Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

4 Péntek, 1978. december 8. # postaláda társszerzőnk az olvasó A levelek közt tallózva megállapítható, hogy min­denki másképp csinálja. Mármint az észrevétel közlésé­nek módját. Van, aki havonta, van aki félévente, van, aki életében egyszer, s van olyan is, aki hetente. Hogy melyik a jobb, mindenki maga mérheti. Ha sikerült el­érni valamit, bizonyára érdemes volt tollat ragadni, ha nem, akkor se történt nagy baj, mert legalább a méreg kiszaladt az emberből. A héten volt válogatnlvaló bőven. Volt, aki sokad­szorra irt ugyanarról a témáról, volt, aki egyszerre be­küldött három oldalra valót, volt, aki először irt. De többségében használható gondolatok akadtak. A margóra Néha előfordul, sőt gyak­ran megesik, hogy nem a saját házunk tájáról adunk hírt. Sok anyag érkezik más hírforrásokból, mint például a nemrégiben megjelent írá­sunk a Szemmütótről. Tei­mei György (Fésű u. 9.) afe­lől érdeklődik, honnan ered a hír. hogy a Szovjetunió­ban sokan letették a sze­müveget a szaruhártyán végzett műtét után. Sajnos már nem tudunk megnyug­tató választ adni olvasónk­nak. mert ml ls úgy adtuk tovább a hírt, ahogy kap­tuk, s pontosabb, bővebb információval nem rendel­kezünk. „Kérem, higgyék el. nem a kákán is csomót keresés a célom" — tudatja velünk mérgét Kelemen Gábor (Északi városrész 313/B.). Pontosan megjelöli, hol ta­lálta a hibát. Az 1970. no­vember 18-i család- és ott­hon rovatában olvasta a Számolásból pénz című cik­ket. Ott háborodott föl ép­pen a számoláson. Amint írja, a 720 watt nem 280­nal több a 190 wattnál. Iga­za van, a számokkal sok­szor baj van. s az emberek jó része valóban jogosan féltőlük, de az a megállapí­tása. hogy a cikk írója a hibás, a számolás népszerű­sítéséből pénzt csinált magá­nak — túlzás. ígérjük, a jö­vőben jobban odafigyelünk a számokra. Azért kesereg Major Fe­renc tehergépkocsi-vezető, hogy őt egyik írásunkban nagvfai lakosnak vettük, holott már július 8-a óta Szegeden, a Budapesti kör­út 6 A. VII. 26 alá van be­jelentve. A kellemetlenség elkerülése miatt kérte a helyesbítést. Papíron a mondanivaló Nagyvári János, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 16. sv.ám alatti lakos írja: „Ko­rányi rakparti sétáim során többször láttam már a part­fal tetején üldögélő, lábai­kat a Tisza felé lógató kis­fiúkat és mellettük álldo­gáló apukákat, kik néha fogták a gyereküket, néha nem. De láttam már a part­fal tetején az 5 méteres mélység szélén minden biz­tosítás nélkül álldogáló 4-S éves fiúcskákat is. kinek az apukája a gyermektől elfor­dulva nyugodtan beszélge­tett a szomszédaival. A kis­gyerekek nem érzik a ve­szélyt, de sajnos némelyik apuka sem. Ezeket azért tartottam időszerűnek meg­írni, mert a szegedi várvi­zibástyájának befejeződött a rekonstrukciója, s ott új veszélyhelyzet keletkezett. A bástyafal tetejének külső szilén nincs védőkorlát. Az építmény különleges vonz­erővel bír és a 2 méter szé­les bástyafal tetejére gyak­ran felmennek magánosok és társaságok. Kíváncsiság­ból, szemlélődni vagy fény­képezni. December 3-án dél­ben például egy 23 tagú ki­rándulócsoport nyüzsgött a bástyatömbön, közülük 20 felnőtt a bástyaudvarban, 3 kisgyerek pedig a kiemelke­dő, korlátnélküli bástyafal tetején. Alattuk pedig 4—5 méter mélységben a téglás, betonos, kőszórásos meder­feneke! Aki a bástyaburko­laton elcsúszik, vagy meg­szédül. vagy félrelép, köny­nyen lezuhanhat a melység­be, vagy az áradó Tiszába. Tragikus balesetek elkerülé­se végett sürgősen kellene a védőkorlát. Addig is, mig a korlát nincs, el lehetne torlaszolni a bástyafal feljáróit és kel­lene tilalmi tábla is. A ti­lalmi tábla azonban semmi­képpen sem helyettesíthető, nem pótolhatja a védőkor­látot, mert nem szünteti meg a balesetveszélyt." Szalontai József (Szeged, Bódl Vera u. 14.) olvasónk a megállóban észlelteket ad­ta tudtunkra: „Toporgok a megállóban, várom az autó­buszt. Mellettem idős bácsi áll. Lehet nyugdíjas tsz-taq, lehet nyugdíjas munkás, de lehet az is. hogy egyáltalán nem nyugdíjas, csak a ren­geteg munka öregbített raj­ta annyit, amennyivel idő­sebbnek látszik a koránál. Ügy hat-hét perce lehetünk sorstársak. Rajtunk kívül egy árva teremtett lélek sincs a közelben. Az úton délelőtti forgalom. Csupán szállingóznak az autók.' eb­ben az időben már ki-ki be­ért a munkahelyére, a töb­blek pedig számszerűleg sem hozhatják létre azt a káoszt, amit csúcsforgalomnak szo­kás nevezni. Autóbusz azonban már vagy három elsuhant előt­tünk. Játék az idegeinkkel. Azért nem veszítem el op­timizmusomat: a már nem tudom hányadiknál meg­jegyzem: no. ez talán a mi­énk lesz! Az öreg azonban aligha barátkozó természe­tű. Nem felel. Kínos helyzet jön létre, de a segítség ha­mar megérkezik: ellenkező irányba haladó autócsoda — hatalmas, fekete Mercedes, benne három vigyázzban ülő. sötét öltönyös, ^ fehér ing-nyakkendős ember. Kis­sé provokatívabb megjegy­zést teszek: Bárcsak ez len­ne a miénk ... Oldalra pis­logok, várom a hatást. Az nem volna jó! — tört meg a jég. Miért? — Mert ez nagyobb is erősebb — mu­tat a közeledő autóbusz fe­lé, 8 egész arcán valami sej­telmes. hamiskás mosoly tükröződik. Majd folytatja: ét ha összeütköznének, a busz letolná az árokba az ilyen autót... Nem fejez­heti be... A Mercedest már alig látjuk, az autóbusz pe­dig szivviditóan leparkol előttünk. Ma sem tudom, hogy az öreg komo­lyan gondolta-e, amit mon­dott. Sokáig gondolkodtam azon is, vajon a hamiskás mosoly mit jelentett: a mondanivalóval volt kap­Tréfás Mikulás Ha a Postaláda lett vol­na az idei Mikulás, mit tett volna „állandó part­nerei" cipőjébe? A városgazdálkodási vál­lalatnak sok vesszőt, hogy legyen mivel söpörni. A városi tanácsnak ügy­zabáló automatát, hogy ne a fiókokban ülepedjenek az akták. A városgondnokságnak Szeged térképét, amelyen a „perem" is jól látható. A Volán 10. számú vál­lalatnak púpos buszt, hogy az utasok fél 9 tájban is fölférjenek. A DÉMÁSZ-nak gáz­lámpát, ha elfogy az áram, legyen helyette fény. A városi kereskedelem­nek nagy Mikulás-zsákot, hogy mindenki azt kapja, amit kér. Az IKV-nak új lakótele­pet, hogy legyen elég cse­relakás. A DÉLÉP-nek homok­órát. hogy gyorsabban tel­jen a garanciális idő. A tervező vállalatnak gyufásdobozt, hogy legyen miről mintázni az új laká­sokat. A Szegedi Magas, és Mélyépítő Vállalatnak pá­ternosztert. A vendéglátó vállalat­nak önműködő terülj asz­talkákat, amelyekhez nem kell pincér. A Patyolatnak sok Haj­dú automata mosógépet, az iparcikküzleteknek szintén. A Beruházási Vállalat­nak közintézményt építő csodaszert, hogv a laká­sokkal egy időben legyen bölcsőde, óvoda, iskola. A dorozsmai Széksós fürdőnek metrót, amelyre nem hat az Időjárás. A MAV-nak új lökhaj­tásos csigákat a pesti gyors elé. És végül a posta minden ügyfelének telefont, hogy a táviratokat ne kelljen házhoz vinni. Mivelhogy mi nem va­gyuok a Mikulás, így to­vábbra is várjuk olvasóink észrevételét, véleményét. T. M. Á napenergia • •a rr • jovoje csolatos, vagy nekem szólt. Mármint hogy ne beszéljen az ember fölöslegesen, csak ha van mit mondania... Patkányfogó Elég gyakran panaszkod­nak olvasóink kutyára, macs­kára. Most olyan levelet kaptunk, amelyben az álla­tok védelméért emeltek szót A Magvar Országos Állat­védő Egyesület Csongrád megyei csoportja 'a macská­kat vette pártfogásba. On­czay Gyula, az egyesület titkára közölte levelében, hogy sokan jogtalanul ha­ragszanak a cicákra. Azt ál­lítja, ahol macska van. ott a patkány nem szaporodik el. Attól félti az embereket ha nagyon kíméletlenül, ke­gyetlenül bánnak a macs­kákkal, a kártékony rág­csálók sok kárt, kellemet­lenséget okoznak. „Kénytelen vagyok tollat ragadni a környék és a ma­gam nevében is — írja Kör­möczi Andrásné. a Szilléri sugárút 42. II. 9-ből. A sza­porodó szemét miatt emeli föl hangját, mivel most már a patkányok is be-beiárnak a lépcsőházba. Az IKV és a KŰJÁL segítségét kéri. A szép városért flÉBg \ \ r December elején írta le­velét Ördög O. Zoltán Mi­hálytelekről, a Mikes Kele­men utca 58-ból. „Tavaly decemberben Mihálytelek, Mikes Kelemen utca lakói levélben segítséget kértek a 111. kerületi tanácstól, hogy utcájukat szilárd burkolat­tal lássák el. mivel esőzések után több hétig az út jár­hatatlan. Oda semmiféle járművel se ki. se be nem lehet közlekedni. Levelünk­re a tanács a Délmagyaror­szágban határozott ígéretet tett, hogy az utcát 1978-ban elkészíti. A Szegedi Üj Élet Termelőszövetkezet és a ta­nács közösen megállapodott, hogy a földmunkákat és az útalapot a téesz készíti, míg a tanács az aszfaltozási munkákat végzi el. A téesz az elvállalt kötelezettségét augusztus elejére teljesítet­te, de a tanács a mai napig sem kezdte el az aszfalto­zást. Mindig csak hitegetett bennünket. Az érdektelenség azért is veszélyes, mivel az egyik oldalon betemették a vízelvezető árkokat és így az esővíz nem tud le'olyni és a házak elázhatnak." Teleki Istvánná ismerős húrokat penget levelében — Felsőváros 312 B. épület, 10. emeletén lakik, és napról napra több szemetet Iát a Kereszttöltés utcában és ez elronthatja az örömét, amit a szépülő parkok látványa okoz. Kicsit meg ls érti a szemetelő felnőtteket, gye­rekeket, ugyanis nagyon ke­vés a hulladékgyűjtő. Ügy érzi, a városgazdálkodási vállalat tehetne ezért vala­mit. Ügy gondolja-—s ezt meg is írta — Kerek György ol­vasónk, hogy a környezet­egészség és a levegő védel­méről csak beszélnek az emberek, tenni érte nem sokat tesznek. Sorokban Kravecz István kisteleki olvasónknak azt javasoljuk, hogy problémájával, amely­lyel megkereste szerkesztő­ségünket, forduljon a nagy­község tanácsához. Ugyanis ők illetékesek dönteni az ügyben. Aron Tiborné (Szeged. Jó­zsef Attila sugárút 45.) azt kifogásolja, hogy a Brüsz­szeli körúti töltőállomáson nincs fűtőolaj. Levelét to­vábbítottuk az ÁFOR-kiren­deltségnek. Gyuris Gáborné (Szeged Juhász Gyula u. 25.) néhány rendellenességet közöl leve lében. Mint már többszö­megirtuk. lakásügyekkel nem foglalkozunk, ezért le­velét elküldtük a Lakás- és Helyiséggazdálkodási Hiva­talnak. A bürokrácia ágát-bogát veszi célba Farkas Lászióné (Északi városrész 131). Amint írja, nem tudja, hol laknak tulajdonképpen. Bejelent­keztek saját lakásukba, az­tán mégis más számot ka­pott a ház. Kaliczka Péter deszkl ol­vasónknak üzenjük, gond­jával forduljon a XI. sz. Autójavító Vállalathoz. Válaszol az illetékes Dr. Marsi Zoltán, a Cent­rum Áruház igazgatója vá­laszolt múlt heti Postalá­dánkban közzétett panaszra, amely szerint Ábrahám­Furus József az áruház ki­rakatában látott PIKÓ mo­dellvasutat nem tudta meg­vásárolni. „Dolgozónk in­formációja, hogy az nem el­adó, annyiban volt helyes, hogy a kiiakatba kitett árut csak a kirakat szétbontása után tudjuk a vásárlónak odaadni. Remé'em, örömére szolgál, hogy a most újra­rendezett kirakatból bevet­tük a 730 forintos villany­vasutat és még az ünnepek előtt meg tudja vásárolni." Összeállította: Majoros Tibor Elérkezik-e a Nap év­százada? Milyen lesz a napenergetika jövője? E kér­désekre kért választ a No­vosztyi szovjet sajtóügy­nökség tudósítója Viktor Trefilovtól, az Ukrán Tu­dományos Akadémia helyet­tes elnökétől, az ismert fi­zikustól. — A tudomány és a tech­nika mai fejlettségi szint­jén három energiaforrást tartok különösen perspekti­vikusnak: a nukleáris bom­lás energiáját, az irányított termonukleáris szintézist és a napenergiát. Egyes ku­tatók feltételezik, hogy a századfordulóra a gyorsne­utronos atomerőművek és a termonukleáris szintézis már az ipari méretű villamos­energia-termelés eszközei lesznek. Ma Igen csábítónak tűnik a napenergia haszno­sítása is. Mindenekelőtt azért, mert a napenergia ki­vételesen tiszta energiaféle­ség és hasznosítása nem jár sem a környezet szennyezé­sével, sem pedig termikus egyensúlya felborításával. — A napenergia felfogá­sa és hasznosítása lehetsé­ges formáinak reális szám­bavétele kapcsán arra a következtetésre juthatunk, hogy az emberiség által fel­használt energia legfeljebb 30-40 százaléka fedezhető napenergiából. Többre egy­előre nem számíthatunk. Ez mégis olyan komoly meny­nyiség, hogy fejlett ipari országok egész sora — a Szovjetunió is — jelentős mértékben megnövelte a napenergia-kutatásokra for­dított összegeket — Forró éghajlatú vidé­keken a lakások napener­giával való hűtése, illetve mérsékelt égövű helyeken fűtése az egyik ilyen irány. Egyes adatok szerint a mérsékelt égövi országokban — Nyugat-Európában. a Szovjetunióban, Kanadában és az USA-ban — a teljes energiafogyasztás mintegy 30 százaléka a lakások fű­tését szolgálja. Véleményem szerint a nap­energia hasznosításának, elektromossággá alakítása a másik, végtelenül érdekes irány. Reméljük, hogy az el­következő 10-15 év folya­mán hatékony félvezetőket hoznak létre, amelyek se­gítségével olcsó rendszere­ket állíthatnak össze az ener­gia egyik formából másik­ba történő átalakítására. A napenergia az emberi­ség élelmezéséhez is nagy segítséget nyújthat. A nap­energia megteremti a fel­tételeket a mezőgazdasági kultúrák hozamának a nö­veléséhez. A világ számos kutatóközpontjában folvta­tott kísérletek bebizonyítot­ták, hogy a napenergiát a búza vagy más kultúrnö­vény vetőmagjaira összpon­tosítva. pozitív iránvhon le­het befolvásolnt öröklődő je­gyeiket és igen sokat ígé­rő, nagy hozamú új fajták termeszthetők. E tekintetben a Nao hatékonyabbnak bi­zonyult a röntgensugarak­nál, a neutronsugárzásnál. Századunk végére — felte­hetően — nagyszabású te­vékenységgé fejlődik a nap­kohászat, amely lehetővé teszi i®en tiszta fémek elő­állítását. Ma egyébként a Nap az űrhajókat és a mesterséges égitesteket ellátó legfonto­sabb energiaforrás. Ezzel kapcsolatban sok ország­ban folytatnak kísérleteket (BUDAPRESS—APN). Az új iskolamodell Csehszlovákiában új isko­larendszer kidolgozásán fá­radoznak. A tudományos­műszaki forradalomnak, a társadalom átalakulásának jobban megfelelő iskolamo­dell tanterveit prágai és po­zsonyi pedagógiai kutatóin­tézetek dolgozták ki, gyakor­lati kipróbálása több kísér­leti iskolában folyik. Az új típusú oktatás alap­jait már az óvodában le­rakják. A prágai kísérleti óvodában naponta kétszer 30 percet fordítanak az úgyne­vezett intenzív oktatásra. A cél, hogy a mozgás, a játé­kos torna mellett az értelmi, nyelvi, esztétikai és a mun­kára nevelést, valamint a matematikai gondolkodás elemeinek az elsajátítását segítse. Mindezt úgy igye­keznek megoldani a kísérle­ti óvodában, hogy a gyer­mekek ne fáradjanak el. ha­nem játékosan, képzelőere­jükre hatva nyissanak szá­mukra kapukat a majdani ismeretek elsajátításához. Az „addig kell hailítanl a vesszőt, amíg fiatal" elv megvalósításán fáradoznak a kísérleti Iskolamodell kö­vetkező fokozatán, a ki­lencosztályos általános is­kola alsó és felső tagozatá­ban is. A cél ugyanaz, mint korábban: jó ismeretekkel felfegyverezni a gyermeke­ket. és ugyanakkor elősegí­teni srvermeki személyiségük kifeilődését. Ami azonban a korábbi iskolához képest el­térő, az emlékeret mecha­nizmusának a tökéletesítése helyett, ami gyakran kívül­ről megtanulásban merült c«ak ki. itt az intellektuális képességek kifellesztésére helyezik a han-súlvt. Ebben az új iskolában is vannak tankönyvek, szöve­gek, részletesen körülírják, ismertetik az egyes téma­köröket, de amennyire csak lehet, önálló tevékenységre nevelik a fiatalokat. A gyer­mek Itt nem kap mindenre osztályzatot, amit elmond, vagy leír, mert nem az osz­tályzat elnyerése, hanem a tananvag elsajátítása a cél. A kísérlett iskola pedagó­gusainak az a véleménye, hogv gyakran többet ér a dicséret, a buzdítás, a pe­dagógusnak az érdeklődése, mint az osztályozás. Ter­mészetesen, erre is sor ke­rül később, de csak akkor, amikor a tananvag egésze megfelelő magyarázat, gya­korlat. megértése után min­denkinek a sajátja már. A tananyag-elsajátíttatás új módszerének jó példája az iskolamodell következő fo­kozata, a prágai kísérleti gimnázium. Ha itt a tanter­mekbe. audiovizuális szo­bákba. laboratóriumokba be­lépünk. szinte kutatóintézet­ben vagv ipari üzemben érezhetjük magunkat. A kí­sérleti gimnázium a négy év során általános politech­nikai képzést nyújt az itt tanuló diáknak, ugyanakkor a szakképzettség alapjait is megadja. A hagyományos társadalom, és természettu­dományi. nye'vi tantárgyak mellett sok fakultatív tárgy is szerepel. Érdekes és fon­tos az új iskolamodellben, hogy nemcsak önálló gon­dolkodásra. a műszaki isme­retek önál 1 ó elsa i á t í tásá ra rerkenti a diákot, hanem a kö®Aletb?n a politikai életben való aktív részvételre is: ez sz'ntén benne szerepel a tantervben. Az új csehszlovák Iskola­modell. amely szoros kap­csolatot teremt az élettel, a szocialista társadalomban folyó sokfajta tevékenység­gel és e társadalom céljai­val. már ebben a kísérleti stádiumban jó eredménnyel biztat. (BUDAPRESS—OR­BIS).

Next

/
Oldalképek
Tartalom