirajzolódik a kép, pontosabban az alaphelyzet, a néző már vagy, betegre epekedte magát a sok jóféle alkoholvetíelés láttán, vagy már az idegbaj szélén áll, mert szerelné tudni, mitől olyan fontos a sokszor előforduló, címbeli BÜÉK. Am félre a tréfával, végül kiderül, elég világosan: a mai harminc-negyven közöttiek viselkedését veszi nagyító alá Szörény Rezső alkotása. Az ötlet kitűnő: a társadalmi helyzetekben végrehajtandó önmegvalósítás felszínességeit, a nagy, közös, szép vállalkozások mögött rejlő szociális és emberi gyarlóságokat ígyeKszik felmutatni. A karrierizmus, az alattomosság, a felszínes látszatbarátságok és tévelygő párválasztások feszültségei sejlenek elő három jó lélektani érzékkel kiválasztott karakter szilveszteréji mozdulatai, rezzenései, mondatai és tettei közül. Kiváló színészi alakításokkal — Bujtor István és Esztergályos Cecília kívánkozik az első helyre —, és igen-igen tisztességes szándékkal. Sajnálhatjuk ezt a filmet, új évi, január másodiki katzenjammerral: a feldolgozott novella anyaga — réRi filmes hiba — túl kevésnek bizonyult másfél órára. Innen az első óra tinglitangli, kavargó-piás érthetetlensége és ebből következő nehézkessége. A mai magyar fiatal értelmiség hamis szerepjátszásainak. felvállalt feladataira való alkalmatlanságának veszélyeire, a valós értékek realizálhatóságának kérdéseire figyelmeztető új évi film így aztán jó, ha felemás hatást érhet el. Mindenesetre: BÜÉK, boldog és főleg erkölcsösebb új esztendőt egy nemzedéknek. Domonkos László zói, valamint egykori harcostársainak, a város és 8 kórház dolgozóinak, fiataljainak képviselői is részt vettek az ünnepségen. Major Tamás Kossuth-díjas színművész elmondta József Attila Munkások cimű költeményét, maid Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője méltatta Szőnyi Tibor harcos életútját az illegális kommunista mozgalomban és a felszabadulás után a párt vezető szerveiben végzett munkáját Mint hangoztatta, Szőnyi Tibor életpályája egy olyan kiemelkedő forradalmár, egy olyan kommunista orvos oortréját rajzolja elénk, akiben egybe ötvöződött a humanizmus, a szocializmus eszméinek vállalása és a gvógyítá hivatás. Ezután az ünnepség résztvevői elhelyezték a kegyelet és a hála koszorúit a Vigh Tamás Kossuih-díjas művész alkotta szobor talapzatánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt koszorúját Aczél György, Cservenka Ferencné, Papp József, a váci városi pártbizottság és Tóth Albert, a járási pártbizottság első titkára helyezte el. Az állami szervek nevében Zsögön Éva. Mondok Pál. Weisz György városi tanácselnök és Krima János, a járási hivatal elnöke koszorúzott. Elhozták az emlékezés koszorúit és virágait a hozzátartozók, a régi harcostársak, a kórház dolgozói, a tömegszervezetek vezetői és a város fiataljai is. (MTI) Egy kézben Tervezés és torstozás-szervezés Az AGROBER-hescsatolták az ÉLTERV-et A tervezői és a beruházásszervezői munka január 1től egyetlen vállalat keretében összpontosul a. mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A MEM jóváhagyásával az AGROBER-hez — a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalathoz — csatolták az ÉLTERV-et —az Élelmiszeripari Tervező Vállalatot. Ily módon kialakult a mezőgazdasági tervezés, valamint az élelmiszeripari feldolgozó tevékenység egész folyamatát vég'gkísérő műszaki tervezői és szerveződ vállalati központ, amely kibővített tevékenységi körénél fogva képes lesz arra, hogy egységes szemlélet alapján nyújtson segítséget