Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

A Csütörtök, 1979. január 18. Falusi Ha a városi ember falun élő ismerőseivel találkozik, a meginduló beszélgetésben előbb-utóbb előretolakszik a kérdés: hogy' éltek, milyen az élet nálatok, ott „lent" — esetleg éppen „az isten háta mögött"... S Itt rendszerint rövidebb-hosszabb felso­rolás következik arról, hogy mi minden épült-készült-szépült az utóbbi években. A felsorolást rendszerint a további tervek és törekvések egészítik kl, majd a megvaló­sításukban való bizakodás vagy éppen az akadályozó körülmények apprehendálása zárja a beszámolót. Mindezt pedig a vá­rosi ember életkörülményeitől — és per­sze szemléletétől — függően szolidarizáló biztatással elismerőleg, esetleg irigykedve fogadja. Valóban, a mindennapos társalgási té­mák fenti közhelyes kérdése bizonyos „karriert" futott be az utóbbi évek társa­dalomtudományi kutatásaiban. Mondhatni, hogy a kutatási gyakorlatban az elsőren­dű problémák egyikévé lépett elő a „ho­gyan élünk" kérdése, s általánosabban: az életmód kérdésszövevénye. S ezen belül is Izgalmas felfedezésekkel kecsegtet a fa­lun élő rétegek életmódjában bekövetke­zett és folyó változások vizsgálata. Milyen most falun az élet, milyen a „falusi" élet minősége, milyennek érzékelik azt az ott élők? Ezekre a kérdésekre természetesen kutatások sorozata adhatja csak meg a vá­laszt. Azonban néhány — a falvakban élők életmódjclenségeinek értelmezését meg­könnyítő szempontot Jelenlegi ismereteink alapján ls megfogalmazhatunk. Elsőként arra kell rámulatnunk, hogy az ország több mint háromezer falusi te­lepülése mind jellege, mind fejlettsége sze­rint igen tarka képet mutat. E sokféleség­ben azonban a megközelítőleg azonos élet­körülményeket, létfeltételeket — Marx sza­vával: „létmeghatározottságokat" — nyúj­tó települések többé-kevésbé csoportosítha­tók. E csoportosítás: kísérletek — melyek­nek tudományosan megalapozott elvei Je­lenleg éppen kidolgozás alatt vannak — az egymástól megkülönböztethető életke­reteket nyújtó falvakat különböző típu­sokba sorolják, melynek eredményekép­pen kirajzolódik a települések bizonyos „egyenlőtlenségi rendszere". E rendszer­ben helyezhető el azután pl. az aprófalvak a maguk gondjaival (fejletlen háttérága­zat, bizonytalan távlatok stb.) az egyik póluson, a 10—15 ezres lakosú, városi rangra áhítozó — hasonló gondokkal küsz­ködő — főleg alföldi nagyközségek a má­sik póluson. De sajátos csoportot alkotnak az újabb városkörnyékinek elnevezett, a városok agglomerációs gyűrűibe tartozó sze teli ita jellegű települések erőteljes ur­banizációs törekvéseikkel, vagy a közle­kedési vonalaktól távolabb eső, korábbi jelentőségüket részben elvesztő községek ls. Említhetjük a bányászfalvakat, a folyó menti településeket, és az egyéb, hagyo­mányos jellegüket többé-kevésbé megőrző közsé3típusokat ís. Mindezek a településtí­pusok megközelítőleg azonos életkereteket nyújtva sajátos miliőként hatnak az élet­mód alakulásában. A falvak új jellegzetességei kibontako­zásának másik iránya az urbanizációs fo­lyamatok felgyorsulásában érhető tetten. Ez — a közfelfogással ellentétben — nem feltétlenül .függ össze az iparosodással, illetve az előbbi nem szükségképpen függ­vénye az utóbbinak. A mezőgazdasági