Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

2 Péntek, 1978. december 22. Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) szabályozásból. így például indokoltnak látszik, hogy a kisebb súlyú becsületsértés! és magánlaksértés! ügyeket, bizonyos csekélyebb jelentő­ségű közlekedési bűncselek­ményekét, a kis kárt okozó vagyon elleni cselekmények újabb csoportjába tartozó ügyeket szabálysértésként bí­rálják el a jövőben. A miniszter ezután a bü­telendő magatartások tör­vényi szabályozásának egy további fontos jellemzőjé­ről, a differenciálásról szólt. Kiemelte, hogy ezt az egyes bűncselekményfajták helyes, és a jogkövetkezményekben ls kifejezésre jutó értékrend­jének megállapításán keresz­tül érték el. így kapott pél­dául a javaslatban az állam és az emberiség elleni bűn­cselekmények mellett köz­ponti szerepet az emberi élet hatékony védelme. A továbbiakban a minisz­ter hangsúlyozta, hogy az új törvényjavaslat nem jelent „menlevelet" a társadalmi vagyonnal szán­dékosan felelőtlenül gazdál­kodóknak, az üzércknek, az árdrágítóknak, a bűnös Az új Bt k.: közökkel harácsolóknak, a vesztegetőknek, a gazdasági fegyelem, a társadalmi ér­dekek tudatos és súlyos megsértőinek. Ezekkel szemben továbbra is szigorúan kell fellépni. A vagyon elleni bűncselek­mények között is több olyan jelenleg büntetendő magatar­tás van, amelynél a bírósági eljárás szükségtelen, illetve amely szabálysértési úton is hatékonyan elbírálható. A lo­pás, a sikkasztás, a csalás, a jogtalan elsajátítás, a szán­dékos rongálás és a hűtlen kezelés bűncselekményt és szabálysértést megvalósító alakzatait jelenleg az 500 fo­rintos értékhatár választja el egymástól. A gyakorlati ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az ennél valamivel na­gyobb kárt okozó magatartás társadalmi veszélyessége is lehetővé teszi a büntetőjogon kívüli felelősségre vonást. Sőt, az ilyen cselekmények miatt a szabálysértési eljá­rásban kiszabható pénzbírság a Jelenleginél sokszor haté­konyabb, gyorsabb eszköz is lehet. Ezért külön jogszabályban a sza­bálysértési értékhatár 1000 forintra emelésére tesznek majd javaslatot. E körben — értékhatártól függetlenül — továbbra is bűncselekmények maradná­nak természetesen azok az esetek, amelyeknél az elkö­vetés módja — betöréses lo­pás —, illetve az elkövető személyisége — visszaeső — fokozottabban veszélyes a társadalomra. Dr. Markója Imre végül ezeket mondotta: — Amikor a Miniszterta­nács nevében kérem, hogy a tisztelt országgyűlés a tör­vényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az or­szág törvényei közé, még egy­szer annak a meggyőződé­sünknek szeretnék hangot adni, hogy az új törvény segítségével, a társadalom tevékeny tá­mogatásával, a bűnüldöző és igazságszol­gáltatási szervek jobb mun­kájával, a szükséges nemzet­közi összefogással fokozottan úrrá tudunk lenni ezen a társadalmi gondunkon is, és a szocializmus erejét, korlát­lan lehetőségeit e vonatko­zásban is bizonyítani tudjuk. Hatékony eszkőz a bűnözés visszaszorílásában és megelőzésében Dr. Antalffy György felszólalása szociálpszichológia, valamint a kriminálpedagógia további előrehaladást ér el, s képes lesz fokozni a bűnmegelőzést szolgáló tevékenység haté­konyságát. Az említett ered­mények közvetlenül, jórészt a büntetések és az intézke­dések végrehajtására vonat­kozó, megalkotandó jogsza­bályokban keli hogy tükrö­ződjenek. Mindezek vetületé­ben helyesen választja meg a javaslat s egyúttal igazságos szankciókkal rendeli büntetni azokat a társadalomellenes magatartásokat amelyekkel szemben a büntetőjog fegy­verével kell védekeznünk. így értékelve a büntető törvénykönyv javaslatának koncepcióját, megállapíthat­juk: a javaslat olyan eszkö­zöket képes a jogalkalmazó, a bűnüldöző és az igazság­ügyi szervek kezébe adni, amelyek birtokában azok az eddiginél is hatékonyabban munkálkodhatnak a bűnözés visszaszorításáért. Ez pedig jogpolitikai feladat, amellett a törvényesség követelménye! összhangban a társadalom ig izságérze lével Helyeslem, hogy a javas­lat fontos feladatának tekin­tette az egyes bűncselekmény­kategóriákban a büntetőjogi szabályozás eddiginél diffe­renciáltabbá tételét. Ahol szükséges, fokozza a szabá­lyozás szigorúságát, míg más területeken mérsékeli, ezáltal helyesebb irányt teremt a büntetőjogi védelemre szo­ruló társadalmi érdekek kö­zött. így határozottan helyes­nek kell azt is tartani, hogy a javaslat a leghatékonyabb büntetőjogi védelmet nyújtja szocialista államrendünknek, továbbá az emberi életnek és a testi épségnek. Az ezeket védő szabályokhoz vannak arányosítva az egyéb fontos érdekek. így a vagyon vé­delme a fosztogató és a más, vagyon elleni bűncselekmé­nyekkel szemben. Ezzel összefüggésben to­vábbi feladatot is megold a javaslat olyan területeken, mint például a népgazdaság elleni, vagy a közlekedési bűncselekmények. E két, napjainkban változatlanul komoly figyelmet érdemlő bűncselekmény-kategóriában a javasolt büntetőjogi szabá­lyozás helyes felismerést tük­röz. Azt, hogy a gazdasági feladatok megoldásánál, il­letve a közlekedés rendje biztosításának a büntetőjog nem elsődleges eszköze ugyan, de a gazdasági viszonyokat visszaélésekre, munka nélkü­li jövedelemszerzésre felhasz­náló, vagy a közlekedésben embertársainak életét, testi épségét semmibe vevőkkel szemben hatékony büntető­jogi fellépésre van szükség. Ezt a hatékony fellépést a társadalom igazságérzete is megkívánja. Teljes mérték­ben indokolt az is, hogy a büntető törvénykönyv javas­lata figyelmet fordít olyan újszerű bűnelkövetési for­mákra, mint a terrorcselek­mények, a légikalózkodás, a kábítószerrel való visszaélés. Ezek a gyakran nemzetközi jellegű bűncselekmények sze­rencsére hazánkban eddig alig jelentkeztek. A büntető törvénykönyv megfelelő fe­nyegető szankcióival mégis indokolt megelőzni e durva bűnelkövetési módnak még a veszélyét is! , A büntető törvénykönyv javaslatának csak néhány, legjellemzőbb vonását ki­emelve megállapíthatjuk, hogyha a javaslat törvény­erőre emelkedik, méltó foly­tatója lesz a felszabadulást követő, jelentős büntetőjogi törvényalkotásunknak. An­nak szerves részévé válik és egyúttal hatékonyabb eszköz­nek fog bizonyulni a bűnözés élleni küzdelemben a jog­alkalmazó szerveknek, a rendőrségnek, az ügyészség­nek, a bíróságnak. Méltán re­mélhetjük azt is. hogy az általános rendelkezésekben elméletileg is megalapozott és a tudományok, elsősorban a büntetőjog-tudomány újabb eredményei, de egyúttal az eddigi bírósági gyakorlat iránymutatásait is hasznosító javaslat előmozdítja ma'd a büntető igazságszolgáltatás színvonalának emelését. Csak­úgy, mint a törvényesség to­vábbi megszilárdulását, s egy­ben messzemenően alkalmas lesz társadalmi, gazdasági, kulturális építőmunkánk za­vartalanságának biztosítására. Szocialista társadalmi vi­szonyainknak az elmúlt év­tizedekben bekövetkezett fej­lődése viszonylag nem gyak­ran, de bizonyos Időszakok­ban szükségszerűen megkö­vetelte az átfogó, vagy rész­leges büntetőjogi kodlflká­clót. Ilyen időszaknak tekint­hetjük napjainkat ls, amikor a korábbi évek több, jelentőn büntetőjogi részletszabályó­zásánák egységbe foglalása, illetve a büntetőjogi szabá­lyozás megfelelő továbbfej­lesztése, egyes új Jogintézmé­nyek bevezetése vált szüksé­gessé. Ezért az új büntető törvénykönyv megalkotására vonatkozó javaslatot idősze­rűnek, indokoltnaik kell te­kinteni. Évtizedekre szólóan Altalánosságban értékelve a javaslatot megállapíthat­juk: a törvénykönyv rendel­kezéseinek, a büntetőjog szer­kezeti felépítésének és tartal­mának kidolgozásánál meg­határozó volt a társadalmi viszonyok hatékony védelme. Ez minden szocialista tör­vénykönyvnek, így a büntető törvénykönyvnek is alapvető feladata. Ezáltal a büntetőjog szolgálja a szocialista építés céljait, mert ezek tükröződ­nek a társadalmi viszonyok­ban. A büntetőjog pedig azo­kat a társadalmi viszonyokat érinti, amely büntetőjogi sza­bályozást igényelnek, s a jog eszközeivel előnyösen befo­lyásolhatók. Ugyanakkor a büntetőjogi szabályozásnak nemcsak a mai társadalmi igényekre kell figyelemmel lennie, hanem a várható fej­lődést is szem előtt kell tar­tania. Ebből a szempontból is helyes utat választott az előttünk levő javaslat. A kódex rendelkezései vi­szonylag hosszabb Időre, nemcsak évekre, hanem eset­leg évtizedekre szólóan, al­kalmasak lehetnek a megfe­Ulő büntetőjogi védekezés • biztosítására A javaslatot kellő mértékben áthatja a tudományos, kriminológiai szemlélet. A büntetőjogi nor­mákban. a bűncselekmények­re. a büntetésekre és az egyéb jogintézményekre vo­natkozó rendelkezések ben me«fe'e'ően tükrözödik ha­zánk bűnözési viszonyainak mai jellege, s várható alaku­lásának tendenciái. Általá­ban az is megállapítható, hogy az egyes tudományágak újabb eredményeit a javaslat vagy közvetlenül, vagy köz­tetőjogl felelősségre vonásra kiható kóros elmeállapot meghatározásával. A javas­lat 24. paragrafusa egyben tárgytalanná teszi ama jog­alkalmazási problematikát is, amely az elmebetegség fo­galmában mutatkozó nézet­különbségből -fakadt. Az or­vostudomány eredményeivel összefüggésben kell rámutat­ni a- javaslatnak a kényszer­gyógykezelésre és az alkoho­listák kényszergyógyítására vonatkozó rendelkezésekben — a 74—76. paragrafusok — megmutatkozó új felfogásra is. Ezek a rendelkezések egy­ben megfelelő összhangot te­remtenek az egészségügyi törvény vonatkozó rendelke­zéseivel, illetve az alkoholis­ták munkaterápiás intézeti vetve hasznosítja. Közvetle- gyógykezelésére vonatkozó nül oly módon, hogy már a 1974. évi jogszabállyal, büntető rendelkezések meg­fogalmazásában utal az egyes .. , - ­tudományszakok eredményei- Korultekintcbben, re. Közvetve pedig úgy, hogy célszerűbben lehetővé teszi a bűnmegelő- • ; . zés szolgálatába állítható Interpellációk , , , ,,, , , , , • Az orvostudomány, a pszi­eIjáráa°k ^^ chológia éa a pedagógia meg­állapításait veszi figyelembe a javaslat, amikor mellőzi a hatályos jognak a gyógyító intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseit — 101-es pa­ragrafus. Ezzel a javaslat — véleményem szerint — nyes ülését Általánosított tapasztalatok Megítélésem szerint a ja­L-nMM-* nem a gyógyító nevelést zár­bunú dóző és az Igazságszol- h £ merevsé­gáltatási szervek tapasztala- ™ " , , h tó_ tainafc általánosításain ala- J^/V^eZ pul. Ezek pedig a társadalmi ' Fiírvp.,f,mhp veszi valóság tényeiből levont és ^őrédik^ Faelembe vesz. többszörösen ellenőrzött kö- Jgg" aJJg^g™ vetkeztetlek Ezekközül fel ^J^SSt kell hívni a figyelmet arra: XL- A a bűnözés visszaszorítása . lat egész büntetési rendszere 'X™.1 é- tehát nagymértékben tá­"z ? maszkodik azokra az ismere­'n tr^nt^ em amelyeket egyfelől a tékonysága. valamint az em- Koclol6gl a a HHÍ vTrnv^tónek Pedagógia tudománya, más­ifözvetlen ráhatása a^egfra- * Sinológia szol,'-,­Jazbinsek Vilmos (Bara­nya megye), a Mecseki Szén­bányák Vállalat főmérnöke Gergely István államtitkár­tól, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökétől kérdezte: Várható-e, hogy a komlóiak ivóvízgondjait legalább átme­neti jelleggel megoldják, s mikor számíthatnak arra, hogy a várost véglegesen be­kötik a Pécs vízellátását biz­tosító Duna—II. vízvezeték­rendszerbe? Az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke válaszában el­mondta: Komló város és több más, gyorsan fejlődő település vízhiányának az az oka, hogy fejlesztésüket nem követte párhuzamosan az ivóvízhálózat bővítése. A je­lenlegi feszültségeket Kom­lón a már készülő — napi 1600 köbméter vizet biztosí­tó — Poroszló környéki ku­tak üzembe helyezése fogja átmenetileg enyhíteni. A vég­leges megoldást Komló szá­mára is a Dunából kiinduló, és a Pécs vízellátását bizto­sító vezetékrendszer üzembe helyezése garantálja. A rend­szer első ütemét a pécsi víz­igények kielégítése érdeké­ben, gyorsított tempóban, 1981-re fejezik be. A máso­dik ütem — amellyel Komló város vízellátása is véglege­sen megoldódik — a követ­kező tervidőszakban valósul meg, de már ennek tervezé­se is megkezdődött, beruhá­zási programja pedig a jö­vő év közepére készül el. Nóvák Pálné (Heves me­gye), Hatvan város tanácsa egészségügyi osztályának ve­zetője azt kérdezte Pullai• Árpád közlekedés- és posta­ügyi minisztertől, hogy a hat­vani vasúti hídról, illetve a Hatvan—Kerekharaszt közöt­ti útvonalról mikor tiltják ki a lassú jármüveket, s 1980— 1982. között az autópálya for­galmának legalább egy ága a városon kívüli autóútra ke­rül-e? Pullai Árpád elmondta, hogy. a Hal van—Kerekha­raszt közötti útszakaszon megtiltják a lassú járművek közlekedését, a vasúti hídról pedig a csúcsidőkben tiltják ki a forgalmat akadályozó lassú közlekedési eszközöket Az M3-as autópályának a 21-es salgótarjáni főúttal va­ló összekötését 1980-ban ter­vezik, a ekkor a forgalom — ebben az Irányban — elke­rüli majd a várost Kovács Istvánné (Pest me­gye), a Hazai Fésüsfonó éa Szövőgyár kistarcsai gyár­egységének munkáseliátási felelőse Pest megyei telepü­lések — Kistarcsa, Pécel, Mogyoród, Fót, Gyál, Pomáz. s számos más település — villanyhálózatának ügyében interpellált a nehézipari mi­niszterhez, hogy az elavult villanyhálózat felújításához, korszerűsítéséhez nem tudná­nak-e további segítséget­nyújtani? Simon Pál miniszter leszö­gezte: ha a pénzügyi és a kivitelezési feltételeket meg­teremtik, a Nehézipari Mi­nisztérium — a tanácsi meg­rendeléseknek megfelelően — elvégezteti a közvilágítás­fejlesztési munkákat. Az Interpellációra adott válaszokat az interpelláló képviselők és az országgyű­lés jóváhagyólag tudomásul vette. (MTI) tátott. E tudományok tárták tol ® személyiségaíakítás bo­annak alkalmazasa csupán luJteágán4 ^tettségé­kedvező feltételeket teremt ^ vonatko,Asát< „ a törvényi differenciá­továbbl fejlesztésének. a pozitív társadalmi ráhatá- ne* sok érvényesüléséhez. A bű­nözés visszaszorítása nem ki- ™ zúrólag a büntetőjognak és a va« sJZíSnrt bTtőf JS^SSS^/ 3SK2U • tSÜSSS nak a feladata. Hiszen eze*' . ? ' , _ ^wirff1 'i£jss%sfi-sr­jj.« <*motivái­vezeteVkei együttműködve iák, hogy a gvakorlat szerve­kénesek betölteni. sen kapcsolódjék ahhoz a te­A javaslat egyes területeit vékenységhez, amit az igaz­a tudomány oldalaról is ér- ságszolgáltatás szervezete demes elemezni. A felelőssé- folytat. get meghatározó rendelkezi- A büntetési rendszer java­sek körében az orvostudo- solt átalakítása feltételezi — niány legújabb 'eredményeit a már eddig elvégzett kuta­tükrözi a javaslat — a bün- tások alapján is —, hogy a ÜDVÖZLÖ TAVIKAT Loeoonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Kürt Walid­helmet. az ENSZ főtitkárát, 60. születésnapja alkalmá­ból. GROMIKO—VANCE TÁRGYALÁSAI Csütörtökön Genfben meg­kezdődtek Andrej Gromi­ko és Cyrus Vance tárgya­lásai. A Szovjetunió és az Egyesült Államok külügy­minisztere a hadászati tá~ madófegyver-rendszerek korlátozását célzó megál­lapodás kidolgozásával kap­csolatot kérdéseket tekin­ti át. MAGYAR—SZOVJET ÁRUCSERE-FORGALOM Moszkvában tegnap, ün­nepélyes keretek között írta alá dr. Bíró Jóísef magyar -ülkereskedelmi miniszter és M. P. Kuzmin. a Szov­jetunió külkereskedelmi mi­niszterének első helyettese — a megbetegedett Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter helyett —, az 1979. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzö­könyvet. A jegyzőkönyv az 1976—80-ra szóló magyar— RADIOTIIIX szovjet árucsere-forgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezményekalap­ján szabja meg a jövő évi kölcsönös áruszállítási prog­ramot, amelynek előirány­zata meghaladja a 4,8 mil­liárd transzferábilis rubelt, csaknem nyolc százalékkal haladja meg az ez évi prog­ramot MAGYAR—OLASZ FORUM Firenzében tegnap közle­ményt hoztak nyilvánosság­ra a magyar—olasz fórum december 19—21. között magtartott hetedik üléssza­káról, amelyen az európai biztonság és együttműködés, a les-erelás, valamint a magyar—olasz kapcsolatok időszerű kérdéseit vitatták meg. SZOVJET CÍMER A VENUSON 98 nap időtartamú, több mint 240 millió kilométer hosszúságú út megtétele után december 21-én, moszk­vai idő szerint reggel 6 óra 30 perckor — keve­sebb, mint négy perccel az előre maghatározott idő­pont előtt — leszállt a Ve­nus-bolygó felszínére a Venus—12 szovjet bolygó­közi kutatóállomás leszálló­egysége. ARANYÉREM, DÍSZOKLEVÉL Aranyéremmel és díszok­levéllel tüntettek ki a Che­mblimpex és a Medimpex külkereskedelmi vállalatot az olasz piacon 1978-ban végzett kiemelkedő tevé­kenységéért. A kitüntetésé C. Bönato, a Milánói Ke­reskedelmi Kamara elnöke nyújtotta át a két válla­lat képviselőinek. 59 MILLIÁRD JEN Tokióban kormányközi jegyzőkönyvet írtak alá a Szovjetuniónak nyújtandó 59 milliárd jen összegű janán bankhitelről. A hi­telt nagy átmérőjű gázcsö­vek japán cégektől való vásári 'c .ínak finanszírozá­sára fordítják. A kölcsönö­sen előnyös üzlet az 1976— 1980-ra megkötött szovjet­japán árucsere-forgalmi éa -fizetési megállapodás vég­rehajtásának új lépése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom