Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-12 / 292. szám

2 Kedd, 1978. december 12. Tiszta város télen •éekével felszerelt munkagépek a városgazdálkodási vállalat Pacsirta utcai épületének udvarán A jólét dinamikája A Szovjetunióban az utób- Az állam nagyobb össze- nincs elég közszükségleti bi 15 évben a dolgozók re- geket fordít a közszükségle- cikk; a szovjet lakosság nagy áljövedelme körülbelül két- ti cikkek termelésének bő- rétege mindinkább az érteszeresére növekedett, miköz- vítésére. Az elmúlt tíz év- kesebb cikkeket Igényli, ben az adórendszer és az ben a szovjet ipar gyakor- Több Jó minőségű — bár állami kiskereskedelmi árak, latilag megkettőzte a köz- drágább — terméket keresvalamint a szolgáltatási dí- szükségleti cikkek gyártá- nek, nagyobbak a követeijak változatlanok. sót és bővítette a választéA népgazdaság fejlődésé- kot Az utóbbi három évvel együtt tervszerűen emel- ben a Szovjetunió az első kedik a munkások és al- helyet foglalta el a háztarkalmazottak munkabére, s a tási hűtőgép gyártásákolhozparasztság pénzbevé- ban. tele. Államilag gondos- Változóban van az élelmikodnak a minimálbérek, a szer-fogyasztás szerkezete is. tak, hogy a kereskedelemmunkás kategóriákban az Több hús, tej, tojás, zöldség ben már nemcsak az alapalapbérek és besorolások és gyümölcs fogy. valame- szükségleteket kell kielénövelénéről, a különlegesen lyest csökken a burgonya és gíteni, hanem a meglevő ciknehéz klímaviszonyok és a kenyérfélék fogyasztása. A kek nagyobb választéka munkakörülmények között nemzetközi összehasonlító iránti igényeket. Vagyis, az dolgozók bérének emelésé- adatok szerint a táplálkozás igényeket nem a ruhatár, a rőt. így minden szovjet a kalórlalartaimat tekintve cipők megszerzése, hanem családnak jelentősen nőve- nem marad el olyan fejlett erek gyarapítása diktálta, kedett a jövedelme. államoktól, mint az NSZK, Ugyancsak ezzel az índiAz utóbbi két ötéves terv- Anglia, bér az állati fehérben megvalósult szociális J® fogyasztásában az aráprogram megváltoztatta a mények a választék, a divat szerinti megújítás iránt. Ez ma egyaránt érvényes a városi és a falusi lakosságra. A szovjet közgazdászok arra a következtetésre jutotA tél közeledtét csak december elején adták hírül az első hópelyhek, a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnál azonban már november 15-től várták ezt az évszakot A hóekével felszereli munkagépek Indulásra készen állnak a vállalat Pacsirta utcai épületének udvarán. Nyolcvan köbméter magnézium-kloridoldatot, 110 köbméter nátrlum-klorid-oldatot ée 170 köbméter homokkal kevert sót tartalékoltak arra ax esetre ha gyorsan járhatóvá kell tenni a csúszós utakat Elsősorban az autóbuszok, villamosok útvonalalt, a kórházak és a klinikák környékét, továbbá az élelmiszer-szállítás és a városon keresztül haladó forgalom számára fontoe utakat tisztítják meg a lerakódott jégtől, a hótól. Csak azután takarítanak a többi utcában, a Járdákon, a sétányokon, a buszmegállókban, valamint a gyalogátkelőhelyeken. Bőven akadnak területek, ahol nem lehet gépekkel dolgozni. Ezekre is gondoltak, a kézi hóeltakarításra 180 embert tudnak mozgósítani. Talán egész télen nem esik annyi hó. hogy ki kelljen használni az ügyeleti rendszert Mindenesetre részletesen kidolgozták, mikor, hánv gépkocsivezetőnek kell • szolgálat) helvén, illetve a lakásán készenlétben állnia. Rövid idő alatt értesítik őket ée a speciális berendezésekkel felszerelt gépkocsikon hamarosan városszerte szórhatják a sót az utakra. Az első fokozatban 173 kilométer hosszú és egymillió négyzetméter területű aszfalton biztosítják a zavartalan közlekedést. Ehhez elsősorban magnézium-kloridot használnak, amely nem okoz számottevő kárt a járművekben és a növényzetben. Részletesen kidolgoz, ták, mekkora mennyiség szükséges egy adott vastagságú hótakaró elolvasztásához. Ha a hó öt centiméternél nagyobb, nem célszerű sóval szórni az utakat. tolólapokkal, söprükkel kell eltakarítani. Régebben elterjedten használták az utak tisztán tartására a nátrium-kloridot. Azonban ez a vegyület átlagosan 15 százalékos pusztulást okoz óránként a környezetben, így mostanában már Inkább csak a külterületeken azórják le. Ugyancsak gondot okoz az egész félen át leszórt homok, amelyet tavasszal össze kell takarítani. Újabban csupán a padka nélkül! utak síkosságét csökkentik ezzel a módszerrel, mert ezekről a járművek kerekei lesöprik az ott maradt homokot, • ezáltal a tisztulást is elősegítik. A korszerű hóeltaknríMsl módszerek hozzájárulnak ahhoz, hogy a város közlekedése télen Is zavartalan legyen, védik a lakók egészségét, kényelmét. De még fgy ls előfordulhat, hogy a városgazdálkodási vállalat 34 óra alatt sem képéé megbirkózni a lehullott hóval. Ez esetben nagy szükség van arra, hogy a gépkocsivezetők óvatosan vezessenek, és mindenki az időjárásnak megfelelően öltözködjön. J. E. mue Kilencmillió állampolgár A demográfusok számításai szerint Bulgária kilencmilliomodik állampolgára 1981-ben fog megszületni. 1900-tól napjainkig az ország népessége megkétszereződött, és elérte a 8,8 millió főt Bulgáriának a török uralom alóli felszabadulása (1878.) után a népesség száma 1934-re kétszereződött meg, és elérte a 6 milliót A Jelenlegi 55 ezer fős évenkénti növekedési ütem mellett a kővetkező duplázódás valószínűleg 120 év múlva várható. A század elején Bulgária a magas születési arányszámú országok között volt (42 ezrelék) Azonban 1966ra bizonyos ingadozások után a születési arány elérte legalacsonyabb szintjét (14,9 ezrelék). A kormány demográfiai politikája nyomán a születési arányszám megnőtt, és stabilizálódott. 1977-ben elérté a 16,1 ezreléket. Jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság. 1944-ben halálozási arányszáma 1000 élve születésre 120 volt, ez 1977-re 23,7-re csökkent Az ország Iparosítása leJelentős változásokat hozott a lakosság területi megoszlásában. Amíg még 1865 ben ls a lakosság nagyobb része falun élt, addig ma már a városokban 5,3 millió. a falvakban 3,5 millió ember lakik. A Javuló életkörülmények és az 1951. óta Ingyenes orvosi ellátás következtében erősen emelkedett az átlagos életkor, ugyanakkor nőtt a lakosság „demográfiai elöregedése" is. Az átlagos életkor terén 71,3 évvel Bulgária a világon az első helyek egyikét foglalja el. Kü'önösen nagymértékben nőtt ez a mutató a nőknél, akiknek átlagos életkora most 74 év. (B U D APRESS—SOFIAJPRESS), tékkal cserélik fel újabbakkal a hűtőszekrényeket, a televíziókat (elsősorban szímunkások és alkalmazottak, s a közepes keresetű dolgozók bérskáláját. Abszolút mértékben és arányaiban is csökkent a kis keresetű rétegek létszáma. Tíz év alatt 8.5-szeresére nőtt azoknak a Rzáma, akiknek az egy családtagra jutó Jövedelme 100 rubel, vagy annál több. Ekkora keresete 1985-ben csak a lakosság 4 százalékának volt, jelenlegi arányuk 40 százalék, 1980-ra pedig a lakosság felének lesz ekkora Jövedelme. A munkások és alkalmazottak bérét a tervek szerint ebben a terv időszak ban 17. a kol'nortagoké pedig 26 százalékkal növelik. A nem termelő ágazatokban 31 millió ember kap Jelentős fizetésemelést A tervidőszak végén megkezdődik a munkások és az alkalmazottak minimálbérének, va'amint alapbérének és besorolásának újabb növelése. A lakosság reáljövedelmének alakulásában fontos a társadalmi fogyasztási alapok növekedése, amelyből a munkabér mellett sokféle szociális intézkedést. így a nyugdíjakat, a munka- ás életkörülmények Javítását fedezik, öt év alatt ezek a társadalmi alapok 30 százalékkal gyarapodtak. nyok még alacsonyabbak. Ezzel együtt a szovjet fogyasztó Igényeit néhány élelmiszerből még nem tud- tási cikkeket (BUDAPRESS ják kellően kielégíteni. S —APN). nem arról van szó, hogy Gleb Szplrldonov, a kereskedelmi hálózatban az APN szemleírója Fiatalok szolidaritása A Német Demokratikus Köztársaságban hét évvel ezelőtt hozták létre a Szabad Német Ifjúsági Szövetség szolidaritási alfepjét, amely a fejlődő országoknak, a nemzeti függetlenségükért küzdő fiatal államoknak nyújtandó internacionalista segítség céljait szolgálja. Az alapba ez ideig 47 millió márka folyt be — ezt az összeget a kommunista műszakok alatt gyártott termékek értéke, különböző városrendezési munkálatoknak a bére és az egyéni hozzájárulások alkotják. A szövetség akciói sorából kiemelkedik a „Vietnam Iskoláinak" nevezetű akció, amelynek során a testvéri ország 11 Iskolája kapott új oktttáal felszerelést az NDK fiataljaitól. A szövetség állandó jelnes készülékekre!, a bútoro- . leggel gondoskodik arról az kat. s eívöb tartós fo-vasz- , lg00 chüe, hazaflról b akik a chilei fasiszta puccs óta élnek a Német Demokratikus Köztársaságban. Adatok és tények Magyar—lengyel ipari együttműködés A Lengyelországba érke- írt több évre szóló lenzó magyar utast meglepi gyei—magyar kereskedelmi azoknak a különféle ter- kormánymegállapodás értelmékeknek és berendezések- mében a Lengyelortzága Irének a mennyisége, amelye- nyúló magyar export értéket hazájában gyártottak, ke az 1976—80-as időszak-l Alighogy elhagyja a pályaudvart vagy repülőteret, valószínű, ho;c a lengyel utakon és utcákon közlekedő számos Ikarus autóbusz valamelyikét látja meg, Az tízben eléri az 1,2 milliárd rubelt, de már ma, az időszak felénél, nyilvánvaló, szerkezete egyre szélesebb lehetőségeket teremt a kölcsönös árucsere száméra. A Varsó, Krakkó, Gdansk ée mas lengyel városok, falvak üzleteiben látható „Made In Hungary" feliratú termékek természetesen csak szerény részét alkotják " sWÍ Lengyelországba irányuló mértékben túlteljesítik. magyar „„portnak. A V Minden jel arra mutat, tán találhatók: beruházási ISulfe^'JJKS" hogy a Magyarország és Len- javak - vegyipari, kőnykülönféle édességek, halkonzervek, paprika kapható, továbbá bőrcipők, pamuttsrmékek, bútorok a gyógyszertárakban magyar orvosságok. Az 1976. Januárjában alá- keaett gyors gyejország közötti kereslte- nyűlpari ás élelmiszeri padolmi forgalom egyre ja- ri gépek és berendezések, lantőiebb lesz mindkét or- mezőgazdasági. vendéglátószág gazdasága számára. A és hűtőipari gépek. szermagyar és lengyel iparnak számgépek, a utófelszereléaz utóbbi években bekovet- tek. orvosi műszerek, erősfejlődése és HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Ur. Cseh István ás Tuth Márta Piroska, Bella Ferenc és Aielcsia Mária Ágnes, Hákásl János és Papdl Mária, Pataki István András á» Scebo Ágnes Viola, Tompa László és Peres Jóssá, Bodor Ernő es Bende Mária, Szentesi Fereno és Kovács Judit Ildikó, Locskal MiCsaládi