az élelmiszer-termelés valamennyi fázisának fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. A két vállalat egyesítését egyebek között az indokolta, hogy a mezőgazdasági termelést mind több gazdaságtan egészíti ki az élelmiszerfeldolgozó tevékenység, és az élelmiszeripari üzemek is egyre gyakrabban telepítenek előfeldolgozó létesítményeket a „helyszínre", tsz-ekbe, állami gazdaságokba. Másfelől felesleges egyidőben két vállalatnál olyan tervezői gárdát fenntartani, amely egymagában próbál több-kevesebb sikerrel megbirkózni a mezőgazdasági, illetve az élelmiszeripari tervezés és szervezés sokrétű, de gyakran egymást „átfedő" feladataival. Leningrád, Drezda, Krakkó, Várna A szegedi egyetemek és főiskolák IkHlfóMI kapcsolatai Hazánk gazdasági, társa- Egyetemmel. A Juhász Gyu- Ennek ellenére a SZOTE dalmt fejlődése megköveteli la Tanárképző Főiskolának hét, a JATE öt intézete, ila nemzetközi tudományos- jó a viszonya a potsdami, a letve tanszéke végez rencitechnikai forradalom ered- nyitrai, uzsgoroi!!, az odesz- szeresen KGST-kutatásokat ményeinek hasznosítását, szai és a krakkói főiskolá- A Magyar Tudományos közzétételét. Külföldi tudo- val. Az Élelmiszeripari Töis- Akadémia mind nagyobb mányos kapcsolatainkban — kólának berlini, drezdai, számban és egyre több téoolitikai. gazdasági céliaink- varsói, poznani, moszkvai, mába vonja be a tar*»zűka-£ nak megfelelően — a szocia- odesszai és újvidéki főis- vezetőit a többoldalú, úgylista országok játszanak kólák a partnerei. A liszt nevezett problémabizottsádöntő szerepet, nem elha- Ferenc Zeneművészeti Főis- gokba, aminek következtényagolva természetesen a kola szegedi tagozatának és ben újabb gyümölcsöző fejlett tőkés és a fejlődő or- az OTKI Egészségügyi Főis- együttműködések jönnek létszámokat sem. Ez a törek- kola szegedi tagozatának re. A KGST-szerzödéseken. vés jellemzi a szegedi egye- nincsenek önálló nemzetközi kívül igen fontos az Intertemeket és főiskolákat is. kapcsolatai, az itteni okta- kozmosz egyezmény, amelytók, hallgatók számara az nek keretében a SZOTE anyaintézmények gondos- biokémiai intézete vége* Felsőoktatási Intézménye- kodnak külföldi utakról. A izomkutatásokat. Igen szóink és a szocialista országok zeneművészeti főiskolások les körű együttműködési hasonló intézményeinek, ku- 1978 őszén szép sikerrel sze- igény jelentkezik a iugotatóhelyeinek kapcsolatában repeltek Jugoszláviában. szláviai orvosi fakultások két tendencia figyelhető \ kapcsolatok igen sokré- intézetei, klinikái részérőL meg. Egyrészt mennyiségi és tűek. kiterjednek az oktatás, A tőkés országokkal fennminőségi növekedés tapasz- kutatás, gyógyítás különböző álló kapcsolatokat illetően talható, másrészt fokozódott területeire. Külön kiemelen- az intézmények átgondolják a tervszerűség a külföldi dő a SZOTE oktatócsere- a felkínált lehetőségeket, anyagok, utak előkészítésé- egyezmény hálózata, amely- esetenként konkrét lépéseben és a végrehajtásban an- ben az egyetem csaknem va- ket kezdeményeznek. A JAnak ellenére, hogy még min- lamennyi szervezeti egysége TE-n rendkívül hasznosnak dig sok a probléma, és a érdekelt. Ezek az egyezmé- bizonyultak azok az egvüttkelléténél hosszadalmasabb nye^ a cserén kívül koope- működések, amelyek a Kula tanulmányutak jóváha- ráclóban végzett munkák, turális Kapcsolatok Intézete gyása. szimpóziumok, tudományos és valamelyik tőkés ország Legerősebb az együttmfl- konferenciák rendezése ré- intézménye közötti megállaködés a társintézményekkel, vén