Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

Péntek, 1978. december 8. — — — Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) álláspontok alaposabb meg(ZAPU) elnökét, a Hazafias Ismeréséhez, kétoldalú kapFront társelnökét. csolataink fejlesztéséhez, vaA látogatások, a megbe- lamint kölcsönös szolidari•zélések hozzájárultak az- tásunk -megerősítéséhez. II. A Központi Bizottság áttekintette az ország gazdasági helyzetét, megtárgyalta az Idei népgazdásági torv végrehajtásának eddigi tapasztalatalt, s Jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit | A Központi Bizottság *• megállapította: az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése, a munka termelékenysége — várhatóan — a népgazdasági terv előirányzata szerint, a nemzeti jövedelem a tervezettet megközelítően nő. Gyarapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelő alapjai. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be. mint a Szegedi Kőolaj- és Földgázipari Létesítmények, az ózdi Kohászati Művek acélgyártó üzeme, a Dunaújvárosi Hullámpaoírgyár, a Zalaegerszegi Hűtőház. Megkezdte termelését a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyára, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén üzeme és a Gyulai Húskombinát. Az életszínvonal emelkedése némileg meghaladja a tervezettet, a lakosság életkörülményei javulnak. Ugyanakkor az intenzív gazdasági fejlődés minőségi és hatékonysági követelményei még nem érvényesülnek megfelelően, a termelés szerkezete, a gazdálkodás színvonala még nem alkalmazkodik kellően a megváltozott és magasabb követelményekhez, a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előirányzottnál kedvezőtlenebbül alakul. Az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről, a gazdasági fejlődés fő vonásairól az eddigi adatok alapján megállapítható: a) A nemzeti jövedelem az előirányzott 5 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal nő. A belföldi felhasználás viszont a tervezett 2 százalékkal szemben 6—7 százalékkal haladja meg a múlt évit. A felhalmozás — a beruházások és a készletek — növekedése lényegesen nagyobb a tervezettnél. A la* kossági fogyasztás az előirányzathoz közelálló. — Az ipari termelés előreláthatóan az előirányzott 5,5—6 százalékkal bővül. Az ipari ágazatok — az élelmiszeripar és a kohászat kivételével — a számítottnak megfelelően, vagy azt meghaladóan növelik termelésüket. A mennyiségi fejlődés azonban több területen nincs összhangban a gazdálkodás minőségi követelménveivel. Lassú az előrehaladás a termelés szerkezetének, szervezettségének javításában, a munkaerő, az anyagok és az energ'a takarékosabb felhasználásában. Az anvagi ráfordítások a termelésnél nagyobb ütemben nőttek. — Az építőipar termelése várhatóan a tervezett mértékben, 4,5—5 százalékkal nő. A nagyberuházásokat és a lakásokat kivitelező vállalatok teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedik, de több fontos létesítmény és a fővárosi lakások építésében elmaradás van. — A mezőgazdaság a tervnek megfelelően, csaknem 3 százalékkal termel többet, mint tavaly. A növénytermesztés megközelíti a számítottat, az állattenyésztés annál valamelyest gyorsabban fejlődik. Az előirányzottnál több kenyérgabona termett, búzából hektáronként országos átlagban 42.8 mázsát, kukoricából 51 mázsát takarítottak be. Kukoricából az össztermés — bár a hozamok nagyobbak a számítottnál — a kisebb vetésterület miatt kevesebb a tervezettnél. Burgonyából és cukorrépából az előirányzottnál valamelyest több, gyümölcsből és zöldségből kevesebb a termés. Az állatállomány növekedett. Jelentősen emelkedett a hús, a tej, valamint az egyéb állati termékek termelése és felvásárlása. A takarmánygazdálkodás és -felhasználás színvonala még nem kielégítő, a termelési költségek az indokoltnál nagyobbak. — A közlekedési vállalatok — kisebb fennakadásokkal — kielégítették az áruszállítási Igényeket. A személyszállítás a tervezettnek megfelelően fejlődik. b) A beruházások volumene a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 4 százalékkal emelkedik. A túlteljesítés az idén is a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A nagyberuházások megvalósítása nem éri el a tervezettet. A munka szervezettsége nem Javul a kívánt mértékben, sok esetben indokolatlanul túllépik a költség-előirányzatokat, a kivitelezés ideje gyakran elhúzódik. ej A foglalkoztatottak száma a nem termelő ágazatokban, a kereskedelemben és a közlekedésben nő. az iparban és az építőiparban lényegében változatlan, a mezőgazdaságban csökken. d) A lakosság reálbére és reáljövedelme a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nominál jövedelem országos átlagban a tervezett 7—7,4 százalékkal szemben várhatóan 8—8,5 százalékkal, az egy keresőre jutó nominál kereset a tervezett 7 százalékkal szemben a munkásoknál és alkalmazottaknál 8—8,5 százalékkal, a tsz-dolgozóknál 8,5—9 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 4 százalék helyett mintegy 4.8 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelem várhatóan 3,2—3,5 százalékkal nő. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően, csaknem azonos ütemben, több mint 3 százalékkal emelkedik. A reálbérek növekedésében szerepük van a központi bérpolitikai intézkedéseknek. Jelentősen fokozódik a lakosság pénzmegtakarítása. A lakosság egv főre jutó fogyasztása 3—3,5 százalékkal, a tervezett mértékben növekszik. Az áruellátás színvonala megfelelő. Az életkörülményeket javítja, hogy a tervezettnél 3 ezerrel több, mintegy 93 ezer lakás épül fel: 1240 kórházi ágy, 19 ezer óvodai, 4 ezer bölcsődei hely, több mint 900 általános iskolai osztályterem létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Hazánk nemzetközt gazdasági kapcsolatai tovább bővülnek. Erősödik együttműködésünk a KGST-tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlődnek termelési kap"solafaink, szélesedik a szakosítás. Rubele'számoKsú külkereskedelmi forvalmuok lányetéNen a tervezettnek megfelelően alakul. A kedvezőtlen tőkés piaci feltételek, a diszkriminációs és protekcionista intézkedések közrejátszanak abban, hogy a nem rubelelszámolású kivitel a tervezettnél kisebb mértékben emelkedik, miközben a behozatal gyorsabban növekszik. 1) A pénzügyi intézkedések eredményeként növekedett a társadalmi tisztajövedelemnek az állami költségvetésbe központosított hányada; ennek ellenére a vállalatok részesedése meghaladja az V. ötéves tervben számítottat. A közgazdasági szabályozók 1078-ban sem segítették eléggé a népgazdasági tervben meghatározott több kiemelkedő fontosságú feladat megvalósítását, az egyensúly javítását, a gazdasági fejlődés minősági tényezőinek előtérbe állítását, a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. A szabályozók egyik gyengesége, hogy a nem kielégítően gazdálkodó szervezetek az Indokoltnál nagyobb központi támogatást kapnak; ezáltal a jól és a kevésbé jól dolgozó vállalatok Jövedelmet túlzottan kiegyenlítődnek. A Központi Bizottság megállapította: a termelés menynyiséái feladatainak az éves tervekhez közelálló teljesítése nem járt együtt a gazdasági egyensúly javulásával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a termelési szerkezet szükséges változásával. A fejlődést befolvásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtlenebbek az V. ötéves tervben feltételezettnél: a külkereskedelmi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a mennyiségi szemlélet, a gazdaságosság szempontjai nemegyszer háttérbe szorulnak. Gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási gyakorlatunk lassan igazodik a változó helyzet követelményeihez. • O A XI. kongresszuson ím jóváhagyott, az V. ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozatában megerősített gazdaságpolitikai fő irányvonal következetes végrehajtása most megköveteli, hogy az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a további munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást. Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat mcszPárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk. A Központi Bizottság ezzel összhangban határozta meg a termeléssel, az értékesítéssel, a termelőalapok fejlesztésével, az életszínvonalpolitikával kapcsolatos célokat. és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint fogadta el: A TERVEZETT NttVEKEDÉS 1979. ÉVI ELŐIRÁNYZATAI Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény fí> -Mezőgazdasági termékek " termelése A szocialista szektor beruházásai összesen 204Egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem Egy ikeresőre jutó nominálbér országos átlagban Fogyasztói árszínvonal Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Az összes lakásépítés ebből állami lakás Az állami költségvetés bevétele legalább kiadása legfeljebb 3—4 százalék " 4 százalék" 1 százalék 3:—3,5 százalék -206 milliárd forint 7 százalék 6 százalék 4,7—4,9 százalék 2 százalék 1 százalék 1,0—1,5 százalék 2,5—3,0 százalék 90 ezer 31 ezer 8,4 százalék 6,1 százalék A nemzeti Jövedelem növelése a termelési és exportszerkezet átalakításának meggyorsításával, a gazdaságos termelés fokozásával valósítható meg. a) A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. — Az ipari termelés növelését erőteljes szelekció mellett kell biztosítani. Az iparvállalatok és szövetkezetek a keresletnek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzák a szocialista kivitelt, és bővítsék a nem rubelelszámolású gazdaságos exportot. Ezért gyorsítsák meg a műszaki fejlesztést. a technológia és a gyártmányok korszerűsítését, javítsák a termékek minőségét. A gazdaságtalan cikkek termelésének megszüntetésével felszabaduló kapacitásokon — ahol ez lehetséges — szervezzék meg a gazdaságosan előállítható, főleg importot helyettesítő termékek, alkatrészek, részegységek gyártását; más esetekben csoportosítsák át a munkaerőt a hatékony tevékenységekre. — Az építőipari vállalatok kapacitásaikat döntően arra használják fel, hogy gyorsuljon a folyamatban levő beruházások megvalósítása. Ütemesebb legyen a lakásépítés, a -felújítás és -karbantartás, különösen Budapesten. A munkaszervezés javításával, a munkafegyelem erősítésével tartsák a termelékenység növekedésének eddigi ütemét. — A mezőgazdasági üzemek a népgazdasági célokkal összhangban fellesszék mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést. A gabonatermelést úgy kell fejleszteni, hogy a belföldi szükségletek kielégítésén túl mód nyíljék az 1978. évinél több kivitelre. Növelni kell a kukorica vetésterületét az erre alkalmas földeken. Emelni kell az állattenyésztés színvonalát, javítani a minőséget, s növelni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi eszközök — épületek, gépek, műtrágya, növényvédő szerek, takarmányok — ésszerűbb és takarékosabb felhasználásával érjék el. hogv a termelés a ráfordításoknál gyorsabban nSjjön. A termékek felvásárlásának körültekintőbb megszervezésével, a tároló- és feldolgozó kapacitások bővítésével is segíteni, ösztönözni kell a nagyüzemeket, a háztáji és kisegítő gazdaságokat termelésük fokozására. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelben javítani szükséges az értékesebb, a gazdaságosan feldolgozott termékek arányát. — A vasúti és a közúti közlekedésben jobb szervezéssel, a szállítók és a szállíttatok szorosabb együttműködésével javítani kell a gazdaságosságot, a kapacitások ésszerű kihasználását. b) A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre Jutó reáljövedelem 2 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére 1 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete 1—1,5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal lehet több az Ideinél. Az egy lakosra 1utó nominál jövedelem 7 százalékkal, a munkás-alkalmazotti átlagkeresetek 6 százalékkal növekedhetnek. A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez, és azok fokozására ösztönözzenek. 1979. január 1-től a rendszeres évi nyugdíjkiegészítésen túl fel kell emelni az 1971. előtti alacsony nyugdíjakat. és az 1971. után megállapított minimális nyugdíjakat. járadékokat. Ez 1 millió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális segélyek összegét ís. A vállalati jóléti és kulturális alap biztosított összegét keresőnként 050 forintról 900 forintra kell növelni. A terv alapozza meg a lakosság fogyasztásának növekedését, a vásárlóerő és az árualap összhangját, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatásoknak a lehetőség szerinti javítását. Ennek érdekében a kormányzati szervek, a termelő- és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket. A terv 4,7—4,9 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedést irányozhat elő. Az Illetékes hatóságok az árak alakulását szigorúan ellenőrizzék. A lakosság életkörülményeit a jövő évben 90 ezer lakás, ezen belül 31 ezer állami lakás felépítésével tovább kell lavítani. A kórházi ágyak száma 1400-zal, a bölcsődei helyeké 4200-zal. az óvodai helyeké 10—19 ezerrel bővüljön. Az általános Iskolai tantermek számát 900-zal szükséges növelni. ej A beruházások volumene az ideihez képest 1—2 százalékkal emelkedhet. Beruházásokra 204—206 milliárd forint fordítható; Üj állami nagyberuházás nem kezdhető meg. a rendelkezésre álló erőforrásokat a megkezdett beruházások tervszerű megvalós'tásá-a kell összpontosítani. A célcsoportos és e.tvéb állami beruházási előirányzatokat mérsékelni szükséges az V. ötéves tervben 1979-re számítotthoz kénest. A vállalati beruházások állami támogatásának összege nem emelkedhet. A vállalatok és a szövetkezetek eszközeiket és erőfeszítéseiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére koncentrálják. A hitelezés szigorításával, a készletgazdálkodás ésszerűsítésével, a szükségletekhez jobban igazodó termeléssel lényegesen la-sítani kell a készletek növekedését. d) Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötele. zettségek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. Továbbra is törekszünk a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására. A fejlődő országokkal k'alakult gazdasági együttműködésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővftjüjc külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat A külkereskedelmi tevékenj-uágben nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételének, jövedelmezőségének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmes alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. e) A gazdasági szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a hatékonyság gyorsabb növelésére, a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására, segítsék elő a felhalmozási folyamatok terv szerű alakulását. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel kerüljenek jobban összhangba. 9 Az 1979. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. — A központi állami szervek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges gazdaságirányítási, szervezni, szabályozási és egyéb Intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg. Feladataikat a népgazdasági célokkal összhangban határozzák meg, és ennek megfelelően segítsék a gyakorlati munkát. A termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésével, nagyobb szervezettséggel, javuló költség- ós pénzgazdálkodással, a munkaerő, az anyagólt és az energia ésszerűen takarékos felhasználásával biztosítsák gazdaságpolitikai céljaink elérését. A nagyobb követélményéből kiindulva támogassák az új Iránt fogékony, a feladatok megoldására felelősséggel vállalkozó vezetőket. Legyenek kezdeményezőt a magasabb teljesítményekre, a minőségi munkára ösztönző keresetdifferenciálásnak. — A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági tervhez igazodva a magasabb követelmények alapján készítsék el terveiket; rugalmasan alkalmazkodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez, az értékesítési lehetőségekhez. Az egyéni és a csoportérdeket a népgazdasági érdekkel összhangban képviseljék. A tervek ütemes végrehajtása megköveteli a vállalatok közti Jobb együttműködést, a kooperációs és szerződéses kötelezettségek pontos és megfelelő minőségű teljesítését. , — A központi és a területi pártszervek, a pártszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző és felvilágosító tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a leg'ontösabb a gazdasági Irányítás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érdeke megköveteli, hogy minden termelőegységben gazdaságos munka folyjék. Segítsék elő, hogy azok a gazdálkodó i