ter­melés — mind a „közös", mind a „ház­táji" — új formái, a korszerű termelési rendszerek bevezetése, a kereskedelmi, egészságügyi, adminisztrativ-hivatalnoki há­lózat fokozatos kiépülése, az egyéb szel­lemi és értelmiségi munkakörök szaporo­dása, számos új réteg észrevehető növeke­dését eredményezte. Sőt, a közvetlen ter­melésirányítók. új alkalmazotti, szellemi foglalkozási rétegek mellett, éppen az ipari munkásság arányának növekedése a leg­szembetűnőbb. (A munkások kb. fele ma falvakban él.) Ezek között még az értel­miség számának növekedése a leglassúbb folyamat. Mindezek a rétegek munkájuk jellegében, jövedelemszerzési módjukban, tevékenységszerkezetükben, életritmusuk­ban, fogyasztási szokásaikban, a szabad­idő-felhasználásukban többé-kevésbé kü­lönböznek. Abban viszont megegyeznek, hogy egyaránt korszerű életkörülmények, civilizált életfeltételek megteremtésére tö­rekszenek. Mindezek — s az ezeken túli egyéb — az életmódot alapvetően befolyásoló té­nyezők a jelenleg és a távlatokban is sa­játos dinamizmust, söt gyakran feszültsé­get ts kölcsönöznek a falu életének. Nyil­vánvalónak látszik, hogy e törekvések koordinálása nem kis gondot okoz a he­lyi társadalomban — elsősorban a vezetés számára. De a gondok mellett új lendü­letet ls adhat a falun élő közösségek át­szervezödésének az emberi kapcsolatok át­rendeződésének kérdése is. Feltehető, hogy a sajátos élethelyzetből szervesen kibon­takozó életstílus, életritmus az egyes ré­tegeknél végül ls az „otthonosság" érzü­letét keltve, a további ígéretes helyi tö­rekvések bázisává válik. Mindenesetre a különböző vizsgálatok eredményei arra mutatnak, hogy a „falusi' jelző ma már átfogó, várostól megkülön­böztethető értelemben is kezd mindinkább túlhaladott szóhasználattá válni — az élet, az életmód vonatkozásában is. Pál László n gyes összegének megállapításáról W 8. K.-né meredi olvasónk •éhány évvel e elit szülte inog első gyermek H, aki szü­lés közben m g alt. T .va y novemberben ú'lijl szült. Ol­vasónk arra kfitónnsl, hogy a gyermekg-ndoz si fcgé.'y összeg nek meri'llip tárá ál ez utóbb születe t pyérmé­két első vagy mtóod'k gyer­meknek sr'nTtJik-e? A gyermekgondozási se­gély összege valóban attól függ, hogy hányadik gyer­mekről van szó. Hiszen a második gyermek után száz forinttal több jár, mint az első után és a harmadik gyermek után is száz forint­tal magasabb a segély össze­ge, mint a második gyer­mek után. A rende'et értel­mében az anya első gyer­meke után havonta nyolc­száz forint, a második gyer­meke után kl'encszáz forint, a harmadik és minden to­vábbi gyermeke után ezer forint gyermekgondozási segélyre jogosult. A mezőgazdasági termelő­szövetkezet és szakszövetke­ze: nőtagját, valamint a me­zőgazdasági termelőszövetke­zettel és szakszövetkezettel munkaviszonyban álló dol­gozó nőt az első gyermeke után hétszáz, a második u'án nyolcszáz, a harmadik és pninden további gyermek után kilencszáz forint segély Illeti meg. Ikerszülés, vagy ha az anyának több gyermekgon­dozási segélyre jogosult gyermeke van, a segély mindegyik gyermeke után külön-külön is megilleti. A gyermekgondozási segély összegének megállapításánál oz Idősebb gyermeket akkor is figyelembe kell venni, ha utánuk az anya még nem kaphatott vagy nem