események Szekeres Jánosnak ás Tóth Zsuzsarmának Tamás, Elekes Lászlónak és Koskocsák Valérianak Roland ngvű gyermekük született. III. kerület Szeged: Petrik Józsefnek ás Pintér Márta Juditnak Bernadett, Dcncsl Sándornak es Perecz Juliannának Sándor, vigh Sandornak és Csűri Eizsúoetnek Csaba Zoltán, lídalényi Tibornak és Csasztvan Anna Agnesne,? Edit, Szabó Ferencnek és Qonda hály és Gárgyán Erika, Farkae Mihály Zoltán és Miklós Márta, Csanádi Zoltán és Hossó K«te- házi Honának Norbert, Fekete Un Megdőlne, Kehak Róbert és Páternek ás szóronyl Anna Má- _ • JML Lamper Éva Rozália, Varjesi rtanak Petra Judit, Mártonnál hász Mihálynak és Zsiga ZsuAtUle és Tóth Anna Márta, Jánosnak és Kormányos Ilona zssnnáaak Csaba Mlháiy, Telek I'Uny Wlktor és Révéss Judit Máriának Aniti, ördög Józsefnek Andrásnak és Gyúrta Gizella Etelka, Tóth András és Szeme- és Farkas Margitnak Anikó, Tói- Annának Mónika, Kolompár latrédl Éva Anna, Daru Sándor és Byesy Bitmerntík as Hudak Edit- vánnak és Kolompár Máriának HunyadkUrti Zsuzsanna házas- nek Csaba, Papdl Szilveszter- János, Csanádi Zoltánnak és ságot kötöttek. nak ás Borsos Mártának Péter, Fekete Ilona Katalinnak Ilona Monostort Antalnak ás Czlrok Katalin. Sisák Jánosnak és s«BZULETZS Máriának Adrián Antal, sári hó Marg.mak János, Nádas TlI. kerület Oyörgynek és SOU RozáUának bornak ás Dudás Gizellának TlSxeged: Tóth Sándornak ás György, Menyhárt Csabának ós bor, Nagy Mátyásnak és Múltra ÜJvácy Ilonának Sára Katalin, Zitavari Hedvignek Csaba, Erzsébetnek Mátyás, Jéga-Szabó Széosi Imrének és Huazta Ag- Kruzsllcz Sándornak é« Békési Géspámak és Vigh Erzsébetnek nesnek Szabolcs, Szekeres Sin- Klárának Attila, Kuruceal Kál- Attila, Pataki Aridra* Jánosnak dórnak és Németh Juliannának mánnak és Lengyel Margitnak éa Oltvényl Magdolnának Zsófia, Zoltán Gábor, Apró Ferenc Ist- Krisztina Katalin, Török Imrének Cene Istvánnak és Csízmadta vánnak ás Janó Annának Fe- és Fránkt Terézta Klárának n- Márta Margitnak Ferenc. Patócs renc, Jamniczky Györgyttak és dtfcó, Sutka Istvánnak ós Slsák Gézának és Nagy Zsuzsannának Varga Valériának György, Ma- Erzsébetnek István, Balázs Lász- Zsuzsanna Borbála, Deutech Pultyasovszki Jánosnak és Fátyol lónak és Raez Piroskának Erika, nak és Oergely Annának Róbert Aranka Annának Erika Ildikó. Bodal Tibornak és Iván Kata- nevű gyermekük született. Széli Ferencnek és Misán Anna Unnsk Judit, Holló Józeef Attllá- HALÁLOZÁS Evénak Ferenc, SÜU Józsefnek nak és Kllnger Eszter Martititak I. kerület és Tarl Erzsébetnek Róbert, Angéla, Papolczl-Vlnczl Károly Szeged: Bulié* Sándorné FörGyorgyev Millvotnak és Rádity Józsefnek és Farkas Gabriella geteg Anna, Kiss Gyulánc MolMjroszlavának Branimlr, Nagy Erzsébetnek Gabriella Katalin, nár Eva, Gergely András, Kovács Sándornak és Miklós Juliánná- Tóth Jenőnek éa Ónozó Márlá- Ferenc József, Wolf Péter, aalrsak Krisztina. Szabó János lm- nak Csaba László, Kovács Ist- góczi Antal, Kósa Balázs, Branrének és Simondán Máriának vánnak és Gémes Ilonának Esz- kó Antalné Géder Julianna, JuÉva, Szilágyi Illésnek és Kender ter, Szalókt Gézának és Horváth hász Sándor, Nagy Sándor, PaErzsébetnek Melinda, Szilágyi Annának Oábor, MtskoLezy Pál- takfatvl János, Fa'rkas-Csamangó Illésnek és Kender Erzsébetnek nak és Szabó Zsuzsannának Pálné wéber Erzsébet. Polyák Illés, Mihály Menyhért László- Ágnes, Széli Attilának és Rácz Bertalanná Tóvlzl Jusztina, Agónak és Tóth Margitnak Zsaklin, Erzsébetnek Attila, CsUlag Ist- esi Andrásne Szőke Veronika, Bánfl Nándor Miklósnak és Cse- vánnak és Korom Piroskának KIKS Erzsébet, Schultz Mlhályné mer Rozáliának Nándor József. Zsolt István, Kószó Mihály Lész- Kilmes Edit Beatrix. Nacsa JóKalmár Illésnek és Nagy Mária Írtnak és Zomborl Zsuzsanna zs-f. Forgó Albert, Gondl KálErzsébetnek Levente, Tóth Oyu- Veronikának Andrea. Raffat TI- mánné Szokoiai Eszter, Tanács Iának es Herbály Eszternek bornak és Takács Ilonának Antainé Juhász Julianna, PalánCyuta, Pápay Láezlónak és Len- Anita, dr. Zombori Gábornak és kai Istvánné Emődl Rozália, gyei Erzsébetnek Zsolt, dr. Vncr- Kotai'nnk Gábor. Otol- Mlszlai Gyula. Sz.abó-3a'lba Förstner Pálnak és Kardos- tlcs Vldornak és Vass Katalin- Antal. Palotás Jénoené Ambrus ArVamovita Editnek Pál Balázs, nak Kstalin, Szabó Jánosnak és Erzsébet meghalt. Vlncze Sándor Imrének és Lajkó Hitt Morédnak Anita Gabriella, III, kerület Mártanak Gábor. Zákány József- Kuosl Kálmánnak és Farkas Szeged: Papp György. Juhász nek és Barta Eva Zsófiának Rozáliának Attila Zsolt, Klráiv Antalné Szabó Erzsébet, Jótart Gábor József, Klspá! Oyörgynek Lászlónak és Goda Irénnek Fe- János. Bálint Mlhályné Fehér és Tóth Erzsébetnek Mónika renc, Töri Ferencnek és Lantos Katalin Julianna, Hódi Laloané Erzsébet, TUlkös Józsefnek és Erzsébet Ilonának Erzsébet, Ker- Sztankovlcs Ilona. Pap Sztlveszsáringer Margitnak Margit, Var- tész Latos Gvörgvnek és Józss ter, Sarusl Józsefné Szabó Mága Józsefnek és Seres Eszter Eszter Gabriellának Ágnes Brl- rta, Korányi Lajosné Dancsó Erzsébetnek Katalin, Horváth a'.tta. Zombori Imrének és Bla- Viktória, Halasi Lajosné Bozóld Albert Imrének és Provlcs Mé- hó Juliannának Adrián Gábor. Hona. Hódi István Ferenc, Klsriának Eva Mária, Bálint Sándor Horváth-Zrikó Antalnak és Kör- apáti István, Gémes Sandorné Gyulának és Lobozár Máriának möezl Máriának Antal, Sándor Kakuszi Rozália. 3íket Károly. Sándor, Böröcz Istvánnak és Zoltán Antalnak és Kálmán Tm- Mészáros Dezsőné Füleky Moreit. Laczkó Ilonának Gábor. Sánta rének Zoltán, Szentesi Istvánnak Borbély Jenő, Talpai Dezsőné Sándor Lászlónak ée Dombegy- és Hegedűs Ibolyának Anikó, Nagy Mária Ilona meghalt. áramú rádióelektronikai termékek; fűtő- és nyersanyagok — timföld, bauxit-, kőolaj termátok, alumínium, valamint alumínium termékek és féltermékak, vegyi termékük, vasúti kocgjjt, a mér említett autóbuszok éa különleges gépjárművek, s végül a lengyel mezőgazdaság számára Igen fontos komplett marha- és sertéshizlaldák. Évek óta kedvezően fejlődik az ipari együttműködés és kooperáció a Wroeláwtől nem messze levő Jelezi Gépkoeslgyár de az ismert győri Rába Művek, valamint a Csepel Autógyár között. A Jelezben gyártott teher® énkocsikhoz a Rába szállítja a hátsó hidakat és a Csepel Autó-vár a kormányszerkereteket. Magyar eé-ek részt vesznek a Polski Fiat 12«n termelésében is. hat fontod részegységet szállítanak a népszerű kisautóhoz. A Blelsko-Biala-i gép kocsigyárba szállított magyar termékek értéke n jelenlegi ötévesterv-időszakban megközelíti az 50 millió rubelt. A magyar üzemben gyártott részegységek megtalálhatók a 125-ös Polski Fiatokban és a lengyel tehergépkocsikban is. A szorosabbá váló kereskedelmi és pazdasáfi kapcsolatok mésík példája lehet az az 1973-ban aláírt p —e-mény, amelynek értelmében Magyarország ove-nort szállít a lengyel vMvlosrnak. s cserében poHásrter műselymet kap. Minde-vik fél exportjának az értéke — a jelenlegi árakat alapul véve — 1978—85, között 200 millió rubelt tesz kl. Jerzy Román ÍÍNTJERFRLSS—K£ö