Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

Q A A tj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 68. évfolyam 288. szám 1978. december 7., csütörtök Ára: 80 fillér A Zjt. M SZ Mft* SMi EGED VÁ R O S I Bl Z OTTSÁ GÁNAK. L APJA kB Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága A Mvyar Szocialista Munkáspárt K*zps-ti Bi-ottsága 1978. december 6-án Kádár Jánosnak, a Közoonti Bizottság első titkárinak elnökletével ülést tartott. A Központi B'zottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű remze'közi kérdésekről szőlő tájékoztatót és Havasi Ferencnek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ütő ről közlemény jelenik meg. (MTI) Beruházási konferencia Gazdasági életünkben az elmúlt években túlzottan beruházáscentrikus szemlélet alakult ki, a hatékonyabb terhelést jó néhány vállalat a mindenáron való fejlesztéssel kívánta elérni — hangzott el a megállapítás a 6zerdán Leninvárosban zárult országos beruházási konferencián. A hazai tervező, beruházó és kivitelező Vállalatok mintegy 650 szakembere ez alkalommal a helytelen szemlélet megváltoztatásáról, a beruházások hatékonyságának növeléséről. azok határidőre történő befejezéséről tanácskozott Magyar fölszőSalások az ENSZ-ben Három magyar felszólalás hangzott el kedden az ENSZben. A közgyűlés plenáris ülésén, a közel-keleti helyzetről szóló vitában Hollai Imre nagykövet. Magyarország állandó ENSZ-képviselőjé fejtette ki kormányunk álláspontját Rámutatott, hogy a közelke'eti konfliktus egyik alapkérdése a palesztin probléma. Ennek történetére és a megfelelő ENSZ-határozatokra áttérve megállapította, hogy a palesztinoknak ugyanolyan joguk van az önrendelkezésGálfűtés ai iskolának — társadalmi munkával Társadalmi munkában •zerelték be a gázt a szegedi Dugonics általános iskolába a Dél-magyarországi Gézgyártó- és Szolgáltató Vállalat szocialista brigádjai. A fűtés korszerűsítése 1 millió forintba került volna; ebből a társadalmi munka révén közel félmilliót takarítottak meg. Joó Antal, a városi tanács vb társadalmi munkát szervező szakbizottságának titkára az iskolában rendezett ünnepségen megköszönte a Munkácsy Mihály, a Tömörkény István, a Felszabadulás. a Komfort, a Juhász Gyula, a Kilián György, a Promontor, a Május 1., a November 7. a Reduktor, a Bolyai János, az Igazság, az Eötvös Loránd, az Üj mechanizmus, a Komplex, a Kiiring, az Egyetértés, a Neumann János, a Füst Milán, a Móra Ferenc, a Radnóti Miklós, a Tranzit és a Lendület szocialista brigádoknak, hogy segítségükkel kedvező feltételeket teremtettek az oktatáshoz és neveléshez. Az iskola tanulói — képünkön — kulturális műsorral köszöntötték a DÉGÁZ szocialista brigádjait. re és az államalapításra Palesztinában, akárcsak az izraelieknek. A közel-keleti konfliktus másik alaptényezőjének nevezte Hollai Imre az arab területek izraeli megszállását és azt, hogy Tel Aviv nem hajlandó kivonni csapatait ezekről a területekről. A magyar ENSZ-küldöttség vezetője figyelmeztetett annak veszélyére, hogy a közelkeleti konfliktus általános nemzetközi katasztrófává fajulhat. Ennek megelőzése érdekében sürgette a viszály átfogó politikai rendezését, összhangban az ENSZ alapokmányával és idevonatkozó határozataival egy nemzetközi békekonferencia — a" genfi értekezlet keretében valamennyi érdekelt fél bevonásával. Az ENSZ t. skámú W-ntt" ágiban, amely a nemzetközi •biztonság megszilárdítását kimondó nyilatkozat megvalósításáról tárgyal, Halász András, a magyar küldöttség tagja szólalt fel. Az államok biztonsága szempontjából nagy jelentőségének mondta hogy létrejöjjön a Szovjetunió által indítványozott nemzetközi szerződés az erőszakról való lemondásról Az UNCTAD (az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája) munkásáról tárgyaló 2. számú bizottságban Kőmíves Imre nagvkövet, a magyar küldöttség tagja mondott beszédet. Beszámolt arról, hogy 1978. január l-e ó*a huszonhat fejlődő ország termékei vámmentesen jelenhetnek meg a magyar piacon, maid -ámu tátott, hogv a protekcionista tendenciák és a kelét— nvugati kereskedelmet akadályozó más tényezők felszámo'ása pozitív hatással tenne a szociattsta és a fejlődő országok egymás közötti kereskedelmére is. Lakóházak korszerűsítése Három szegedi vállalat munkája Segítség a föSújltásokhez A házak homlokzatáról nagyon leromlott Szegeden, ök is jelentős támogat**? lesz szó, illetve a szegedi Ezt jelzi, hogy még az ötö- ban részesültek. Az elmúlt lakóházak fenntartásának helyzetéről. Mielőtt a részletekbe bonyolódnánk, anynyit előre is megjegyezhetünk, hogy Szegeden az utóbbi esztendőkben szépen javult a helyzet, egyre több lakóház öltözködik új köntösbe, egyre több elavult lakást korszerűsítenek. A KSH megyei igazgatóságának nemrégen közreadott tájékoztatójában sok számadat foglalkozik e kérdéssel. Azért is érdemes tallózni az adatok között, mert — olykor jogos, de gyakran jogtalan, a hátteret nemigen ismerő információk hiányában —, hajlamosak vagyunk elmarasztalni a város arra illetékes vezetőit, vagy a lakásfenntartásra kijelölt szervezeteket szidni tehetetlenségükért. Lássuk előbb az adatokat. Szegeden, az esztendő elején 1951 lakóépületben közel 19 ezer lakás, a város lakásállományának 32 százaléka volt az Ingatlankezelő Vállalat birtokában, gondjaiban. E jelentős épületállomány állagának megóvása, folyamatos karbantartása és korszerűsítése nagyon fontos gazdasági és társadalompolitikai feladat. Az ingatlankezelő szervezet gondjaira bízott lakásb^rlemények száma" 1970 óta állandóan emelkedett, miközben a lakóházak száma csökkent —, olvashatjuk az összegezésből. Ez nyilvánvalóan abból adódik, hogv sok kisebb lakóépületet lebontottak, s helyettük nagyobb házak épültek, melyekben a lakások -zárra sokkal töhb. mint korábban volt. Például 1970ben 14 800 lakást tartottak nyilván, 2220 lakóépü'etben, vagyis egy házban átlagosan 6 7 lakás volt. Az esztendő elején fölvett adatok szerint Szegeden 18 800 lakás tartozott az ingatlankezelőhöz. de már kevesebb, 1951 házban. Ez a változás nyilvánvalóan előny is. hiszen nincs annyira elaprózva a bérlemények száma, mert jelenleg közel 10 lakás iut egv-erv h<zra. Mindenki előtt közismert, hogy a lakóházak javí'ésa, annak mértéke hosszú ideig nem tartott lépést a lakásállomány avulásával, elhasználódásával. s emiatt a régebben épült házak állaga Sopron Magyar—jufoszláv postai és távközlési tárgyaiások Magyar—jugoszláv postai és távközlési tárgyalások kezdődtek szerdán, tegnap Sopronban, a postásotthonban. A tárgyalásokon egyeztetik a két ország távközlési rendszereinek együttműködési és fejlesztési terveit, megvitatják a határ menti távbeszélő-forgalom további kiszélesítésének lehetőségeit, a kézbesítő szolgálat éjiesztését, a határ menti forgalomban. A magyar szakemberek i tájékoztatják jugoszláv kollégáikat a Budapesten üzembe helyezett automata levélelosztó gép működésének eddigi tapasztalatairól. s javaslatot tesznek a két ország postai kutatóintézeteinek együttműködésére A tárgyalásokon a magyar küldöttséget Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes. postavezérigazgató, a jugoszláv delegációt pedig Gojko Sekulovski posta-vezérigazgató vezeti. (MTI) dik ötéves tervidőszak indulásakor is a kezelt bérlemények 46 százaléka, közel nyolcezer lakás harminc évvel ezelőtti építésű, mér? fel nem úiított volt. Mindez két okra vezethető viszsza: az egyik, hogy nem volt rá anyagi fedezet. a mréjk, hőre nem volt megfelelő szakiperi kancjfSs. A oénzü rei fettételek erek 1970 után javi'u".k valamelyest. Az 1971-ben életbe lép°tt úi lakásrendelet felemelte a lakbéreket és a lakóVziavítási költsérek egy részét a lakókra hárította. Az intézkedések hatására 1970—1977. kö'fttt 4 millió forintról 56 millió forintra nőtt a bérbevételből az üzemeltetési költsérek levonása után fennmaredó lakóházjavttásra fordítható össze®. Ezzel ere?deiűlog jelentősen megemeljék p® állami támogatások mértékét is. Az időszak folyamán módosult a lakóház javítási keret felhasználásának struktúrája; a felújítási és egvéb munkák aránva emelkedett a karbantartási munkák terhére. A lakóházjavításra szánt összeg a jelentős növekedés ellenire a negyedik ötéves tervidőszakban 13 százalékkal, az ötödik ötéves tervidőszak első két évében pedig 4 százalékkal elmaradt az • előirányzattól. A pénzösszegek módosulását is nyomon követhetjük: a bérbevétel 1970-ben 18 millió forint volt, 1977-ben pedig 86 millió, tehát ötszörös a növekedés, ebből a lakbérbevétel négyszeres növekedést jelentett. 13-ról 54 millióra emelkedett. Az állami támogatás is 31-ről 81 millióra nőtt. Vézül. ha öszsreadiuk a pénzösszezet. kiderül, hogy tavaly lakóházjavítási költség címén négyszer annyi, 130 m.iitt'ó állt a rendelkezésre, mint hét évve] korábban. Ebből felújításra 59, karbantartásra 47 milliót terveztek. Kik és milyen kanaritással végzik a szegedi lakóházak felújítását. karbantartását? Tekintsük át ennek is a módozatait. s kiderül hogy Igen szűkös a lehetőság. Az ingatlankezelő vállalat a megnövekedett lakóház-javítási feladatoknak egy részét a saját építőipari részlegével végzi, ezen kívül a szegedi építőipari szövetkezet és a városi építőipari vállalat vesz részt a munkálatokban. E cégek jelentős támogatást kaptak arra a célra, hogy növeljék lehetőségeiket, gépesítsenek a feladatoknak megfelelően. Az ingatlankezelő például a negyedik ötéves tervidőszakban 36 millió forintot használt föl, túlnyomórészt központi telepének létesítésére. A jelenlegi ötéves terv-iklusban e célra 60 millió forint áll rendelkezésükre. Ennek több mint a felét átmeneti lakások építésére, 30 százalékát pedig gép- és szerszámbeszerzésre fordíthatják, a megmaradó őszszeget a forgóalap-bővítésre. A fővállalkozón kívül a legnagyobb lakóházjavítási tevékenységet a szegedi építőipari szövetkezet és a városi M!>»»«- ÓS mélyépítő vállalat végzi. két esztendő folyamán az építőipari szövetkezet termelésének 12. a magas- és mélyépítő váttalat pedig, 1» százalékát adta lakásfenntartási munkákra. Igen látványosnak tűnik a szeredi bérházak homlokzat-felújítási programja, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek keretében 1975—1977. között 312 énület homlokzatának felújítását tervezték. de csak 268 háznál sikerii't a munka befejezése. Van még egy érdeke* változás: az utóbbi esztendőkben általában főkén* házgyári panelekből készülnek a szegedi lakóházak. Ezzel ugyan, növekszik az ingatlankezelő birtokába kerülő házak száma, de ezek az épületek viszonylag fiatalok, a legöregebb sem idősebb tíz esztendősnél. S tovább folytathatjuk a sort, hogy ezekre a paneles házakra a mereei szervek vezetői a DÉIJSP feladatául jelölték ki a karbantartást és felújítást. Volna még egy „kibúvó", melvet rendel'rezés is elősegít: az 1969-ben megjelent 32-es számú kormányrendelet lehetőséget ad arra. hogy az ingatlankezelő vállalatok gondozásában levő. de 12 lakásosnál nem nagyobb lakóépületeket értékesíteni lehet. A várost tanács legalább ötven ilyen lakóházat jelölt ki, hogy adják el, de ez ideig csak mindössze 14 ilyen lakóházat sikerült értékesíteni. Senki sem vitathatja, hogy Szegeden sokat javult a lakóházak „helyrepofozása", javítása, karbantartása, korszerűsítése. de mégis akadnak gondok, megoldásra váró tennivalók. Melyek volnának ezek? Megállapították a szakemberek, hogv a lakóháziavításra fordított összegek nagymérvű emelkedése, valamint a horrlokzatfelújítás látványos eredményei mellett számos körülmény nehezíti a murkát. Ilyen többek között, hogy r.em készült távlati lakóház-javítási koncepció; nem elégséges a tervezői és a kivitelezői kapacitás. Nagy gond. hogy hosszú — átlagosan húsz. huszonkét hónap — a lakóházak teljes felújítására fordított idő. Ezen kívül gátló körülmény, hogy alacsony színvonalú a lakóház-javítást munkák gépesítettsége. Az Ingatlankezelő vállalat például erre az évre 600 ezer forintos devizakeretet kapott speciális építőipari kisgépek vásárlására, de ebből az összegből alig használt föl valamit. Az is gond, hogy az új lakásoknál — elsősorban a lakótelepeken — gyakori a minőségi hiány. S élő gond, hogy az ingatlankezelő vállalat nem foglalkozik szakmunkáskóp-5ssel. következésképpen máa építőipari vállalatoktól szeretnének szakembereket fölvenni, de ezt meggátolja az alacsony bérszínvonal. A felsorolt eredményeknek örülni lehet, a gondokat viszont érdemes alaposan áttekinteni, hogy az első és látványos további eredmények kövJ.sék.