lgánvolt gyermekgondozási segélyt, illetőleg a segély folyósitása valamilyen oknál fogva meg­szűnt. E rende'ketós alkal­mazása szempontjából ar órokbefogadott, valamint a segélyt igénylő háztar. ásá­ban élő mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyer­mekkel azonos elbírálás alá esik. Tehét ezek a gyerme­kek is beszámítanak a gyer­mek számba a segély össze­gének megállapításánál. A segé'y összegének meg­áTaoitásánál figyelembe kel' venni a halva szü'e'ett vagy később elhunyt gyermeket ls. Olvasónk első gyermeke megszületett, de néhány órá­val kéró'ob meghalt, tehát nem tarthatott igényt gyer­mekgondozási segélyre, de figyelembe kell venni az előbb ismertetett szabály alapján. Így most a második gyermeke után Járó maga­sabb összegre, vagyis ki'enc­száz forintra jogosult. Ehhez az összeghez jön még olva­sónkat személy szerint meg­illető százt'z forint bér­kiegészítés, vagyis összesen 1019 forint összegre le?z jo­gosult a szülési szabadságot követő Időre, gyermeke há­roméves koráig. Dr. V. M. Mi újság szomszédainknál? Tallózás a jugoszláv és román lapokban Szabadka, 1979 Fontos dokumentumot fo­gadott el a küldöttek szabad­kai testülete: kijelölte a kö­zéptávú terv negyedik évére vonatkozó gazdaságpolitikai célokat. E fontos okmány a figyelmet ezúttal is a jöve­delmi viszonyok fellesztésére, a termelés fokozására helye­zi, s szorgalmazza az ész­szerű befektetéseket, hogy az ágazatokon belül lehetővé váljon a termékek szerkeze­tének javítása, a magasabb igényeknek megfelelő termé­kek gyártása A termelés az utóbbi két évben (különösen a kiemelt ágazatokban) nagy lendüle­tet vett, s ezt az ütemet eb­ben az évben tovább szeret­nék fokozni. Csak néhány adatot említ­sünk az idei társadalmi terv­ből: a társadalmi termelés az iparban 17,5 (!), a mezőgaz­daságban 10,5 százalékkal nő. A foglalkoztatottak szá­ma a múlt évi 2,2 százalék­hoz viszonvítva négy, a munkatermelékenység hat, a kivitel 11,7 százalékkal emel­kedik. az általános és a kö­zös fogyasztás a reális anvagi 'ehetőségeknek megfelelően alakul. A mezőgazdaság ezúttal ls kiemelt helyet kanott a terv­ben. A cél a belteries gaz­dálkodás. a vetésterület szer­kezetének megváltoztatása, az értékesebb termékek elő­állítása nemcsak a mezőgaz­daságban. hanem az élelmi­szerlnarban is. Az AGROS keretében létrehozott , négy újratermelési közösségben nedlg az egymás közötti kan­csolatokat a Jövedelmi vi­szonyoknak megfelelően kí­vánják fejleszteni. Az utóbbi időben fe'gyor­iult a laká.sém'tés, az Integ­-al építővállalat ugyanis új eljárásokkal két-három hó­nappal lerövidítette az énítés idejét. A terv szerint ebben sz évben Szabadkán 722 la­kás épül. 518 társadalmi és körülbelül 174 a magánszek­torban. Az énítkezéseket to­vábbra ls a Harcosok Sora­kozója emléktelepülésre, a Makszim Gorkil utcára, a "ugárútra, továbbá Bai-nok­-a. Csantavérre és Palicsra összpontosítják. A város ezenkívül öröm­mel nyugtózta a hírt. hogv ebben az évben végre hozzá­látnak az Indijja—Szabadka —országhatár közötti vasút­vonal villamosításához. A kereskedelmi hálózat ja­nuárban új áruházzal bővül: megnyílik a felúlított és újjá­épített Celik műszaki áruház n Matko Vukovlc utcában. Kitüntetés a macedón nyelvművelő szövetségnek A macedóniai nyelvműve'ő és Irodalmi egyesületek szö­vetségének és a Literaturen zbor című folyóiratnak átad­ták a Vörös Zászlós Munkás­érdemrendet, amellyel Tito köztársasági elnök tüntette ki huszonöt éves munkásságuk, a macedón nyelv és irodalom ápolásában, valamint a taná­rok szakképzésében elért eredményeinek elismerése­ként. A kitüntetést Kaszté Mor­kovszki, a Macedón Szocia­lista Szövetség e'.nöke nyúj­totta át. s beszédében emlé­keztetett arra. hogy a nyelv­művelő szövetség rendkívüli szolgálatokat tesz a macedón nyelv népszerűsítésében, úgy­hogy ma már az ország és a világ számos egyetemén ta­nulmányozzák. Az űrállomások jövője Jevgenylj Hnmov. az Is­mert szovjet űrhajós véle­ménye szerint már viszony­lag rövid Időn belül sor ke­rülhet „szakosított" űrállo­mások működtetésére. Eze­ken az állomásokon a2 ed­digi SzaUut-űrhajók tnpnsz­talntei elánján különlercs "•'értási műveletek v^ezhe­tók mnid el. így például — "a súlvtalaniág körülménye­it kihasználva — soroza­'osan gvárthntóak lesznek különleges félvezetők. a csapágygyártáshoz szüksé­ges és rendkívüli pontos­ságú acélgolyók, valamint egyes gyógyszeripari készít­mények is. Hrunov véleménye sze­rint — amit a Vecsernaja Moszkva című lap közölt a legközelebbi jövőben nem elsősorban arra van szük­ség, hogy növeljék az űrál­lomások személyzetének lét­számát. azok befogadóké­pességét — bár technikailag már rövid időn belül meg­oldható az olyan űrállomá­sok összekapcsolása is. ame­lyekben 25—100 ember be­fogadására van hely. A Szaljul típusú űrállomások se?itséíével igen nagy meny­ny'ségű, a népgazdaságban jól hasznosítható adat ke­rült a tudások birtokába földünk felszínéről és an­nak mélyéről, valamint a Világóceánokról is. Épül a malom Bajmokon a közelmúltig nehézségekbe ütközött a ga­bona szárítása és raktározása. A 10—12 évvel ezelőtt épült régi siló befogadóképessége 600 vagon volt. Fél évvel ez­előtt adták át rendeltetésé­nek az újonnan kiépített tá­rolót és szárítót, amely meg­felel a helyi szükségleteknek, s hamarosan korszerűsítik a meglevő malmot is. A Fldellnka Malominarl Kombinát és a baömoki Rav­nlca Mezőgazdaságl-Inari Kombinát pénzeszközeinek társításával 1977 elején ke+dték meg az úl gabona­siló és -szárító, valamint a kiegészítő létesítmények épí­tését. Az 1200 vagon kanaci­tású siló és a napi 60—70 vagon befogadóképességű szárító fél éve üzemel, s az­óta az aratás idején 600 va­gon búzát. kukoricatöré3kor pedig 900 vagon terményt vettek át. Hosszú idő után megoldódott tehát Bajmokon a búza és a kukorica tárolá­sa és szárítása. A nagy tel­jesítményű, épülő malom idén már őröl. Tudományos kutatások Újvidéki ülésén a Tarto­mányi Tudományügyi ön­igazgatási Érdekközösség végrehajtó bizottsága legfon­tosabb napirendi pontjaként megvitatta az érdekközösség Idei munkatervének egyhó­napos nyilvános véleménye­zése nyomán beérkezett ki­egészítő és módosító javas­latokat. Ezután véglegesítet­te és jóváhagyásra a hónap végén összeülő közgyűlés elé utalta a program és a költ­ségvetési terv javaslatát. A bizottság tagjai megálla­pították, hogy a programter­vezetnek az érdekelt munka­szervezetekben lefolytatott nyilvános megvitatása sok hasznos javaslattal és kezde­ményezéssel gazdagította a munkatervet, amelynek el­sődleges célja, hogy folyta­tódjon a társadalom igényei­nek és politikájának meg­valósítása a tudományos ku­tatómunka fejlesztésében, el­sősorban az 1976—1980. évi időszakra vonatkozó társa­dalmi fejlesztési terv köve­telményei alapján. Meg kell tehát határozni a tudomá­nyos ágazatok fontossági sor­rendjét, hogy a társult mun­ka érdeke az adott gazda­sági helyzet és lehetőségek szerint minél inkább érvény­be jusson. Eközben külön nyomatlkot kapott, hogy ezúttal — tekin­tettel a gazdaság jelentős ré­szének alacsony fokú felhal­-nozóképességére — azok a témák tészesüljenek előny­ben, amelyek a legidősze­rűbb termelési és gazdálko­dási problémák megoldását segítik elő. Vízi erőmű próbája A Cérna-Motru-Tismana hidroenergetikai és energeti­kai komplexum építőtelepein fontos esemény történt: a Lunca Larga-i völgyzáró­gáton át a gyűjtőtó vizét a 7720 méter hosszú Cerna­Motru fő terelőalagútba irá­nyították. amelyen keresztül a Motru gyűjtőtóba jutott. A vizet innen a Valea Mare-1 erőtelep első hidroaggregót­jához terelték, s ígv a Gorj megyei fontos ipari létesít­mény első erőművénél az üzempróbák megkezdődtek. A szakemberek megállapítása szerint az első üzempróbák optimális körülménvek között és határidőn belül folvtak le, s igazolták az építő-szerelő munká'atok. valamint az aggregátok és berendezések kiváló minőségét. A hidrogenerátor — a re­sicai gépgyár gyártmánya — 25 megawattos, percenként 759-es fordulatszámmal dol­gozik. ami országos viszony­latban is újdonság. A transz­formátor és a villamos ké­szülékek a craiovai Electro­putere vállalatban készültek. Az erőmű felszerelésének legnagyobb részét román gépgyárakban állították elő. Búforgyórlós A topllcai fakitermelő és -feldolgozó kombinát mun­kaközössége egyik Hargita megye legnagyobb gazdasá­gi egységeinek. Három — a toplicai. galórási és hodosi — ipari üzem tartozik ha­táskörébe. A három alegység a termelés profiliának sok­oldalúságát és összetettségét ls leiképezi, hiszen az er­dőktől a késztermékig nyo­mon követhető a fa útja. Harmincötféle termék készül itt, bútor, ajtó- és ablakrá­mák, préselt lemezek, zöld­séges-gyümölcsös ládák, kü­lönböző méretű fűrészáruk. — Kombinátunk dolgozói­nak tevékenységéről mi sem vall meggyőzőbben — mondta Simon Lajos techni­kus, a tervlroda főnöke —, mint a napokban készített gazdasági mérleg. Eszerint az 1978. évi tervfeladatokat már december 15-én teljesí­tettük. Az össztermelésnél 103,6. az árutermelésnél 101,2, a nettó termelési ér­téknél 101,3. a munkaterme­lékenységi mutatónál pedig 100,1 százalékos megvalósí­tást értünk el. Az 1000 lej értékű termelésnél 2.80 lej megtakarítást könyveltünk el, aml 1 300 000 lejnek fe­lel meg. A bútorgyártás a kombi­nát egyik büszkesége. 1979­re már leszerződték a ter­melést, s exportra ls szállí­tanak. Bányászat Az avasaljai bányászok a ghezurl bányában új szintet tártak fel. és hozzáláttak egy lejtős akna mélyítéséhez. Egyben gondoskodtak az összes munkahelyek megfe­lelő anyagellátásáról, féltő-, rakodó- és más gépek beál­lításával csökkentették a fi­zikai erőfeszítést. Az idei feladatokhoz tartozik az energia, a sűrített levegő és az üzemanyag fogyasztásá­nak további Csökkentése, a faanyag és a fém ésszerűbb, felhasználása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom