Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

A Z M SZMP SZEGE D VÁRÓ S I. B I Z O TT S ÁG Á NAK.LAPJA lak/X éáfateí "rtí< ^miViiUm £8. évfolyam 290. szám 1978. december 9.9 ' szombat Ára: 80 fillér Cselekvési program A városi tanács üléséről [elöntiült YJFÍW. I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! n

7. MSZMP Központi Bizottsága megvitatta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és ál:ami költségve.és irányelveit. Az ülésről adott közleményből Ismeretes, hogy a nemzetközi cserearány-változások a magyar népgazdaságnak nagy vesztófe.geket okoztak. A behozott termékek (főleg nyersanyagok és energiahordozók) éra gyorsabban növekedett, mint a kivitt termékeké (a feldolgozóipari é3 mezőgazdasági produktumoké). Így jelenleg egyazon import mennyi-égért 20 százalékkal több áruval kell fizetnünk, mint 1973-ban. Ilyen tömegű árutöbb'eíet előtéremée-ni sem könnyű, külföldi értékesítését pediq errt-en akadályozza a tőkés piacokon a kere'let stagná'ása, a védővámok és a kontingensek megszigorítása Az ecyen-ú'yi he'yzet rom'árában vitathatatlan szerepet iátszik. hogy a külgazdasági feltételek számunkra kedvezőtlenebbül átokulták a legutóbbi években, mint amivel reálisan számo'ni lehetett. A döntő okot azonban munkánk fogyatékos-ágaiban találjuk meg. A terme'és növekedése nem járt együtt a gazdaság'ejle-ztés minőségi követelményeinek kie'égi térével: a külgazdasági egyensúly javításával, a hatékonyság e'őirányzott fokozásával, a termelési szerkezet szükséges ütemű és irányú átalakításával. A lehetségesnél és a szükségesnél szerényebb gazdasági teljesítmények ellenére a tervezettnél gyorsabban növekedett a nemzeti jövedelem belső felhasználása. Tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takaró ér. Több úi értéket használtunk fel, mint amennyit termeltünk. Tegyük mindjárt hozzá: nem a lakosság foryaiztása volt túlzott, hanem a felha'mozás haladta meg erőinket (Mindenekelőtt a vállalatok beruházása és készletnövelése.) A Központi Bizottság olyan változtatásokat határozott el a gazdaságirányításban, a szabályozásban, a gazdaságpolitika végrehajtásának valamennyi szintjén, amelyek lehetővé teszik a népgazda-ág felzárkózását a növekvő külső és belső követelményekhez, s az egyensúlyi viszonyok tartós javu'ását eredményezik. Így a pemzeti jövedelem — azon belül az Ipari terme'és — növekedési üteme mérséklődik 1979-ben. A mennyiségi növekedés lefékezésével a feladatok nem c.:6kkennek. hanem növekednek, mivel a minőségi követelményekre, a hatékonyság fokozására, az egyensúly javítá ára tevődik át a hangsúly. A né-tgazda ág fejlődése csak ígv lehet törésmentes és hosszú távon kiegyensúlyozott, a következő években í-z 'k-é-'es gazdasági növekedés mega'apozott. A termelés bővülésének lefékezése tehát nem cél, hanem eszköz. A növekvő hatékonysági követelményeknek döntően r gazda-ági szabályozás szigorításával szereznek érvényt. Erősítik a szabályozás egyöntetűségét, normatív jellegét (átta'ános érvényességéi),, c-ökken'ik, illetve megszüntetik ez állami támogatásokat, kivételezéseket Központi támogatásra, segítségnyújtásra csak kivéte'es esetben és szigorú feltételekhez kötötten, a tartós megoldásra garanciát nyúitó program alapján kerülhet sor. A gyakor'atból jól tudjuk, hogy gazdasági szabályozással, befo'yáto'.ással — vagy akár közvetlen utasítással, tervlebontással — a célok elérése automatikusan nem biztosított Az 1979. évi népgazdasági terv megvalósítása is döntő mértékben függ a feladatok helyes értelmezésétől, és következetes végrehajtásától, minden szinten és valamenynvi poszton. A tennivalók világosak. Amint ezt a KB-ülésről szóló közlemény is kimondja: „A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egvérte'műen az egvensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődi ék. A követe' mén yeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék." Két szélsőséges nézet k'-sért. Közülük az egtók. ma még kisebb vészé'y, de már mo~t fel kell rá készülni. Várható a nehévégek, a kedvezőt'en helyzet az esetleges társada'mi, po'i ikai fs-zült:égek eltú'zára, o'ykor bénító, pesszimista hangulrt kellése. Elejét ke'l venni minden olyan törekvésnek. -mely gven-üti a központi intézkedésekbe, a gazdaságpolitikába, terve kbe vetett hitet biza'mat kétségbevonja a fe'adatok realitását lazí ja a szigorú követelményeket A másik véglet: a fe'adatok lebecsülése, az illúziókeltés, v«g / a kivárás, az időnyerésre snekuláló magatartás. Jelenleg ez a nagyobb veszély. A gyárak, az üzemek többségében a terme'és lényegében változatlan ütemű növelésére ké'zü'nek, s pillanatnyilag úgy látják, hogy ehhez a rendelések és a készletek, a be'zerzé'i és az értékesítési lehetőségek adottak, s a terme'és növekedésének mérséklése kizáró'ag másokat érint Ügy tűnik, a termelő ember túlságosan nvugodt, s csupán némelyeket és esetenként fogyasztói minőségükben nyugta'anok. Pedig fordított sfereovúlla'.ás lenne helyénvaló. Hiszen a Központi Bizottság irányelvei szerint nem a pénz elköltését nehezítik meg — vá'tozattónul feladat a jó árueTátás —, hanem a munkajövedelmek meg-zerzését: a reálbér-növelést kötik nagyobb te'ie-ítményhez. hatékonyabb gazdálkodáshoz. Így elkerülhető4" énül növek~zik maid a vállalatok, az üzemek között a jövede'em- és bérkülönbség, amelv a munkaerő nélkülöz'-e'etlen átconortosításdnak eg-nk haltóereje lehet Csak nehogv azok hivatkozzanak maid idővel „tár-ada'mi igazságtoton-ágra". „szociális fe-zü't é-re", mentőövet, kivétele' e'.báná«t igényelve, akik napjainkban túlzottan és megalapozatlanul nyugodtak. N

'vünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével o yan szilárd tár ada'mi. politikai a'aoot, miizaki, gazdasági bázi t terem ett. amelyre nehéz helyzetben Is biz on épí.hetünk. Nem indul új közoonti nagy beruházás 1979 ben, de a megeök ío"ytatá;ára és befejezésére, a lakás- és .szociális éo'tkezéekre. vá'latoti fejlesztésekre több mint 200 mil'iárd forintot költünk. És nemcsak a közvagyon, a lakosság is tovább gyarapszik, az alacsony nyugdíjak emelé-ével szerény mértékben előrelépünk a régi szociális fe-zü Végek fe'.o'dásában Az a fontos, hosv jól éljünk a tohető-égekkel. Az MSZMP Központi Bizottsága Iránye'veiben programot ad számunkra az értelmes és értéket alkotó gazdasági cselekvéshez. Szeged megyei város tanácsa tegnap, pénteken délelőtt tartotta idei utolsó ülését, Pap? Gyula tar.ácsclnök vezetésével. A tanácsülésen részt vett dr. Perjási László, a Csongrád megyei tanács elnöke és Töröli József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottságának első titkára. Meghívták az ülésre a szegedi országgyűlési képviselőket és a kerületi pártszervezetek képviselőit is. A városi tanács elsőként a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtását vette számba, majd meghallgatta a választási eliökség jelentését az időközi tanácstagi választásokról, és hitelesítette öt új városi tanáctag mandátumát. Megüresedett helyekre megyei tanácstagokat választott, Gyimesi József és Mendebaba Rado személyében. Több személyi ügyben is döntött a testület: Katona Istvánt, a városi tanács vb pénzügyi osztályának vezetőjét 1979. január 1-i hatállyal felmentette munkaköréből, eredményes munkájának elismerésével és jegyzőkönyvbe foglalásával, mivei a közeljövőben magasabb taná-si szervhez javasolják kinevezésre; helyette a tanács Üebreczsni Pált, Maki város tanácsának eddigi osztályvezetőjét nevezte ki a pénzügyi osztály vezetőjévé. Az 1979. január 1-től működő egységes városi első fokú hivatal elnöki tisztére a tanács Tóth Józsefet, az eddigi I. kerületi taná"si hivatal elnökét nevezete ki; e hiva'al pénzügyi osztályvezetője lesz Markos Károly, aki eddig a II. keruleti tanácsi hivatal elnökeként tevékenykedett. A hivatali munka korszerűsítésével összefüggően január 1-től a városi tanácsnál önálló gazdasági hivatalt szervezne:*. Ennek vezetőjévé a testü'et dr. Süveges Ernőt, a városi tanács eddigi csoportvezetőjét nevezte ki. A továbbiakban a városi tanács megtárgyalta Papp Gyula előterjesztésében az ötödik ötéves terv időarányos teljesítését, az 1979. évi költségvetés és fejlesztési alap előirányzatát; a kórház-rendelőintézet tevékenységét, dr. Bogáts László igazgató-főorvos, valamint az egészségügyi oGztály vezetőjének jelentése alapján, majd Szeged mezőgazdaságának helyzetét és a város ellátásában betöltőit szerepét elemezte, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének előterjesztésében. Végül a tanács elfogadta 1979 évi munkatervét. A tanács ülésén felszólalt TAngl István, dr. Perjfsi László, Bézi Ferenc, Takács Imróné országgyűlési képviselő, Török József, dr. ördögh Piroska, dr. Csiky Eva, dr. Oláh Ferenc, Link Mihály, Nyilasi Péter, dr. Hős Erzsébet, a Csongrád megyei tanács egészségügyi osztályvezető-helyettese, Hörömpő József, Bódi János, Gyuris Szilveszter, a Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese és Peták Jánosné. Interpellált Sirián Gábor, Katoni Gyula, Börcsök Istvánné. Mai lapunkban az ötéves terv első három évére esedékes célok megvalósításáról és a jövő évi költségvetés és fejlesztési alap megállapításáról közlünk összefoglaló tudósítástTervszerű, arányos fejlesztés A várospolitika alapvető célja Szeged több mint 175 ezer állandó, és 25—30 ezerrel megnövekvő nappali lélekszámának foglalkoztatósa, anyagi, egészségügyi és kulturális ellátása korunk színvonalán. Ezt az ellátást a népgazdaság teherbírásával harmonikus dinamikus fejlődés szolgálja. Alapvető várospolitikai koncepció Szegeiden a város tervszerű és arányos fejlesztése. A most folyó ötéves tervben kiemelt feladatnak tekintik a lakásépítés ütemének fokozását és' az ezzel összefüggő alapközmű-hálózat fejlesztését, a gyermekintézmények számának növelését, a már működő intézményhálózat üzemeltetési és fenntartási színvonalának biztosítását, a felújítási alap és a költségvetési felújítási alap koncentrált felhasználását Szeged mind kiterjedésében, mind lélekszámában hosszabb idő óta dinamikusan fejlődik, s ez a fejlődés időnként és helyenként az ellátásban természetes feI szültségeket okoz. A város lakosságával együtt növekedett a foglalkoztatottak s—'ma is és ma már meghaladja a 92 ezret Az e'múit három évben a fejlesztéshez szükséges pénzeszközök folyamatosan a város rendelkezésére álltak, így a kitűzött célok elérésének anyagi akadályai általában nem voltak. A lakásépítésben bizonyos túlteljesítésre is adódott lehetőség: 2 milliárd 380 millió forinttal szemben 2 milliárd 468 milliót fordított a város állami lakóházak és ezekhez kapcsolódó létesítmények építésére. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 7 ezer lakással szemben a különböző lakásépítési formákban 7 ezer 882 készültei. Eredetileg 1300 munkáslakás felépítését tervezték, s napjainkig ennek teljesítése 1209nél tart. Hasonlóan nagy feladat a meglévő lakásvagyon állagának megóvása és a vá- j ros építészeti karakterét őrző lakóházak felújítása. A? 'Jtéves tervre 760 millió forint jut erre, amiből eddi" 354 milliót használtak fel. é homlokzati fejújításokat követően mind nagyobb gondot fordítanak lakóépületek teljes felújítására. Ezt a munkát már tömbszerűen végzik Itt em'ítjtík, hogy az első három évben felépült lakásokból 3376-ot utaltak ki névjegyzéken és ebből 2437-et munkáscsaládok. 1739-et fiatal házasok, 262-t sokgyermekes családok kaptak. Folyamatban van a szociális körülményeknek meg nem felelő telepek megszüntetése is. A vízgazdálkodási és csatornázási fe'adatok teljesítése a kelleténél lassabban haladt: a lehetséges 415 mi"ióból eddig csak 319-et használtak fel. A köz'ekedés és szállítás legnagyobb fei'esztési tétele az új Tisza-híd. Az első három évre tervezett munkákat eddig jelentősen túlteljesítettél*, így minden remény megvan arra, hogy 1979 novemberében átadják a forgalomnak. Az útfelújításokra szánt 141 millió forintból 8 milliónyi a kivitelezők adóssága. A közlekedési hálózat korszerűsítését szolgálja a jövőre, májusban induló trolibuszjárat, amely a Bartók Bála teret és az Odeszszai körutat köti majd öszsze. A kereskedelemnek az előző tervidőszakban keletkezett feszültséget kell feloldania. E törekvés mellett új pavilont építettek az Ipari vásárnak, bővítették a kempinget, motel megteremtését tervezik, Tarjánban étterem, presszó, áruház, Odesszában több kisebb üzlet és büfe készü't el. Közös beruházásban épült meg a Kazinczy utcei tömbben a divatáru raktár és az autószaküzlet. Az időarányos teliesítésben az odesszai ABC bővítésének ügyében van lemaradás. Tanácsi támogatással több ABC-áruház épült, elkészült az új szálloda. épül a nagyáruház és a bútoráruház. E beruházások aránylag ütemesen haladnak. Az új lakónegyedek eJJátásához a tanács építési területet biztosított az Északi városrészen és a Vám téren. A szolgáltatóhálózat bővítésének programja viszont jócskán elmaradt a tervezettől: 3200 négyzetméter helyett csupán 885 négyzetméterrel bővült. A lakosság egészségügyi ellátása az intézmények integrációjával hatékonyabbá vált. Bölcsődéből a tervezettnél többet építettek, de ezek a gyermekintézmények továbbra ls zsúfo'lak Az egészségügyi ágazat időarányos teljesítése mindezek ellenére alacsony. Menet közben át kellett programozni egy szo. ciális otthon léterehozásának tervét — az Intézmény a Tolbuhin sugárúton kap majd helyet Legjelentősebb egésa(Folytatás a 3. oldalon.) A P. mu'fonóipari Vá'latat lőrinci gyára hat zá-hatvanné -ymlllió forint értékben állít e'ő éven'e féűs- és nyúitott fonalat. A gépi re'on-trukc'ó megteremtette a korszerű fo-algyártfe fe'tóteleít. így "dhefett a "z'n'etikus fonal e'öál'f'ása is. Jefen.e« ez leszi ki a termelés felét. Képünkön: az orsózóüzem részlete 0