Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-17 / 13. szám

Szerda, M79u Január 17. Hóban — fagyban Ennyi fát együtt akárhol erdőnek mondanánk, ha nem gyümölcsöt teremne. Mivel a gyümölcsény-erdő kikopott nyelvünkből, mondjuk nyugodtan barackrengetegnek. Ketten eredünk a téli fametszők keresésére, legalább fél óráig kerüljük Szatymazon az őszibarackost gépkocsival, mire észrevesszük, hogy a fák között, a havon valaki mozog. Kemencepadkán melegedett máskor ilyen hidegben a parasztember, de úgy látszik, ahogy, eltűnt a kemence, kemecével a padka, a lábiógatós melegedés is elmarad. Erdei munkások dolgoztak ilyenkor legföljebb — körbe ért a gondolat, megint viaszajutottunk az erdőhöz. Felelősséggel és megbecsülten Molnár József felvétele Széli Ferencné és Méri Lajos metszi a fákat — Norma szerint Barackerdő közepén kilenc ember csattogtatja az ollót, mert most jó idő van. Mí- mar marja a hideg, akkor TIUSZ kettő, mínusz három le- már muszáj a kesztyű. Csak het hiteles hőmérőn, azt azt nem tudom, maga miért _ ^ mondja tehát mind a kilenc, csodálkozik. Innen élünk, ha £orint nincs panasza egy szó se. nem dolgozunk, nincs kenyér. Aki dolgozik, nem fázik. Széli _ Mindenki éhen hal, aki Ferencné azonban akkor is nem jön dermesztő hidegben itt volt, amikor mínusz ti- a barackosba? — Mennyi? — Egy faegységre kilenc — Miért „faegység", miért nem fa? zenhárom volt, akkor is fákat metszett, és állítólag akkor 6e fázott. Először egyedül volt, aztán mellészegődött Méri Lajos. rődök, hogy más jön vagy nem jön. A tejesember elvitte a hírt, hogy itt valaki dolgozik, jött aztán más is, Mégis mentegetőzik Ilonka ahogy enyhült az idő. néni, hogy el van maradva. Szombaton nem tudott iönni, J"3-!08 báosi az olajosoknál a sora kimaradt, ha valaki- dolgozott hét évig. a hideget vei beszélni akarna, nagyot volt ideíe megszokni, de a — Mert az is fa, amelyik, , , ... kel öt perc alatt végez az - Én avval nem sokat tő- ember> az is> am*lyikre kellene kiáltania. — Ki kergeti ki ilyen hidegben? — Most nincs is hideg. — És ha van? — Akkor se kerget senki. — De nem is hívják. metezést itt ta-iulta. Mnrt ő egy óra is rámegy. Az a faegység, amelyiknek 25—30 centi az átmérője, és nyáron egy batéria permetlé megy rá. Ettől sokkal okosabb nem lettem, elkezdünk másképpen számolni. Most tizennégy foA párttagok jelentős hányada végzi pártmunkáját a tömegszervezetekben és -mozgalmakban. Amikor a felsőbb pártszervek erre ösztönzik az alapszervezeteket, nem azért teszik, hogy ujabb feladatokkal terheljék a párttagságot. Abból indulnak ki, hogy a tömegszervezetek pártirányításának fejlesztése a párt vezető szerepének erősítését szolgálja. A meggy ö rés eszközével A tömegszervezetek és -mozgalmak munkája az elmúlt években egészségesen fejlődött, társadalmunk jelentős politikai tényezőivé váltak. Tagíaikat a fejlett szocialista társadalom építésére szervezik-nevelik, ugyanakkor képviselik érdemiket, törvényes jogaikat. A mind élénkebb szervezeti elet. a tömegek közötti növekvő tekintélyük szorosan összefügg azzal, hogv a pártirányítás gyakorlatában, az irányítás lenini elvei érvényesülnek. A nárt tiszteletben tartja a tömegszerveze'.ek és -mozgalmak önállóságát, nem utasítja őket, nem szabja meg tennivalóifogja egyedül kesztyűben rint körül van óránként. La- . . . haav1a 5ket az ollót, mert ő a legnagyobb jos bálinak 16 vagy 17. Sok ^ukra lrónvítósukta elvi oraberhez hidege' is kesztyűben szokta más meg. ö mondja az ollós aszszonyról: viszonyítva elég jó, de ha valaki mínusz tizenhárom fokban egy órát T, , . . ... . állnak tizennégy forintért a Ilonka néni olyan eros, „ , , ,„ ,7/ , , - . . - szabad eg alatt, metsző him'nt a vasék, tuskót lehetne — Azokban a nagy hide- vele hasítani gekben tényleg nem mondta asszony van, talán a világon senki, hogy na. Ilonkám, gye- egy vagy kettő, rünk metszeni. Kevés ilyen dagben' ide akármikor ^ — Mégis jött. Hosv a vasák hogvan értil.. " osztozkodhatunk — Majd jön a jó idő. jönnek többen, akkor már akár is. Az aszzi magát a hidegben, más- _„„-,, „.„„„^ „ .„.1JV,„ „ - Nekem jót tesz a hideg, képpen kellene megtudni, ™°k men"ek a szolobe- a Egészségileg. De m'ért éppen annyi biztos, hogy Ilonka né- Iernalí maradna* engem kérdezget, amikor az ni újabban rosszul alszik, országban máshol is dolgoznak. Az éles hideg, a fagyos levegő nekem a legjobb. Nincs teliesen rendben az egészségem, azért. a baracknál. Én itt maradok akkor is. ha a csuklóm bánja. Jobban — Pedig mindig jó alvó szeretem a fát. mint a szóvoltam. Mostanában arra éb- lőt. Otthon is az uramra raaredek. hogy ég a kezem. Fáj. rad a szőlői én meg a gyü. Arról már hallottam, hogy valahol állítólag recentre írták föl a szatymazi barackot, de hogv Tn°!«='7Íre 's <r>-'-»vftana, mondjuk ónos esőhen, kerülök egyet úidonróg Kesztvű nélkül! Csak lógatom, gyon érzem. — Orvossága? — Meghűtöm. — Mivel? — Kimegyek az nem is naújdonság. Kesztyű nélkül' — Mínusz tizenhatig rom. — Az arca olyan, mintha b»" kvarcolná. — Akkor látná, amikor beaz megyek. Kipirosodik, mint a paprika. Egy óráig, kettőig — Nagy baj lenne, ha oda- ég, aztán elmúlik, fagyna. Tizenhatnál már — Fizetés? mölcsosben metszek. Amivel fogadott bennünket, avval búcsúzik. Mi az újság abban, hogy valaki dolgozik? Lassú munka, idő kel1 udvarra, hozzá, akkor kell kezdeni amikor lehet Horváth Dezső — Odafagy a kezéhez olló. Ifcod Jánosné köszöntése Vad Jánosné, a munkásmozgalom régi vásárhelyi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa tegnap, kedden töltötte be 70. életévét. Születésnapja alkalmából lakásán a párt vezető testületei nevében dr. Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte őt * Életének története szorosan kapcsolódik Vásárhelyhez, jóllehet nevére, munkásságára Makón és SzegedSzőregen is sokan emlékezhetnek még. Fiatalasszonyként, férje segítőtársaként lett részese a munkásmozgalomnak. 1917-ben mint ifjúmunkás. majd 1922-től a SzociáldemoKra ta Párt helyi vezetőségének tagja. Megbízatása -a pártsajtó és röplapok terjesztése, plakátok ragasztása volt. Férjét 1932-ben, majd 1935—36-ban vett a szervezkedés-részt ben. A felszabadulást követő években újult erővel dolgozott, részt vett az MNDSZ helyi szervezetének megalakításában; fáradhatatlan munkásságát látva, nőtársai a szervezet elnökhelyettesévé választották. Rövid időre Makóra költöztek, ahol a nőszövetség megyei aktivistájaként tevékenykedett. Ezt követően egv évig az MNDSZ szőregi titkára, majd államigazgatási munkakörbe kerül és pártalapszervezeti titkárnak választják. Vásárhelyre visszatérve a divat-, kötöttárugyárban ht lyezkedett el. Rövid ideig a Marx Tsz-ben. majd pedig ismét a HÖDIKÖT-ben vállalt munkát, innen is ment nyugdíjba. A körzeti pártalapszervezetben örömmé1 fogadták a gazdag élettapasztalattal rendelkező, minKulák A mostoha időjárás ellenére folytatja az Országos Földtani Kutató, Fúró Vállalat a Séd völgyében és Gyulafirátóton a Veszprém vízellátását szolgáló új kutak fúrását. Az idén, az elmúlt évhez hasonlóan, hat kutat adnak át rendeltetésének. politikai eszközökkel, a tö messzervezetekben dolgozó oárttagok útján valósítja meg. Az eddigiekből is kitűnik: a kommunistáknak a meggyőzés eszközével kell érvényt szerezniük a párt politikájának. Ennek az alapelvnek még az sem mond ellent, ha