Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

A Csütörtök, 1979. január 18. Falusi Ha a városi ember falun élő ismerőseivel találkozik, a meginduló beszélgetésben előbb-utóbb előretolakszik a kérdés: hogy' éltek, milyen az élet nálatok, ott „lent" — esetleg éppen „az isten háta mögött"... S Itt rendszerint rövidebb-hosszabb felsorolás következik arról, hogy mi minden épült-készült-szépült az utóbbi években. A felsorolást rendszerint a további tervek és törekvések egészítik kl, majd a megvalósításukban való bizakodás vagy éppen az akadályozó körülmények apprehendálása zárja a beszámolót. Mindezt pedig a városi ember életkörülményeitől — és persze szemléletétől — függően szolidarizáló biztatással elismerőleg, esetleg irigykedve fogadja. Valóban, a mindennapos társalgási témák fenti közhelyes kérdése bizonyos „karriert" futott be az utóbbi évek társadalomtudományi kutatásaiban. Mondhatni, hogy a kutatási gyakorlatban az elsőrendű problémák egyikévé lépett elő a „hogyan élünk" kérdése, s általánosabban: az életmód kérdésszövevénye. S ezen belül is Izgalmas felfedezésekkel kecsegtet a falun élő rétegek életmódjában bekövetkezett és folyó változások vizsgálata. Milyen most falun az élet, milyen a „falusi" élet minősége, milyennek érzékelik azt az ott élők? Ezekre a kérdésekre természetesen kutatások sorozata adhatja csak meg a választ. Azonban néhány — a falvakban élők életmódjclenségeinek értelmezését megkönnyítő szempontot Jelenlegi ismereteink alapján ls megfogalmazhatunk. Elsőként arra kell rámulatnunk, hogy az ország több mint háromezer falusi települése mind jellege, mind fejlettsége szerint igen tarka képet mutat. E sokféleségben azonban a megközelítőleg azonos életkörülményeket, létfeltételeket — Marx szavával: „létmeghatározottságokat" — nyújtó települések többé-kevésbé csoportosíthatók. E csoportosítás: kísérletek — melyeknek tudományosan megalapozott elvei Jelenleg éppen kidolgozás alatt vannak — az egymástól megkülönböztethető életkereteket nyújtó falvakat különböző típusokba sorolják, melynek eredményeképpen kirajzolódik a települések bizonyos „egyenlőtlenségi rendszere". E rendszerben helyezhető el azután pl. az aprófalvak a maguk gondjaival (fejletlen háttérágazat, bizonytalan távlatok stb.) az egyik póluson, a 10—15 ezres lakosú, városi rangra áhítozó — hasonló gondokkal küszködő — főleg alföldi nagyközségek a másik póluson. De sajátos csoportot alkotnak az újabb városkörnyékinek elnevezett, a városok agglomerációs gyűrűibe tartozó sze teli ita jellegű települések erőteljes urbanizációs törekvéseikkel, vagy a közlekedési vonalaktól távolabb eső, korábbi jelentőségüket részben elvesztő községek ls. Említhetjük a bányászfalvakat, a folyó menti településeket, és az egyéb, hagyományos jellegüket többé-kevésbé megőrző közsé3típusokat ís. Mindezek a településtípusok megközelítőleg azonos életkereteket nyújtva sajátos miliőként hatnak az életmód alakulásában. A falvak új jellegzetességei kibontakozásának másik iránya az urbanizációs folyamatok felgyorsulásában érhető tetten. Ez — a közfelfogással ellentétben — nem feltétlenül .függ össze az iparosodással, illetve az előbbi nem szükségképpen függvénye az utóbbinak. A mezőgazdasági termelés — mind a „közös", mind a „háztáji" — új formái, a korszerű termelési rendszerek bevezetése, a kereskedelmi, egészságügyi, adminisztrativ-hivatalnoki hálózat fokozatos kiépülése, az egyéb szellemi és értelmiségi munkakörök szaporodása, számos új réteg észrevehető növekedését eredményezte. Sőt, a közvetlen termelésirányítók. új alkalmazotti, szellemi foglalkozási rétegek mellett, éppen az ipari munkásság arányának növekedése a legszembetűnőbb. (A munkások kb. fele ma falvakban él.) Ezek között még az értelmiség számának növekedése a leglassúbb folyamat. Mindezek a rétegek munkájuk jellegében, jövedelemszerzési módjukban, tevékenységszerkezetükben, életritmusukban, fogyasztási szokásaikban, a szabadidő-felhasználásukban többé-kevésbé különböznek. Abban viszont megegyeznek, hogy egyaránt korszerű életkörülmények, civilizált életfeltételek megteremtésére törekszenek. Mindezek — s az ezeken túli egyéb — az életmódot alapvetően befolyásoló tényezők a jelenleg és a távlatokban is sajátos dinamizmust, söt gyakran feszültséget ts kölcsönöznek a falu életének. Nyilvánvalónak látszik, hogy e törekvések koordinálása nem kis gondot okoz a helyi társadalomban — elsősorban a vezetés számára. De a gondok mellett új lendületet ls adhat a falun élő közösségek átszervezödésének az emberi kapcsolatok átrendeződésének kérdése is. Feltehető, hogy a sajátos élethelyzetből szervesen kibontakozó életstílus, életritmus az egyes rétegeknél végül ls az „otthonosság" érzületét keltve, a további ígéretes helyi törekvések bázisává válik. Mindenesetre a különböző vizsgálatok eredményei arra mutatnak, hogy a „falusi' jelző ma már átfogó, várostól megkülönböztethető értelemben is kezd mindinkább túlhaladott szóhasználattá válni — az élet, az életmód vonatkozásában is. Pál László n gyes összegének megállapításáról W 8. K.-né meredi olvasónk •éhány évvel e elit szülte inog első gyermek H, aki szülés közben m g alt. T .va y novemberben ú'lijl szült. Olvasónk arra kfitónnsl, hogy a gyermekg-ndoz si fcgé.'y összeg nek meri'llip tárá ál ez utóbb születe t pyérmékét első vagy mtóod'k gyermeknek sr'nTtJik-e? A gyermekgondozási segély összege valóban attól függ, hogy hányadik gyermekről van szó. Hiszen a második gyermek után száz forinttal több jár, mint az első után és a harmadik gyermek után is száz forinttal magasabb a segély összege, mint a második gyermek után. A rende'et értelmében az anya első gyermeke után havonta nyolcszáz forint, a második gyermeke után kl'encszáz forint, a harmadik és minden további gyermeke után ezer forint gyermekgondozási segélyre jogosult. A mezőgazdasági termelőszövetkezet és szakszövetkeze: nőtagját, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezettel és szakszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nőt az első gyermeke után hétszáz, a második u'án nyolcszáz, a harmadik és pninden további gyermek után kilencszáz forint segély Illeti meg. Ikerszülés, vagy ha az anyának több gyermekgondozási segélyre jogosult gyermeke van, a segély mindegyik gyermeke után külön-külön is megilleti. A gyermekgondozási segély összegének megállapításánál oz Idősebb gyermeket akkor is figyelembe kell venni, ha utánuk az anya még nem kaphatott vagy nem lgánvolt gyermekgondozási segélyt, illetőleg a segély folyósitása valamilyen oknál fogva megszűnt. E rende'ketós alkalmazása szempontjából ar órokbefogadott, valamint a segélyt igénylő háztar. ásában élő mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel azonos elbírálás alá esik. Tehét ezek a gyermekek is beszámítanak a gyermek számba a segély összegének megállapításánál. A segé'y összegének megáTaoitásánál figyelembe kel' venni a halva szü'e'ett vagy később elhunyt gyermeket ls. Olvasónk első gyermeke megszületett, de néhány órával kéró'ob meghalt, tehát nem tarthatott igényt gyermekgondozási segélyre, de figyelembe kell venni az előbb ismertetett szabály alapján. Így most a második gyermeke után Járó magasabb összegre, vagyis ki'encszáz forintra jogosult. Ehhez az összeghez jön még olvasónkat személy szerint megillető százt'z forint bérkiegészítés, vagyis összesen 1019 forint összegre le?z jogosult a szülési szabadságot követő Időre, gyermeke hároméves koráig. Dr. V. M. Mi újság szomszédainknál? Tallózás a jugoszláv és román lapokban Szabadka, 1979 Fontos dokumentumot fogadott el a küldöttek szabadkai testülete: kijelölte a középtávú terv negyedik évére vonatkozó gazdaságpolitikai célokat. E fontos okmány a figyelmet ezúttal is a jövedelmi viszonyok fellesztésére, a termelés fokozására helyezi, s szorgalmazza az észszerű befektetéseket, hogy az ágazatokon belül lehetővé váljon a termékek szerkezetének javítása, a magasabb igényeknek megfelelő termékek gyártása A termelés az utóbbi két évben (különösen a kiemelt ágazatokban) nagy lendületet vett, s ezt az ütemet ebben az évben tovább szeretnék fokozni. Csak néhány adatot említsünk az idei társadalmi tervből: a társadalmi termelés az iparban 17,5 (!), a mezőgazdaságban 10,5 százalékkal nő. A foglalkoztatottak száma a múlt évi 2,2 százalékhoz viszonvítva négy, a munkatermelékenység hat, a kivitel 11,7 százalékkal emelkedik. az általános és a közös fogyasztás a reális anvagi 'ehetőségeknek megfelelően alakul. A mezőgazdaság ezúttal ls kiemelt helyet kanott a tervben. A cél a belteries gazdálkodás. a vetésterület szerkezetének megváltoztatása, az értékesebb termékek előállítása nemcsak a mezőgazdaságban. hanem az élelmiszerlnarban is. Az AGROS keretében létrehozott , négy újratermelési közösségben nedlg az egymás közötti kancsolatokat a Jövedelmi viszonyoknak megfelelően kívánják fejleszteni. Az utóbbi időben fe'gyoriult a laká.sém'tés, az Integ-al építővállalat ugyanis új eljárásokkal két-három hónappal lerövidítette az énítés idejét. A terv szerint ebben sz évben Szabadkán 722 lakás épül. 518 társadalmi és körülbelül 174 a magánszektorban. Az énítkezéseket továbbra ls a Harcosok Sorakozója emléktelepülésre, a Makszim Gorkil utcára, a "ugárútra, továbbá Bai-nok-a. Csantavérre és Palicsra összpontosítják. A város ezenkívül örömmel nyugtózta a hírt. hogv ebben az évben végre hozzálátnak az Indijja—Szabadka —országhatár közötti vasútvonal villamosításához. A kereskedelmi hálózat januárban új áruházzal bővül: megnyílik a felúlított és újjáépített Celik műszaki áruház n Matko Vukovlc utcában. Kitüntetés a macedón nyelvművelő szövetségnek A macedóniai nyelvműve'ő és Irodalmi egyesületek szövetségének és a Literaturen zbor című folyóiratnak átadták a Vörös Zászlós Munkásérdemrendet, amellyel Tito köztársasági elnök tüntette ki huszonöt éves munkásságuk, a macedón nyelv és irodalom ápolásában, valamint a tanárok szakképzésében elért eredményeinek elismeréseként. A kitüntetést Kaszté Morkovszki, a Macedón Szocialista Szövetség e'.nöke nyújtotta át. s beszédében emlékeztetett arra. hogy a nyelvművelő szövetség rendkívüli szolgálatokat tesz a macedón nyelv népszerűsítésében, úgyhogy ma már az ország és a világ számos egyetemén tanulmányozzák. Az űrállomások jövője Jevgenylj Hnmov. az Ismert szovjet űrhajós véleménye szerint már viszonylag rövid Időn belül sor kerülhet „szakosított" űrállomások működtetésére. Ezeken az állomásokon a2 eddigi SzaUut-űrhajók tnpnsztalntei elánján különlercs "•'értási műveletek v^ezhetók mnid el. így például — "a súlvtalaniág körülményeit kihasználva — soroza'osan gvárthntóak lesznek különleges félvezetők. a csapágygyártáshoz szükséges és rendkívüli pontosságú acélgolyók, valamint egyes gyógyszeripari készítmények is. Hrunov véleménye szerint — amit a Vecsernaja Moszkva című lap közölt a legközelebbi jövőben nem elsősorban arra van szükség, hogy növeljék az űrállomások személyzetének létszámát. azok befogadóképességét — bár technikailag már rövid időn belül megoldható az olyan űrállomások összekapcsolása is. amelyekben 25—100 ember befogadására van hely. A Szaljul típusú űrállomások se?itséíével igen nagy menyny'ségű, a népgazdaságban jól hasznosítható adat került a tudások birtokába földünk felszínéről és annak mélyéről, valamint a Világóceánokról is. Épül a malom Bajmokon a közelmúltig nehézségekbe ütközött a gabona szárítása és raktározása. A 10—12 évvel ezelőtt épült régi siló befogadóképessége 600 vagon volt. Fél évvel ezelőtt adták át rendeltetésének az újonnan kiépített tárolót és szárítót, amely megfelel a helyi szükségleteknek, s hamarosan korszerűsítik a meglevő malmot is. A Fldellnka Malominarl Kombinát és a baömoki Ravnlca Mezőgazdaságl-Inari Kombinát pénzeszközeinek társításával 1977 elején ke+dték meg az úl gabonasiló és -szárító, valamint a kiegészítő létesítmények építését. Az 1200 vagon kanacitású siló és a napi 60—70 vagon befogadóképességű szárító fél éve üzemel, s azóta az aratás idején 600 vagon búzát. kukoricatöré3kor pedig 900 vagon terményt vettek át. Hosszú idő után megoldódott tehát Bajmokon a búza és a kukorica tárolása és szárítása. A nagy teljesítményű, épülő malom idén már őröl. Tudományos kutatások Újvidéki ülésén a Tartományi Tudományügyi önigazgatási Érdekközösség végrehajtó bizottsága legfontosabb napirendi pontjaként megvitatta az érdekközösség Idei munkatervének egyhónapos nyilvános véleményezése nyomán beérkezett kiegészítő és módosító javaslatokat. Ezután véglegesítette és jóváhagyásra a hónap végén összeülő közgyűlés elé utalta a program és a költségvetési terv javaslatát. A bizottság tagjai megállapították, hogy a programtervezetnek az érdekelt munkaszervezetekben lefolytatott nyilvános megvitatása sok hasznos javaslattal és kezdeményezéssel gazdagította a munkatervet, amelynek elsődleges célja, hogy folytatódjon a társadalom igényeinek és politikájának megvalósítása a tudományos kutatómunka fejlesztésében, elsősorban az 1976—1980. évi időszakra vonatkozó társadalmi fejlesztési terv követelményei alapján. Meg kell tehát határozni a tudományos ágazatok fontossági sorrendjét, hogy a társult munka érdeke az adott gazdasági helyzet és lehetőségek szerint minél inkább érvénybe jusson. Eközben külön nyomatlkot kapott, hogy ezúttal — tekintettel a gazdaság jelentős részének alacsony fokú felhal-nozóképességére — azok a témák tészesüljenek előnyben, amelyek a legidőszerűbb termelési és gazdálkodási problémák megoldását segítik elő. Vízi erőmű próbája A Cérna-Motru-Tismana hidroenergetikai és energetikai komplexum építőtelepein fontos esemény történt: a Lunca Larga-i völgyzárógáton át a gyűjtőtó vizét a 7720 méter hosszú CernaMotru fő terelőalagútba irányították. amelyen keresztül a Motru gyűjtőtóba jutott. A vizet innen a Valea Mare-1 erőtelep első hidroaggregótjához terelték, s ígv a Gorj megyei fontos ipari létesítmény első erőművénél az üzempróbák megkezdődtek. A szakemberek megállapítása szerint az első üzempróbák optimális körülménvek között és határidőn belül folvtak le, s igazolták az építő-szerelő munká'atok. valamint az aggregátok és berendezések kiváló minőségét. A hidrogenerátor — a resicai gépgyár gyártmánya — 25 megawattos, percenként 759-es fordulatszámmal dolgozik. ami országos viszonylatban is újdonság. A transzformátor és a villamos készülékek a craiovai Electroputere vállalatban készültek. Az erőmű felszerelésének legnagyobb részét román gépgyárakban állították elő. Búforgyórlós A topllcai fakitermelő és -feldolgozó kombinát munkaközössége egyik Hargita megye legnagyobb gazdasági egységeinek. Három — a toplicai. galórási és hodosi — ipari üzem tartozik hatáskörébe. A három alegység a termelés profiliának sokoldalúságát és összetettségét ls leiképezi, hiszen az erdőktől a késztermékig nyomon követhető a fa útja. Harmincötféle termék készül itt, bútor, ajtó- és ablakrámák, préselt lemezek, zöldséges-gyümölcsös ládák, különböző méretű fűrészáruk. — Kombinátunk dolgozóinak tevékenységéről mi sem vall meggyőzőbben — mondta Simon Lajos technikus, a tervlroda főnöke —, mint a napokban készített gazdasági mérleg. Eszerint az 1978. évi tervfeladatokat már december 15-én teljesítettük. Az össztermelésnél 103,6. az árutermelésnél 101,2, a nettó termelési értéknél 101,3. a munkatermelékenységi mutatónál pedig 100,1 százalékos megvalósítást értünk el. Az 1000 lej értékű termelésnél 2.80 lej megtakarítást könyveltünk el, aml 1 300 000 lejnek felel meg. A bútorgyártás a kombinát egyik büszkesége. 1979re már leszerződték a termelést, s exportra ls szállítanak. Bányászat Az avasaljai bányászok a ghezurl bányában új szintet tártak fel. és hozzáláttak egy lejtős akna mélyítéséhez. Egyben gondoskodtak az összes munkahelyek megfelelő anyagellátásáról, féltő-, rakodó- és más gépek beállításával csökkentették a fizikai erőfeszítést. Az idei feladatokhoz tartozik az energia, a sűrített levegő és az üzemanyag fogyasztásának további Csökkentése, a faanyag és a fém ésszerűbb, felhasználása.