Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-05 / 286. szám

\ Kedd, 1978. december 5. 5 Ki játszik velünk? Rajnai András egászen biztosan bözetett nézői figyelem kísé­ri. A Magyar Televízió Elekt tévéműveit vetik a sokat ígérő „előzete­megkülön- seket" a szerintük keveset nyújtó művekkel. Tagadha­tatlan, hogy eme illetlen mű­ronikus Kísérleti Csoportjá- velet végtermékeként mó­nak vezetője kétségkívül ösz­szetéveszthetetlen más tévé­rendezőkkel. Mert mást csi­nál, mint az összes többiek. Amikor tehát megjelennek a dunk nyílt néhány szelleme­nem; mindenesetre felment, hogy a produkcióról gondol­kodjunk és kérdezősködjünk. Ügy tűnik, egyelőre minden­kinek elég annyi: megnézzük (sőt: megbámuljuk) — és el­Porcelán Herendről Múlt században gyártott herendi figurákat emelnek le a múzeumok polcairól. Res­taurálásuk, esetleges átfor-1 málásuk után ismét megkez­dik gyártásukat a Herendi Porcelángyárban. Szovjet könyvkiállilís. sen és könnyeden élcelődő felejtjük. Mert más ugyan, jegyzetet olvasni — a Rajnai­művek ürügyén. Mostanára talán ki-ki be­müvei a műsorban, immár látta már, hogy a meg3zakí­meglehetős rendszerességgel, tatlan kísérletezésnek remél­a nézők legalább annyit elő- hetően egyre nagyobb ered­re tudnak: látványosságok- ményei, valamint a nézőkö ban nem lesz hiány. A tá­jékozottabbak gyorsan fella­pozzák a műsorújság első ol­dalait, mert tapasztalatból zönség pártatlan és elfogu­latlan ítéletei mérvadóak ügyben. Ezekre meg kell még. Nyilván ezért is tudják, hogy a tiszteletre csendesedtek a kísérleti mű­méltó ismeretterjesztő buzga- veket fogadó kezdeti viharok. lommal is rendelkező Rajnai ismét megírja miről szói új műve. Imígyen siet segítsé­günkre, hogy az új, születő­ben levő televíziós tömeg­műsoroknak (a tévéelektroni­A kísérletező kedv a régi, de változatlan minőségű és ér­tékű a végtermék is — bizo­nyította megint a Don Jüan és a Kővendég címmel pén­mint a többi tévéjáték (nem jobb, nem rosszabb néme­lyiknél), de ugyanolyan öncé­lú benne a képek burjánzá­sa, mint a kísérleti műhely eddig termékeinek többségé­ben. Körülbelül ugyanolyan lel­az kiállapotban nézhetjük egy várni Í£jő óta a mutogatós játék (Most mutasd meg!) adásait, mint a Rajnai-műveket. Ezekből az úgynevezett rend­hagyó mutogatásokból ugyan­is 6zépen kizárták a széles közönséget, bennünket; már nem az ügyes fiatalok, hanem „híres emberek" ját­ka művészeti alkalmazásai- csinálták ismét á látványos­nak) a mibenlétéről helytálló ságot (jóval olcsóbban, mint tek^,.Ift0.tLtf1V^dr,ániaiMeg- szanak. akárhogy nézzük, jó­"' val ügyetlenebbül, és ismereteket szerezhessünk. A hagyományos az a benyomásunk, nem is any­eszkozokkel, nyira ma§áért a játékért, még tájékozottabb nézők már díszletekkel és módszerekkel), mjnt a produkcióért. Produ­azt is tudják, hogy a rende- de ha Rajnai el nem mond­zőnek ezt az ismeretterjesztő ja megint, hogy minek, vég­szenvedélyét általában fel- és geárhetetlenüi kérdezgethet­kihasználják a kritikusok, leginkább úgy, hogy össze­nénk magunktól. így azon­ban: vagy hiszünk neki, vagy kálják, prezentálják — ma­gukat. Vagyis: elvették a já­tékunkat S. E. Halál a halálra? A jő öreg Freud professzor szembesíteni a leírásokat az nehezen tudunk úrrá lenni — szerint az egyik emberi alap­ösztön éppen nem az életé, hanem — a halálé. Fantá­orvostudomány és a marxista világnézet álláspontjával". nyugtalanságunkon. Nem is olyan régen, még esztendeje ziánkban így vagy úgy, ilyen- emberiség vallás- és kultúr­Nem tudni ugyan, hogy az sincs, éppen Zeley László olyan formában olykor elő­tolakodik létünk létező leg­nagyobb abszurditása: hogy viszonylag rövid idővel szü­letésünk után végig, mind­végig tudatában vagyunk a ténynek, hogy egyszer majd nem leszünk tovább. Azaz, történetét még csak vala mennyire is ismerő hallgató­nak mi szüksége e „szembe­sítésre", mégis Buda Béla jószándékúan és okosan el­magyarázta a szinte már köz­(Juszt Lászlóval együtt) szin­te elsőként felfedezve a put­noki halottlátó Jolán asz­szonyt, a nyilvánvaló képte­lenség egyértelmű kimondása helyett akaratlanul is elő­idézőjévé vált a halottlátó Román postásrielegácfó Szegeden A posták közötti kapcsolat kiszélesítésére, a munkák megismerésére és egybehan­golására tegnap, hétfőn ro­mán postásdelegáció érkezett Szegedre. A küldöttséget Lucea Mircea. az aradi pos­taigazgatóság vezetője vezeti; tagjai: Vladoiu Mircea és Matika Gheorghe, az aradi postaigazgatóság osztályveze­tői. Az ötnapos tanulmányútra érkezett vendégeket a Sze­gedi Postaigazgatóságon Ró­zsa István igazgató fogadta, j Köszöntőjében üdvözölte a kapcsolatfelvételt, s rámu­tatott arra. hogy a Szegedi Igazgatóságnak már évek óta baráti és munkakapcsolatai vannak a szabadkai és az odesszai postásokkal. Lucea Mircea aradi postaigazgató arról szólt, jó hogy sikerült létrehozni, s szorosabbá tenni a két igazgatóság közötti kapcsolatot. A program szerint a román vendégek a Szegedi Igazgató­ság területén a műszaki, pos­taforgalmi és gazdasági kér­déseket tanulmányoznak. helyszámba menő motívumok őrületnek. Ennek hullámairól meglétét a beszámolókban. ki tudja ugyan, a vallásosokat Továbbá- azt is. hogy jó ideje is beleértve, mi lesz, lesz-e valami — azután? Csábító eljátszadozni a gondolattal. Hát még ha va­lóságos szenzáció is segít: az NSZK-ban és az Egyesült Államokban két könyv is megjelent az utóbbi évek­ben, egyik orvos-filozófus, másik lelkész műve s mind­kettő fölöttébb izgalmas be­szélgetések gyűjteménye, az úgynevezett klinikai halálból visszahozott emberek emlé­keinek, tapasztalatainak ösz­6zegzése. A múlt héten hét­főn este. a Petőfi adón az Eszmék faggatása című mű­sorban A halál egászen más... címmel Zeley László a két könyv alapján a Kháron la­dikjából kiszálltak megdöb­bentően egyező élményeit közli velünk. Így ír erről be­harangozót a rádióújságban: „Tény. hogy az orvostudo­mány nem túl régen képes arra. hogy a klinikai halál­ból újraélesszen embereket. A tudomány fejlődése tehát kitágította a lét határait, s most az e határról visszaté­rők egy része — mert csak kis töredékük emlékszik va­lamire — olyan történeteket mesél el, amelyekre nincs, vagy csak elvétve lehet pél­da a történelemben." Legtöbben hallják, hogy az orvos megállapítja a beállott halált. majd zúgó-csengő hangot, később valami átsu­hanást érzékelnek sötét alag­úton. Észreveszik lelküket saját testükön kívül, nagy fényesség jelenik meg előt­tük. valamivel később szá­mot adnak egész életükről, végül pedig a boldog meg­könnyebbülés, békés felül­emelkedés minden földi hív­6 5 gon. Ámen. Eddig a „reprezentatív ref­lexiófelmérés" a halál utáni állapotról, sok megkérdezett legtipikusabb tapasztalatai­nak summázata. Még szeren­cse, hogy Zeley László meg­hívta Buda Béla pszichiátert és Lendvai L. Ferenc filozó­fust, úgymond .megkísérelni már a laikusok is tudják, hogy a halál beálltát nem a szív. hanem az agyműködés megállása jelenti. Tehát meg­állt szívvel ideig-óráig akár fantáziálni is lehet. Zeley László azonban olyan érdek­lődő buzgalommal faggatta a tudósokat, „mégis, talán, nem lehet esetleg valami benne?", hogy már-már azt hihettük, neki is volt része hasonló élményben. (Szerencsére a végső tagadás és értelmes magyarázat után már vala­melyest úrrá tudott lenni nyilvánvaló csalódottságán.) A műsor után mi viszont később éppen ők ketten vol­tak kénytelenek beszámolni az Élet és Irodalomban, a hozzájuk érkezett levelekegy részének közreadásával. Várjunk a halottlátó után túlvilág-nosztalgiahullámra? Félreértés ne essék: izgal­mas, csábító, kitűnő rádió; témát dolgozott föl A halál egészen más... Éppen csak mintha kicsit „halottlétósan" tette volna. Pedig a halál valóban egészen más. Aho­gyan a négyszáz évvel előt­tünk élt Shakespeare Ham­letje mondta az élet u'áni dolgokról: ,,a többi — néma csend." Domonkos László A szovjet vendégek a megnyitón A szovjet könyv ünnepe Knyiga magyarországi képvl­alkalmából a Mezsdunarod- selője nyitotta meg a mintegy naja Knyiga, a Művelt Nép háromszáz politikai, orvosi, Könyvterjesztő Vállalat és a művészeti, ifjúsági, város­SZOTE KISZ-bizottsága ismertető és szépirodalmi kö­könyvkiállítást rendesett az tetet bemutató tárlatot, mű­egyetem KISZ-klubjában. lyet színes plakátok gazdagí­A tegnap délutáni megnyi- tanak. A mintegv 11 ezer fo­tóra eljött A. Csikovani, a rint értékű gyűjteményt a Szovjetunió nagykövetségé- SZOTE központi könyvtárá­nek első titkára. Dr. Kulka nak ajándékozta a szovjet Frigyes egyetemi tanár, az könyvkereskedelmi vállalat. MSZBT Országos Elnökségé- A könyvkiállítás a SZOTE nek tagja mondott üdvözlő KISZ-klubjában december szavakat, maid A. V. Pozd- 8-ig tekinthető meg naponta nyakova, a Mezsdunarodnaja 18 órától A gyermeklönyvlíét programjából Gazdag és változatos prog- Már az óvodásokhoz is eljut ramot készítettek a szerve- egy-egy meseösszeállitás a zők az első gyermekkönyv- szegedi színészek közremű­hétre. Elsősorban a szegedi ködéséveL A legtöbb prog­gyerekkönyvtár, a fiókkönyv- ramot összekapcsolják a Tél­tárak és az általános iskolák apó-ünnepséggel, de szerepel a rendezvények helyszínei, a rendezvények között isme­Közlekedési balesetek Az üzemi sajtó munkásainak köszöntése Sajtóorgánumaink nagy csa- ságírók és társadalmi akti­ládjában sajátos helyet fog- visták munkájáról, lalnak el a különböző válla- Ugyancsak tegnap tartottak lati és üzemi lapok, híradók, sajtónapi ünnepséget a Ken­Ezek a hetenként, kétheten- derfonó- és Szövőipari Vál­ként, esetleg havonta meg- lalatnál. A „Kenderipar" jelenő kiadványok mind meg- szerkesztőségében dolgozó új­annyi szószólói a helyi párt- ságirókat, a lap társadalmi szervezeteknek, sajátos össze- munkásait, és nem utolsósor­kötő kapcsot jelentenek a ban a meghívott nyomdászo­vallalati vezetés és a mun- kat Marosi Ján06 vezérigaz­káskőzösságek között gató-helyettes köszöntötte. A magyar sajtó napjához Kifejezte jókívánságait az közeledve - december 7-én "femí "Jtó ™nkasamak ünnepli ezt az ország - az a vállalab üzemi lapokat kiadó vállala- Pártbizottság titkára is A toknál rendre köszöntik az KSZV-nél rendezett sajtóna­újságnál dolgozókat; a társa- Pi,üane^g®n , . t dalml szerkesztő bizottságo- között ^ményik István, a megyei pártbizottság mun­kát, a hivatásos újságírókat, a nyomdászokat, s nem utol­sósorban a terjesztési tevé­kenységet kifejtő társadalmi munkásokat. A Szegedi Ruhagyárban tegnap délelőtt került sor az ünnepségre, amelyen Kirí Szilveszterné, a vállalati párt­bizottság titkára emlékezett meg a híradót szerkesztő új­katársa is. Személyautóval közleke­dett a kora reggeli órák­ban az 54 éves Boda György, Szeged, Sándor utca 60/B szám alatti lakos. A József Attila sugárúton haladt, AI­győ felől a Rózsa utca felé. A Rózsa utca kereszteződé­séhez érve nem vette figye­lembe, hogy a kijelölt gya­logátkelőhelyen gyalogos ha­lad át, s elütötte az 54 éves Sipos Ferenc, Szeged, Rózsa utca 6. szám alatti lakost, aki a baleset során köny­nyű, 8 napon belül gyó­gyuló sérülést szenvedett. A 42 éves dr. Beötliy Gé­za, Szeged, Bécsi körút 2. •szám alatti lakos személy­autót vezetve tompított fény­szóróval haladt a délutáni órákban a Párizsi körúton. A Kossuth Lajos sugárút felől a József Attila sugár­út felé igyekezett. A Pá­rizsi körút 2. számú ház előtt összeütközött egy vele szemben, szabályosan köz­lekedő személygépkocsival. Beöthy a baleset után to­vább hajtott, a rendőrjárőr a Római körút és a Gál utca kereszteződésében érte utói. A gépkocsivezető, amikor kiszállt az autóból, nem tudott megállni a lá­bán imbolygott, arra hi­vatkozott, hogy vezete3 előtt nyugtatót vett be. A rend­őrség vezetői engedelyét a helyszínen bevonta. Az ösz­szeütközéskor egyébként 3 ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. A József Attila sugárúton haladt Algyő felől a dél­utáni órákban a 48 éves Pap Sándor, Szeged, Tábor utca 5. szám alatti lakos. Amikor a Tarjánszáie és a József Attila sugárút ke­reszteződéséhez ért, elütötte Termelékeny gépek Csaknem tíz százalékkal szának befejezése nőtt a termelékenység és a gépek kihasználtság: foka a Leninvárosi Tiszai Vegyi­kombinát műanyaggyárában, az üzemszervezés első szaka­után. A termelősorokba szervezett gépekkel idén az egy főre jutó termelési érték megkö­zelíti a kétmillió forintot. (MTI) a gyalogátkelőn haladó 72 éves Hegedűs Mihály, Sze­ged Pósz Jenő utca 5. szán: alatti lakost. A gya­logos — aki egyébként it­tas volt — 8 napon belül gyógyuló, könnyű séi ülést szenvedett. A Hunyadi János sugár­úton haladt a délelőtti órak­ban személygépkocsijával a 38 éves Samu Pálné, Sze­ged, Örvény utca 9. szám alatti lakos. A Mátyás tér felől igyekezett a Bécsi kör­út felé. A körút kereszte­ződéséhez érve a jelzőtábla figyelmeztetése elle.-.ére nem adott áthaladási elsőbbsé­get egy, a körúton haladó tehergépkocsinak. A teher­gépkocsi vezetője ugyan fé­kezett, a balesetet így sem lehetett elkerülni, a két jár­mű összeütközött. A bal­eset során a személygépkocsi utasa, a 65 éves Hódi La­josné, Szeged, Pusztaszeri utca 27. száiti alatti lakos 8 napon túl gyógyuló súlyos, nem életveszélyes sérülése­ket szenvedett. A személy­autóban keletkezett anyagi kár megközelíti az 50 ezer forintot. Személygépkocsijával a Madách utca 24/B számú ház előtt állt, szorosan az úttest szélén, a 29 éves La­jos Lajos, Szeged, Felsővá­ros 109/A alatti lakos. Fi­gyelmetlenül nyitotta ki a kocsi ajtaját, s emiatt egy, a Madách utcán szabályosan haladó kerékpáros a kocsi­nak ütközött. Sánta Péter, Szeged, Kossuth Lajos su­gárút 97. szám alatti lakos a kerékpárról leesett és 8 napon belül gyógyuló sé­rülést szenvedett. Vasárnap délelőtt — sze­relmi csalódás miatt —vil­lamos elé vetette magát az Április 4. útja 11. számú ház előtt a 21 éves Gyevi Nagy László, Orosháza, Kossuth tér 5/A szám alatti lakos. A villamos vezetője már hiába fékezett, így is elsodorta a fiatalembert, akinek mindkét lába szét­roncsolódott, sérülése élet-, veszélyes. retterjesztő előadás — Kasza László, a Veszprémi Állat­kert igazgatója két élő ma­jom kíséretében több helyen is megtartja Majmok az ál­latvilágban című előadását A Csillag téri fiókkönyvtár­ban vetélkedővel összekötött bábműsort rendeznek, a tar­ján! fiókkönyvtár a magyar sajtó napját köszönti Bará­tunk az újság című műsorá­val, az odesszai fiókkönyv­tárban o Iemezekkel ismer­kednek az ifjú olvasók, a gyerekkönyvtárban a Cérna­hangra című verseskönyv szerzőjével, Beney Zsuzsával találkozhatnak a gyerekek. Lesz rajzverseny, téli nép­szokásokat bemutató könyv­tári foglalkozás, az olvasók két helyen is találkozhatnak Kántor Zsuzsa írónővel, a "verekkönyvtárban nedig Jámborné Balogh Tünde ve­zeti a gyerekedet a népművé­szet birodalmába. A megyében is sok helven rendeznek érdekes összejöve­teleket Apátfalvától. Vásár­helyen át Bordányig. Több helyen lesz Kincskereső ta­lálkozó, néhány helyre ellá­togat a gyermekkönyvek nép­szerű illusztrátora, Reich Ká­roly, találkozhatnak a gye­rekek Lengyel Balázzsal, Fo­dor Andrással, Czigány Györggyel, Anghi Csabával A kis föld Díszkötésben, magyar és orosz nyelven jelentette meg a Zrínyi Kiadó népszerű mi­nikönyv sorozatában Leo­nyid Iljics Brezsnyevnek az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének „A kis föld" című memoár­ját. A korábban füzetalak­ban — az ungvári Kárpáti Könyvkiadó és a Kossuth Könyvkiadó közös gondozá­sában — magyarul már meg­jelent mű gyorsan elfogyott a könyvesboltokból. Az újabb kiadás is az első kiadás for­dítása alapján készült, s Brezsnyevnek a Nagy Hon­védő Háború egyik ütköze­téről, az úgynevezett k's föl­dön vívott csatáról szóló visszaemlékezéseit közli. « «

Next

/
Oldalképek
Tartalom