Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-01 / 283. szám

Péntek, 1978. december 1. 5 Zenei naptár Lukowicz csembalóestje Rövid időn belül másodszor Invitálta közönségét csembalóestre a filharmónia, • jóllehet más-mós bérleti sorozatban, az érdeklődés mégis erősen megcsappant, úgy látszik, a jóból is megért a sok. Pedig, mint Ilyenkor általában lenni szokott, ez utóbbi koncert kínálta a szenzációt. Nevezetesen a lengyel Elsbieta Stefanska Lukowicz szerdai szólóestje a Tisza-szállóban, zongorabérleti sorozatban, ahová föltehetően azért jöttek kevesebben, mert a fiatal krakkói születésű művésznő neve jobbóra ismeretlen a helyi publikumnak. Lukowicz Krakkóban tanult zongorázni, Berlinben csembalóznl, s már huszonegy évesen mindkét hangszeren díjnyertese a lódzi Régi Zene versenynek, sőt egy évre rá győztese és különdíjasa a genfi nemzetközi csembalóversenynek is. Elsbieta Stefanska Lukowicz különleges adottságokkal rendelkezik a csembalójátékhoz. Lebilincselő eleganciával, mindenfajta zsúfoltság vagy forszírozott sűrítés nélkül; olykor lélegzetelállító tempóban, gyöngyözóen fényes futamokkal, képes úrrá lenni a hangszernek természetéből fakadó hangzásbeli monotóniáján. A csembalóhangzás ugyanis mérsékeltebb színezésre nyújt módot későbbi leszármazottjánál, a zongoránál. Ennek (is) következtében nem játszható el rajta a teljes zongorairodalom, s az előadó tulajdonképpen már a műsorválasztásával megméretik, mi az, amire még mer vállalkozni — hatáscsökkenés nélkül. Az nagyjából természetesnek tűnt, hogy Lukowicz könnyedén szólaltatja meg a csembalóra írt, vagy a hangszer „idomaihoz" képlékenyen simuló polonézeket lengyel táncokat, Couperin szellemes fricskáit (A nagy és ősi kobzos-céh ünnepe), sőt látványos pompába tudja öltöztetni Hándel g-moll szvitjét, G-dúr chaconne-jál vagy a Scarlatti-szonátákat. Hanem, hogy Bach Kromatikus fantáziájával és fúgájával is ilyen nagy hatású előadást tud produkálni, komoly meglepetés, hiszen a mű monumentalitása igazán zongorán érzékelhető: Lukowicz bravúrosan bizonyította, ma sem hatástalan a csembaló. Játékát remélhetően lesz még módunk hallgatni. fi. I. Jubilál az Erkel kórus Onnepi hangiversenyen emlékeznek a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Erkel Ferenc Munkáskórusának 25 évéről ma, pénteken este 6 órakor a Tisza; szálló koncerttermében. A kórus alapításakor, 1953ban még kevesen voltak, akik tudták, hogy nem egyszerűen a dalt kedvelő dolgozók kollektíváját hozzák létre; az énekkar tanít, nevel, az alkotás élményével ajándékozza meg tagjait, kiteljesíti személyiségüket. Ahogy múltak az évek, a kórus tagjainak száma egyre növekedett, a megfelelő szakmai vezetéssel tudásuk gyarapodott, a vállalat gazdasági és társadalmi szervezeteinek erősödő erkölcsi és anyagi támogatásával javultak munkafeltételeik. Ebben az iparágban máig ez az egyetlen színvonalasan dolgozó énekkar. Az alapítás utáni években sűrűn követték egymást a nyilvános fellépések, az énekkar állandó résztvevője volt a Vasasfesztiváloknak, a Bartók és Kodály dalos ünnepségeknek. Különös gondot fordítottak arra, hogy a különféle vá'lalati ünnepségeken színvonalas műsorokkal szerepeljenek. A magyar munkásmozgalom kórushagyományainak ápolásán és továbbfejlesztésén kívül állandó feladatuknak tekintették a magyar és külföldi énekkari A méhésze! haszna Tanácskozás Kecskeméten A méhészet fejlesztésének a mezőgazdaság is hasznát látja: több milliárd forintra becsülik évente termésnövelő szerepüket a gyümölcsösökben, a szántóföldeken. Az érdek egyeztetésének módjáról tanácskozott Kecskeméten a II. országos méhészeti konferencia, amelynek kétnapos programja csütörtökön ért véget. 40 ezer hazai méhész képviseletében több százan vettek részt a tanácskozáson. A szűkülő méhlegelök ellenére eredményesnek értékelték az utóbbi évtized méhészkedését: gyarapodtak a méhcsaládok és a fiatalok közül ls sokan vállalkoztak méhészkedésre. Termékük nélkülözhetetlen a korszerű táplálkozásban, a gyógyászatban. Ugyanakkor felbecsülhetetlen szerepük van a mezőgazdasági árutermelésben is. A méhek által látogatott kertekben, szántóföldeken 20—25 százalékkal magasabbak a hozamok az „ingyenes" megtermékenyítés következtében. A méhek többféle hasznosításának legújabb ága a virágportermelés. A virágpor gyűjtésére minden kaptár röpnyílása alá rácsot szerelnek, amely — a hazatérő méhek hátsó lábáról letörli a rátapadt virágport Ez fontos alapanyaga a gyógyszeriparnak, fogyasztása regenerálja a sejteket, fialalítóan hat a szervezetre, ezért jól értékesíthető. A méhészek többsége már berendezkedett a virágporgyűjtésre. müvek reprezentáns darabjainak előadását Az énekkar tagjai között sokan vannak, akikben ma is eleven az élmény: az 1957-es Vasasfesztiválon Kodály Zoltán gratulált nekik a Mátrai képek színvonalas előadásáért. Az alapítás ötödik évfordulóján vették fel Erkel Ferenc nevét Az azóta eltelt húsz év Igazolta, hogy mindannak eleget tett a kórus, amire a név kötelez: jó részt magyar kórusművekkel szerepeltek az énekkarok minősítő versenyein, a legutóbbin, 1976-ban. kiérdemelték az aranykoszorús kórus címet Számos rádiófelvétel alkalmából, az országos dalostalálkozókon, a Vándor Sándor-emlékversenyeken, Szegeden a különböző Intézményeik rendezvényein, a szabadtéri játékokon, a munkásmozgalmi ünnepeken bizonyították, hivatástudattal, elismerésre méltó szakma) kultúrával, örömmel és kedvvel tudnak énekelni. A kórustagok közül (körülbelül 40-en vannak) termeszetesen nem mindenki a vállalat dolgozója, de mindannyian sok szállal kötődnek oda, hiszen a vállalat gazdasági vezetól és szakszervezet) bizottsága a 25 év alatt rendkívül sok segítséget anyagi és erkölcsi támogatást adott a kórusnak. A jubiláló kórus mostani felkészültsége, gazdag repertoárja az énekkart irányító szakemberek munkájának köszönhető: Kertész Lajos, Szalay Miklós, Joó Ete, Moraoki Lajos és dr. Miliáika György (a kórus jelenlegi karnagya) zenei felkészültsége, pedagógiai tudása újabb és újabb sikerekhez juttatta az énekkart A mai jubileumi hangverseny előtt Vajda György, a DÉMÁSZ igazgatója, az énekkar elnöke méltatja a kórus 25 évét. Meghívták az ünnepségre az ipari szövetkezetek városi bizottságának vegyes karát, tekintettel az évek óta tartó jó kapcsolatokra. A közös koncert után jubileumi emlékplaketteket adnak át a munkáskórus tagjainak. S. E. Hatvanéves a vakok szövetsége Hatvanéves a vakok szövetsége — ebból az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak csütörtökön a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Május 1. úti székházában. Tájékoztatták az újságírókat a több mint 30 ezer vak, illetve gyengénlátó társadalmi helyzetéről, a rehabilitációs lehetőségekről, az érdekvédelmi szervezet tevékenységéről. Külön hangsúlyozták a megfelelő társadalmi szemlélet kialakításának szükségességét. (MTI) J

.. rr rr . w| ovo osztol Szabadon választható tárgyak a gimnáziumban Elhunyt dr. Berencz Ferenc Jelentős veszteség érte a József Attila Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékét dr. Berencz Ferenc docens halálával. 61 éves volt. Szegényparaszti családból származott, ezért tanulmányait csak a tehetséggel párosult szorgalma tette lehetővé. Mint egyetemi hallgató ezért kerülhetett az Eötvös Kollégiumba. Már akkor felébredt benne az elméleti fizika iránti érdeklődés. 1941-tól díjtalan gyakornok az egyetemen, majd középVsolai tanárként működött. 1951-től nyert kinevezést az elméleti fizikai tanszékre, 1961-től docens, Mint oktató az elméleti fizika legkülönbözőbb ágait ismertette meg hallgatóival, fő oktatási területe a mechanika és a molekulafizika. Előadásai jól követhetők és pontosak voltak. Jelentősek tudományos síkerei. 1956-ban a hidrogénmolekula kvantumelméletének továbbfejlesztésében elért eredményeivel a fizikai tudományok kandidátusa címet nyerte el. Külföldön is isinerik nevét, tagja volt az International Journal of Quantum Chemístry című tekintélyes folyóirat szerkesztő bizottságának. Hallgatói, kollégái és barátai mély részvéttel kísérték el utolsó útjára. Római villa Üjabb római kori emlékek — egy feltehetően a II—III. században épített villa, valamint a hozzátartozó kisebb építmények maradványai — kerültek eló a Fejér megyei Sárosdon az őszi mélyszántás közben. x A gimnázium a legrégibb iskolafajtánk, ám most itt készülnek napjaink pedagógiájának egyik jelentős változására: az új tantervekkel egyidejűleg szabadon választható tantárgyakat vezetnek be a jövő tanévben. Ezzel fokozatosan megszűnnek a szakosított tantervű, népszerű nevükön a tagozatos osztályok. Mi az újítás lényege? A harmadikos-negyedikes gimnazisták maguk dönthetik majd el, hogy néhány tantárgyat akarnak-e* tanulni, vagy sem. A gimnázium alapvető feladata kétirányú: egyrészt az egyetemi-főiskolai továbbtanulást választó növendékeit fel kell készíteni elméleti ismeretekkel, másrészt gondoskodnia kell azokról a tanulókról ls, akik közvetlenül az iskola befejezése után munkába állnak. A kettős igénynek csak akkor tud megfelelni a gimnázium, ha az egységes általános műveltség megalapozásán kívül differenciált ismereteket is nyújt tanítványainak. Ezt a célt szolgálja a szabad tantárgyválasztás, a fakultáció, aminek lényege: lesznek a gimnáziumban olyan elméleti-közismereti tantárgyak, tantárgycsoportok, amelyek elsősorban a továbbtanulásra készítik fel a tanulókat, Illetve olyanok, amelyek a végzés utáni munkába állásukat segítik. Ilyenek például a közgazdasági és közigazgatási ismeretek, a műszaki rajz, a gép- és gyorsírás, a környékbeli üzemek igényei alapján meghatározandó speciális Ismeretek stb. Sokan attól tartanak, hogy a tantárgyválasztás valamiféle zűrzavarhoz vezet az iskolában, hiszen kl-kl azt tanul ezentúl, amit akar, és a reform nem szolgálja majd a hátrányos helyzetű gyerekek műveltségbeli fölzárkóztatásának célját Ezeken az aggodalmakon kívül jó néhány egyéb gond is jelentkezik a fakultatív tantárgyakkal kapcsolatban. Ámde a mintegy tíz éve folyó kísérleti tanítás tapasztalatai alapján ezeknek egy része nem általános jellegű, más részük pedig gondos szervezéssel elkerülhető, tehát nem akadályai a szabad tárgyak beiktatásának. A valóságban szó sincsen a tanulók ötletszerű választásáról, egyes tárgyak teljes elvetéséről. A választás ugyanis csak a harmadik osztályban lesz lehetséges, és a minden tanulóra kötelező heti 33 órából a harmadikban hét, a negyedikben pedig kilenc óra jut a fakultatív keretbe. Ez két vagy három tárgy választását teszi lehetővé. Jogában áll a diáknak heti óraszámát 33-ról 35-re növelnie egy heti kétórás szabadon választható tárgy tanulásával. A fakultatív tantárgyak többsége elméleti: egyrészt a gimnáziumban egyébként is tanult ismeretek elmélyítését, kiegészítését szolgálják, másrészt olyan stúdiumokra adnak lehetőséget, amelyek nem szerepelnek a kötelező anyagban (pl. pszichológia, logika, ábrázoló geometria, néprajz, szociológia). Természetesen gyakorlati jellegű tárgyakat is választhatnak a tanulók. Ezek általánosan művelő szerepük mellett mindenekelőtt a munkába állást segítő tudnivalókhoz, felkészültséghez juttatják őket (Idegenvezetés, gépjárművezetés, postaforgalmi Intézés, kémiai anyagvizsgálat, számitógépkezelés államigazgatási ismeretek stb.). A pedagógiai pályára készülők nevelési alapismereteket ls tanulhatnak. Ha csak a harmadikban kezdődik meg a fakultatívtárgyak tanítása, vajon milyen szerepet szánnak a gim názium két alsó osztályának" — kérdezi sok szülő. A továbbhaladási esélyegyenlősé gek megteremtése végett oz első osztályban kiemelt feladat — persze később sem feledkeznek meg erről — a hátrányos helyzetű gyerekek fölzárkóztatása, amit szervesen összekapcsolnak a diákok pályaválasztásának előkészítésével. A második osztályban ez utóbbi tevékenység válik a legfőbb nevelést feladattá. Azt kívánják előmozdítani, hogy minden gimnazistában kialakuljon a pályairány eldöntéséhez szükséges érettség. (Csak a pályairányról van szó —egészségügyi, mezőgazdasági, műszaki, pedagógiai stb. —, mivel a konkrét pálya vagy szakma megválasztása később lesz időszerű.) Ezt heti egyórás foglalkozással külön is segíti az iskola. A kísérleti iskolák tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a szabad tantárgyak jelentősen hozzájárulnak a nevelés erősítéséhez, jól szolgálják a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését P. Kovács Imre Egymilliós hasson Automata, újításból Üj gomblyukkötő automa- sét, ugyanakikor a munka tát szerkesztett Pál Csaba, a termelékenységét ls növeli a Debreceni Ruhagyár dolgo- hagyományos módszerhez zója A memóriaközponttal képest. Már meg is kezdte a ellátott gép munkába állítása munkát a gyárban: 50 mánagymértékben csökkenti a sodpercenként készít el egy dolgozók fizikai erőkifej té.SiMfiigA Károly né felvétele DŰLŐÚTON. .. Új könyvtárak Korszerű letéti könyvtárat mielőbb elkészüljenek a nyitottak Győrött, a Mező- gyáron belüli közművelődési gazdasági Gépgyártó és Szol- intézmények. Társadalmi gáltató Vállalatnál, valamint munkában polcokat kéazitettalatoTÓéSSZÖV6ÍParÍ V61" tek' s apró A szocialista brigádok ls tették igazán otthonossá a közreműködtek abban, hogy könyvtárhelyiségeket, (MTI) gomblyukat A korábbi, pedálnyomáshoz mintegy 3—5 kilogrammos erőt kellett kifejtenie a dolgozónak, ami napi háromezer gomblvuk elkészítéséhez tetemes menynyiségü munkát igényelt. A 34 éves Pál Csabának ez körülbelül a félszazadik újítása, s eddigi újításainak gazdasági haszna most mar eléri az egymillió forintot. Az új gép megszerkesztésével elnyerte a gyár fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa pályázatát (MTI) Nádaratas a Ferlö tavon Hazánk legnagyobb összefüggő nádterületén, a Fertő tó magyar oldalán megkezdődött a nádaratás. A Fertói Nádgazdasági Vállalat nagy teljesítményű önjáró aratógépei meglehetősen kedvezőtlen körülmények között láttak munkához. A hó és a viharos szél megdöntötte a nádat. Bár a vállalat do'gozól a legtöbb nádat a Fertő tavon vágják le az idei télen ls, az első hetekben Inkább a bérelt alföldi nádasokban aratnak nagyobb ütemben. Tavaszig 3 millió kéve nád aratását tervezik, ebből több mint 2 milliót a Fertő tavon yágnak le. (MTI)