Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

Vasárnap, 1978. áecemtíer Befejeződött a békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) dulas. Da azt változatlanul megkívánja a társadalmi fejlődés, hogy kellő szám­ban legyenek olyan embe­rek, akik abban a szellem­ben élnek, dolgoznak, amely a közösség javát szolgálva keresi az egyéni boldogulást. Ezek közé tartoznak önök, a békekongresszus küldöttel is. Ezért tekinthetünk biza­kodóan a közeli ós a távo­labbi jövő elébe. Állampol­gáraink reménykedve tekin­tenek a Varsó! Szerződés politikai tanácskozó testüle­tének minapi nyilatkozatá­ból kicsendülő új békekez­deményezésre. E nyilatko­zatból optimizmus sugárzik, azt realitás jellemzi. Széles lehetőségeket kínál a béke, a haladás, az enyhülés erői­nek konstruktív együttmű­ködésére, a fegyverkezés megfékezésére pedig kölcsö­nösen elfogadható progra­mot ajánl. A Magyar Népköztársaság készséggel csatlakozott eh­hez a közös nyilatkozathoz, népünk teljes támogatását maga mögött tudva, kormá­nyunk tevőlegesen fogja szolgálni a benne foglaltak valóra váltását. A békemozgalom minden hívének erőt. sikert kívánok ehhez a jzép, emberi, ne­mes harchoz, hazánkért. á2 emberiségert, gyermekeink jövőjéért — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Benke Valéria. IIIX. békekongresszus állásfoglalása A IX. magyar békekong­roMzua megvonta a magyar békemozgalom ötesztendős tevékenységének mérlegét, s visszatekintett a békeerők küzdelmének három évtize­dére Termékeny vitában megállapította, hogy a két kongresszus közötti Időszak­ban a mozgalom a párt és a kormány következetes béke­politikája alapján kedvező hazai ée javuló nemzetközi feltételek között, eredménye­sen munkálkodott a béke építésén és védelmén. A Szovjetuniónak az egész emberiségért érzett felelőssé­ge és a szocialista közösség többi országával együtt foly­tatott békepolitikája, a nem­zetközi békeerők eevüttes fel­lépése nyomán szélesedett és mélyült az enyhülési folya­mat. Ennek volt Jelentós mérföldköve 1975-ben a hel­sinki eurónál biztonsági és együttműködési értekezlet, s 35 Állam által elfogadott zá­róokmány. Jelentós változásoknak vol­tunk tanül az elműlt fél év­tizedben más kontinenseken is. A továbbiakban a nyilat­kozat megállapítja: A minket körülvevő világ megismerésére, a fajlett szo­cialista társadalom építésé­ben szükséges helytállásra a magyar békemozgalom úgy ösztönözheti legjobban ha­zánk lakosságát, ha munká­ját — mint eddig, ezután Is — népünk minden dolgozó osztályával és rétegével együtt végzi. A jövő letéteményese a ma felnövekvő ifjú nemzedék, ezért a társadalom valameny­nyl korosztálya közül az if­júság a legérdokeltebb ab­ban. hogv tartós béke lefiven a világon. A fiatalok közti' békamozgalml tevékenység legfontosabb célja ennek megértetése, elfogadtatása, s így az Ifjúság mind szélesebb tömegeinek bevonása, cselek­vő részvétele. Békemozgalmunk megkö­szöni és a Jövőben ls kéri, Igényli, segíti az egyházi sze­mélyek, hivők hazai és nem­zetközi béketevékenységét. Az emberiségnek választa­nia kell a pusztulással fenye­gető nukleáris háborús és az egyetemes fejlődést megte­remtő békés egymás mellett élés politikája között. Ml a békét és a fejlődést választ­juk. Azt akarjuk, hogy a bé­kés egymás mellett élés Igaz­ságát más társadalmi rend­szerek is elfogadják. A magyar békemozgalom kiemelkedő feladatának te­kinti, hogy támogassa a vál­sággócok felszámolásáért folytatott küzdelmet. Szolidárisak vagyunk n vietnami nép nagyszerű és győzelmes lmpertaltstaellenes harcával, s töretlenül szoli­dárisak vagyunk az egységes, szocialista Vietnammal. Változatlanul valljuk, hogy a Közel-Keleten élö népek békéjét és biztonságát csak egy rnindon érdekelt fél rész­vételével megtartott értekez­let, minden érdekelt nép Jo­galt szavatoló megállapodás teremtheti meg. Változatlanul szolidárisak vagyunk a fasiszta-diktatúra ellen küzdő chilei hazafiak­kal, a nemzeti ée gazdasági függetlenségükért, a neofa­sizmus és az újgyarmato­sítás ellen harcoló más latin­amerikai népekkel. A béke építése és védelme ma mindenekelőtt összefogás az enyhülés megőrzéséért és továbbfejlesztéséért, a boldo­gabb emberi életért. Küzde­nünk kell azonban mind­azok ellen, akik önző céllal, felelőtlenül fenyegetőznek az atomháború veszélyévet, A magyar békemozgalom, a IX. magvar békekongresszus szö­vetséget és együttműködést kínál mindazoknak a politi­kai és társadalmi erőknek, amelyek készek részt venni ebben a küzdelemben. Hazánkban a béke ügye nemzeti ügy. Ezt szolgálta a IX. magyar békekongresszus ls. Éljünk a feltáruló párat­lan lehetőségekkel, hogy a békemozgalom eljusson min­denkihez, aki szívén viseli népünk "boldogulását, az em­beriség békéjét! la hazánkba érkezik Mengisztu Halié Mariam AZ ORSZÁGOS BÉKFTANÁCS TISZTSÉGVISELŐI Az OBT elnöke: Sebestyén Nándorné. Elnökhelyettesek: Boldizsár Iván állami díjas író, a BVT tagja. Eckhardt Sándor professzor, az Országos Onkológiai Intézet igazgató főorvosa, Sztanyik B. László, az Országos Fredcric Joliot Curie Sugárbioló­giai ég Sugáregészségügyl Intézet Igazgatója. Főtitkár: Kovács Béla, az MSZMP Központ! Bi­zottsága agitációs és propagandaosztályának alosztály­vezetője. Titkár: Süti Qyula. A kongresszus 20 alelnököt és 34 elnökségi tagot választott. Losonczi Bálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására ma, vasárnap hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kezik Mengisztu Halié Ma­riam alezredes, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsának elnö­ke, állam- és kormányfő. * Mengisztu Hailé Mariam alezredes, a szocialista Etió­pia 'Ideiglenes katonai kor­mányzó tatm:sa halc elnöke 1941-ben született Addiíiz Abebában, Etióptn fővárosá­ban; Katonacsaládból . sz;ír-. mazik, Á középiskolás Men­gisztu Halle Mariamat .is von­zotta a katonai Pálya, és ta­nulmányait félbeszakítva, 1957-ben katonai tiszti iskolá­ra jelentkezett. Két évvel ké­sőbb alhadnagy! ranggal fe­jezte be az iskolát, s a had­seregben különböző poszto­kon szolgált. A császári hatalom meg­döntésére szervezett és meg­bukott 1960-as katonai puccs után bíróság elé akarták ál­lítani azzal, hogy részt vett a szervezkedésben, de a vá­dat később elejtették. A kö­vetkező években folyamato­san gyarapította katonai tu­dását. s mellette az Addisz Abeba-1- egyetemen, majd — két éven keresztül — az ame­rikai Maryland állami egye­temen gazdaságtudományi ta­nulmányokat folytatott. Az 1974-es etiópiai forra­dalom kibontakozásakor — elsősorban a keleti front fegyveres csapatainál — je­lentős szerepet Játszott a had­sereg forradalmi erőinek szervezésében. A feudálls­burzsoá osztály elhatározta aZ akkori Őrnagyi raígban levő Mengisztu Halle Ma­riam meggyilkolását. A for­radalom hívei Időben felfed­ték a tervet, és megóvták a hadsereg valamennyi . haladó tisztjének támogatását élvező Őrnagy életét. Az ellenforra­dalmi, népellenes erők orv­támadása miatt az etióp for. radálmí mozgalom átmeneti­leg kritikus helyzetbe került, s ezért a hadsereg a 120 ta-t gú. demokratikusan megvá­lasztott ideiglenes katonai kormányzó tanács élére 1977­ben Mengisztu Halle Maria­mét tette. Vezetésével az etiópiai nemzeti demokra­tikus forradalom nagy győ­zelmeket ért el, és létrehoz­ta a szocialista állam meg­teremtésének alapjait. . Az országban kialakult helyzet, a forradalom ered­ményeinek megvédése meg­követelte, hogy Mengisztu Haílé Mariam alezredes ma­gára vállalja az államfői, a kormányfői és a fegyveres erők főparancsnok! tisztsé­gét is. RÁDIÓJELEK MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottságának a békefenntartó erők tevé­kenységéről folytatott vitájá­ban pénteken felszólalt Zso­hár István, a magyar kül­döttség tagja. Kiemelte a Biztonsági Tanács szerepét a béke megőrzésében, és kifej­tette: hazánk nem támogat olyan kísérleteket, amelyek a tanács szerepének korlátozá­sára irányulnak. ŰJABB „ KÍNAI PROVOKÁCIÓK A kínai hatóságok az el­múlt hetekben tovább foly­tatják a Vietnam határtérsé­ge elleni provokációkat Viet­nami . lapjelentés szerint no­vember 1—25. között hatvan­hat incidens történt a hatá­ron a kínai fél magatartása miatt NAGYGYŰLÉS VIENTIANÉBAN Vientianéban szombaton hurmlncezres tömeggyűlésen emlékeztek meg a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság létrejöttének 3. évfordulóján ról. A szocialista Laosz év­fordulós ünnepségén magas rangú párt- és állami veze­tők vettek részt. Az ünnepi szónok, Vlentiane polgármes­tere, az LFNP Központi Bi­zottsága és a kormány nevé­ben felszólította Laosz népét védelmezze meg szilárdan ha­záját, a szocializmus egyik délkelet-ázsiai előőrsét Áczél György * F I utazott # Budapest (MTI) A magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együtt­működési bizottság XV. ülé­séra Aczál Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a magyar tagozat elnökének vezetésé­vel szombaton delegáció uta­zott Moszkvába. A delegáció tagjai: Kornl­des-z Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Rónai Rudolf, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke. Boros Sándor kulturális mi­niszterhelyettes, Knopp And­rás oktatási miniszterhelyet­tes és Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese, a ma­gyar tagozat titkára. A küldöttség búcsúztatá­sára a Keleti pályaudvaron meg'elent Feliksz Petrovics Bogdanov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője. n pártoktatás faladatai Intetiú Orómx Károllyá?, ax MSZMP KB agitációs és propagandaoaxtályának vezetőiével KÉRDÉS: A Központi Blzottsdg 1079. október 29-1 határozata hosszabb távon meghatározza a pártoktatás feladatait. Az Idei oktatási évben is ez az irány­adó. Ebből kiindulva és az előző év ta­pasztalatait szem előtt tartva, miben ha­tározhatjuk meg azokat a fó politikai célkitűzéseket, amelyeket a pártoktatás­nak az új tanévben szolgálnia kellt VÁLASZ: Az idén zártuk.az első olyan tanévet, amelyben megkezdődött a Köz­ponti Bizottság 1976 októberi határozatá­nak végrehajtása. A tapasztalatok igazol­ják, hogy a határozat helyesen világítja mag azokat a tartalmi feladatokat, ame­lyek a párt politikai tevékenységében, tár­sadalomépltó munkánkban jelenleg előtér­ben állnak. Alapvetően ez a magyarázata annak, hogy a tartalmi célkitűzések a pártoktatás résztvevőinek körében nagy érdeklődést váltottak kl. Nagy flgvelem­mal tanulmányozták a szocialista állami­ság, a hatalom és a kormányzás, a szocia­lista demokrácia, a hazafiság és az inter­nacionalizmus kérdéseit. Különös érdeklő­dés nyilvánult meg a gazdasági kérdések iránt és a pártoktatás igyekezett ezt a maga eszközeivel minél teljesebben kielé­gíteni. Ennek eredményeként a párttagság, de a szélesebb közvélemény ls jóval tájé­kozottabb az ország gazdasági helyzetéről, a világgazdaságban végbemenő folyama­tokról, reálisabban (télik meg népgazda­ságunk állapotát, és a fejlesztés lehetősé­géit Ma már tudatosabb az a felismerés, hogy a megváltozott gazdasági feltételek lem átmeneti jellegűek, azokkal tartósan kell számolnunk, és ennek fontos konzek­venciái vannak mindenki számára. Válto­zatlanul sok vitára adnak alkalmat a szo­cialista életmóddal összefüggő kérdések. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a „hogyan él­jünk" nemcsak az agitáció és propaganda számára jélent kérdést, hanem mindenek­előtt az anyagi létfeltételek számos ele­mének tudatos alakítása számára ls fel­adja a leckét. Ügy vélem, hogy a határozatnak ezeket a tartalmi útmutatásalt, mindazokkal együtt, amelyekről Itt nem törtónt emlí­tes, továbbra le, ez új tanévben is előtér­be kell állítanunk. Ez teljes mertékben összhangban van a Központi Bizottság 1678 áprilisi határozatával, amely a XI. kong­resszus célkitűzéseinek félidős teljesítésé­ről adott jól megalapozott számvetést. Eb­ből kiindulva a pártpropagandá nevelóére­jét most még fokozottabban a cselekvési egységre szükséges összpontosítanunk. Pártunkban telies az elvi egyetértés a po­litika minden lényeges kérdésében. Sót, ez az elvi egyetértés társadalmi méretekben ls egyre Általánosabb. Most az a felada­tunk, hogy erre alapozva erősítsük a cse­lekvésben kifejeződő teljesebb politikai egységet. Ez természetesen nemcsak a pártoktatás feladata, azon Jóval túlmutató követel mén veket támaszt a politikai mun­ka egészével szemben, de kétségtelenül a pártpropagandának is megvannak a maga eszközei, amivel ezt segítheti, és nekünk ezt maximálisan igénybe kell vennünk. Ebben az értelemben fogalmaznám meg azt a követelményt, hogy a pártoktatást politikai munkánk egészének szolgálatába kell állítani. KÉRDÉS: A pártpropaganda hogyan nyújthatja a legnagyobb szolgálatot a gazdasági feladatok megoldásához? Mi­lyen összefüggésekre kell nagyobb fi­gyelmet fordítani? VÁLASZ: A gazdasági tevékenység ed­dig is és a jövőben még inkább — az Is­mert okok miatt — társadalmi életünk­, nek, a' szocialista építésnek központi kór­' dése. Ez alól a pArtoktatás sem vonhatja ki magát, és hozzátehetem, nincs is Ilyen szándék. Pártunkban egyetemes az a fel­ismerés, hogy a gazdasági élet meghatá­rozó jelentőségű a társadalmi viszonyok minden területén. Feladatainkat a XI. kongresszus a leg­tömörebbep és a legáltalánosabban a haté­konyságban jelölte kl. Az azóta eltelt Idő változásait, sajátosságait figyelembe véve, a párt Központi Bizottsága több fontos dokumentumban konkretizálta a kongresz­szus célkitűzéseit, tgy az 1977. október 20-1 határozatban a külgazdasági feladatokról és a termelést szerkezet átalakításáról; az 1978. március 15-1 határozatban a mező­gazdaság továbbfejlesztéséről; az 1978. ok­tóberi határozatban, amely az építőipar­ral, a lakásépítéssel és a lakásgazdálko­dással foglalkozik. A pártoktatásnak fontos feladata, hogy a maga eszközeivel hozzá­járuljon e dokumentumok elvi következte­téseinek megismertetéséhez, egységes ér­telmezéséhez ós a gyakorlati megvalósítá­sukat célzó következtetésekhez, a konkrét helyi elhatározásokhoz, döntésekhez. A pártoktatás akkor tudja ezt a szerenét ha­tékonyan betölteni, ha a határozatok fóbb útmutatásaival nem elvont formában fog­lalkoznak. hanem konkrétan, ahogyan azok helyileg felvetődnek és megoldásuk felté­telei adottak. Ehhez persze arra van szükség, hogv a propagandisták jól tájéko­zottak legvenek a helyi viszonyokról, s a pártszervek tartalmi irányító munkája ilyen vonatkozásban is érvényesüljön. A hatékonvság követelménye a gazdaság! életben országosan is és helyileg is egész sor konkrét intézkedést, elhatározást szül. Ezek változást eredményeznek a terme­lés szerkezetében, a termékösszetételben, a termelés műszaki, technológiai feltételei­ben, az árak, bérek vonatkozásában stb. S mivel közvetlenül érintik a2 emberi vi­szonyokat, rendszerint politikai Jellegűek. A pártoktatás feltétlenül szembe találja magát ezekkel a kérdésekkel ls. Az embe­rek választ várnak, érteni akarják az in­tézkedéseknek mélyebb elvi-polltikal ösz­szefüggéselt, és nekünk kötelességünk, hogy a helyes, szükségszerű döntésekről elfogadható, meggyőző magyarázatot tud­junk adni és gyakorlati megvalósításuk­hoz ezzel ls, a tudatformálással is hozzá­járuljunk. KÉRDÉS: A pártúktatásban milyen helyet kapnak azok a társadalmi-politi­kai kérdések, amelyek a szocialista vi­szonyok további erősítésével függnek össze? VÁLASZ: Belpolitikánk egyik legfonto­sabb kérdése az emberek bizalmának fenntartása, pártunk politikai tekintélyé­nek növelése, a szocialista népi-nemzeti egység fejlesztése. A szocialista nemzeti egység mindenekelőtt politikai egység, azt fejezi kl, hogy a dolgozók nagy többsége a politikai célokban egyetért, magáénak vallja a szocializmus megteremtésének programját. A politikai egység szilárd alapja: társadalmunk minden osztálya és rétege, párttagok ég pártonkívüllek. ateis­ták és a vallásosak, a hazánkban élő nem­zetiségiek, a fiatalok és az Idősek, a fér­fiak ég nők alapvető érdekazonossága. Ez természetesen nem zárja kl, hogy átme­netileg ós részkérdésekben érdekkonflik­tusok is léteznek, ezek azonban a szocia­lizmus viszonvai között közös erőfeszítés­sel feloldhatók. Részt kell vállalnuk poli­tikánk sokoldalúbb megértetésével, az ér­dekek helye* rangsorolásával a nemzeti egység elmélyítésében. A pártpronaganda nem adhatja fel alap­vető törekvését, hogy a politikai egység megőrzésének talaján előmozdítsa az Ideo­lógiai egység megvalósítását ls.t Ehhez hosszú út vezet: a türelmetlenség csak kárt okoz, de a fejlődés adta lehetőségek ki­hasznátatlansága is hiba. A szocialista nemzeti egység nemcsak a politikával je­lent nézetazonosságot, hanem jelenti a cse­lekvési egységet is. Tettekben, mindenek­előtt társadalmilag hasznos munkában megnyilvánuló elk''telezettséget. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a létrejött né­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom