Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

V\ , *v-«r. Q7I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 302. szám 1978. december 23., szombat Ara: 80 fillér ; rr • rtv > v. Jjváhagvták az 1979. évi1 g azdaság pol itiL ai állásfoglalást Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága tegnap, az újszegedi pártiskolán kibővített ülést tartott dr. Koncz Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának. elnökletével Az ülés munkájában részt vettek Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Horváth Árpád és Balogh Pál, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársai is. Az első napirend keretében dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága december 6-i üléséről. E napirenddel kapcsolatban a megyei pártbizottság a következő határozatot hozta: az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1978. december 22-i kibővített ülésén meghallgatta és egyetértően tudomásul vette az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-1 üléséről szóló tájékoztatót. A megyei pártbizottság egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság határozatával, és úgy ítéli meg, hogy a határozat reálisan szabja meg további tennivalóinkat. A pártbizottság meggyőződése, hogy megyénk kommunistái, dolgozói, munkakollektívái sikeresen valósítják meg a Központi Bizottság határozatában megfogalmazott feladatokat. .. . . Ezt követően a pártbizottság napirendjén szerepelt az a jelentés, amely a gazdasági építőmunka 1978. évi eredményeiről szólt, valamint az a javaslat, amely a megyei pártbizottság 1979. évi gazdaságpolitikai állásfoglalását tartalmazta. Az előterjesztéshez Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést A napirend feletti vitában a következő elvtársak szólaltak fel: Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Sipos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője, Marjai József, Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, Kardos János, a Volán 10. sz. Vállalatának igazgatója és Horváth János, a KISZÖV elnöke. A vitát Szabó Sándor foglalta össze, majd a pártbizottság az előterjesztéseket egyhangúlag elfogadta, s úgy döntött, hoarv a megyei pártbizottság 1979. évi gazdaságpolitikai állásfoglalása — a vi. tában elhangzottakkal kiegészítve — a megye két napilapjában a közeli napokban megjelenjen. Végül Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkár? terjesztette elő á megyei párfcszervéjt 1978. évi munkájáról szóló jelentést, valamint javaslatot a pártbizottság 1979. évi és a végrehajtő bizottság 1979. I. félévi munkatervére. A pártbizottság az előterjesztéseket elfogadta. A népgazdaság jövő évi terve Lázár György látogatása az Eötvös Loránd Tudományegyetemen lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken az Eötvös Loránd Tudományegyetemre látogatott Társaságában volt Király Andrásnc, a budapesti pártbizottság titkára, és Borbély Gábcrr, az MSZMP V. kerületi bizottságának első titkára is, A kormány elnökét az ggyetem központi épületében az ELTE vezetői fogadták, majd dr. Eörsi Gyula, az egyetem rektora adott tájékoztatót. az intézmény helyzetéről és feladatairól, dr. Bencze László, az egyetem pártbizottságának titkára pedig az intézmény pártéletéről számolt be. Lázár György ezután az ELTE természettudományi karát kereste fel, ahol először a szervetlen és analitikai tanszék, majd a fizikus tanszék munkájával ismerkedett. Délután a látogatás az egyetem aulájában folytatódott, ahol Lázár György részt vett és az időszerű kérdésekről tájékoztatott az egyetem aktívaülésén. Ezt követően pedig felkereste az egyetem Eötvös-klubját is. Országos parancsnoki értekezlet a Belügyminisztériumban Pénteken országos parancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Az értekezleten részt vett dr. Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Benkei András belügyminiszter értékelte az 1978-ban végzett munkát, vázolta a Belügyminisztériumra 1979ben váró feladatokat. Az értekezleten felszóialt dr. Korom Mihály, aki elismerését fejezte ki az eredményes munkáért, s a Központi Bizottság üdvözletét tolmácsolta. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács értékelte a népgazdaság 1978. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1978. évi fejlődése A kormány megállapította hogy a népgazdaság a vártnál nehezebb feltételek ellenére 1978-ban is dinamikusan fejlődött. Gyarapodtak a népgazdaság termelőeszközei, emelkedett a lakosság életszínvonala, bővült a kommunális, kulturális, egészségügyi és szociális létesítmények hálózata. Fejlődtek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok; mind szocialista, mind a nem szocialista országokkal bővült a külkereskedelmi forgalom. A gazdasági munkával szemben támasztott hatékonysági és minőségi követelmények teljesítésében azonban elmaradás van, és ez a fő oka, hogy a tervezettnél kedvezőtlenebb a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A társadalmi termék — a tervezettnek megfelelően — várhatóan 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem lassabban, 4—4,5 százalékkal nő. A növekedes teljes egészében az élő munka termelékenységének emelkedéséből származik.- Az eszközök kihasználása azonban romlott, az anyagi ráfordítások a termelést meghaladóan emelkednek. A belföldi végső felhasználás a tervezettnél, sőt a nemzeti jövedelemnél is nagyobb mértékben nő. Meghatározó ebben a felhalmozás, amely a tervezett csökkenés helyett gyors ütemben emelkedik. Mind a beruházások, mind a készletnövekedés jelentősen meghaladja a tervezettet. A lakosság fogyasztása a tervezett ütemben nő. A belföldi felhasználás terven felüli növekedésének számottevő szerepe van ' abban, hogy a behozatali többlet nagyobb, mint amit a terv előirányzott. Az ipari termelés a tervezett mértékben, 5,5—6 százalékkal emelkedik. Nem kielégítő azonban az ipari termelés hatékonyságának javulása. A korábbi évekkel ellentétben, az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelésnél lassabban nő. Eltérnek a tervezettől az értékesítés arányai: a belföldi értékesítés a tervezettnél lényegesen gyorsabban, a rubelelszámolású kivitel a tervezett mértékben, míg a nem rubelelszámolású kivitel az előirányzottnál jóval lassabban emelkedik. Az épftési-szerelés! teljesítmény a tervezett ütemben emelkedik, 4.5—5 százalékkal múlja felül az 1977. évit. Az építési kereslet ez évben is meghaladta a kínálatot. A mezőgazdasagi termékek termelésének mennyisége valamelyest elmarad a tervezettől. A növénytermesztés és az állattenyésztés közel azonos mértékben — 3 százalékkal — feilődik. A főbb növények terméseredményei általában kedvezőek. A búza átlagtermése a tervezett 40 q/ha helyett 42,8 q/ha volt. A tervezettnél valamelyest nagyobb a kukorica átlagtermése is. a termés mennyisége azonban — a kisebb vetesterület miatt — kevesebb a számítottnál. A zöldségfélék, a gyümölcsök és a szőlő terménymennyisége az érési idő elhúzódása és a kora őszi hideg időjárás következtében kisebb a tavalyinál. A vágóállatok és az állati termékek termelése tervszerűen fejlődik. Az év végi állatállomány várhatóan valamelyest magasabb lesz az elmúlt évinél. Nem kielégítő a takarmányfelhasználás gazdaságossága. A közlekedés az áruszállítási és utazási igényeknek — egyes csúcsidőszakoktól eltekintve — időben eleget tett. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi-állomány közel 110 ezerrel nő. A főváros közlekedési gondjait enyhítette a Margit-híd és a Mártírok útjának korszerűsítése. A lakosság pénzbevételei várhatóan 9 százalékkal emelkednek, kismértékben meghaladják a számítottat. Ezen belül a bérek növekedése nagyobb a tervezettnél. Befejeződött a műszakpótlék rendezése. Áprilisban a területi ügyészségek és a bíróságok dolgozóinak bére, októberben az egészségügy területén dolgozó orvosok, egyes szakdolgozók és ügyviteli alkalmazottak fizetése emelkedett. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó lakossági jövedelmek és a pénzbeni juttatások a tervezettnek megfelelően nőnek. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 4,6 százalék. Az egy főre Jutó reáljövedelem a tervezettnél némileg gyorsabban, 3,2—3,5 százalékkal emelkedik. A munkások és alkalmazottak reálbére az előirányzott 2,8 —3 százalék helyett 3,2—3,5 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete a számítottnál valamelyest gyorsabban nő. A kiskereskedelmi forgalom a tervezett ütemben, összehasonlító áron 4—4,5 százalékkal emelkedik. Az áruellátás összességében kielégítő. Az iparcikkekből az ellátás színvonala az előző évihez hasonló volt. Az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta viszont a zöldség- és gyümölcsfélék kínálatát. Ez évben várhatóan a tervezettnél több, összesen 93 ezer új lakás készül el. Az állami erőből épülő lakások száma a tervnek megfelelően 32 ezer lesz. A fővárosban nem sikerül maradéktalanul teljesíteni a tanácsi lakásépítési feladatot. A tervezettnél több lesz a gyógyintézeti ágy, a bölcsődei hely. Az előirányzottnál több általános iskolai osztályterem és óvodai hely épül. A szakmunkásképző intézetekben viszont a tervezettnél kisebb lesz az osztálytermek száma, a tanműhelyi és diákotthoni ellátás fejlesztése gyorsabb az előírtnál. A szocialista szektor beruházásainak csökkentésére tett intézkedések nem bizonyultak elegendőnek az előirányzat betartásához. A beruházásokra fordított öszszeg 8—9 százalékkal, a mennyiségi teljesítmény 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Az állami beruházásokra a tervezettet megközelítő összeget fordítanak. A nagyberuházások kivitelezésének ütemessége javult, de az előkészítési, szervezési hiányosságok továbbra is akadályozzák a terv szerinti megvalósítást. Az 1978. évi befejezésre előirányzott tíz nagyberuházásból nyolc teljesen befejeződik. Az 1979. évi befejezésre tervezett nagyberuházások közül már ez évben megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát polipropiléngyára, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-gyára. A vállalati beruházások nagysága az átlagosnál nágyobb mértékben nő, és — az előző évihez hasonlóan — meghaladja a tervezettet. A készletfelhalmozás lényegesen nagyobb a tervezettnél. Ennek következtében a készletek állománya a termelésnél is gyorsabban nő. A külkereskedelmi forgalom a tervezettől eltérően alákul. A rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel eléri, a behozatal pedig megközelíti a tervezettet. A nem rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel a tervezettnél lassabban, a behozatal pedig gyorsabban nő. Ennek tudható be, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Az 1979. évi terv fő céljai és előirányzatai 1979-ben a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását A termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dinamikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a hatékonyság, a minőség, a munkatermelékenység javítása. A lakosság fogyasztása a tervelőirányzatok szerint az előző évinél lassúbb ütemben, de 1979-ben is tovább emelkedik. A beruházások az 1978. évi szinten maradnak. a készletfelhalmozás az észszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően az előző évinél kisebb mértékű lesz. A belföldi felhasználásban csökken a felhalmozás, növekszik a fogyasztás aránya. Az 1979. évi gazdasági feladatok összhangban vannak az ötéves terv átfogó gazdaságpolitikai céljaival, azok elérését szolgálják. Ennek megfelelően módosul a gazdasági szabályozás néhány fontos eleme és egyéb, a terv egyes kiemelt céljait megalapozó, gazdaságirányítási intézkedésekeit hoznak. Az 1979. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai} A nemzeti jövedelem növekedése Az ipari termelés növekedése Az országos építési-szerelési teljesítmény növekedése A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése A szocialista szektor beruházásai összesen Az egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem növekedése Az egy keresőre jutó nominálbér növekedése országos átlagban A fogyasztói árszínvonal növekedése Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér növekedése , Az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset növekedése A lakosság fogyasztásának növekedése Az összes lakásépítés ebből állami lakás 3-4 százaié^ 4 százalék 1 százalék 3-3,5 százalék 204-206 milliárd Ft 7 százalék 6 százalék 4,7-4,9 százalék 2 százalék 1 százalék 1-1,5 százalek 2,5-3 százalék 90 ezer, 31 ezer (Folytatás a 3. oldalon.) A Csepel Mii. ek Szerszámgépgyárában ebben az évben több mint egymilliárd forint értékben gyártanak szerszámgépeket. A fú'ógépek, eszterga-ép ?k, megmunkálóközpuntok nagy részét exportalják. A ké-en: készülnek a radialfúrógepefc ( v