valósulnak meg. A JA- podás keretében valósulnak A József Attila Tudomány- TE kapcsolata igen régi az meg Kiemelhető a magyar egyetem társegyetemi vi- Odesszai Állami Mecsnvikov —osztrák, a magyar—franszonyban van Leningrád és Egyetemmel. A tanárképző cia, a magyar—japán műOdessza, Greifswald, Lipcse, főiskola és az élelmiszeripa- szaki-tudományos együttLódz, Temesvár és Üjvidék ri főiskola kapcsolatai alap- működések keretében elért felsőoktatási intézményeivel, vetően az oktatást és a pe- sikerek. A fejlődő országokFolyamatban van közvetlen dagógiai kutatásokat szol- kai a kapcsolatok kiépítését kapcsolat kialakítása Plov- gálják. és jellegét meghatározza, m hogy több helyen még elmaradott a tudományos élet. A KGST-együtlmCködés A szegcdi felsőoktatási inkeretében kialakított kap- tézmények szerepet vallalcsolatok, amelyekoen az nak a fejlődő országok vezeegyetemek vesznek részt, tő szakembereinek kiképzéVárnához, Moszkvához, igen hasznosak. A szerződé- sében. Odesszához. Olomutz'noz. Po- seket az egyes akadémiák • zsonyhoz. Kialakulóban van kötik, ami az egyetemek . , . két új kapcsolata is: az számára esetlegessé és ne- Államközi egyezménveR odesszai Filatov Intézettel és hézkessé teszi az egyes ku- alapján valamennyi telsöoka rostocki Wilhelm Pieck tatásokban való részvételt ^tási intézményünk oktatói, főleg ösztöndíjak elnverese tanuldivval, és felvetődött ennek szükségessége a brnói egyetemmel A Szegedi Orvostudományi Egyetemet erős szálak fűzik Haliéhoz, Greifswaldhoz, Jénához, Le$z-e Bérelik- múzeum ? Á Fehér-tó napjainkban Űjabb és újabb libacsapat érkezik. Lassan köröznek, majd leszállnak a tó közepén. Elcsendesedik a lúdzsivaj, hatalmas csönd marad utánuk. Elapadt a nagy őszi madárnyüzsgés, csendesebbek a napok. Néha rókaugatás hangzik a nádas tavon, ilyenkor egy-egy nyúl kalimpál füleivel a Kis-feketén. A parázsló nádasban alig mozdulnak a barkóscinkék, s a lecsapolt halastó sártengerének közepén haldögöt lakmároz egy vén rétisas. Tél és nyugatom honol a Fehér-tői rezervátumban, s ilyenkor szárnyai nőnek az emlékezetnek... Nemegyszer faggattak városba zárkózó embertársaim: mi örömet találok a Fehértói kirándulásokban? Láttak gyakran, mikor a tóra indultam, fölöttem sötét esőfelhőkkel, s kérdezgették, érdemes-e egy-két madár kedvéért ilyen időben útra kelni, elpazarolni a vasárnapot, fölkelni a kényelmes fotelből, a tévé képernyője mellől? Én mindig azt mondtam: érdemes, de nem tudtam világosan megmagyarázni az okokat Csak azt éreztem, hogy valami mindig hív, ki a városból, kezembe adja a távcsövet, kézen fog a téli, sáros napokon is. Időbe telt, míg önmagam számára is magyarázatot találtam — kellett az évek múlása, kellett a decemberi didergető hideg, a szélkiáltók síró hangja, és kellett az a sáros fénykép ls a Tóth-tanya csatakosában. Talán nem érdektelen elmesélni a rádöbbenés történetét egyetlen madár, a szélkiáltó példájával. A szélkiáltó vagy más néven nagygojzer, a Fehér-tói „vadvízország" egyik legmegbecsültebb polgára. Daliamos „pull-pull" és „púli-póli" hangja egyedülálló a vízimadarak között. Félénk, óvatos, nehéz puskacsőre kapni. A Fehér-tói madárgyűj temény létrehozásakor Beretzk Péter is sokat járt utána, s vele én is talpaltam a hatalmas hátizsák súlya alatt. Kerítettünk, lesben ültünk, füttyének utánzásával próbáltunk puskavégre csalni — sikertelenül. Végül az ezermester, Tóth Jani segített, aki ócska csizmakaptafákból és fadara-" bókból pompás fagojzereket faragott, s festés után még Nagy Pista bácsi, a preparátorok nesztora is megirigyelte. Az én feladatom vólt akkortájt a sáros laposon kiszurkálni a csali madarakat Nem kellett sokáig várni, a magasból hamarosan egy csapat szélkiáltó suhant a műmadarak közé. Felkelepelt a puska, s gyarapodott Beretzk Péter gyűjteménye. Fénykép is készült a csalikról, a madarakról, a feltalálóról — az egész különítményről. A fotó felkerült a Tóth-tanya falára, Jani bácsi büszkén mutogatta az arra megforduló vendégeknek. Most. a téli „vadvízországban" újra hallatszik a „polipuli". Gazdátlan, omladozó a Tóth-tanya, s gazdája után Beretzk Péter is örökre elhagyta kedves vadvízországát. Pusztul a tanya, a régi fényképet elsodorta a szél Véletlen volt-e a mostani találkozás?! Talán ez világította meg, hogy errefelé minden — a tó, a madarak, a növények — összefonódik Beretzk Péter munkásságával. Így tágul határtalanná a személyiség, így épül be a vidék, az élővilág egy része a tudós munkásságába, egyéniségébe. Ez vonz ide mindig, ez veti fel bennem az aggódó kérdést: lesz-e Beretzk Péter- és madártani múzeum a Fehér-tavon? Beretzk Péter életével, munkásságával teremtette meg itt világhírű madárgyűjteményét, amit Szeged városának ajándékozott. Omitológiai kutatási eredményei páratlanok a magyar zoológia történelében. Ezernél több preparált madár, sok száz színes diakép, megannyi publikáció szekrények mélyén vár arra, hogy közkincscsé váljon. Van a rezervátumban egy vendégház és távolabb egy kilátó. Közöttük félúton egy lakatlan tanya, Tóth Jani tanyája, fcúboskemencéstől — Péter bácsi emlékével. Halála után öt évvel hozzá kellene kezdeni ebben a tanyában a Fehér-tavi Beretzk-múzeum megvalósításához! Még állnak a falak, s az újjáalakuló megyei környezet- és természetvédelmi bizottságnak egyik sürgető és szép feladata lehetne az ügy felkarolása, A vadvízország5 tanyamúzeum a környék idegenforgalmának gyöngyszeme lehetne — nem beszélve arról, hogy pótolná a Móra Ferenc Múzeumban lebontott, a Fehér-tó élővilágát bemulató kiállítást. Csizmazia György révén kijuthatnak mányutakra a fejlett nyugati országokba. Szegedi tudósok gyakran szerepelnek külföldi és hazai nemzetközi szakmai fórumokon, ami bizonyítja a szegedi tudósok nemzetközi szakmai elismertségét. Egyes intézmények intenzív, bár nivatalosan nem rögzített, szakmai kapcsolatban vannak — főleg személyi ismeretség révén — egyes nyugati intezetekkel. E kapcsolatok haszna igen pozitív, megmutatkozik a gyógyítási, kutatás! módszerek bevezetéseben, esetenként az új technika beszerzésében és alkalmazásában. Jelentősek a felsőoktatási intézmények szaksze-vezetl és KISZ-bizottságainak nemzetközi kapcsolatai is. A JATE szakszervezeti bizottságának élénk cserekapcsolata van Greifswald dal é* Lódzzal, a KISZ-bizottságnak is öt felsőoktatási intézmény ifjúsági szervezetevei alakult ki igen jó vis/.onva. A SZOTE KISZ-bizottsága kilenc orvostudományi egyetemmel tart szerződésekkel megalapozott szakmai cserekapcsolatot. Az elmúlt nyáron 88 hallgatót küldött kl, Illetve fogadott nvárt gyakorlatra az egyetem. A tanárképző főiskola szakszervezeti bizottsága az oktatók önköltséges üdülési lehetőségeit igyekszik biztosítani. Felsőoktatási intézményeink nemzetközi kapcsolat-endszere szerves résie a* utóbbi évtizedekben kialakult és egyre jobban gvü. mölcsöző nemzetköz1 integrációs folyamatoknak. Érvényesül benne az az alapelv ls, amelynek érteimébea megvalósulhat a békés egymás mellett élés politikája, í