Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-28 / 304. szám

4 Csütörtök, 1978. decembcT 28. Egy gramm fűtőanyagból ­egymillió tonna megtakarítás X Szovjetunió a világ egyet­len Országa, amely telj® egé­szében a saját fűtőanyag-és energiahordozó bázisára tá­maszkodik. Az ország terüle­tén egyedülálló, hatalmas kő­Kén-, kőolaj-, földgázlclő- és rfcitermulőhelyek vannak. A népgazdaság a rendelke­•fere álló ásványi kincset és energiahordozókat arányosan használja feL A Kamcsatka-félazigeten 1965 óta üzemel geotermikus erőmű, amely a fold mélyé­nek melegét hasznosltja. A Barents-tenger egyik öblében 1968 óta dagály-apály erő­mű működik. A égőpala-lelő­htüyek mellett tőbb hőerőmű létesült Az égő palát előző­leg kezelik, így lehetővóvált értékes vegyipari nyersanyag termelése. Az első atomerő­művet 1951-ben a Moszkva környéki Obnyinszkban, az rfső gyorsneutronos atomerő­művet pedig 1978-ban a Kás­pl-tenger partján, Scvcsenkó­han létesítették. Az Angarán épült Bratszkl Vfzl Erőmű tol jtmítmánye 4,5 millió, a Je­uyiszojen a Krasznojárezkt Vüa Erőműé 0 millió kilo­watt A villamos energia Javát továbbra is a gázul, kőolaj ­ipari termékekkel és szénnel üzemelő, a környezetvédelem szempontjait kielégítő hőerő­művek szolgáltatják. Az erő­művek a villamosenergia-tér­rnelee mellett a lakótelepek cs településük hő- é6 meleg­víz-szolgáltatását ls ellátják. Mivel 1917 óta a leggyor­sabban fejlődó ágazat mindig is az energetikai Ipar volt, a nyersanyagok ésszerű, gaz­daságos felhasználása dön­tően fontos feladat A szak­minisztérium adatai szerint a kilowattonként megtakarított <tgy etlen gramm fűtőanyag­ból — a jelenlegi felhaszná­lás mellett — évente 1 mil­lió tonna takarítható meg. Az energiatermelés 1975­ben lépte át az egybillió ki­lowattóra évi teljesítményha­tárt. A 218 millió összkapa­dtású erőművek 1088 milli­árd kilowattóra energiát ter­meltek. Egy kilowattóra vil­lamos energia előállításához 340 gramm fűtőanyagot hasz­nál tak fel, fgy az ötéves tervidőszakban 60 millió ton­na fűtőanyagot sikerűit meg­takarítani. A villamosenergia-termelés 1980-ban elért te évi 1340— 1380 milliárd kilowattórát Több, együttesen 67—70 kilo­watlos erőművet helyeznek üzembe, amelyekből 13—15 millió kilowatt energiát az atomerőművek adnak. A kőolaj- és a földgázki­termelés ls növekszik, de a többletet főként a vegyipar kapja meg. A hatalmas kő­szénkészletet az energiater­melés mellett szintén a vegy­ipar részére tartják fenn. Az energetikai tartalékok 80 százaléka az ország keleti részén található, ezért jelen­leg energiaigényes Ipart komplexumok épülnek Szibé­ria, Távol-Eszak és Távol­Kelet vidékein. Az európai területen is kielégítik a fo­kozódó igényeket, atomerő­művek, hőerőművek létesíté­sével. A gazdasági számítások ar­ra utalnak, hogy célszerű nagy mennyiségű energiát küldeni a keleti országré­szekből az európai területek­re. A tervek szerint 1150 ki­lovoltos váltó-, és 1500 kilo­voltos egyenáramú távveze­tékre épülnek. A tizedik öt­éves terv időszakában össze­sen 170 ezer kilométer hosz­szú magasfeszültségű távve­zeték épül majd ki. A távvezeték-hálózat kiépí­tésével még a jelenlegi terv­időszakban létrehozzák a kö­zép-ázsial, szibériai és euró­pai területek egységes ener­getikai