néhány partszervezet hibásan értelmezi a pártírányítást, utasítgatja a hatáskörébe tartozó •ómegszervezetek vezetőségeit, megszabja tennivalójukat; néhol azt a súlyos hibát is elkövetik, hogy a tömegszervezetekbe küldött kommunistákat „delegálják" a vezetőségekbe. Persze napjainkban már kevés az úgynevezett durva politikai rttba, viszont kisebb félreértések már gyakrabban előfordulnak. A tömegszervezeti munkával megbízott párttagoknál különös súllyal esnek latba az emberi tulajdonságok. Kiemelkedően fontos például a jó politizálókészség. Ezzel pedig csakis azok a párttagok rendelkeznek akik politikailag felkészüllek. olvasottak, tájékozottak s főleg: szeretik az embereket. Még pontosabban: nem általában az embereket, hanem az emberek egy-egy ré 'ege — ifjúság, nők, munkások. értelmiséglek — közöt' érzik magukat igazán otthonosnak. az ő gondiaik. bajaik. sikereik érdeklik őke' legjobban. Amikor a pártszervezetek vezetői tömegpolitikai munkára keresnek aktivistákat, feltétlenül vegyék figyelembe felkészültségüket, érdeklődési körüket. Nem csupán a végzett munka ha'ékonysága szempontjából fontos ez, hanem figyelembe veendő a párttagok szemszögéből is. Ezt nem helyes azzal elintézni: „A párt katonája vagy, oda mész ahova állítanak!" Eredményes politikai munkát az a párttag tud igazán végezni, aki örül megbízatásának. mert belső igényét elégíti ki. Ez a figyelmesség politkiai körültekintés az első lépés a tömegszervezetekben végzett munka megbecsülésében. Megítélés Számos párttag azzal utasítja vissza a tömegszervezetekben végzendő munkára való felkértet, hogy „szívesebben dolgoznának a pártcan". „Nem azért lettem párttag, hogy továbbra is 'ömegszervezetben dolgozzam." Ezek az elvtársaink a l omegszervezetekben végzett munkát nem tartják teljes értékű politikai munkának. Miért? Véleményem szerint a megítéléssel, az elismeréssel van a baj. Valamikor azzal kezdődhetett, hogy pártszervezete vezetősége elfelejtette megdicsérni a több esztendeje jól dolgozó tömegszervezeti aktivistákat, aztán ez a hibás gyakorlat meggyökeresedett, mi több polgárjogot nyert. Mi lehetne a megoldás? Nagyobb megbecsülést A pártszervezetek életében a legmagasabb fórum a taggyűlés. Becsüljék meg valamennyi alapszervezetben a tómegszervezetben végzendő munkát azzal is, hogy ezen a fórumon bízzák meg a párttagokat ezzel a feladatlal. Ez egyben azt is feltételezi, hogy beszámoltatásuk is itt történjék. Az alapszervezeti vezetőségek gyakran elkövetik azt a hibát, hogy amikoi értékelik egy-egy tömegszervezet. vagy -mozgalom munkáiát, nem beszélnek az ott dolgozó párttagok helytállásáról. Nemegyszer csak akkor emiitik őket. ha hibát, vagy mulasztást követtek el. A tömegszervezeti munkára való pártmegbízatás lenet rövid, vagy hosszú időtartamú. Egyes megbízatások általában hosszú lejáratúak, több évre szólnak. Helyes azonban, ha a pártszervezetek vezetőségei figyelemmel kísérik, ki menynyi ideig dolgozik egy helyen, ki hogyan érzi magát. szívesen dolgozik-e tovább, vagy belefáradt, s aktivitása csökkent. A személyes megbeszélte alapján jobb, ha idejében változtatnak a pártmegbízatáson. Azt azonban tartsák szem előtt a pártvezetőségek: a sokévi munka utáni elfáradás nem egyenlő a rosszul végzett munkával. Ellenkezőleg, elismerést, kitüntetést, jutalmat érdemelnek a tömegpoliüka élvonalában több évig dolgozó kommunisták. Éppen ezért nem közömbös, hogy egy-egy tömegszervezelben. vagy -mozgalomban szám szerint hány kommunista tevékenykedik. Több párttag között jobban meg lehet osztani a munkát, nagyobb lehetőségük nyílik, a pártvezetőségeknek a megbízatások vonzerejének és hatékonyságának növelésére. Mihók Sándor Összevont pártfaggvűlés az flTIVIZIG-nél Az Alsótiszavidéki Vízügyi párttaggyűlésén részt vett és Igazgatóság pártvezetősége felszólalt Török József, az tegnap, kedden délután ösz- MSZMP Szeged városi bizottszevont párttaggyűlést rende- ságának első titkára is. zett az igazgatóság termelési Növeljük a tudományos kutatások hatásfokát Hárfa Ferenc nyilatkozata központjának nagytermében. Három pártalapszervezet tagsága, a szakaszmérnökségek párttitkárai, az igazgatóság egységeinek vezetői te meghívott pártonkívüliek hallgatták meg dr. Boldizsár Sándornak, a pártvezetőség titf .t>rsad?17li rend «£»*<» dig tettrekész kommunistát. kárának beszámolóját a múlt fei forgatására irányuló te- Megpróbáltatásokkal ter- ,.„. „ . , . , , , vékenység vádjával többször hes, de nyugodt hétközna- evl gazdaságl eredményekről is bebörtönözték. Ez sem pókba vezető életút szép ál- ® az 1979-es feladatokról, felemlítette meg, továbbra is lomása a 70. születésnap. 1 Az ATIVIZIG összevont Iparvágány A szállítás gyorsítására és az anyagmozgatás gyorsítására új sínpárt fektettek le az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Center község közelében levő rúddróthengermű te a centeri állomás között Ez gyorsítja a munkát — Egész tudományos életünk és ezen belül a Magyar Tudományos Akadémia idei legfontosabb feladata a tudományos kutatások hatásfokának a növelése — mondotta Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára nyilatkozatában. — Az a célunk, hogy az eddiginél jobban összpontosítsuk anyagi te szellemi erőforrásainkat a társadalom, a népgazdaság fejlődését közvetlenül is szolgáló kutatásokra, szorosabbá váljék a tudomány és a gyakorlat közötti kapcsolat — Hangsúlyozom, hogy alapvető céljaink te törekvéseink nem változnak, továbbá, hogy nem most kezdődött meg ezek megvalósítása. A tudományos kutatások te a gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbá te rendezettebbé tételét szolgálja az országos középtávú kutatási fejlesztési tervnek (OKKFT) a következő ötéves tervidőszakra szóló, és egyben első ízben történő kido.'-czása. Hunkálatc: már tavaly megkezdődtek, de az idén adnak igazán »sok feladatot valamennyi érdekelt tárcának és a kormány megbízása alapján az egész munkát irányító te koordináló Országos Műszaki Feilesztési Bizottságnak, valamint az MTA-nak. Nekünk kell ugyanis gondoskodnunk arról, hogy az OKKFT azokat a kutatási programokat tartalmazza, amelyek az országos fontosságú népgazdasági feladatoknak sikeres megvalósítását segítik elő. Lényeges szempont az is, hogy ezek kidolgozásában azoknak a kutatóhelyeknek a közreműködését vegyék igénybe, amelyeknek eddigi eredményes munkáia megfelelő garanciát is ad a kutatási feladatok megvalósítására. — Az akadémiai kutató hálózat is már az elmúlt évben hozzáfogott — a párt- te állami fórumok határozatai alapján — azoknak a kutatási feladatoknak a megfogalmazásához. amelyek Avén a hatodik ötéves terv céljainak megvalósítását kívánja elősegíteni. E munkájatok az idén tovább folytatódnak te várható a konkrétan megfogalmazott kutatási célok összegezése. Az akadémiai kutatóbázis minden bizonnyal jelentős mértékben közre tud működni több fontos népgazdasági, társadalmi feladat valóra váltásában. Ilyen például az elektronikus alaoanyag- és alkatrészgyártás. valamint az originális gyógysze-készítménvek fejlesztése, a föld termőképességének növelése, a racionális földhasznosítás, az alapvető fontosságú mezőgazdasági termékek hozamainak fokozása, az élelmiszer-választék bővítése, a vállalati te az állami gazdaságirányítás szervefeti-intézményi rendszerének továbbfejlesztése V