Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

t Vasárnap, 1978. december 24. Tanácskozás Geníben A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai szerződésről tárgyal Andrej Gromiko szovjet és Cvrus Vance amerikai külügyminiszter szombat délelőtt Genfben megtartotta tárgyalásainak ötödik fordulóJát A szombat délelőtti üléssel nem értek véget Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter genfi • megbeszélései, hanem délután folytatódtak. Vance szerint a délelőtti ülésen „keves haladást" értek el, ezért volt szükség a délutáni tanácskozásra. Gromiko kijelentette: a késedelem a rendkívül fontos tárgyalások jellegéből adódik. Sokszor nehéz elkezdeni egy magas szintű tanácskozást, sokszor pedig nehéz befejezni azokat — mondotta a szovjet külügyminiszter. Lapzártakor a két külügyminiszter délután kezdődött újabb tanácskozása még tart. A 33. ENSZ-közgynlés C Budapest (MTI) Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszaka csütörtökön New Yorkban befejezte Idei tevékenységét A szeptember 19-e óta ülésező közgyűlés plenáris tanácskozásain, valamint hét főbizottságában megvitatta az előkészítő bizottság által összeállított 129 napirendi pont telentős résaét s 201 határozatot hozott A fennmaradt témákat az ülésszak januárban kezdődő második szakaszában tárgyalják meg. A világszervezet háromhónapos munkája során korunk legégetőbb nemzetközi kérdéseivel foglalkozott A leszereléssel kapcsolatban hozott határozatok bebizonyították, hogy az ENSZ Immár IBI tagállamának többsége arra törekszik. történjenek döntő lépések a fegyverkezési hajsza megfékezése, az enyhülés elmélyítése, és úi térségekre való kiterjesztése, valamint a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében."; >*>..< A Szovjetunió egész programot dolgozott ki á fegyverkezési versenv csökkentésére, s az erre Irányuló Javaslatok a tagállamok többségének támogatására találtak. Ilyen javaslat, volt az az. Indítvány, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező államokban ezután se helyezzenek el ilyen tömegpusztító eszközöket — továbbá a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok biztonságának szerződésben szavatolt védelmére, az erőszak alkalmazásáról való lemondás szerződéses rögzít iiére, üj tömegpusztító fegyverfajták gyártásának betiltására, valamint leszerelési világkonferencia összehívására tett javaslatok. A világbéke megszilárdításának ügyét szolgálja a vegyi fegyverek kiküszöbölésére és a népeknek a béke szellemében való nevelésére Irányuló lengyel indítvány is. Hasonló célkitűzés jegyében tárgyalta meg a különleges politikai bizottság az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának eredményeit. A közel-keleti kérdés kapcsán a közgyűlés számos résztvevője bírálta a Camp Davld-i arabellenes összeesküvést, TT több naoos „palesztinai vitán taglalták a .mielőbbi rendezés lehetőségeit. Az ezt kővetőérT"~KoJ&ott. határozat sík i-h iái Itt a minden érdekelt fél bevonásával megrendezendő genfi konferencia keretében tör-' ténő közel-keleti rendezésért Leszerelésdosszlé —- 78 Értékes hónapok Közeledési kísérlet A Közel-Kelet problémáiról Is eszmét cserélt Genfben Gromiko és Vance. Ezt követően utazott Brüssaelbe az amerikai külügjininisi.or, hogy ott újabb alkudozásra szólítsa fel az odarendelt Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnököt és Mose Dajan izraeli külügyminisztert. Látható az az amerikai szándék, hogy a Carter-kormányzat külpolitikai, diplomáciai sikersorozatának látszatát akarják kelteni:*karácsonyra még a Közel -Keleten ls' közeledést szeretnének kimutatni Kairó és Tel Aviv között, ha már a december 17-1 első határidőre ezt nem tudták elérni. A megállapodást megnehezíti, hogy Izrael a maga kemény magatartásának bizonyításéra újabb és újabb fegyveres támadásokat intézett dél-libanoni települések ellen azon a címen, hogy onnan palesztinok rakétákkal lőttek egy határ menti Izraeli falut. A jelentések szerint számos polgárt személy életét vesztette. Az izraeli támadást Kurt Waldhelm ENSZ-főtitkár éppúgy sajnálatosnak mondotta, mint ahogyan washingtoni hivatalos körökben is nyugtalanságuknak adtak kifejezést a véres eseményeknek a tárgyalásokra való hatása miatt A Közel- és a Közép-Kelet problémáinak összefüggése — mondjuk épp az olajellátás, az olaj áru stb. miatt — nyilvánvaló. így ftgyelemre méltó, hogy amerikai sugalmazásra Teheránban a sah és egy ellenzéki személyiség között tárgyalások indultak meg egy új kormány megalakításáról. A 73 éves Szadi ghl kísérletét azonban mind a silta vezetők, mind az ellenzéki nemzeti front politikusai kudarcra akarják kárhoztatni K

orunk paradoxonja: soha ennyi tárgyalást nem folytattak még a leszerelésről, a hadseregek és fegyverzetek csökkentéséről, mint most: soha ennyi pénzt nem fordítottak háborús készülődésre, és soha nem állt az emberiség rendelkezésére ilyen, önmaga ' megsemmisítését lehetővé tevő erő. A paradoxon azonban önmaga ellentmondásában oldódik fel, hiszen nem kétséges: a jelenlegi helyzet közel van a tűréshatárhoz, s a valódi leszerelési Intézkedések megkezdése már nem várathat sokáig. 400 milliárd A leszereléssel kapcsolatos problémák kutatásának világszerte elismert, tekintélyes központja a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (angol rövidítése: SIPRI) kiadványaiban nyomon követi a világ katonai kiadásainak növekedését A SIPRI Igazgatója, az angol Frank Barnaby professzor sajtóértekezletén megjegyezte: „Jelenleg a világ évente 400 milliárd dollárt költ hadikiadásokra. Amennyiben a növekedési ráta megmarad a mostani szinten, a századforduló tájékán a világ már ezermilliárd dollárt fordít évente katonai célokra." A SIPRI számításai szerint a Jelenleg katonai célokra fordított összeg duplája egész, Afrika egy év alatt előállított nemzeti összteimékének. A stockholmi kutatók egy táblázata az államok katonai kiadásait és az egy főre jutó nemzett A terméket állítja elénk. Egyetlen adat: égy USA-polgárra 420 dollár, katonai kiadás jut, míg India „átlaglakosára" évente összesen 154 dollár Jut De a sort lehetne folytatni. Szemléletes adatok beszélnek arról, mi mindent lehetne felépíteni a hadseregekre költött milliárdokból. Hiszen aligha kétséges: ez az emberiségnek az az# erőforrása, amelyet minden további nélkül a fejlődő országok javára lehetne fordítani. Jelenleg azonban a fejlett országok katonai kiadásaiknak csupán egyhuszadát juttatják a „harmadik világnak" fejlesztési segély formájában. Moszkvai program A Varsói Szerződés országainak novemberi nyilatkozata érthetően fogalmazta meg: „Nem lehet szilárd a béke, amikor az államok fegyvertárában erőteljesen növekszenek a pusztítás eszközei, amelyek máris elegendőek ahhoz, hogy — bevetésük esetén — megkérdőjelezzék az emberi létet a földön." A VSZ Politikai Tanácskozó Testülete nyilatkozatban fordult földrészünk és a világ va'amennyi államához és népéhez, amelyben jól meghatározott programját adta a leszerelésre, s mindenekelőtt a nukleáris leszerelésre teendő intézkedéseknek, a fegyverkezési verseny megfékezésének. A szocialista országok tevékenyen, számos javaslattal vettek részt az ENSZ közgyűlésének tavaszi rendkívüli leszerelési ülésszakán. Ez a fórum megtárgyalta korunk e legégetőbb problémájának számos aspektusát, tényleges határozatok meghozatalára azonban nem volt hivatott. Ilyen szerepet az a leszerelési világértekezlet tölthet be, amelynek összehívását a szocialista közösség és az el nem kötelezettek csoportjának nagyobbik része támogat. Ezt azonban a nyugati hatalmak és Kína megakadályozták. Jól jellemzi az Atlant-tagországoknak a leszereléssel kapcsolatos álláspontját, hogy a tavaszi ENSZ-tanácskozással egy időben a világszervezet székhelyének közvetlen, közelében tartott washingtoni csúcsértekezletükön. - hosszú távji fegyverkezési programot fogadtak el, s a katonai kiadások fokozására hoztak döntést Aligha kétséges, hogy mind ez ideig, a tőkés nagyhatalmak akadályozták meg, hogy valódi, sikert érJenek el a két- és többoldalú leszerelési tárgyalásokon. A SALI-helyzet Immár négy éve vár aláírásra a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásáról kötendő újabb szovjet—amerikai megállapodás. A dokumer'um nagyrészt készen van, hatvan oldalának öt százaléka „zárójeles". A zárójelek feloldásáról szakértői tárgyalások folynak Genfben, és a két ország külügyminiszterei is többször asztalhoz ültek már SALT-ügyben az idén. A megállapodás aláírását — szögezik le a Szovjetunióban — az akadályozza, hogy az Egyesült Államok olyan szovjet fegyverrendszereket akar bevonni a SALT-csomagba, amelyek nem oda tartoznak, illetve, hogy új atomhordozó robotrepülőgépét, a „szárnyasrakétát" vonakodnak korlátozás alá venni. A bonyolult biztonsági kérdések megvitatását külön nehezítette, hogy egyes nyugati körök szeretnék a hadászati fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat felhasználni arra, hogy beavatkozzanak a Szovjetunió belső ügyeibe, illetve más államokkal való kapcsolataiba. Bécsi tárgyalások A közép-európai hadseregek és fegyverzetek csökkentéséről folytatott bécsi megbeszéléseken az idén júniusban a Szovjetunió és három másik érdekelt szocialista ország kompromisszumos javaslatot terjesztett be. Ez az indítvány — elfogadva a NATO-tagállamok korábbi tervelnek elemelt — 700—700 ezer főben szabta meg a két fél szárazföldi erőinek létSzámát, s hozzájárult ahhoz, hogy a csökkentést a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezdje — nem azonos típusú csapatokkal. Moszkva hajlandó kivonni az NDK területéről három harckocsi-hadosztályét, cserébe az USA 29 ezer katonájáért és ezer harcászát! atomfegyveréért. A szocialista.-.indítványra azönban egy félév alatt sém érkezett hasonló készségről tanúskodó nyugati válaua ban frontáttörést elérni a vegyi fegyverek kérdésében, pedig erről a bizottságon kívül a Szovjetunió és az USA képviselői külön is tárgyalnak Genfben. Ugyancsak Itt folynak háromoldalú megbeszélések az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió között a nukleáris robbantások teljes tilalmáról. Az eredmények elérését gátolja, hogy két atomhatalom — Franciaország és Kína — nem csatlakozott sem az atomcsend-, sem az atomsorompó-szerződéshez. A genfi bizottság tárgyal egyes új. még csak tervezőasztalon létező fegyverek betiltásáról. (Hazánk képviselője például indítványozta az infrahang katonai alkalmazásának betiltását.) A genfi bizottság A svájci városban tanácskozik az ENSZ leszerelési bizottsága, amelyet a világszervezet rendkívüli ülésszakán kibővítettek. Itt az elmúlt években már voltak bizonyos eredmények: konvenció született a környezetet befolyásoló hadviselés tilalmáról, és a biológiai (bakteriológiai) fegyverek és toxinok betiltásáról. Nem sikerült azonVadászműholdak A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői ezenkívül még más leszerelési kérdésekről is tárgyalnak. Szakértől megbeszélések folynak az űrhadvlselésről, az ún. „vadászműholdak" betiltásáról. Több fordulója volt már a fegyverkereskedelem korlátozását célzó megbeszéléseknek és az Indiai-óceán térségének biztonsági kérdéseiről folytatott tárgyalásoknak. A fegyverkereskedelem korlátozása rendkívül fontos kérdés, hiszen mind veszélyesebb a fejlődő országok közötti fegyverkezési verseny jelensége. Külön probléma, hogy számos, lényegében még fejlődő ország szűkös gazdasági lehetőségeit a fegyverkezésre és a hadiipar fejlesztésére fordítja, sőt maga is fegyverexportőr lett. Igen veszélyes a harmadik világ egyes körzeteiben felhalmozódott óriási mennyiségű korszerű fegyverzet: elegendő csupán arra a több tucat milliárd dollár értékű pusztítóeszközre utalni, amelyét az Egyesült Államok .szállított az utóbbi, években a Közel-Keletre és a Perzsa-, öböl 'menti oiajorszigokbi A fegyverkezés és a, leszerelés kérdései létfontossá-, gúak, ezt hangsúlyozzák a novemberi moszkvai csúcstanácskozás résztvevői ls. Nyilatkozatukban ez áll: „Az Idő sürget. A fegyverkezési hajsza megszüntetésére ma már nem szánhatunk éveket, még kevésbé évtizedeket; Ez a tárgyalásokon részt vevő államoktól olyan bátor • lépé seket követel; amelyek biztosítják a sikert. Ez a siker elérhető, ha minden kormány politikájában megfelelően tükröződik a népek aka-' ráta." MIKLÓS GÁBOR Tóth Béla Móra Ferenc betuösvényein 39. — Uruiik-MrAlyunk, aki a földi pompa teljességéből körülfogva tartod esküdet a hatalommal, e halálosan szép és titokzatos hozományú menyasszonnyal, halld meg azt a szerény és alázatos hódolatot, amely az országod minden részéből, mint szürke kenderikék halk raja suhog feléd a decemberi ködben. A királyi hejehuja Idején, mivel tán ez is a koronázás pompájához tartozik, ismét megszólalnak a béketrombiták. Csak hát az antant nem ad biztos választ rájuk. Talán mert még nem elég jók a hadipozícióik. Romániában Brajla körül állnak a frontok, a monarchia Moldvát akarja kézbekaparlntóni, hogy ott blz'os h díőt alakítson ki a beszarábiai óro*z front ellen. Ezzel magyarázzák'ottani csatározásainkat a lapok A központi hatalmak odázgat.iák a béketárgyalásokat, hanem a monarchia újra é> újra jegyzékeket meneszt, olykor a semleges államokhoz, s ezekben kiesi pannszkodások kucorodn-.k: „A szövetséges hatalmak nem találják őszintének békeajánlatainkat." A hónapok óta tartó békevlolenclával Wilson neve oly mindennapivá lesz a sajtóban, mint akármelyik városi főtisatviselőé, vagy Tisza István miniszterelnöké. Annak a neve ls mindennap megfordul a lapok hasábjain Most 17 februárjában, nagybetűkkel a Napló címoldalán, mivel egy huszár rálőtt a Parlamentben. Móra keze, szelleme csak annyiban érintette az egymás sarkát taposó tényekét, amennyiben beleszerkesztette lapjába. Egy szónyi magyarázatra nincs ideje, hite, kedve. Hanem amikor Miklós cár lemond, fölvillanyozódig Magától nem keresi a történések előzményeit következményeit. Annyit jósolgatott már. hogy maga ls kiábrándult jövőbe látásának hitéből. Éj március végéig is eljár vele az idők hajója, nem hisz a béke lehetőségeiben, nem hisz a forradalmakban, csak a kételyek ágaskodnak benne. Az újságírók közül mégis az elsők között kapja föl feiét március 29-én, az ofosz forradalom hírere. Állandóan várja, hogy történjen valami fontos, de mintha félne is a közelgő orosz forradalomtól. Talán mert nem onnan képzelte el annak kezdetét? Mégis örömmel üdvözli a megmozdulásokat. Nagyon szapora mozgású korszakát éli Tömörkény ís ebben az időben. Mint jó termő, öreg gyümölcsfa, amely maga sem tudja, hogy utoljára hozza aranyat érő terméseit, a megszakadásig produkál. Az orosz eseményekre, ahogy szokott, aktuális írással szolgál, A ribillióról című kedves írásában. Halála előtt 16 nappal, április 8-án irta ezt Tömörkény, és ez egyben utolsó előtti tárcája. Aztán már csak Móra fekete nosztóval beborított arany trombitájának tompán szMó, messzi hangzó szava zengett róla 1917. április 25-én. — A gyásznak stációit íá*-iuk. A fájdalmak zuhogva szakadnak ránk, min'ha valami nokoli ötlet csupa gyásszal golyószórót töltött volna meg, s most azzal sebezné szeretetre és örömre szomjas szívünket... Nem tépett köntös, sebszaggatta homlok méltó bánatunkhoz, csak csöndös elmélázás, meghajtott t fő, s szívből íölszívárgó könny. Gyászolóinak menete végeláthatatlan. Halbőr Förgetek János, Luklábú Csülkös Monorj Kb István, öreg Szőke Hadadi Sándor, Etel, aki a dobba esett, és Valér, aki a földbe ment, s ki tudja fölsorolni az emlékezet színpadán egymást kergető alakjait, akiknek nem csupán teremtőjük, volt, de társuk, ök most mind kikísérik Tömörkényt a temetőbe... A magyar paraszt irodalmi reprezentánsát vesztette el benne. Hiába van a népies irodalomnak múltja, a magyar parasztot Tömörkény vitte az Irodalomba ... Ő nem a meglevő formákat fejlesztett^ tovább, s nem a meglevő magvakat terebélyesítette, lu, hanem a parasztból csinált Irodalmát... Nem a konstrukció erejében volt nagy, nála az anyag szépsége, az anyag nemessége az érték. Szeme biztosabb volt, mint a keze. Ha füsttől nehéz levegőjű söntés ben vagy tarka vasári forgatag zűrzavarában szeme fölismert egy embervonást, amelyikben kiütközött a keresett fajta, kezét csak arra használta, hogy kiemelje, s elibénk hozza Az irodalom halottja, a ml halottunk. S amikor ez a vérző ország egy nagy halottja előtt félárbocra vonja be lobogóját, mi a lelkünk terítjük a lába elé, hogy első lépései, amiket az elizeumi mezők felé tesz, legyenek tiszták, derűsek, mint amilyen volt élete és munkája. IV. TÖMÖRKÉNY ÖRÖKÉBEN Dehogy akarok én, Duka Marci létemre Tömörkény meg Móra közé akármi jj szándékkal is fcgadatlan prókátornak fölcsanni, de hát mivel faggatnak, én nekiálltam böcsülettel az őszinte vallomásnak. Ezért magomat, mint az emlékek közvetítőjét sem hagyhatom ki a beszédembői. Ott jártam, botladoztam a lábuk alatt, s a bátyámul fogadott Móra révén figyelhettem kettőjüket, kettőjük kapcsolatát (Folytatjuk.) I \