rendszerének össze­kapcsolását, Mar több mint 150 millió kilowatt összkapa­citást képviselnek az egysé­gesített rendszerű erőművek. Ezeket egyetlen automatizált központ irányítja Moszkvá­ból, amely közösen dolgozik a KGST-országok energetikai rendszereivel. Amikor azösz­szos szovjet energetikai rend­szert egyesítik, az ország mintegy 20—25 milliárd kilo­watt kapacitásberuházást ta­karíthat meg. Nem kell újabb erőműveket építeni, mert az időzónákban jelentkező csúcsterhelések közötti elté­rések lehetővé teszik az ener­gia átirányításét az egységes rendszeren keresztül. A meg­takarítás 5—6 milliárd rubel. (BUDAPRESS — APN) Automata vezérlésű hengersorok A plzeni SKODA gépgyártó kutatóintézetekkel, üzemek­kombinátban különleges hen- kel szoros együttműködésben geraorokat gyártanak, ame- — az első húszhengeres lyuk bői az elsőket szovjet gyártósort kialakítani 1971­megrendelésre készítik. Egy- ben, amiért a brnói vásár egy Ilyen elektronikus vezér- aranyérmét nyerték el. Azóta lésű gyártósor a jelenlegi megindult az üzemi gyártás hengerel® i technika világ- ée az első hengersor rövlde­színvonalát jelentő két húez- „„„ munkAbtl áU az első henger® állványt foglal ma- . ,.„ _ , . gában. megrendelőnél, a Saovjet­A munkát végző hengerek unióban. száma mindig kettő, a tá­masztóhengerek száma azon­ban a hengereiéül technológia fejlesztésével, korszerűsítésé­vel egyre nagyobb lett. Így előbb a hat-, kéeőbb a ti­zenkét-, most pedig már — a harmadik támasztóhenger beiktatásával — a húszhen­geres hengersorról beszélhe­tünk. Mivel azonban a ha­gyomány® állványkeret csu­pán a csapoknál tartja össze a hengereket, különleges áll­ványt kellett erre a célra szerkeszteni. Az USA-ban 1e­telepett lengye] mérnök. Ta­deusz Sendzimir találmánya oldotta meg ezt a problémát, így más országok szakembe­rei nem kísérleteztek tovább, hanem megszerezték az új konstrukció licencét Miután az új típusú hengersort stra­tégiai árucikké nyilvánítot­ták és embargó alá helyez­ték, a szocialista országoknak maguknak kellelt a megoldás módját megkeresniük. A Skoda Műveknek sikerűit —• más szocialista, főleg szovjet (BUDAPRESS—ORBIS) Megfeleli! a felsőoktatási tájékoztató Jelentkezési határidős február 20. A jövő év szeptemberétől általános iskolai tanárokat ls képez az Esztergomi Tanító­képző Főiskola. Az Oktatási Minisztériumban az elkövet­kező évek várható demográ­fiai helyzetét és az általános iskolai tanárképzés számalt figyelembe véve döntöttek így. Ugyancsak a várható igények alapos elemzése után határozták meg az oktatandó tanári szakokat Ennek ér­telmében Esztergomban a matematika—rajz, az orosz— testnevelés, valamint a tör­ténelem—ének—zene szako­kat fogják oktatni, és válto­zatlanul tanítókat ts képez­nek. A jövő tanévben az egye­temek és főiskolák nappali tagozatán — az Ideihez ha­sonlóan — mintegy 16 ezer elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait. A to­vábbtanulni szándékozók leg­később február 20-lg adhat­ják be Jelentkezési lapjukat. A nappali tagozatra felvéte­lüket kérhetik a középisko­lák utolsóéves tanulói, Illet­ve azok az érettségizett — képesítőzött — dolgozók, akik még nem töltötték be a 35. életévüket. Egyidejűleg — változatla­nul — csak egy hazai felső­oktatási Intézménybe lehet jelentkezni, kivétel a művé­szeti főiskola, a katonai fő­iskola, Illetve a külföldi egyetem. A korábblakhoz ha­sonlóan néhány egyetemre és főiskolára jelentkezők lapju­kon feltüntethetik: az eset­leges elutasítás esetén hová kérik átirányításukat A mű­szaki felsőoktatásban érvé­ny® átirányítási rendszer, a szakmacsoportos felvételi ar­ra nyújt lehetőséget, hogy si­keres vizsga esetén minél több, a műszaki pálya iránt érdeklődő fiatal kezdhesse meg valamelyik intézmény­ben tanulmányalt Kedvező tapasztalatokat nyújtott a társadalomtudományi terüle­ten az úgynevezett hármas átirányítási lehetőség ts: a tudományegyetemek tanári szakjaira jelentkezők egyide­jűleg megjelölhetik azt is, hogy elutasítás esetén mely — területileg illeték® — ta­nárképző főiskolán vagy ta­nítóképzőben tanulnának to­vább. A tanítóképző főiskolá­ra jelentkezők óvónőképzőt ls megjelölhetnek. A Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemre és a Pécsi Tudo­mányegyetem közgazdasági karára pályázók a pénzügyi és számviteli főiskola vala­melyik szakára vagy a ke­reskedelmi és vendéglátóipari főiskola ker®kedelml szaká­ra irányíthatók át. A diákok középiskolai ered­ményeik alapján maximura 10 pontot „vihetnek" maguk­kal. és újabb maximum 10 pontot szerezhetnek a felvé­teli vizsgán. A magyar felsőoktatási in­tézményeket, a tanulási lehe­tőségeket és a követelménye­ket Ismertető könyv megje­lent A téeszlagok szabadsága Több mint hat hónapig keresőképtelen beteg volt K. M. szegedi olvasónk. Emiatt a termelőszövetke­zetben vita keletkezett, hogy jogosult lesz-e 1979­ben fizetett szabadságra, vagy sem. Érdeklődik: a fi­zetett szabadságra való jo­gosultság megállapításánál a betegségi segélyezés ide­jét figyelembe kell-e ven­nL Továbbá azt Is szeret­né, ba arról ls tájékozta­tást adnánk, hogy milyen más Időtartamokat kell még a munkában töltött Időnek tekinteni a szabadság meg­állapításánál. A fizetett szabadság — a munkaviszonyban álló dolgo­A kubai „ősember" rejtélye Á Kuba több mint hatezer nem teez említést hasonló ifiv óta lakott területeit tanul- tárgyakról. A leletek, a kőból tnányozó tudományos expe- faragott szigonyok, méretel­díció arra a következtetésre ket tekintve nem alkalmaz­jutott, hogy a kubai ősember kodnak az olyan vadászat barlangokban, illetve maga szükségleteihez, amelyre — építette házakban élt. mai feltevések szerint — az Ami a táplálkozását illeti, ősember már kép® volt. főképpen gyíkokból és földi „Ahhoz, hogy agy gyíkot, csigákból állt, és lehetséges- egy madarat vagy kl®!ny nek tartják, hogy ezek a tör- állatokat élejtsenek, nem volt zsek trópusi fókákra és fen- szükség Ilyen nagyméretű peri tehenekre Is vadásztak, fegyverekre" — közölte Mil­A Milton Pino kubai ar- ton Pino. A rejtélyt növeli az Cheológuc vezette tudóscso- a tény, hogy n kutatócsoport port — köztük Jan Trzecla- tagjai nem találtak nagy tes­kowsky, a Lengyel Tudomá- tű állatoktól való csontma­nyos Akadémia munkatársa radványokat, amelyek ma­— feltételezéseit alátámaszt- gynrázutot adtak volna a Ja az antülal sziget bizony® nagyméretű fegyverek szük­terUleteln talált eszközök ségességére. A tudósok felté­vizsgáluta. A kőből faragott telezik, hogy az ősemberek tárgyak,, amelyek Seboruco gyakran látogattak át a trő­sziklás vidékén, Holguln tar- pusl fókákban gazdag vlzek­toménybun kerültek felszín- bői kiemelkedő szomszéd® re, a legnagyobbak ée a leg- szigetekre, ahol a vadászat régebbiek a Kubában feltárt után azonnal, helyben kl­íi.- zes lelet közül. csontozták a megölt állato­A tudósok rámutatnak, kat, hogy az Antillák és Közép- (BUDAPRESS— Amerika régészeti irodalma PRENSA LATINA) hAxamsAg L kerület szeged: Füzy Antal Ferenc «M Vtarga Anruunária, Gajdács Mi­hály át; Nagy litéUw, Papp C«> m és oemater Ter*-a*, Kovára Győző éc Vldáes Anna, íteabö .lanti á, Hajnal Ilona, Síéltaly Árpád imre 6b Kurucx Róxaa, Mártont Sándor ta Cbürt Brau­nét, Tomaxovazld István JánOe ón Wlctearatirm Francia Me, Sza­bó Jó/j.jf és Abrahtm írén. Rbcz látván és Zturkád Anm, Bálint Árpád Bók. ét Nagy Áll­na. Gyömbér Károly ás Borid ibolya. Négy Aridra* ót Delik Juliarma, Kin* Dezső és PelXi Cva, Terma Zoltán Tibor és Varga Hona Matild, Mierza La­jos és BántóL-Horváth Ildikó Edit, Szegedi István és Vedland Anna, Tornyai Béta és Lajos Éva, Bálint József es Tóth Kata­lin házoataágot kötöttek. II. kerület Szeged: Pető Mihály és Túry Kynga Etolma, Lippai Ferenc és Baló Mária Viktória, Mútó Jó­zsaf és orosz Katalin Erzsé­bet, Tamáad Lrtvün József és UrdH Erika, Szabó László ée Magda Magdolna Marta. Gu­lyán Anlsd Józaef ós Domonkos Katalin Piroska. Huszár Dávid ée Hálán Ibolya, Simon Láezló ée Árva Hozatta, Balogh Al­fonz és Farkas Aranka Márta, Mátra! Zoltán és £getü Má­rta, Juhász Zsigmond és Batári noná JuUtunnm, Gyémánt Mihály es Báricz Marianna, Viker­tovszky Sándor János ée VI­csiy Erzsébet, G óin boa An­tal Miklós és Dohány Hona Er­zsébet, Sárközi Józaef éa Szabö Ilona Katalin, Hód) Tibor éa Zádory Erzsébet Márta, Ábra­hám Lajos László és Acs-3ánta Klára, Lakat® István és Mura Erzsébet, Tóth László és Hor­váth Rozália, Mészáros László István és Kurucz Gabriella, Var­ga László és Lakatos Gyöngyi, Rite László és Roszkos Ilona Julianna, Garamvölgyl Attila és Szűcs Zsuzsanna házasságot kö­töttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Gábor Józsefnek és Gonda Katalinnak Katalin Eri­ku, Detrács Péternek és Nagy Márta Ilonának Péter Pál, Egyed letván Károlynak és Márki Erzsébet Etelkának Akoo, Vuceeta Pálnak és Krisztin Ilo­nái Máriának Nóra. Józsa Já­nos Istvánnak és Karlóczai Klá­rának László, Szabó Sándornak és Botos Irénnek Attila István, Csákós Nándornak és Tiuri Ilo­nának Csaba. Dávid Józsefnek és Kovács Évának Gábor Jó­zsef, Komjáld Zoltánnak és Cseh Zsuzsannának Gábor Ti­bor, Födi Imrének és Fátyol Margitnak Tibor. Oláh Sándor Ferencnek os Juhos Évának Xva, Nagy Mihálynak és Szeri Máriának; Tibor Tamás, Gyuris zoltánaiak és Kádár-Németh Má­rta Ottlliánsk Norbert, Bendc Istvánnak és Karakas Piroská­nak István, Laczl Dezsőnek ée Peregi Etelkának Ágnes, Vikor Józsefnek te Pintér Borbála Ju­Családi események Hannának Anita, Károlyi Tamás Istvánnak ás papp Ágnes Mártá­nak Zoltán Tamás. dr. Jancsó Gá­bornak ée Katona Mártának Ju­dit Andrea, Bálint Mihály And­rásnak es csorba Anikónak Má­rta Katalin, Varga Jánosnak éa Makói irórtnek Krisztina, Lajkó Antalnak és Dudás Eva Katalin­nak Ágnes, Nagy Bélának és Kormányos Mária Honának Gá­bor, Molnár Sándor Józsefnek és Terhés Ilona Máriának NeW, Balogh Jánosnak és Bolyog Arankának Mihály Csaba, Se­reg Andrásnak és Szeleotyci Má­riának Krisztián, CzJrok József­nek és Sebők Eva Ibolyának Oá­bor József, Horváth Pálnak és Mlolnár Erzsébet Máriának Ani­kó, Nbgy Andrásnak és Gyurán­kl Ágnes Évának Edit Ágnes, Nugymihály Istvánnak ée Kele­men Magdolnának Éva, Kapás Lajos Antalnak és Ungvá] Esz­ternek Márta Nóra, Kormány Sándornak és Bukni ez Erzsébet­nek Gábor, Varga Imre Jánoa­nak és Jankó Évának Zita HeV ta, Tóth Jénotmak és Böhm Má­riának János, Kassal Lászlónak és Szekeres Emília Máriának Norbert, Balogh Tibornak és papp Agmies Eszternek Orsolya, Csetényi Gábornak és Fekete Honának András Ferenc, Po«ár Jánoshak és Asztalos Mária EuBéni "nak János T- m ás. neme Imre Sámuelnek és Osgyányi Er­zsébet Gertrúdnak Gertrúd, De­me Imre Sámuelnak és Osavá­nyl Erzsébet Gertrúdnak Anna­mária, Berek Sándornak ós Fá­tyol Margitnak Attila, Mojzes Istvánnak és Virág Irén Évának Erika, Németh Istvánnak éa Kovára Piroskának Szabolcs, Vá­rad! Antalinak és Kolonics Anna Katalinnak Melinda. Szarvas H­lésnek és Konkoly Etelkának Erika Krisztina, Kis Lászlónak és Pozsonyi Máriának Andrea, Bozóki Sándornak és Gémes Ju­liannának Szilvia, Raj mond An­talnak os Llnnal Kataátannk Zol­tán Antal, Kovács Andrásnak és Mészáros Juliannának Mónika, Kuruessi Lászlónak. ég Komáro­mi Ilonának Arrita. AbrnMm Jó­a* y.«i7ei,rJir Msmsnp.te Andrea Éva, Blkszegl Imrének és MilruW Jliltannáneik Angéla Ibo­Iva. Més-áros Gvörev Jánosnak és Fet-s M'rlt Mézdolnánek A»­nes. Cseuel Sándornak és Di­movils Arenkámk Attila. K'sn L"1os Ferencnek és Szabó Er­zsébetnek Aenes. Konezos Lnjoe­nak és BOrnó Ilonának Adrtenin, Lele Józsefnek és Benkfi Ae­Oesnek Jóneet P-.rOb .KnowwV és pósa Ilonának Mónika nevű gyermekük «wti»»e-t. in. kerület Szeged: Dobak saiKUmoak ée Saabtrs Éva Rózsának Sándor. Gyaviki Jánosnak ée dr. Szauter HUdániuk Márta, dr. Fábián Ti­bornak és Debreczenl AnlksOTtak Ifimeae, Déktny Istvánnak és Nagy Annának KataUn, Borbás Antalnak ée Dabta Máriának Klára Etelka, Vak. Jánosnak ée • Veres Honának Colli*, Janu La­josnak n. Révész Mária Magdol­nának Zéolt, Szűcs Bálintnak és Szőke Julianna Margitnak Zol­tán, Szilágyi Péter Pálnsik és Pap Erzsébetnek László, Oláh Pálnak Horváth Erzaebutmek Pétur, Hal in totvínnak és Erki Katalinnak István, Bőrcaők Im­re Furononok é* Németh Piros­kánok Éva, Tóth Istvánnak és Oém«s Máriának Tlmoa Mária, Budád Józsefnek és Kereső Ju­liannának Anikó, S/ai>ó B-'ünt Józsefnek és Illát Margitnak Ma­rianna Ágnes, Kurucz Mihály­nak éa auil Mártanak Róbert, Kónya Józsefnek és László Aran­kának Aranka, Horvátit József­nek éa Fekete Zsuzsannának Zol­tán, Arany Mihálynak és Bozó Veronikának Andrea, Soóa Lász­ló Álltainak és Carehlán Ágnes­nek Patrik. Kols Jánosnak és Csáki Katalinnak Szilvia Anita, Tóntpa Jánosnak és Balázs Etel­kának Oreolye, Báiínit Ferenc­nek és Mlean Eraébetnek Mó­nik* novű gyermekük szüle­tett HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Nagy József, Szél Ká­roly, Eszes Gyula, Muszka L*­Joonó Czlrják Erzsébet, H«hn Adámné Slbakn Rozália, Kovács Mihály, Fejes Béláné Benkc Mlargit, Jójárt Lajos, Olajoe At­tila János. Ferenczl Jánoaná IVt­ka Margit, Vlncze Józseíné Szél Juliánná, Szendrei Lajos, Szenes Jenő. Szántó Mária, László-Kókai Sándor. Dóczl tatván Illésné Ne­mes Julianna, Csapó István meg­hánt. n. kerület Szeged: Zomborl tRándarné Mé­száros Irén, Koltad Béláné Dánl Erzsébet, Bún Zoltán, Szabö Ist­vánnú Gyúrta Anna. Szöllősi Já­noené, Deák Etel, Szabó Valé­ria, Kiss Mihály, Bulla sándor­nó Caonika Mária, Nagy Fo­rencnó Szabó Anna, Huruzs Já­nos, Csúnyl Antal n é Nagy Má­rta, Miakai Mlhályné Berta An­na. Ancsányl János, Szpomy Miklós latvánné Fórizs Rozália Ibolya meghalt. III. kerület. Szeged: Felhő Mlkiósné Lud­vlg FTainciska. Madarász Mi­hály, Szabó Béláné Zsótér Etel­ka, Dékány József, Gilicze Já­noe, Berberovi cs János, Ka­meaiszkl Jözselné Franzen Ro­mána, Molnár György, Szabó Sándorné Mányi Etelka, Lesznlk Ferencné Farima Márta, J V'ta sándorné Rlmóczi Julianna, Harnóezl Istvánne Kis Etelka, Farka* Imre, Frindt vumoe, Mi Ital Józeeíné Prágai Rozália, Sándor Sándor, Mezed Lajoeaé Horváth Anna, Csóti Ferencné Czukár Rozália, Bárkányi Pálné Molnár Julianna, Orosz József, Pap Antalné Pável Anna meg­boM. zökéval azon® mértékben ~ azt s termelőszövetkezeti ta­got illeti meg, akt egész éven át folyamatosan dolgozik. A fizetett szabadság szempont­jából egész éven át folyama­tosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszö­vetkezetben az előző évben túlmunka nélkül 2300 mun­kaórát tel lesített A termelő­szövetkezet az alapszabály­ban meghatározott feltéte­lekkel és mértékben más ta­gok részére is biztosíthat fi­zetett szabadságot. Az évi 1500, nőknél 1000, illetve 2300 munkaóra teljesítményhatá­rok kőzött munkavégzés ese­tén a fizetett szabadság mér­tékét a végzett munkaidővel arányosan lehet megállapíta­ni. Nem adható fizetett sza­badság annak a tagnak, aki a kőtelező 1500, nők esetében 1000 munkaórát nem teljesí­tette. A 12/1977. (Hl. 12.) MÉM. számú rendelet 29. paragra­fusa részletesen felsorolj* azokat az időtartamokat, amelyeket munkában töltött időnek kell számításba ven­ni. E rendelet szerint munká­ban töltött időként kell szá­mításba venni, függetlenül attól, hogy a tag részére Jár-e átlagrészesedés, a következő időtartamokat; a szülési, a botegségi és gyermekgondo­zási segélyezés ideje; a fize­tett szabadság; a tanulmányi szabadság ideje; továbbá a továbbtanuló dolgozó részére jogszabályban biztosított munkaidő-kedvezmény; a tíz éven aluli gyermek gondo­zása, vagy ápolása miatt igénybe vett, egy évet meg nem haladó fizetés nélküli szabadság ideje; a katonai vagy egyéb fegyver® szolgá­lat, a népi ellenőrként, ta­nácstagként végzett tevé­kenység Időtartama; a veze­tőség engedélyével létesített munkaviszony és végül a tag­nak korábban családtagként végzett munkájának Időtar­tama. A fizetett szabadság alap­és pótszabadságból áll. A dol­gbzónak minden tagsági vi­szonyban (munkaviszonyban) töltött naptári évre 12 mun­kanap alapszabadság és a tag­sági vagy munkaviszonyban töltött idejéhez Igazodó pót­szabadság jár. A fizetett alap- és pótszabadság együt­tesen nem haladhatja meg a 24 munkanapot. A fizetett szabadság idejé­re a tag részére az átlagré­szesedés jár. Olvasónk ese­tében a betegségi segélyezés Idejét a szabadsúg megálla­pításánál úgy kell figyelem­be venni, mintha a közös­ben dolgozott volna. Dr. V. M. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom